Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.29.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.I.1. )

 

1995. évi XCVII. törvény

a légiközlekedésről1

Magyarország légterében végzett repülések szabadsága, a légiközlekedésnek és az azzal összefüggő egyéb tevékenységnek, a légiközlekedés biztonságának, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésének, valamint a polgári és az állami légiközlekedés együttműködésének továbbfejlesztése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a (2) bekezdésben említett kivételekkel

a)3 Magyarország légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és az azzal összefüggő tevékenységekre;

b) a magyar légi járművel (a továbbiakban: légi jármű) az ország határán kívül végzett légiközlekedésre;

c) a légiközlekedésben és az azzal összefüggő tevékenységekben a részt vevő személyekkel, a légi járművekkel, a repülőterekkel és a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogviszonyokra

terjed ki.

(2)4 A légi járművel Magyarország légterén kívül, illetve külföldi légi járművel Magyarország légterében, illetve területén végzett légiközlekedésre és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre e törvény hatálya nem terjed ki abban az esetben, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

(3)5 A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 859/2008/EK rendelet) e törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel együttesen alkalmazandó.

Légi szabadságjog6

1/A. §7 A légifuvarozó - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy eltérő viszonossági gyakorlat hiányában - jogosult utas, poggyász, áru vagy postai küldemény légi úton történő szállítására.

Az állam feladatai

2. § (1) Az állam feladatai:

a) a légiközlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és a természetes környezet védelmével, valamint a gazdasági fejlődés igényeivel összehangolt - koncepciók jóváhagyása;

b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának szervezése, a légiközlekedést érintő állami feladatok végrehajtásának koordinálása;

c) a légiközlekedés hatósági feladatainak ellátása;

d) a nemzetközi kapcsolatokban a légiközlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;

e) a légiközlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;

f) a légiközlekedés rendészeti feladatainak ellátása;

g) a légiközlekedés védelmével összefüggő biztonsági feladatok meghatározása és a feladatok ellátásának koordinálása;

h) a honvédelemmel összefüggő légiközlekedési feladatok ellátása;

i)8 országos légiforgalmi-irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi-tájékoztató, légi navigációs és távközlési szolgálat fenntartása;

j) országos repülésmeteorológiai szolgálat fenntartása;

k)9 a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység elősegítésére a nemzetközi követelményeknek megfelelő légi kutató-mentő szolgálat fenntartása;

l) az állami tulajdonú kereskedelmi repülőterek és a nem állami tulajdonú repülőterek létesítésének engedélyezése és szakmai felügyelete;

m)10 a légiforgalmi irányító szakszemélyzet képzéséről való gondoskodás;

n) a légiközlekedéssel összefüggő tudományos kutatások koordinálása;

o)11 a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében kidolgozott teljesítménytervek elfogadása és az Európai Bizottság számára történő elküldése.

(2) Az (1) bekezdésnek

a) az a), a b), az e) és a g) pontjaiban említett feladatokat a Kormány;

b)12 a d), az l), az n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter);

c)13

d)14 az f) pontjában említett feladatot - a honvédelemért felelős miniszter által ellátott katonai légtérrendészeti feladat kivételével - a rendészetért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter;

e)15 a h) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel együttesen;

f)16 az i) és az m) pontjában említett feladatot a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen;

g)17 a j) pontjában említett feladatot a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter együttesen;

h)18 a k) pontjában említett feladatot a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen

látja el.

Hatósági jogkör

3. § (1)19 A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el.

(2)20 Az állami célú légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági feladatokat a katonai légügyi hatóság látja el.

(3)21 A légiközlekedési hatóságok eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.22

(4)23 A katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül:

a) a Magyar Állam;

b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;

c)24 a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;

d)25 a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által - nemzetközi megállapodás alapján - bérelt, lízingelt légi járművek bérbeadója, lízingbeadója.

(5)26 A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is végzi.

3/A. §27 (1)28 A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult

a) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyével összefüggésben a kérelmező természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket, továbbá, amennyiben a szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, a nyelvvizsga eredményeket,

b) a légiközlekedési szakszemélyzet vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, valamint a vizsgaeredményeket,

c) a szakszemélyzet repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításával és minősítésével összefüggésben a vizsgált személy természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot, valamint az alkalmassági minősítéseket,

d) légi jármű üzemben tartási, légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésével összefüggésben a tevékenységet végző szervezet szakmai irányítását ellátó személyek természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, továbbá a közreműködő szakszemélyzet a) pont szerinti adatait,

e) a nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók, védelmi tisztek, meghatalmazott ügynökök, ismert szállítók, a fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott beszállítójának természetes személyazonosító és lakcímadatait, gazdasági társaság esetén cégnevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, valamint képesítéseket

a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra és kórós szenvedélyre vonatkozó adatok kivételével az adatok hitelességének utólagos ellenőrzése, valamint nyilvántartás vezetése céljából kezelni.

(2)29 Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmező - a Magyar Honvédség személyi állománya kivételével - a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógykezelését, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság részére - annak a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a légiközlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(3)30 A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógykezelését. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű-e, a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint hogy kényszergyógykezelését bíróság elrendelte-e.

(4)31 A (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság

a) a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem engedélyezési eljárásának befejezéséig vagy

b) a hatósági ellenőrzés időtartamára

kezeli.

(5)32 A légiközlekedési hatóság jogosult a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK rendelet) 4. cikke f) pontjának végrehajtásával összefüggésben a légifuvarozó tulajdonosának és a légifuvarozó tényleges irányítását vagy ellenőrzését gyakorló személynek a személyes adatait és állampolgárságára vonatkozó adatát kezelni.

(6)33 A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti adatokat a tevékenység folytatása megszüntetésének bejelentését követő egy évig kezeli, a kezelt adatokat személyazonosító és lakcímadatok, elérhetőségi adatok nélküli anonimizált formában statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatokat szolgáltathat.

(7)34 A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére.

(8)35 A védelmi oktató és védelmi tiszt kijelölésének jóváhagyása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a légiközlekedési hatóság a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet Melléklet 11.1.3. pont b) alpontja alapján a kérelmezőnek a bűnügyi nyilvántartásból megkért adatait a kijelölés jóváhagyása iránti kérelem jóváhagyási eljárásának befejezéséig kezeli.

3/B. §36 (1)37 A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét Magyarország területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelentést készít.

(2) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés befejezése után a légijármű parancsnokát vagy a légijármű üzemben tartójának képviselőjét tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jelentést megküldi a légijármű üzemben tartójának és az érintett külföldi állam légiközlekedési hatóságának.

(3)38 A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul az Európai Bizottság, valamint - kérésükre - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja.

(4)39 Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak és a repülés biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamennyi állam légiközlekedési hatóságának és az Európai Bizottságnak.

(5) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.

(6) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését azonnali hatállyal megtiltja a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig. Erről tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet, valamint a légijármű üzemben tartójának és lajstromozó államának légiközlekedési hatóságát.

(7) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak a légiközlekedés biztonságára vonatkozó intézkedéseivel összefüggésben használhatja fel. A légijármű hiányosságára vagy hibájára vonatkozóan önkéntesen adott információval összefüggésben a jelentés az információt adó személy adatait nem tartalmazhatja.

(8)40 A légiközlekedési hatóság az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam légiközlekedési hatóságától kapott információkat, a külföldi légijárművel kapcsolatban összegyűjtött, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat és a jelentést - a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben szereplő kivétellel - csak az Európai Bizottságnak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok légiközlekedési hatóságának továbbíthatja.

3/C. §41 (1)42 A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú légijárművekre, légiközlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, Magyarország Állami Légijármű Lajstromba vett légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.

(2)43 A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - üzemben tartási határozatban megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légijárművekkel való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légijármű tulajdonosát, bérlőjét és üzemben tartóját megilletik.

(3)44 A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a repülés biztonságát veszélyeztető helyzet észlelése esetén a léginavigációs szolgáltatókra és az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2005. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bejelentett szervezetekre vonatkozóan léginavigációs biztonsági határozatot bocsát ki.

(4)45 A légiközlekedési hatóság a polgári légiközlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal, valamint az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban - a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatot bocsáthat ki.

(5)46 A légiközlekedési hatóság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozatot ad ki, ha az engedélyes bejelentése alapján, vagy ha eljárása során hivatalból észleli, hogy az eszköz, berendezés, alkatrész vagy eljárás hibája következtében a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet áll fenn.

(6)47 Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat az alábbiakat is tartalmazza:

a) a biztonságot veszélyeztető helyzet megjelölése,

b) az érintett eszköz, berendezés, alkatrész vagy eljárás megjelölése,

c) a szükséges intézkedések és azok indokolása,

d) a szükséges intézkedések végrehajtásának határideje.

(7)48 A légiközlekedési hatóság (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(8)49 Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve bírósági felülvizsgálat eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait - a határozat közlésétől számított egy éven túl is - megfelelően módosítja vagy visszavonja.

(9)50 Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi, valamint az (1) bekezdés szerinti határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek tájékoztatás céljából megküldi.

(10)51

3/D. §52 (1) A következő ügyekben az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani:

a) légijármű lajstromba vétele,

b)53 légijármű és légijármű komponens karbantartó szervezetek jóváhagyása,

c) légijármű üzemben tartási engedély kiadása és módosítása,

d) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,

e) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása,

f) légijármű típusalkalmassági vizsgálata,

g) légijármű légialkalmassági felülvizsgálata,

h) légijárművet terhelő jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése,

i) szakszolgálati engedély kiadása, módosítása, hatályának meghosszabbítása,

j) a léginavigációs szolgálatok tanúsítása a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,

k) üzemben tartók műszaki dokumentációjának jóváhagyása,

l) földi kiszolgálási engedély kiadása,

m) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata,

n) repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kiadása,

o) zajgátló védőövezet kijelölése,

p) a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása.

(2) A légiközlekedési hatóságnak a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele tárgyában hozott határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.

3/E. §54 (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi légijármű felett a hatósági felügyelet átvételére, amennyiben a külföldi légijárművet a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a lajstromozó állam légiközlekedési hatóságával megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.

(2)55 A légiközlekedési hatóság jogosult Magyarország Állami Légijármű Lajstromába felvett polgári légijármű felett a hatósági felügyelet és jogkör átadására, amennyiben a légijárművet külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a külföldi légiközlekedési hatósággal megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.

3/F. §56 (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrzi:

a) a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

b) a veszélyes áruk repülőtér területén végzett átrakását, tárolását, kivéve a légi jármű fedélzetére történő átrakást.

(2) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és bírságot alkalmaz.

(3) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogkör az állami célú légiközlekedésre nem terjed ki.

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR LÉGTÉR

A magyar légtér

4. §57 A magyar légtérben az állam léginavigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el.

5. § (1)58 A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint a b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben rendeletben jelöli ki a magyar légtérnek59

a) a légiközlekedés által igénybe vehető részét, amely lehet

aa) ellenőrzött légtér: ahol légiforgalmi irányítás működik,

ab) nem ellenőrzött légtér: ahol repüléstájékoztató szolgálat igénybevételével a légijármű-vezető saját felelősségére közlekedik;

b) a légiközlekedés által korlátozottan igénybe vehető részét, amely lehet

ba) korlátozott légtér: ahol a légiközlekedés meghatározott és közzétett feltételekkel, elsősorban az emberi egészség és a környezet védelme, valamint a légtérszuverenitás biztosítása érdekében korlátozott,

bb) időszakosan korlátozott légtér: amit az állami repülések céljára ideiglenesen elkülönítenek;

c) azt a részét, ahol kijelölt időben a légiközlekedésre veszélyes tevékenység folyik (veszélyes légtér);

d) azt a részét, ahol a légiközlekedés tilos (tiltott légtér), mivel légiközlekedési baleset a területen található földi létesítmény jellege miatt tömegszerencsétlenséget idézhet elő;

e) azt a részét és azokat a feltételeket, ahol és amelyekkel a légi járművek sebessége a hang terjedési sebességét átlépheti;

f) azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat nemzetközi szerződés alapján a szomszédos országok, illetve a szakosított nemzetközi szervezet illetékes légiforgalmi szolgálati egysége látja el.

(2)60 Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti korlátozott légtérnek a környezet védelme érdekében történő kijelölésére a környezetvédelemért felelős miniszter a miniszternek javaslatot tehet.

A magyar légtér igénybevétele

6. § (1) A magyar légteret az a légi jármű veheti igénybe,

a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel rendelkezik, továbbá

b)61 amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetében a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijárművezető-növendék által vezetett légi járműre.

(3) Külföldi polgári légi jármű a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével veheti igénybe.

(4)62 Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Nincs szükség légiforgalmi irányítói engedélyre a légvédelmi készenléti repüléshez.

(5)63 A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által feladatkörében kiadott rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.

7. §64 (1)65 Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A külpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén a kérelmet továbbítja a légiközlekedési hatóságnak.

(1a)66 A légiközlekedési hatóság a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság, továbbá a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben megjelölt polgári és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hozzájárulásával engedélyezi a külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülését.

(1b)67 A légiközlekedési hatóság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) A külföldi állami légi jármű számára kibocsátott egyszeri vagy többszöri be-, illetve átrepülési engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályban előírt más engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

(3) NATO tagország, valamint az Európai Unió tagállama állami légi járművének a magyar légtérbe való belépéséhez nem szükséges az (1) bekezdésben meghatározott engedély kérése. A NATO tagállam, valamint az Európai Unió tagállama állami légi járművének a magyar légtérbe való belépése a nemzetközi előírásoknak megfelelő repülési terv benyújtásával történik.

(4)68 A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő külföldi állami légi járműnek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történő berepülését - a Kormány előzetes döntése alapján - a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Ügyeletes Tábornoka engedélyezi.

8. § A magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.69

9. § (1) A magyar légtér igénybevételéért díjat kell fizetni.

(2)70 A légtér igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.71

A magyar légtér jogosulatlan igénybevétele

10. § (1) A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend és a közbiztonság érdekében azonosítás céljából bármely légi jármű feltartóztatható, és meghatározott esetben leszállásra szólítható fel.

(2)72 A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban a légi jármű ellen - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem alkalmazható fegyver, és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.

(3) Ha külföldi állami légi jármű engedély nélkül repül be a magyar légtérbe, illetve a magyar légteret jogosulatlanul használja és a leszállásra utasító felszólításnak, jelzésnek nem tesz eleget, akkor a nemzetközi jogban elfogadott eszközök (pl. állami légi jármű által leszállásra kényszerítés) alkalmazhatók.

11. § A 10. § (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén a követendő eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.73

HARMADIK RÉSZ

A légiközlekedés

I. Fejezet

A légi jármű nyilvántartása és azonosító jelzései

A légi jármű lajstrom

12. § (1)74 A magyar polgári légi jármű - a jogszabályban légi járműnek minősített repülőmodell, az ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Állami Légi jármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.

(2) A magyar állami légi járművet a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.

(3) A lajstromba és a katonai légügyi hatóság nyilvántartásába vett légi jármű magyar légi járműnek minősül.

(4)75 A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket, továbbá a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.

(5)76 A lajstromozásra kötelezett légijármű üzemben tartója, a 19. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a légijármű tulajdonosa üzemeltetési bázisként Magyarország területén lévő repülőteret határoz meg, ahol vagy ahonnan a légijármű üzemben tartását végzi vagy szervezi.

(6) A lajstromba vett légi járműre - a lajstromba történt bejegyzéssel - jelzálogot lehet alapítani.

(7) A lajstrom nyilvános, közhiteles nyilvántartás. A bejegyzett adatokról a légiközlekedési hatóság - kérelemre - tájékoztatást (kivonatot) ad.

13. §77 A légiközlekedési hatóság a lajstromba felveszi a biztonságos repülésre alkalmas polgári légijárművet, amely más állam légijármű lajstromában nem szerepel, légialkalmassági bizonyítvánnyal és - az Európai Gazdasági Térség területén kívülről történő behozatal esetén - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állami vámhatóság vámkezelését igazoló okmánnyal rendelkezik. Bérelt légijármű lajstromba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a lajstromba vételhez.

14. § (1) A légi járművet a lajstromból törölni kell, ha

a) a tulajdonos a törlést kérte;

b) az üzemben tartását végleg megszüntették;

c) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált;

d) megsemmisült;

e) állandóan külföldön tartják üzemben és nem lehetséges a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete.

(2)78 Nem törölhető a légijármű a lajstromból mindaddig, amíg a bejegyzett jog jogosultjának kiegyenlítetlen követelése áll fenn, kivéve, ha a jogosult a légijármű lajstromból való törléséhez hozzájárul.

15. § (1)79 A lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(2)80 A lajstromba vételért, a lajstromból való törlésért és a lajstrom kivonatáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

A légi jármű felségjele és lajstromjele

16. § (1) A polgári légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés és a HA betűcsoport.

(2) A lajstromba vett légi járművön - külön jogszabályban meghatározott módon - fel kell tüntetni a felségjelet és a lajstromjelet.

A légi jármű nyilvántartás

17. § (1) A lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről [12. § (1) bekezdés] a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely nyilvános.

(2)81

Az állami légi jármű nyilvántartása és jelzései

18. §82 (1) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken alacsony láthatóságú felségjel felfesthető. Az állami légijármű jelzéseinek részletes szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.83

(2) Az állami légijármű nyilvántartásának szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

II. Fejezet

Engedélyek és bejelentési kötelezettség

Az üzemben tartási engedély

19. § (1) Üzemben tartási engedély szükséges

a) a (2) bekezdésben említett kivétellel a polgári légi jármű,

b) a repülőtér,

c)84 a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés

üzemben tartásához.

(2) Nem kell üzemben tartási engedély a természetes személy tulajdonát képező, kizárólag magáncélra használt polgári légi jármű üzemben tartásához.

(3)85 Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha az üzemben tartási engedély tárgya rádióberendezés vagy rádióberendezést foglal magában, abban az esetben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén adja ki.

(4)86 Az állami repülések célját szolgáló repülőtér és a katonai repülések céljaira légiközlekedést szolgáló légiforgalmi földi berendezés üzemben tartására a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.87

(5) Ha az üzemben tartó az engedélyben és a jogszabályban előírt feltételeket súlyosan vagy tartósan megszegi, akkor az üzemben tartási engedélyt a kiadó hatóság felfüggeszti, vagy visszavonja.

(6)88 Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának részletes szabályait az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter,89 a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.90

(7)91 A légiközlekedési hatóság a kiadott üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza:

a) az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét és bázishelyét,

b) az engedélyezett légiközlekedési tevékenység megnevezését,

c) az engedélyezett légijármű-típus megnevezését,

d) az engedélyezett légijármű lajstromjelét, ha az üzemben tartás légiszállítás céljából történik,

e) annak a földrajzi területnek a megjelölését, ahol az üzemben tartás végezhető,

f) a repülés végrehajtásának kiegészítő feltételeit,

g) az üzemben tartási engedély érvényességi idejét.

(7a)92 Az üzemben tartási engedélyekről vezetett nyilvántartás a (7) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a (7) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Különleges engedélyek

20. § (1)93 A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési hatóság engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.

(2)94 Veszélyes áru, valamint a légi forgalomban részt vevő polgári légi járművön hadianyag és hadifelszerelés a Kormány által rendeletben meghatározott engedéllyel továbbítható.

(3)95

(4)96 Légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.

20/A. §97 (1)98 Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a légiközlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.

(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Ha hatósági eljárásban légiközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.

(5)99 A légiközlekedési hatóság vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6)100 Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

20/B. §101 (1)102 A 20. § (4) bekezdését a tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(2) A 22. §-t, a 29. §-t, a 30. §-t és a 34. §-t a légiközlekedési tevékenységnek és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(3) A légijárművel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minősülő személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés és az állami légijárművel végzett repülés határon átnyúló szolgáltatás keretében nem folytatható.

21. §103 Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulását követően a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.

III. Fejezet

A légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységek104

Az engedély

22. §105 Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pontjának e) és h) pontjában meghatározott tevékenység kivételével, valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.

23. § (1)106 A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt Magyarország területén székhellyel rendelkező vagy - a 20/B. § (2) bekezdése szerinti esetben - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett gazdálkodó szervezet kaphat, ha

a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;

b)107 önálló vállalkozó esetén, büntetlen előéletű és nem áll büntetőeljárás, illetve a légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;

c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel rendelkezik;

d) a gazdálkodó szervezet működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légi járművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta;

e)108 nem áll a tevékenység végzését korlátozó vagy megtiltó hatósági határozat hatálya alatt.

(2)109 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt.

(3)110 Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt

a) fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó

aa) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/B. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), járművezetés tiltott átengedése [1978. évi IV. törvény 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (1978. évi IV. törvény 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (1978. évi IV. törvény 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316-324. §, 326. §, 327. §),

ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365-367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370-373. §, 375-376. §, 379-380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) vissza kell vonni, ha az önálló vállalkozó

ba) bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik, illetve

bb) a légiközlekedési vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5)111 A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az 1008/2008/EK rendeletben és az (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltakon túl a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 22. § szerinti engedélyt a gazdálkodó szervezet abban az esetben kaphatja meg, ha központi ügyvezetésének helye Magyarország területén található.

(6)112 A lajstromban szereplő légi járművel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokon kívüli államban folytatott gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre az (5) bekezdésben foglaltakat annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

23/A. §113 (1) Az illetékes vámhatóság a légi járat által fuvarozott áru (a továbbiakban: légi áru) ellenőrzése, vámkezelése, illetve a légi járatot teljesítő jármű határátlépése során köteles meggyőződni arról, hogy a légi árut fuvarozó gazdálkodó szervezet jogosult-e a fuvarokmányon megjelölt rendeltetési helyre történő légi árufuvarozásra.

(2) Amennyiben a be-, illetve kilépni szándékozó légi árut fuvarozó gazdálkodó szervezet nem rendelkezik a légi áru fuvarozására vonatkozó engedéllyel, az illetékes vámhatóság köteles haladéktalanul értesíteni a légiközlekedési hatóságot, és az engedély megszerzéséig a légi áru be-, illetve kiléptetését megtagadni.

23/B. §114 (1)115 Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység gyakorlására engedélyt a légiközlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyik megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek, központi ügyintézésének helye Magyarország területén található, valamint ha megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során az 1008/2008/EK rendeletben meghatározott jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a gazdálkodó szervezet felel meg,

a) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás nincsen folyamatban, valamint

b) amelynek vezetőjével vagy tényleges irányítójával szemben nem áll fenn a személyes megbízhatóságot kizáró ok.

(3) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha

a) nem felel meg a 23. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek,

b) légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,

c) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, a visszavonástól számított egy évig,

d) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törlést követő egy évig,

e) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek tevékenységi engedélyét a légiközlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,

f) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította, és a vezető vagy tényleges irányító ezzel kapcsolatos felelősségét bíróság jogerősen megállapította, a jogerőre emelkedéstől számított egy évig.

(4) A (3) bekezdés f) pontja nem alkalmazható arra a személyre, akit kifejezetten a fizetésképtelenség elkerülése érdekében bíztak meg a gazdálkodó szervezet vezetői vagy tényleges irányítói feladatainak ellátásával.

(5) Ha a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, kizáró oknak kell tekinteni a tevékenységi engedélynek - a (3) bekezdésben meghatározott okok alapján - az engedélyt kiadó országban történő elvesztését is.

23/C. §116 (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) részére az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az engedélyező hatóság részére - annak az engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés a (2) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.

(2) Az engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e és légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint, hogy büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.

(3) Az engedélyező hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) az engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás

24. § (1)117 A légiközlekedési hatóság a légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra kiadott engedélyben megjelöli a tevékenység jellegét, engedélyezett viszonylatát, illetve földrajzi körzetét.

(2)118

(3)119 A postai küldemények légi úton való továbbításának postaszakmai szabályait a postáról szóló jogszabályok állapítják meg.

25. § (1)120 A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző vállalkozó szolgáltatásait - a külön jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén - bárki igénybe veheti.

(2)121 A vállalkozó légi személyszállítási, légi árufuvarozási szabályzatot, továbbá a rendszeresen közlekedő személyszállítási járataira menetrendet készít. A szabályzatot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

26. § (1)122

(2)123 A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó légifuvarozó magyarországi működésére a nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.

26/A. §124 (1)125 Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(1a)126 Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2)127 Az (1) és az (1a) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(3)128 Amennyiben a 261/2004/EK rendelet 7-9. cikkei és 14. cikke szerinti kötelezettséget a személyszállítást végző légifuvarozó nem saját alkalmazottja útján teljesíti, úgy köteles e kötelezettségeinek ellátására - arra engedéllyel rendelkezővel - szerződést kötni. Képviselője vagy megbízottja tevékenységéért a légifuvarozó a felelős.

27. § (1)129 A légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás - a légi árufuvarozás, a légi menetjegy árusítás, veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.130

(2)131

(3)132

A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések133

27/A. §134 (1)135 A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az Európai Unió és harmadik ország között az utas-nyilvántartási adatoknak a légifuvarozók általi feldolgozása és továbbítása tárgyában létrehozott, Magyarországon törvényben kihirdetett és alkalmazandó nemzetközi szerződésben részes harmadik országba mint célállomásra utazó vagy onnan induló utasnak az alábbi személyes adatait kezelheti:136

a) a családi és utónevét;

b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;

c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;

d) a születési idejét;

e) a beutazási határátkelőhelyet;

f) az indulási, a tranzit- és a célállomást;

g) a helyfoglalással, a menetjegy vásárlásával és a fizetés módjával kapcsolatos adatokat;

h) a légijárművön elfoglalt helyére és a poggyászára vonatkozó adatokat;

i) a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igényeit;

j) lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nemét;

k)137 az előző pontokban nem szerepelő, az Európai Unió és harmadik országok között az utas-nyilvántartási adatoknak a légifuvarozók általi feldolgozása és továbbítása tárgyában létrehozott, Magyarországon törvénnyel kihirdetett és alkalmazandó nemzetközi szerződésben konkrétan meghatározott további adatokat.

(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ott felsorolt adatokkal együtt az alábbi adatokat kezeli:

a) a légijárművön szállított utasok létszámát;

b) a repülési tervben feltüntetett hívójelet;

c) a tervezett indulási és - a célállomásra történő - érkezési időt.

(4) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdés szerinti adatokat a légijármű indulását megelőző 345. naptól

a) az (1) bekezdés a), d) és f), g), h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá - a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,

b)138 az (1) bekezdés b)-c) és e), i), j), k) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig

kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak, ennek elteltével az adatokat törölni kell.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - az utas kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.

(6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján az alábbi szerveknek, illetve személyeknek továbbíthatja:

a) a légiközlekedési hatóságnak;

b) a légiközlekedés védelméért felelős szerveknek;

c) az idegenrendészeti hatóságnak;

d) a vámhatóságnak;

e) a nyomozó hatóságoknak;

f) a nemzetbiztonsági szerveknek;

g)139 ha annak külön törvényben meghatározott feltételei egyébként fennállnak és a személyes adatok megfelelő szintű védelme biztosított, az adat kezelésére feljogosított, a határforgalom-ellenőrzésért, illetve a légiközlekedés és az utasok védelméért, valamint a terrorizmus és a határon átnyúló bűnözés megelőzéséért és az ezek elleni küzdelemért felelős külföldi szerveknek.

(7) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg egyedileg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozójáról, a róla kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja. Az utas az egyedi tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást tudomásul vette, így különösen személyes adatainak az e törvény szerinti kezeléséhez és továbbításához hozzájárulását megadta.

(8) A légiközlekedési hatóság és a légiközlekedés védelméért felelős szervek átvehetik és kezelhetik az utasokkal kapcsolatos, az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat, ha az a feladataik ellátása céljából elengedhetetlenül szükséges. Ezeket az adatokat az átvételüktől számított 24 óra elteltével törölni kell, kivéve, ha annak kezelésére az adatátvételre jogosult szerv törvény alapján továbbra is jogosult.

27/B. §140 (1) A személyszállítást végző légifuvarozó - az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából - az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban együtt: schengeni határátlépési állam) területére beutazó utas alábbi személyes adatait kezeli:

a) a családi és utónevét;

b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;

c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;

d) a születési idejét;

e) a schengeni határátlépési állam területére történő beutazási határátkelőhelyet;

f) az indulási, a tranzit- és a célállomást.

(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ott felsorolt adatokkal együtt az alábbi adatokat kezeli:

a) a légijárművön szállított utasok létszámát;

b) a repülési tervben feltüntetett hívójelet;

c) a tervezett indulási és - a célállomásra történő - érkezési időt.

(4) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdés szerinti adatokat a légijármű indulását megelőző 345. naptól a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak, ennek elteltével az adatokat törölni kell.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok - az utas kezdeményezése alapján - mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.

(6)141 A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján továbbíthatja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat Magyarország területére.

(7) Amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat, az (1) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott adatokat - egyedi adatigénylés alapján - az utasok repülésre történő bejelentkezésének befejezésétől továbbítja a légijármű célállomása szerinti, schengeni határátlépési állam határforgalom-ellenőrzésért felelős szervének.

(8) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozójáról, a róla kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.

A légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység

28. § A légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység végzésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

A légi jármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása, karbantartása

29. § (1)142 A légi jármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és karbantartási tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.

(2)143 A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.

(3)144 A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a miniszter - állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések145

29/A. §146 (1)147 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit a 29/B-29/I. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a lajstromba felvett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén munkavállalóként szolgálatot teljesítő légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő tekintetében.

(2)148 A 29/B-29/I. §-okban foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében is.

(3) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.

(4) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti - külön jogszabályban előírt - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli.

29/B. §149 A 29/C-29/I. §-ok alkalmazásában munkaidő: szolgálati idő, repülési szolgálati idő és blokkidő; az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a légi jármű vezetési idő, be- és kirakodásra fordított idő, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idő, az utasok fedélzeti kiszolgálásával töltött idő, a légi jármű takarításával és karbantartásával, átvizsgálásával töltött idő, valamint a légi jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység ideje, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a légi személyszállítással és légi árufuvarozással összefüggésben felmerülő hatósági eljárások időtartama.

29/C. §150 (1) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő teljes szolgálati ideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.

(2) A 859/2008/EK rendeletben meghatározott napi repülési szolgálati idő a hajózó személyzet tagjainak, valamint a légiutas-kísérők számának bővítésével az a) és b) pontokban meghatározott feltételek betartásával hosszabbítható meg:

a) a repülőgép típus üzemeltetéséhez szükséges minimális létszámú hajózó személyzet, illetve légi-utaskísérő személyzet 1 fővel történő bővítése két órával, 2 fővel történő bővítése négy órával, 3 fővel történő bővítése hat órával hosszabbítja meg a napi repülési szolgálati időt,

b) a meghosszabbítás idejével megegyező időt minden hajózó személyzeti tag és légiutaskísérő pihenéssel tölti a repülőgép fedélzetén.

29/D. §151 (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére is figyelemmel készíti el a hajózó személyzet és légiutas-kísérő munkaidő-beosztását.

(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató által megállapítható munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet.

29/E. §152 (1) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében a munkáltató osztott napi munkaidőt is előírhat.

(2) Ha a munkáltató a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő számára a munkaidő-megszakítás tartamára szállodai elhelyezést biztosít és a szállodai elhelyezés időtartama

a) a kettő órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 50%-ával hosszabbítja meg;

b) a hét órát meghaladja, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 75%-ával hosszabbítja meg;

c) a hét órát meghaladja és a szállodai tartózkodás az indulási hely helyi ideje szerinti 20.00 és 08.00 óra közé esik, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 100%-ával hosszabbítja meg.

29/F. §153 (1) A munkáltató a 859/2008/EK rendeletben meghatározott pihenőidőt annyiszor harminc perccel növeli meg, ahányszor egy óra időzóna különbség van a szolgálat kezdési helye és befejezési helye között, ha az időzóna különbség a szolgálat kezdési és befejezési helye között három óra vagy több.

(2) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.

29/G. §154 A hajózó személyzet és légiutas-kísérő számára naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés rendelhető el.

29/H. §155 A hajózó személyzet és légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti kötelező egészségügyi vizsgálat költségeit a munkáltató viseli.

29/I. §156 A hajózó személyzetre és légiutas-kísérőre az Mt. 92. §, 94. § (3) bekezdés, 99. § (1)-(3) bekezdés, 100. §, 104. § (1) és (4) bekezdés, 105. §, továbbá a 109. § (1) bekezdés nem alkalmazható.

A légiközlekedési szakszemélyzet képzése

30. § (1)157 A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

(2) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor az engedélyt a légiközlekedés biztonsága érdekében a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.

(3)158 A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

31. §159 Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

32. §160 A lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vezetőinek képzését - a légiközlekedési hatóság engedélyével - gazdálkodó szervezet vagy repülő vagy ejtőernyős egyesület végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.

A nyilvános repülőrendezvény

33. § (1)161 A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.

(2) A nyilvános repülőrendezvényt a rendező köteles a rendezvény területe szerint illetékes rendőrhatóságnak és légiforgalmi szolgálatnak előzetesen bejelenteni.

(3) A kizárólag szakmai körök részére rendezett vagy más módon zártkörű repülőrendezvény nem minősül nyilvános repülőrendezvénynek.

Légi jármű bérbeadása

34. §162 Légi jármű bérbeadása tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély szükséges.

A nem gazdasági célú légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység

35. §163 A vállalati célú légiközlekedés, valamint az egyesület keretében folytatott nem gazdasági célú, légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A tevékenység engedélyezése során a 23. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjait, valamint a 29-34. §-okat kell alkalmazni.

36. § A 35. § alkalmazásának szempontjából a légiközlekedési hatóság engedélyében foglaltak alapján a légi sport szövetség a tagegyesületei és a tagjai vonatkozásában betöltheti a jogosult jogkörét. Ennek szakmai feltételeit az engedélyben kell meghatározni.

NEGYEDIK RÉSZ

A REPÜLŐTÉR

36/A. §164

A repülőtér és a leszállóhely165

37. § (1) A repülőtér lehet

a) nyilvános repülőtér: amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet:

aa) kereskedelmi repülőtér: a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légi forgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér;

ab) nem kereskedelmi repülőtér: az aa) alpontban meghatározottakon kívül minden más nyilvános repülőtér;

ac)-ad)166

b)167 nem nyilvános repülőtér: amely - a 41. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet

ba) polgári célú nem nyilvános repülőtér,

bb) állami repülések céljára szolgáló repülőtér.

(2)168 A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja (nemzetközi kereskedelmi repülőtér).

(3)169 Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter a repülőtér hatásterületén lévő települési (a fővárosban a fővárosi és az érintett kerületi) önkormányzat véleményének figyelembevételével ad engedélyt. A települési önkormányzat véleményét a megkeresés kézbesítésétől számított 30 napon belül adja meg. A határidő eredménytelen eltelte esetén úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat a megkeresésben foglaltakkal egyetért.

(4)170 Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - az illetékes települési önkormányzat véleményének megkérésével - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.

37/A. §171 A leszállóhely nem nyilvános, a légijármű fel- és leszállására meghatározott ideig szolgáló terület, amelynek létesítésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

38. § (1) Repülőtér olyan helyen létesíthető, úgy kell megépíteni, és a légiközlekedés biztonságát szolgáló berendezésekkel ellátni, hogy megfeleljen azoknak a feltételeknek, amelyek lehetővé teszik az alkalmazás célja szerint meghatározott fajtájú légi járművek meghatározott körülmények közötti biztonságos fel- és leszállását, továbbá a repülőtéren való tartózkodását.

(2)172 Legalább a repülőtér területét magába foglaló biztonsági és zajgátló védőövezetet, vagy fokozottan zajos területet kell kijelölni.

39. § (1)173 A Kormány rendeletben határozza meg a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait.

(2)174 Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés részletes szabályait a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(3) A repülőtér létesítésének vagy fejlesztésének megkezdése előtt azokat a terveket, amelyekből a tervezett légi forgalomnak a környezetre gyakorolt hatása (pl. akadálymentes övezet, zajhatás, a repülőtéren kívül telepíteni kívánt berendezés) megismerhető, felszólalási határidő megadásával nyilvánosan közzé kell tenni.

(4) A repülőtér létesítésének engedélyezését meg kell tagadni,

a) ha a létesíteni tervezett repülőtér területe, valamint a működéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott akadálymentes védőövezetekhez, továbbá a repülőtéren kívül telepítendő berendezésekhez szükséges terület vagy szolgalom nem szerezhető meg;

b)175 ha a repülőteret korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér alatti területen kívánják létesíteni;

c)176

Az állam tulajdonában lévő repülőtér elidegenítése

40. § (1)177 Az állam tulajdonában lévő repülőteret - a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kivételével - a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni.

(2)178 A Kormány döntését kezdeményező előterjesztést a miniszter, katonai repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter nyújtja be.

A repülőtér igénybevétele

41. § (1)179 A nyilvános repülőtér légi jármű által történő igénybevételéért - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - díjat kell fizetni. A díjat a repülőtér üzemben tartója állapítja meg, és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban közzéteszi.

(2)180 A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével.

(3)181 A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot - annak tervezett hatálybalépését legalább 120 nappal megelőzően - a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosan közzéteszi, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.

(4)182 A légiközlekedési hatóság (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége nem zárja ki az egyéb jogszabályokban megállapított ellenőrzési jogok érvényesülését a díjak és az egyéb szerződési feltételek tekintetében.

(4a)183 A repülőtér üzemben tartója és a repülőtér használója szerződésben (szolgáltatói megállapodás) állapodik meg a repülőtér használójának egyedi igénye szerinti szolgáltatás nyújtásáról, valamint a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok egy részének a (3) bekezdés szerinti szabályzatban foglaltaktól eltérő minőségének és használati körének - az egyes terminálok vagy azok egy részének különleges használatra való fenntartása érdekében történő - meghatározásáról.

(5)184 Az életmentő feladatot teljesítő, a légirendészeti szolgálatot ellátó és a katasztrófaelhárítást végző, továbbá a nem kereskedelmi tevékenységet teljesítő állami légi jármű a nyilvános repülőteret díjtalanul veheti igénybe.

(6)185 A repülőteret a kényszerhelyzetben lévő légi jármű igénybe veheti, ehhez a repülőtér üzemben tartójának hozzájárulása nem kell. Ez a légi jármű a repülőtér használatáért díjat nem fizet.

(7)186 Kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légi jármű részére segítséget nyújtani.

(8)187 A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg és a 72. §-ban említett légiforgalmi tájékoztató kiadványban tesz közzé.

42. § A nem állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója köteles a repülőtér ideiglenes használatát - előre egyeztetett időpontban és módon - a Magyar Honvédség részére esetenként átengedni. A repülőtér üzemben tartója az átengedéssel összefüggésben kártérítésre jogosult.

A zajterhelés elleni védekezés

43. § (1) A légi járművet - különösen lakott hely közelében és éjszaka - úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg.

(2) A hangrobbanás káros hatásainak elkerülése céljából a hangsebességet csak külön jogszabályban meghatározott légtérben és magasságban szabad átlépni.

(3)188 A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében - a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg.

Az idegen ingatlannal kapcsolatos rendelkezések

44. § (1)189 A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jóváhagyta.

(2) Az állam tulajdonában lévő és a nyilvános repülőtérrel kapcsolatban az idegen ingatlan igénybevétele a kisajátítási törvény hatálya alá tartozik.

Működtetés190

45. §191 (1)192 A Magyar Állam és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek - a külön jogszabályokban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés) vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is.

(2)193 A vagyonkezelői jog átruházásához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(3) A működtetést, illetve a működtetés körébe tartozó egyes tevékenységek gyakorlását a vagyonkezelő harmadik személy részére nem engedheti át.

(4) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységekre (pl. földi kiszolgálás) - amennyiben nem jár együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával - az (1) bekezdésnek a működtetés jogára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(5) A repülőtér üzemben tartóját - a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel - az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló, a földi kiszolgálási tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet vonatkozásában fennálló szerződéskötési kötelezettség terheli.

ÖTÖDIK RÉSZ

A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

I. Fejezet

A légi jármű műszaki alkalmassága

A típusalkalmasság

46. § (1)194 Légijármű, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre

a)195 a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-ei 1702/2003/EK bizottsági rendelet alapján az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, vagy

b) az elvégzett típusvizsgálat alapján a légiközlekedési hatóság,

c) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság

típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.

(2) A típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légi közlekedésbiztonság előírásainak.

(3) A típusalkalmassági bizonyítvány visszavonható vagy felfüggeszthető.

(4)196 Külföldön gyártott légi jármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.

47. §197 A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.

A légialkalmasság

48. § (1) A légi jármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát az első üzembe helyezése előtt a gyártó egyedileg is köteles megvizsgálni és alkalmasságát tanúsítvánnyal bizonyítani.

(2)198 Ha a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a polgári légi járművet - a 12. § (1) bekezdésben említett kivétellel - első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légi jármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légi járműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.

(3)199 A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság a légi jármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadhatja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.

(4)200 A légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályát a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság időszakos légialkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légi járművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.

(5)201 Ha a légi jármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.

(6)202 Ha a légi járművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.

49. § (1)203 A 216/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2)204 Az állami légijármű légialkalmassági feltételeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza.

II. Fejezet

A repülőtér biztonságos használata

50. § A repülőtéren a biztonságos használat érdekében külön jogszabályban meghatározott szolgálatokat (légiforgalmi-, repülőtéri koordinációs-, repülésmeteorológiai-, tűzoltó-, mentő-, elsősegélynyújtó-, repülőegészségügyi-, műszaki-mentő-, rendőri-, repülésvédelmi-, közegészségügyi- stb. szolgálat), továbbá távközlő-, rádiónavigációs-, fénytechnikai- stb. berendezéseket kell működtetni.

50/A. §205 (1) A nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles

a) a repülőtér futópályáját és az egyéb közlekedési területeket olyan állapotban tartani, ami a légi, valamint a földi járművek és a személyek biztonságos közlekedését és tartózkodását lehetővé teszi;

b) a légiközlekedés védelmében a jogszabályban meghatározottak szerint részt venni;

c) a repülőtéren esetleg előforduló balesetek következményeinek felszámolásáról gondoskodni, a végrehajtás feltételeit biztosítani;

d) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátani;

e) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartani, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza:

a) a légi járművek közlekedését a repülőtéren,

b) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,

c) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát,

d) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését,

e) a repülőtér zajcsökkentésére vonatkozó eljárásokat.

(3) A repülőtérrendet - az állami célú repülésekre szolgáló repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

(4) A repülőtérrendben foglalt szabályok, továbbá a légijárművek repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében való közlekedésének szabályozására vonatkozó előírások megtartását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegőit figyelmezteti. A légiközlekedési hatóság az előírásokat ismételten megszegőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozza, vagy attól meghatározott időre eltiltja.

51. § (1) A repülőtér körzetében, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb térségekben lévő olyan létesítményeket, berendezéseket és vezetékeket, amelyek helyzetüknél vagy magasságuknál fogva kiemelkednek a környezetükből és a légiközlekedés biztonságát veszélyeztethetik, akadályjelzéssel kell ellátni. Az ilyen jelzéseket

a) a repülőtér létesítése után épített épületek, vezetékek és létesítmények tekintetében ezek tulajdonosa,

b) ha a repülőteret újonnan létesítik, akkor a repülőtér létesítője, illetőleg, akinek érdekében a jelzést elhelyezik

köteles elhelyezni és karbantartani.

(2)206 Az akadályjelzés eltávolításához vagy működésének megváltoztatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.

III. Fejezet

A légiközlekedés szabályai

52. § (1)207 A lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez, e légijárművek üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (7) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.

(2) A légi személyszállításra és a légi árufuvarozásra használt légi jármű esetében a szakszolgálati engedély tulajdonosa a jogosultságával abban az esetben élhet, ha arra a légi jármű üzemben tartója, illetve karbantartója írásban külön felhatalmazta.

(3) Lajstromozásra nem kötelezett légi járművet az vezethet, aki nem szenved a külön jogszabályban felsorolt betegségek vagy testi hiányosságok egyikében sem, és aki a légiközlekedési hatóság által engedélyezett tanfolyam elvégzéséről bizonyítvánnyal rendelkezik.

(4)208 A repülések végrehajtásának részletes szabályait a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.209

(5)210 Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelemért felelős miniszter - a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(6)211 A lajstromozásra nem kötelezett légi járművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

52/A. §212 (1) A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti légijármű részére a légvédelmi valós repülés végrehajtása során a légiforgalmi irányító szolgálat - a légiforgalomban résztvevők biztonságának figyelembevételével - elősegíti a légvédelmi irányító által meghatározott, a légi cél eléréséhez szükséges útvonal igénybevételét, valamint szabaddá teszi a légi cél körzetét.

(2) A légvédelmi irányító szolgálat felelős a légvédelmi készenléti repülést végrehajtó légijárműnek az általános légiforgalomban részt vevő légijárműtől történő elkülönítéséért és az összeütközés megelőzéséért.

(3) A légvédelmi készenléti repüléssel összefüggésben az illetékes légiforgalmi szolgálat felelős az érintett általános légiforgalomban részt vevő légijármű helyzetéről szóló tájékoztatás biztosításáért a légvédelmi irányító szolgálat részére.

IV. Fejezet

A légiközlekedés szakszemélyzete

A szakszolgálati engedély

53. § (1)213 A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légi jármű vezetője, illetve a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas.

(2)214 A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A szakszolgálati engedély jogszabályban meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy ha tulajdonosa a tevékenység folytatásának szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, meghatározott időre felfüggeszthető. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az engedélyt véglegesen vissza kell vonni.

(4)215 Az engedélyt véglegesen vissza kell vonni, ha

a) az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni vagy

b) külön jogszabály az engedély visszavonását írja elő.

(5)216 A szakszolgálati engedély ismételt megadása jogszabályban meghatározott utóképzéshez köthető.

(6)217 A szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.218

(7)219 Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg.220

(8)221 A szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.222

(9)223 Az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni, ha

a) a szakszolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b) kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig,

c) bíróság, szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltotta, az eltiltás hatályának időtartama alatt,

d) a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, a gondnokság időtartama alatt,

e) szakszolgálati engedélyét vagy jogosítását a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt.

A légi jármű parancsnoka

54. § (1) A légi jármű parancsnoka (a továbbiakban: parancsnok) a szakszemélyzetnek az az előírt szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja, akit e feladat ellátására a légi jármű üzemben tartója jelöl ki.

(2) A lajstromozásra nem kötelezett légi jármű parancsnoka a légi jármű vezetője.

55. § (1) Motor nélküli légi járműnek motoros légi járművel való vontatásakor az egész vontatmány parancsnoka a motoros légi jármű vezetője.

(2) Az oktatóval együtt végzett kiképző repülés közben a kiképzést folytató oktató légijármű-vezető a parancsnok.

(3) A kiképzés alatt álló légijármű-vezető növendéket az önálló repülési feladatának teljesítése közben parancsnoknak kell tekinteni.

56. § A parancsnok

a) irányítja a légi jármű személyzetét, utasításait a személyzet köteles végrehajtani;

b) az utasokat felkérheti meghatározott cselekmény végrehajtására vagy abbahagyására.

57. § A repülés megkezdése előtt a parancsnok ellenőrzi, hogy a légi jármű alkalmas-e a feladat biztonságos végrehajtására.

58. § (1) A parancsnok felel a repülési feladat biztonságos végrehajtásáért és a repülési szabályok megtartásáért. Joga és kötelessége a repülés tartama alatt az ezzel kapcsolatban felmerült minden kérdés eldöntése.

(2) A parancsnok feladata különösen:

a) ha a légi járművet veszély fenyegeti, minden szükséges intézkedés megtétele a repülés biztonságos befejezése, baleset vagy kényszerleszállás esetén az élet- és a vagyonbiztonság megóvása érdekében;

b) a repülés, illetve az utasok biztonságát veszélyeztető cselekmény esetén a cselekmény folytatásában az elkövető megakadályozása;

c) a légi járművön elkövetett bűncselekmény esetén - külföldön - a nyomozóhatóságot megillető intézkedések alkalmazása;

d) abban az esetben, ha más légi jármű vagy tengeri jármű veszélybe került - utasainak és személyzetének veszélyeztetése nélkül - az adott helyzetben szükséges és teljesíthető segítség nyújtása.

59. § A parancsnok köteles

a) légi járművön megbetegedett vagy balesetet szenvedett személy részére elsősegélynyújtásról gondoskodni és - ha szükséges - a beteget az első alkalmas repülőtéren az egészségügyi szerveknek átadni;

b) a légi járművön történt születésről, balesetről, elhalálozásról és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről jegyzőkönyvet készíteni;

c) a légi járművön történt elhalálozás esetén gondoskodni - az illetékes hatóság részére történő átadásig - az elhunytnak a légi járművön lévő ingóságai megőrzéséről.

60. § A parancsnok - vagy ha az sérülései, illetve más ok miatt erre képtelen, a személyzet tagja - az 58-59. §-okban említett intézkedésekről - amennyiben azok magyar állampolgárt, illetve Magyarországon bejegyzett jogi személyt érintenek - értesíti Magyarország konzuli képviseletét.

V. Fejezet

A légiforgalmi szolgálatok

61. § (1)224 A légiközlekedés biztonsága érdekében a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani.

(2)225 A légi forgalom irányítását a miniszter által a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben kijelölt szerv végzi.226

(3)227

(4) A légiforgalmi irányító szolgálat utasítása a légi jármű parancsnoka számára kötelező, attól csak veszély elhárítása érdekében térhet el.

(5)228 A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt - légtér igénybevételi díj fizetésére köteles - forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj mértéke - a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére kötelezett - repülésenként 850 forint, de összességében legfeljebb évi 500 millió forint. A felügyeleti díjat negyedéves részletekben, az adott negyedév - felügyeleti hatóság részére megküldött - forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára.

(6)229 A felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg, és azt csak a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.

61/A. §230 (1)231 A Magyar Állam a 61. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében zártkörűen működő részvénytársasági formában működő egyszemélyes gazdasági társaságot alapít.

(2) A társaság

a) neve: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság);

b) székhelye: H-1185 Budapest, Igló u. 33-35.;

c) alapítója és egyedüli részvényese: a Magyar Állam;

d) az alapítói és részvényesi jogok gyakorlója: a közlekedésért felelős miniszter.

(3) A Társaság feladatai:

a)232 Magyarország ellenőrzött légterében - kivéve a katonai körzeteket - és Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása; továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;

b)233 a nemzetközi polgári repülés részére Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren repülésbejelentő és tájékoztató szolgálat ellátása;

c) a rendelkezésre álló információk alapján adatszolgáltatás a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete részére, a légtérfelügyelethez szükséges azonosítás elősegítése érdekében;

d) légtérgazdálkodás, közreműködés a stratégiai légtérgazdálkodási feladatokban;

e) a légi forgalom áramlásának szervezése;

f) légi jármű eltűnése, vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés - kutatás-mentés, valamint egyéb segítségnyújtás - kezdeményezése;

g) központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) ellátása, a légiközlekedéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok kiadása;

h)234 - a repülőtéri körzetek kivételével - az ellenőrzött légtéren kívül Magyarország légterében légi járművek részére tanácsadói, repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása;

i) a feladatainak ellátásával kapcsolatos fejlesztés;

j)235 a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet munkahelyi képzése, illetve továbbképzése;

k) műszaki dokumentációs és ahhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység ellátása;

l) a koordinált és menetrend-egyeztetett repülőtereken a résidőkiosztás és menetrend-egyeztetés;

m) a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjjal összefüggő - nemzetközi szerződésben meghatározott - költségalap kezelése.

(4) A Társaság főtevékenysége: egyéb légi szállítást segítő tevékenység.

(5) A Társaság a főtevékenysége ellátását elősegítő szolgáltató tevékenységeket is elláthat.

(6)236 A (2) bekezdésben megjelölt társaság európai léginavigációs szolgáltatással összefüggő együttműködés keretében létrejövő gazdasági társaságban kisebbségi vagy többségi tulajdonrészt szerezhet, valamint gazdasági társaságot alapíthat.

(7)237 A Társaság társadalmi közszükségletet kielégítő, rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató.

62. § (1) A nem ellenőrzött repülőterek üzemben tartói a miniszter által a repülőtér rendeltetésének figyelembevételével meghatározott légiforgalmi szolgálat fenntartására, valamint léginavigációs berendezések létesítésére és üzemeltetésére kötelezhetők.

(2)238 A katonai ellenőrzött légtérben és repülőtereken a katonai légiforgalmi szolgálatokat a honvédelemért felelős miniszter hozza létre és tartja fenn.

(3)239 A katonai légiforgalmi szolgálatok feladata különösen:

a) a légtér ellenőrzése érdekében a légiforgalmi szolgálatokkal való együttműködés,

b) a légtérgazdálkodás,

c) a légiforgalmi irányítás,

d) a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátása,

e) a légiforgalmi távközlési szolgálat ellátása,

f) riasztó szolgálat ellátása,

g) repüléstájékoztató szolgálat ellátása.

63. §240 Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légi forgalom irányításának szabályait a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.241

A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésen részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések242

63/A. §243 Az Mt. rendelkezéseit a 63/B-63/C. §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók (a továbbiakban: léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók), valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyek esetében.

63/B. §244 (1)245 A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében az Mt. 53. § (2) bekezdése nem alkalmazható. A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében az Mt. 53. § (1) bekezdés szerinti munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás időtartama naptári évenként a száztíz munkanapot vagy ezerháromszázhúsz órát - kollektív szerződés eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - nem haladhatja meg.

(2)246 A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók esetében a légiközlekedést súlyosan akadályozó, elháríthatatlan és előre nem látható olyan ok felmerülése esetén, amely a légiforgalom jelentős mértékű csökkenését eredményezheti, a munkáltató évi 5 nap szabadságot az Mt. 122. § (4) bekezdésétől eltérően is kiadhat.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékű a légiforgalom csökkenése, amennyiben az előre nem látható ok a felmerülését megelőző nap forgalmához képest legalább 40%-os forgalmi visszaesést eredményez.

63/C. §247 (1) A léginavigációs szolgáltatást végző szervezet léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében tanulmányi szerződést köthet természetes személlyel (a továbbiakban e § alkalmazásában: másik fél), amelyben a léginavigációs szolgáltatást végző szervezet vállalja a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges képzés és vizsgák költségeinek viselését, továbbá a képzés sikeres befejezését követően munkaviszony létesítését, a másik fél pedig kötelezi magát a léginavigációs szoláltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges képzés elvégzésére, vizsgák teljesítésére, valamint arra, hogy a képzés befejezését követően a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel munkaviszonyt létesít, és azt a tanulmányi szerződésben meghatározott ideig fenntartja.

(2) A munkaviszony fenntartására vonatkozó, tanulmányi szerződésben rögzített kötelezettség a tíz éves időtartamot nem haladhatja meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tanulmányi szerződés megszegésének minősül különösen, ha a másik fél

a) a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében szükséges képzést a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam alatt nem végzi el, vagy

b) a szükséges vizsgákat a szerződésben előírt határidőig nem teljesíti, vagy

c) a sikeres vizsgát követően a tanulmányi szerződésben rögzített határidőig nem létesít munkaviszonyt a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel, vagy

d) munkaviszonya a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam letelte előtt a másik fél felmondásával megszüntetésre kerül, vagy

e) olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel munkaviszonya megszüntetésének van helye.

(4) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás nem követelhető vissza, - amennyiben a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, vagy a munkaviszonyt a munkáltató - a (3) bekezdés e) pontban meghatározott kivétellel - felmondással szüntette meg.

VI. Fejezet248

Légiközlekedési balesetek, repülőesemények és rendellenességek249

64. §250 (1)251 Ha a repülés tartama alatt Magyarország területén vagy légterében légi járművet jogszabályban meghatározott légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény ér, amely veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti a légiközlekedés biztonságát, az egyéb vizsgálatoktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni. A szakmai vizsgálat keretében lehet vizsgálni a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedési rendellenességet is.

(2)252 A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát külön törvény rendelkezései alapján a közlekedésbiztonsági szerv végzi.

(3)-(5)253

65. §254

VI/A. Fejezet255

Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok256

65/A. §257 (1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, a repülőtér üzemben tartójának, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, a légiforgalmi szolgálatnak vezetőjük közvetlen alárendeltségében repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott szervezet engedélyét - az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, az állami légiforgalmi szolgálat kivételével - a légiközlekedési hatóság adja ki. Az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat repülésbiztonsági szervezetének engedélyét a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott, felfüggesztett és visszavont engedélyekről.

(3) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság, az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.

(4) A repülésbiztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló, és a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.

66. §258 (1)-(5)259

(6) A Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működését a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Ennek keretében a légiközlekedési hatóság jogosult a kiadott engedélyek felfüggesztésére vagy visszavonására.

VII. Fejezet260

Légiközlekedési bírság, zajvédelmi díj261

66/A. §262 (1)263 A törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban és közösségi rendeletben előírt

a) légiközlekedési, légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre,

b) légijármű lajstromozására, nyilvántartására, üzemben tartására, biztosítására,

c) légiközlekedési akadályra,

d) nyilvános repülőrendezvényre,

e) szakszolgálati tevékenységre,

f) adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre,

g) légiközlekedés védelmére,

h) zajkorlátozásra

vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben - a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - 100 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki. A bírság kiszabásáról szóló határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatnak a bírság megfizetésére nincs halasztó hatálya.

(2)264 A bírságolással kapcsolatos eljárást:

a)265 a légiközlekedési hatóság,

b) az (1) bekezdés g) pontjába tartozó esetekben - amennyiben az eljárás a rendőrségnél indult - a rendőrség

folytatja le.

(2a)266 A bírság összegét a jogsértés által érintettek körének nagyságára, a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértés veszélyességére vagy károsító hatására, a bekövetkezett kár mértékére, a helyreállíthatóság lehetőségére és a jogsértéssel elért jogtalan előny mértékére tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4)267

(5)268 A bírság kivetésének részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét a miniszter a rendészetért, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve rendeletben állapítja meg.269

(6)270 Nyilvános repülőtér üzemben tartója e törvényben, valamint a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírt tennivalók ellátásához szükséges anyagi fedezet biztosítása érdekében a repülőtér-használat díjának elemei között a zajt okozó légijárművek járatóival szemben zajvédelmi költségeit érvényesítheti.

(7)271 Amennyiben a repülőterek környezetében kijelölt zajgátló védőövezetekben a külön jogszabály szerint szükséges zajvédelmi intézkedések végrehajtását a repülőtér üzemeltetője a légiközlekedési hatóság által évente felülvizsgált és jóváhagyott program alapján hajtja végre, a repülőtér-használati díjak között - elkülönítetten - zajvédelmi díjat köteles felszámítani. A felszámítandó zajvédelmi díj mértékét a légiközlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(8)272 A zajvédelmi díj mértékét a felszállásra és leszállásra külön kell meghatározni oly módon, hogy az arányos legyen a Chicagói Egyezmény külön jogszabállyal kihirdetett 16. függeléke 1. kötetének előírásai szerint a légijármű zajbizonyítványában tanúsított, effektív érzékelt zajszintből (EPN dB) számított zaj energiával. Felszállásnál az átrepülési (flyover) vonatkozási pontra megadott zajértéket (Ld), leszállásnál a megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagát (La) kell figyelembe venni. A zajértékekből számított zajenergia 10(0,1Li), ahol Li egyenlő felszállásnál az Ld-vel, leszállásnál La-val. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülőtér éjszakai használata esetén.

(9)273 A nyilvános repülőtérnek a repülőtér-használatra vonatkozó díjszabásában a zajvédelmi díjat a repülőtér használói számára közzé kell tenni.

(10)274 A zajvédelmi díj (7) bekezdés szerinti felszámításából befolyt összeg csak zajvédelmi intézkedésekre, a zajgátló övezet környezeti állapotát javító, a környezeti állapot ellenőrzését, az érintettek tájékoztatását szolgáló intézkedésekre használható. A zajvédelmi díjból származó bevételt, illetve a környezetvédelmi célú felhasználásokat a repülőtér üzemben tartója köteles elkülönítve nyilvántartani, és a bevételekről, a megtett intézkedésekről évente tájékoztatni az illetékes légiközlekedési hatóságot. A zajvédelmi célú bevétel felhasználásának részletes jogcímeit, a nyilvántartás és tájékoztatás tartalmát, rendjét az illetékes légiközlekedési hatóság a felszámítandó zajvédelmi díjat megállapító határozatban írja elő.

(11)275 A zajvédelmi díj jogcímén beszedett összeg a zajvédelmi intézkedésre kötelezettet illeti meg abban az esetben is, ha a beszedő nem azonos a repülőtér üzemben tartójával. A zajvédelmi költségek fedezetéül szolgáló díjelem meghatározásának módjáról, mértékéről, átadásának részleteiről a díjat beszedőnek és a zajvédelmi intézkedésekre kötelezettnek kell megállapodnia.

(12)276

(13)277 A zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási rendjét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve rendeletben állapítja meg.

66/B. §278 (1) Nincs helye hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ugyanazon jogszabálysértésért a légiközlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.

(4)279 Az e törvény 3/F. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

HATODIK RÉSZ

A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME

67. § (1)280 A légiközlekedés védelme - a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a repülőterekre, a légi fuvarozókra, és az egyéb légiközlekedésben érintett szervezetekre, valamint személyekre terjed ki.

(2)281 A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat a nyilvános repülőtér üzemben tartója látja el. E feladatok ellátására a nyilvános repülőtér üzemben tartója biztonsági szolgálatot vagy biztonsági őrséget hoz létre vagy bíz meg.

(2a)282 Amennyiben a nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatait nem a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban és uniós rendeletben előírtak szerint látja el, a védelmi ellenőrzést és a (2) bekezdés alapján létrehozott biztonsági szolgálat vagy biztonsági őrség feladatait a nyilvános repülőtér üzembentartójától a rendőrség a szükséges mértékben, részben vagy egészben átveszi. A feladatok átvétele kapcsán a rendőrségnél felmerült indokolt költségeket a nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles a rendőrségnek utólag, a költség felmerülését követő hónap huszadik napjáig megtéríteni. A nyilvános repülőtér üzemben tartója az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrát a feladatok átvételekor a rendőrség rendelkezésére bocsátja. A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatok rendőrség általi átvételének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(2b)283 Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek légiközlekedés védelmével kapcsolatos tevékenységét a rendőrség és a légiközlekedési hatóság a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint felügyeli és ellenőrzi.

(3)284 A légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a légitársasági légi jármű üzemben tartója - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.

(4)285 A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke - a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján - utasonként 50 forint - de maximum évi 500 millió forint - melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2012-től kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente automatikusan növekszik.286

(5)287 A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.

(6)288 A légiközlekedés védelme érdekében a kormány által rendeletben meghatározott repülőtér, a léginavigációs szolgálatot ellátó szervezet, valamint a légijármű karbantartó és javító szervezet létesítményeinek nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére - kivéve a repülőtér esetében az utasra a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülésének eseteit - belépő személy sikeres védelmi háttérellenőrzést követően vagy sikeres védelmi háttérellenőrzésen átesett személy kíséretével léphet be. A földi kiszolgálási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, meghatalmazott ügynök, ismert szállító, listás szállító, biztonsági vállalkozás, fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója, fedélzeti ellátmány ismert beszállítója, repülőtéri készlet ismert beszállítója által légiközlekedés-védelmi ellenőrzést végző személy csak sikeres védelmi háttérellenőrzés után végezhet légiközlekedés-védelmi ellenőrző tevékenységet. A védelmi háttérellenőrzés a belépésre jogosultság fennállása, illetve a védelmi ellenőrző tevékenység végzésének időtartama alatt megismételhető.

(6a)289 A (6) bekezdésben nem említett esetekben, a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére kíséret nélkül belépő vagy ott tartózkodó személyek ellenőrzését a rendőrség végzi.

(7)290 A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott repülőtér azon területére, ahol a belépés korlátozott (a továbbiakban: zárt terület) kizárólag utasként vagy kísérettel léphet be és a légiközlekedés területén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem foglalkoztatható291

a) aki büntetett előéletű,

b)292 az a külföldi állampolgár, aki a magyarországi tartózkodás szabályait megszegi, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve aki a schengeni információs rendszerben körözés hatálya alatt áll,

c) aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

d) aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért,

e)293 aki esetében a védelmi háttérellenőrzést 5 évre visszamenőleg a hatóságok nem tudják végrehajtani.

(8)294

(9)295 A rendőrség a légiközlekedés védelme és a védelmi háttérellenőrzés céljából jogosult kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, az idegenrendészeti nyilvántartásból és a schengeni információs rendszer körözési adatbázisából, valamint a repülőtér üzemeltetője által kiadott repülőtéri belépőkártyák, továbbá a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartására szolgáló nyilvántartásból a (7) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e a munkakörének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt

a) a repülőtér zárt területére való belépést megelőző, illetve azt követő ellenőrzés során,

b) annak ellenőrzése céljából, hogy a foglalkoztatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya létesítésekor és annak fennállása alatt rendelkezik-e a feltételekkel.

(10)296 A (9) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a légiközlekedés védelme és a közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok alapján indult hivatalbóli eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. A rendőrség a (9) bekezdésben meghatározott adatokat a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása jogerős befejezéséig.

(11)297 A rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal a (7) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról a repülőtér zárt területére belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet tájékoztatja.

(12)298 A védelmi ellenőrzést végzők vizsgáztatását a rendőrség végzi.

67/A. §299 (1) A 67. § (3) bekezdés alapján a légiutasoktól szedett díj a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására használható fel. A díj felhasználásának jogszerűségét a rendőrség a légiközlekedési hatóság bevonásával ellenőrzi.

(2) A díj felhasználására az üzemben tartó a légiközlekedési hatóság és a rendőrség jóváhagyásával előzetes éves felhasználási tervet készít, és a díj felhasználásáról részletes nyilvántartást vezet.

(3) A rendőrség a díj felhasználását korlátozza vagy megtiltja, továbbá elrendeli a díj általa meghatározott, a szervezeten belüli légiközlekedés-védelmi feladatokra történő felhasználását, amennyiben megállapítja, hogy azt a nyilvános repülőtér üzembentartója nem az (1) bekezdésben meghatározott célra használta fel.

(4) A rendőrség a beszedett és az ellenőrzés alapján nem a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására fordított díj összegének ismételt, a rendőrség által meghatározott légiközlekedés-védelmi feladatok céljára való felhasználására kötelezi a nyilvános repülőtér üzembentartóját.

(5) A rendőrség a (3) bekezdés alapján jár el, akkor is, ha a nyilvános repülőtér üzembentartója a légiközlekedési hatóság, illetve a Bizottság légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzése során feltárt hiányosságok kijavítását a légiközlekedési hatóság által megadott határidőre nem vagy nem megfelelő módon hajtotta végre.

68. § (1)300 A Kormány Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

(2)301 A légi jármű, illetve a repülőtér elleni jogellenes cselekmény erőszakos felszámolása az élet- és vagyonbiztonság elsődlegességének biztosításával történhet. Ennek során a külön jogszabályban megjelölt szervek - kivéve, ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna - kötelesek a légi jármű, illetve a repülőtér üzemben tartóját a döntés-előkészítésbe bevonni, az üzemben tartó pedig köteles az illetékes szervekkel együttműködni.

(3)302 Ha Magyarország területén külföldi légi jármű ellen követnek el jogellenes cselekményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett magyar légi járművön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban történhet.

(4)303 A légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és működésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.304

HETEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS

69. § (1)305 A nyilvános repülőtér, a lajstromba bejegyzett polgári légijármű, a lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű üzemben tartása, valamint polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység - harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából - felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető. A nyilvános repülőterek esetében a felelősségbiztosítási fedezet összegét a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom alapján kell megállapítani.

(2)306 Nyilvános repülőtér üzemben tartására, továbbá polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére a 22. § szerinti, a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó engedély megadásához és érvényben tartásához a kérelmezőnek megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie. A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység (71. § 27. pont) végzésére vonatkozó engedély abban az esetben adható, illetve tartható érvényben, ha a kérelmező az 1008/2008/EK rendelet 11. cikkének megfelelően felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3)307 A kötelező felelősségbiztosítás az üzemben tartó által a légi jármű vezetésével vagy a fedélzeten egyéb szolgálat teljesítésével megbízott személyek által feladatuk ellátása során harmadik személynek okozott károk megtérítésére is kiterjed.

70. § A kötelező felelősségbiztosítás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.308

NYOLCADIK RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

71. § A törvény alkalmazásában

1.309 állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti célú légiközlekedés;

2.310 állami légijármű: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti szervek céljára szolgáló légijármű;

3.311 ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi-irányító szolgálatot nyújtanak;

3a.312 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4.313 légi forgalom: a levegőben vagy a repülőtér munkaterületén légi járművel végrehajtott valamennyi mozgás;

5.314 légi jármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;

6. légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység: az ellenszolgáltatásért, légi járművel végzett - légi személyszállításnak vagy légi fuvarozásnak nem minősülő - különleges tevékenység (pl. a légi mező- és erdőgazdasági szórótevékenység, a külső felfüggesztésű teheremelés és szállítás, a polgári célú légi felderítés és megfigyelés, a légi hirdetés, valamint a bajba jutott légi jármű felkutatása és mentése);

7. légi jármű-vezető: az a személy, aki a légi járművet repülés közben irányítja és a kormányait kezeli;

8. légiközlekedés: légi járművel a légtérben való közlekedés (helyváltoztatás), ideértve a légi járműnek a repülési feladata végrehajtásához szükséges földi vagy vízi mozgást is;

9. légiközlekedési szakszemélyzet: az a légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató személy, akinek a tevékenysége a légiközlekedés biztonságát befolyásolhatja;

10. légiközlekedési tevékenység:

a)315 a légi járművel végzett személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását),

b) a légi járművel folytatott munkavégzés (pl. teheremelés, mező-, erdő- és vízgazdálkodási célú repülés),

c)316 a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés,

d) a légi járművel végzett egészségügyi mentőrepülés,

e)317 a légi jármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása,

f) a vállalati célú légiközlekedés,

g) a légiközlekedési szakszemélyzet gyakorlati repülő kiképzése,

h)318 a légvédelmi készenléti repülések kivételével az állami légi járművel végzett repülés;

11. légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz: jogszabályban meghatározott, légi járműnek nem minősülő, a légiközlekedést elősegítő, illetőleg kiszolgáló berendezés, gép vagy szerkezet, amely a légiközlekedés biztonságára hatást gyakorolhat;

12. légiközlekedéssel összefüggő tevékenység:

a)319 a légijármű, légijármű komponens, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása valamint karbantartása,

b) a légi jármű bérbeadása,

c) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú földi képzése,

d) a repülőtér és a légiközlekedést kiszolgáló földi létesítmények létesítése, fenntartása, üzemben tartása,

e)320 a léginavigációs szolgálat és légiforgalmi szolgáltatások ellátása,

f)321 a légi jármű földi kiszolgálása;

13. léginavigációs berendezés: a légi jármű helyzete és útvonala meghatározásának eszköze;

14. légisport: légi járművel folytatott, nem gazdálkodási célú sporttevékenység;

15. nyilvános repülőrendezvény: légi bemutató vagy verseny, melynek látogatására a meghívás propaganda vagy hirdetés útján történik;

16. polgári légi jármű: a nem állami légi jármű;

17. rádióberendezés: a légiközlekedéssel kapcsolatban a légi járművön vagy a földön alkalmazott minden, rádióhullámok segítségével működő berendezés;

18. repülés tartama: az az időtartam, amely akkor kezdődik, amikor az első személy a repülés megkezdésének szándékával a légi jármű fedélzetére lép és akkor végződik, amikor a légi jármű fedélzetét az utolsó ilyen személy elhagyta;

19.322 repülőtér: szárazföldön vagy vízen kijelölt terület (ideértve valamennyi, a területhez tartozó épületet, felszerelést és berendezést), amely egészében vagy részben a légi járművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál;

20. üzemben tartó: légi jármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz vagy repülőtér működését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy;

21. vállalati célú légiközlekedés: gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, általa bérelt, lízingelt légi jármű nem közvetlenül gazdasági célból folytatott légiközlekedési tevékenysége;

22.323 repülőtéri munkaterület: légi járművek fel- és leszállására, gurulására kialakított terület, az előterek kivételével;

23.324 földi kiszolgálás: a repülőtéren a repülőtér-használóknak nyújtott, külön jogszabályban meghatározott tevékenység;

24.325 légi fuvarozó: az, aki a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult;

25.326 légtérrendészeti feladat: harcászati repülőgép alkalmazása békeidőben a légtér-szuverenitás védelme és a légiközlekedés szabályainak betartása érdekében;

26.327 nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §-ának a) pontjában meghatározott érdek;

27.328 gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton történő továbbítása;

28.329 légvédelmi készenléti repülés: a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó állami légijárművek valós és gyakorló repülése;

29.330 légi cél: azon légijármű, amely vonatkozásában a légvédelmi készenléti szolgálat számára elfogási feladat került meghatározásra;

30.331 légijármű komponens: a légijármű hajtóműve (beleértve a segédhajtóművet is), légcsavarja, alkatrésze vagy berendezése;

31.332 karbantartás: légijármű, légijármű komponens vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz nagyjavítása, kisjavítása, ellenőrző vizsgálata, alkatrészpótlása, átalakítása, hibaelhárítása, vagy ezek kombinációja, kivéve a légijármű repülés előtti ellenőrzését;

32.333 magyar légtér: Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára - a mindenkori legfejlettebb technikai színvonal alapján - fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része.

71/A. §334

KILENCEDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. §335 A légiközlekedési hatóság a nyilvános repülőterekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - adatokat és a légiközlekedésre vonatkozó tájékoztatásokat, továbbá a 41. § szerinti díjat Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) rendszeresen közzéteszi.

72/A. §336 Az Európai Légiközlekedés Biztonsági Ügynökségben való magyar képviselet biztosításáról, az ügyek viteléről és a döntések végrehajtásáról a miniszter gondoskodik.

73. §337 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a légiközlekedési hatóság feladat- és hatáskörét,

aa)338 a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,

b) a katonai légügyi hatóság feladat- és hatáskörét,

bb)339 a légiközlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait,

c) a nemzetközi repülések végrehajtásával összefüggésben a repülőterek igénybevételének általános szabályait,

d) a lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének a szabályait,

e) az üzemben tartási engedély kötelező tartalmi elemeit,

f) a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó engedély tartalmával összefüggő általános szabályokat,

g) a polgári légijármű és a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait,

h) a légiközlekedési szakszemélyzet tagjainak körét, akiknek képzéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, továbbá a képzési engedély tartalmára vonatkozó általános szabályokat,

i) a bérbeadott légijármű üzemben tartásával kapcsolatos általános szabályokat,

j) a nemzetközi repülőtérré nyilvánítás szabályait,340

k) a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassági bizonyítványa felfüggesztésének és bevonásának általános szabályait,

l) a légialkalmassági bizonyítvány kötelező tartalmi elemeit, valamint az üzemben tartónak a légialkalmasság fenntartásával és igazolásával összefüggő általános feladatait,

m)341 a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segélynyújtásról szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó szabályokat,

n) a légvédelmi készenléti gyakorlórepülések végrehajtásának általános szabályait,

o)342 a légijármű fel- és leszállásának, valamint a leszállóhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat,343

p) a külföldi szakszolgálati engedélyek elfogadásának általános szabályait és a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység ellátásához a szakszolgálati engedéllyel rendelkező által teljesítendő általános feltételeket,

q) a légijármű parancsnoka kijelölésének módját, valamint a légijármű parancsnokának a repülés megkezdésével összefüggő általános feladatait,

r) a magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának a szabályait,

s) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén követendő eljárás szabályait,

t) a légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás -, a légi árufuvarozás, a légimenetjegy-árusítás, a veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait,

u) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait,344

v) a légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és működésének rendjét,345

w) a kötelező felelősségbiztosítás szabályait,

x) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait,

y)346 a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének a rendjét, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint347

z)348

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a légiközlekedési hatóságot vagy hatóságokat,

b) a katonai légügyi hatóságot vagy hatóságokat,

c) a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket, valamint

d) az állami közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket.

(3)349 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatok rendőrség általi átvételének és a rendőrség indokolt költségei megtérítésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

73/A. §350 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.351

74. §352 (1) Felhatalmazást kap

a)353 az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés feltételeinek a részletes szabályait,

b) a miniszter, hogy a légiközlekedés biztonságos és zavartalan végrehajtását biztosító léginavigációs, távközlő, meteorológiai és egyéb berendezések létesítésének, megváltoztatásának, megszüntetésének, üzemben tartásának a részletes szabályait, valamint hatósági felügyeletének szabályait és rendjét,354

c)355 a miniszter, hogy - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér kivételével - Magyarország területén lévő repülőtereket használó légijárművek földi ellenőrzései végrehajtásának a részletes szabályait,

d) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az ország területére légiközlekedési úton bejutó fertőző betegségek megelőzése érdekében történő ideiglenes korlátozások szabályait,

e)356

f)357 a miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdésében említett repülőmodellek és repülőeszközök körét és engedélyezésük részletes szabályait,

g)358 az egészségügyért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a miniszterrel egyetértésben a közegészségügyi légi beavatkozás szabályait,

h)359 az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a légi személyszállítással és a légi árufuvarozással összefüggő növény-egészségügyi szabályokat,

i)360 a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a repülésmeteorológiai tájékoztatások és előrejelzések szolgáltatásával, ellenőrzésével, ezek díjazása és költségei megosztásával összefüggő feladatok rendjét és szabályait,

j) a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozására vonatkozó szabályokat,

k) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légtér-igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit,361

l) a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet körét, a szakszemélyzetre vonatkozó részletes szabályokat, a szakszemélyzet képzésének a részletes szabályait, továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, kiadásának, meghosszabbításának, felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait, a szakszolgálati engedélyek időbeni hatályát, a szakszolgálati engedélybe tehető bejegyzéseket, a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, a szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok tekintetében az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben -,362

m)363 a miniszter, hogy az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a környezetvédelemért felelős miniszterrel, valamint - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelmért felelős miniszterrel - egyetértésben a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket,

n) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint az 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét,

o) a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének a részletes szabályait,

p) a miniszter, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének a részletes szabályait,

q)364 a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légiközlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési eljárás rendjét,

r)365 a miniszter, hogy a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet ellátó légijármű fedélzetén hajózó személyzet, valamint a légiutas-kísérő repülési idejére vonatkozó szabályokat,366

s) a miniszter, hogy a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat,

t)367 a rendészetért felelős miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - a védelmi ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának szabályait,

u)368 a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a védelmi ellenőrzést végzők felügyeletének és szakmai irányításának a szabályait,

v) a miniszter, hogy a légiforgalmi tájékoztatás rendjét és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának a szabályait,

w) a miniszter, hogy a lajstromozásra nem kötelezett légijárművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának a szabályait,

x)369 a miniszter, hogy - a rendészetért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - Magyarország Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programját és Magyarország Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programját,370

y) a miniszter, hogy a légijárművek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos műszaki előírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az egységes légügyi előírások alapján alkalmazandó szabályokat, valamint

z)371 a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveit és módszereit372

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap

a) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési hatóságok eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét,

b) a miniszter a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy az üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait,

c) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeinek a részletes szabályait, és az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a szabályait,

d)373 a miniszter, hogy a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, légijármű komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait,374

e)375 a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében - a rendészetért felelős miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a miniszter egyetértésével - a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait, valamint a képzést végző intézetek kijelölését,

f)376 a miniszter, hogy a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,

g)377 a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben - a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,

h) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait,

i) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami légijármű jelzéseinek és nyilvántartásának részletes szabályait, az állami légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait, az állami légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait,

j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is - egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, szakmai feltételeinek, kiadásának, felfüggesztésének, valamint helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait,

k)378 a miniszter, hogy egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit,379

l)380 a honvédelemért felelős miniszter, hogy egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit,

m) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések részletes szabályait,

n) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek a részletes szabályait,

o) a miniszter, hogy a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek, légialkalmassági vizsgálatának, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait,

p) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami légijármű légialkalmassági feltételeinek, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait,

q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány rendőr által történő helyszíni elvételének a szabályait,

r) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a nyilvános repülőrendezvény szabályait,

s)381 a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a légiközlekedés védelme tekintetében a rendészetért felelős miniszter egyetértésével is - és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a légiközlekedési bírság kivetésének a részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét,382

t)383 a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a zajvédelmi díj megállapításának a részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási rendjét, valamint

u)384 a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának a részletes szabályait,

v)385 a miniszter, hogy a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges Nemzeti Repülésbiztonsági Programra és a Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,

w)386 a honvédelemért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légijárművek nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait387

rendeletben állapítsa meg.

74/A. §388 (1)389 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a)390 az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 16. cikk;

c) az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”), 9. cikk;

d) az Európai Parlament és a Tanács 785/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről, 8. cikk;

e) az Európai Parlament és a Tanács 847/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról, 5. cikk;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légiközlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről, 13. cikk;

g) az Európai Parlament és Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól, 16. cikk;

h)391 az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról, 23. cikk;

i)392 a Bizottsági 859/2008/EK rendelete (2008. augusztus 20.) a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról, Melléklet Q rész;

j)393 a Bizottság 185/2010/EU rendelete (2010. március 4.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról;

k)394 a Bizottsági 255/2010/EU rendelete (2010. március 25.) a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról, 15. cikk;

l)395 a Bizottság 285/2010/EU rendelete (2010. április 6.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról;

m)396 a Bizottság 691/2010/EU rendelete (2010. július 29.) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról, 12. cikk;

n)397 a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

o)398 az Európai Parlament és a Tanács 1070/2009/EK rendelete (2009. október 21.) az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/67/EGK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról - a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelettel együtt;

b)399 a Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmú Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról - a polgári repülés hajózó személyzete egyes tagjainak repülési idejéről szóló 44/2009. (IX. 4.) KHEM rendelettel együtt;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról, a 3. cikk kivételével;

d)400 a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről, 3. és 6. cikk;

e)401 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/12/EK irányelve (2009. március 11.) a repülőtéri díjakról.

75. § (1)402 Ez a törvény 1996. július 1. napján lép hatályba

a)-b)403

(2)-(4)404



1  Kihirdetve: 1995. XI. 30.


2  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § a).


3  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


4  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § c).


5  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


6  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 14. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


7  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 14. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


8  Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 19. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


9  Megállapította: 2008. évi C. törvény 16. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


10  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


11  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


12  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 26. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


13  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XLV. törvény 34. § (3) b). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


14  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 1. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


15  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


16  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


17  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


18  Megállapította: 2008. évi C. törvény 16. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


19  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


20  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 130. § c).


21  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 11. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


22  Lásd: 33/1993. (XII. 26.) KHVM rendelet, 34/1999. (X. 29.) KHVM rendelet, 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet, 9/2004. (IV. 16.) HM rendelet.


23  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 2. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


24  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


25  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 89. § (1) e), 2007. évi XC. törvény 21. § (1) d).


26  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 93. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


27  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 15. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


28  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 27. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


29  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 27. § (2). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 260. § (2).


30  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 1. § (2). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2009. évi CLV. törvény 42. § (14). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 260. § (3).


31  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


32  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


33  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 27. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


34  Beiktatta: 2007. évi XLV. törvény 12. §. Számozását módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 1. § (2).


35  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 27. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.


36  Megállapította: 2006. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2006. XII. 22-től.


37  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


38  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


39  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


40  Beiktatta: 2011. évi XCI. törvény 35. §. Hatályos: 2011. VII. 13-tól. A megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


41  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 4. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


42  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


43  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


44  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


45  Megállapította: 2008. évi C. törvény 17. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


46  Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


47  Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


48  Számozását módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 117. §.


49  Számozását módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 32. § (2).


50  Megállapította: 2008. évi C. törvény 17. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.


51  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 117. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


52  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 115. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


53  Módosította: 2011. évi XCI. törvény 42. §.


54  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 2. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


55  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


56  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 94. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


57  Megállapította: 2011. évi CXCVI. törvény 24. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


58  Számozását módosította: 2007. évi XLV. törvény 13. §.


59  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s), 2007. évi XLV. törvény 34. § (2). Lásd: 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet.


60  Beiktatta: 2007. évi XLV. törvény 13. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


61  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 33. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-től.


62  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 33. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.


63  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 3. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


64  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 12. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


65  Megállapította: 2010. évi CXXVI. törvény 63. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


66  Beiktatta: 2010. évi CXXVI. törvény 63. §. Módosította: 2011. évi CLXXI. törvény 5. § (1).


67  Beiktatta: 2010. évi CXXVI. törvény 63. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


68  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


69  Lásd: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet.


70  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


71  Lásd: 13/2002. (IX. 5.) GKM rendelet, 116/2005. (XII. 27.) GKM rendelet.


72  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 6. §. Módosította: 2012. évi CCV. törvény 253. §.


73  Lásd: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet.


74  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


75  Megállapította: 2014. évi XV. törvény 55. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


76  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 34. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


77  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 35. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


78  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 36. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


79  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


80  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


81  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 117. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


82  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 14. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


83  Lásd: 21/1998. (XII. 21.) HM rendelet.


84  Módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (9) e).


85  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 8. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §, 2010. évi LXXXII. törvény 41. § (32).


86  Módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (9) e).


87  Lásd: 27/2001. (XI. 23.) HM rendelet.


88  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 15. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


89  Lásd: 24/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet, 20/2002. (III. 30.) KöViM rendelet.


90  Lásd: 27/2001. (XI. 23.) HM rendelet.


91  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


92  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


93  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 9. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §, 2010. évi LXXXII. törvény 41. § (32).


94  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


95  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


96  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §, 117. §.


97  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 115. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


98  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


99  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


100  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


101  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 115. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


102  Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5).


103  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 16. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


104  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 13. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


105  Megállapította: 2008. évi C. törvény 18. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


106  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 14. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §, 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


107  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 115. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


108  Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 115. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


109  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 14. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


110  Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 260. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


111  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 5. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


112  Beiktatta: 2004. évi XXV. törvény 14. § (2). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


113  Beiktatta: 2004. évi XXV. törvény 15. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


114  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 6. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


115  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


116  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 6. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


117  Módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) h).


118  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


119  Megállapította: 2001. évi CIX. törvény 17. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


120  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) h). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


121  Módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (9) f).


122  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


123  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 7. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


124  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 8. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


125  Megállapította: 2013. évi CCI. törvény 90. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


126  Beiktatta: 2013. évi CCI. törvény 90. §. Hatályos: 2014. VII. 1-től.


127  Módosította: 2013. évi CCI. törvény 91. §.


128  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 28. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


129  Számozását módosította: 2004. évi XXV. törvény 16. §.


130  Lásd: 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet, 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet.


131  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


132  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XLV. törvény 34. § (3) b). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


133  Beiktatta: 2006. évi CXXVIII. törvény 5. § (5). Hatályos: 2006. XII. 23-tól.


134  Beiktatta: 2006. évi CXXVIII. törvény 5. § (5). Hatályos: 2006. XII. 23-tól.


135  Módosította: 2009. évi CIV. törvény 7. § (6).


136  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § d).


137  Beiktatta: 2009. évi CIV. törvény 6. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § d).


138  Megállapította: 2009. évi CIV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2009. XI. 6-tól.


139  Módosította: 2009. évi CIV. törvény 7. § (6).


140  Beiktatta: 2007. évi II. törvény 115. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


141  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


142  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


143  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


144  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 17. §. Módosította: 2008. évi C. törvény 30. § (5) a), 2009. évi LVI. törvény 116. §.


145  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 9. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


146  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 9. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


147  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


148  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


149  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


150  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


151  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


152  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


153  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


154  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


155  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


156  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


157  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 29. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


158  Megállapította: 2002. évi LXVIII. törvény 11. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s), 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 23., 2009. évi LVI. törvény 116. §.


159  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 30. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


160  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 103. § a).


161  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 18. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


162  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


163  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 103. § b).


164  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCVI. törvény 31. § d). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


165  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


166  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


167  Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (3).


168  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


169  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 31. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


170  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 10. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


171  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 11. §. Módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 105. § (3).


172  Módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


173  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 23. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


174  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 19. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §, 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


175  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 117. §.


176  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 117. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


177  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 24. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 229. §.


178  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


179  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 25. § (1). Módosította: 2005. évi LXI. törvény 29. § (4). Ugyane törvény 30. §-a szerint a repülőtér üzemben tartója a díj meghatározásának részletes szabályait tartalmazó szabályzatot első alkalommal 2005. X. 31-ig nyújtja be a légiközlekedési hatóság részére.


180  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 13. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s), 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39), 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


181  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 13. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §, 2011. évi XCI. törvény 42. §.


182  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 13. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.


183  Beiktatta: 2011. évi XCI. törvény 36. §. Hatályos: 2011. VII. 13-tól. A megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


184  Számozását módosította: 2005. évi LXI. törvény 13. §.


185  Számozását módosította: 2005. évi LXI. törvény 13. §.


186  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 25. § (2). Számozását módosította: 2005. évi LXI. törvény 13. §.


187  Megállapította: 2012. évi CLXXXIX. törvény 11. § (1). Hatályos: 2012. XII. 15-től.


188  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 12. §. Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


189  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b), 2009. évi LVI. törvény 117. §.


190  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 14. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től.


191  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 14. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től.


192  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 229. §.


193  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


194  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 20. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


195  Módosította: 2008. évi C. törvény 30. § (5) b).


196  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


197  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 21. §. Módosította: 2008. évi C. törvény 30. § (5) c), 2009. évi LVI. törvény 116. §.


198  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


199  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


200  Az első mondat szövegét módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b), 2009. évi LVI. törvény 116. §.


201  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


202  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


203  Módosítva: 2009. évi LVI. törvény 116. § alapján.


204  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 22. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 116. §.


205  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 13. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


206  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


207  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 32. §. Módosította: 2011. évi XCI. törvény 42. §.


208  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


209  Lásd: 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet.


210  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 23. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


211  Beiktatta: 2002. évi LXVIII. törvény 14. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


212  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 37. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


213  Megállapította: 2001. évi CIX. törvény 20. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


214  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


215  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


216  Számozását módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 14. § (2).


217  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s). Számozását módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 14. § (2). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


218  Lásd: 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet, 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet, 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 3. §.


219  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 115. § (6). Számozását módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 14. § (2). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


220  Lásd: 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet.


221  Beiktatta: 2004. évi XXV. törvény 28. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s). Számozását módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 14. § (2). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


222  Lásd: 22/2005. (VI. 14.) HM-EüM együttes rendelet, 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 3. §.


223  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 14. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


224  Megállapította: 2002. évi LXVIII. törvény 15. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.


225  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s).


226  Lásd: 45/2001. (XII. 20.) KöViM rendelet, 83/2006. (XII. 13.) GKM rendelet.


227  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (1) h). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


228  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 2. §. A második mondat szövege módosíva: 2010. évi CLXXII. törvény 43. § alapján. A harmadik mondat szövegét módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


229  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2007. I. 28-tól.


230  Beiktatta: 2006. évi XCIII. törvény 1. §. Hatályos: 2006. XI. 20-tól. Lásd még: ugyane törvény 3. § (3).


231  Módosította: 2007. évi CLXXV. törvény 59. § (9) g).


232  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 229. §, 2011. évi CCI. törvény 107. § c).


233  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 229. §.


234  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § e).


235  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 33. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


236  Megállapította: 2010. évi XII. törvény 51. § (8). Hatályos: 2010. III. 1-től.


237  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (4). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


238  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 38. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


239  Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 38. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


240  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) s), 2011. évi CCI. törvény 107. § a).


241  Lásd: 5/2000. (III. 10.) KHVM rendelet, 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet, 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet.


242  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


243  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (5). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (6) a).


244  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


245  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (6) b).


246  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (6) c).


247  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 35. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


248  Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 21. §. Hatályos: 2002. I. 1-től.


249  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 17. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


250  Megállapította: 2005. évi CLXXXIV. törvény 21. § (4) a). Hatályos: 2006. I. 1-től. Lásd: ugyane törvény 21. § (5)-(6).


251  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § f).


252  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 25. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


253  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XLV. törvény 34. § (3) b). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


254  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XLV. törvény 34. § (3) b). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


255  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 3. §. Hatályos: 2006. XII. 22-től.


256  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 3. §. Hatályos: 2006. XII. 22-től.


257  Megállapította: 2011. évi XCI. törvény 38. §. Hatályos: 2011. VII. 13-tól. A megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


258  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 15. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (6). Hatálytalan: 2010. I. 2-től.


259  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (6). Hatálytalan: 2010. I. 2-től.


260  Beiktatta: 2002. évi LXVIII. törvény 16. §. Hatályos: 2003. III. 1-től.


261  Megállapította: 2006. évi CX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2007. IV. 11-től.


262  Beiktatta: 2002. évi LXVIII. törvény 16. §. Hatályos: 2003. III. 1-től.


263  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 34. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


264  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


265  Módosította: 2011. évi XCI. törvény 43. §.


266  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 5. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


267  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 14. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


268  Megállapította: 2006. évi CX. törvény 4. § (4). Módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


269  Lásd: 113/2007. (XII. 29.) GKM rendelet.


270  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 4. § (5). Hatályos: 2007. IV. 11-től.


271  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 16. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


272  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 4. § (5). Hatályos: 2007. IV. 11-től.


273  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 4. § (5). Hatályos: 2007. IV. 11-től.


274  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 4. § (5). Hatályos: 2007. IV. 11-től.


275  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 4. § (5). Hatályos: 2007. IV. 11-től.


276  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


277  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 4. § (5). Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5).


278  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 95. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


279  Megállapította: 2011. évi CCVII. törvény 32. §. Hatályos: 2012. I. 5-től.


280  Megállapította: 2008. évi C. törvény 19. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


281  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


282  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


283  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


284  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


285  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 22. § (2). A második és harmadik mondat szövegét módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


286  A fogyasztói árindex 1997-ben 118,3% volt a Statisztikai Közlöny 1998/4. számában, 1998-ban 114,3% a KSH Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent közleménye alapján. A fogyasztói árindex a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztatója alapján 1999-ben az egész évet figyelembe véve 110,0%, az előző év decemberéhez viszonyítva 111,2%. Lásd: Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás, Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató. A 2002. évi fogyasztói árindex 105,3%, az előző év decemberéhez viszonyítva 104,8% a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján. A 2003. évi fogyasztói árindex 104,7%, az előző év decemberéhez viszonyítva 105,7% a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. A 2004. évi fogyasztói árindex 105,5%, az előző év decemberéhez viszonyítva 106,8% a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. A 2005. évi fogyasztói árindex 103,6%, az előző év decemberéhez viszonyítva 103,3% a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. A 2006. évi fogyasztói árindex 103,9%, az előző év decemberéhez viszonyítva 106,5% a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján.


287  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


288  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


289  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.


290  Megállapította: 2009. évi XLVII. törvény 101. § (2). Hatályos: 2009. VI. 30-tól.


291  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 21. §. Módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


292  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.


293  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.


294  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


295  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (6). Hatályos: 2011. I. 1-től.


296  Beiktatta: 2009. évi XLVII. törvény 101. § (3). Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (3), (5).


297  Beiktatta: 2005. évi LXI. törvény 22. § (3). Számozását módosította: 2009. évi XLVII. törvény 101. § (3). Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5), 2010. évi CXLVIII. törvény 100. § (1).


298  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 35. § (7). Hatályos: 2011. I. 1-től.


299  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 36. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


300  Megállapította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (4). Hatályos: 2007. I. 1-től.


301  Megállapította: 2002. évi LXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.


302  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


303  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 129. § (6) b).


304  Lásd: 201/1998. (XII. 17.) Korm. rendelet, 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet.


305  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 37. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


306  Beiktatta: 2006. évi CX. törvény 5. § (2). Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (3), (5).


307  Számozását módosította: 2006. évi CX. törvény 5. § (2).


308  Lásd: 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet.


309  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 26. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


310  Megállapította: 2007. évi XLV. törvény 26. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


311  Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


312  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 25. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


313  Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


314  Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


315  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 31. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


316  Megállapította: 2008. évi C. törvény 20. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


317  Megállapította: 2004. évi XXV. törvény 31. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


318  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 24. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


319  Megállapította: 2011. évi XCI. törvény 37. § (1). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. A megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


320  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 38. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


321  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 23. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.


322  Megállapította: 2000. évi CXXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


323  Beiktatta: 2000. évi CXXVII. törvény 24. §. Hatályos: 2001. I. 1-től.


324  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 23. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


325  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 23. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


326  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 24. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


327  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 24. § (2). Hatályos: 2005. VII. 1-től.


328  Beiktatta: 2001. évi CIX. törvény 23. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.


329  Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 40. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


330  Beiktatta: 2007. évi CLXXV. törvény 40. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


331  Beiktatta: 2011. évi XCI. törvény 37. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. A megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


332  Beiktatta: 2011. évi XCI. törvény 37. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól. A megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.


333  Beiktatta: 2011. évi CXCVI. törvény 24. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


334  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XLV. törvény 34. § (3) b). Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


335  Megállapította: 2005. évi LXI. törvény 25. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


336  Beiktatta: 2004. évi XXV. törvény 33. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


337  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 115. § (7). Hatályos: 2009. X. 1-től.


338  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 96. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


339  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 96. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


340  Lásd: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.


341  Megállapította: 2011. évi XCI. törvény 39. § (1). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.


342  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 17. §. Módosította: 2010. évi CLXXII. törvény 105. § (3).


343  Lásd: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.


344  Lásd: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.


345  Lásd: 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet.


346  Megállapította: 2011. évi XCI. törvény 39. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.


347  Lásd: 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet.


348  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXXIX. törvény 11. § (3). Hatálytalan: 2012. XII. 15-től.


349  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 39. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


350  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 115. § (8). Hatályos: 2009. X. 1-től.


351  Lásd: 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet.


352  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 115. § (9). Hatályos: 2009. X. 1-től.


353  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


354  Lásd: 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet.


355  Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5), 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


356  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


357  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 18. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.


358  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


359  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


360  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


361  Lásd: 84/2011. (XII. 29.) NFM rendelet.


362  Lásd: 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet, 13/2012. (III. 6.) NFM rendelet.


363  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 18. § (2). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39), 52. § 9.


364  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 100. § (2).


365  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 18. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


366  Lásd: 44/2009. (IX. 4.) KHEM rendelet.


367  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 40. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


368  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 40. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


369  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 41. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § c).


370  Lásd: 22/2013. (V. 16.) NFM rendelet.


371  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39), 2010. évi CLXXII. törvény 43. §.


372  Lásd: 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet.


373  Megállapította: 2011. évi XCI. törvény 40. § (1). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.


374  Lásd: 13/2012. (III. 6.) NFM rendelet.


375  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 41. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


376  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


377  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


378  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


379  Lásd: 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet.


380  Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (39).


381  Megállapította: 2010. évi CLXXII. törvény 41. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


382  Lásd: 29/2011. (VI. 15.) NFM rendelet.


383  Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (5).


384  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 107. § b).


385  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 18. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


386  Megállapította: 2011. évi XCI. törvény 40. § (2). Hatályos: 2011. VII. 13-tól.


387  Lásd: 9/2012. (VII. 10.) HM rendelet.


388  Megállapította: 2006. évi CX. törvény 8. §. Hatályos: 2006. XII. 22-től.


389  Megállapította: 2007. évi CLXXV. törvény 42. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


390  Megállapította: 2009. évi CXLVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2010. IV. 29-től.


391  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


392  Beiktatta: 2009. évi CXLVII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


393  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


394  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


395  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


396  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 42. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


397  Beiktatta: 2011. évi XCI. törvény 41. §. Hatályos: 2011. VII. 13-tól.


398  Beiktatta: 2012. évi CLXXXIX. törvény 11. § (2). Hatályos: 2012. XII. 15-től.


399  Módosította: 2009. évi CXLVII. törvény 20. § (3).


400  Megállapította: 2007. évi II. törvény 115. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


401  Beiktatta: 2010. évi CLXXII. törvény 42. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


402  Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 216.


403  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 216. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


404  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 216. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!