A jogszabály mai napon ( 2024.03.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet

a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

(Tv. 2. §-hoz)

1. § *  (1)–(2) * 

(3) * 

2. § * 

(Tv. 5. §-hoz)

3. § (1) *  Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2) *  A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.

(3) *  A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.

(Tv. 6. §-hoz)

4. § (1) *  Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt – közvetlenül vagy közvetett módon – országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.

(2) *  Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.

(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.

(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

(5) *  A mérésügyi hatóság – a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján – nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat.

5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

(2) *  A használati etalonnak hatályos hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél.

(3) * 

(4) * 

5/A. § *  Kötelező hitelesítésű mérőeszköz a hitelesítés hatályán belüli, de legfeljebb 2 évesnél nem régebbi első hitelesítést tanúsító jellel vagy hitelesítési bizonyítvánnyal, illetve megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal hozható forgalomba.

(Tv. 7. §-hoz)

6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.

(2) *  A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés hatályát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés hatályát a mérésügyi hatóság a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(3) *  Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) kell kérnie. * 

A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) * 

b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,

c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.

(4) *  Az időszakos hitelesítés iránti eljárást – gazdaságossági és szervezési szempontok alapján – a mérésügyi szerv hivatalból is megindíthatja. Időszakos helyszíni hitelesítés meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.

(5) *  A mérésügyi szerv hitelesítési bizonyítványt kiállíthat külföldi vizsgálati eredmények alapján, ha az adott mérőeszköz hitelesítésének technikai feltételei a mérésügyi szerv joghatóságán belül nem biztosítottak, és a külföldi vizsgálati eredmények alapján a mérőeszköz megfelelősége eldönthető.

(6) *  A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg a mérésügyi hatóság egyéb rendelkezései az irányadók.

(7)–(9) * 

(10) *  A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó hatálya azon a napon jár le, amelyik nap a hatály záró évének utolsó napja.

(11) *  A hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.

6/A. § *  (1) * 

(2) *  A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek:

a) a nemzeti tanúsító és lezáró jelek,

b) a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések, * 

c) a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló külön jogszabályban, valamint a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések. * 

A nemzeti tanúsító és lezáró jelek a mérőeszköznek csak a belföldi forgalomba hozatalára, valamint használatára jogosítanak.

(3) * 

(4) *  A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket, azok leírását és alkalmazásának módját e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(5) * 

(6) * 

(Tv. 8. §-hoz)

7. § (1) *  A hitelesítési engedély hatálya a kiállításától számított legfeljebb 10 év.

(2) *  A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.

(3) * 

(4) *  A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni.

(Tv. 9. §-hoz)

8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.

(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára.

(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:

a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszközcsalád más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni,

b) *  a külföldön végzett nemzeti típusvizsgálat hazai hatályát a mérésügyi hatóság elismeri,

c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja,

d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén a mérésügyi hatóság felmentést ad a típusvizsgálati kötelezettség alól.

(5) *  A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja a mérésügyi hatóság rendelkezésére.

(6) * 

(7) *  Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.

(8) *  Ha a mérőeszköz-típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér vagy a hitelesítés során tömegesen nem teljesíti a mérésügyi követelményeket, akkor a mérésügyi hatóság a hitelesítési engedélyt hatályon kívül helyezheti, vagy a további hitelesítést, illetőleg a mérőeszköz-használatot újabb feltételekhez kötheti.

(Tv. 10. §-hoz)

9. § (1) *  A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára. A mérésügyi hatóság az Európai Unióból származó mérőeszköz időszakos, valamint javítás utáni hitelesítési kérelme esetén felhívja az ügyfelet a mérőeszköz európai uniós tanúsításáról szóló okirata csatolására, ha azzal a hatóság nem rendelkezik.

(2) *  Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak.

(3) *  A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló. A mintavételes eljáráson alapuló időszakos hitelesítés csak hatályos hitelesítéssel rendelkező mérőeszközön végezhető.

(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.

(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek.

(6) *  A mérőeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője láthatja el.

(7) *  A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.

(8) *  Mérőeszköz a hitelesítési engedélyének vagy a közösségi típus-jóváhagyási engedélyének, illetve EK típusvizsgálati tanúsítványának kiadásától számított 10 éven belül mutatható be első hitelesítésre, kivéve, ha azok hatálya rövidebb.

(9) *  A hitelesítési előírás a mérőeszköz időszakos hitelesítését megelőző karbantartáshoz, felújításhoz, javításhoz kötheti.

10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez – a mérésügyi szerv által meghatározott – alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.

(2) *  A mérőeszközt használatának helyszínén hitelesíti a mérésügyi szervezet,

a) ha az ügyfél kérelmében igényli az eszköz használatának helyszínén történő hitelesítését, valamint vállalja annak költségeit, vagy

b) ha az eszközzel kapcsolatos, kérelemre végzett hatósági feladat csak a mérőeszköz használatának helyszínén teljesíthető.

Ekkor a mérésügyi szervezet gondoskodik a hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelésnek a hatósági feladat helyszínére juttatásáról.

(3) *  Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik.

(4) *  A hatóság helyszínre való kiszállásának költsége és a műszaki felszerelés szállításával járó költségek eljárási költségnek minősülnek.

10/A. § *  A 2. számú melléklet I/3. pontjában meghatározott villamos fogyasztásmérők mintavételes eljárással történő időszakos hitelesítésének hatálya 10 év.

11. § * 

(Tv. 12. §-hoz)

12. § (1) *  A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter – az iparügyekért felelős miniszter véleményének kikérésével – szabályozza.

(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet:

a) a helyes mértékegység-használatra,

b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra),

c) az alkalmazott mérési módszerre,

d) a mérési eredmény megadásának módjára,

e) a mérés személyi feltételeire,

f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(3) * 

12/A. § * 

(Tv. 13. §-hoz)

13. § (1) * 

(2) A mérőeszköz hitelesítése – függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem – hatályát veszti, ha * 

a) *  a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,

b) *  a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,

c) *  a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették,

d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.

(3) A közüzemek (víz, gáz, hő és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.

14. § * 

(Tv. 15. §-hoz)

15. § * 

16. § *  Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.

16/A. § *  E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit azokra a már felszerelt mellékvízmérőkre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr. hatálybalépése napján még nem járt le.

16/B. § *  E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2016. (XI. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit azokra a hiteles mérőeszközökre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr2. hatálybalépése napján még nem járt le.

16/C. § *  A 3. számú melléklet szerinti tanúsító jelek 2018. december 31-ig a „HITELES” helyett az „MKEH” felirattal is alkalmazhatóak.

16/D. § *  A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2019. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott radon-mérő eszközök joghatással járó mérésre hitelesítési eljárás lefolytatása nélkül – figyelemmel a Tv. 6. § (2) bekezdésében foglaltakra is – 2019. december 31-ig használhatók. 2020. január 1-jétől csak olyan radon-mérő eszköz forgalmazható és használható joghatással járó mérésre, amely hitelesnek minősült a hitelesítési eljárás során.

17. § *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv;

b) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1984. december 18-i 85/1/EGK tanácsi irányelv;

c) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1989. november 27-i 89/617/EGK tanácsi irányelv;

d) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. január 24-i 1999/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

e) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

f) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

h) *  a 80/181/EGK tanácsi irányelv mellékletének az SI-alapegységek meghatározása tekintetében a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2019. július 23-i (EU) 2019/1258 bizottsági irányelv.

18. § *  E rendelet 16/D. §-ának és 2. számú mellékletében foglalt táblázat 17. sorának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez * 

Törvényes mértékegységek

I. Fejezet * 

A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (A TOVÁBBIAKBAN: SI) ALAPEGYSÉGEI

1. Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s.

Definíció szerint a cézium-133 atom ΔνCs perturbálatlan alapállapoti hiperfinom átmeneti frekvenciájának rögzített számértéke legyen 9 192 631 770, amely Hz egységben van kifejezve, ami megegyezik a s–1-nel.

2. A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.

Definíció szerint a vákuumbeli fénysebesség (c) rögzített számértéke legyen 299 792 458, amely m/s egységben van kifejezve, ahol a másodpercet ΔνCs határozza meg.

3. A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.

Definíció szerint a Planck-állandó (h) rögzített számértéke legyen 6,626 070 15 × 10–34, amely J × s egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg × m2 × s–1-nel, ahol a métert és a másodpercet c, illetve ΔνCs határozza meg.

4. Az áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.

Definíció szerint az elemi töltés (e) rögzített számértéke legyen 1,602 176 634 × 10–19, amely C egységben van kifejezve, ami megegyezik az A × s-mal, ahol a másodpercet ΔνCs határozza meg.

5. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.

Definíció szerint a Boltzmann-állandó (k) rögzített számértéke legyen 1,380 649 × 10–23, amely J × K–1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg × m2 × s–2 × K–1-nel, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c, illetve ΔνCs határozza meg.

6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.

Egy mól pontosan 6,022 140 76 × 1023 elemi egységet tartalmaz. Ez a szám az Avogadro-állandó (NA) rögzített értéke mol–1 egységben kifejezve, az ún. Avogadro-szám.

Az anyagmennyiség (jele: n) egy rendszer meghatározott elemi egységei számának a mérőszáma. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, elektron, bármely más részecske vagy meghatározott részecskecsoport.

7. A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

Definíció szerint az 540 × 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus sugárzás fényhatásfoka állandójának Kcd rögzített számértéke legyen 683, amely lm × W–1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a cd × sr × W–1-nel, vagy a cd × sr × kg–1 × m–2 × s3-nal, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c és ΔνCs határozza meg.

II. Fejezet

Az SI rendszer származtatott egységei

(1) Az SI-alapegységekből és a kiegészítő SI-egységekből koherens módon származtatott egységek, amelyek a SI-alapegységek és/vagy kiegészítő SI-egységek hatványainak az 1 numerikus tényezővel képzett szorzatainak algebrai kifejezései.

A származtatott egységek az alapegységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.

A külön nevű és jelű származtatott egységek a következők:

1. A frekvencia mértékegysége a hertz;

jele: Hz. 1 Hz = 1 s–1

2. Egy radionuklid aktivitásának mértékegysége a becquerel;

jele: Bq. 1 Bq = 1 s–1

3. Az erő mértékegysége a newton;

jele: N. 1 N = 1 m x kg x s–2

4. A nyomás és felületi feszültség mértékegysége a pascal;

jele: Pa. 1 Pa = 1 N x m–2

5. Az energia, munka, hőmennyiség mértékegysége a joule;

jele: J. 1 J = 1 N x m

6. A teljesítmény mértékegysége a watt;

jele: W. 1 W = 1 J x s–1

7. Az elnyelt sugárdózis, a fajlagos átadott energiamennyiség, kerma, elnyelt dózisindex mértékegysége a gray;

jele: Gy. 1 Gy = 1 J x kg–1

8. A dózisegyenérték, mértékegysége a sievert;

jele: Sv. 1 Sv = 1 J x kg–1

9. A villamos (elektromos) töltés mértékegysége a coulomb;

jele: C. 1 C = 1 A x s

10. A villamos (elektromos) feszültség, feszültségkülönbség, elektromotoros erő mértékegysége a volt;

jele: V. 1 V = 1 W x A–1

11. A villamos (elektromos) kapacitás mértékegysége a farad;

jele: F. 1 F = 1 C x V–1

12. A villamos (elektromos) ellenállás mértékegysége az ohm;

jele: Ω. 1 Ω = 1 V x A–1

13. A villamos (elektromos) vezetőképesség mértékegysége a siemens;

jele: S. 1 S = 1 Ω–1

14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber;

jele: Wb. 1 Wb = 1 V x s

15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla;

jele: T. 1 T = 1 Wb x m–2

16. Az induktivitás mértékegysége a henry;

jele: H. 1 H = 1 Wb x A–1

17. A fényáram mértékegysége a lumen;

jele: lm. 1 lm = 1 cd x sr

18. A megvilágítás mértékegysége a lux;

jele: lx. 1 lx = 1 lm x m–2

19. A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal;

jele: kat. 1 kat = 1 mol x s–1

20. A síkszög mértékegysége a radián;

jele: rad. 1 rad = 1 m x m–1 = 1

21. A térszög mértékegysége a szteradián;

jele: sr. 1 sr = 1 m2 x m–2 = 1

22. A hőmérséklet származtatott SI egységének speciális megnevezése és jele a Celsius hőmérséklet kifejezésére: A t Celsius hőmérsékletet a T és T0 két termodinamikai hőmérséklet közötti különbség határozza meg, ahol T0 = 273,15 K. A hőmérsékleti tartomány vagy különbség mind kelvinekben, mind Celsius-fokokban kifejezhető. A „Celsius-fok” egység a „kelvin” egységgel egyenlő. Jele: °C.

(2) *  Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

Prefixum neve Prefixum jele A prefixummal jelképezett szorzó
yotta Y 1024
zetta Z 1021
exa E 1018
peta P 1015
tera T 1012
giga G 109
mega M 106
kilo k 103
hekto h 102
deka da 101
deci d 10–1
centi c 10–2
milli m 10–3
mikro µ 10–6
nano n 10–9
piko p 10–12
femto f 10–15
atto a 10–18
zepto z 10–21
yocto y 10–24

Az SI egységek decimális többszöröseinek és osztóinak külön engedélyezett nevei és jelei

Mennyiség neve jele értéke
térfogat liter l vagy L 1 l = 1 dm3
tömeg tonna t 1 t = 103 kg

(3) SI egységek alapján meghatározott egységek, amelyek azonban azok nem decimális többszörösei vagy osztói

Mennyiség neve jele értéke
Síkszög fordulat (nincs) 1 fordulat = 2 π rad
újfok újfok
fok °
szögperc
szögmásodperc
Idő perc min 1 min = 60 sec
óra h 1 h = 3600 sec
nap d 1 nap = 86 400 sec
Sebesség kilométer/óra km/h
Munka, energia wattóra Wh 1 Wh = 3600 J

III. Fejezet

Az SI alapegységektől függetlenül meghatározott mértékegységek

(1) Atomi tömegegység; jele: u.

Az atomi tömegegység a szabad és nyugalmi állapotú szén 12C atom tömegének 12-ed része.

(2) Elektronvolt; jele: eV.

Az elektronvolt az a mozgási energia, amelyre az elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át.

IV. Fejezet

A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek

HOSSZÚSÁG

(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.

1 tengeri mérföld = 1852 m

(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.

1 csillagászati egység = 1,496 x 1011 m

(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parszek; jele: pc.

1 pc = 3,0857 x 1016 m (közelítő érték)

(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.

1 fényév = 9,460 x1015 m (közelítő érték)

(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parszekkel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

TERÜLET

(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.

1 ha = 10 000 m2 = 104 m2

(2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.

NYOMÁS

(1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.

1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa

(2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a higanyoszlop-milliméter; jele: mmHg.

1 mmHg = 133,322 Pa

TELJESÍTMÉNY

(1) Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.

1 VA = 1 W

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.

1 var = 1 W.

2. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez * 

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök

Sor-
szám
Megnevezés A hitelesítés hatálya (év)
I. fejezet
A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatosan mérési feladatokra használt:
1. *  Vízmérők
a) bekötési és törzshálózati 8
b) mellékvízmérő elszámolásra 8
c) mellékvízmérő költségmegosztásra korlátlan
d) telki vízmérő 8
2. *  Gázmérők és számító egységek
2.1. 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú első hitelesítése 12
2.2. 6 m3/h-nál kisebb névleges méréshatárú, felújított 10
2.3. 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú 5
3. *  Hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérők 12
4. *  Hőfogyasztás-mérők 6
5. *  Víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerek ásványolajtermék, sör, pezsgő és köztes termék, LPG, cseppfolyósított kriogén gáz üzemanyag, alkoholtermék, tej mérésére 1
6. Automatikus mérlegek 2
7. Viteldíjjelzők 2
8. Anyagi mértékek
a) tartályszintmérő szalag és mérőléc 10
b) egyéb anyagi mérték (hosszmérték, italkiszolgáló térfogatmérték) korlátlan
9. Kiterjedést mérő műszerek (hosszúságmérő, területmérő, térbeli kiterjedésmérő) 2
10. Kipufogógáz-elemző műszerek 1
II. fejezet
11. Nem automatikus működésű mérlegek
a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak
– kereskedelmi ügyleteknél
– vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél
– jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során
– gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során 2
b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak, az áruk fogyasztók részére történő előrecsomagolása, illetve egyéb módon történő közvetlen értékesítés során 2
III. fejezet
12. Súlyok (E1, E2, F1, F2, M1, M2, M3 pontosságú, valamint a „közepes” pontosságú) 2
13. *  Közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők, tengelyterhelés-mérők alatt értve a mozgásban lévő közúti járművek tengelyterhelésének hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használt mérésére szolgáló automatikus működésű mérőeszközöket is 2
14. Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők 2
15. Gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők 2
16. *  Folyamatos sűrűségmérők és sűrűség távadók 2
17. *  Sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők, radon-mérő eszközök 2
18. Környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb hatósági ellenőrzésre használt zajszintmérők 2
19. Szerencsejáték céljára szolgáló eszközök 2
20. Áram- és feszültség mérőváltók 0,5 pontossági osztályba tartozók, vagy pontosabbak korlátlan
21. *  a jövedéki adóról szóló törvény végrehajtását biztosító, folyékony halmazállapotú jövedéki termékek raktározási és tárolási folyamatai során a minőség és mennyiség megállapítását ellenőrzés céljából szolgáló I/5 pontban nem szereplő eszközök
a) tartály első hitelesítés 5
b) tartály további hitelesítés 15
c) tároló- és szállítótartályban használt tartályszintmérő készülék 2
d) szeszmérőgép 10
e) szeszfokmérő korlátlan
22. Légzési alkoholmérők 1
23. *  Az I/5. pontba nem tartozó üzemanyagmérők 1

3. számú melléklet a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelethez * 

A mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők rajzai és alkalmazásuk módja

1. A törvényes tanúsító jelet a mérőeszköz

a) külső felületén vagy

b) adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy

c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral – plomba)

helyezi el a hitelesítést végző kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő. A törvényes nemzeti tanúsító és lezáró jelek típusai:

1.1. A hitelesítettség tanúsítására szolgáló bélyegzések

a) A hitelesítő fémzár (plomba), valamint a hitelesítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:

Körkeretben a Szent Korona stilizált jele.

A Szent Korona két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegye.

A Szent Korona alatt középen a hitelesítő azonosító jelölése.

b) A hitelesítő öntapadó matrica leírása, rajzolata:

Fekvő téglalap alakú, keretes mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált jele. A Szent Korona mellett a „HITELES” felirat. A keretes mező alsó részén egyedi azonosító jelölés.

A keretes mező körül a mérésügyi szervezet − tájékoztatás céljából − feltüntetheti a hitelesítés évének két utolsó számjegyét a hitelesítés hónapja megjelölésével.

1.2. A hitelesített mérőeszköz háza szerkezeti egységeinek felbontása elleni lezáró lenyomatok (bélyegzések) és lezáró matricák

a) A lezáró lenyomatok (bélyegzések) leírása, valamint rajzolata megegyezik az 1.1. a) pont alatti hitelesítő lenyomat leírásával, rajzolatával.

b) A lezáró öntapadó matrica leírása, rajzolata:

Fekvő téglalap alakú mezőben a „LEZÁRÓ” felirat. A felirat alatt azonosító jelölés.

2. Mérőeszköz-minősítés tanúsítására szolgáló bélyegzések

2.1. A minősítő fémzár (plomba), valamint a minősítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:

Hatszög keretben a Szent Korona stilizált jele.

A Szent Korona két oldalán a minősítés évének két utolsó számjegye.

A Szent Korona alatt a minősítő azonosító jelölése.

2.2. Öntapadó minősítő matrica leírása, rajzolata:

Fekvő, hosszúkás nyolcszög alakú mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált rajzolata.

A Szent Korona mellett a „MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS” felirat.

A mező alsó részén azonosító jelölés, alatta a minősítés éve található.