Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez

A CompLex Kiadó jogelődje, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1992-ben indította el ötkötetes sorozatát Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez címmel. A sorozat 404 iratot közölt 3878 oldalon, a könyvek mellékleteként közel 1000 életutat is ismertetve. Az utolsó, ötödik kötet tíz évvel ezelőtt, 1996-ban jelent meg.

Alább válogatást adunk a legkülönfélébb ügyekből és iratokból. A célunk nem egy-egy ügy részletes bemutatása, hanem sokkal inkább az, hogy felvillantsuk, milyen hétköznapi is tud lenni a papírra vetett elvakult önhit, gyűlölet és brutalitás — milyen egyszerűen és gyorsan, már-már magától értetődő módon tud az ember gyilkossá vagy áldozattá válni.

1. kötet

Szálasi Ferenc perében összeállított költségjegyzék (1/14., 86. oldal)

A jegyzékből kiderül, hogy a Zeneakadémia hangerősítő berendezésének kölcsönzési díja csaknem 169 millió pengőt, a hét fő kivégzésével kapcsolatos ítélet-végrehajtási költség pedig 53 millió pengőt tett ki. Némi számolás után a pénzromlás mértéke is kijön: Szálasinak és három társának kivégzése március 12-én fejenként még csak 7 540 000 pengő költséget indukált. A perben elítélt további három fő kivégzése március 19-én azonban már 7 580 000-et.

Rákosi Mátyás koncepciós tervezete a Mindszenty-perben (1/30., 164-166. oldal)

A Rákosi kézírását is tartalmazó, 1949-ből származó tervezet a Mindszenty-perrel kapcsolatos elvárásokat és utasításokat foglalja össze. Az irat azt példázza, milyen megfontolások alapján, hogyan „készültek” az ítéletek.

IM tájékoztató a feketevágások ügyében szükséges egységes ítélkezési gyakorlatról (1/53., 304. oldal)

Az 1950 telén a bíráknak megküldött igazságügyminisztériumi tájékoztató elemzi a feketevágásos ügyeket, és „az egységes bírói gyakorlat érdekében” konkrétan meg is jelöli, hogy milyen tartalmú ítéleteket vár.

Az MDP Titkárságának határozata a letartóztatottak és internáltak munkájával kapcsolatban (1/61., 340-343. oldal)

A határozat a munkafegyelem megszilárdítása és a munkateljesítmények növelése érdekében szabályokat állapít meg, szabályozza például a kényszermunkára ítélt fogvatartottak teljesítménytől függő kedvezményeit (levélírás, látogatás, csomag stb.).

EüM előterjesztés a terhességmegszakítás szabályozásához (1/98., 568-572. oldal)

Az Egészségügyi Minisztérium előterjesztése 1956-ban került a Minisztertanács elé abból a célból, hogy újraszabályozzák a terhesség-megszakítással kapcsolatos kérdéseket. Az előterjesztés tartalmazza az élveszületések számát is: 1952-ben 186, 1954-ben 223 ezer gyermek született.

Feljegyzés Farkas Mihály elítélt kedvezményének ügyében Biszku Bélának (1/102., 584-585. oldal)

Farkas Mihály és fia, Vladimir hatalmuk teljében számos ember sorsát fordították rosszra. A feljegyzés a „36 éve hivatásos forradalmár” börtönben tanúsított magatartásáról is tudósít, akinek „életéért felelni fognak a munkásmozgalom ítélőszéke előtt mindazok, akik így bánnak vele”. Öngyilkossággal fenyegetőzik, „hadd lássa a világ, a világ munkásosztálya, hogy Farkas Mihályt meggyilkolták a börtönben”.

Feljegyzés Marosán György részére az ellenforradalmi büntetőügyekről (1/113., 648-654. oldal)

A feljegyzés 1958. október 1-jéig elemzi a lefolytatott eljárásokat és a meghozott bírósági ítéleteket, a szöveges értékelés mellett számos adatsorral mutatva be a mai olvasónak a megtorlás történetét.

2. kötet

Rákosi Mátyás levele dr. Ries Istvánhoz (2/34., 270-271. oldal)

Az 1947-ben kelt, baráti hangvételű levél a szovjet hatóságok által lefolytatott kihallgatások (Saláta Gyula, Jaczkó Pál, Arany Bálint, Kovács Béla, Gyulai László) jegyzőkönyveit és jegyzékét tartalmazza. Az igazságügyminiszter Riest néhány évvel később egyszerűen agyonverték a börtönben.

Népbírósági ítélet a Rajk-perben (2/50., 386-448. oldal)

Az 1949. szeptemberében született ítélet teljes részletességgel ismerteti a Rajk-ügyet, amelynek végén a népbíróság Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Istvánt halálra, további két társukat pedig súlyos börtönbüntetésre ítélte.

 Az IM Katonai Főosztályának feljegyzése a statáriális ügyekről I. (2/73., 632-634. oldal)
   Az IM Katonai Főosztályának feljegyzése a statáriális ügyekről II. (2/74., 638. oldal)

Az 1956. decemberében készült feljegyzésekben az Igazságügyminisztérium a statáriális bíróságok által már befejezett ügyekről, huszonéves fiatalok elítéléséről, halálbüntetésekről, súlyos börtönbüntetésekről számol be.

 Nezvál Ferenc kormánymegbízott feljegyzése a statáriális bíróságok működéséről (2/76., 646. oldal)

Nezvál Kádárnak, Marosánnak és Münnichnek küldött jelentésében a statáriális bíróságokra nehezedő kétoldalú nyomásról számol be. Egyik oldalról az ítéletek szigorítását, a másikról pedig ezek enyhítését követelik.

 Az LB elnökének feljegyzése a polgári bírák bűnvádi eljárásba való bevonásáról (2/81., 668-669. oldal)

„Itt október 23-a még egyszer nem lesz, de még gondolatban se.” Domokos József legfelsőbb bírósági elnök a Marosán Györgyhöz címzett 1957. januári feljegyzésében arról ír, hogyan próbálta meg bevonni a polgári bírákat a gyorsított bűnvádi eljárásokba.

 Nezvál Ferenc levele a Nagy Imre-per védőinek költségtérítéséről (2/105., 796. oldal)

Az igazságügyminiszter Münnich Ferencet arra kéri, hogy a védők számára megígért jutalmat kifizetni szíveskedjék. Nezvál szignója egy egybetűs látlelet a korról.

 Népbírósági ítélet Mansfeld Péter ügyében (2/107., 816-819. oldal)

A hazai jogtörténetben példátlan justizmord dokumentuma, az 1959. márciusában, zárt fellebbezési tárgyaláson hozott ítélet a fiatalkorú Mansfeld Péter halálbüntetését tartalmazza.

Jegyzőkönyv fk. Mansfeld Péter kivégzéséről (2/109., 824-825. oldal)

A jegyzőkönyv a fiatalkorú kivégzésének lefolyását és az orvosi költségelszámolást tartalmazza. Az ítélet és a kegyelmi tanácskozás jegyzőkönyvének felolvasása 22 percig tartott, csak ezt követően került sor a kivégzésre: „a tanács elnöke az elítéltet az ítélet végrehajtása céljából átadja az ítéletvégrehajtónak azzal, hogy teljesítse kötelességét”.

3. kötet

Gerő Ernő levele N. H. Field és L. Brankov ügyében (3/22., 236-238. oldal)

A Hegedűs András miniszterelnökhöz és Piros László belügyminiszterhez címzett levélben Gerő, az MDP első titkára koncepciós perek (MAORT, Rajk-ügy) elítéltjeinek rehabilitációjával kapcsolatban tesz újabb koncepciós javaslatot.

Hadbírósági ítélet Péter Gábor ügyében (3/39., 346-393. oldal)

Az 1953-ban született, „szigorúan titkos” jelzésű irat Péter Gábor, az ÁVH vezetőjének és további tizenhét társának elítélését tartalmazza, a vád teljes körű bemutatásával.

Erdei Ferenc kérelme Molnár Erikhez a kitelepítettek kártérítési ügyében (3/58., 728. oldal)

Az 1953-as kérelemben az igazságügyminiszter elvi állásfoglalás meghozatalát kéri az LB elnökétől annak érdekében, hogy a kitelepítettek kártérítési ügyeiben a keresetek elutasíthatók legyenek.

A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésének tervezete (3/62., 738-739. oldal)

A csak töredékesen fennmaradt dokumentum alapján nem készült tényleges elvi határozat, mivel az MDP KV Politikai Bizottsága visszautasította azt. Ennek oka, hogy a párt 1954-ben meg kívánta szüntetni a törvénysértések utólagos, a Legfelsőbb Bírósággal való „szentesítését”.

Belügyminisztériumi jelentés a Bibó-ügy állásáról I. (3/72., 836-838. oldal)
Belügyminisztériumi jelentés a Bibó-ügy állásáról II. (3/73., 842-844. oldal)

Kijelentette, hogy 18 éves korától vallja a nézetét, hogy egyetlen helyes államforma a parlamenti demokrácia. Az 1958. júliusában rögzített iratok a Bibó-per első két napját ismertetik, tömören összefoglalva a vádat és Bibó István, Göncz Árpád, valamint Regéczi Nagy László vallomását.

4. kötet

Kádár és Münich kérelme szovjet tanácsadók Magyarországra küldésének ügyében (4/85., 636. oldal)

Az 1957. márciusában keletkezett kézírásos szövegbe Kádár személyesen javított bele. Arra kérik benne az SZKP KB Elnökségét, hogy engedélyezzék „23 tanácsadó”, „23 ilyen elvtárs” magyarországi alkalmazását „, hogy segítségükkel szerveink az ellenforradalom elleni harcot jól megszervezzék.

Feljegyzés a Nagy Imre és társainak felmentése érdekében indított per ítéletének szóbeli indokolásához (4/109., 912-921. oldal)

Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a feljegyzést 1989-ben készítette, s abban az 1958-as per anyagi és eljárásjogi törvénytelenségeit elemzi.

5. kötet

A legfőbb ügyész felterjesztése Kovács Béla kegyelmi ügyében (5/15., 154. oldal)

Az 1956-os irat a Kovács Béla, Nagy Ferenc és Varga Béla kisgazda politikusok elleni koncepciós eljárásra utal vissza, amelyben a szovjet hivatalos szervek is aktívan részt vettek. Kovács Bélát a szovjetek elhurcolták, 1955 őszén térhetett vissza Magyarországra.

Domokos József legfelsőbb bírósági elnök felmentése (5/98., 786-787. oldal)

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának forradalmi bizottsága által a Minisztertanácshoz küldött levél a rákosista bírósági elnök azonnali felmentését javasolja. A levél 1956. november 14-én kelt.

Beszámoló a Legfelsőbb Bíróságon lezajlott ellenforradalmi eseményekről (5/101., 798-812. oldal)

Az 1957. decemberében készült beszámoló, amelyet „a Legfelsőbb Bíróság hat dolgozója”, többek között Vida Ferenc vérbíró állított össze, sorra veszi a Legfelsőbb Bíróságon lezajlott „ellenforradalmi eseményeket”, megnevezi a forradalomban részt vett bírákat, de a forradalmi bizottmány által megbélyegzetteket is, például éppen magát Vidát.

Az Elnöki Tanács kitüntetések visszavonásáról szóló határozata (5/102., 828. oldal)

A Dobi István elnök által 1959. szeptemberében jegyzett dokumentum Jeszenszky Ferenc, Benkő Gyula, Csillag István volt bíráktól és Tardy Lajostól vonja vissza korábbi kitüntetéseiket.