A felülvizsgálat a polgári eljárások során kiemelt jelentőséggel bír. Ezen jogintézmény egyrészt rendkívüli perorvoslatként alkalmas arra, hogy jogerős ítélettel befejezett ügyben más döntés szülessen, másrészt a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárások során kap átfogó információkat a magyar bírói joggyakorlat működéséről, tudja ellátni a jogalkalmazás egységességét biztosító alkotmányos feladatát.
A kötet célja, hogy átfogó képet adjon a jogászok számára a polgári peres felülvizsgálat legfelsőbb bírósági joggyakorlatáról, remélve, hogy a kötetben szereplő döntések ismerete, tanulmányozása megkönnyíti a felülvizsgálati eljárásra való felkészülést, az abban való eligazodást.
A felülvizsgálat szabályozása az elmúlt két évtizedben sokat változott, ezért csak az elmúlt tíz év joggyakorlatából szerepelnek döntések. A bírósági határozatok indokolásában a közlésükkor hatályos Pp. rendelkezései találhatóak meg.
A könnyebb eligazodás érdekében a kötet a következő fejezetekre tagolódik:
- Felülvizsgálatra jogosultak, a felülvizsgálattal megtámadható határozatok [Pp. 270. § (2)–(3) bek.]
- Vagyonjogi ügy fogalma, a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték számítása [Pp. 271. § (2) bek.]
- Felülvizsgálati kérelem benyújtásának helye, határideje, annak számítása. Határidő elmulasztásának igazolása [Pp. 272. § (1) bek.]
- Felülvizsgálati kérelem tartalma [Pp. 272. § (2) bek.]
- Felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítása [Pp. 273. § (1)–(2) bek.]
- Felülvizsgálati (csatlakozó felülvizsgálati) kérelemhez kötöttség, a jogerős határozatban megállapított tényállás felülmérlegelése [Pp. 275. § (1)–(2) bek.]
- Az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabálysértés, a jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezése [Pp. 275. § (3)–(4) bek.]
- Perköltségre vonatkozó egyes speciális szabályok a felülvizsgálati eljárásban [Pp. 275. § (5) bek., 78. § (2) bek.]
Nyitólap
