|
|
 |
Kiemelt jogszabályok - 2010. III. negyedév
|
 |
| Ki lehet az OKV tagja? |
 |
| A 242/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendeletet módosítja. Az új szabályozás értelmében az OKV tagjává az OKV elnöke - mérlegelés alapján - pályázat útján azt kérheti fel, aki felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint legalább hároméves közigazgatási vagy felsőoktatási oktatói, illetve közigazgatási tárgyú tudományos kutatói gyakorlattal vagy szakirányú szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az elnök az egyes oktatói és vizsgáztatói kör tekintetében a pályázati kiírásban további, illetve eltérő feltételeket is meghatározhat. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 242/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet |
| Letölthető jogszabály: (~ 9.65 kB, zippelt rtf) |
 |
| Nemzetközi szerződés Horvátországgal |
 |
| A 2010. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös államhatárt keresztező szénhidrogén szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szól. A Megállapodás célja, hogy biztosítsa a szállító rendszerek működésének megbízhatóságát, a szénhidrogén-ellátás biztonságát, valamint elősegítse a két ország közötti együttműködést és kereskedelmet. A Megállapodás azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított 70. napon lép hatályba, amelyben a Felek értesítették egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírásaiknak eleget tettek. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 2010. évi XCI. törvény |
| Letölthető jogszabály: (~ 14.71 kB, zippelt rtf) |
 |
| AB határozat népszavazás kezdeményezéséről |
 |
| A 163/2010. (IX. 15.) AB határozatban az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 418/2009. (X. 29.) OVB határozatát helybenhagyta. Az OVB a kifogásolt határozatában országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta az alábbi kérdésben: Egyetért -e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés 4 évre válassza? A kérdés azt a látszatot kelti, mintha a jelenlegi szabályozás szerint is az Országgyűlés választaná meg az Alkotmánybíróság elnökét, holott a tagok maguk közül választják meg. Tehát a kérdés az Alkotmány módosítására irányul. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 163/2010. (IX. 15.) AB határozat |
| Letölthető jogszabály: (~ 15.7 kB, zippelt rtf) |
 |
| Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökéről |
 |
| A 239/2010. (IX. 14.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosítja. Az új szabályozás értelmében a Hatóság elnökévé az a magyar állampolgárságú, választójoggal rendelkező, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező jogász nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és legalább ötéves, jogi végzettséghez kötött munkakörben vagy a közigazgatásban eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik. Elnökhelyettessé magyar állampolgárságú, választójoggal rendelkező, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése vagy az emberi jogok védelme területén kiemelkedő tudással rendelkező felsőfokú végzettségű szakember nevezhető ki. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 239/2010. (IX. 14.) Korm. rendelet |
| Letölthető jogszabály: (~ 9.68 kB, zippelt rtf) |
 |
| Törvény a Nemzeti Földalapról |
 |
| A 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról szól. A Nemzeti Földalap, mint a kincstári vagyon része, az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett földek összessége. A törvény általános rendelkezéseket és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ezen kívül meghatározza a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának előírásait is. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 2010. évi LXXXVII. törvény |
| Letölthető jogszabály: (~ 30.37 kB, zippelt rtf) |
 |
| A passzív választójog megnyirbálása |
 |
| Az Országgyűlés 2010. augusztus 11-én módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. A módosítás értelmében a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: Az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosítása |
| Letölthető jogszabály: (~ 8.25 kB, zippelt rtf) |
 |
| Propán-bután biztonsági szabályzat |
 |
| A 8/2010. (VIII. 6.) NFM rendelet a propán-bután töltő- és tároló üzemek Biztonsági Szabályzatáról rendelkezik. E jogszabály előírásait kell alkalmazni a töltőtelep építményeire, berendezéseire, ezek alkotórészeire és tartozékaira, valamint a töltőtelep tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása, átalakítása, felújítása, felhagyása és elbontása során. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 8/2010. (VIII. 6.) NFM rendelet |
| Letölthető jogszabály: (~ 34.92 kB, zippelt rtf) |
 |
| Családtámogatási ellátások |
 |
| A 2010. évi LXVI. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról rendelkezik. A törvény szerint a családtámogatási ellátások a következők: családi pótlék, nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás. Részletes szabályokat tartalmaz a jogszabály az egyes támogatásokról, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatairól és a védelembe vétel feltételeiről is. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 2010. évi LXVI. törvény |
| Letölthető jogszabály: (~ 17.39 kB, zippelt rtf) |
 |
| A kormánytisztviselők létszáma |
 |
| Az 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról rendelkezik. A határozat a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szervek összlétszámának felső határát állapítja meg. Rögzíti azt is, hogy a Romák foglalkoztatása a közigazgatásban program keretében a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban foglalkoztatottak engedélyezett létszámkerete 40 fő. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat |
| Letölthető jogszabály: (~ 19.01 kB, zippelt rtf) |
 |
| Feltételes szabadságra bocsátás |
 |
| A 2/2010. (VII. 16.) Büntető jogegységi határozat a Btk. 47. § (4) bekezdése e) pontjának alkalmazhatóságáról, továbbá az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 17. §-a alapján hozott jogerős döntés utólagos megváltoztathatóságáról rendelkezik. A Btk. 47. § (4) bekezdés e) pontja – amely szerint nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg - csak a hatálybalépésétől (2009. augusztus 9. napjától) kezdődően alkalmazható és csak azokban az esetekben, amelyekben a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó bírósági felhívás tartalmazza az erre vonatkozó tájékoztatást. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 2/2010. (VII. 16.) Büntető jogegységi határozat |
| Letölthető jogszabály: (~ 19.43 kB, zippelt rtf) |
 |
| Új törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról |
 |
| A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról rendelkezik. E törvény szabályai szerint egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony a mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. A feleket érintő korlátozás, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. A jogszabály meghatározza az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony általánostól eltérő szabályait, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetést, a munkavállaló ellátásra való jogosultságát, valamint a munkáltató bejelentési és bevallási kötelezettségeit. A törvény 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. |
 |
| Megtekinthető jogszabály: 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról |
| Letölthető jogszabály: (~ 22.58 kB, zippelt rtf) |
Archívum |
|
 |
| A Jogtár adatbázis utolsó frissítése:
2013.06.19. 21:47
|
|