Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.21.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1/1960. (IV. 13.) IM rendelet

a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról

A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. Tvr. 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:

A holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztése

1. §1 Eltűnt személy holtnak nyilvánítása iránti kérelem előterjesztésének akkor van helye, ha az eltűnéstől számítva öt év eltelt anélkül, hogy az eltűnt életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.

2. § (1)2

(2)3 Aki a Polgári Törvénykönyv alapján a holtnak nyilvánítás kérésére jogosult, a más jogosult kérelmére megindított eljáráshoz csatlakozhat.

Az eljárás általános szabályai

3. § Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el [105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának a 46/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 4. §-ával módosított (1) bekezdése].

Illetékesség

4. § (1)4 Az eljárásra kizárólag az a járásbíróság (kerületi bíróság) (a továbbiakban együtt: járásbíróság) illetékes, amelynek területén az eltűnt belföldi lakóhelye, illetőleg ennek hiányában utolsó tartózkodási helye volt. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az eltűntnek vagyona, illetőleg vagyonának túlnyomó része van.

(2)5 Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes; a holtnak nyilvánítást kérő személy azonban a Kúriától más bíróság kijelölését kérheti, ha ez az eljárás során felveendő bizonyítás szempontjából vagy más okból célszerűnek mutatkozik.

A kérelem tartalma

5. § A holtnak nyilvánítás iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;

b) az eltűnt nevét, születési évét, illetőleg életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását;

c) az eltűnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, valamint törvényes képviselőjének nevét és lakását;

d) az eltűnés idejének és körülményeinek tüzetes előadását;

e) a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét.

Hirdetmény közzététele és kézbesítése

6. § (1) Ha a kérelem megfelel az 5. § rendelkezéseinek a bíróság - az eltűnt életbenlétére, illetőleg elhalálozására vonatkozó adatok bejelentése végett - hirdetményt bocsát ki.

(2) A hirdetményben fel kell hívni az eltűntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltűnt életben létéről vagy elhalálozárásól, illetőleg eltűnéséről, vagy pedig holtnak nyilvánítás szempontjából lényeges egyéb körülményekről tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak, illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak (11. §) harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni.

7. §6 (1) A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján, továbbá a bíróság illetékessége szempontjából irányadó [4. § (1) bekezdése] polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is.

(2) A 4. § (2) bekezdése esetében a hirdetményt a Fővárosi Önkormányzat hirdetőtábláján, illetőleg a kijelölt bíróság székhelyén lévő polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

(3) A jegyző köteles a hirdetményt a helyben esetleg szokásos egyéb módon is közzétenni.

(4) A hirdetménynek az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon át történt kifüggesztéséről, illetőleg a hirdetmény közzétételéről, valamint az ennek folytán a jegyző tudomására jutott adatokról a hirdetményi határidő lejárta után a bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

8. § (1) A bíróság - ha ezt a körülmények indokolttá teszik - elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény meghatározott szövegű kivonatának valamely belföldi vagy külföldi napilapban való közzétételét is.

(2) A hirdetménynek (hirdetmény-kivonatnak) a napilapban való közzétételéről a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője saját költségén köteles gondoskodni.

(3) A közzétételt a megfelelő lappéldány felmutatásával kell igazolni.

9. § (1) A hirdetményt - a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjén kívül - az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, illetőleg a részére esetleg kirendelt gondnoknak vagy ügygondnoknak, az eljáráshoz csatlakozott más érdekelteknek, valamint az eltűnt ismert hozzátartozóinak is kézbesíteni kell.

(2)7 Ha az eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a hirdetményt kézbesíteni kell a honvédelmi miniszternek, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának is.

10. § A bíróság szabadon mérlegeli, hogy a 9. § (1) bekezdésében említettek részére való kézbesítés esetleges szabálytalansága vagy elmaradása miatt szükséges-e a kézbesítés megismétlése.

Ügygondnok kirendelése

11. § A bíróság - a hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg vagy utóbb is - az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki, ha ez az eset körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik.

Adatszolgáltatás és bizonyításfelvétel

12. § (1) Azok, akiknek a hirdetményt kézbesítették (9. §), kötelesek az eltűntre vonatkozó és a holtnak nyilvánítás szempontjából jelentős adatokat a hirdetményi határidő lejárta előtt a bírósággal közölni.

(2) A bíróság a holtnak nyilvánítás szempontjából jelentős körülmények kihirdetése érdekében hivatalból is tudakozódhat és bizonyításfelvételt rendelhet el, ha ezt akár a kérelemben előadott tényállás, akár pedig a bárki által közölt adatok alapján szükségesnek látja. A bizonyításfelvétel során a bíróság a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjét is tanúként hallgathatja ki.

(3)8 Eljárása során a bíróság a lehetőséghez képest köteles megállapítani azokat az adatokat is, amelyek az anyakönyvi bejegyzéshez [21. § (3) bekezdés] szükségesek, és az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban is ellenőrizheti.

Határozathozatal

13. § (1) A hirdetményi határidő lejárta után a bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyalás kitűzése nélkül, de szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végzéssel határoz. Végzését a bíróság köteles megindokolni.

(2)9 A hirdetményi határidő a határozathozatal szempontjából csak akkor tekinthető lejártnak, ha a hirdetmény a bírósági vagy a polgármesteri hivatali vagy a közös önkormányzati hivatali hirdetőtáblán harminc napon át ki volt függesztve (7. §), a 9. § (2) bekezdésének esetében pedig a kézbesítéstől is számítva legalább harminc nap eltelt.

14. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint a holtnak nyilvánítás előfeltételei fennállnak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ellenkező esetben pedig a kérelmet elutasítja.

(2)10 Holtnak nyilvánítás esetében a bíróság a halál idejét is megállapítja.

(3) A határozatban az eljárás költségeit is meg kell állapítani.

A határozat kézbesítése

15. §11 A határozatot a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztőjének, valamint - a honvédelmi miniszter és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága kivételével - mindazoknak kézbesíteni kell, akiknek a bíróság a hirdetményt kézbesítette [9. § (1) bekezdés].

Az eljárás költsége

16. § (1) Az eljárás költségét - ideértve az esetleges ügygondnok díját és készkiadásait is - a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője köteles előlegezni. Ha az ügyész kéri az eljárás megindítását, az eljárási költségekre a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Holtnak nyilvánítás esetében az, aki a költségeket előlegezte, továbbá az ügygondnok, akinek díját a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztője a költségmentességre vonatkozó szabályok értelmében nem előlegezte, megtérítést követelhet a holtnak nyilvánított hagyatékából.

(3) A holtnak nyilvánítás iránti kérelem elutasítása esetében az eljárás költségeit - a költségmentesség esetét kivéve - a kérelem előterjesztője köteles viselni.

Fellebbezés

17. § (1)12 A holtnak nyilvánítás kérdésében hozott végzés ellen a kérelem előterjesztésére jogosultak mindegyike fellebbezéssel élhet még akkor is, ha az eljárásban nem vett részt.

(2) A fellebbezés határideje tizenöt nap. Az a fellebbezésre jogosult, akinek a végzést nem kézbesítették, fellebbezését mindaddig előterjesztheti, amíg a fellebbezési határidő nem járt le mindazokra a fellebbezésekre jogosultakra nézve, akiknek részére a végzés kézbesítése megtörtént.

Hatályon kívül helyezés, módosítás

18. § (1)13 A holtnak nyilvánító végzés módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését, a kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike kérheti az első fokon eljárt bíróságnál.

(2) A holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásra a holtnak nyilvánítási eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

19. § (1)14 Ha bizonyítják, hogy a holtnak nyilvánított még él, a bíróság a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosult személyek bármelyikének, vagy bármely hatóságnak a kérelmére a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságát állapítja meg.

(2) Ha a holtnak nyilvánított maga kéri a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságának megállapítását és személyazonossága tekintetében kétség nem forog fenn, a bíróság a végzés hatálytalanságát bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állapítja meg.

A halál tényének megállapítása

20. § (1) E rendeletben szabályozott eljárást kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét más módon kívánják bizonyítani.

(2) A halál tényének megállapítása iránti kérelem bármikor előterjeszthető.

(3)15 Hirdetményt nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be. Azt, hogy az adott esetben ilyen körülmény fennállott, a bíróság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter közli. Iyen esetben a bíróság a közölt, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyaláson kívül hoz határozatot. Egyébként ha hirdetmény kibocsátásának van helye, abban közölni kell a halál idejére és helyére vonatkozó adatokat is.

(4) A végzésben a halál napját és a lehetőséghez képest a halál közelebbi idejét is meg kell állapítani.

A jogerős határozat közlése

21. § (1) A bíróság a holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító végzését jogerőre emelkedése után megküldi

a) a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek,

b)16 a haláleset anyakönyvezése végett a haláleset helye, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy külföldön van, a születési hely anyakönyvvezetőjének; ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek,

c) a hagyaték leltározása végett a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, ha pedig ez ismeretlen, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének.

(2)17 Ha az eltűnés vagy halál háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a bíróság a jogerős végzését hivatalból közli a honvédelmi miniszterrel, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságával is.

(3) A bíróság - ha ezek ismeretesek - a következő adatokat közli végzésében az anyakönyvvezetővel:

a) a halál ideje év, hónap és nap szerint;

b) a meghalt családi és utóneve, születési helye és ideje, állása (foglalkozása), lakóhelye és családi állapota;

c) a meghalt élő, elhunyt, vagy elvált házastársának családi és utóneve, házasságkötésének helye és éve;

d) a meghalt szüleinek családi és utóneve;

e) a halál helye és oka.

22. § Ha a bíróság a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzését módosítja vagy hatályon kívül helyezi, illetőleg annak hatálytalanságát állapítja meg, az erre vonatkozó jogerős határozatát is megküldi a 21. § (1) és (2) bekezdésében említett szerveknek.

Vegyes rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az első világháborúval kapcsolatos események következtében az 1914. évi július hó 24. és az 1921. évi július hó 27. napja között eltűnt személyek holtnak nyilvánítására e rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a halál idejéül - ha e tekintetben semmi adat sem áll rendelkezésre - a 12200/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározott időpontot kell megállapítani.



1  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (2) a).


2  Hatályon kívül helyezte: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (3). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.


3  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (1) a).


4  Megállapította: 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 2. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


5  Módosította: 40/2011. (XII. 30.) KIM rendelet 1. §.


6  Megállapította: 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 2. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


7  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (1) b).


8  Módosította: 10/2007. (III. 6.) IRM rendelet 25. § (2) i).


9  Módosította: 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 2. § (3).


10  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (2) b).


11  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (1) c).


12  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (2) c).


13  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (2) d).


14  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (2) e).


15  Megállapította: 2/1978. (III. 9.) IM rendelet 1. §. Módosította: 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 1. § 62., 57/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 2. § (4).


16  Módosította: 10/2007. (III. 6.) IRM rendelet 25. § (2) h).


17  Módosította: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § (1) d).



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!