Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XI.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1990. évi XCIII. törvény

az illetékekről1

Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

Illeték- és díjfizetési kötelezettség

1. §2 (1) Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

(2) Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként -

a) a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy

b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében

folytatja le.

A törvény területi és személyi hatálya

2. § (1) Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

(2)3 Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

(3)4 Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

(4)5 Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

(5)6 E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Az illetékkötelezettség keletkezése

3. § (1) Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.

(2) Az ajándékozási illetékkötelezettség

a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,

b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény [2. § (3) bekezdés] bekövetkezett,

c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor

keletkezik.

(3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség

a) a szerződés megkötése napján,

b) árverési vétel esetében az árverés napján,

c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján,

d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor

keletkezik.

(4)7 Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.

(5)8 A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés hatályosságához harmadik személy beleegyezése szükséges.

(6) A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.

(7)9 A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés irányadó az ingatlanok, illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is.

Illetékmentesség

4. § (1)10 Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

(2)11

5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b)12 a helyi önkormányzatok és azok társulásai,

c)13 a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

d)14 az egyesület, a köztestület,

e)15 az egyházi jogi személy,

f)16 az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

g) a vízgazdálkodási társulat,

h)17 az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

i)18 a Magyar Nemzeti Bank,

j)19 a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

k)20 az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,

l)21 a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,

m)22 a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,

n)23 az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,

o)24 Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

p)25 a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,

q)26 az Országos Betétbiztosítási Alap,

r)27 a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap.

(2)28 Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3)29 A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi.

(4)30 Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.

(2)31 A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

MÁSODIK RÉSZ

A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK

II. Fejezet

AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK

7. § Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

Az öröklési illeték tárgya

8. § (1)32 Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás.

(2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni.

(3) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni.

(4) Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.

Lemondás az öröklésről, az örökség visszautasítása

9. § (1) Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.

(2)33 Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.

Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség

10. § (1)34 Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

(2)35 Ha az ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.

(3) Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.

Az ajándékozási illeték tárgya

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

a) ingatlan ajándékozása,

b) ingó ajándékozása,

c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

(2)36 Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § az irányadó.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

(4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke

12. § (1)37 Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

(2)38 A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.

(3)39

(4)40 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (24. §) kétszerese.

(5)41

(6)42 Abban az esetben, ha az általános mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld értéke képez.

Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja

13. § (1)43 Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke.

(2)44 A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket a 72. § szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját a 15. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3)45 Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön lévő, e törvény hatálya alá nem eső) vagyon arányában kell számításba venni.

(4)46 Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a megajándékozott köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

(5)47 A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).

(6)48 Ha a hagyatékban, ajándékban, gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(7)49 Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának ajándékozása esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel nem csökkentett - értéke.

(8)50 Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerződéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított illeték összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak) megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének időpontjában került volna sor.

14. § A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

A haszonélvezet, a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke

15. § (1) Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát.

(3) A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek.

(4) A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény

16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:

a)51 a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);

b)52 a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;

c)53 az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint;

d) az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;

e)54 az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés;

f)55

g)56 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

h)57 az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;

i)58 az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

(2a)59 Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy

b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

(2b)60 Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

(2c)61 Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.

(2d)62 A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2e)63 Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.

(3)64 Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.

(4)65 A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

(5)66 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: lakás) után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól.

(6)67 Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

(7)68 Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

17. § (1)69 Mentes az ajándékozási illeték alól:

a)70 a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

b)71 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

c)72 az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;

d)73 lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;

e) a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;

f) az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;

g)74 a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;

h)75 termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként;

i)76 közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;

j)77 jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás;

k)78 a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól;

l)79 hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;

m)80 a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;

n)81 a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése;

o)82 a magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés, ha a követelés elengedése - a pénzügyi intézmény által az adósnak kiadott igazolás szerint - az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg;

p)83 az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

q)84 az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése;

r)85 a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés;

s)86 lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;

t)87 az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;

u)88 a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja;

v)89 a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.

(2a)90 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy

b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

(2b)91 Amennyiben a vagyonszerző több telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

(2c)92 Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.

(2d)93 A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2e)94 Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.

(3)95 Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Az (1) bekezdés h) pontja szerinti mentesség esetén a mentességre való jogosultságot az ajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatóságnál kell benyújtania vagy az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó ajándékozási szerződéshez kell csatolnia, mely okiratot az ajándékozási szerződés másolatával az ingatlanügyi hatóság a 92. § (1) bekezdés szerint továbbítja az állami adóhatóságnak.

(4)96 Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége

a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy

b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy

c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.

17/A. §97 Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye98

17/B. §99 (1)100 A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a (4)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül

a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy

b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,

és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehető igénybe, ha

a)101 öröklés esetén a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak;

b) ajándékozás esetén az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.

(3)102

(4)103 A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

(5) A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

(6)104 Ha a (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye105

17/C. §106 (1) A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén a 17/B. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha

a) a vagyonszerző által önállóan vagy többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és

b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös vagy megajándékozott a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös vagy több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napját követő három évig nem szünteti meg, illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.

(2) Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

A bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettsége107

17/D. §108 (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban e § alkalmazásában: szerződés) alapján történő vagyonszerzése - ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában történő vagyonszerzést is -, kivéve a vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.

(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ha a szerződést a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a szerződés megkötését megelőzően létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel kötötték, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.

III. Fejezet

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK

Az illeték tárgya

18. § (1)109 Ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésére a 3. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;

b) az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;

c) ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;

d)110 gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

e)111 közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

f)112 az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;

g)113 az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;

h)114 belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

(3)115 Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála, illetőleg - özvegyi jog esetén - új házasság kötése folytán történő megszűnésével következik be, továbbá a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, használat jogának a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével bekövetkező megszűnése.

(4)116 A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha

a) a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,

b) az a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,

tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.

Az illeték általános mértéke

19. § (1)117 A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

(2)118 Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

(3)119 Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel nem csökkentett - értéke.

(4) Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

(5)120 A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett

a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,

b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,

c) öröklés vagy ajándékozás útján

szerzett.

Haszonélvezet, használat visszterhes vagyonátruházási illetéke121

20. § (1) A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a - 72. § szerint számított - haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.

(2)122 Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. A tulajdonszerző ilyenkor az (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

(3)123 Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tulajdonszerzőt és a haszonélvezet, használat jogának szerzőjét terhelő illeték alapját a 15. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani. Az így számított illetékalap után - ha a törvény másként nem rendelkezik - a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell fizetni.

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke124

21. §125 (1)126 Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.

(2)127 Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

(3) Ha az elcserélt, eladott lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(4) Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

(5)128 A (2) és (4) bekezdésben említett adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a (2) és (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

22. §129 Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a.

23. §130

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke131

23/A. §132 (1)133 Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző

a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy

b)134 engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó

és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.

(2)135 Engedély alapján működő ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.

(3)136 A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkötelezettség keletkezésére az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag előírja.

(4)137 Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.

(6)138 Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével zárul.

(7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe.

(8) Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidőn belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelőd által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözetet az ingatlant megszerző jogutód terhére előírja.

Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke139

23/B. §140 (1)141 Amennyiben a hitelintézet legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.

(2)142 Az (1) bekezdésben meghatározott három év elteltét követően az ingatlan elidegenítését az állami adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a hitelintézet terhére pótlólag előírja.

23/C. §143

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság egyes vagyonszerzései144

23/D. §145 (1) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétnek a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság) általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló nyilvántartásban történő feltüntetés (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaságkénti nyilvántartásba vétel) feltételeinek megfelel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonszerzések után az ott meghatározott illetéket fizeti a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg.

(3)146 Az (1)-(2) bekezdés szerint vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Amennyiben a vagyonszerző által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

(4) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti a társaság Szit. tv. szerinti projekttársasága (a továbbiakban e § vonatkozásában: projekttársaság), ha legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja a társaság nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel. A vállalás meghiúsulása esetén a (3) bekezdés szerinti pótilletéket az állami adóhatóság a társaság terhére pótlólag előírja.

(5) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti az elővállalkozás projekttársasága, ha legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja az elővállalkozás nyilatkozatát, melyben az elővállalkozás vállalja, hogy elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg és elővállalkozási minőségének fennállása alatt a projekttársaságában fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy teljesen nem idegeníti el. A vállalás meghiúsulása esetén, valamint ha a feltétel teljesítését megelőzően a projekttársaság megszűnik, a (3) bekezdés szerinti pótilletéket az állami adóhatóság az elővállalkozás terhére írja elő.

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke

24. §147 (1)148 Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Jármű Jármű gyártási évétől számított kora

hajtómotorjának
teljesítménye
(kW)
0-3 év 4-8 év 8 év felett

0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW

41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW

81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW

120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW

Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

(3)149 Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az (1), (2) és (7) bekezdésben meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

(4)150 Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során az (1)-(2) és (7) bekezdések alkalmazásával megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték összegével.

(5) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

(6)151 Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.

(7)152 A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne.

Illeték közös tulajdon megszüntetése esetén

25. § (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

(2)-(3)153

Illetékmentességek, illetékkedvezmények

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a)154 a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

b)155 a lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése;

c)156 a közcélú vízi-létesítményre és tartozékára vonatkozóan

ca) a kezelői jog,

cb) az üzemeltetési jog,

cc) a vagyonkezelői jog

megszerzése;

d) az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;

e)157 állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;

f)158 a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt;

g)159 a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés;

h)160 a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;

i)161 - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a sportcélú ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportcélú ingatlannal egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sportcélú ingatlannak nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható. E pont alkalmazásában sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja.

j) a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is;

k) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is;

l)162 gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;

m)163 a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá 49. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése;

n)164 a birtokösszevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte;

o)165 az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);

p)166 a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;

q)167 ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,

qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétek értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,

qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,

qd) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket;

r)168 - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sportcélú ingatlant hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sportcélú ingatlant az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel;

r)169 - a (16) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre és vállalja, hogy az így létrehozott sporttelepet az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. E pont alkalmazásában sport célú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sport esemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja;

s)170 az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó - ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése;

t)171 ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele;

u)172 a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével történik;

v)173 az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés;

w)174 a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése;

x)175 az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra;

y)176 a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;

z)177 a vagyonszerzés, ha

za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

zb) házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,

zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből

származik.

(2a)178 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy

b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik, és az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

(2b)179 Amennyiben a vagyonszerző több telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

(2c)180 Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.

(2d)181 A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2e)182 Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.

(3) Ha az (1) bekezdés j) pontjában említett csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.

(4)183 Az (1) bekezdés k) pontjában említett vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták.

(5)184 A vagyonszerző az (1) bekezdés q) pontjában említett feltételekről a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál. Amennyiben a vagyonszerző az (1) bekezdés qb)-qd) pontjai szerinti feltételek tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, illetőleg vállalását nem teljesíti, az adóhatóság a 19. § (1) bekezdése alapján megállapított illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

(6)185 Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

(7)186 Az (1) bekezdés r) pontjában említett feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportcélú ingatlannal beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel. Az (1) bekezdés r) pontjában említett sportcélú ingatlan felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket abban az esetben törli, ha

a)187 az építésügyi hatóság igazolta, hogy a vagyonszerző nevére sportcélú ingatlanra adott ki használatbavételi engedélyt, vagy a vagyonszerző használatbavételét tudomásul vette, és

b) a vagyonszerző az ingatlant 15 évig nem idegenítette el, vagyoni értékű jogának gyakorlását másnak nem engedte át, vagyoni értékű jogáról nem mondott le, és

c) a vagyonszerző a létrehozott sportcélú ingatlant sport célra használta vagy hasznosította. Az (1) bekezdés r) pontjának alkalmazásában sportcélú használatnak vagy hasznosításnak minősül, ha a vagyonszerző az ingatlant versenyrendszerben szervezett verseny, mérkőzés, illetve sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány vagy sportszövetség által szervezett edzés megtartására, vagy szabadidősport esemény, diák-, főiskolai-egyetemi sportesemény megtartására használja vagy ilyen eseményekre hasznosítja.

(8)188 Ha a vagyonszerző a megszerzett telken, illetve - ha az illetékmentességet nem az egész telek vonatkozásában kérte - a teleknek az illetékmentességgel érintett részén a sportcélú ingatlan létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely az elkészült létesítményből a sportcélú ingatlannak minősülő ingatlanrészre, vagy arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen sportcélú ingatlan felépült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sportcélú ingatlan létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a sportcélú ingatlan létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles.

(9)189 A (6) és (15) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a (6) vagy (15) bekezdés szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

(10)190 Az (1) bekezdés l) pontja szerinti gépjármű-forgalmazó, vagy pénzügyi lízinget folytató vállalkozó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az illetékmentesség feltételének megfelel, azzal, hogy

a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag az (1) bekezdés l) pontja szerinti feltételeknek megfelel. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,

b) a gépjármű-forgalmazást vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból, vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

(11)191 Abban az esetben, ha a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmérték alkalmazására egyébként jogosult vagyonszerző valamely ingatlan szerzésével kapcsolatban az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilatkozatot tesz, ezen illetékkötelezettségére a továbbiakban kizárólag e nyilatkozathoz kapcsolódó rendelkezések vonatkoznak. Ilyen esetben erre a vagyonszerzésre a 23/A. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(12)192 Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia az állami adóhatóságnál legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

(13)193 Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mentesség, illetve kedvezmény feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg - a vagyonszerzőnek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

(14)194 Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki jellegű ingatlan (ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni.

(15)195 A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

(16)196 Ha az (1) bekezdés i) és r) pontjaiban meghatározott esetekben a sportcélú ingatlant - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 22/C. § (6) bekezdésének b) pontjában, valamint 22/C. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - olyan hivatásos sportszervezet használja, amely nem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működik, akkor az illetékmentesség az adózó választása szerint

a) de minimis támogatásnak, vagy

b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet - HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti regionális beruházási támogatásnak

minősül.

E rendelkezés alkalmazásában hivatásos sportszervezetnek minősül a nem látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége, országos sportági szövetsége által kiírt versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet - ideértve a sportiskolát és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványt is - abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.

(17)197 Ha az (1) bekezdés i) és r) pontjaiban meghatározott vagyonszerző, illetve az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vagyonszerzőnek a sportcélú ingatlan létesítésére e törvény alapján köteles jogutódja a (16) bekezdésben meghatározott esetben a de minimis támogatás, illetve a regionális beruházási támogatás feltételeinek nem felel meg, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illeték, illetve a megállapított, de meg nem fizetett illeték megfizetésére a 87. § (4)-(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(18)198 Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és a birtokösszevonási célú földcsere, továbbá nem minősül vagyoni értékű jog alapításának a termőföld használatának, hasznosításának közeli hozzátartozó javára történő átengedése, feltéve, hogy a közeli hozzátartozó a vagyonszerző helyett földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(18a)199 Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

a) a termőföldet - a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével - elidegeníti,

b) a termőföldön - használatának, hasznosításának a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével - vagyoni értékű jogot alapít, vagy

c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.

(19)200 Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni.

(20)201 Az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség a 17. § (4) bekezdésében említett feltételek fennállásakor vehető igénybe.

26/A. §202 (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott (a továbbiakban: megsemmisült) lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni értékű jog) megszerzése, ha

a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint

b)203 a megsemmisült lakástulajdon pótlására 10 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakástulajdont (ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkésőbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követő év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tulajdoni hányad megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát.

(3)204 A vagyonszerző a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával, az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat pedig a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

IV. Fejezet

A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK

27. § (1)205 A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni.

(2)206 A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)-c)pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.

(3)207 Az illeték megfizetéséért felelősök körére egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az öröklési illeték megfizetéséért az örököstárs egyetemleges felelőssége nem állapítható meg.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA

V. Fejezet

A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK208

Az illeték tárgya

28. § (1)209 A közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.

(2)210 Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság

a)211 a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja, ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást;

b)212 az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye;

c) az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.213

(3) Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.214

(4)215 Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.

Az illeték mértéke

29. § (1)216 Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2)217 Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

(3)218 Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.

(4)219 Végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

(5)220 A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.

(6)221 Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.

(7)222 Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. § (1) bekezdésében meghatározott adóhatósági igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke 50 000 forint. Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. § (3) bekezdése szerinti igazolásért nem kell illetéket fizetni.

(8)223 A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.

Az eljárási illeték alapja

30. § (1)224 Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.

(2) Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni.

(3) Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken.

Az illeték fizetésére kötelezettek

31. § (1)225 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.

(2)226 Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.

(3)227 Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.

(4)228

(5) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.

(6)229 Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.230

(7)231

(8)232 A szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket - az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg - annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.

A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése

32. § (1)233 A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.234

(2)235 A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.

(3)236 A 73. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.

Illetékmentesség

33. § (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.

(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:

1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;

2.237 az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;

3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;

4.238 a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve

a) a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;

b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá

c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;

d)239

5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha

a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;

b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;

c) az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és

ca)240 az anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,

cb)241 az anyakönyvből a házastárs részére,

cc)242 az anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,

d)243 tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,

e)244 a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,

f)245 az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,

g)246 a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben

történik a kiállítása;

5/A.247 a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;

6. a gyámhatóság248 előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;

7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;

8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;

9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;

10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;

11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;

12.249 az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás;

13.250 a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;

14.251 munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;

15.252 foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.), a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;

16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;

17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;

18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;

19.253 az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;

20. széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;

21. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;

22.254 a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;

23.255 az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;

24.256 a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, a kisajátítási eljárás, a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás;

25.257 a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;

26.258 közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;

27.259 a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;

28.260 a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás;

29.261 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés;

30.262 az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

31.263 az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás;

32.264 őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor;

33.265 a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás;

34.266 a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása;

35.267 a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;

36.268 az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;

37.269 a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;

38.270 az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;

39.271 a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;

40.272 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás;

41.273 a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;

42.274 a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi;

43.275 az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány;

44.276 a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;

45.277 a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás;

46.278 a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás;

47.279 a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás.

Az államigazgatási eljárási illeték fizetésének módja

34-36. §280

VI. Fejezet281

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK

Az illeték tárgya

37. §282 (1) A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.

(2) Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.

(3) A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat illetékére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a melléklet IV. címében foglaltak az irányadók.

Az illeték fizetésére kötelezettek

38. §283 (1) Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.284

(2) Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni.

(3) Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.

A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK

A polgári eljárás illetékének alapja

39. §285 (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.286

(2)287 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.288

(3)289 Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:290

a)291 a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;

b) a törvényszék előtt:

- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,

- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,

c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;

d) a Kúria előtt:

- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,

- felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.

40. §292 (1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

(4)293 A fizetési meghagyásos eljárás során előterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az eljárásért fizetendő díj alapjával.

41. §294 (1) Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.

(2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

42. §295 (1)296 A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;

g) egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.

(2)297 Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul (ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja), az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani.

(3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is.

(4)298 A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.

(5)299 Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

Tételes illetékek

43. § (1)300 A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.

(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény, valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.

(3)301 A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, sajtótermékkel és médiaszolgáltatással - kivéve a panaszügyeket -, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos - 30 000 forint.

(4)302 A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint.

(5)303 A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 000 forint.

(6)304 Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint.

(7)305 A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 10 000 forint.

(8)306 A csődeljárás és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről.

(9)307 Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba való bejegyzésének illetéke 15 000 forint.

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

44. §308 (1)309 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint.

(2)310

A cégbírósági eljárás illetéke

45. § (1)311 A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke:

a)312 európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,

b)313 zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 forint,

c)314 közkereseti társaság, betéti társaság esetén 50 000 forint,

d)315 az a)-c) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - 100 000 forint,

e) egyéni cég esetén 30 000 forint,

f)316 külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50 000 forint,

g)317 külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 000 forint.

(1a)318 A szociális szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.

(2) Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, az (1) bekezdésben meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni.

(3)319 Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:

a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 Ft,

b)320 közkereseti társaság, betéti társaság esetén 25 000 forint,

c) egyéni cég esetén 15 000 forint, azzal, hogy

amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.

(3a)321 A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.

(3b)322 Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft.

(4)323 Az átalakulás, egyesülés, szétválás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában foglalja az átalakulással, egyesüléssel, szétválással, minősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

(4a)324 Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő alakulása esetén a változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 500 000 Ft, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

(5)325 A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

(6)326 A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni.

(7)327 A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket kell fizetni.

A JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN

A fellebbezés illetéke

46. § (1)328 A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.

(2)329 Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezését - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4)330 A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.

47. §331 (1)332 A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint.

(2)333 A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.

(3)334 A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban, az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint, minden más esetben 7000 forint.

48. §335 Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8000 forint.

A perújítás illetéke

49. §336 A perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.

A felülvizsgálati eljárás illetéke

50. §337 (1)338 A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint.

(2)339 A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

(3)340 A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

(4)341 A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 000 forint.

Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények

51. §342 (1) Ha a 46-48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.

(2) A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

A büntetőeljárás illetéke

52. § (1)343 A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 10 000 forint, a fellebbezés illetéke 10 000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 15 000 forint.

(2) Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.

(3) Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

(4) Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.

A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke344

53. § (1)345 Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.

(2)346 A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.

A büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke

54. § (1)347 Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell fizetni:

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem,

b)348 a pénzbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem

esetében.

(2)349 A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5000 forint.

(3)350 Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint.

(4)351 Ha az e §-ban és az 52. §-ban említett illetéket a kérelmező, illetve a magánvádló felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.

Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke

55. §352 Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint.

ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN

Illetékmentesség

56. §353 (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki.

(2) Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak.

(3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

(4)354 A bírósági közvetítés illetékmentes.

(5)355 A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás illetékmentes.

57. §356 (1) Illetékmentes a polgári ügyekben:

a)357 az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés;

b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;

d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;

e)358 az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;

f)359 a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban - a végelszámoló személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet;

g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;

h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;

i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;

j)360 az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;

k)361 a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata;

l)362 a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;

m)363 az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;

n)364 az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;

o)365 a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;

p)366 a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata;

r)367 a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások;

s)368 az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata;

t)369 a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján;

u)370 a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás;

v)371 a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás.

(2) Illetékmentes a büntető ügyekben:

a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;

b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;

c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be;

d)372 a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;

e)373 a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában, (6) bekezdésében, valamint (10) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása;

f)374 a feljelentő részére a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata.

Mérsékelt illeték

58. §375 (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a

a) ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;

b) ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;

c) ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;

d) ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;

e) ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik;

f)376 ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti.

(2) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.

(3)377 Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.

(4) Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére.

(5)378 Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor. A 42. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárásoknál, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követően indult peres eljárásban [42. § (2) bek. 2. mondat] - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.

(6) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor.

(8) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (2), (3) és (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.

(9)379 Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha

a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy

b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése.

(10)380 Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.

Illetékfeljegyzési jog

59. §381 (1) Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.

(2) Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.

60. §382 (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság383 által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert.

61. §384 (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő személyre nézve fennállnak.

(2) Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta.

(3)385 Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgár részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.

(4) Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:

a)386 a házasság felbontására irányuló kereset esetén;

b) a cégeljárásban;

c) az 54. §-ban említett eljárásokban.

62. §387 (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:

a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;

b)388 a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;

c)389 a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;

d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;

f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;

g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;

h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;

i)390 a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;

j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban;

k)391 a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l)392 a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben;

m)393 az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít;

n)394 magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben;

o)395 külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;

p)396 a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;

r)397 a közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban;

s)398 a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban;

t)399 a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.

(2)400 Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.

(3)401 Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárás esetén az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt.

63. §402

A költségmentesség szabályainak alkalmazása

64. §403

Cégbírósági felügyeleti illeték404

65. §405 (1)406 A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 100 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni.

(2) Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.

(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.

66. §407

VII. Fejezet

AZ IGAZGATÁSI ÉS BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA

67. § (1)408 Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.

(2)409

(3)410 A fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró hatóságnál felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni.

(3a)411 A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály - az egyéb eljárási költségek tételes megjelölésével - rendelkezhet úgy, hogy a díj mértékébe egyes, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költségek beleszámítanak. A hatósági eljárásért fizetendő díjat megállapító jogszabály - a díj összegének átalányjelleggel való megállapítása mellett - rendelkezhet úgy, hogy a díjba valamennyi, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási költség beleszámít.

(3b)412 A díj összegének alapjául szolgáló költségszámítást a szakmai tevékenység irányításáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint az eljáró hatóság a saját honlapján közzéteszi.

(4)413 A díjat - amennyiben a díjat megállapító miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - átutalással kell megfizetni. Átutalás, készpénzátutalás útján történő megfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a fizetési számla megnevezését és számát.

(5)414 A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról. A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a (6) bekezdésben és a 73. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.

(6)415 A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.

(7)416 Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékének és az adott eljárásért fizetendő illetéknek az összege nem lehet magasabb, mint az eljárással és a közigazgatási szolgáltatással összefüggésben ténylegesen felmerülő költség.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ILLETÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE

VIII. Fejezet

AZ ILLETÉK ALAPJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

Az illeték alapjául szolgáló érték

68. § (1)417 A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.

(2)418 Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése, illetőleg közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl történik, az állami adóhatóság az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése (továbbítása) napjáig terjedő időszak minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50%-kal mérsékli. A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).

(3)419 Az eljárási illeték alapjának megállapításánál az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor fennálló forgalmi érték az irányadó.

Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása

69. §420 Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.

70. § (1)421 Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül.

(2)422 Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg.

(3)423 Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles - más értékmeghatározókkal együtt - mérlegelni:

a)424 ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;

b) ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, illetőleg piaci árát.

(4) A vagyoni értékű jog forgalmi értékének a 72. § alapján számított értéket kell tekinteni.

71. § (1) Az illeték alapját forintban kell megállapítani.

(2)425 Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.

(3) A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél - ha e törvény másként nem rendelkezik - az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.

A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

(2)426 A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.

(3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.

(4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

a)427 ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;

b) ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;

c)428 ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel;

d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.

(5)429 Az időleges üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke: e jogok egy évi értékének [72. § (1) bekezdés] annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés. Egyebekben a 72. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(6)430 Az (1)-(5) bekezdéstől eltérően az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értéket.

IX. Fejezet

AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE

Az illetékfizetés módja

A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése431

73. §432 (1)433 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2)434 A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy

b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával vagy

bc) házipénztárba készpénzzel

kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.

(2a)435 A (2) bekezdés irányadó abban az esetben is, ha a kormányablak közreműködő hatóságként jár el.

(3)436 Az elsőfokú adóhatóságnál és vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbevételi számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal, hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbevételi számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja be.

(3a)437 Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le.

(4)438 Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően banki átutalással vagy - a technikai feltételek megléte esetén - az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő fizetéssel kell megfizetni, az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint.

(4a)439 Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.

(5)440 Az eljárási illeték előzetes megfizetését az eljárás megindításakor a (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a feladóvevénynek a kérelemhez csatolásával, a (4)-(4a) bekezdésekben szabályozott esetekben pedig a készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró hatósággal.

(6)441 Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését) megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követő munkanapon kell megfizetni.

(7)442 A (2)-(4a) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.

(8) A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.

(9)443 Belföldi székhelyű közigazgatási hatóság a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani és a fizetendő illeték összegét

a)444 ha az irat szabályszerű továbbítása külföldre diplomáciai úton történik, az irat megküldésével egyidejűleg a külpolitikáért felelős miniszterrel,

b)445 minden más esetben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - lelet útján az illetékes állami adóhatósággal

közölni. Az ilyen illetékhiány után mulasztási bírság nem szabható ki.

(10)446 A (9) bekezdés a) pontjában említett esetben az iratokat a külpolitikáért felelős miniszter azzal küldi meg a külképviseleti szervnek, hogy az illetéket az irat kézbesítése előtt szedje be. Az így beszedett összeget a konzuli ügyszámra hivatkozással a Konzuli Információs Rendszerben vagy a konzuli alnaplóban kell elszámolni.

(11)447 Törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet előírhatja, hogy a szakhatósági eljárás - ide nem értve az előzetes szakhatósági eljárást - illetékét az alapeljárást lefolytató szervnél az alapeljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjával azonos módon kell megfizetni. Az alapeljárást lefolytató hatóság a szakhatósági eljárásért így megfizetett illeték összegének jogszabályban megjelölt bankszámlán való jóváírását követő munkanapon, készpénzben való fizetés esetén a készpénz átvételének napján átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett illeték-bevételi számlára.

(12)448 Ha az ügyfél az eljárás megindítása nélkül a (2) bekezdés a) pontja vagy a (4) bekezdés szerinti módon fizetett illetéket, akkor a készpénzátutalási megbízás feladóvevényével az állami adóhatóságnál kérheti az illeték visszatérítését. Az állami adóhatóság a kincstár megkeresésével ellenőrzi a visszatérítési igényt, melynek eredményeként az illetéket visszatéríti vagy határozatot hoz a visszatérítés megtagadásáról.

Hiánypótlás449

73/A. §450 (1)451 Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor, elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően - postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is - az ügyfelet figyelmezteti az illeték megfizetésére azzal, hogy ha

a) a megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon,

b) egyéb fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel

8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét - e címen 200 forintot - a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megfizetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.

(2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.

(3)452 Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.

A bírósági eljárási illeték megfizetése453

74. §454 (1)455 A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.

(2)456 Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az állami adóhatóság előírja.

(3)457 Az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az e törvényben nem rendezett kérdésekben a költségmentességről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(4)458 A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt az eljárás befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át az állami adóhatóságnak.

(5)459 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága - kérelemre - az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek, amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.

(6)460 Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága engedélyezi, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet legkésőbb az engedély lejártát megelőző 60. napon kéri és nyilatkozik arról, hogy a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztését megelőző 12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek.

(7)461 A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap 15. napjáig előleget kell fizetnie. Az előleg összege a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kezdeményezett bírósági eljárásokért fizetett illeték 50%-a, melynek megfizetésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága a kérelemnek helyt adó határozatban kötelezi a gazdálkodó szervezetet. Az engedély időtartama alatt kezdeményezett eljárások illetékéről a gazdálkodó szervezet az engedély lejártát követő hónap 15. napjáig bevallást nyújt be az állami adóhatósághoz. A bevallott illeték és a befizetett előleg különbözete a bevallás benyújtásával esedékes.

(8)462 Az utólagos illetékfizetésre jogosult gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát az állami adóhatóság vezetője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzéteszi.

Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok463

74/A. §464 (1) Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni.

(2) Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.

(3) A 73. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés esetén az eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni.

(4)465 Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(5)466 Az eljáró bíróság vagy hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az illetékköteles iraton az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1) bekezdése szerint igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét.

Az illetékbélyeg értéktelenítése

75. § (1)467 Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve - a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén - leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell megküldeni.

(2) Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.

(3) A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele - időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is - az illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.

(4) Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni.

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

76. § (1)468 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a járási hivatalnál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - a járási hivatalban bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára vagy készpénzzel a járási hivatal házipénztárába megfizetni. A 89. §-ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával - annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál kell bemutatni.

(2)469 A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján a járási hivatal készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. A járási hivatal a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyét), adóazonosító számának és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja.

(3)470 Az (1) bekezdésben meghatározott járási hivatali közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal (78. §) állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését, továbbá a bejelentés elmulasztását terhelő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki.

Az illeték fizetése kiszabás alapján

77. § Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni

a)471 a vagyonszerzési illetéket,

b) e törvényben meghatározott esetben az eljárási illetéket,

c)472 a megfizetni elmulasztott illetéket.

77/A. §473

Fizetési meghagyás

78. § (1)474 A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A 16. § (1) bekezdés i) pontja, 17. § (1) bekezdés p) pontja és a 26. § (1) bekezdés z) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az állami adóhatóság ügyiratra feljegyzett döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.

(2)475 Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására vagy visszavonására nyitva álló időtartamon belül van helye.

(3)476 A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé.

(4)-(5)477

Az illeték törlése és visszatérítése

79. § (1)478 A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - jogorvoslati eljáráson, valamint e törvény 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül - csak a 80. § (1) bekezdésében megállapított esetekben van helye.

(2)479 Az adózás rendjéről szóló törvény elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni

a) a meg nem fizetett illeték törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának, vagy

b) a meg nem fizetett illeték hivatalból történő törlésének, és a megfizetett illeték hivatalból történő visszafizetésének

határideje tekintetében.

(3)480 Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték törlésére, visszatérítésére a (2) bekezdés szerinti határidőn túl is, legfeljebb azonban a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van lehetőség.

(4)481 Az illetékek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

80. § (1)482 Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:483

a) ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti;

b)484 ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár;

c)485 ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik vagy felbontják, továbbá ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, és ingatlan esetén a szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben a jogügylet megszűnését a kérelmező okirattal igazolja;

d) ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a 72. § (4) bekezdésében megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik;

e) ha a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket a 72. § (2) bekezdés szerint számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg;

f) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;

g) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;

h) ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik;

i) mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg;

j)486 a hatóság visszatéríti a természetes személy ügyfél által lerótt illetéket, ha számára az eljárás során költségmentességet engedélyez, vagy ha hatásköre az ügy elbírálása alatt megszűnt, és az ügy elbírálására nincs hatáskörrel rendelkező más hatóság;

k)487 ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás megszüntetésének oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye.

(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetekben a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.

(3)488 Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezésekor, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén az illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, a megfizetett illetéket az adózó kérelmére - az adóvisszatérítés szabályai szerint - az állami adóhatóság visszatéríti. Az eljárási illeték visszatérítése iránti kérelmet az állami adóhatósághoz címezve az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani, mely az eljárási illeték megfizetésének tényét igazolva a kérelmet továbbítja az állami adóhatósághoz.

81. § (1) A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.

(2)489 Az (1) bekezdésben, a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, vagy az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatát az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

(3)490 Ha a bíróság az illetéket az 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján mérsékelte, a megfizetett illeték 80. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a jogi hatály fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be. E tényről a bíróság - annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül - értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki.

Mulasztási bírság, adóbírság491

82. §492 (1)493 Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét - felhívás ellenére - egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, továbbá a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén, az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni.494

(2)495 Az e törvényben szabályozott mentességek, kedvezmények jogosulatlan igénybevétele esetén - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű adóbírságot kell fizetni.

Ellenőrzés

83-85. §496

Elévülés

86. §497 (1) Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Ahol e törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt.

Késedelmi pótlék

87. § (1)498 A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

(2)499 Ha a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b), és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző -, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles jogutódja - a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.

(3)500 Ha a törvény 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.

(4)501 Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.

(4)502

(5)503 Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül, vagy a vagyonszerző -, illetve a sportcélú ingatlan létesítésre e törvény alapján köteles jogutódja - a sportcélú ingatlan létesítésére biztosított határidőn belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.

Az illeték biztosítása, behajtása, fizetési kedvezmények

88. § (1)504 Az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére - az adózás rendjéről szóló törvény505 rendelkezései irányadóak.

(2)-(4)506

X. Fejezet

EGYES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző és a bíróság által507

89. §508 (1) Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett

a) a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést,

b) a bíróság az öröklési jogcímen tulajdonszerzést megállapító határozatát

annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. A végzéshez és a határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

(2) Az (1) bekezdést a póthagyatéki eljárásra is alkalmazni kell.

A hagyaték bejelentése az örökös által

90. § (1)509 Valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint a 16. § (1) bekezdésének b) és d) pontja szerinti illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.

Erre a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott örököst a leltározásra jogosult szerv figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az iraton fel kell tüntetni.

(2)510 Ha a hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatok a köztudomással vagy az állami adóhatóság tudomásával ellentétesek, az állami adóhatóság jogosult azokat felülvizsgálni és ezzel kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3)511 Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyző a hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes állami adóhatóságnak továbbítja.

(4)512

Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése

91. § (1)513 Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.

(2)514 A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.

(3)515 Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.

(4)516 A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek.

(5)517 Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.

92. §518 (1)519 Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul, kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződéseket a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően küldi meg az állami adóhatóság részére. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.

(2) Az ingatlanügyi hatóság (1) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.

Az illetékbélyeg értékének visszatérítése520

93. §521

94. §522 (1) A megrongálódott, a tévesen felragasztott, továbbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.

(2)523 A visszatérítés az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál írásban kérhető.

(3) Nincs helye a visszatérítésnek, ha

a) alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták;

b) az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be;

c)524 az ügyfélnek adóhatóság által nyilvántartott köztartozása van.

(4)525 A (3) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az illetékbélyeget - ha már felragasztották, az irattal együtt - elismervény ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a felelősségre vonást kezdeményezni kell. Az elismervényen fel kell tüntetni az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait, a visszatartott illetékbélyeg címletét és az illetékbélyeg beszerzésének helyét.

Illetékesség az illeték kiszabására

95-96. §526

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ, MÓDOSÍTÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

97. § (1)527 Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.

(2)528 Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség 1991. január 1-je előtt keletkezett és az 1990. december 31-én hatályos illetékjogszabályok e törvényben meghatározottnál kedvezőbb fizetési kötelezettséget állapítottak meg, akkor ezeket a - fizetésre kötelezett számára kedvezőbb - rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, ideértve az 1991. január 1-je után elbírált ügyeket is.

(3) A törvény hatálybalépését megelőzően illetékkiszabásra bemutatott a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b) és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonszerzésekre - a 87. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ott megállapított feltétel nem teljesül.

(4)529

(5) E törvény nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek illetékmentességet állapítanak meg.

(6)530 Ahol valamely jogszabály közigazgatási hatósági eljárásért állapít meg illetékkötelezettséget, a továbbiakban e törvényben meghatározott általános tételű eljárási illetéket kell fizetni.

(7) A 67. § rendelkezései nem érintik az e törvény hatálybalépése előtt kiadott díjrendelkezéseket.

(8) Ha valamely jogszabály az 1986. évi I. törvényre, illetőleg az ezzel a törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, a továbbiakban ennek a törvénynek a megfelelő rendelkezését kell érteni, illetőleg alkalmazni.

98. §531 (1) A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a 17. § (1) bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése t) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. A 17. § (1) bekezdése p) pontjában meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követően a 76. § (1)-(2) bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti.

(2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése s) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

99. §532 A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjának, a 26. § (7)-(8) bekezdésének, a 87. § (4)-(5) bekezdésének és a 102. § (1) bekezdés k) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott illetékügyekben kell alkalmazni.

99/A. §533 (1) Az 5. § (3)-(4) bekezdésének, 26. § (1) bekezdése q) pontjának, (5), (9) és (15) bekezdésének, 31. § (3) bekezdésének, 78. § (3)-(5) bekezdésének, 80. § (3) bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény által megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett közigazgatási hatósági és bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 16. § (2) bekezdésének, 17. § (2) bekezdésének, valamint 26. §-a (2) bekezdésének az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény által megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott határidő - öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától - e törvény kihirdetéséig még nem telt el.

99/A. §534 E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. alcímével megállapított 67. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint módosított 67. § (2) bekezdését a módosítások hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

99/B. §535 A Mellékletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. alcímével hatályon kívül helyezett XV. pont 3. alpontját a hatályvesztést megelőzően indult eljárásokban alkalmazni kell.

99/C. §536 (1) A 78. § (1) bekezdésének az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazható, melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.

(2) A 8. § (1) bekezdésének, a 12. § (5) bekezdésének, a 13. § (7) bekezdésének, valamint 17/A. §-ának az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépéskor az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben kell alkalmazni.

(3) A 18. § (2) bekezdése h) pontjának és 24. § (6) bekezdésének az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

99/D. §537 (1) Az 5. § (2) és (4) bekezdésének, a 16. § (2d) bekezdésének, a 17. § (2d) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése t), v), w) pontjának, a 26. § (2d) bekezdésének, a 26/A. § (1) bekezdés b) pontjának, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.

(2) Az 1. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 23/A. § (1) és (4) bekezdéseinek, a 24. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése l) pontjának, a 26. § (10) bekezdésének, a 29. § (1), (3) és (7) bekezdésének, a 33. § (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 39. § (3) bekezdésének, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdésének, a 46. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 47. § (1) és (3) bekezdésének, az 50. § (1)-(4) bekezdéseinek, az 52. § (1) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdése a) pontjának, az 58. § (1) bekezdése f) pontjának, a 74. §-ának, 78. § (1) bekezdésének, a 102. § (1) bekezdése v) pontjának, valamint a Melléklet IX. Címe I. és II/3. pontjának, X. Címe 3. pontjának és a XXI. Címe 1. és 2. pontjainak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(3)538 A 23/A. § szerinti illetékkedvezmény feltételét a vállalkozó az ingatlan 26. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti átruházásával akkor sem teljesíti, ha az ingatlan tulajdonjogát 2012. január 1-jét megelőzően szerezte meg.

99/E. §539 E törvénynek a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5. § (1) bekezdés m) pontját, 45. § (1) bekezdés c) pontját és 45. § (1a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

99/F. §540 (1)541 E törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdését, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a 11. § (2) bekezdését, a 12. § (1)-(3) és (5) bekezdését, a 13. § (5) bekezdését, a 16. § (1) bekezdés f) pontját, a 17. § (1) bekezdés n) pontját, valamint (4) bekezdését, a 17/A. §-át, a 17/B. §-át, a 19. § (3) bekezdését, a 20. § (2) bekezdését, a 21. §-át, a 22. §-át, a 23. §-át, a 23/A. § (3), (4) és (6) bekezdését, a 23/B. § (1) és (2) bekezdését, a 23/C. §-át, a 23/D. §-át, a 26. § (1) bekezdés f), i), p), r), x), y) és z) pontját, a 26. § (4)-(8), (12), (16)-(19) bekezdését, a 26/A. § (3) bekezdését, a 27. § (1) bekezdését, a 28. § (2) bekezdés a) és b) pontjait, a 29. § (2), (3) és (8) bekezdését, a 33. § (2) bekezdés 23. pontját, a 44. § (1) bekezdését, a 68. § (1) bekezdését, a 73. § (3), (3a) és (4a) bekezdését, a 74. § (5)-(8) bekezdését, a 76. § (2) és (3) bekezdését, a 74/A. § (5) bekezdését, a 77/A. §-át, a 78. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 79. § (2) és (3) bekezdését, a 80. § (1) bekezdését, a 87. § (5) bekezdését, a 89. §-át, a 90. § (4) bekezdését, a 92. §-át, a 102. § (1) bekezdés h), k) és m) pontját, valamint (4) bekezdését, továbbá a Melléklet IV. Címe 2. pontját, XIV. Címét, XV. Címét és XXI. Címe 1. pontját 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.

(1a)542 Az (1) bekezdés az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított szövegét a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés c) és i) pontját az állami adóhatóság által 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyben kell alkalmazni.

(3) A 2012. december 31-én hatályos 16. § (1) bekezdés e) pontját a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben nem kell alkalmazni.

(4)543 Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított illeték összege nagyobb, mint amelyet az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek fizetnie kellett volna, az állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával kell megállapítania. Ha a vagyonszerző az így megállapított illetéknél több illetéket fizetett, az állami adóhatóság a különbözetet visszatéríti részére.

99/G. §544 E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 56. § (5) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

99/H. §545 A 16. § (2a), (2c) és (2d) bekezdéseinek, a 17. § (2a), (2c) és (2d) bekezdéseinek, valamint a 26. § (2a), (2c), (2d) és (7) bekezdéseinek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény által megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház, sportcélú ingatlan felépítésére meghatározott határidő 2013. január 1-jéig még nem telt el.

99/I. §546 (1) A 16. § (2e), a 17. § (2e), a 26. § (2e) bekezdéseinek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.

(2) Ha a 16. § (2e) bekezdése, a 17. § (2e) bekezdése, a 26. § (2e) bekezdése alapján a felfüggesztett illeték törlésének van helye, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő azonban 2014. január 1-jéig még nem telt el és a vagyonszerző az illetéket már megfizette, akkor annak visszatérítését 2014. január 1-jétől kezdődően kérheti az állami adóhatóságtól.

Felhatalmazás

100. §547 (1)548 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg549

a) a vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésének, az illetékek kiszabásának, elszámolásának és könyvelésének szabályait,550

b) az eljárási illetékek megfizetésére és a megfizetés ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,551

c) az illetékbélyegek előállításával, forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos szabályokat,552

d) a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,553

e)554 az állami adóhatóság által nyilvántartott, ingatlanok értékesítésével kapcsolatos adatokról teljesített adatszolgáltatás rendjét és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.555

(2)556 Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben írják elő - a közigazgatási szolgáltatás meghatározása mellett - igazgatási szolgáltatási pótdíj fizetését, illetve rendeletben határozzák meg az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékét.

(3)557 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet alkosson az illeték megállapításának mellőzéséről és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokról.558

Adó- és értékbizonyítvány

101. §559 Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap.

Értelmező rendelkezések

102. § (1) E törvény alkalmazásában

a) vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog;

b) ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

c)560 ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;

d)561 vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;

e)562 forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy:

ea) vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke;

eb) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás - független felek közötti ügylet estén irányadó - pénzben kifejezhető értéke,

ec) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada,

ed)563 a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;

f)564 lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;

g)565 értékpapírnak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;

h)566 gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

i)567 gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;

j) pótkocsi: az i) pont szerinti gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti;

k)568 sportcélú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi-sporttelep - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja, bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportcélú ingatlannal egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

l)569 lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll;

m)570 termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;

n)571 nettó árbevétel: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel;

o)572 belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy

oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,

ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,

oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,

od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni,

oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;

p)573

r)574 természeti katasztrófa: az ár- és belvíz, a földcsuszamlás, valamint a földrengés;

s)575 lakóépület: kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület;

sz)576 kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni;

t)577 vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog;

v)578 alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezet;

w)579 közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyv szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés;

z)580 cég: a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott jogalany.

(2)581 A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, aki

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású;

c) külön jogszabály értelmében menekültnek minősül.

(3)582 Az (1) bekezdés f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó.

(4)583 A 26. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követő első - illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követően a vállalkozótól a 23/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja meg,akkor második - megvásárlásáig.

(5)584 A 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet.

103. §585 (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:586

a)587

b) a Bizottság 94/1069/EGK ajánlása a kis- és középvállalkozások átruházásáról,

c)588 az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

(2)589 E törvény 57. § (1) bekezdés t) és u) pontja

a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-ei 44/2001/EK tanácsi rendelet (52. cikk),

b) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-ei 2201/2003/EK tanácsi rendelet (39, 51. cikk),

c) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-ei 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6., 24. és 25. cikk),

d) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-ei 1896/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet (18. cikk),

e) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-ei 861/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet (20. cikk),

f) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet (44-47. cikk)

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Melléklet590

I. A szabálysértési eljárás illetéke

1.591 A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint.

2.592 Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyre a törvény 29. §-ában foglaltak az irányadóak.

II. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke

1.593 A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 3000 forint.

2-3.594

4.595 Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás.

III. Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke

1.596 Az igazságügyért felelős miniszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2.597 A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint.

IV. A másolat és kivonat illetéke

1.598 Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e Melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.

2.599 Illetékmentes - az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével - az adóbevallás másolata.

3. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

4. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.

5.600 A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik.

V. A fordítás illetéke

1.601 Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint.

2. Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (Tv. 33. §) szükséges irat fordítása.

VI. A hitelesítés illetéke602

1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint.

2. Külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi felülhitelesítése 5000 forint.

3. E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi felhasználásra szánt okiratoknak

a) a Konzuli Szolgálat,

b) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

általi felülhitelesítésére.

4. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.

5.603 Illetékmentes

a) a 91-92. §-ban említett irat hitelesítése,

b) a 4. pontban szereplő hitelesítés, ha az olyan okiratra vonatkozik, amelyet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében vagy 5. §-ában meghatározott kérelemhez kell csatolni.

VII. A levéltár által készített másolat illetéke604

1.605 A levéltár által készített hitelesített másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történő hitelesítéséért - ideértve az állami vagy az egyházi jogi személy által vezetett anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását - oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell fizetni.

2.606 A levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított eljárásban az általános tételű eljárási illetéket (29. §) kell fizetni.

3.607 A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani. Egyebekben e Tv. 73. §-ának a külföldi célra kért irat illetékfizetési módjára vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

VIII. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke

Iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.608

IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke609

I.610 Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.

2. A második magánútlevél kiadásának illetéke az 1. pontban meghatározott mértékek kétszerese.

3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

4. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél sürgősségi kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

5. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél azonnali kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

6. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

7. Illetékmentes

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) a határátlépési igazolvány,

d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.

8. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az 1-2., valamint 6. pontban meghatározott illeték kétszerese.

9. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali eljárás keretében kiállított új úti okmány kiadásáért az 1-2. pontban meghatározott illeték kétszeresének megfelelő illetéket és jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

10. Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1. és 2. pontban meghatározott illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni.

11. Az útlevél kiállítására irányuló hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.

II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.

2.611 Illetékmentes

a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,

b)612 a 65. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.

3.613 Illetékmentes

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (9) bekezdésében foglalt esetben a személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt új személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás,

b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány eltulajdonítása miatt új, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás.

4.614 A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke - ha az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult - 500 forint.

5.615 Illetékmentes a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve - 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a kérelemre feltüntethető adatok változása miatt kerül sor.

6.616 Ha a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint.

III. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1.617 A gépjárművezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

2.618 A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint.

3.619 A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint.

IV. Egyéb rendelkezések

1. Az I-III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni.

2. Illetékmentes:

a) az e címben meghatározott okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás;

b) a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány;

c) az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás;

d)620 a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.

X. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás621

1.622 A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.

2.623 A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

3.624 Az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott eljárásban megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 000 forint.

4.625

5.626 Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

6.627 A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke628

A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.629

XII.630

XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek631

1.632 Az alapeljárás illetéke

Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.

2.633 A fellebbezés illetéke

a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító határozat esetén a bírság összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb - az a)-c) pontokban nem érintett - eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

XIV.634 A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke

A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke 8 000 Ft.

XV.635 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke

I. Az építésügyi hatóságnál indított

1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték

a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,

b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén

ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett

da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy

db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint,

2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül

a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,

b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül

a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,

b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,

5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint,

6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,

7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,

8. a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese,

9. a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,

10. a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint,

11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint,

12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint,

13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint.

II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke

1. bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,

2. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,

3. az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint.

III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.

V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.

VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.

XVI.636

1-11.637

XVII.638 A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke639

1.640 A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.

2.641 Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor.

3. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű - másodlat illetéke 3000 forint.

XVIII. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke

1.642 A felügyeleti okmány kiállítása illetékmentes.

2.643 A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 15 000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 7000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.

3. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított a 2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási szerződéssel kell igazolni.

4.644

5-7.645

8-10.646

11.647

XIX. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke648

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik.649

Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.

XX. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke650

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.651

XXI. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke652

1.653 A felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 5 000 Ft.

2.654

3.655 Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000 forint.

4.656 Az adózás rendjéről szóló törvény 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott együttes adóigazolás illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem használható fel.

XXII. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke657

1.658 Kérelemre indult eljárások illetéke

a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;

b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint.

2.659 A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.

XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illetéke660

1.661 A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének kérelemre indult eljárási illetéke 25 000 forint.

2.662 A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese.

XXIV. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke663

A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.664



1  Kihirdetve: 1990. XII. 24. A 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) alapján a Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűnnek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH regionális igazgatóságai átveszik és végzik. A változást a törvényben nem vezettük át. Lásd még: 2006. évi LXI. törvény 249. §, 2006. évi CXXXI. törvény 156. § (3).


2  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 148. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


3  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 178. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 1.


4  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 39. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


5  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 65. §. Hatályos: 2009. I. 23-tól. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (2).


6  Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 65. §.


7  Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 278. §.


8  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) a).


9  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 127. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1).


10  A második mondat szövegét megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 28. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól. Módosította: 1998. évi LX. törvény 20. § (2).


11  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXIII. törvény 278. §. Hatálytalan: 2001. I. 1-től.


12  Megállapította: 2004. évi CVII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2004. XII. 1-től.


13  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 66. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.


14  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 29. §. Módosította: 2006. évi IV. törvény 367. § 3., 2011. évi CLXXV. törvény 85. §.


15  Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


16  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 29. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


17  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) e). Hatályos: 2007. I. 1-től.


18  Beiktatta: 1996. évi LXXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


19  Megállapította: 2010. évi CLXXXV. törvény 228. § (6). Hatályos: 2011. I. 1-től.


20  Megállapította: 2011. évi XXXIV. törvény 15. § (4). Hatályos: 2011. V. 1-től.


21  Megállapította: 2004. évi LXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2004. IX. 1-től.


22  Megállapította: 2012. évi XXXVII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. IV. 27-től.


23  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 66. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.


24  Beiktatta: 2012. évi LXX. törvény 22. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


25  Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 2. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


26  Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 153. §. Hatályos: 2014. IX. 16-tól.


27  Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 153. §. Hatályos: 2014. IX. 16-tól.


28  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 66. § (3). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 1.


29  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 127. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


30  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 149. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


31  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


32  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 127. §. Módosította: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b), 2011. évi XCVI. törvény 15. §.


33  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) a).


34  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 1.


35  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 2.


36  Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 95. § (1). Módosítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 3. alapján. Módosította: 2013. évi CC. törvény 134. § 1.


37  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 179. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


38  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 179. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


39  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


40  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 128. § (2). Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 224. § (2).


41  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


42  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 159. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


43  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 160. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


44  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) b).


45  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 160. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


46  Számozását módosította: 1993. évi XCVII. törvény 3. §.


47  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 180. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


48  Számozását módosította: 1993. évi XCVII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 137. § (1) 1.


49  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 129. §. Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 15. §, 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) b).


50  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 129. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1), (4).


51  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


52  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (1). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


53  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 181. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


54  Megállapította: 2013. évi CXCV. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XII. 7-től.


55  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 4. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


56  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 145. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1), 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (2).


57  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 67. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1).


58  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 182. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


59  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


60  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 128. § alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


61  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (3). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


62  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (4). Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 2.


63  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 120. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


64  Megállapította: 1996. évi LXI. törvény 94. § (2) e). Hatályos: 1996. IX. 1-től.


65  Az első mondat szövegét megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 31. § (2), módosította: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (6) h). A második mondat szövegét megállapította: 1993. évi XCVII. törvény 4. § (2).


66  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 67. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1).


67  Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 96. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) a).


68  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 161. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) b).


69  Módosította: 1993. évi XCVII. törvény 5. § (1).


70  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


71  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 146. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1), 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (2).


72  Megállapította: 2005. évi XXVI. törvény 27. § (1). Hatályos: 2005. V. 10-től. Alkalmazni kell: 2005. I. 1-től.


73  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 32. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


74  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (5). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


75  Megállapította: 2007. évi XVII. törvény 82. § (4). Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) c).


76  Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni.


77  Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 2006. évi CXXXI. törvény 201. § (3).


78  Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 45. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni. Lásd még: 2006. évi CXXXI. törvény 201. § (4).


79  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 40. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


80  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 146. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


81  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 68. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 1.


82  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 21. § (1). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


83  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 121. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


84  Beiktatta: 2010. évi XC. törvény 28. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) c), 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) b).


85  Beiktatta: 2011. évi CXXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. IX. 29-től. Módosította: 2011. évi CLXX. törvény 27. § (2) a).


86  Megállapította: 2011. évi CXLVII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. XI. 15-től.


87  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 121. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


88  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 121. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


89  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 121. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


90  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (6). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


91  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 129. § alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


92  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (7). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


93  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (8). Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 2.


94  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 122. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


95  Megállapította: 2005. évi LXXXVII. törvény 3. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) b), 83. § (4) c), 2013. évi CC. törvény 133. § 3.


96  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 123. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


97  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 131. §. Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 15. §, 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) c), 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 4.


98  Beiktatta: 2001. évi L. törvény 23. §. Hatályba lép a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján.


99  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (2).


100  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 5.


101  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 2.


102  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 7. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


103  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 3.


104  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 5.


105  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


106  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


107  Beiktatta: 2014. évi XV. törvény 51. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


108  Beiktatta: 2014. évi XV. törvény 51. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


109  Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 4.


110  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 224. § (2).


111  Beiktatta: 1993. évi XCVII. törvény 6. §. Hatályos: 1994. I. 1-től.


112  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 132. §. Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) a).


113  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 158. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


114  Megállapította: 2011. évi XCVI. törvény 11. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 134. § 2., 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) c).


115  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 147. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


116  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 69. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


117  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 70. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1)-(5).


118  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 35. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


119  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 133. §. Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) b), 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 4.


120  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 70. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


121  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 6.


122  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 183. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


123  Az utolsó mondatot beiktatta: 1995. évi XLVIII. törvény 36. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


124  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 7.


125  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 184. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


126  Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 5.


127  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (9). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


128  Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 6., 134. § 3.


129  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 38. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 5.


130  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 8. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


131  Beiktatta: 1995. évi XLVIII. törvény 39. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


132  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 69. §. Hatályos: 2009. I. 23-tól. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (2).


133  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 152. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


134  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 2. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


135  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


136  Módosítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 6. alapján. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 7.


137  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 72. § (2). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 7.


138  Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 137. §, 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 8.


139  Beiktatta: 1997. évi XXX. törvény 35. §. Hatályos: 1997. VI. 7-től.


140  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 149. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


141  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 8.


142  Módosítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 9. alapján.


143  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 9. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


144  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 17. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


145  Beiktatta: 2011. évi CII. törvény 17. §. Hatályos: 2011. VII. 27-től.


146  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 10.


147  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 71. §. Hatályos: 2009. I. 23-tól. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (2), 2009. évi LXXVII. törvény 147. § (3).


148  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 153. § (1). Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 5. §.


149  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 2.


150  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 3.


151  Beiktatta: 2011. évi XCVI. törvény 12. §. Hatályos: 2011. VII. 15-től. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 4.


152  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 153. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


153  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 134. § 4. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


154  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 150. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1), 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (2).


155  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 41. § (1). Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


156  Megállapította: 2012. évi CVI. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VII. 15-től.


157  Megállapította: 1995. évi CV. törvény 111. §. Módosította: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) m).


158  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 160. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 11.


159  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 73. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


160  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 73. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


161  Megállapította: 2011. évi CLXXVIII. törvény 1. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 9.


162  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 2. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től.


163  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 41. § (2). Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


164  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 86. § (1). Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (4) a).


165  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 135. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


166  Megállapította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (1). Hatályos: 2014. V. 1-től.


167  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 130. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


168  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 186. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


169  Beiktatta: 2011. évi CLXXVIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2011. XII. 17-től.


170  Beiktatta: 2010. évi XC. törvény 29. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (3) c), 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) d).


171  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


172  Beiktatta: 2011. évi CXXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2011. IX. 29-től. Módosította: 2011. évi CLXX. törvény 27. § (2) b).


173  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 154. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


174  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 154. § (4). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


175  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 187. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


176  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 187. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


177  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 124. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


178  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (10). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


179  Beiktatva: 2010. évi CXXIII. törvény 130. § (2) alapján. Hatályos: 2011. I. 1-től.


180  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (11). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


181  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (12). Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 2.


182  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 124. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


183  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 10.


184  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 150. § (3). Módosítva: 2010. évi CXXIII. törvény 137. § alapján. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 224. § (2), 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 12.


185  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 188. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


186  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 189. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


187  Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (18) 1.


188  Megállapította: 2010. évi LXXXIII. törvény 8. § (3). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 11.


189  Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2002. évi XLII. törvény 165. §. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 137. §.


190  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 154. § (6). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (4).


191  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 135. § (3). Hatályos: 2001. I. 1-től.


192  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 135. § (3). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) c), 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 12.


193  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 160. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


194  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 160. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


195  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 124. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


196  Beiktatta: 2011. évi CLXXVIII. törvény 1. § (3). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 13.


197  Beiktatta: 2011. évi CLXXVIII. törvény 1. § (3). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 14.


198  Megállapította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (2). Hatályos: 2014. V. 1-től.


199  Beiktatta: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (2). Hatályos: 2014. V. 1-től.


200  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (14). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


201  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 124. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


202  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 136. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


203  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 5.


204  Módosítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 15. alapján.


205  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 192. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


206  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 74. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


207  Számozását módosította: 1993. évi XCVII. törvény 14. §.


208  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


209  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 135. §. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 408. § (1), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


210  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


211  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 16.


212  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 17.


213  Lásd: 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet 8. § a).


214  Lásd: 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet 8. § a).


215  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


216  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 155. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


217  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 193. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


218  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 155. § (2). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 18.


219  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 151. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


220  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 151. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


221  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


222  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 155. § (3). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


223  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 194. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


224  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


225  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


226  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


227  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 131. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


228  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 138. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


229  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


230  Lásd: 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet 8. § a).


231  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 17. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


232  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 152. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


233  Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 224. § (1), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


234  Lásd: 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet 8. § b).


235  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


236  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 44. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


237  Megállapította: 1996. évi LXXXV. törvény 8. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


238  Megállapította: 1998. évi LX. törvény 6. § (1). Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 184. §.


239  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (6) h). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


240  Módosította: 2013. évi LXXVI. törvény 86. § a).


241  Módosította: 2013. évi LXXVI. törvény 86. § b).


242  Módosította: 2013. évi LXXVI. törvény 86. § c).


243  Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 32. § (1). Hatályos: 2011. VII. 9-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §


244  Beiktatta: 1997. évi CIX. törvény 5. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


245  Beiktatta: 1997. évi CIX. törvény 5. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


246  Beiktatta: 1998. évi LX. törvény 6. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXIX. törvény 184. §.


247  Beiktatta: 2009. évi XXI. törvény 3. §. Hatályos: 2009. VI. 1-től.


248  Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.


249  Megállapította: 2013. évi CXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.


250  Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 99. §. Hatályos: 2002. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 163. § (1).


251  Módosította: 1992. XXII. törvény 203. § (3) c), 2000. évi CXIII. törvény 278. §.


252  Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 24. §.


253  Megállapította: 2005. évi CXXXV. törvény 51. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.


254  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 45. § (2). Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


255  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 156. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 13.


256  Megállapította: 2012. évi CLXXXIV. törvény 35. §. Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 120. § (4) b).


257  Megállapította: 1995. évi XCI. törvény 44. § (4). Hatályos: 1996. VII. 1-től.


258  Megállapította: 1996. évi LXXXV. törvény 8. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


259  Módosította: 1992. LIX. törvény 3. §.


260  Megállapította: 2003. évi LXXX. törvény 76. § (1). Hatályos: 2004. IV. 1-től.


261  Megállapította: 2013. évi XCIII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. IX. 1-től.


262  Megállapította: 1998. évi LX. törvény 6. § (3). Hatályos: 1999. I. 1-től.


263  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 162. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


264  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 73. §. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.


265  Beiktatta: 2009. évi LXXII. törvény 20. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től.


266  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 2. § (4). Hatályos: 2013. X. 1-től.


267  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


268  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


269  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


270  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


271  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


272  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


273  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


274  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


275  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


276  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


277  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


278  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


279  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 125. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


280  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CI. törvény 313. § (5). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


281  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


282  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


283  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


284  Lásd: 1/2012. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat.


285  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


286  Lásd: 1/2012. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat.


287  Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 9.


288  Lásd: 1/2012. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat.


289  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 157. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


290  Lásd: 1/2012. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat.


291  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 8. § (3).


292  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


293  Beiktatta: 2009. évi L. törvény 63. § (1). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


294  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


295  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


296  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 158. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


297  Megállapította: 2009. évi L. törvény 63. § (2). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


298  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


299  Beiktatta: 2011. évi CLXXX. törvény 84. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


300  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 159. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


301  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 159. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


302  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 163. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


303  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 159. § (3). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


304  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 163. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-től.


305  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 159. § (4). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


306  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 159. § (5). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


307  Beiktatta: 2013. évi CLXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


308  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 171. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


309  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 195. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 10.


310  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 439. §. Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


311  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 131. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1).


312  Megállapította: 2004. évi XLV. törvény 55. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) c).


313  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 164. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


314  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


315  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


316  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 155. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


317  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 155. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


318  Beiktatta: 2012. évi XXXVII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2012. IV. 27-től.


319  Megállapította: 2011. évi CXCVII. törvény 71. § (1). Hatályos: 2012. III. 1-től.


320  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) e).


321  Beiktatta: 2011. évi CXCVII. törvény 71. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


322  Beiktatta: 2011. évi CXCVII. törvény 71. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


323  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 155. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) f).


324  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


325  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 131. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1).


326  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 172. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.


327  Beiktatta: 2005. évi CLIII. törvény 86. § (2). Hatályos: 2006. II. 15-től.


328  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 160. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


329  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 160. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


330  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 173. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-től.


331  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 174. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


332  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 161. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


333  Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (6) k). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


334  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 161. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


335  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 175. §. Módosította: 2009. évi L. törvény 72. § (6) l). Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


336  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


337  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 176. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


338  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 162. § (1). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


339  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 162. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


340  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 162. § (3). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


341  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 162. § (4). Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


342  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


343  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 163. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


344  Megállapította: 1996. évi LXXXV. törvény 17. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től.


345  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól. Számozását módosította: 1996. évi LXXXV. törvény 17. § (1).


346  Beiktatta: 1996. évi LXXXV. törvény 17. § (2). Hatályos: 1997. I. 1-től.


347  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 178. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


348  Megállapította: 2006. évi LI. törvény 282. § (1). Módosítva: 2009. évi CXLIX. törvény 4. § alapján.


349  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 166. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


350  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 166. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


351  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b).


352  Megállapította: 2003. évi XLI. törvény 1. §. Hatályos: 2003. VII. 8-tól. A folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.


353  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


354  Beiktatta: 2012. évi CXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 24-től.


355  Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


356  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


357  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 126. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


358  Megállapította: 2007. évi XCIX. törvény 21. § (4). Módosította: 2006. évi IV. törvény 367. § 3., 2010. évi CXXVI. törvény 42. §, 2011. évi CLXXV. törvény 85. §.


359  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


360  Beiktatta: 1995. évi XLVIII. törvény 48. §. Hatályos: 1995. VII. 30-tól.


361  Beiktatta: 1995. évi XLVIII. törvény 48. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §, 17. §.


362  Beiktatta: 1996. évi XXV. törvény 38. §. Hatályos: 1996. VI. 11-től.


363  Megállapította: 2005. évi XLI. törvény 11. §. Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 21. §.


364  Beiktatta: 1999. évi XLV. törvény 4. §. Hatályos: 1999. VI. 1-től. Az Alkotmánybíróság által 1999. június 1-je után elbírált (befejezett) alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben kell alkalmazni.


365  Beiktatta: 2003. évi XXIV. törvény 32. §. Hatályos: 2003. VI. 9-től.


366  Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 76. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


367  Beiktatta: 2009. évi LXXII. törvény 20. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től.


368  Beiktatta: 2005. évi CXXXV. törvény 51. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


369  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


370  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


371  Beiktatta: 2011. évi LXVII. törvény 32. § (2). Hatályos: 2011. VII. 9-től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §


372  Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 76. § (3). Hatályos: 2004. IV. 1-től.


373  Beiktatta: 2006. évi LI. törvény 282. § (2). Módosította: 2009. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) b).


374  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 156. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


375  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


376  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 164. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


377  Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 51. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.


378  Megállapította: 2009. évi L. törvény 63. § (4). Hatályos: 2010. VI. 1-től. Lásd: 2009. évi L. törvény 61. § (6).


379  Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 51. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.


380  Beiktatta: 2009. évi LXVIII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.


381  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


382  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


383  Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.


384  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


385  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


386  Megállapította: 1995. évi LX. törvény 33. § (4). Hatályos: 1995. VIII. 29-től.


387  Megállapította: 1993. évi LXXV. törvény 1. §. Hatályos: 1993. VIII. 20-tól.


388  Megállapította: 1998. évi LX. törvény 12. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.


389  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 1998. I. 1-től.


390  Megállapította: 2007. évi XIX. törvény 21. § (1). Hatályos: 2007. IV. 1-től. Ezt követően megindított felszámolási eljárásban kell alkalmazni.


391  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 1998. I. 1-től.


392  Beiktatta: 1996. évi LXXXV. törvény 20. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től.


393  Beiktatta: 1999. évi CX. törvény 170. § (2). Hatályos: 2003. VII. 1-től.


394  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 310. § (4). Hatályos: 2003. I. 1-től.


395  Beiktatta: 2005. évi CLXXXVIII. törvény 35. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


396  Beiktatta: 2007. évi LXI. törvény 32. § (3). Hatályos: 2007. IX. 1-től.


397  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 157. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


398  Beiktatta: 2013. évi XXXVI. törvény 357. §. Hatályos: 2013. V. 3-tól.


399  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 127. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


400  Megállapította: 1996. évi LXXXV. törvény 20. § (2). Hatályos: 1997. I. 1-től.


401  Beiktatta: 2007. évi XIX. törvény 21. § (2). Hatályos: 2007. IV. 1-től.


402  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


403  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXI. törvény 30. § (2) j). Hatálytalan: 2007. IX. 1-től.


404  Megállapította: 2007. évi LXI. törvény 32. § (4). Hatályos: 2007. IX. 1-től.


405  Megállapította: 2007. évi LXI. törvény 32. § (4). Hatályos: 2007. IX. 1-től.


406  Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 11.


407  Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CI. törvény 313. § (5). Hatálytalan: 2005. I. 1-től.


408  Módosította: 1991. évi LXXVII. törvény 10. § (1) c), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


409  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCIV. törvény 54. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


410  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 158. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


411  Beiktatta: 2010. évi CXXVI. törvény 40. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


412  Beiktatta: 2010. évi CXXVI. törvény 40. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


413  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 74. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 70. §.


414  Megállapította: 2013. évi XXI. törvény 7. §. Hatályos: 2013. III. 26-tól.


415  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 14. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


416  Beiktatta: 2009. évi CXII. törvény 16. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


417  Megállapította: 1994. évi LXV. törvény 21. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) b), 83. § (4) c), 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 19.


418  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 168. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


419  Módosította: 1991. LXXVII. törvény 10. § (1) c).


420  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


421  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


422  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


423  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


424  Az utolsó mondatot beiktatta: 1997. évi CIX. törvény 8. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


425  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 132. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1).


426  Megállapította: 1996. évi LXXXV. törvény 23. §. Hatályos: 1997. I. 1-től.


427  Megállapította: 1993. évi XCVII. törvény 18. §. Hatályos: 1994. I. 1-től.


428  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 159. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


429  Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 12.


430  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 137. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) d).


431  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 170. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


432  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 170. §. Hatályos: 2005. I. 1-től. 2005. III. 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetéke az 1990. évi XCIII. törvény 2004. XII. 31-én hatályos rendelkezései szerint, illetékbélyeggel is megfizethető.


433  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §, 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (3) a).


434  Megállapította: 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


435  Beiktatta: 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


436  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (16). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


437  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 196. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


438  Megállapította: 2013. évi XXI. törvény 8. §. Hatályos: 2013. III. 26-tól.


439  Megállapította: 2013. évi XXI. törvény 8. §. Hatályos: 2013. III. 26-tól.


440  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §, 2013. évi CC. törvény 133. § 13.


441  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


442  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 75. §. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 70. §, 2013. évi CC. törvény 133. § 14.


443  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


444  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


445  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


446  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


447  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 45. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


448  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 125. § (1) f). A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 439. §. Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


449  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 171. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


450  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 171. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


451  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


452  Megállapította: 2004. évi CXL. törvény 177. § (3). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


453  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 172. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


454  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 172. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


455  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 76. §. Módosítva: 2009. évi LXXXV. törvény 65. § (4) a) alapján. Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 70. §.


456  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


457  Beiktatta: 2007. évi LXI. törvény 32. § (5). Hatályos: 2007. IX. 1-től.


458  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c). Számozását módosította: 2007. évi LXI. törvény 32. § (5).


459  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 132. §. Módosítva: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 6. alapján. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 20., 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) d).


460  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 132. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 6., 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 20.


461  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 132. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 6., 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 20.


462  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 132. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 6., 7., 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 21.


463  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 173. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


464  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 173. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


465  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


466  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 198. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


467  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b), 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


468  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 76. §. Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 174. §, 2012. évi XCIII. törvény 14. § a)-c).


469  Beiktatta: 2005. évi XXVI. törvény 30. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 2012. évi XCIII. törvény 14. § c), 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 22.


470  Beiktatta: 1993. évi XCVII. törvény 19. §. Módosította: 2004. évi CI. törvény 174. §, 2005. évi XXVI. törvény 30. § (2), 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 2008. évi LXXXI. törvény 224. § (1), 2012. évi XCIII. törvény 14. § d), 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 23.


471  Megállapította: 1994. évi LXV. törvény 23. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 134. § 5.


472  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b).


473  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 10. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


474  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 165. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 24.


475  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c), 2007. évi CXXVI. törvény 408. § (1), 2009. évi LVI. törvény 15. §.


476  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 133. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (1) 14.


477  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 11. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


478  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 181. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 15.


479  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 199. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


480  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 199. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


481  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 161. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


482  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 25.


483  Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 95. § (1).


484  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 200. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


485  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 200. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


486  Megállapította: 2004. évi CXL. törvény 177. § (2). Hatályos: 2005. XI. 1-től.


487  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 201. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


488  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 134. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


489  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 128. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


490  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 128. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


491  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 162. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


492  Módosította: 2002. évi XLII. törvény 310. § (3).


493  Számozását módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 162. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 16.


494  Lásd: 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet 8. § c).


495  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 162. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


496  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 310. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


497  Megállapította: 2010. évi LXXXIII. törvény 9. §. Hatályos: az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. naptól, 2011. XI. 25-től. Lásd: 1/2012. (II. 10.) NGM határozat.


498  Megállapította: 1994. évi LXV. törvény 27. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


499  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 79. §. Hatályos: 2009. I. 23-tól. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (2), 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (7)-(8).


500  Beiktatta: 1998. évi LX. törvény 14. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 17.


501  Beiktatta: 2010. évi LXXXIII. törvény 10. §. Hatályos: az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. naptól, 2011. XI. 25-től. Lásd: 1/2012. (II. 10.) NGM határozat.


502  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXIX. törvény 6. §. Hatálytalan: 2012. VI. 20-tól.


503  Beiktatta: 2010. évi LXXXIII. törvény 10. §. Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 5. §, 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 26.


504  Megállapította: 1995. évi C. törvény 211. § (6). Hatályos: 1996. IV. 1-től. Módosította: 1999. évi XCIX. törvény 208. § (2), 2000. évi CXXXVI. törvény 171. §.


505  Lásd: 1990. évi XCI. törvény, 2003. évi XCII. törvény.


506  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 310. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


507  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 202. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


508  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 202. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


509  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


510  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


511  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


512  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 209. § (2) 12. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


513  Megállapította: 1998. évi LX. törvény 15. §. A korábbi harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (3) d), 53. § (6) h). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) b).


514  Módosította: 2004. évi CI. törvény 313. § (5), 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


515  Módosította: 2004. évi CI. törvény 313. § (5), 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


516  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 77. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


517  Beiktatta: 2009. évi LXXVII. törvény 77. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 213. § (1).


518  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 203. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


519  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 129. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


520  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 133. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


521  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


522  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 133. §. Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1).


523  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


524  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 163. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


525  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 163. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


526  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 218. § (2) b). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


527  Módosította: 1992. évi LIX. törvény 1. § (1), 3. §, 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


528  Megállapította: 1992. évi LIX. törvény 1. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) c).


529  Hatályon kívül helyezte: 1992. évi IV. törvény 3. § (2). Hatálytalan: 1992. III. 20-tól.


530  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


531  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 30. §. Hatályos: 2010. VIII. 16-tól.


532  Megállapította: 2010. évi LXXXIII. törvény 12. §. Hatályos: az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. naptól, 2011. XI. 25-től. Lásd: 1/2012. (II. 10.) NGM határozat.


533  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 135. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


534  Beiktatta: 2010. évi CXXVI. törvény 40. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


535  Beiktatta: 2010. évi CXXVI. törvény 40. § (4). Hatályos: 2010. XII. 4-től.


536  Beiktatta: 2011. évi XCVI. törvény 14. §. Hatályos: 2011. VII. 15-től.


537  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 166. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (5).


538  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


539  Beiktatta: 2012. évi XXXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2012. IV. 27-től.


540  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 204. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


541  Módosította: 2013. évi CIII. törvény 21. § (3).


542  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 21. § (2). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


543  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 130. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


544  Beiktatta: 2012. évi CCXI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


545  Beiktatta: 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (17). Hatályos: 2013. IV. 21-től.


546  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 131. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


547  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 175. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


548  Számozását módosította: 2009. évi CXII. törvény 16. § (3).


549  Lásd: 18/2000. (V. 9.) PM rendelet, 38/2004. (VIII. 16.) PM rendelet.


550  Lásd: 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet.


551  Lásd: 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet, 40/2006. (XII. 23.) PM rendelet.


552  Lásd: 32/2014. (X. 21.) NGM rendelet.


553  Lásd: 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet, 40/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.


554  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 164. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


555  Lásd: 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet.


556  Beiktatta: 2009. évi CXII. törvény 16. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


557  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 136. §. Hatályos: 2010. XI. 20-tól.


558  Lásd: 10/2010. (XII. 16.) NGM rendelet.


559  Megállapította: 2012. évi CCX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. II. 1-től.


560  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 46. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


561  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 165. §. Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 161. § (6) e), 2013. évi CC. törvény 133. § 18.


562  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 80. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.


563  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 46. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


564  Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 100. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 163. § (1).


565  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 183. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


566  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


567  Megállapította: 1996. évi LXXXV. törvény 25. § (1). Hatályos: 1997. I. 1-től. Módosította: 2002. évi XLII. törvény 310. § (2).


568  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 205. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


569  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 132. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


570  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 206. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 133. § 19.


571  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 80. § (3). Hatályos: 2009. I. 23-tól. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (2).


572  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 132. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


573  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 192. §. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


574  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 142. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


575  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 142. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


576  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 46. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


577  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 46. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2009. évi CXVI. törvény 147. § (1).


578  Beiktatta: 2004. évi CI. törvény 176. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 167. § 8., 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) e).


579  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 14. § (5). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (4) g).


580  Beiktatta: 2007. évi LXI. törvény 32. § (6). Hatályos: 2007. IX. 1-től.


581  Megállapította: 2007. évi I. törvény 95. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


582  Megállapította: 1995. évi XLVIII. törvény 51. § (3). Módosította: 2001. évi LXXIV. törvény 163. § (2).


583  Beiktatta: 2001. évi LXXIV. törvény 100. § (2). Módosította: 2004. évi CI. törvény 313. § (4), 2012. évi CLXXVIII. törvény 208. § 27., 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (18) 2.


584  Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 46. § (5). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 134. § (5) f).


585  Beiktatta: 2001. évi L. törvény 26. §. Hatályba lép a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján.


586  Megállapította: 2007. évi I. törvény 95. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


587  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXVI. törvény 137. § (1) 2. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


588  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 95. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


589  Beiktatta: 2010. évi CXXVII. törvény 20. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.


590   Módosította: 2009. évi LVI. törvény 17. §.


591  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 178. §, 13. számú melléklet 1. Hatályos: 2005. I. 1-től.


592  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 135. §, 16. számú melléklet 1. (2). Hatályos: 2004. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 218. § (1).


593  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 2. Módosította: 2009. évi XXI. törvény 4. § (2) a).


594  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 310. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


595  Megállapította: 1997. évi CIX. törvény melléklet 1. Hatályos: 1998. I. 1-től.


596  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 3. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (5) n).


597  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 3. Hatályos: 2003. I. 1-től.


598  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 4. Hatályos: 2003. I. 1-től.


599  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 207. §, 9. melléklet 1. Hatályos: 2013. I. 1-től.


600  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 4. Hatályos: 2003. I. 1-től.


601  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 5. Hatályos: 2003. I. 1-től.


602  Megállapította: 2008. évi VIII. törvény 23. §. Hatályos: 2008. IX. 1-től.


603  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


604   Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


605  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 7. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §, 2013. évi CXXXIII. törvény 28. §.


606  A korábbi 2. pontot hatályon kívül helyezte és a korábbi 4. pontról számozását 2. pontra módosította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 7. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 15. §.


607  A korábbi 3. pontot hatályon kívül helyezte és a korábbi 5. pontról számozását 3. pontra módosította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 7. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 408. § (1).


608  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 8. Hatályos: 2003. I. 1-től.


609  Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 209. §, 14. számú melléklet A. Hatályos: 2000. I. 1-től.


610  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 9. melléklet. Hatályos: 2012. I. 1-től.


611  Megállapította: 2008. évi CXIII. törvény 10. § (3). Hatályos: 2009. VI. 28-tól.


612  Módosította: 2012. évi CCVII. törvény 23. §.


613  Megállapította: 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (2), 1. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.


614  Módosította: 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (3) b).


615  Módosította: 2008. évi CXIII. törvény 17. § (1), 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (3) b).


616  Módosította: 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (3) b).


617  Megállapította: 2005. évi XIV. törvény 1. §. A második mondat szövegét módosította: 2009. évi XL. törvény 10. § (2) b).


618  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 178. §, 13. számú melléklet 2. Hatályos: 2005. I. 1-től.


619  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 178. §, 13. számú melléklet 2. Hatályos: 2005. I. 1-től.


620  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 9. Módosította: 2013. évi CCXVIII. törvény 1. § (3) c).


621  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 10. Hatályos: 2003. I. 1-től.


622  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 10. Módosította: 2009. évi XXI. törvény 4. § (2) b).


623  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 10. Hatályos: 2003. I. 1-től.


624  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 10. Módosította: 2009. évi XXI. törvény 4. § (2) c), 2011. évi CLVI. törvény 167. § 9., 2014. évi XXX. törvény 3. §.


625  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVII. törvény 24. §. Hatálytalan: 2013. III. 1-től.


626  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 10. Hatályos: 2003. I. 1-től.


627  Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 10. Hatályos: 2003. I. 1-től.


628  Megállapította: 2006. évi LIII. törvény 12. § (4). Hatályos: 2006. IV. 17-től. Ezt követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni.


629  Megállapította: 2006. évi LIII. törvény 12. § (4). Hatályos: 2006. IV. 17-től. Ezt követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni.


630  Hatályon kívül helyezte: 2000. évi XLII. törvény 89. § (1) e). Hatálytalan: 2001. I. 1-től.


631  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 86. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


632  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 86. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


633  Megállapította: 2005. évi CLIII. törvény 86. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-től.


634  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 207. §, 9. melléklet 2. Hatályos: 2013. I. 1-től.


635  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 207. §, 9. melléklet 3. Hatályos: 2013. I. 1-től.


636  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (6) h). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


637  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXII. törvény 53. § (6) h). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.


638  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 178. §, 13. számú melléklet 3. Hatályos: 2005. I. 1-től.


639  A fejezet címét megállapította: 2000. évi LXXXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2000. XI. 1-től.


640  Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 42. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


641  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 81. §, 2. számú melléklet 1. Hatályos: 2009. I. 1-től. Ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.


642  Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 111. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


643  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 15. Az első és második mondat szövegét megállapította: 2004. évi CI. törvény 178. §, 13. számú melléklet 4. Hatályos: 2005. I. 1-től.


644  Hatályon kívül helyezte: 1996. évi LXXXV. törvény 33. § (6) a). Hatálytalan: 1997. I. 1-től.


645  Hatályon kívül helyezte: 1992. évi LIX. törvény 3. §. Hatálytalan: 1992. X. 8-tól.


646  Hatályon kívül helyezte: 1999. évi XCIX. törvény 208. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.


647  Hatályon kívül helyezte: 1998. évi LX. törvény 20. § (2). Hatálytalan: 1999. I. 1-től.


648  Beiktatta: 1997. évi CIX. törvény melléklet 3. Hatályos: 1998. I. 1-től.


649  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 16. Hatályos: 2003. I. 1-től.


650  Beiktatta: 1997. évi CIX. törvény melléklet 4. Hatályos: 1998. I. 1-től.


651  Megállapította: 1998. évi LX. törvény melléklet 17. Módosította: 2007. évi I. törvény 127. § (2) a).


652  Beiktatta: 1998. évi LX. törvény melléklet 18. Hatályos: 1999. I. 1-től.


653  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 207. §, 9. melléklet 4. Hatályos: 2013. I. 1-től.


654  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 168. § 2. Hatálytalan: 2011. XI. 30-tól.


655  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 17. Hatályos: 2003. I. 1-től.


656  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 166. §, 9. számú melléklet 2. Hatályos: 2008. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 379. § (1).


657  Beiktatta: 1998. évi LX. törvény melléklet 19. Hatályos: 1999. I. 1-től.


658  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 18. Hatályos: 2003. I. 1-től.


659  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 12. melléklet 18. Hatályos: 2003. I. 1-től.


660  Beiktatta: 2005. évi CIX. törvény 11. §. Hatályos: 2005. XII. 1-től.


661  Beiktatta: 2005. évi CIX. törvény 11. §. Hatályos: 2005. XII. 1-től.


662  Beiktatta: 2005. évi CIX. törvény 11. §. Hatályos: 2005. XII. 1-től.


663  Beiktatta: 2006. évi L. törvény 35. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-től.


664  Beiktatta: 2006. évi L. törvény 35. § (1). Hatályos: 2006. V. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!