Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XII.22.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.I.1. )

 

1998. évi XI. törvény

az ügyvédekről1

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Általános elvek

1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

2. §2 Az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd Magyarország területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is - a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint - megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

4. § Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

Az ügyvédi tevékenység

5. § (1) Az ügyvéd

a) képviseli az ügyfelét,

b) büntetőügyben védelmet lát el,

c) jogi tanácsot ad,

d) szerződést, beadványt, más iratot készít,

e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.

(3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:

a) adótanácsadás,

b) társadalombiztosítási tanácsadás,

c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

d) ingatlanközvetítés,

e) szabadalmi ügyvivői tevékenység,

f) olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza,

g)3 külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység,

h)4 a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása,

i)5 külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,

j)6 bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység.

k)7

(4)8 A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.

Összeférhetetlenség

6. § (1) Az ügyvéd

a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,

b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.

(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

b) az oktatói tevékenység,

c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

d) a választottbírói tevékenység,

e)9 az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi szószólói jogviszony,

f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság,

g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés,

h)10 az önkéntes tartalékos szolgálati viszony.

(3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.

7. § Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt.

Titoktartási kötelezettség

8. § (1)11 Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.

(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(3)12 A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.13

(4)14 A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira, valamint az ügyvédi titok körébe eső adatot is tartalmazó elektronikus vagy papíralapú okiratok tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző természetes és jogi személyekre megfelelően irányadó.

(5)15 Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben, - ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése - az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.

Díjazás

9. § (1) Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg.

(2) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.

Anyagi felelősség

10. § (1)16 Az ügyvéd által ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, valamint az okozott személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(2)17 Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, sérelemdíj megfizetésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt ügyvédi tevékenysége alatt fenntartani.

(3) Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Névhasználat

11. § (1) Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásakor a saját családi és utónevét vagy a leánykori nevét, valamint doktori címét használja az ügyvédi minőségre utalással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvéd kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kiadott szabályzat szerint térhet el.

Az ügyvédi kamara

12. § (1)18 Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete. Az ügyvédi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során19

a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését, szervezi a szakmai továbbképzésüket,

b)20 az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,

c)21 véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

d)22 dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,

e)23 vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok [89/M. § (1) bekezdés], az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok [89/A. § (1) bekezdés], a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák, az irodák [89/N. § (2) bekezdés] névjegyzékét,

f)24 önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn.

(3) Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) működik.

Közigazgatási hatósági ügyek intézése25

12/A. §26 (1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):27

a) felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szűnik meg,

b) felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből,

c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,

d)28 felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból,

e)29 felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból,

f)30 az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.

(2)31 A kamarai hatósági ügyben a kérelmet az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig személyesen lehet előterjeszteni. A kamarai hatósági ügyben a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.

(4)32 A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.

(5)33 A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(6)34 Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Elektronikus aláírás használata ügyvédi tevékenység végzése során35

12/B. §36 (1) Ügyvédi tevékenység végzése során - ha jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő - csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás használható:

a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását;

b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2) A hitelesítés-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását részére a területi ügyvédi kamara igazolta.

(3) A hitelesítés-szolgáltató értesíti a területi ügyvédi kamarát a tanúsítvány kibocsátásáról.

(4) Az ügyvéd az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi ügyvédi kamarát is.

(5) Az ügyvéd nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) kamarai tagsága megszűnt,

b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,

c) ügyvédi tevékenységét szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(6) A területi ügyvédi kamara az (5) bekezdés a)-c) pontjában, az ügyvéd a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(7) A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány érvényességét a területi ügyvédi kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

12/C. §37 A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÜGYVÉDI KAMARAI TAGSÁG

II. Fejezet

A KAMARAI TAGSÁG KELETKEZÉSE

Felvétel a kamarába

13. § (1)38 Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

(2)39 A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes igazolvánnyal látja el.

(3)40 A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,

b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

c) magyar jogi szakvizsgát tett,

d) legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytatott,

e) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,

f) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,

g) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.

(4) Nem vehető fel a kamarába az,

a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,

b)41 aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c)42 aki büntetlen előéletű, de

ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cb) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,

cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,

cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

e)43 aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,

f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

g)44 akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.

(5)45 A (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel az irodai tagként felvételét kérő esetén a 68. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti felelősségbiztosítással teljesül.

(6)46 A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(7)47 A (3) bekezdés d) pontjában foglalt joggyakorlatok időtartamát együttesen kell figyelembe venni.

13/A. §48 (1) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező

a) igazolja a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények igazolására szolgáló adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módok valamelyikével nem igazolja, hogy vele szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a kamarába nem vehető fel.

A felvétel iránti eljárás felfüggesztése

14. § (1) A kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.

(2)49 A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

(3)50

A kérelem elbírálása

15. § (1)51 A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított negyven napon belül dönt.

(2)52

(3)53

Az ügyvédi eskü

16. § (1)54 Az ügyvéd a kamarai felvételét követő két hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.

(2)55 Az eskü szövege a következő: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”

(2a)56

(3) Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

(4) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot az ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.

(5) Ha az ügyvéd az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az ügyvéd az esküt határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik.

(6)57 A kamara elnöke biztosítja, hogy az ügyvéd a kamarai felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a kamara elnöke ezt nem biztosítja, - az (5) bekezdéstől eltérően - az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a kamara elnöke által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni.

Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése

17. § (1) Az ügyvéd a tevékenységét - a kamara engedélyével - szüneteltetheti. A szünetelés legrövidebb időtartama 3 hónap. A szüneteltetés engedélyezését a kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az ügyvéd nem gondoskodott megfelelően megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, valamint - ha a szüneteltetést bejelentő ügyvéd alkalmazott ügyvédet, ügyvédjelöltet foglalkoztat - az alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a Munka Törvénykönyve szerinti rendezéséről.

(2)58 A szüneteltetés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

(3)59 Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a kamarának bejelenteni.

(4)60 A tevékenység folytatásának tényét a kamara a nyilvántartásba bejegyzi. A kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállnak-e.

18. § (1)61 Az országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói vagy polgármesteri megbízatás időtartama alatt az ügyvédi tevékenységet szüneteltetni kell. A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni.

(2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.

(3)62 A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és - a szüneteltetés alatt fizetendő tagdíj, valamint a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének járó tagdíj fizetése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.

A kamarai tagság területi hatálya

19. § (1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát.

(2) Ha az ügyvéd az irodát más kamara területére kívánja áthelyezni, kérnie kell a másik kamaránál az átjegyzését. Az átjegyzésig az ügyvéd kamarai tagsága a korábbi kamaránál fennáll. Az átjegyzés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

III. Fejezet

A KAMARAI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

20. §63 (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha

a) a kamarai tagságáról lemondott,

b) a kamarából kizárták,

c) meghalt.

(2) Az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd

a) a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,

b) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,

c) a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,

d)64 cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá került,

e) az esküt határidőben nem tette le,

f) tevékenysége szüneteltetésének időtartama lejárt anélkül, hogy a tevékenysége folytatásának szándékát a kamarának bejelentette volna.

(3) A kamara a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. A (2) bekezdés c) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni.

(4) A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni. A megszüntetésről szóló határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható.

(4a)65 A kamarai tagságnak a (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság, a vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az ügyvéd adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(5) Ha az ügyvéd kamarai tagsága a (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szűnt meg, az újbóli kamarai felvételre irányuló kérelem a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével nyújtható be.

20/A. §66 (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.

(2) A kamara a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálata céljából kezeli a kamarai tagfelvételi eljárást kérelmező, valamint az ügyvéd azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(3) A 13/A. § b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara

a) a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az ügyvéd kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

21. § (1) Kamarai tagságának megszűnésekor a kamara az ügyvédet törli a nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja.

(2)67 Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnését az ügyvéd nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő 15 napon belül a kamara honlapján közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉS

IV. Fejezet

A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY

A megbízás létrejötte

22. §68 Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.

23. § (1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

(2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

(3) A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.

(4) A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.

(5)69 Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.

A megbízás megszűnése

24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)-(2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek.

(4) Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.

(5) A megbízás az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik

a) a megbízás teljesítésével,

b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,

c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,

d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

(7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt lehetőségekről.

A megbízás elvállalásának korlátai

25. § (1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.

(2) Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.

(3) A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat.

(4) Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt.

25/A. §70

A meghatalmazás

26. § (1)71 Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.

(2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.

(3)72 Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályai szerint kell megadni.

(4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

(5) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.

Az okirati ellenjegyzés

27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy

a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és

b)73 az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.

(3) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

(4)74 Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult.

27/A. §75 (1)76 Az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes e-aktát kell lezárni.

(2) Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni.

A személyazonosság ellenőrzése77

27/B. §78 (1)79 Okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím alatt: fél) által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(1a)80 Az ügyvéd gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselője aláírásmintájának ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az (1) bekezdés szerinti személyazonosság-ellenőrzést köteles elvégezni.

(2) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést az ügyvéd elektronikus aláírásával látja el.

(3) A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(4) Az okirat elkészítése előtt az ügyvéd köteles a felet az ellenőrzés megkezdését megelőzően írásban tájékoztatni az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának kötelezettségéről, a 27/D. § (2) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(5) A fél ellenőrzéshez történő írásbeli hozzájárulása esetén az ellenőrzés a fél következő adataira terjed ki:

a) természetes személyazonosító adatai,

b) állampolgársága, hontalansága, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT-állampolgár jogállása,

c) lakcíme,

d) arcképmása,

e) aláírása,

f) az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:

fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)81 a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(6) Ha a fél az ellenőrzéshez nem járult hozzá, az ellenőrzés csak az igazolvány (5) bekezdés f) pontjában foglalt adataira terjedhet ki.

(7) Ha a jognyilatkozatot tevő fél helyett meghatalmazott jár el, a meghatalmazásnak az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében a félnek és meghatalmazottjának az (5) bekezdés a)-c) és e)-f) pontjaiban megjelölt adatait kell tartalmaznia.

(8) Az ügyvéd az adatigénylés iránti megkeresésében köteles a jogügyletet, amelyre a megbízást kapta azonosításra alkalmas módon megjelölni és az adatigénylésről, valamint az azzal érintett jogügyletről nyilvántartást vezetni.

(9) A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot lefolytató kamarai szerv a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben adatot igényelhet az adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból.

27/C. §82 (1) Az ügyvéd az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a fegyelmi eljárást lefolytató ügyvédi kamara részére továbbíthatja.

(2) Az ügyvéd az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni.

27/D. §83 (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha

a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,

b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az okirat számát, típusát,

b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt körülmények fennállását,

c) az igazolvány bemutatásának helyét és idejét,

d) a bejelentő nevét, aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát.

(4) Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.

(5) Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat aláírásának alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést - ha azt egyébként szükségesnek tartja - utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi.

Cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan adatainak megtekintése84

27/E. §85 Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.

Beszámítás

28. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.

(2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni.

(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha

a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,

b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,

c) más jogszabály a beszámítást tiltja.

Az iratok átvétele és kiadása

29. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.

(2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.

(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.

A letétkezelés szabályai

30. § (1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet

a) a megbízás teljesítéseként,

b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,

c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

fogadhat el.

(2) Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni.

(3) Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.

V. Fejezet

AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE

31. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.

(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

(3) A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.

(4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt.

(5)86 Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

A kirendelő határozat

32. § A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.

A kirendelt ügyvéd helyettesítése

33. § (1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt személy érdekét.

(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34. § alapján a kirendelés alól felmentését kérheti.

A kirendelt ügyvéd felmentése

34. § (1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a kirendelt ügyvéd

a) kamarai tagsága megszűnt,

b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,

c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,

d) nem szerepel a kirendelt ügyvédi jegyzéken,

e) az ellenérdekű felet más ügyben képviseli,

f) az ellenérdekű fél hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.], gyámja, gondnoka,

g) a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak bejelenteni.

(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha

a) a kamara működési területén kívül kell eljárnia,

b) olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza,

c)87 a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt ügyvéd felmentését.

(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen.

A kirendelt ügyvédi jegyzék

35. § (1) A kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet.

(2) A hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki.

36. § (1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen.

(2) A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy - az önkéntes jelentkezésen túlmenően - minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a kirendelt ügyvédi jegyzékbe.

(3) A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal.

VI. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG

Fegyelmi vétség

37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy

b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Büntetések

38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a következők:

a) megrovás,

b) pénzbírság,

c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).

39. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.

(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.

A kizárás végrehajtásának felfüggesztése

40. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.

(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.

Elévülés

41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.

(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik.

Eljáró szervek

42. § (1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el.

(2) Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 tagból áll.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul.

(4) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el.

A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott

43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú eljárásban a kamara elnökének, a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából jár el.

Kizáró okok

44. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,

b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.],

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) a kamara elnöke,

e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

45. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.

Az előzetes vizsgálat

46. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.

(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell.

(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.

(5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.

A kamara elnökének intézkedései

47. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:

a) megszünteti az előzetes vizsgálatot,

b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,

c) elrendeli a fegyelmi eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti.

A fegyelmi eljárás megindítása

48. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén - kivéve a 47. § (1) bekezdésének b) pontja esetében - a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást.

(2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott.

49. § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét.

Az első fokú fegyelmi tanács eljárása

50. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,

b) tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,

c) kitűzi a tárgyalást.

A fegyelmi intézkedés

51. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - a kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.

(3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

A tárgyalás

52. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell.

(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az idézésben tájékoztatni kell.

(3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.

53. §88 A tárgyalás nem nyilvános.

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése

54. §89 (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha

a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb,

b) olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt állapítják meg a bűnösségét nem jogerősen másodfokon, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.

(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha

a) az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntető eljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntető eljárást - hatálya alatt áll,

b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.

(3) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első vagy másodfokon az ügyvédet nem jogerősen felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, míg a (2) bekezdés esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

(4) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

(5) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.

(7) A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

54/A. §90

Az első fokú fegyelmi tanács határozata

55. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.

(3) A fegyelmi tanács a határozatában

a) az eljárást megszünteti,

b) fegyelmi intézkedést tesz,

c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki,

d) dönt az eljárási költség viseléséről.

(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.

Fegyelmi eljárás során hozott határozatok módosítása, visszavonása, kijavítása és kiegészítése91

55/A. §92 (1) Ha a kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy

a) a bíróság,

b) a kamara elnöke határozata esetében a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége, vagy

c) az elsőfokú fegyelmi határozata esetében a másodfokú fegyelmi tanács

által el nem bírált fegyelmi eljárás keretében hozott határozata jogszabályt, alapszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács csak egy ízben, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.

55/B. §93 (1) A kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) A kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás keretében hozott határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.

(3) A kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy a fegyelmi tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.

Jegyzőkönyv

56. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44. § megfelelően irányadó.

Fellebbezés

57. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(4) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése

58. § A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

59. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.

(3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott felszólalhat.

(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

A másodfokú fegyelmi tanács határozata

60. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.

(2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.

(4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5)94 A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes.

61. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni.

Az eljárás felfüggesztése

62. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.

(2) A büntetőügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és befejezéséről értesíti a kamarát.

(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.

Új eljárás kezdeményezése

63. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye.

(3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

Költség

64. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.

(3)95 A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.

A büntetés hatálya és a mentesítés

65. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.

(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes.

(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

66. § (1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.

(2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel.

NEGYEDIK RÉSZ

KÜLÖNLEGES SZERVEZETI SZABÁLYOK

VII. Fejezet

AZ ÜGYVÉDI IRODA

67. § (1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) alapítható. Az iroda jogi személy.

(2) Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat.

(3) Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni

a) az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével,

b) az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját,

c) a szavazati jogot és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,

d) az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,

e) több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,

f) a taggyűlés működésének szabályait,

g) a tagok közötti elszámolás szabályait,

h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,

i) az iroda megszűnésének szabályait.

(4) Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban a (3) bekezdés a)-b) és i) pontjában felsoroltakat kell meghatározni.

(5) Az iroda tagja jogosult az iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

Az ügyvédi irodák névjegyzéke

68. § (1) Ügyvédi tevékenységet az az iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett.

(2) Az ügyvédi irodák névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni az irodát, ha

a) az alapító okirat tartalmazza a 67. § (3), illetve (4) bekezdésében foglaltakat,

b) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba,

c) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van.

(3) Az ügyvédi iroda által kötött felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott kockázatvállalásnak legalább olyan mértékben kell mentesítenie az ügyvédi irodát az általa okozott károk megtérítése alól, mint amennyire az iroda tagjaival egyenlő számú ügyvédet egyéni felelősségbiztosítása mentesítené.

(4) A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

(5) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre.

(6)96 Az iroda, illetve az ügyvéd köteles az iroda adataiban vagy a személyi adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenteni.

(7)97 Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell benyújtani.

(7a)98 A névjegyzékbe be kell jegyezni

a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutód és a jogelőd szervezetekre vonatkozó adatokat,

b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárások kezdő és befejező időpontját,

c) csődeljárás esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét,

d) felszámolási eljárás esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét, a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét.

(8)99 Az ügyvédi iroda köteles számviteli beszámolóját annak közzététele céljából a területi kamara szabályzatában meghatározott módon az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni a területi kamara részére.

(9)100 Ha a területi kamara szabályzata elektronikus benyújtásról rendelkezik, a számviteli beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számvitelről szóló törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

(10)101 Ha az ügyvédi iroda a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott és a beszámolót a területi kamara szabályzatának megfelelően elektronikus úton küldi meg a területi kamarának, akkor a benyújtó személy a benyújtással egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a benyújtó a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és ha a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a területi kamara felhívására bemutatni.

(11)102 A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is.

Felelősség az iroda kötelezettségéért

69. § (1) Az iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségéért a tag - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem felel.

(2) Az irodára a 10. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy ha az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. Az alapító okirat meghatározhatja, hogy a kárt okozó ügyvéd milyen esetekben és mértékben köteles az iroda által megfizetett kártérítést az iroda részére megtéríteni.

(3) A kárt okozó ügyvéd - mögöttes felelősségének érintése nélkül - az ügyvédi irodával együtt is perelhető.

Az iroda taggyűlése

70. § (1) A taggyűlés az iroda tagjaiból áll, az irodát érintő összes kérdésben határoz.

(2) Egyszemélyes irodánál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja.

A taggyűlés határozatának felülvizsgálata

71. § (1) Az iroda tagja kérheti a kamarától a taggyűlés határozatának felülvizsgálatát, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik.

(2) A taggyűlés határozatának felülvizsgálata során hozott kamarai határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a határozat felülvizsgálatát.

72. § (1) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet - jogvesztés terhe alatt - a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a kamarához. A kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya, de a kamara a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kamara a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi.

(2)103 A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, legkésőbb 45 napon belül dönt. A határidő indokolt esetben egy ízben a következő elnökségi ülésig, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határozatot minden esetben indokolni kell.

(3)104 A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez címzett fellebbezést nyújthat be.

Az iroda névhasználata

73. § (1) Az iroda cégneve a következő lehet:

a) az egyik tag családi neve és a „társai”, valamint az „ügyvédi iroda” kifejezés,

b) a tagok egy részének családi neve és az „ügyvédi iroda” kifejezés.

(2) Az iroda nevében az elhunyt tag vagy a vagyoni tag családi neve akkor szerepelhet, ha ahhoz maga a tag vagy halála után az örökösei hozzájárultak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az iroda kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott szabályzat szerint térhet el.

Az irodával létrejött megbízási jogviszony

74. § (1) A megbízási jogviszony az irodával jön létre.

(2) Az irodára a 25. §-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(3) A megbízás - a szerződés felmondásán kívül - megszűnik:

a) a megbízás teljesítésével,

b) a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

c) az iroda jogutód nélküli megszűnésével.

(4) Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni.

A tag ügyvédi tevékenységének szüneteltetése

75. § Ahhoz, hogy az iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szüneteltethesse, az iroda előzetes hozzájárulása is szükséges.

Az iroda megszűnése

76. § (1) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg.

(2)105 A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha

a) az iroda a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, és a 68. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetén a kamara (3) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget,

b) az iroda taggyűlése dönt a jogutód nélküli megszüntetéséről,

c) a bíróság az irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,

d) az iroda más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy szétvált (kivált, különvált),

e) az iroda valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.

(3)106 A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi irodát, hogy a 68. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában írt feltételeknek 30 napon belül tegyen eleget.

(4)107 A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni.

(5)108 Az irodát

a) a (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal,

b) felszámolási eljárás esetén az iroda jogutód nélküli megszüntetését elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele napjával,

c) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával

kell a névjegyzékből törölni.

(6) Az iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában - a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

(6a)109 A jogutód nélküli megszűnés esetén - ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor - a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A jogutód nélkül megszűnt iroda tagja az iroda tartozásaiért az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.

(7a)110 Az iroda (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a névjegyzékből való törlésre irányuló kamarai határozat meghozatalának előzetes feltétele az állami adóhatóság, és az iroda székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(7b)111 A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda a nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal használhatja.

(7c)112 Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről egyidejűleg tájékoztatnia kell.

(7d)113 A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.

(7e)114 Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, az erről szóló jogerős végzést megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki és erről - a kijelölést tartalmazó kamarai határozat - megküldésével a bíróságot és a felszámolót három munkanapon belül értesíti.

(7f)115 A felszámolási eljárás elrendelését követően az iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (7d) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.

(7g)116 Az iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései - a megbízási jogviszonyok megszüntetése mellett - beszedésre kerülhessenek.

(7h)117 Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni a (7f) pontban meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.

Az iroda jogutódlással történő megszűnése118

77. § (1) Az iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (a továbbiakban: szétválás) esetén az iroda taggyűlése dönt, összeolvadás, beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén az érintett irodák taggyűlései döntenek.

(2) Különváláskor az iroda megszűnik, az iroda vagyona a létrejövő irodákra száll át; kiváláskor az irodából kivált tagok új irodát hoznak létre, vagy a kivált tag egyszemélyes irodát alapít az iroda vagyona egy részének felhasználásával, a kiválással érintett iroda az alapító okiratának módosítása mellett fennmarad.

(3) Beolvadás esetén az iroda megszűnik, vagyona az iroda tevékenységét folytató (átvevő) másik irodára száll; összeolvadás esetén az irodák megszűnnek, és vagyonuk a létrehozásra kerülő új irodára száll.

(4) A szétválásról, egyesülésről hozott döntésnek tartalmaznia kell az érintett irodák adatait (név, székhely), a szétválás, egyesülés módját, az új iroda (irodák) létrehozásának (alapító okirat elfogadásának) napját, az új iroda (irodák) tagjainak nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerződések elosztását.

(5) A megbízásnak a jogutód irodára való átszállásáról a megbízott iroda a megbízót a 24. § (7) bekezdése szerint köteles értesíteni.

(6)119 Az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A szétváló iroda jogutódai az irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre (69. §) lehet alkalmazni.

(8) Az irodának az e § szerint történő átalakulásakor - törvény eltérő rendelkezése hiányában - külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

A tagsági viszony megszűnése

78. § (1) Az irodában a tagsági viszony megszűnik

a) a tag kamarai tagságának megszűnésével,

b) a tagok közös megegyezésével,

c) a rendes felmondással,

d) a rendkívüli felmondással,

e) a kizárással,

f) a tag halálával,

g) az iroda megszűnésével.

(2) A tagsági viszony megszűnésekor az iroda a taggal köteles elszámolni.

Felmondás

79. § (1) A tagsági viszonyt az iroda tagja 3 hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az iroda a felmondási időt legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(2) A tagsági viszonyt az iroda 3 hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő 15 napon belül köteles az irodának bejelenteni. Megegyezés hiányában a vagyon kérdésében bármelyik fél bírósághoz fordulhat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott rendes felmondás kizárása vagy korlátozása semmis.

(4) Az iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti (rendkívüli felmondás).

Kizárás

80. § (1) A tagot az iroda taggyűlése fontos okból kizárhatja. Fontos ok különösen, ha a tag az iroda tevékenységét a magatartásával súlyosan veszélyezteti.

(2) A kizárást kimondó határozatra a 71. és a 72. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtásának halasztó hatálya van, de a kamara az iroda kérésére a tag tagsági jogait a jogerős határozat meghozataláig felfüggesztheti. A kizárás a jogerős kamarai határozattal válik végrehajthatóvá.

Vagyoni tagság

81. § (1) Az iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (vagyoni tagság).

(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve elszámolásának módjáról.

82. § (1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni.

(2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az iroda köteles a vagyoni tag örököseivel elszámolni.

83. § Az irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az irodagondnok, az irodagondnok eljárása120

83/A. §121 (1) A területi kamara az ügyvédeknél, illetve ügyvédi irodáknál a (2) bekezdésben meghatározott esetekben ellátandó ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok teljesítése érdekében irodagondnokokat jelöl ki az irodagondnokok névjegyzékéből.

(2) Irodagondnokot kell kijelölni

a) az elhunyt ügyvéd irodája részére,

b) az ügyvéd részére, ha

ba) tevékenysége folytatásában akadályoztatva van,

bb) ügyvédi kamarai tagsága megszűnt és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

c) a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha

ca) nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,

cb) nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,

cc) nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott,

cd) nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,

d) a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

(3) Az irodagondnok ellátja - a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az ügyvéddel, irodavezetővel együttműködve - az ügyvéd, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint - a csőd- és felszámolási eljárások kivételével - az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni.

(4) A területi kamara kérelemre felveszi az irodagondnoki névjegyzékbe azt az öt éves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédet, aki a kamara tagja. Nem vehető fel az irodagondnoki névjegyzékbe az az ügyvéd,

a) aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b) akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy

c) aki a tevékenységét szünetelteti.

(5) Az irodagondnok a tevékenységéért a területi kamarától díjazásra jogosult.

VIII. Fejezet

AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD

84. § (1)122 Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3) bekezdésben megjelölt tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag az ügyvéd felelősségi körén belül, és utasításai alapján működhet közre.

(2)123 Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.

(3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett.

(4)124 A kamara az alkalmazott ügyvédet arcképes igazolvánnyal látja el.

Az alkalmazott ügyvédek névjegyzéke

85. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

a)125 a 13. § (3) bekezdés a)-c) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek megfelel, és

b) ügyvéddel, ügyvédi irodával ügyvédi tevékenység végzésére munkaviszonyt létesített.

(2) Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag.

(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya

86. § (1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban.

(2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint - megszűnik, ha a kamara a munkáltatót a névjegyzékből törli, vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik.

(3) A munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed.

(4) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.

Fegyelmi büntetések

87. § A fegyelmi vétséget elkövető alkalmazott ügyvéddel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.

Törlés az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből

88. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,

a)126 aki a 13. § (3) bekezdés a)-c) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,

b)127 akinek a munkaviszonya megszűnt és a munkaviszony megszűnésétől számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt,

c) akivel szemben az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,

d) aki meghalt,

e)128 aki kéri.

(2)129 A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a kamara nem hoz határozatot.

(3)130

(4) Az alkalmazott ügyvédnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az alkalmazott ügyvéd igazolványát visszavonja.

89. § (1)131 A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az alkalmazott ügyvédekre is megfelelően irányadók.

(2)132 Ha az alkalmazott ügyvéd a tevékenységét ügyvédként kívánja folytatni, a kamara a kamarába történő felvétel szabályai szerint folytatja le az eljárást azzal, hogy azokat a feltételeket, amelyek az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe való felvételhez szükségesek voltak, újra nem kell vizsgálnia.

IX. Fejezet133

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZES VALAMELY MÁS ÁLLAMBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN134

89/A. §135 (1)136 E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a magyar állampolgárnak, illetve a külön törvény alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek Magyarország területén kifejtett tevékenységére, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult valamely EGT-államban (a továbbiakban: európai közösségi jogász).

(2)137 E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3)138 E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját EGT-államának az az EGT-állam tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.

(4)139 E fejezet alkalmazásában eseti jellegű szolgáltatásnyújtás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.

Az európai közösségi jogász névjegyzéke140

89/B. §141 (1)142 Európai közösségi jogászként Magyarország területén ügyvédi tevékenység

a) állandó jelleggel csak az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételt, vagy

b) eseti jelleggel a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét

követően folytatható.

(2) A névjegyzékbe fel kell venni azt az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kérelmezőt, aki143

a)144 saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete által kiállított, három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az adott EGT-államban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult, továbbá

b) igazolja az ügyvédi felelősségbiztosítása meglétét az erről szóló okirat hiteles magyar nyelvű fordításával, és írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a kamara megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki, valamint

c) írásbeli nyilatkozatban előzetes hozzájárulását adja a kamarának a 89/C. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti eljárásához.

(3)145 Ha az európai közösségi jogász saját EGT-államában ügyvédi társulás tagja, köteles erről - a vonatkozó adatok egyidejű közlésével - a kamarát tájékoztatni.

89/C. §146 (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet, ha

a) állandó jelleggel kíván az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet folytatni, az ügyvédi tevékenység folytatása céljából létrehozott irodájának helye,

b) eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, az együttműködési szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye, ilyen szerződés hiányában a szolgáltatás nyújtás helye,

c) alkalmazott európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, a munkaviszony létesítésére irányuló szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye

szerint illetékes kamaránál kell előterjeszteni.

(2)147 Ha az európai közösségi jogász igazolja, hogy a saját EGT-államának előírásai szerint, Magyarország területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik, az erről szóló igazolás az ügyvédi felelősségbiztosítás meglétét tanúsítja. A kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek.

(3) A felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az európai közösségi jogász megbízója kérelmére a kamara köteles

a) a megbízóval közölni az európai közösségi jogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon adatokat, melyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és

b) tájékoztatni a megbízót arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.

(4)148

89/D. §149 (1)150

(2) A kamara a névjegyzékbe vett európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

89/E. §151 (1) A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász

a)152 családi és utónevét, születési családi és utónevét,

b) állampolgárságát,

c) születési helyét és idejét, anyja nevét,

d)153 más EGT-állambeli és - ha van - belföldi címét,

e) egyetemi diplomájának, továbbá - ha rendelkezik ilyennel - ügyvédi tevékenységre jogosító vizsgáját tanúsító oklevélének számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,

f) irodájának, alkalmazott esetében munkáltatójának, és - ha van - az együttműködő ügyvéd irodájának címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, ha együttműködési szerződés megkötésére nem került sor, az elérhetőségi adatait,

g)154 névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, az ügyvéd kamarai azonosító számát,

h) tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját,

i) tevékenysége jellegét (állandó jellegű, eseti szolgáltatást nyújtó vagy alkalmazott),

j) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen az ügyvédi tevékenység folytatását vállalja,

k)155 saját EGT-állama nevét,

l)156 saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt), továbbá

m)157 saját EGT-állama szerinti ügyvédi társulásának szakmai megnevezését,

n)158 ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését,

o)159 jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való részvételre.

(1a)160 Az európai közösségi jogászok névjegyzéke az (1) bekezdésben foglalt adatok vonatkozásában - az (1) bekezdés a)-e), valamint k)-n) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)161 Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a c) és n) pontban felsorolt adatok nem nyilvánosak.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.

(4) Az európai közösségi jogász névjegyzékbe vételéről a kamara értesíti a 89/B. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szervezetet.

(5)162 A kamara az európai közösségi jogászt arcképes igazolvánnyal látja el.

Az európai közösségi jogász felvétele a kamarába163

89/F. §164 (1) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászt kérelmére a kamarába ügyvédként fel kell venni, ha

a)165 megfelel a 13. § (3) bekezdésének e)-g) pontjában foglalt feltételeknek,

b)166 az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes meghallgatáson hitelt érdemlően igazolja, hogy Magyarország területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal kapcsolatban (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is), és

c) a személyes meghallgatáson bizonyítja, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással.

(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogász kérelmére a kamarába ügyvédként felvehető abban az esetben is, ha megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, de a magyar joggal kapcsolatos ügyvédi tevékenysége (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is) három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel az (1) bekezdésben írt feltételeknek.

(3) A névjegyzékbe vételt követően megkezdett ügyvédi tevékenység idejébe a szokásos évi szabadság, a fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a szülési szabadság és betegség miatti távollét idejét összesen legfeljebb 3 hónap tartamáig lehet beszámítani.

(4)167 Az európai közösségi jogász a kamarába történő felvétellel a kamara teljes jogú tagjává válik. Az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult a saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetni névhasználatában.

89/G. §168 (1)-(2)169

(3) A kamara az európai közösségi jogászt a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint veszi nyilvántartásba, és adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának.

Az európai közösségi jogász névjegyzékből történő törlése, a kamarai tagság megszűnése170

89/H. §171 (1) Az európai közösségi jogászt a kamara törli a névjegyzékből, ha

a) nem felel meg a 89/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b) vele szemben a 89/L. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki,

c) európai közösségi jogászként azt a látszatot kelti, hogy ügyvéd, vagy bármely olyan címet, nevet, kiegészítést, illetve leírást használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult,

d) az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékéből törölni kell,

e) a kamara tagjai sorába felvételt nyert,

f) azt az európai közösségi jogász kéri, vagy

g) meghalt.

(2)172 Az ügyvéd kamarai tagsága a 20. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a saját EGT-államában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt.

(3)173

Az európai közösségi jogász működése174

89/I. §175 (1) Az európai közösségi jogász az 5. §-ban meghatározott bármelyik ügyvédi tevékenységet végezheti.

(2)176 Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag a saját EGT-állama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetheti, továbbá köteles feltüntetni a saját EGT-állama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető.

89/J. §177 (1) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel, névjegyzékbe vétel nélkül végzi - első alkalommal történő eljárása esetén - a tevékenység megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban bejelenteni a Magyar Ügyvédi Kamara részére. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, egy éven túl történő eseti szolgáltatásnyújtás esetén a bejelentést haladéktalanul meg kell újítani.

(2) Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási cselekményt követő munkanapon kell megtenni.

(3) A bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász

a) családi nevét és utónevét,

b) születési családi nevét és utónevét,

c) születési helyét és idejét, anyja születési nevét,

d) állampolgárságát,

e) EGT-állama szerinti értesítési címét,

f) EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének megnevezését, amelynek tagja,

g) nyilvántartási számát az f) pont szerinti szervezetben és

h) EGT-állama szerinti szakmai megnevezését.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell a 89/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti igazolást.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az európai közösségi jogász (3) bekezdésben meghatározott adatait automatikusan, egyéves időtartamra nyilvántartásba veszi, valamint a (3) bekezdés a), e) és h) pontjában foglalt adatokat a honlapján megjelenteti.

89/K. §178 (1) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.

(2) Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását bemutatni.

(3) Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit.

89/L. §179 (1)180 Magyarország területén állandó jelleggel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogász működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltakat.

(2)181 Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadóak; egyéb tevékenységére a saját EGT-államának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is, feltéve, hogy azok Magyarország területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.

(3) Ha az európai közösségi jogász névjegyzékbe vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes kamara ellenőrizheti.

(4)182 Az európai közösségi jogász fegyelmi felelősségére a VI. fejezet rendelkezései irányadóak, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a kamarából kizárás helyett az ügyvédi tevékenységnek Magyarország területén való folytatásától eltiltás alkalmazandó. Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászt ezzel egyidejűleg a névjegyzékből vagy a 89/J. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásból törölni kell.

(5) Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra az egyéni ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

89/M. §183 (1)184 Az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi tevékenység végzésére jogosult. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételnél a 13. § (3) bekezdésének b)-d) pontja nem alkalmazható. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzéke - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A kamara az alkalmazott európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

A társas működés formái185

89/N. §186 (1) Ügyvédi iroda alapítására, továbbá ügyvédi irodában tagsági viszony létesítésére a 89/B. § szerint kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogász is jogosult.

(2)187 Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az iroda kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda megnevezése tartalmazhatja annak a valamely EGT-államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az európai közösségi jogász.

(3) Az irodára az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Együttműködés a kamarák között, valamint az európai közösségi jogász saját EGT-államának ügyvédi nyilvántartást vezető hatóságával188

89/O. §189 (1)190 A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi ügyben köteles együttműködni, és egymásnak, valamint a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást végző szervezetének az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.

(2) Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:

a)191 az európai közösségi jogász ellen indítandó fegyelmi eljárás előtt a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét a fegyelmi eljárás indításáról értesíteni és az eljárásban együttműködni, a fegyelmi eljárásban hozott határozatot megküldeni és lehetőséget biztosítani arra, hogy a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének képviselője a fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit a fellebbviteli fórumon ismertethesse,

b)192 a 89/H. § (1) bekezdése szerinti törlésről a saját EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni, továbbá

c)193 azon ügyvédek esetében, akik más EGT-államban is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az érintett EGT-állam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.

(3) Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.

Az európai közösségi jogász kamarai képviseleti joga194

89/P. §195 (1)196 A kamara a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.

(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok a kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A kamara a bizottság véleményét köteles beszerezni minden olyan döntés meghozatalához, szabályzat kidolgozásához, amely a bizottság által képviselt körre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapít meg.

X. Fejezet197

A KÜLFÖLDI JOGI TANÁCSADÓ

90. § (1) Külföldi jogi tanácsadó az, aki a 92. § (1) bekezdésében meghatározott jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi. A külföldi jogi tanácsadó a tevékenységét kizárólag annak az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott megbízás alapján végezheti, amellyel az együttműködési szerződést kötötte. Ha az együttműködési szerződés úgy rendelkezik, a külföldi jogi tanácsadó a tevékenységi körében maga is elfogadhatja a megbízást.

(2) Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával (a továbbiakban: külföldi iroda) is megköthető.

(3) Külföldi jogi tanácsadói tevékenységet - legkorábban a felvétel időpontjától kezdődően - az végezhet, akit a kamara a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe felvett. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.

(4)198 A kamara a külföldi jogi tanácsadót arcképes igazolvánnyal látja el.

A külföldi jogi tanácsadók névjegyzéke

91. § (1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

a)199 a 13. § (3) bekezdés e) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,

b) a 90. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt együttműködési szerződést kötött,

c) igazolta, hogy külföldön ügyvédi tevékenység végzésére jogosult,

d) igazolta, hogy a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti országban jó hírnévnek örvend, és nem áll büntető- vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,

e) a tevékenységét magyar ügyvédi irodában vagy magyar ügyvéddel közös irodában végzi.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjáról a külföldi ügyvéd működési helye szerint illetékes ügyvédi kamara vagy ennek hiányában az arra illetékes külföldi hatóság igazolását lehet elfogadni.

(3) Nem vehető fel a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe az a külföldi ügyvéd, aki, illetőleg akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.

(4) A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

A külföldi jogi tanácsadó működése

92. § (1)200 A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot.

(2) A külföldi jogi tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül jogi tevékenységet nem végezhet.

(3) A külföldi jogi tanácsadó nem kamarai tag. A tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar ügyvédi tevékenység folytatására jogosult.

(4) Magyar ügyvéd, ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén a magyar ügyvéd neve mellett, illetőleg a magyar iroda elnevezésében fel lehet tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az együttműködésre való utalást. A külföldi jogi tanácsadó a tevékenysége során - a külföldi jogi tanácsadói minőségre utalással - használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét, a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.

(5) A magyar ügyvéd a kamara engedélye nélkül társtulajdonosként (partnerként) csatlakozhat külföldi ügyvédi irodához.

Fegyelmi büntetések

93. § A fegyelmi vétséget elkövető külföldi jogi tanácsadóval szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.

Törlés a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből

94. § (1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből törölni kell azt,

a) aki a 91. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) akinek a magyar ügyvéddel, ügyvédi irodával kötött együttműködési megállapodása megszűnt,

c) akivel szemben a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,

d) aki meghalt,

e) aki, illetőleg akinek a külföldi irodája Magyarországon kereskedelmi képviseletet létesített.

(2)201 A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók.

(3) A kamara a külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törléséről szóló jogerős határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.

(4) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlése nem érinti a külföldi irodával létrejött együttműködési szerződést.

(5) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlésekor a kamara a külföldi jogi tanácsadó igazolványát visszavonja.

XI. Fejezet202

AZ ÜGYVÉDJELÖLT

95. § (1) Ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti.

(2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett.

(3)203 A kamara az ügyvédjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el.

Az ügyvédjelöltek névjegyzéke

96. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

a)204 a 13. § (3) bekezdés a), b) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,

b)205 munkaviszonyt létesített ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéddel vagy olyan ügyvédi irodával, amelynek ilyen ügyvéd tagja van.

(2) Az ügyvédjelölt nem kamarai tag.

(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására való jogosultság206

96/A. §207 (1) A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére - kérelemre - bejegyzi, ha

a)208 legalább két évig ügyvédi tevékenységet folytatott,

b) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

c) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tárgyi feltételeket az ügyvédjelölt foglalkoztatása során biztosítja.

(2) A kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3)209

Az ügyvédjelölt működése

97. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

(2) Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.

(3) Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenőrzi. A kamara köteles az ügyvédjelöltek képzéséről gondoskodni.

(4)210 Az ügyvéd az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni köteles.

Fegyelmi büntetések

98. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.

(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az ügyvédjelöltet, ha arra érdemes.

Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből

99. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt,

a)211 aki a 13. § (3) bekezdés a), b) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,

b)212 akinek a munkaviszonya megszűnt vagy az őt foglalkoztató ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultságát törölték, és a munkaviszony (jogosultság) megszűnésétől (törlésétől) számított három hónapon belül a 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített ügyvédjelölti munkaviszonyt,

c) akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,

d) aki a jogi szakvizsgát letette, legkésőbb a vizsga letételétől számított 3 hónap eltelte után,

e) aki meghalt,

f)213 aki kéri.

(2)214 A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók, azzal, hogy az (1) bekezdés e) pontja esetén a kamara nem hoz határozatot.

(3)215

(4) Az ügyvédjelölt munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvében foglalt eseteken túl - a 86. § (2) bekezdésében említett esetekben megszűnik.

(5) Az ügyvédjelöltnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az ügyvédjelölt igazolványát visszavonja.

Egyéb rendelkezések

100. § (1) A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed.

(2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.

101. § A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ügyvédjelöltekre megfelelően irányadók.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ÜGYVÉDI KAMARA

XII. Fejezet216

A TERÜLETI KAMARA

102. § (1) A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben: területi kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik; a működési területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.

(2)217 A területi kamara működési területe a törvényszékek illetékességi területével azonos.

(3) A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére.

A területi kamara szervei

103. § (1) A területi kamara szervei

a) a közgyűlés,

b) a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség),

c) a fegyelmi bizottság,

d) az összeférhetetlenségi bizottság,

e) az ellenőrző bizottság.

(2) Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.

A közgyűlés

104. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.

(2) A közgyűlés

a) megválasztja és beszámoltatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a területi bizottságokat, a területi bizottság tisztségviselőit és tagjait,

b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

d) javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának,

e) elfogadja a területi kamara alapszabályát,

f) a területi kamara működési területére vonatkozó területi szabályzatot és területi iránymutatást adhat ki,

g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,

h) ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A területi kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi iránymutatást tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező.

(4)218 A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el.

105. § (1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés tagjait a meghívásban a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.

(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több mint fele jelen van.

(3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

(4) A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), a területi kamara alapszabályának és szabályzatának elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.

A területi elnökség

106. § (1) A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, titkárából (főtitkárából), a fegyelmi megbízottból (fegyelmi főmegbízottból) és a tagokból áll. A tagok száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem állapítja meg.

(2) A területi elnökség

a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

b) előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,

c) első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

d)219 első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

e) első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,

f) első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,

g) elbírálja a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,

h)220 ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,

i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

j) meghatározza a kamarai tagdíj összegét,

k) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

l) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat,

m) kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesről nem gondoskodott,

n) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

o)221 elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és első fokon határoz a vizsgálat befejezéséről.

(3)222 A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

A területi kamara elnöke

107. § (1) A területi kamara elnöke

a) képviseli a területi kamarát,

b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,

d) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,

e) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

f) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,

g) irányítja a területi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

h) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

(2)223 A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja, akit a határozat érint.

108. § A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg.

XIII. Fejezet224

A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA

109. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.

(5)225

110. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

a) a teljes ülés,

b) az elnökség,

c) a fegyelmi bizottság,

d) az összeférhetetlenségi bizottság,

e) a választási bizottság,

f) az ellenőrző bizottság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.

A teljes ülés

111. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés, amely 100 tagból áll. Tagjai

a) a területi kamarák elnökei,

b) a területi kamarák által küldött 1-1 tag,

c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott tagok.

(2) A teljes ülés

a) megválasztja és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,

b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

c) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,

d) elfogadja az Alapszabályt,

e) szabályzatot és iránymutatást adhat ki,

f) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,

g) ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes ülést össze kell hívni. A teljes ülés tagjait a meghívásban a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.

(4) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

(5) A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

(6) A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.

(7) A teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a teljes ülés tagja nyújthatja be.

112. § (1) A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki

a) az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól (etikai szabályzat),

b) az ügyvédi névhasználatról,

c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól,

d)226 az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól,

e) a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről,

f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,

g) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának szabályairól,

h) a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról,

i) a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,

j)227 a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,

k)228 az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység végzésének technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek, ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok őrzésének - ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő eljárást is - részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,

l)229 az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról,

m)230 a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól,

n)231 az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól,

o)232 az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről,

p)233 a biztonsági jel gyártásával, beszerzésével, rendelkezésre bocsátásával, kezelésével, felhasználásával, a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával, a biztonsági jel ellenértékének megfizetésével és nyilvántartásával, valamint az ezekkel összefüggő kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá a biztonsági jel ellenértékének összegéről,

q)234 minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.

(2) A teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki.

(3) Az Alapszabály a területi kamarákra, a szabályzat a területi kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre, külföldi jogi tanácsadókra és ügyvédjelöltekre kötelező.

Az elnökség

113. § (1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból (titkárból), a fegyelmi főmegbízottból (fegyelmi megbízottból), továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll. A tagok száma 25 fő, ha a teljes ülés másképpen nem állapítja meg.

(2) Az elnökség

a) összehívja a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a teljes ülés működését, megszervezi a teljes ülés határozatainak végrehajtását,

b) előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a teljes ülésnek,

c) másodfokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

d)235 másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

e) másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,

f) másodfokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,

g) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

h) dönt a tisztségviselők díjazásáról,

i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

j) a területi kamara elnökségének jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,

k) elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni, továbbá a 47. § (3) bekezdés szerinti fellebbezést,

l) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,

m) ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,

n) meghatározza a kamarai választások időszakát,

o)236 másodfokon határoz a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálat befejezéséről,

p)237 elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

(3) Az elnökség határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a területi kamara nyújthatja be. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

114. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,

b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,

c) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

d) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint.

115. § A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg.

XIV. Fejezet238

A KAMARA ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT ADATOK
ÉS A TESTÜLETI ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

116. § (1) A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:

a) családi és utónevét,

b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolvány számát,

c) lakcímét,

d) egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,

e) irodájának címét, telefon- és telefax-számát,

f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató nevét és címét,

g)239 az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát, az ügyvéd anyakönyvi számát,

h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját, a tevékenység 7. § szerinti korlátozását, továbbá a vagyoni tagságot,

i) a fegyelmi büntetést, a mentesítés időpontját,

j) nyelvtudását,

k) kitüntetéseit,

l) kamarai tisztségét,

m)240 a kamarai tagnak az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését,

n)241 a kamarai tag jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való részvételre,

o)242 a kamarai tagnak az ügyvédjelölt foglalkoztatására vonatkozó jogosultságát,

p)243 az ügyvéd elektronikus elérhetőségét (elektronikus levélcím, honlap),

q)244 az ügyvéd által megjelölt főbb jogterületeket, amelyeken tevékenységét kifejti.

(1a)245 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a)-d), j), k) és m) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) Külföldi jogi tanácsadó esetén az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell nyilvántartani, de a külföldi jogi tanácsadóval együttműködő magyar ügyvéd (iroda) adatait, a külföldi iroda nevét, címét és a külföldi bejegyzésre vonatkozó adatait a külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásában szerepeltetni kell.

(3)246 A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:

a) neve,

b) székhelye,

c) telefon és telefax száma,

d) elektronikus elérhetősége (elektronikus levélcím, honlap),

e) irodavezető neve,

f) tagjainak neve,

g) tagjainak lakcíme.

(3a)247 A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a (3) bekezdés c)-g) pontja kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)248 Az ügyvédet, alkalmazott ügyvédet, külföldi jogi tanácsadót és ügyvédjelöltet nyilvántartó kamara neve, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatok közül az (1) bekezdés a), e), h), n), p) és q) pontjában, a (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben felsorolt adatok - a lakcím kivételével - nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók.

(5)249 A kamara az érintett kérelmére a (4) bekezdésben szereplő adatokon felül az érintettre vonatkozó, az (1) és (3) bekezdésben szereplő egyéb adatot is kereshető módon közzéteszi (ügyvédkereső).

(6)250 A kamara az ügyvédkeresőben közzétett adatokat az érintett eltérő rendelkezése hiányában jogosult az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbítani az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső működtetése céljából.

(7)251 A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.

(8)252 A kamara a (4) bekezdésben szereplő adatokon túl megkeresésre felvilágosítást nyújt

a) arról, hogy a megkeresésében megjelölt személy, iroda az általa vezetett névjegyzékben szerepel vagy sem,

b) arról, hogy a megkeresésben megjelölt személy az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről, illetve az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásban szerepel vagy sem,

c) a kijelölt irodagondnok nevéről, hivatali levelezési címéről,

d) az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő, valamint megszűnt ügyvédi iroda nevéről székhelyéről, az átalakulás formájáról,

e) arról, ha az ügyvédi irodával szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,

f) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nevéről, hivatali levelezési címéről,

g) az ügyvédi iroda névjegyzékből való törlésének időpontjáról.

(9)253 A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)-f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)-g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi. A területi kamara a honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolókat haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé teszi és biztosítja, hogy azok a honlapon az ügyvédi iroda nevének megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek legyenek. A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a területi kamara őrzi. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. A területi kamara a számviteli beszámoló megküldésének és közzétételének szabályait szabályzatban határozza meg.

(10)254 A Magyar Ügyvédi Kamara az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.

117. § A kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén - tagjain kívül - a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az alapszabály felsorol.

118. §255 Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait a Hivatalos Értesítőben kell közzétenni, a kamarák alapszabályát és szabályzatait - az alapszabályban meghatározott módon - a tagok és mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni. A kamarai határozatok a tagok számára nyilvánosak.

XV. Fejezet256

A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA
ÉS MEGBÍZATÁSUK MEGSZŰNÉSE

119. §257 (1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tisztségviselők) - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - bármely kamarai tag megválasztható.

(2) A tisztségviselőket - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - négyévente közvetlenül választják, titkos szavazással (a továbbiakban: általános választás).

(3) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.

(4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a (4) bekezdésben megjelölteken kívül más tisztségviselő (4) bekezdés szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.

120. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.

(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

XVI. Fejezet258

A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉNEK ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE259

120/A. §260 (1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) e § szerint ellenőrzi az ügyvédnek

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, valamint

b) a törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban261

foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).

(2) A kamara elnöksége az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot hivatalból indítja meg és a fegyelmi megbízottak közül kijelöli a vizsgálatot lefolytató személyt (a továbbiakban: vizsgálóbiztos).

(3) A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében

a) tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott szabályzat szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet,

b) az ügyvéd irodájába, alirodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet (helyszíni vizsgálat).

(4) A kamara elnöksége a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt.

(5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést megszünteti.

(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd megszegte a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben vagy az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában

a) felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének.

(7) A területi elnökségnek az (5) bekezdés és a (6) bekezdés b) pontja szerinti határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak, a (6) bekezdés a) pontja szerinti határozata ellen pedig az ügyvéd a határozat közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(8) A kamara a határozatában foglaltak teljesítését e § rendelkezései szerint ellenőrizheti.

(9) Ha a (6) bekezdés szerint megállapított kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a kamara elnöksége a bejelentést az ügyvéd helyett megteszi.

(10) Az ügyvéd köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásaiban, határozataiban foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.

(11) A kamara, a vizsgálóbiztos és a Magyar Ügyvédi Kamara az ellenőrzés során jogosult az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerésére; az ellenőrzésben részt vevő kamarai tagok és alkalmazottak titoktartási kötelezettségére az ügyvéd titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

XVII. Fejezet262

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

121. § (1)263 Az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezetben együtt: kamara) működése felett.

(2)264 Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.

(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

122. § (1)265 Ha az igazságügyért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2)266 Az igazságügyért felelős miniszter felhívja a kamarát a kirendelt ügyvédi jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(3)267 Az érintett kamara köteles - az igazságügyért felelős miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogszabálysértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.

123. § (1)268 Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyért felelős miniszter - a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - az illetékes törvényszékhez fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.

(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást és rendelkezést hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy az ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

124. § (1) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését (teljes ülését). Ha a közgyűlés (teljes ülés) a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

(2) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet.

(3) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

(4) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.

125. § (1)269 A kamarák az alapszabályukat, szabályzatukat, iránymutatásukat az elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek.

(2) Az Alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat, a területi szabályzat, az iránymutatás és a területi iránymutatás nem lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.

XVIII. Fejezet270

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

126. § (1) Ez a törvény 1998. július 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)271

(3) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Kamarát említi, ezen a Magyar Ügyvédi Kamarát kell érteni.

(4) A jogszabályokban az „egyéni ügyvéd” kifejezés „ügyvéd”, a „társas ügyvédi iroda” kifejezés „ügyvédi iroda” kifejezésre módosul.

127. §272

128. §273

129. § (1) Az 5. § (2) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése előtt alkotott jogszabály alapján végzett tevékenységet.

(2)274

(3) Az ügyvédi kamarai tagságát országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása miatt szüneteltető ügyvéd a kamarai tisztségét, bizottsági tagságát e megbízatásának lejártáig fenntarthatja, ha arra e törvény hatálybalépése előtt választották meg.

130. § (1)275

(2)276

(3) A törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor hatályban volt jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

130/A. §277 A 2009. december 31. napján ügyvédjelölti névjegyzékben szereplők számára az ügyvédjelölti tevékenység 2013. január 1. napjáig történő folytatásának és az ügyvédjelölti joggyakorlat kamarai igazolásának nem feltétele az, hogy az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkezzen. Ha azonban a megjelölt időtartam alatt az ügyvédjelölt másik ügyvéddel létesít munkaviszonyt, ennek az ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkeznie kell.

130/B. §278 (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 20. § (4a) bekezdését, 76. § (6a) bekezdését, 76. § (7a)-(7c) bekezdését, valamint 76. § (7e)-(7h) bekezdését a 2014. március 15-ét követően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban kell alkalmazni. E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 76. § (7d) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.

(2)279 E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltakat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2015. április 30-át követően megkötött letéti szerződésekre kell alkalmazni.

(3)280 Az ügyvéd a 2015. május 1-jén hatályos összes pénzletétre vonatkozó ügyvédi letéti szerződését köteles 2015. december 31-ig e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltak szerint a területi kamara letéti nyilvántartásában rögzíteni.

(4) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 68. § (8) bekezdése, valamint 116. § (9) bekezdése szerinti, az ügyvédi iroda számviteli beszámolójának beküldésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget először a 2014. évi számviteli beszámoló tekintetében kell teljesíteni.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák a Módtv.-vel megállapított 25/A. § (1) bekezdésben, 25/B. §-ban, valamint 30/A. §-ban meghatározott feladataik ellátására gazdasági társaságot hozhatnak létre; a gazdasági társaság tagja kizárólag területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara lehet.

131. § (1)281 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendelettel szabályozza

a) a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget,282

b) a pártfogó ügyvéd díjazását és a kirendelés ellátásának díját,283

c) az ügyvédjelölti joggyakorlatot.

(2)284 A kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.285

132. §286

133. §287 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter arra, hogy az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni, rendeletben szabályozza.288

133/A. §289 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) azoknak az ügyeknek a nyilvántartására vonatkozó szabályokat, amelyekben a 27/B. § szerinti ellenőrzésre kerül sor,290

b) az okiratok ellenjegyzése során a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos eljárás részletes szabályait,291

c) az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványára vonatkozó részletes szabályokat,292

d) a székhely szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat,293

e)294 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 12/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

134. §295 Ez a törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről,

b) az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.



1  Kihirdetve: 1998. III. 16.


2  Megállapította: 2003. évi XI. törvény 1. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § a).


3  Megállapította: 2007. évi CLXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


4  Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 13. § (1). A korábbi 2007. évi LXI. törvény 34. § (1) bekezdésével másodikként beiktatott h) pontot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 445. §. Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


5  Beiktatta: 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (1) j). Hatályos: 2004. V. 1-től. Jelölését módosította: 2006. évi XLIX. törvény 34. §.


6  Megállapította: 2013. évi CLXV. törvény 22. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


7  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCVII. törvény 162. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 1-től.


8  Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 13. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-től.


9  Megállapította: 2004. évi LVII. törvény 21. §. Módosította: 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (10) a).


10  Beiktatta: 2012. évi CCV. törvény 257. §. Hatályos: 2012. XII. 30-tól.


11  Az első mondat szövegét megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 1. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


12  A második mondat szövegét módosította: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (1) b).


13  Lásd: 169/2010. (IX. 23.) AB határozat.


14  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) a).


15  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


16  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


17  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


18  Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLXXXI. törvény 115. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


19  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) b).


20  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 15. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


21  Jelölését módosította: 2009. évi LXXV. törvény 15. §.


22  Jelölését módosította: 2009. évi LXXV. törvény 15. §.


23  Megállapította: 2003. évi XI. törvény 2. §. Jelölését módosította: 2009. évi LXXV. törvény 15. §.


24  Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 13. § (3). Jelölését módosította: 2009. évi LXXV. törvény 15. §.


25  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 141. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től.


26  Beiktatta: 2005. évi LXXXIII. törvény 141. §. Hatályos: 2005. XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


27  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


28  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


29  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


30  Beiktatva: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (1) alapján. Hatályos: 2010. I. 1-től.


31  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


32  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


33  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


34  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 16. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


35  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


36  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


37  Beiktatta: 2013. évi LXXXI. törvény 38. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


38  Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (1) b).


39  Módosította: 2007. évi CLI. törvény 17. § (4).


40  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


41  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


42  Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.


43  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) c), (32) c).


44  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 17. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


45  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


46  Beiktatta: 2007. évi I. törvény 115. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


47  Beiktatta: 2010. évi CXXXVI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


48  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.


49  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 18. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


50  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) a). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


51  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 19. §. Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (39).


52  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (32) b). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.


53  Hatályon kívül helyezte: 2005. évi LXXXIII. törvény 339. § 24. Hatálytalan: 2005. XI. 1-től.


54  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) a).


55  Megállapította: 2012. évi CCXI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


56  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXI. törvény 33. § (3). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


57  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 20. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


58  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


59  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


60  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 21. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


61  Megállapította: 2014. évi XVIII. törvény 4. §. Hatályos: 2014. V. 16-tól.


62  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2010. VII. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


63  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 23. §. Hatályos: 2010. VII. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


64  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) c), (32) c).


65  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


66  Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 66. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.


67  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) d).


68  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 24. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


69  Megállapította: 2003. évi XI. törvény 4. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


70  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCVII. törvény 162. § (1). Hatálytalan: 2012. III. 1-től.


71  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 25. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


72  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.


73  Megállapította: 2001. évi XXXV. törvény 33. §. Hatályos: 2001. IX. 1-től. Lásd még: 2001. évi XXXV. törvény 2. § 14. és 17. pont.


74  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 5. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


75  Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 14. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


76  Megállapította: 2008. évi XXX. törvény 60. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.


77  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


78  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


79  Módosította: 2012. évi LXXXV. törvény 19. §.


80  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (8). Hatályos: 2014. III. 15-től.


81  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


82  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


83  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


84  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 5. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


85  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 5. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.


86  Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 86. § (1). Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) c).


87  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) b).


88  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


89  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (11). Hatályos: 2014. I. 1-től.


90  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (32) a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


91  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


92  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


93  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


94  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 33. § (2).


95  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 27. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


96  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 28. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


97  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 28. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


98  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (12). Hatályos: 2014. III. 15-től.


99  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (12). Módosította: 2014. évi XXXIX. törvény 13. § a).


100  Beiktatta: 2014. évi XXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2014. IX. 30-tól.


101  Beiktatta: 2014. évi XXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2014. IX. 30-tól.


102  Beiktatta: 2014. évi XXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2014. IX. 30-tól.


103  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


104  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 29. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


105  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (13). Hatályos: 2014. III. 15-től.


106  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) e).


107  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 30. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


108  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (14). Hatályos: 2014. III. 15-től.


109  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.


110  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


111  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


112  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


113  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


114  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


115  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


116  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


117  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.


118  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (32) d).


119  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) f).


120  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (17). Hatályos: 2014. III. 15-től.


121  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (17). Hatályos: 2014. III. 15-től.


122  Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


123  Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


124  Módosította: 2007. évi CLI. törvény 17. § (4).


125  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 2. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


126  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


127  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 31. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


128  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


129  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 31. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


130  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) d). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


131  Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 65. § (1) b).


132  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) d).


133  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


134  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 32. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § c).


135  Megállapította: 2007. évi I. törvény 115. § (3). Hatályos: 2007. VII. 1-től.


136  Módosította: 2007. évi LXIV. törvény 66. § (1) a), 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) e), 2011. évi CCI. törvény 163. § d).


137  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 33. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


138  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) f).


139  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 33. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


140  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 34. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től.


141  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


142  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 34. § (1). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § d).


143  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 34. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


144  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) g), h).


145  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) i).


146  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


147  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) g), 2011. évi CCI. törvény 163. § d).


148  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) e). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


149  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


150  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) f). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


151  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


152  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 35. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


153  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) k).


154  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) g).


155  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) j).


156  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) j).


157  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) j).


158  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


159  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


160  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


161  Megállapította: 2007. évi LXIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


162  Beiktatta: 2007. évi CLI. törvény 17. § (2). Hatályos: 2007. XII. 21-től.


163  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


164  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


165  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 4. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


166  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § d).


167  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) j).


168  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


169  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) g). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


170  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


171  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


172  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) i).


173  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) h). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


174  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


175  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


176  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) j).


177  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 36. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


178  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


179  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


180  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § e).


181  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) g), 2011. évi CCI. törvény 163. § d).


182  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 37. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § d).


183  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


184  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (5). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


185  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


186  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


187  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 16. § (4). Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) l).


188  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) g).


189  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


190  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) m).


191  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) m).


192  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) m).


193  Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 16. § (5). Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) m), n).


194  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


195  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 6. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


196  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 38. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


197  Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.


198  Módosította: 2007. évi CLI. törvény 17. § (4).


199  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


200  Módosította: 2003. évi XI. törvény 11. § (2).


201  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 39. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


202  Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.


203  Módosította: 2007. évi CLI. törvény 17. § (4).


204  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 7. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


205  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 40. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


206  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.


207  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 41. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


208  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (18). Hatályos: 2014. I. 1-től.


209  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXXVI. törvény 9. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


210  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 42. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


211  Megállapította: 2010. évi CXXXVI. törvény 8. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


212  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 43. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


213  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 43. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


214  Megállapította: 2009. évi LXXV. törvény 43. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


215  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) i). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


216  Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.


217  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § f).


218  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 142. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 163. § g).


219  Megállapította: 2003. évi XI. törvény 7. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


220  Megállapította: 2003. évi XI. törvény 7. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


221  Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (1). Hatályos: 2007. XII. 15-től.


222  Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (39).


223  Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (39).


224  Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.


225  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CCII. törvény 32. § (1) g). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


226  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (20). Hatályos: 2014. I. 1-től.


227  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (21). Hatályos: 2014. I. 1-től.


228  Beiktatta: 2003. évi LXXXI. törvény 15. §. Hatályos: 2005. I. 1-től.


229  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


230  Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (2). Hatályos: 2007. XII. 15-től.


231  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 44. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


232  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 44. §. Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


233  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (22). Hatályos: 2014. I. 1-től.


234  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (22). Hatályos: 2014. I. 1-től.


235  Megállapította: 2003. évi XI. törvény 8. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.


236  Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (3). Hatályos: 2007. XII. 15-től.


237  Jelölését módosította: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (3).


238  Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.


239  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (30) h).


240  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


241  Beiktatta: 2007. évi LXIV. törvény 9. §. Hatályos: 2007. VIII. 1-től.


242  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 45. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


243  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (24). Hatályos: 2014. III. 15-től.


244  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (24). Hatályos: 2014. III. 15-től.


245  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 32. § (6). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


246  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.


247  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.


248  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.


249  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.


250  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.


251  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (25). Hatályos: 2014. III. 15-től.


252  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (26). Hatályos: 2014. III. 15-től.


253  Megállapította: 2014. évi XXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2014. IX. 30-tól.


254  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (26). Hatályos: 2014. III. 15-től.


255  Módosította: 2009. évi LXXV. törvény 143. § (2) p).


256  Számozását módosította: 2003. évi XI. törvény 6. §.


257  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (27). Hatályos: 2014. I. 1-től.


258  Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4). Hatályos: 2007. XII. 15-től.


259  Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4). Hatályos: 2007. XII. 15-től.


260  Beiktatta: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4). Hatályos: 2007. XII. 15-től.


261  Lásd: 2007. évi CXXXVI. törvény 45. § (4)-(5).


262  Számozását módosította: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4).


263  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


264  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


265  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


266  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


267  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


268  Megállapította: 2005. évi LXXXIII. törvény 143. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g), 2011. évi CCI. törvény 163. § g).


269  Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


270  Számozását módosította: 2007. évi CXXXVI. törvény 51. § (4).


271  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 355. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


272  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 355. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


273  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) j). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


274  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) k). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


275  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 355. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


276  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXV. törvény 144. § (2) l). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


277  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 46. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


278  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 100. § (29). Hatályos: 2014. I. 1-től.


279  Módosította: 2014. évi XXXIX. törvény 13. § b).


280  Módosította: 2014. évi XXXIX. törvény 13. § c).


281  Megállapította: 2007. évi CLI. törvény 17. § (3). Hatályos: 2007. XII. 21-től.


282  Lásd: 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet.


283  Lásd: 7/2002. (III. 30.) IM rendelet.


284  Beiktatta: 2003. évi LXXX. törvény 86. § (2). Hatályos: 2003. XI. 7-től.


285  Az óradíj 2004. január 1-jétől 3000 forint, 2014. január 1-jétől 4000 forint: Lásd: 2003. évi CXVI. törvény 54. § (3), 2004. évi CXXXV. törvény 58. § (4), 2005. évi CLIII. törvény 61. § (4), 2006. évi CXXVII. törvény 58. § (4), 2007. évi CLXIX. törvény 58. § (4), 2008. évi CII. törvény 56. § (4), 2009. évi CXXX. törvény 73. § (4), 2010. évi CLXIX. törvény 61. § (4), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 58. § (4), 2012. évi CCIV. törvény 55. § (4), 2013. évi CCXXX. törvény 56. § (4).


286  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 355. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


287  Beiktatta: 2003. évi XI. törvény 10. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 173. § (4) g).


288  Lásd: 1/2004. (I. 8.) IM rendelet, 18/2007. (III. 19.) IRM rendelet.


289  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 416. § (2). Hatályos: 2007. XI. 17-től.


290  Lásd: 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet.


291  Lásd: 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet.


292  Lásd: 13/2008. (VI. 24.) IRM rendelet.


293  Lásd: 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet.


294  Beiktatta: 2009. évi LXXV. törvény 47. §. Hatályos: 2009. X. 1-től.


295  Megállapította: 2007. évi I. törvény 115. § (4). Hatályos: 2007. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!