Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.22.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1972. évi 9. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről1

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél 1972. március 30-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról2

Figyelembe véve, hogy a Magyar Népköztársaság (a továbbiakban: Magyarország) részese a Londonban, Moszkvában és Washingtonban 1968. július 1-től aláírásra nyitva álló és 1970. március 5-én hatályba lépett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Szerződésnek (a továbbiakban: Szerződés);3

figyelembe véve, hogy a Szerződés 3. Cikkének (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:

„A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy elfogadja az abban az egyezményben megállapított biztosítékokat, amelyet majd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel tárgyalnak meg és írnak alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányának és biztosítéki rendszerének megfelelően kizárólag avégből, hogy ellenőrizzék a kérdéses állam által a jelen Szerződésnek megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését annak megakadályozására, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználását átirányítsák nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására. Az e Cikk által előírt biztosítéki eljárásokat az alap- vagy különleges hasadóanyagok viszonylatában attól függetlenül kell alkalmazni, hogy azokat előállítják, feldolgozzák vagy felhasználják-e valamely alapvető nukleáris berendezésben, vagy pedig ilyen berendezésen kívül tartják. Az e Cikk által előírt biztosítékokat az összes olyan alapüzemanyagok vagy különleges hasadóanyagok viszonylatában alkalmazni kell, amelyek egy ilyen állam területi határain belül, joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett bárhol folytatott békés jellegű nukleáris tevékenységhez szükségesek”;

figyelembe véve, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) fel van jogosítva Alapokmányának III. Cikke alapján ilyen egyezmények kötésére;

Magyarország és az Ügynökség megállapodtak az alábbiakban:

I. rész

Alapvető elkötelezés

1. Cikk

A Szerződés 3. Cikke (1) bekezdésének megfelelően Magyarország az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő biztosítékokat vállal a területén, a joghatósága alatt vagy az ellenőrzésével bárhol folytatott mindennemű békés nukleáris tevékenység során az összes alapüzemanyagra és különleges hasadóanyagra vonatkozóan abból a kizárólagos célból, hogy igazolják, nem kerül-e sor ilyen anyag átirányítására nukleáris fegyverekre vagy más nukleáris robbanó szerkezetekre.

A biztosítékok alkalmazása

2. Cikk

Az Ügynökségnek joga és kötelessége, hogy gondoskodjék biztosítékok alkalmazásáról az Egyezmény rendelkezésének megfelelően az összes alapüzemanyagra és különleges hasadóanyagra vonatkozóan mindennemű békés nukleáris tevékenység során, amelyet Magyarország joghatósága alatt vagy az ellenőrzésével bárhol folytatnak, abból a kizárólagos célból, hogy igazolja, nem kerül-e sor ilyen anyag átirányítására nukleáris fegyverekre vagy más nukleáris robbanó szerkezetekre.

Együttműködés Magyarország és az Ügynökség között

3. Cikk

Magyarország és az Ügynökség együttműködik az Egyezményben előírt biztosítékok megvalósításának megkönnyítése érdekében.

A biztosítékok megvalósítása

4. Cikk

Az Egyezményben előírt biztosítékok megvalósítását az Ügynökség olyan módon végzi, hogy:

a) elkerülje Magyarország gazdasági és műszaki fejlődésének vagy a békés nukleáris tevékenység területén folytatott nemzetközi együttműködésnek - ide értve a nukleáris anyagok nemzetközi cseréjét is - az akadályozását;

b) elkerülje Magyarország békés nukleáris tevékenységébe, különösen a létesítmények üzemeltetésébe való szükségtelen beavatkozást; és

c) összhangban legyen a nukleáris tevékenység gazdaságos és biztonságos folytatásához szükséges célszerű üzemvezetéssel.

5. Cikk

(1) Az Ügynökség megtesz minden elővigyázatossági intézkedést az Egyezmény végrehajtása során tudomására jutó kereskedelmi és ipari titkok és más bizalmas értesülések megőrzése érdekében.

(2) a) Az Ügynökség nem hoz nyilvánosságra és nem közöl semmilyen állammal, szervezettel vagy személlyel semmiféle olyan információt, amelyhez az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban jutott; kivétel az, hogy a végrehajtásával kapcsolatos meghatározott információkat meg lehet adni az Ügynökség Kormányzótanácsának (a továbbiakban: Kormányzótanács) és az Ügynökség állományába tartozó olyan személyeknek, akiknek a megfelelő ismeretekre a biztosítékok alkalmazásával összefüggő hivatali kötelességeik miatt van szükségük, de csak abban a mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az Ügynökség teljesíthesse a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit.

b) A Kormányzótanács határozata alapján összesített tájékoztatást lehet nyilvánosságra hozni az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagokról, ha a közvetlenül érintett államok ahhoz hozzájárulnak.

6. Cikk

(1) Az Egyezmény szerinti biztosítékok végrehajtása során az Ügynökség teljes mértékben figyelembe veszi a biztosítékok terén bekövetkező műszaki fejlődést, és megtesz minden erőfeszítést az optimális költség-hatékonyság biztosítására, valamint azon elv alkalmazására, amely szerint a biztosítékok hatékony alkalmazása az Egyezmény alapján biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagok áramlására, műszerek és más technika felhasználásával bizonyos stratégiai pontokon történik olyan mértékben, ahogyan ezt a jelenlegi, vagy a jövőbeli technika lehetővé teszi.

(2) Az optimális költség-hatékonyság biztosítása érdekében fel kell használni például az olyan eszközöket, mint:

a) a körülhatárolás, mint a nyilvántartási célokat szolgáló anyagmérleg-körzetek meghatározásának egyik eszköze;

b) a statisztikai módszerek és a szúrópróbaszerű mintavétel a nukleáris anyag áramlásának értékelésében; és

c) az igazolási eljárások összpontosítása a nukleáris üzemanyag-ciklus azon fokozataira, amelyek magukban foglalják az olyan nukleáris anyagok termelését, feldolgozását, használatát vagy tárolását, amelyekből könnyen lehetne nukleáris fegyvereket vagy más nukleáris robbanó szerkezeteket készíteni, és az igazolási eljárás minimalizálása más nukleáris anyagok tekintetében azzal a feltétellel, hogy ez nem akadályozza az Ügynökséget az Egyezmény szerinti biztosítékok alkalmazásában.

Az anyagellenőrzés országos rendszere

7. Cikk

(1) Magyarország létrehoz és fenntart egy olyan rendszert, amely alkalmas az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó minden nukleáris anyag nyilvántartására és ellenőrzésére.

(2) Az Ügynökség a biztosítékokat olyan módon alkalmazza, hogy annak ellenőrzése során, hogy nem történt nukleáris anyag átirányítása békés felhasználásból nukleáris fegyverekre vagy más nukleáris robbanó szerkezetekre, képes legyen igazolni Magyarország rendszerének megállapításait. Az Ügynökség igazolási tevékenysége - többek között - önálló méréseket és megfigyeléseket tartalmaz, amelyeket az Ügynökség hajt végre a II. Részben meghatározott eljárásoknak megfelelően. Az igazolás során az Ügynökség kellően figyelembe veszi Magyarország rendszerének technikai hatékonyságát.

Az Ügynökségnek adandó információ

8. Cikk

(1) Az Egyezmény szerinti biztosítékok hathatós végrehajtása érdekében Magyarország az Egyezmény II. Részében foglalt rendelkezéseknek megfelelően információkat ad az Ügynökségnek az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagokra vonatkozóan és az ilyen anyagok biztosítékolásával kapcsolatban levő létesítmények sajátosságairól.

(2) a) Az Ügynökség csak az Egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges minimális mennyiségű információt és adatot igényli.

b) A létesítményekre vonatkozó tájékoztatás az a minimum, amely az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag biztosítékolásához szükséges.

(3) Amennyiben Magyarország így kívánja, az Ügynökség kész arra, hogy Magyarország területén vizsgáljon meg olyan létesítményi adatokat, amelyeket Magyarország különösen kényesnek tekint. Az ilyen információt nem kell ténylegesen átadni az Ügynökségnek, feltéve, hogy az a későbbiekben is rendelkezésre áll az Ügynökség által Magyarország területén végzendő további vizsgálatok céljára.

Ügynökségi ellenőrök

9. Cikk

(1) a) Az Ügynökségnek meg kell szereznie Magyarország egyetértését ahhoz, hogy az Ügynökség Magyarországra kiküldhető ellenőreit kijelölje.

b) Ha Magyarország a kijelölésre vonatkozó javaslat megtételekor, vagy a kijelölés megtörténte után bármely más időpontban ellenzi a jelölést, az Ügynökség javaslatot tesz Magyarországnak más személy vagy személyek kijelölésére.

c) Ha az Ügynökségi ellenőrök kijelölésének Magyarország részéről történt ismételt elutasítása akadályozná az Egyezmény értelmében végzendő ellenőrzéseket, az Ügynökség Főigazgatója (a továbbiakban: Főigazgató) jelentése alapján a Kormányzótanács megvizsgálja az elutasítást a megfelelő intézkedés megtétele végett.

(2) Magyarország megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Ügynökség ellenőrei hatékonyan teljesíthessék az Egyezmény szerinti feladataikat.

(3) Az Ügynökség ellenőreinek látogatásait és tevékenységét úgy kell megszervezni, hogy:

a) a minimálisra csökkenjen a Magyarországnak és a megvizsgált békés nukleáris tevékenységben okozott esetleges kényelmetlenség és zavarás; és

b) biztosítva legyen az ellenőr tudomására jutó ipari titkok és bármilyen más bizalmas értesülések védelme.

Kiváltságok és mentességek

10. Cikk

Magyarország alkalmazza az Ügynökségre (ide értve a tulajdonát, a pénzügyi alapjait és a követeléseit is), valamint annak ellenőreire és más tisztviselőire, akik az Egyezmény szerinti feladataikat teljesítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény megfelelő rendelkezéseit.

A biztosítékok megszűnése

11. Cikk

A nukleáris anyag elhasználása vagy felhígítása

Megszűnik a biztosítékok alkalmazása a nukleáris anyagra, amikor az Ügynökség megállapítja, hogy az anyagot olyan módon használták el, vagy hígították fel, hogy az többé nem használható a biztosítékok szempontjából szóba jövő semmiféle nukleáris tevékenységhez, vagy ha az gyakorlatilag visszanyerhetetlenné vált.

12. Cikk

A nukleáris anyag kiszállítása Magyarországról

Magyarország az Egyezmény II. Részében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően előzetesen értesíti az Ügynökséget, ha az Egyezmény szerint biztosítékok alá tartozó bármilyen nukleáris anyagot Magyarországról ki kíván szállítani. Az Ügynökség megszünteti az Egyezmény szerinti biztosítékok alkalmazását a nukleáris anyagra, amikor az átvevő állam a felelősséget az Egyezmény II. Részében meghatározott módon magára vállalta. Az Ügynökség nyilvántartást vezet minden ilyen átszállításról, és - ahol érvényesíthető - az átszállított nukleáris anyagra vonatkozóan a biztosítékok újbóli alkalmazásáról.

13. Cikk

Rendelkezések a nukleáris anyagnak nem-nukleáris tevékenységben való felhasználásáról

Amennyiben az Egyezmény szerint biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagot nem-nukleáris tevékenységhez kívánnak felhasználni, mint például ötvözetek vagy kerámiai anyagok előállítására, Magyarország az anyag ilyen felhasználását megelőzően megállapodik az Ügynökséggel azokban a körülményekben, amelyek esetén a biztosítékok alkalmazását az ilyen anyagra meg lehet szüntetni.

Biztosítékok alkalmazásának mellőzése a nem-békés tevékenységben használt nukleáris anyagok tekintetében

14. Cikk

Amennyiben Magyarország élni kíván azzal a diszkrecionális jogával, hogy nukleáris anyagot, amely az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozna, olyan nukleáris tevékenységben használjon fel, amelyhez az Egyezmény szerint a biztosítékok alkalmazása nem szükséges, akkor a következő eljárást kell alkalmazni:

a) Magyarország tájékoztatja az Ügynökséget a tevékenységről, tisztázva:

1. hogy a nukleáris anyagnak valamely el nem tiltott katonai tevékenységben történő felhasználása nem fog összeütközésbe kerülni Magyarországnak esetleges olyan kötelezettségvállalásával, amelyre Ügynökségi biztosítékok vonatkoznak, hogy az anyagot csak békés nukleáris tevékenységhez használják fel; és

2. hogy az alatt az idő alatt, amíg a biztosítékokat nem alkalmazzák, a nukleáris anyagot nem fogják felhasználni nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanó szerkezetek készítésére;

b) Magyarország és az Ügynökség megállapodnak, hogy az Egyezményben előírt biztosítékokat csak addig nem alkalmazzák, amíg a nukleáris anyag ilyen tevékenységben szerepel. A megállapodás a lehetséges mértékben meghatározza azt az időtartamot vagy azokat a körülményeket, amikor a biztosítékokat nem alkalmazzák. Az Egyezményben előírt biztosítékok mindenképpen ismét alkalmazásra kerülnek, amint az anyag visszakerül a békés nukleáris tevékenység körébe. Az Ügynökség tájékoztatást kap a Magyarországon levő biztosítékok alkalmazása alól kivont anyag összmennyiségéről és összetételéről, valamint az ilyen anyag bármilyen kiviteléről; és

c) valamennyi megállapodás az Ügynökség beleegyezésével jön létre. A beleegyezést a lehető leggyorsabban kell megadni és ez csak olyan tárgyakra vonatkoznak, mint - többek között - az időleges és az eljárási intézkedések, a jelentésekkel kapcsolatos megállapodások, de nem tartalmazza a katonai tevékenység bármiféle jóváhagyását vagy bizalmas adatainak ismeretét, és nem vonatkozik a nukleáris anyagnak e téren való felhasználására.

Pénzügyi kérdések

15. Cikk

Magyarország és az Ügynökség maguk viselik az Egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítéséből rájuk háruló költségeket. Amennyiben azonban Magyarországra vagy a joghatósága alá tartozó személyekre rendkívüli költségek hárulnak az Ügynökség meghatározott felkérése folytán, az Ügynökség - ha az ebbe előre beleegyezett - megtéríti Magyarországnak ezeket a költségeket. Az Ügynökség mindenképpen viseli az ellenőrök által igényelt kiegészítő mérések és mintavételek költségeit.

Harmadik személyekkel szembeni felelősség nukleáris károk esetében

16. Cikk

Magyarország gondoskodik arról, hogy a nukleáris károk tekintetében a harmadik személyekkel szembeni felelősség körében az Ügynökség és tisztviselői az Egyezmény végrehajtása céljából mindazon védelemben részesüljenek - ide értve mindenféle biztosítást és egyéb pénzügyi garanciákat is - amelyekre a törvényei és más jogszabályai szerint megvan a lehetőség, ugyanolyan módon, mint amilyen védelemben Magyarország állampolgárai részesülnek.

Nemzetközi felelősség

17. Cikk

Magyarországnak az Ügynökséggel szembeni, valamint az Ügynökségnek Magyarországgal szembeni bármely igényét, amely az Egyezmény szerinti biztosítékok alkalmazásából eredő kárral kapcsolatos - ha a kár nem nukleáris balesetből keletkezett - a nemzetközi jognak megfelelően kell rendezni.

Intézkedések annak igazolására, hogy nem történt átirányítás

18. Cikk

Ha a Főigazgató jelentése alapján a Kormányzótanács úgy dönt, hogy Magyarországnak fontos és sürgős intézkedést kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa annak igazolását, mi szerint az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag nukleáris fegyverekhez, vagy más nukleáris robbanó szerkezetekhez való átirányítása nem történt meg, a Kormányzótanács felszólíthatja Magyarországot a megkívánt intézkedés haladéktalan megtételére, függetlenül attól, hogy az Egyezmény 22. Cikke szerint a viták rendezésére szolgáló eljárást kezdeményezték-e.

19. Cikk

Amennyiben a Főigazgató által adott tájékoztatás megvizsgálása alapján a Kormányzótanács úgy találja, hogy az Ügynökség nem képes igazolni, hogy nem került sor az Egyezmény szerint biztosítékok alá eső nukleáris anyagnak nukleáris fegyverekhez vagy más nukleáris robbanó szerkezetekhez való átirányítására, elkészítheti az Ügynökség Alapokmányának (a továbbiakban: Alapokmány) XII. Cikke C. szakaszában előírt jelentéseket és megteheti - amennyiben ide vonatkoznak - az e szakaszban előírt más intézkedéseket is. Az ilyen intézkedések megtétele során a Kormányzótanács figyelembe veszi az alkalmazott biztosítéki intézkedések által nyújtott bizonyosság mértékét és megad Magyarország számára minden ésszerű lehetőséget, hogy bármely szükséges bizonyítékot a Kormányzótanács elé tárjon.

Az egyezmény értelmezése és alkalmazása, valamint vitás kérdések rendezése

20. Cikk

Magyarország és az Ügynökség bármelyikük kérésére tanácskozást folytat egymással minden olyan kérdésben, amely az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül.

21. Cikk

Magyarországnak joga van arra, hogy az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő bármely kérdésnek a Kormányzótanácsban való megtárgyalását igényelje. A Kormányzótanács meghívja Magyarországot a vitában való részvételre, ha a Kormányzótanács bármilyen e tárgyú kérdést vitat meg.

22. Cikk

Az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely olyan vitát - kivéve a Kormányzótanácsnak a 19. Cikk szerinti megállapításával, vagy az ilyen megállapításnak megfelelően tett intézkedésével kapcsolatos vitákat - amelyet tárgyalások, vagy Magyarország és az Ügynökség kölcsönös megállapodásának megfelelő más eljárás útján nem rendeztek, bármelyikük kérésére döntőbíróság elé lehet terjeszteni, amelynek összetétele a következő: Magyarország és az Ügynökség kijelöl egy-egy döntőbírót, és az így kijelölt két döntőbíró megválaszt egy harmadikat, aki az elnöki tisztet fogja betölteni. Ha a döntőbíráskodásra vonatkozó kéréstől számított 30 napon belül akár Magyarország, akár az Ügynökség nem jelölt ki döntőbírót, akár Magyarország, akár az Ügynökség az Egyesült Nemzetek főtitkárától kérheti egy döntőbíró kinevezését. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha a második döntőbíró kijelölésétől, vagy kinevezésétől számított harminc napon belül a harmadik döntőbírót nem választották meg. A döntőbíróság tagjainak többsége határozatképes, és minden határozathoz két döntőbíró egybehangzó véleménye szükséges. Az eljárási szabályokat a döntőbíróság állapítja meg. A döntőbíróság határozata Magyarországra és az Ügynökségre kötelező.

Az egyezmény módosítása

23. Cikk

(1) Magyarország és az Ügynökség bármelyikük kérésére tanácskozást folytatnak egymással az Egyezmény módosításáról.

(2) Minden módosításhoz Magyarország és az Ügynökség egyetértése szükséges.

(3) Az Egyezmény módosításainak hatálybalépése ugyanolyan feltételek mellett történik, mint magának az Egyezménynek a hatálybalépése.

(4) A Főigazgató haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökség valamennyi tagállamát az Egyezmény bármilyen módosításáról.

Hatálybalépés és érvényesség tartama

24. Cikk

Az Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a Magyarország által történt megerősítésről szóló okiratot az Ügynökség megkapja. A Főigazgató haladéktalanul értesíti az Ügynökség valamennyi tagállamát az Egyezmény hatálybalépéséről.

25. Cikk

Az Egyezmény érvényben marad mindaddig, amíg Magyarország részese a Szerződésnek.

II. rész

Bevezetés

26. Cikk

Az Egyezmény e részének az a rendeltetése, hogy részletesen meghatározza az I. Rész biztosítéki rendelkezéseinek végrehajtása során alkalmazandó eljárásokat.

A biztosítékok célja

27. Cikk

Az Egyezmény e részében részletezett biztosítéki eljárások célja a nukleáris anyagok jelentős mennyiségeinek a békés nukleáris tevékenységből a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására vagy ismeretlen célokra való átirányítását kellő időben kideríteni és az ilyen átirányítástól a korai felfedezés kockázata folytán elrettenteni.

28. Cikk

A 27. Cikkben kifejtett célkitűzés megvalósítása érdekében alapvető fontosságú eljárásmódként az anyagelszámolás, fontos kiegészítő eljárásmódként pedig a körülhatárolás és a megfigyelés kerül alkalmazásra.

29. Cikk

Az Ügynökség igazolási tevékenységének technikai lezárása minden anyagmérleg-körzet tekintetében egy megállapítás a meghatározott időszak folyamán adódott leltárkülönbözetről, és a megállapított mennyiségek pontossági határairól.

A nukleáris anyag nyilvántartásának és ellenőrzésének nemzeti rendszere

30. Cikk

A 7. Cikknek megfelelően az Ügynökség az igazolási tevékenységének kifejtése során teljes mértékben felhasználja Magyarországnak azt a rendszerét, amely az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó valamennyi nukleáris anyag nyilvántartására és ellenőrzésére szolgál, és tartózkodik Magyarország nyilvántartási és ellenőrzési tevékenységének felesleges megkettőzésétől.

31. Cikk

Magyarországnak az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó valamennyi nukleáris anyag nyilvántartására és ellenőrzésére szolgáló rendszere anyagmérleg-körzetek hálózatán alapszik és gondoskodik arról, hogy a Kiegészítő Megállapodásokban részletesen meghatározott módon olyan eljárásmódokat vezessen be, mint:

a) mérési rendszer a kapott, termelt, elszállított, veszendőbe ment vagy másképpen a készletekből kikerült nukleáris anyagok mennyiségének, valamint a készlet mennyiségének meghatározására;

b) a mérések pontosságának és szabatosságának értékelése és a mérési pontatlanság felbecsülése;

c) eljárások a szállító, illetőleg a címzett fél méréseiben mutatkozó különbségek azonosítására, felülvizsgálatára és értékelésére;

d) leltározási eljárások;

e) eljárások a méretlen készletek és a méretlen veszteségek felhalmozódásának értékelésére;

f) azoknak a nyilvántartásoknak és jelentéseknek a rendszere, amelyek minden anyagmérlegkörzet tekintetében kimutatják a nukleáris anyag készletét és a készletváltozásokat, beleértve az anyagmérleg-körzet által kapott, illetőleg onnan kiszállított mennyiségeket is;

g) eljárások annak biztosítására, hogy a könyvelési eljárásokat és ezekkel kapcsolatos megállapodásokat szabályszerűen hajtsák végre; és

h) eljárások az Ügynökségnek szóló jelentések beterjesztésére az 58-68. Cikkeknek megfelelően.

A biztosítékok kiinduló pontja

32. Cikk

Az Egyezmény szerinti biztosítékok nem vonatkoznak a bányászati és az ércdúsítási tevékenység keretében levő anyagra.

33. Cikk

(1) Ha bármilyen uránt vagy tóriumot tartalmazó anyag, amely még nem érte el a nukleáris üzemanyagciklusnak a (3) bekezdésben meghatározott fokát, közvetlenül vagy közvetve exportra kerül egy atomfegyverrel nem rendelkező államba, Magyarország tájékoztatja az Ügynökséget ennek mennyiségéről, összetételéről és rendeltetéséről, kivéve ha az anyag exportja sajátosan nem-nukleáris célból történik.

(2) Ha bármely uránt vagy tóriumot tartalmazó anyagot importálnak, amely még nem érte el a nukleáris üzemanyagciklusnak a (3) bekezdésben meghatározott fokát, Magyarország tájékoztatja az Ügynökséget az anyag mennyiségéről és összetételéről, kivéve ha az anyagot sajátosan nem-nukleáris célra importálták; és

(3) amikor bármilyen nukleáris anyag, amelyet összetétele és tisztasága alkalmassá tesz üzemanyag gyártására vagy izotópdúsításra, elhagyja azt az üzemet, vagy technológiai szakaszt, amelyben előállították, vagy amikor ilyen nukleáris anyagot, vagy bármilyen más nukleáris anyagot, amelyet a nukleáris üzemanyagciklus későbbi fokán állítottak elő, Magyarországra importálnak, ez a nukleáris anyag alá lesz vetve az Egyezményben meghatározott többi biztosítéki eljárásnak is.

Biztosítékok megszüntetése

34. Cikk

(1) Az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag tekintetében a biztosítékok megszűnnek a 11. Cikkben meghatározott feltételek esetén. Ha e cikk feltételei nem állnak fenn, de Magyarország úgy véli, hogy az adott időpontban a biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag visszanyerése a hulladékból nem lenne gyakorlatilag célszerű vagy kívánatos, Magyarország és az Ügynökség tárgyalásokat folytatnak az alkalmazandó megfelelő biztosítéki intézkedésekről.

(2) Az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag tekintetében a biztosítékok megszűnnek a 13. Cikkben meghatározott feltételek esetén, feltéve, hogy Magyarország és az Ügynökség egyetértenek abban, hogy ez a nukleáris anyag gyakorlatilag visszanyerhetetlen.

Mentesítés a biztosítékok alól

35. Cikk

Magyarország kívánságára az Ügynökség nukleáris anyagokat az alábbiak szerint mentesít a biztosítékok alól:

a) különleges hasadó anyagot, ha grammnyi, vagy annál kisebb mennyiségekben érzékelő anyagként használják mérőműszerekben;

b) nukleáris anyagot, ha nem-nukleáris tevékenység során a 13. Cikknek megfelelő módon használják, feltéve, hogy ez a nukleáris anyag visszanyerhető; és

c) plutóniumot, amelyben a plutónium-238 izotopikus hányada meghaladja a 80 százalékot.

36. Cikk

Magyarország kérésére az Ügynökség mentesít a biztosítékok alól olyan nukleáris anyagot, amely egyébként a biztosítékok alá esne, feltéve, hogy az e Cikk alapján mentesített nukleáris anyag összmennyisége Magyarországon semmilyen időpontban nem haladhatja meg a következő mennyiségeket:

a) összesen 1 kg különleges hasadóanyag, amely állhat egy- vagy többfajta anyagból az alábbiak közül:

1. plutónium;

2. 0,2 (20%) vagy annál nagyobb dúsítású urán, melynek súlyát a dúsítással beszorozva kell számba venni, és

3. 0,2 (20%) alatti, de a természetes uránnál magasabb dúsítási fokú urán, amelynek súlyát a dúsítás négyzetének ötszörösével beszorozva kell számba venni;

b) összesen 10 tonna természetes urán és soványított urán 0,005 (0,5%) feletti dúsítással;

c) 20 tonna 0,005 (0,5%) vagy annál kisebb dúsítású soványított urán; és

d) 20 tonna tórium;

vagy olyan nagyobb mennyiségek, amelyeket a Kormányzótanács egységes alkalmazására meghatároz.

37. Cikk

Ha mentesített nukleáris anyagot az Egyezmény alapján biztosítékok alá eső anyaggal együtt szándékoznak feldolgozni vagy tárolni, intézkedést tesznek a biztosítékok újraalkalmazására.

Kiegészítő megállapodások

38. Cikk

Magyarország és az Ügynökség Kiegészítő Megállapodásokat kötnek, amelyek részleteiben határozzák meg az Egyezményben meghatározott eljárások végrehajtásának módját, az ahhoz szükséges mértékben, hogy az Ügynökség számára lehetővé tegyék az Egyezményben előírt kötelezettségeinek hatékony és kielégítő módon való teljesítését. A Kiegészítő Megállapodásokat Magyarország és az Ügynökség közötti megegyezés útján ki lehet egészíteni vagy módosítani, az Egyezmény módosítása nélkül.

39. Cikk

A Kiegészítő Megállapodások az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba. Magyarország késedelem nélkül ellátja az Ügynökséget azokkal a tájékoztatásokkal, amelyek a Kiegészítő Megállapodások összeállításához szükségesek. Az Egyezmény hatálybalépésével az Ügynökségnek joga van arra, hogy az abban foglalt eljárásokat alkalmazza a 40. Cikkben meghatározott készletkimutatásban felsorolt nukleáris anyag tekintetében.

Készletkimutatás

40. Cikk

A 61. Cikkben előírt nyitójelentés alapján az Ügynökség létrehozza a Magyarországon levő, a jelen Egyezmény alapján biztosítékok alá eső valamennyi nukleáris anyag egységes készletkimutatását, függetlenül azok eredetétől, és folyamatosan vezeti ezt a kimutatást a továbbiakban beérkező jelentések, valamint a saját igazolási tevékenységének eredményei alapján. A készletkimutatás másolatait, megegyezésben meghatározandó időközönként Magyarország rendelkezésére kell bocsátani.

Létesítményi adatok

Általános rendelkezések

41. Cikk

A 8. Cikknek megfelelően a Kiegészítő Megállapodások megtárgyalása során az Ügynökséggel közölni kell létesítményi adatokat a meglevő létesítmények tekintetében. Az új létesítmények tekintetében az ilyen információk közlésére vonatkozó határidőket a Kiegészítő Megállapodásokban kell meghatározni, és az ilyen információt a lehető legrövidebb időn belül kell közölni, mielőtt még az új létesítménybe nukleáris anyagot vinnének be.

42. Cikk

Az Ügynökséggel közlendő létesítményi adatok minden létesítmény tekintetében, ahol ez alkalmazható, tartalmazzák:

a) a létesítmény azonosítását, megnevezve az általános jellegét, a rendeltetését, a névleges kapacitását és a földrajzi fekvését, valamint a rendszeres kapcsolattartás céljából használandó nevét és címét;

b) a létesítmény általános elrendezésének leírását, célszerű mértékben utalva a nukleáris anyag formájára, elhelyezésére és áramlására, valamint a nukleáris anyagot felhasználó, termelő vagy feldolgozó lényeges berendezési tárgyak általános elrendezésére;

c) a létesítménynek az anyag nyilvántartása, körülhatárolása és megfigyelése szempontjából fontos sajátosságainak leírását; és

d) a létesítményben meglevő és tervezett eljárások leírását, amelyek a nukleáris anyag nyilvántartására és ellenőrzésére szolgálnak, különlegesen kiemelve az üzemeltető által létrehozott anyagmérleg-körzeteket, valamint az anyagáramlás méréseit és a leltározási eljárásokat.

43. Cikk

Valamennyi létesítményre vonatkozóan az Ügynökséggel közölni kell a biztosítékok alkalmazásával összefüggő további lényeges adatokat is, különösen az anyag nyilvántartását és ellenőrzését szolgáló szervezetileg meghatározott felelősség tekintetében. Magyarország kiegészítő adatokat közöl az Ügynökséggel az egészségvédelmi és biztonsági szabályokról, amelyeket az Ügynökségnek figyelembe kell vennie, az ellenőröknek pedig a létesítményben meg kell tartaniuk.

44. Cikk

A biztosítékok szempontjából jelentős módosításra vonatkozó létesítményi adatokat megvizsgálás céljából közlik az Ügynökséggel, és a 43. Cikkben meghatározott adatokban bekövetkező minden változásról kellő időben előzetesen tájékoztatják, hogy a biztosítéki eljárásokat módosítani lehessen, amennyiben ez szükséges.

45. Cikk

A létesítményi adatok vizsgálatának célja

(1) Az Ügynökséggel közölt létesítményi adatokat az alábbi célokra használják fel:

a) a létesítmények és a nukleáris anyagok, a nukleáris anyag biztosítéki ellenőrzése szempontjából lényeges sajátosságainak az igazolás megkönnyítéséhez szükséges részletességgel való azonosítása;

b) az Ügynökség nyilvántartási céljaira felhasználandó anyagmérleg-körzetek meghatározása és azoknak a stratégiai pontoknak a kiválasztása, amelyek mérési kulcspontok, és amelyeket a nukleáris anyag áramlásának és készleteinek meghatározása céljából használnak fel; az ilyen anyagmérleg-körzetek meghatározása során az Ügynökség - egyebek között - a következő ismérveket tartja szem előtt:

1. az anyagmérleg-körzet nagyságának összefüggésben kell lennie azzal a pontossággal, amellyel az anyagmérleget el lehet készíteni;

2. az anyagmérleg-körzet meghatározása során minden alkalmat meg kell ragadni a körülhatárolás és megfigyelés felhasználására annak érdekében, hogy biztosítva legyen az anyagáramlás-mérések teljessége és ezáltal egyszerűsödjék a biztosítékok alkalmazása, és a mérési tevékenység a mérési kulcspontokra összpontosuljon;

3. az egyazon létesítményben vagy külön telephelyeken működő anyagmérleg-körzeteket az Ügynökség nyilvántartási céljait szolgáló egy anyagmérleg-körzetbe lehet összevonni, amennyiben az Ügynökség megállapítja, hogy ez összefér a saját igazolási követelményeivel; és

4. Magyarország kívánságára különleges anyagmérleg-körzetet lehet létesíteni valamely technológiai folyamatszakasz körül, amely üzleti szempontból érzékeny információn alapul,

c) az Ügynökség nyilvántartási céljaira végzett nukleáris anyagleltározások névleges időzítésének és eljárásainak meghatározása;

d) a nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint a nyilvántartások értékelésére szolgáló eljárások meghatározása;

e) a nukleáris anyag mennyiségeinek és hollétének igazolását szolgáló követelmények és eljárások meghatározása; és

f) a behatárolási és megfigyelési módszerek és technikák alkalmas kombinációinak kiválasztása, valamint azoknak a stratégiai pontoknak a meghatározása, ahol ezeket alkalmazni kell.

(2) A létesítményi adatok vizsgálatának eredményeit a Kiegészítő Megállapodások tartalmazzák.

46. Cikk

A létesítményi adatok ismételt vizsgálata

A létesítményi adatokat felül kell vizsgálni az üzemeltetési körülményekben bekövetkezett változások, a biztosítékok technikájában mutatkozó fejlődés és az igazolási eljárások alkalmazása során összegyűlt tapasztalatok alapján, az Ügynökség által a 45. Cikknek megfelelően tett intézkedések módosítása érdekében.

47. Cikk

A létesítményi adatok igazolása

Az Ügynökség, Magyarországgal együttműködve, ellenőröket küldhet a létesítményekbe azoknak a létesítményi adatoknak az igazolása érdekében, amelyeket az Ügynökség a 41-44. Cikkek alapján a 45. Cikkben meghatározott célokra kapott.

A létesítményeken kívül levő nukleáris anyagra vonatkozó tájékoztatás

48. Cikk

(1) Az Ügynökség - értelemszerűen - a következő tájékoztatásokat kapja, ha nukleáris anyagokat szokványosan létesítményeken kívül használnak:

a) a nukleáris anyag alkalmazásának általános leírása és földrajzi elhelyezkedése, valamint a felhasználó neve és címe, amelyet a rendszeres üzleti kapcsolatokban használ; és

b) a nukleáris anyag nyilvántartására és ellenőrzésére szolgáló meglevő és javasolt eljárások általános leírása, beleértve a nukleáris anyag nyilvántartásáért és ellenőrzéséért szervezetszerűen fennálló felelősséget is.

(2) Az Ügynökséget kellő időben tájékoztatni kell az e Cikk rendelkezéseinek megfelelően közölt adatokban bekövetkező bármilyen változásról.

49. Cikk

A 48. Cikknek megfelelően az Ügynökséggel közölt adatokat a szükséges mértékben fel lehet használni a 45. Cikk (1) bekezdése b)-f) pontjaiban felsorolt célok érdekében.

Nyilvántartási rendszer

Általános rendelkezések

50. Cikk

A 7. Cikkben meghatározott nemzeti anyagnyilvántartási rendszer létrehozása során Magyarország gondoskodik arról, hogy nyilvántartásokat vezessenek valamennyi anyagmérleg-körzet tekintetében. A vezetendő nyilvántartások leírását a Kiegészítő Megállapodások tartalmazzák.

51. Cikk

Magyarország megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse az ellenőröknek a nyilvántartások vizsgálatát, különösen abban az esetben, ha a nyilvántartásokat nem angolul, franciául, oroszul vagy spanyolul vezetik.

52. Cikk

A nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

53. Cikk

A nyilvántartásoknak - értelemszerűen - tartalmazniuk kell:

a) az Egyezmény alapján biztosítékok alá tartozó valamennyi nukleáris anyagról könyvelési nyilvántartásokat; és

b) az ilyen nukleáris anyagot tartalmazó létesítmények tekintetében üzemeltetési feljegyzéseket.

54. Cikk

A jelentések elkészítéséhez felhasznált nyilvántartások alapjául szolgáló mérési rendszernek meg kell felelnie a legfrissebb nemzetközi normáknak vagy minőségben velük egyenértékűnek kell lennie.

Könyvelési nyilvántartások

55. Cikk

A könyvelési nyilvántartásoknak valamennyi anyagmérleg-körzet tekintetében tartalmazniuk kell a következőket:

a) valamennyi készletváltozást, hogy bármikor meg lehessen állapítani a könyvelési készletet;

b) valamennyi mérési eredményt, amelyet a tényleges leltári készlet meghatározásához használnak; és

c) valamennyi kiigazítást és helyesbítést, amelyet készletváltozások, könyvelési készletek és tényleges leltári készletek tekintetében végeztek.

56. Cikk

Valamennyi készletváltozás és tényleges leltárfelvétel után a nyilvántartások feltüntetik a nukleáris anyag minden adagja tekintetében az anyag azonosítását, az adag adatait és a kiinduló adatokat. A nukleáris anyag minden adagja tekintetében az uránt, tóriumot és plutóniunot külön-külön kell nyilvántartani. Valamennyi készletváltozásra ki kell mutatni a készletváltozás dátumát és - értelemszerűen - a feladó anyagmérleg-körzetet, valamint a címzett anyagmérleg-körzetet, illetőleg a címzettet.

57. Cikk

Üzemeltetési feljegyzések

Az üzemeltetési feljegyzések - értelemszerűen - valamennyi anyagmérleg-körzet tekintetében tartalmazzák:

a) azokat az üzemeltetési adatokat, amelyek a nukleáris anyag mennyiségeiben és összetételében bekövetkezett változások meghatározására szolgálnak;

b) a tartályok és műszerek hitelesítése, valamint mintavételi és analitikai eljárások alkalmazása során szerzett adatokat, továbbá azokat az eljárásokat, amelyeket a mérések minőségének ellenőrzésére alkalmaznak, valamint a véletlenszerű és a rendszeres hibák becslését;

c) azon lépések sorozatának leírását, amelyeket tényleges leltárfelvétel előkészítése és végrehajtása során tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák annak helyességét és teljességét; és

d) azon lépések leírását, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy meghatározzák bármely véletlenül előforduló, vagy méretlen anyagveszteség okát és nagyságát, amennyiben ilyen fellépne.

Jelentéstételi rendszer

Általános rendelkezések

58. Cikk

Magyarország az 59-68. Cikkekben részletezett módon ad az Ügynökségnek az Egyezmény szerint biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag tekintetében jelentéseket.

59. Cikk

A jelentések angolul, franciául, oroszul vagy spanyolul készülnek, kivéve, ha a Kiegészítő Megállapodások másképp rendelkeznek.

60. Cikk

A jelentések az 50-57. Cikkeknek megfelelően vezetett nyilvántartásokon alapulnak és megfelelő módon nyilvántartási jelentésekből és különleges jelentésekből tevődnek össze.

Nyilvántartási jelentések

61. Cikk

Az Ügynökség nyitójelentést kap minden olyan nukleáris anyagra vonatkozóan, amely az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozik. Magyarország a nyitójelentést annak a naptári hónapnak az utolsó napjától számított 30 napon belül küldi el az Ügynökségnek, amelyben az Egyezmény hatályba lép. A jelentés az e hónap utolsó napján fennálló állapotot tükrözi.

62. Cikk

(1) Magyarország a következő nyilvántartási jelentéseket adja az Ügynökségnek valamennyi anyagmérleg-körzet tekintetében:

a) készletváltozási jelentések, amelyek a nukleáris anyag készleteiben fellépő valamennyi változást kimutatják. A jelentéseket a lehető legrövidebb időn belül kell elküldeni, és mindenképpen annak a hónapnak a végétől számított 30 napon belül, amelyben a készletváltozások történtek vagy meghatározást nyertek; és

b) anyagmérleg-jelentések, amelyek az anyagmérleg-körzetben ténylegesen meglevő nukleáris anyag leltározása alapján kimutatják az anyagmérleget. A jelentéseket a lehető legrövidebb időn belül kell elküldeni, és mindenképpen a leltározást követő 30 napon belül.

(2) A jelentések azon adatok alapján készülnek, amelyek az elkészítésük napján rendelkezésre állnak. A jelentéseket a későbbiekben szükség esetén helyesbíteni lehet.

63. Cikk

A készletváltozási jelentések a nukleáris anyag minden adagja tekintetében tartalmazzák az azonosítást és az adat adatait, a készletváltozás időpontját és - értelemszerűen - a feladó anyagmérleg-körzetet, valamint a címzett anyagmérleg-körzetet, illetőleg a címzettet. E jelentésekhez tömör feljegyzéseket kell mellékelni, amelyek:

a) magyarázatot szolgáltatnak a készletváltozásokhoz az 57. Cikk a) pontja szerint vezetett üzemeltetési feljegyzésekben meghatározott üzemeltetési adatok alapján; és

b) a Kiegészítő Megállapodásokban rögzített módon leírják a várható üzemeltetési programot, különösen a tervezett leltározásokat.

64. Cikk

Magyarország időszakonként minden készletváltozásról, kiigazításról és helyesbítésről összefoglaló jegyzékben vagy egyedileg jelentést tesz. A készletváltozásokat adagonként kell jelenteni. A nukleáris anyag kis készletváltozásait - mint pl. analitikai minták átadása - a Kiegészítő Megállapodásokban rögzített módon egy adagba össze lehet vonni és ezekről egy készletváltozásként lehet jelentést adni.

65. Cikk

Az Ügynökség az Egyezmény szerint biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagok könyvelési készletéről valamennyi anyagmérleg-körzet tekintetében félévenként tájékoztatást ad Magyarországnak, az e tájékoztatással átfogott időszakra vonatkozó készletváltozási jelentések alapján.

66. Cikk

(1) Az anyagmérleg-jelentések a következő tételeket tartalmazzák, ha csak Magyarország és az Ügynökség ettől eltérően nem állapodott meg:

a) kezdeti tényleges leltári készlet;

b) készletváltozás (előbb a növekedések, utána a csökkenések);

c) könyvelési zárókészlet;

d) a szállítók és a címzettek által közölt mennyiségek közötti különbségek;

e) a kiigazított könyvelési zárókészlet;

f) a tényleges leltári zárókészlet; és

g) a leltárkülönbözet.

(2) Valamennyi anyagmérleg-jelentéshez mellékelni kell egy kimutatást a tényleges leltári készletről, amelyben külön van felsorolva minden adag az anyag azonosításával és az adag adataival.

67. Cikk

Különleges jelentések

Magyarország késedelem nélkül különleges jelentéseket ad:

a) ha bármilyen rendkívüli esemény vagy körülmény okot ad Magyarországnak annak feltételezésére, hogy nukleáris anyag olyan vesztesége fordult vagy fordulhatott elő, amely túllépi, az e célokra a Kiegészítő Megállapodásokban rögzített határértékeket; vagy

b) ha az anyag körülhatárolása váratlanul olyan mértékben változott meg a Kiegészítő Megállapodásokban rögzített állapothoz képest, hogy lehetővé vált nukleáris anyag jogosulatlan elmozdítása.

68. Cikk

Jelentések kiegészítése és magyarázata

Az ügynökség kérésére Magyarország bármilyen jelentés tekintetében bővítéseket vagy felvilágosító kiegészítéseket szolgáltat, amennyiben ez a biztosítékok céljai érdekében szükséges.

Helyszíni ellenőrzés

69. Cikk

Általános rendelkezések

Az Ügynökség a 70-81. Cikkekben meghatározott módon helyszíni ellenőrzéseket végezhet.

A helyszíni ellenőrzések célja

70. Cikk

Az Ügynökség alkalmi helyszíni ellenőrzéseket végezhet abból a célból, hogy

a) igazolja azokat az adatokat, amelyeket az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag tekintetében a nyitó jelentés tartalmaz;

b) azonosítsa és igazolja a nyitó jelentés időpontja óta a helyzetben bekövetkezett változásokat; és

c) azonosítsa és - ha lehetséges - igazolja a 92. és a 95. Cikknek megfelelően a nukleáris anyag mennyiségét és összetételét a Magyarországról való kiszállítása előtt, illetőleg a Magyarországra való megérkezésekor.

71. Cikk

Az Ügynökség szokványos helyszíni ellenőrzéseket tarthat a következő célokból:

a) annak igazolása, hogy a jelentések és a nyilvántartások megegyeznek;

b) az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó minden nukleáris anyag hollétének, azonosságának, mennyiségének és összetételének igazolása; és

c) a leltárkülönbözetek, valamint a szállítók és a címzettek által megadott mennyiségek közötti különbségek és a könyvelési készletben meglevő bizonytalanságok okaira vonatkozó információ igazolása.

72. Cikk

(1) Az Ügynökség a 76. Cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően különleges helyszíni ellenőrzéseket végezhet:

a) annak érdekében, hogy a különleges jelentésekben foglalt információkat igazolja; vagy

b) amennyiben az Ügynökség úgy véli, hogy a Magyarország által rendelkezésre bocsátott adatok, ide értve a Magyarország által szolgáltatott magyarázatokat és a szokványos helyszíni ellenőrzések során nyert adatokat is, nem elegendők ahhoz, hogy az Ügynökség az Egyezmény szerinti kötelezettségeit teljesíthesse.

(2) A helyszíni ellenőrzést akkor kell különlegesnek tekinteni, ha az többletet jelent a 77-81. Cikkekben meghatározott szokványos helyszíni ellenőrzésekhez képest, vagy ha a 75. Cikkben az alkalmi és a szokványos helyszíni ellenőrzések számára meghatározott kereteket meghaladó információkhoz és telephelyekhez való hozzáférést jelent, vagy mind a kettőt.

Helyszíni ellenőrzések keretei

73. Cikk

Az 70-72. Cikkekben meghatározott célok érdekében az Ügynökség:

a) megvizsgálhatja az 50-57. Cikkeknek megfelelően vezetett nyilvántartásokat;

b) önálló méréseket végezhet az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozó minden nukleáris anyag tekintetében;

c) igazolhatja műszerek, valamint más mérési és ellenőrzési berendezések működését és hitelesítését;

d) megfigyelési és anyag-körülhatárolási intézkedéseket alkalmazhat és felhasználhat; és

e) más olyan objektív módszereket alkalmazhat, amelyekről kimutatták, hogy technikailag megfelelőek.

74. Cikk

A 73. Cikk keretein belül az Ügynökségnek módjában áll:

a) megfigyelni, hogy az anyagnyilvántartás céljaira szolgáló mérési kulcspontokon a mintákat olyan eljárások szerint veszik-e, amelyek reprezentatív mintákat eredményeznek, megfigyelni a minták kezelését és elemzését és megkapni az ilyen minták másodpéldányait;

b) megfigyelni, hogy a nukleáris anyag mérései az anyagnyilvántartás céljaira szolgáló mérési kulcspontokon a való helyzetet fejezik-e ki és megfigyelni az ennek során alkalmazott műszerek és berendezések hitelesítését;

c) megállapodni Magyarországgal, hogy amennyiben szükséges:

1. kiegészítő méréseket végeznek és kiegészítő mintákat vesznek az Ügynökség által történő felhasználásra;

2. elemzik az Ügynökség analitikai normálmintáit;

3. alkalmas abszolút etalonokat használnak a műszerek és berendezések hitelesítésénél; és

4. további hitelesítéseket végeznek el;

d) megállapodni, hogy a saját felszerelését használhassa önálló mérések és megfigyelés céljából és ha így állapodtak meg és így szabályozták a Kiegészítő Megállapodásokban, megállapodni ilyen felszerelések beépítéséről;

e) alkalmazni a pecséteit és más azonosító, valamint beavatkozást jelző eszközeit az anyag-körülhatárolásokra, amennyiben ilyen megállapodás történt és így van szabályozva a Kiegészítő Megállapodásokban; és

f) megállapodni Magyarországgal az Ügynökség számára vett minták elszállításáról.

Hozzáférés a helyszíni ellenőrzések céljából

75. Cikk

(1) A 70. Cikk a) és b) pontjában meghatározott célok érdekében és mindaddig, amíg a Kiegészítő Megállapodásokban a stratégiai pontokat meg nem határozzák, az Ügynökség ellenőrei hozzáférhetnek bármelyik telephelyhez, ahol a nyitó jelentés vagy az azzal kapcsolatos helyszíni ellenőrzések nukleáris anyag jelenlétére mutatnak;

(2) A 70. Cikk c) pontjában meghatározott célok érdekében az ellenőrök hozzáférhetnek bármelyik telephelyhez, amelyről Magyarország értesítette az Ügynökséget, a 91. Cikk (4) bekezdés c) pontja vagy a 94. Cikk (4) bekezdés c) pontja alapján;

(3) A 71. Cikkben meghatározott célok érdekében az ellenőrök csak a Kiegészítő Megállapodásokban meghatározott stratégiai pontokhoz, valamint az 50-57. Cikkeknek megfelelően vezetett nyilvántartásokhoz férhetnek hozzá; és

(4) abban az esetben, ha Magyarország arra a megállapításra jut, hogy valamilyen rendkívüli körülmény az Ügynökség hozzáférési jogainak kiterjedtebb korlátozását teszi szükségessé, Magyarország és az Ügynökség haladéktalanul megállapodást kötnek annak érdekében, hogy az Ügynökségnek módja legyen e korlátozások mellett is teljesítenie biztosítéki kötelezettségeit. A Főigazgató minden ilyen megállapodásról jelentést tesz a Kormányzótanácsnak.

76. Cikk

Olyan körülmények között, amelyek a 72. Cikkben meghatározott célok érdekében különleges helyszíni ellenőrzésekhez vezethetnek, Magyarország és az Ügynökség haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek egymással. E tárgyalások eredményeképpen az Ügynökség:

a) a 77-81. Cikkekben meghatározott szokványos helyszíni ellenőrzéseken túlmenő további ellenőrzéseket végezhet; és

b) Magyarországgal való megállapodás alapján a 75. Cikkben meghatározott információkon és telephelyeken túlmenően továbbiakhoz is hozzáférhet. A kibővített hozzáférés szükségességét illető minden véleményeltérést a 21. és 22. Cikkeknek megfelelően kell megoldani; ha Magyarország részéről lényeges és sürgős intézkedést kell tenni, a 18. Cikk kerül alkalmazásra.

A szokványos helyszíni ellenőrzések gyakorisága és intenzitása

77. Cikk

Az Ügynökség a szokványos helyszíni ellenőrzések számát, intenzitását és tartalmát a lehető legjobb időzítést alkalmazva azon a minimumon tartja, amely az Egyezményben meghatározott biztosítéki eljárások hatékony végrehajtásával összeegyeztethető és a rendelkezésre álló helyszíni ellenőrzési lehetőségeket a lehető legjobb és leggazdaságosabb módon használja fel.

78. Cikk

Az Ügynökség évenként egy szokványos helyszíni ellenőrzést tarthat olyan létesítmények és olyan létesítményeken kívül anyagmérleg-körzetek tekintetében, ahol a nukleáris anyag-tartalom, vagy annak évi átbocsátása - aszerint; hogy melyik nagyobb - nem lépi túl az öt effektív kilogrammot.

79. Cikk

(1) Olyan létesítmények tekintetében, ahol a nukleáris anyagtartalom vagy annak évi átbocsátása túllépi az öt effektív kilogrammot, a szokványos helyszíni ellenőrzések száma, intenzitása, tartama, időzítése és módja annak alapján kerül meghatározásra, hogy a maximális, illetve határesetben a helyszíni ellenőrzések végrehajtási módja ne legyen intenzívebb, mint ami szükséges és elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a nukleáris anyag áramlására és készletére vonatkozó ismeretek folyamatosságát. A maximális szokványos ellenőrzési tevékenységet ilyen létesítmények tekintetében a következő módon kell meghatározni:

a) reaktorok és lepecsételt tárolók esetében a szokványos helyszíni ellenőrzések maximális évi összességét úgy határozzák meg, hogy minden ilyen létesítmény után egy ellenőrzési év hatodával számolnak;

b) reaktoroktól vagy lepecsételt tárolóktól eltérő olyan létesítmények esetében, amelyekben plutónium vagy 5%-nál nagyobb dúsítású urán van, a szokványos helyszíni ellenőrzések maximális évi összegét úgy határozzák meg, hogy minden ilyen létesítmény után 30 X E ellenőrzési nappal számolnak évente, ahol E a készlet vagy az évi átbocsátás effektív kilogrammokban kifejezve, attól függően, hogy melyik a nagyobb. A bármely ilyen létesítmény számára meghatározott maximum nem lehet azonban kevesebb 1,5 ellenőrzési évnél; és

c) az a) és a b) pontban nem említett létesítmények tekintetében az évi szokványos helyszíni ellenőrzési tevékenység maximális összegét úgy határozzák meg, hogy minden ilyen létesítmény után egyharmad ellenőrzési évvel és még 0,4xE ellenőrzési nappal számolnak, ahol E a nukleáris anyagkészlet vagy az évi átbocsátás effektív kilogrammokban kifejezve, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

(2) Magyarország és az Ügynökség megállapodhatnak, hogy a maximális helyszíni ellenőrzési tevékenységre vonatkozóan az e Cikkben meghatározott összegeket módosítják, amennyiben a Kormányzótanács megállapítja, hogy ilyen módosítás indokolt.

80. Cikk

A 77-79 Cikknek megfelelően azok az ismérvek, amelyek szerint meghatározzák a bármilyen létesítmény tekintetében végzett szokványos helyszíni ellenőrzések tényleges számát, intenzitását, tartamát, időzítését és módját, magukban foglalják;

a) a nukleáris anyag formáját, nevezetesen azt, hogy az anyag ömlesztett formában, vagy külön tárgyak formájában van-e; annak vegyi összetételét és urán esetében, hogy az anyag kis vagy nagy dúsítású-e; továbbá a hozzáférhetőségét;

b) Magyarország anyagnyilvántartási és ellenőrzési rendszerének hatékonyságát, beleértve azt is, hogy a nukleáris létesítmények üzemeltetői milyen mértékben függetlenek szervezetszerűen Magyarország anyagnyilvántartási és ellenőrzési rendszerétől; azt, hogy a 31. Cikkben meghatározott intézkedéseket Magyarország milyen mértékben hajtotta végre; hogy az Ügynökség részére adott jelentések mennyire késedelem nélküliek, hogy mennyire egyeztethetők össze ezek az Ügynökség önálló igazolásaival; valamint az Ügynökség által igazolt leltárkülönbözet nagysága és meghatározásának pontossága;

c) Magyarország nukleáris üzemanyag ciklusának sajátosságait, nevezetesen a biztosítékok alá eső nukleáris anyagot tartalmazó nukleáris létesítmények számát és típusait, az ilyen létesítményeknek a biztosítékok szempontjából lényeges sajátosságait, különösen a körülhatárolás fokát; azt, hogy mennyiben könnyíti meg e létesítmények konstrukciója a nukleáris anyag áramlásának és készleteinek igazolását; és azt, hogy milyen mértékben lehet egymással összevetni a különböző anyagmérleg-körzetekből származó információkat;

d) a nemzetközi kölcsönös függőséget, nevezetesen azt, hogy nukleáris anyag milyen mértékben érkezik más államokból vagy kerül elküldésre más államokba felhasználás vagy feldolgozás céljából; az Ügynökségnek ezzel kapcsolatban végzett bármilyen igazolási tevékenységét; és azt, hogy Magyarország nukleáris tevékenysége milyen mértékben van kölcsönös kapcsolatban más államokéval; és

e) a technikai fejlődést a biztosítékok területén, beleértve a statisztikai módszerek és a szúrópróbaszerű mintavétel felhasználását a nukleáris anyag áramlásának értékelésében.

81. Cikk

Magyarország és az Ügynökség tárgyalásokat folytatnak egymással, ha Magyarország úgy véli, hogy a helyszíni ellenőrzési tevékenység szükségtelenül összpontosul bizonyos létesítményekre.

A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentése

82. Cikk

(1) Az Ügynökség előzetes értesítést küld Magyarországnak az ellenőröknek a létesítményekbe vagy létesítményeken kívüli anyagmérleg-körzetekbe való érkezése előtt, az alábbiak szerint:

a) a 70. Cikk c) pontja szerinti alkalmi helyszíni ellenőrzések esetén legalább 24 órával, a 70. Cikk a) és b) pontja szerinti esetekben, valamint a 47. Cikkben meghatározott tevékenység esetén legalább egy héttel;

b) a 72. Cikkben meghatározott különleges helyszíni ellenőrzések esetén a lehető legrövidebb időn belül azt követően, hogy Magyarország és az Ügynökség a 76. Cikkben meghatározott módon tárgyalásokat folytattak, azzal, hogy az ellenőr érkezéséről szóló értesítést általában a tárgyalások részének kell tekinteni; és

c) a 71. Cikkben meghatározott szokványos ellenőrzések tekintetében legalább 24 órával a 79. Cikk (1) bekezdés b) pontjában említett létesítmények és plutóniumot vagy 5%-nál magasabb dúsítású uránt tartalmazó lepecsételt tárolók esetén, továbbá egy héttel minden más esetben.

(2) A helyszíni ellenőrzések ilyen bejelentése tartalmazza az ellenőrök nevét, felsorolja a látogatásra kiválasztott létesítményeket és létesítményen kívüli anyagmérleg-körzeteket és azokat az időtartamokat, amelyek alatt ezeket meglátogatják. Ha az ellenőrök külföldről érkeznek Magyarországra, az Ügynökség előzetes értesítést ad Magyarországra való érkezésük helyéről és időpontjáról is.

83. Cikk

Nem érintve a 82. Cikk rendelkezéseit, az Ügynökség kiegészítő intézkedésként a 79. Cikk szerinti szokványos helyszíni ellenőrzések egy részét szúrópróbaszerűen előzetes értesítés nélkül is elvégezheti. Bármely előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzés végrehajtása során az Ügynökség teljes mértékben figyelembe veszi a Magyarország által a 63. Cikk b) pontja szerint adott üzemeltetési programot. Ezen túlmenően, amikor csak alkalmas, az üzemeltetési program alapján időszakonként értesíti Magyarországot az előre bejelentett és nem bejelentett helyszíni ellenőrzéseinek általános programjáról, meghatározva azokat az általános időszakokat, amelyekben helyszíni ellenőrzéseket tervez. Bármely előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzés végrehajtása során az Ügynökség minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a Magyarországnak és a létesítmények üzemben tartóinak okozott gyakorlati nehézségeket, különös tekintettel a 43. és 88. Cikk idevágó rendelkezéseire. Hasonlóképpen Magyarország is megtesz minden erőfeszítést az ellenőrök feladatainak megkönnyítésére.

Ellenőrök kijelölése

84. Cikk

(1) Az ellenőrök kijelölésénél a következő eljárásokat kell alkalmazni:

a) a Főigazgató írásban közli Magyarországgal minden olyan Ügynökségi tisztviselő nevét, képesítését, állampolgárságát, szolgálati fokozatát és egyéb lényeges adatát, akit Magyarországra ellenőrként javasol kijelölni;

b) Magyarország az ilyen javaslat vételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Főigazgatót, hogy elfogadja-e a javaslatot;

c) a Főigazgató a Magyarország által elfogadott mindegyik tisztviselőt kinevezheti ellenőrnek Magyarországra, és az ilyen kinevezésekről értesíti Magyarországot; és

d) a Főigazgató haladéktalanul értesíti Magyarországot, ha bármelyik tisztviselőnek a Magyarországra vonatkozó ellenőri kinevezését visszavonták, akár Magyarország kérésére történt ez, akár saját kezdeményezésre.

(2) Az olyan ellenőrök tekintetében azonban, akikre a 47. Cikkben meghatározott tevékenységhez és a 70. Cikk a) és b) pontja szerinti alkalmi helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez van szükség, a kinevezési eljárást lehetőleg az Egyezmény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell befejezni. Ha ilyen kinevezés e határidőn belül lehetetlennek mutatkozik, e célok érdekében az ellenőröket ideiglenes jelleggel kell kijelölni.

85. Cikk

Magyarország a Magyarországra kinevezett minden ellenőr részére a lehető legrövidebb időn belül megadja, illetőleg megújítja a megfelelő vízumokat, amennyiben szükségesek.

Az ellenőrök magatartása és látogatásai

86. Cikk

Az ellenőrök a 47. valamint a 70-74. Cikkek szerinti feladataik végrehajtása során tevékenységüket olyan módon végzik, hogy elkerüljék a létesítmények építésének, üzembe helyezésének vagy üzemeltetésének akadályozását vagy késleltetését és azok biztonságának veszélyeztetését. Nevezetesen az ellenőrök nem működtethetnek maguk semmilyen létesítményt és nem utasíthatják a létesítmény személyzetét semmilyen művelet végrehajtására. Ha az ellenőrök szükségesnek tartják, hogy a 73. és 74. Cikkben foglaltak érdekében az üzemeltető meghatározott műveleteket végezzen el, arra vonatkozóan kérést kell előterjeszteniük.

87. Cikk

Amennyiben az ellenőrök a helyszíni ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban Magyarországon rendelkezésre álló szolgáltatásokat igényelnek, ide értve felszerelések használatát, Magyarország megkönnyíti az ilyen szolgáltatások nyújtását és ilyen felszereléseknek az ellenőrök részéről történő használatát.

88. Cikk

Magyarországnak joga van arra, hogy az ellenőrök mellé helyszíni ellenőrzéseik során Magyarország képviselőit kirendelje, feltéve, hogy az ellenőröket ezáltal nem késlelteti és más módon sem akadályozza feladataik teljesítésében.

Nyilatkozatok az Ügynökség igazolási tevékenységéről

89. Cikk

Az Ügynökség tájékoztatja Magyarországot:

a) a helyszíni ellenőrzések eredményeiről, a Kiegészítő Megállapodásokban meghatározandó időközökben; és

b) azokról a következtetésekről, amelyeket a Magyarországon végzett igazolási tevékenységből vont le, nevezetesen valamennyi anyagmérleg-körzetre vonatkozó megállapítások útján, amelyeket minél gyorsabban ad ki tényleges leltár felvétele és az Ügynökség által történő hitelesítése, és anyagmérleg készítése után.

Nemzetközi szállítások

90. Cikk

Általános rendelkezések

(1) Azt a nukleáris anyagot, amely az Egyezmény értelmében biztosítékok alá tartozik, vagy kell, hogy tartozzék, ha nemzetközi szállításban szerepel, az Egyezmény szempontjából Magyarország felelőssége alatt levőnek kell tekinteni:

a) Magyarországra történő behozatal esetén attól az időponttól kezdve, amikor az exportáló állam felelőssége megszűnik, de nem később, mint attól az időponttól kezdve, amikor az anyag eléri a rendeltetési helyét; és

b) Magyarországról történő kivitel esetén addig az időpontig, amikor a címzett állam átveszi ezt a felelősséget, de legkésőbb addig az időpontig, amikor az anyag eléri a rendeltetési helyét.

(2) Azt a pontot, ahol a felelősség átvállalása történik, az érintett államok megfelelő megállapodásai határozzák meg. Sem Magyarországot, sem bármilyen más államot nem lehet a nukleáris anyag tekintetében ilyen szempontból felelősnek tekinteni kizárólag abból az okból, hogy a nukleáris anyag áthalad a területén, vagy a területe fölött, vagy hogy azt a lobogóját viselő hajón, vagy a repülőgépén szállítják.

Kiszállítás Magyarországról

91. Cikk

(1) Magyarország értesíti az Ügynökséget az Egyezmény szerint biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagnak Magyarországról történő bármilyen szándékolt kiszállításáról, ha a szállítmány egy effektív kilogrammnál nagyobb, vagy ha három hónapon belül ugyanabba az államba több különálló szállítmányt szándékoznak indítani, amelyek közül mindegyik kisebb egy effektív kilogrammnál, de összességükben ennél többet tesznek ki.

(2) Az értesítést az Ügynökséghez a kiszállításra vonatkozó szerződéses megállapodás megkötése után juttatják el, rendszerint legalább két héttel a nukleáris anyagnak szállításra való előkészítése előtt.

(3) Magyarország és az Ügynökség az előzetes értesítés tekintetében más eljárásokban is megállapodhatnak.

(4) Az értesítés az alábbiakat tartalmazza:

a) a szállítandó anyag azonosítását és ha lehetséges, a várható mennyiséget, valamint az összetételét és azt az anyagmérleg-körzetet, ahonnan az származni fog;

b) az államot, ahová az anyagot küldik;

c) az anyag szállításra való előkészítésének időpontjait és helyeit;

d) az anyag elszállításának és megérkezésének hozzávetőleges időpontját; és

e) azt, hogy a szállítás mely pontján fogja a címzett állam a nukleáris anyagért az Egyezmény szerinti felelősséget átvállalni, és azt a feltételezhető időpontot, amikor az anyag eljut erre a pontra.

92. Cikk

A 91. Cikkben említett értesítésnek az a célja, hogy módot nyújtson az Ügynökségnek szükség esetén alkalmi helyszíni ellenőrzés tartására a nukleáris anyag azonosítása és - ha lehetséges - mennyiségének és összetételének a Magyarországról való elszállítás előtti igazolása érdekében, és az, hogy - amennyiben az Ügynökség így kívánja, vagy Magyarország igényli - az Ügynökség ólomzárral lássa el a nukleáris anyagot, miután az elszállításra előkészítették. A nukleáris anyag elszállítását azonban semmilyen módon nem késleltetheti az ilyen értesítés alapján az Ügynökség által tett vagy tervezett semmiféle intézkedés.

93. Cikk

Amennyiben a nukleáris anyag a címzett államban nem tartozik az ügynökségi biztosítékok alá, Magyarország megfelelő megállapodásokat hoz létre annak érdekében, hogy az Ügynökség megerősítő értesítést kapjon a szállításról a címzett államtól, attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor a címzett állam átvállalja a felelősséget Magyarországtól a nukleáris anyagért.

Szállítások Magyarországra

94. Cikk

(1) Magyarország értesíti az Ügynökséget az Egyezmény szerint biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag bármilyen Magyarországra várt érkezéséről, ha a szállítmány egy effektív kilogrammnál nagyobb, vagy ha három hónapon belül egyazon államból több különálló szállítmány érkezését várják, amelyek közül mindegyik kisebb egy effektív kilogrammnál, de összességükben ennél többet tesznek ki.

(2) Az Ügynökséget a küldemény várható érkezése előtt a lehető legrövidebb időn belül kell értesíteni, és semmi esetre sem később, mint amikor Magyarország átveszi a felelősséget a nukleáris anyagért.

(3) Magyarország és az Ügynökség az előzetes értesítés tekintetében más eljárásokban is megállapodhat.

(4) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a nukleáris anyag azonosítását, és ha lehetséges, a várható mennyiségét és az összetételét;

b) azt, hogy Magyarország a szállítás mely pontján vállalja át a nukleáris anyagért az Egyezmény szerinti felelősséget, és azt a feltételezhető időpontot, amikor az anyag eljut erre a pontra; és

c) az érkezés várható időpontját, továbbá azt a helyet és azt az időpontot, ahol és amikor az anyagot kicsomagolni szándékozzák.

95. Cikk

A 94. Cikkben említett értesítésnek olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye az Ügynökség számára szükség esetén alkalmi ellenőrzés tartását, hogy azonosítsa és ha lehetséges igazolja a nukleáris anyag mennyiségét és összetételét, a küldemény kicsomagolásának időpontjában. Azonban az Ügynökség által az ilyen értesítést követően megtett, vagy megtenni szándékozott semmilyen intézkedés nem késleltetheti a kicsomagolást.

96. Cikk

Különleges jelentések

Magyarország a 67. Cikkben előírt módon különleges jelentést tesz, ha a nemzetközi átszállítás során bármilyen rendkívüli esemény vagy körülmény - ide értve a jelentős késedelem bekövetkezését is - indokot ad Magyarországnak, hogy feltételezze, miszerint a nukleáris anyagban veszteség következett vagy következhetett be.

Meghatározások

97. Cikk

Az Egyezmény szempontjából:

A) Kiigazítás olyan bejegyzést jelent a könyvelési nyilvántartásban vagy jelentésben, amely a szállító és címzett szerinti mennyiségkülönbözetet vagy a leltárkülönbözetet mutatja ki.

B) Az évi átbocsátás a 78. és a 79. Cikk szempontjából a nukleáris anyagnak azt a mennyiségét jelenti, amelyet évenként szállítanak ki egy névleges teljesítményen működő létesítményből.

C) Az adag jelenti a nukleáris anyag meghatározott mennyiségét, amelyet a nyilvántartás céljaira egységnek tekintenek egy mérési kulcsponton, és amelynek összetételét és mennyiségét a specifikációk vagy mérések egyazon csoportjával határoznak meg. A nukleáris anyag lehet ömlesztett formában, vagy különálló tárgyak tartalmazhatják.

D) Az adag adatai a nukleáris anyag minden vegyi elemének összsúlyát jelentik, plutónium és urán esetén pedig adott esetben az izotopikus összetételt is. A nyilvántartási egységek a következők:

a) gramm a plutónium tekintetében;

b) gramm a teljes uránmennyiségre és gramm az urán-235, valamint urán-233 tartalom tekintetében, az ezen izotópokban dúsított uránra; és

c) kilogramm a tartalmazott tóriumra, természetes uránra és soványított uránra.

Jelentéstétel céljaira az adagban levő egyedi tételek súlyát össze kell adni a legközelebbi egységre való kerekítés előtt.

E) A könyvelési készlet az anyagmérleg-körzet tekintetében jelenti az ennél az anyagmérleg-körzetnél legutóbb felvett tényleges leltári készlet és a tényleges leltárfelvétel óta bekövetkezett valamennyi készletváltozás algebrai összegét.

F) A helyesbítés olyan bejegyzést jelent a könyvelési nyilvántartásban vagy jelentésben, amelynek célja, hogy helyesbítsen egy megállapított hibát, vagy hogy kimutasson egy - korábban a nyilvántartásba vagy jelentésbe belefoglalt mennyiségre vonatkozó - helyesbített mérést. Minden helyesbítésnek meg kell határoznia azt a bejegyzést, amelyre vonatkozik.

G) Az effektív kilogramm a nukleáris anyagra vonatkozó biztosítéki eljárások során használt különleges egységet jelenti. Az effektív kilogrammokban kifejezett mennyiségnél a következőket kell számításba venni:

a) plutónium esetén - annak súlyát kilogrammokban;

b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén annak súlyát kilogrammokban, megszorozva a dúsítás négyzetével;

c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb és 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén annak súlya kilogrammokban, megszorozva 0,0001-gyel; és

d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású soványított urán, valamint tórium esetén annak súlyát kilogrammokban, megszorozva 0,00005-vel.

H) A dúsítás az urán-233 és urán-235 izotópok összesített súlyának és az egész urán összsúlyának az arányát jelenti.

I) A létesítmény jelent:

a) reaktort, zéró teljesítményű reaktort, konvertáló üzemet, reprocesszáló üzemet, üzemanyaggyártó üzemet, izotópszétválasztó üzemet és önálló tárolót, valamint

b) bármilyen telephelyet, ahol egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségű nukleáris anyagot használnak szokásszerűen.

J) Készletváltozás az anyagmérleg-körzetben levő nukleáris anyag mennyiségének adagokban kifejezett növekedését vagy csökkentését jelenti; az ilyen változás az alábbiak közül valamelyiket foglalja magában;

a) növekmények:

1. behozatal;

2. hazai beérkezés: szállítmányok és más anyagmérleg-körzetekből, átvétel biztosítékok alatt nem levő (nem-békés) tevékenységből, és bevétel a biztosítékok alkalmazásának kezdő pontján;

3. nukleáris termelés: különleges hasadóanyag termelése reaktorban; és

4. a mentesítés megszűnése: a biztosítékok újraalkalmazása olyan nukleáris anyagra, amelyet korábban a felhasználás módja vagy a mennyisége alapján mentesítettek a biztosítékok alól.

b) csökkenések:

1. kivitel;

2. hazai elszállítás: szállítmányok más anyagmérleg-körzetekbe, valamint átadás biztosítékok alatt nem levő (nem-békés) tevékenységhez;

3. nukleáris veszteség: a nukleáris anyag vesztesége a más elembe (elemekbe) vagy izotópba (izotópokba) nukleáris reakciók során való átalakulása folytán;

4. mért hulladék: olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét megmérték vagy mérések alapján meghatározták, és amelyet oly módon kezeltek, hogy további nukleáris felhasználásra alkalmatlanná vált;

5. tárolt hulladék: a feldolgozásból vagy üzemeltetési balesetből keletkezett olyan nukleáris anyag, amelyet egyelőre visszanyerhetetlennek tekintenek, de tárolnak;

6. mentesítés: a nukleáris anyag mentesítése a biztosítékok alól, a felhasználás módja, vagy a mennyiségek alapján; és

7. egyéb veszteségek: például baleseti veszteség, azaz a nukleáris anyag visszanyerhetetlen és véletlenszerű vesztesége üzemeltetési baleset következtében, vagy lopás.

K) A mérési kulcspont azt a helyet jelenti, ahol a nukleáris anyag olyan formában jelenik meg, hogy az anyagáramlás vagy a készlet meghatározása céljából megmérhető. Ilyen módon a mérési kulcspontok magukban foglalják az anyagmérleg-körzetek bemeneti és kimeneti pontjait (ideértve a mért veszteségeket) valamint tároló helyeit, de nem korlátozódnak ezekre.

L) Az ellenőrzési év a 79. Cikk szempontjából 300 helyszíni ellenőrzési napot jelent; egy ellenőrzési nap pedig olyan nap, amelynek folyamán egy ellenőr egy létesítményhez összesen legfeljebb nyolc órai időtartamra bármikor hozzáférhet.

M) Az anyagmérleg-körzet az egy létesítményen belül vagy kívül levő olyan körzetet jelent, hogy:

a) a nukleáris anyag mennyisége bármelyik anyagmérleg-körzetbe való minden bevitel és a belőle történő minden kihozatal esetén meghatározható; és

b) a nukleáris anyag tényleges leltárkészlete szükség esetén minden anyagmérleg-körzet tekintetében meghatározható a részletesen előírt eljárásoknak megfelelő módon,

annak érdekében, hogy az Ügynökségi biztosítékok céljaira el lehessen készíteni az anyagmérleget.

N) A leltárkülönbözet a könyvelési készlet és a tényleges leltári készlet közötti különbözetet jelenti.

O) A nukleáris anyag az Alapokmány XX. Cikkében meghatározott bármilyen alapüzemanyagot vagy különleges hasadóanyagot jelenti. Az alapüzemanyag fogalmát nem lehet úgy értelmezni, hogy az ércet, vagy érchulladékot is magába foglaljon. Az Egyezmény hatálybalépése után a Kormányzótanácsnak bármilyen, az Alapokmány XX. Cikkére vonatkozó olyan meghatározása, amely kibővíti az alapüzemanyagnak vagy különleges hasadóanyagnak tekintendő anyagok körét, az Egyezmény szempontjából csak a Magyarország által történt elfogadása után válik hatályossá.

P) A tényleges leltári készlet a nukleáris anyag egy adott időpontban az anyagmérleg-körzeten belül meglevő összes megmért és e nélkül meghatározott mennyiségének az összegét jelenti; ezt a készletet meghatározott eljárások alapján állapítják meg.

Q) A szállító és a címzett szerinti mennyiségkülönbözet az egy adagban levő nukleáris anyagnak a szállító anyagmérleg-körzet által közölt és a címzett anyagmérleg-körzetben mért mennyisége közötti különbözetet jelenti.

R) A kiinduló adatok azokat a mérés vagy a hitelesítés során megállapított, vagy a tapasztalati arányosítások levezetéséhez felhasznált adatokat jelentik, amelyek azonosítják a nukleáris anyagot és az adagok adatait adják meg. A kiinduló adatok magukban foglalhatják például a vegyületek súlyát, az elem mennyiségének meghatározására szolgáló átszámítási tényezőket, a fajsúlyt, az elem koncentrációját, az izotópok mennyiségi arányait, a térfogatok és a nyomásmérő műszerek jelzéseinek viszonyát és a termelt plutónium és fejlesztett energia közötti összefüggést.

S) A stratégiai pont a konstrukciós adatok vizsgálata során kiválasztott olyan helyet jelenti, ahol - normális körülmények között és az összes stratégiai pontokról nyert információkkal kombinálva - megkapják és igazolják a biztosítéki intézkedések végrehajtásához szükséges és elégséges tájékoztatást; a stratégiai pont bármilyen helyet magában foglalhat, ahol a mérlegszerű anyagnyilvántartáshoz szükséges kulcsméréseket végzik és ahol körülhatárolási és megfigyelési intézkedéseket tesznek.

Kelt Bécsben, az 1972. évi március hó 6. napján, két azonos példányban, angol nyelven.

A Magyar Népköztársaság nevében
Csatorday Károly s. k.,
külügyminiszterhelyettes
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nevében
Dr. Sigvard Eklund s. k.
főigazgatóhelyettes”

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1972. március 30. napjától kezdődően kell alkalmazni.

4. §4 E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az Országos Atomenergia Bizottság elnöke - az egyezmény 14. Cikke tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve - gondoskodik.



1  Kihirdetve: 1972. V. 13.


2  Az Egyezmény hatálya alá tartozó ügynökségi biztosítéki intézkedések a 2006. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett Megállapodás és Jegyzőkönyv hatálybalépésével annak hatályosságának idejére felfüggesztésre kerülnek ugyane törvény 6. § (1) alapján. Hatályba lépett: a 2006. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 23. cikk a) pontjában meghatározott időpontban, 2007. VII. 1-jén. Lásd: 22/2007. (VII. 10.) KüM határozat.


3  Lásd: 1970. évi 12. törvényerejű rendelet.


4  Megállapította: 1996. évi CXVI. törvény 66. § (2) c). Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 2.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!