Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1991. évi LXXXII. törvény

a gépjárműadóról1

Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. §2 (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

II.

A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA

1/A. § (1)-(2)3

(3)4

Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

2. § (1)5 Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

(2)6 Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

(3)7 Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

(4)8 Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

(5)9 Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.

(6)10 Az adó alanya az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

(7)11 Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az adókötelezettség keletkezése

3. §12 (1) Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

(2) Az adókötelezettség az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése13

4. §14 (1)15 Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

(3)16 Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.

(4)17 Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Adómentesség

5. § Mentes az adó alól

a)18 a költségvetési szerv,

b)19 az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

c)20 az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

d)21 az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

e)22 a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

f)23 a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,

g)24 a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,

h)-i)25

j)26 az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

k)27 az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az adó alapja

6. §28 (1)29 Az adó alapja személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.

(2)30 Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

(3) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke

7. §31 (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

(2)32 Az adó mértéke a 6. § (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

(3) Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

Adókedvezmény

8. §33 (1)34 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (e § alkalmazásában KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

(2)35 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

(3)36

(4)37 Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.

(5) Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.

(6)38 Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz.

(7)39 Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Az adó megállapítása és kezelése

9. §40 (1)41 Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: lakcím), míg a nem magánszemély adóalanynak - ideértve az egyéni vállalkozót is - a hatósági nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni.

(3) Az adóztatási feladatokat az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.

(4) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt [2. § (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.

III.

A KÜLFÖLDÖN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA

Az adó fizetésére kötelezett

10. § Az adót az üzembentartó köteles megfizetni.

Az adókötelezettség kezdete

11. §42 Az adókötelezettség Magyarország területére való belépés napjával kezdődik.

Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése

12. § (1)43 A gépjármű adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amikor Magyarország területét elhagyja.

(2)-(3)44

(4) Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.

Adómentesség

13. § (1)-(2)45

(3)46 Mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut Magyarország területén

a) a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg

b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

(4)47 A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet

a) előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,

b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,

c) ha a (3) bekezdésben meghatározott távolságot túllépte.

(5)48 Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű.

(6)49 Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(7)50 Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - üzemeltetésében lévő szolgálati gépjármű.

(8)51 A (3) és (4) bekezdés szerinti adómentesség csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

14. §52

A fizetendő adótétel és a megfizetés módja53

15. §54 (1) A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (e bekezdés alkalmazásában a járműszerelvény is) esetén az oda, illetve a visszaútra 10 000-10 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30 000-30 000 Ft adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 20 000-20 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 60 000-60 000 Ft adót kell fizetni. Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett.

(2)55 Az (1) bekezdés szerinti adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára Magyarország területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megfizetni. E bekezdés szerinti fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.

(3)56 Az (1) bekezdés szerinti adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, melyet a közúti fuvarozási engedélyre - loco fuvarozás esetén a fuvarozás teljes időtartamára vonatkozóan tranzit fuvarozás esetén az oda- és visszaútra külön-külön - kell felragasztani Magyarország területére való belépéskor. Adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni. Adóköteles fuvarozási engedéllyel fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb Magyarország területére való belépéstől számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni.

16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel a 15. §-ban meghatározott adótételtől eltérő adótételt állapítson meg, illetőleg a 13. § hatálya alá nem eső gépjárművet mentesítse az adó alól. Államokkal szemben az adómérséklés vagy az adómentesség feltétele a viszonosság.57

Az adó megfizetésének ellenőrzése58

17. §59 (1)60 Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi. A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi.

(2)61 Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, a vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén állapítja meg. A határozatot a vámhatóság kihirdetés útján közli, mely fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(3)62 Az adóhiányt és a bírságot az adózó illetékbélyeggel, ennek hiányában készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételéről a vámhatóság köteles nyugtát adni, mely a későbbiek során az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál.

(4) Az adóhiány és bírság megfizetéséig a vámhatóság a gépjármű továbbhaladását megakadályozhatja. Nem tartható vissza az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű. Ebben az esetben a fizetési kötelezettséget a tulajdonossal, illetve a tényleges üzembentartóval szemben kell érvényesíteni.

IV.63

CÉGAUTÓ64

Az adó tárgya65

17/A. §66 (1) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.

(2)67 Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el.

Az adó alanya68

17/B. §69 (1)70 Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.

(2) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése71

17/C. §72 (1)73 A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.

(2)74 A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője, tartós bérletbe vevője számolja el, és

a) a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,

b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.

(3)75 Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.

(4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.

(5)76 Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja, illetve amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

(6)77 Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.

(7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

Adómentesség78

17/D. §79 Mentes az adó alól az a személygépkocsi,

a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,

b)80 amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,

c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,

d) amely kizárólag halottszállításra szolgál,

e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,

g)81 amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet.

Az adó mértéke82

17/E. §83 Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

Környezetvédelmi osztály-jelzés

gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) „0”-„4” osztályjelzések esetén „6”-„10” osztályjelzések esetén „5”; „14-15” osztályjelzések esetén

0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft

51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft

91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft

120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

A kétszeres adóztatás kizárása84

17/F. §85 A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság86

17/G. §87 (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.

(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani.

(3) Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

V.88

ÉRTELMEZŐ, ÁTMENETI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

18. § E törvény alkalmazásában

1.89 gépjármű: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott,

2.90 pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott,

3.91 személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt,

4.92 személyszállító gépjármű: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű,

5. tehergépjármű: a 3-4. pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi,

6.93 autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt kilencnél több állandó ülőhely van,

7.94 motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot;

8.95 külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve, ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik,

9. használt gépjármű az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követően közúti forgalomban részt vett,

10.96 költségvetési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti szerv,

11.97 helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja a gépjármű (autóbusz), amellyel a vállalkozó a kizárólag menetrend szerinti személyszállítást díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető módon végzi,

12.98 súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,

13.99 segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg,

14.100 muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók,

15.101 személytaxi: a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatás vagy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosult vállalkozás személygépkocsija, amely a hatóság által kiadott taxiengedéllyel és meghatározott színű rendszámtáblával ellátott;

16. mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes,

17.102 külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet Magyarország területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti,

18.103 gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti forgalomból való kivonás,

19.104 légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság az adómegállapítása során e tényt nem vette figyelembe, akkor az adóalany ezt a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely” bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolhatja,

20.105 terhelhetőség (raksúly): a tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete,

21.106 kombinált árufuvarozás: a tehergépjármű, (nyerges) pótkocsi, (vontató egységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb) az útvonal kezdő vagy záró szakaszát közúton, a másik légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg,

22.107 katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény, amelynek során és következtében jelentős számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe,

23.108 segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál, és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelője, a szállítmányt küldő vagy fogadó államában működő magyar külképviselet, a segélyszállítmányt küldő vagy azt szervező egyházi jogi személy képviselője, a segélyszállítmányt küldő természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat,

24.109 munkagép: minden szállító vagy vontató eszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétől - nem minősülő jármű; amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,

25.110 gyártási év: a hatósági nyilvántartásban ilyen elnevezéssel szereplő naptári év,

26.111 lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján speciális rendszámtáblával - fehér alapon (3-3) piros betű- és számjellel, Y kezdő betűjellel - és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,

27.112 nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi,

28.113 hybrid meghajtású az a jármű, amely elektromos és hagyományos belső égésű motorral van ellátva,

29.114 környezetvédelmi osztály-jelzés: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, 2012. augusztus 15-én hatályos 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály jelzés (kód). Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztály jelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: „6”. Ha a személygépkocsi osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2012. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „15”-nél nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztály-jelzés „15”,

30.115 tartós bérletbe adott személygépkocsi: az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

19. § (1)-(3)116

(4)117

(5)118

(6)119 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy a gépjárműadó nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályait rendelettel állapítsa meg.120

19/A. §121 A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. §-ában meghatározott feltételekkel és mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója.

19/B. §122 E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 17/C. § (1)-(3) és (5) bekezdését és 18. § 30. pontját azon egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre bérbe adott személygépkocsira kell alkalmazni, amely esetén a személygépkocsi bérletére vonatkozó szerződés 2013. június 30-át követően lép hatályba.

Hatálybaléptető rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény 1992. év január hó 1. napján lép hatályba.

(2)123

(3)124 E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról.



1  Kihirdetve: 1991. XII. 26.


2  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 181. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


3  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 311. § (3). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


4  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 311. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


5  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 93. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


6  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 93. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.


7  Beiktatta: 2006. évi LXI. törvény 93. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től.


8  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 83. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 170. §.


9  Megállapította: 2004. évi CI. törvény 180. §. Számozását módosította: 2006. évi LXI. törvény 93. § (2).


10  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 137. §. Számozását módosította: 2006. évi LXI. törvény 93. § (2).


11  Számozását módosította: 1998. évi LXIII. törvény 2. § (1), 2003. évi XCI. törvény 137. §, 2006. évi LXI. törvény 93. § (2).


12  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 138. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


13  Megállapította: 1998. évi LXIII. törvény 4. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.


14  Megállapította: 1998. évi LXIII. törvény 4. §. Hatályos: 1999. I. 1-től.


15  Módosította: 2004. évi CI. törvény 314. § (2).


16  Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 167. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


17  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 139. §. Számozását módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 167. §.


18  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 168. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


19  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 168. §. Módosítva: 2011. évi CLXXV. törvény 90. § alapján.


20  Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 84. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


21  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 168. §. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 33. § a).


22  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 168. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


23  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 125. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


24  Megállapította: 2009. évi XXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2009. VII. 1-től.


25  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 219. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


26  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) m).


27  Megállapította: 2011. évi XXXIV. törvény 15. § (2). Hatályos: 2011. V. 1-től.


28  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 95. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


29  A harmadik mondat szövege módosítva: 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 10. alapján.


30  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 409. §.


31  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 78. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


32  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


33  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 187. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


34  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 97. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


35  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 97. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


36  Hatályon kívül helyezte: 2006. évi LXI. törvény 235. § (2). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.


37  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1.


38  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 45-46. §.


39  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 142. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


40  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 143. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


41  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 182. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1). Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 3. §.


42  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 144. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1.


43  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 2.


44  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 219. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től.


45  Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 219. § (3). Hatálytalan: 2004. V. 1-től.


46  Módosította: 1995. évi V. törvény 5. §, 2003. évi XCI. törvény 219. § (1), 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1.


47  Beiktatta: 1995. évi V. törvény 5. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


48  Beiktatta: 1995. évi V. törvény 5. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


49  Beiktatta: 1995. évi V. törvény 5. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) m).


50  Beiktatta: 1999. évi CXVII. törvény 6. § (2). Hatályos 2000. II. 20-tól a 2000/1. sorszámú Nemzetközi Szerződés alapján.


51  Beiktatta: 2003. évi XCI. törvény 145. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


52  A megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 219. § (3). Hatálytalan: 2004. V. 1-től.


53  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 146. §. Hatályos: 2004. V. 1-től.


54  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 146. §. Hatályos: 2004. V. 1-től.


55  Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi CI. törvény 183. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1.


56  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 3.


57  Lásd: 154/1995. (XII. 20.) Korm. rendelet, 303/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet, 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet


58  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 147. §. Hatályos: 2004. V. 1-től.


59  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 147. §. Hatályos: 2004. V. 1-től.


60  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 4.


61  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 46. §.


62  Módosította: 2004. évi CI. törvény 314. § (2).


63  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


64  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


65  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


66  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től.


67  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


68  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


69  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től.


70  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


71  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


72  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től.


73  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


74  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


75  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


76  Megállapította: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


77  Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 79. §. Hatályos: 2009. VIII. 1-től.


78  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


79  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től.


80  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 33. § b).


81  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 168. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


82  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


83  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 183. §. Hatályos: 2011. XI. 30-tól. A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


84  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


85  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 31. §. Hatályos: 2010. VIII. 16-tól.


86  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 205. § (3).


87  Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §. Hatályos: 2009. II. 1-től.


88  Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 86. §.


89  Módosította: 2004. évi CI. törvény 314. § (1).


90  Módosította: 2004. évi CI. törvény 314. § (1).


91  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 98. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


92  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 148. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


93  Módosította: 2006. évi LXI. törvény 235. § (1).


94  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 98. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


95  Módosította: 2001. évi LXXIV. törvény 164. §, 2002. évi XLII. törvény 311. § (1).


96  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 188. §. Módosította: 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3).


97  Megállapította: 2000. évi CXIII. törvény 148. § (1). Módosította: 2003. évi XCI. törvény 219. § (1).


98  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 169. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


99  Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 48. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


100  Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 188. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


101  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 98. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


102  Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 185. § 1.


103  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 169. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


104  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 126. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


105  Beiktatta: 1995. évi V. törvény 7. §. Módosította: 2003. évi XCI. törvény 219. § (1).


106  Megállapította: 2003. évi XCI. törvény 148. §. Hatályos: 2004. I. 1-től.


107  Beiktatta: 1995. évi V. törvény 7. §. Hatályos: 1996. I. 1-től.


108  Beiktatta: 1995. évi V. törvény 7. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) m), 2013. évi CXXXIII. törvény 33. § c).


109  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 98. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


110  Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 98. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.


111  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 169. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


112  Beiktatta: 1997. évi CIX. törvény 25. §. Hatályos: 1998. I. 1-től.


113  Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 148. § (2). Hatályos: 2001. I. 1-től.


114  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 169. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


115  Beiktatta: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (5). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


116  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 311. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


117  Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 164. §. Hatálytalan: 2002. I. 1-től.


118  Hatályon kívül helyezte: 1995. évi IV. törvény 4. §. Hatálytalan: 1995. VII. 1-től.


119  Módosította: 2003. évi XCI. törvény 219. § (2), 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) m).


120  Lásd: 13/1991. (V. 21.) PM rendelet.


121  Beiktatta: 2010. évi XC. törvény 32. §. Hatályos: 2010. VIII. 16-tól.


122  Beiktatta: 2013. évi XXXVII. törvény 49. § (6). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


123  Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 311. § (2). Hatálytalan: 2003. I. 1-től.


124  Beiktatta: 1998. évi LXIII. törvény 10. §. Módosította: 2002. évi XLII. törvény 311. § (1).



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!