Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.31.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról1

1. §2 (1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

(2) Az Alap elnöke a miniszter. Az Alap elnöki tisztsége nem ruházható át.

(3) Az Alap alelnökét a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.

2. §3 (1)4 Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(3)5 A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.

(4)6 A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes szakmai kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ezektől a feltételektől eltérhet.

(5)7 Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6)8 A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak.

(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.

(8)9 A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata, illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

2/A. §10 (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.

(2)11 A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

2/B. §12 Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat.

3. §13 Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.

4. §14 (1)15 Az Alap bevételi forrásai:

a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka;

b) a kulturális adó teljes összege;

c) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;

d)16 a jogi személyek és természetes személyek befizetései;

e) költségvetési támogatás;

f) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott személyi jövedelemadó meghatározott része;

g) a szerzői jogról szóló törvény alapján a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetések;

h)17 egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díj bevételt is.

(2)18 Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(3) A központi költségvetési előirányzatból évközben átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására az átvétel tárgyában kötött megállapodás rendelkezései az irányadók.

(4) Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

(5)19 Az Alap, valamint a kezelő szervének bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)20 A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. A kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát - az előirányzaton belül - a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja.

5. §21

5/A. §22

5/B. §23

6. §24 Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötöslottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára. A kulturális adó esetében az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális adó összegét naponta utalja át az Alap számlája javára.

7. §25 (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e)26 a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek vagy a miniszter által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;

f) a nemzetközi tagdíjakra.

(2)27 Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül fel használható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezetet irányító szervvel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.

7/A. §28 (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.

(2) Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként - legfeljebb három évre vállalható kötelezettség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

7/B. §29 (1)30 Az Alapból - a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével - építési beruházás, felújítás nem támogatható.

(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.

(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható.

7/C. §31 (1) A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret). A tárgyévi miniszteri keret pontos mértékét a miniszter a tárgyévet megelőző év december 15-éig állapítja meg.

(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 10%-ának mértékéig a miniszter - a kultúráért felelős államtitkár javaslatára - egyedi elbírálással az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára egyedi kérelem alapján működési támogatást nyújthat.

8. § (1)32 Az Alapból természetes és jogi személyek, társasházak, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást.

(2)33 Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.

9. §34 (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2)35 A támogatások nyílt vagy meghívásos pályázatok útján, illetve - a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi pályázatok elbírálása alapján - gazdálkodási formától függetlenül - adhatók.

(3)36 Az (1)-(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól - ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is - a Bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelőjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhető.

(5) Az Alapból a támogatás folyósítása - a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel - a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben történik.

(6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidőig felhasználható.

(7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésről a támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerződésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlájára haladéktalanul vissza kell fizetni.

(8) Az Alap kezelője gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.

9/A. §37

10. § (1)38 Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba.

(2)39 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat rendeletben szabályozza.40

(3)41 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy

a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat,

b) a nevezési díjak megállapításának elveit,

c) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

10/A. §42 (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.-nyel megállapított 4. § (5) és (6) bekezdésben foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.-nyel megállapított 7. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez43



1  Kihirdetve: 1993. III. 31. A törvény címében az Alapprogramról szót Alapról szóra módosította: 2005. évi CL. törvény 7. § (3).


2  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


3  Megállapította: 2005. évi CL. törvény 1. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 7. § (4).


4  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 2. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


5  Módosította: 2012. évi CVII. törvény 11. § a).


6  Módosította: 2012. évi CVII. törvény 11. § b).


7  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


8  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 3. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


9  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


10  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


11  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 15. § (2).


12  Beiktatta: 2005. évi CL. törvény 2. §. Módosította: 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3).


13  Módosította: 2005. évi CL. törvény 7. § (3).


14  Megállapította: 2010. évi CLXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2010. XII. 24-től.


15  Megállapította: 2011. évi CLX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


16  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 15. § (3).


17  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 6. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


18  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 15. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


19  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 7. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


20  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 7. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


21  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 202. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


22  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 202. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


23  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 202. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


24  Megállapította: 2011. évi CLX. törvény 2. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


25  Megállapította: 2005. évi CL. törvény 4. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 7. § (4).


26  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2012. VII. 14-től.


27  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2012. VII. 14-től.


28  Beiktatta: 2005. évi CL. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 7. § (4).


29  Beiktatta: 2005. évi CL. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 7. § (4).


30  Módosította: 2012. évi CVII. törvény 11. § d).


31  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 9. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


32  Megállapította: 2010. évi CLXVII. törvény 3. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 15. § (3).


33  Módosította: 2005. évi CL. törvény 7. § (3).


34  Megállapította: 2005. évi CL. törvény 6. §. Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 7. § (4).


35  Megállapította: 2010. évi CLXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2010. XII. 24-től.


36  Módosította: 2012. évi CVII. törvény 11. § e).


37  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 202. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


38  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 121.


39  Módosította: 2005. évi CL. törvény 7. § (3), 2006. évi CIX. törvény 168. § (2) a).


40  Lásd: 8/1994. (IV. 26.) MKM rendelet, 13/1999. (VIII. 27.) NKÖM rendelet, 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet.


41  Megállapította: 2012. évi CVII. törvény 10. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


42  Beiktatta: 2012. évi CVII. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VII. 14-től.


43  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 202. § (2). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!