Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XII.18.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

a vízkészletjárulék kiszámításáról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §-aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18-21. pontjaiban foglaltak alapján - figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra - a következőket rendelem el:

1. § (1)1 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók - a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott - fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.

(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1)2 Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15/B. § (2) bekezdése szerinti VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat - legfeljebb az eljárás megindítását megelőző tárgyévre - a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg.

(2)3 A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat.

3. §4 A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály5 alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni.

4. § A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött - az engedélyben vízigényként megjelölt - vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.

5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)6 a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, felszíni vizek esetén kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;

b)7 felszín alatti vízhasználat esetén a vízmérőt és a kútvízmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben - ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) - az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;

c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;

d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;

e)8 a vízmérő, a kútvízmérő és vízhozammérő állását havonta a hónap első munkanapján, a vízállásmérő állását minden munkanapon le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni;

f)9 ha a mérőeszköz meghibásodik és a vízhasználó az a) pont szerinti mérésről 30 - kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 - napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a megelőző naptári év azonos időszakában mért vízmennyiség, ennek hiányában a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;

g)10 a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül;

h)11 a vízilétesítmény kezelője, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni az a) pontban részletezett mérőeszköz alkalmazásáról, szakszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról és a mért adatok nyilvántartásáról.

(1a)12 A mérőeszközök meghibásodását vagy cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a beépített mérőeszköz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak eleget tesz. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, az a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül.

(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiségmérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;

b) az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a nem mért vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.

6. §13

7. § Az 1. számú melléklet „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott rovatainak megfelelő vízhasználatok esetén a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.

8. § Az 1. számú mellékletnek a vízfolyások kategóriáját tartalmazó táblázatában fel nem sorolt vízfolyások kategóriájának megállapításánál annak a táblázatban szereplő vízfolyásnak a kategóriáját kell figyelembe venni, amelynek a vízgyűjtőterületére esik, illetőleg csatorna esetén, amelyből a vízpótlást kapja.

9. § (1)14 Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet - a vízügyi hatóság engedélyével - részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály15 rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.

10. § (1)16 A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.

(2)17 A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt - a Magyar Államkincstárnál vezetett - e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számlára kell befizetni.

(3)18

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.

(2)-(3)19

1. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez

A vízkészletjárulék mértéke

1.20 A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „g”

a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

b) Az „A” alapjárulék mértékét külön jogszabály határozza meg.

c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:

ca) nem mért vízhasználat esetében: 2,0,

cb) mért vízhasználat esetében: 1,0.

d) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől, valamint az adott térség vízkészletgazdálkodási helyzetétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők:

Vízkészlet jellege Vízhasználat jellege

gazdasági célú

gyó-
gyá-
szati célú
köz-
célú
ivó-
víz
ön-
tözés
halg. és rizs-
term.
állat-
tartó telep
ener-
geti-
ka
hőel-
látási
víz-
erő-
fürdő egyéb

gyógyvíz minősített 1,0 5,0 5,0 0 0 5,0 10,0

termálvíz >vagy=
30 °C
1,0 1,0 3,0 0 0 2,0 3,0 7,5

Fel-
szín
alatti
karszt- és hasadék-
víz
I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,2
1,0
0,5
3,0
2,0
1,0
0 0
0
0
4,0
3,0
2,0
3,0
2,0
1,0
6,0
5,0
4,0

víz rétegvíz I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,0
0,8
0,5
3,0
2,0
1,0
0
0
0
0
0
0
3,5
2,0
1,0
3,0
2,0
1,0
5,0
4,0
2,0

partiszűrésű víz I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,0
0,8
0,5
3,0
2,0
1,0
0
0
0
0
0
0
3,5
2,0
1,0
3,0
2,0
1,0
4,0
3,0
1,0

talajvíz I. oszt.
II. oszt. III. oszt.
1,0
0,7
0,5
1,5
1,1
1,0
0
0
0
0
0
0
1,5
1,1
1,0
1,5
1,1
1,0
3,0
2,0
1,5

Felszíni víz I. kat.
II. kat.
III. kat.
IV. kat.
0,6
0,7
0,8
0,8
1,0
1,1
1,2
1,2
0
0
0
0
0
0
0
0
0,4
0,4
0,4
0,5
0,001
0,001
0,001
0,001
1,0
1,1
1,2
1,2
1,0
2,0
2,5
3,0

2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az MSZ 450/1 ivóvíz szabványnak megfelelően:

1. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meg nem haladó minőségű víz.

2. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.

3. oszt. A szabvány tűrhető határértékeit meghaladó minőségű víz, amely üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.

3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a VKJ kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével:

A vízfolyások kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz hasznosítható vízkészletének kihasználtságára, a víz minőségére és a víz adott területen történő biztosításának nemzetgazdasági ráfordításaira (tározó-, csatornarendszerkiépítés, üzemeltetés) való tekintettel történt.

A vízfolyás megnevezése Kate-
gória

1. sz. főcsatorna 1

Ágói-patak 2

Algyői főcsatorna 4

Almás-patak 3

Alsófutaki-csatorna 2

Alsó-Kadarcs-csatorna 4

Alsó-Ó-Berettyó-csatorna 3

Alsó-Selypes-főcsatorna 4

Alsó-Tápió 3

Alsó-Válicka 1

Apátkúti-patak 1

Aranyhegyi árok 2

Árkusér 3

Árkus-főcsatorna 4

Átal-ér 2

Bábony-patak 4

Bácsbokodi-Kígyós 3

Bagaméri-ér 1

Bágy-Szandalik csatorna 4

Bágy-Szandalik vízfolyás 2

Bakónaki-patak 2

Balaton 3

Balaton délkeleti kisvízfolyások 3

Balaton délnyugati kisvízfolyások 4

Balaton északi mellékágak 2

Balaton-Endrédi-patak 2

Bán-patak 3

Baranya csatorna + Hábi csatorna 2

Barát-ér 1

Barát-patak 1

Bársonyos csatorna 2

Bazsi csatorna 4

Belfői csatorna 2

Bene-patak 3

Benta-patak 4

Berek-ér-Puszta-ér 4

Berek-ér-Sárréti összekötő csatorna 4

Berettyó 1

Berettyó és a Hármas-Körös közötti terület 4

Bikol- és Bajóti-patak 2

Bitva-patak 2

Bodrog 2

Bodrog mellékág 1

Bódva 3

Bozót 3

Brassó-ér 4

Burnót-patak 3

Bükkösdi-víz 3

Bükkös-patak 1

Cikola-víz 3

Cinege-patak 1

Concó-patak 3

Cuhai-Bakonyér 3

Császár-víz 3

Csente-Szakáli csatornák 3

Cseredi-Tarna 2

Cserepes-Pap-ér 4

Cserta-patak 2

Csikgát-Cinca 4

Csincse övcsatorna 2

Csókakői-patak + egyéb terület 1

Csorna-Foktő csatorna 3

Csökmő-Halasi csatorna 3

Csörgető-patak 1

Csörnöc-Herpenyő 4

Decs-Fazekaszug + Malomzug csatorna 3

Déli övcsatorna 2

Dera patak 1

Derecskei tározó 4

Derecskei-főcsatorna 4

Derecskei-tápcsatorna 4

Derék-patak 3

Dinnyés-Kajtori csatorna 2

Dobai 3

Dobroda-patak 2

Dombó csatorna + kisvízfolyások 3

Donát-patak 2

Dongér-főcsatorna 2

Dóra-patak 1

Dögös-Kákafoki főcsatorna 4

Dögös-Kákafoki főcsatorna jobb part 1

Dráva 2

Duna 2

Duna kis mellékágak (Baranya megye) 3

Dunakömlődi vízfolyás 3

Duna-Tisza csatorna (DTCS) 2

Dunavölgyi főcsatorna (DVCS) 3

Eger-víz 1

Eger-patak 2

Egerszegi-patak 1

Egres-patak 4

Egyesített övcsatorna 2

Egyesült-Tápió 2

Élővíz-csatorna 3

Ér-főcsatorna 1

Eszteró-csatorna 4

Fehér-Körös 4

Fehér-Tói-ér 1

Fekete-Körös 4

Fekete-víz (Baranya megye) 1

Fekete-víz (Nógrád megye) 3

Felső-Tápió 4

Felső-Válicka 2

Fényes-patak 4

Ferenc csatorna 4

Fertő-tó 1

Foglár 1

Forgácsháti-csatorna 4

Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna 3

Füredkócsi-tározó-tápcsatorna 4

Gaja 2

Galga 3

Gerence-patak 1

Gerje-főcsatorna 2

Gombai-patak 4

Gombás-patak 1

Görbeházi-csatorna 3

Gyáli 1. sz. főcsatorna 3

Gyáli 2. sz. főcsatorna 3

Gyöngyös vízgyűjtő (Baranya megye, Somogy megye) 3

Gyöngyös-patak (Heves megye) 3

Gyöngyös-patak (Vas megye) 2

Hajagos-patak 2

Hajdúbagosi tározó 1

Hajdúhátsági vízgazdálkodási rendszer 4

Hajdúnánási tápcsatorna 4

Hajdúszováti kiegyenlítő tározó 4

Hajdúszováti tápcsatorna 4

Hajta-patak 4

Halastói tápcsatorna 4

Hamvas-Alsófutaki összekötő csatorna 4

Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től keletre) 1

Hamvas-főcsatorna (a KFCS-től nyugatra) 4

Hamvas-Sárréti összekötő csatorna 4

Hangás-ér 4

Hangony-patak 4

Hansági főcsatorna 1

Hármas-Körös 3

Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Békés megye) 4

Hármas-Körös bal parti vízfolyások (Szolnok megye) 1

Hármas-Körös és a Malomzug-Décspusztai csatorna közötti terület 3

Hejő 1

Hejő belvízcsatorna 2

Herédi-Bér-patak 3

Hernád 1

Hernád alsó mellékágai 1

Hernád bal parti főcsatorna 1

Hernád felső mellékágai 2

Hidas-patak 3

Hódtó-Kistisza-csatorna 1

Hollós-Dézsán csatorna 3

Holt-Sebes-Körös 3

Horgavölgyi csatorna és öntözőrendszer 4

Hortobágy-Berettyó főcsatorna 3

Hortobágy-főcsatorna 4

Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna 4

Hosszúréti árok 1

I. sz. árapasztó 3

Igali gravitációs főcsatorna 3

III. sz. főfolyás 4

Ikva-patak 4

Indics-ér 1

Ipoly 3

IV. sz. főfolyás 4

Jászsági I. öntözőfürt 3

Jászsági II. öntözőfürt 3

Jászsági III. öntözőfürt 3

Jászsági-főcsatorna 3

Kaba-Tetétleni határcsatorna 4

Kadarcs 3

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 4

Kakati belvízi főcsatorna 4

Kálló-ér 4

Kánya-patak 2

Kapos 3

Karapancsai csatorna 2

Karasica + mellékvízfolyások 3

Kati-ér (duzzasztott szakasz) 4

Kati-ér 1

Kebele-patak 1

Kék-Kálló és vízgyűjtője 4

Keleti főcsatorna 4

K-I. főcsatorna 4

K-III. öntözőfürt 4

K-IV. öntözőfürt 4

K-V. öntözőfürt 4

K-VI. öntözőfürt 4

K-VII. öntözőcsatorna 4

K-VIII. öntözőfürt 4

K-IX. öntözőfürt 4

K-XI. öntözőfürt 4

K1, K11 és K13 öntözőcsatornák 4

Keleti Holt-Szamos 2

Kemence-patak 3

Kenyérmezei-patak 1

Kerka 2

Kesznyéteni csatorna 3

Kettős-Körös 3

Kettős-Körös bal parti vízfolyások 4

Kígyós Főgyűjtő 2

Kígyós-patak 2

Királd-patak 1

Király-ér 4

Kis Zagyva 1

Kis-Komáromi csatorna 2

Kis-Koppány 2

Kis-Körös-Barát-ér összekötő csatorna 1

Kis-Körös-főcsatorna 1

Kiskunsági főcsatorna 3

Kispászigeti-csatorna 4

Kis-Rába 4

Kis-Séd 3

Kissőreföldi-csatorna 4

Kisszékelyi-patak 1

Kondoros-csatorna 1

Korcsina-patak 1

Kődombszigeti-főcsatorna 3

Köles-ér 4

Kőris-patak 3

Körös-ér 1

Köröséri főcsatorna 1

Kösely 1

Kösely-főcsatorna (KFCS-től nyugatra) 4

Kösely-Hajdúszováti átmetszés 4

Kövecses-patak 4

Közös belvízi főcsatorna 1

Kraszna 1

Kurca-főcsatorna 4

Kutas-főcsatorna 3

Kutas-főcsatorna (főműmentes szakasz) 1

Lajta 1

Lánka-patak 1

Lapincs-patak 2

Laskó-patak 3

Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna 2

Legéndi-patak 1

Lendva-Adovány csatorna 1

Lepence-patak 1

Létai-ér 1

Lókos-patak 4

Lónyai csatorna 3

Magdolna-ér 4

Makkodi-főcsatorna 4

Malomvölgyi-patak 3

Malomzug-Décspusztai mellékvízfolyások 2

Malomzug-Décspusztai csatorna 1

Marcal 2

Maros 2

Marótvölgyi-patak 2

Mátételki mellékág 1

Méhész-patak 4

Melegvíz 1

Ménes-patak 3

Mérges-ér 4

Metőc-patak 2

Mezőhegyesi-élővíz 1

Milléri belvíz főcsatorna 3

Morgó-patak 1

Móriczföldi II. csatorna 3

Mosoni-Duna 3

Mura 2

Mura bal parti kis mellékvíz 1

Nádor csatorna 2

Nádor-malomcsatorna 3

Nádudvar-I. csatorna 3

Nagy-ér 1

Nagy-ér (duzzasztott szakasz) 4

Nagyfoki csatorna 3

Nagykarácsonyi-víz 3

Nagy-Koppány 3

Nagykunsági 1. sz. főcsatorna 4

Nagykunsági 2. sz. főcsatorna 4

Nagykunsági I. öntözőfürt 4

Nagykunsági III. öntözőfürt 4

Nagykunsági IV. öntözőfürt 4

Nagykunsági V. öntözőfürt 4

Nagykunsági VII. öntözőfürt 4

Nagykunsági X. öntözőfürt 4

Nagykunsági XII. öntözőfürt 4

Nagy-Pándzsa 2

Nagytilaj-patak 3

Nagyvenyom-Baracsi-patak 2

Némedi-patak 1

Nógrádi-patak 1

Nyugati főcsatorna öntözőfürtjei 4

Nyulasi 1

Nyügő-patak 2

Ó-Berettyó 3

Ölyvös-főcsatorna 1

Ördögárokj 1

Ördögárok-Zomlini-csatorna 1

Paks-Faddi főcsatorna 4

Palád-Tiszacsécsei-patak 1

Pál-foki-csatorna 4

Pallagi csatorna 4

Parádi-Tarna 2

Pécsi víz 1

Perje főcsatorna 2

Péti víz 1

Pinka-patak 2

Pismány-patak 1

Pocsaji-ér 1

Principális csatorna 1

Rába 3

Rábca 4

Ráckevei-Duna 3

Rakaca-patak 2

Rákos-patak (Győr-Moson-Sopron megye) 2

Rákos-patak (Budapest, Pest megye) 2

Rekettye-Bogárzó 1

Répce 3

Répce árapasztó 2

Rétföld-Gátszigeti-csatorna 3

Rinya + kisvízfolyások 3

Ritkaborz-Kalmárszigeti-csatorna 4

Ronva-patak 1

Sajó 1

Sákor csatorna 3

Sámson-Apátfalvi főcsatorna 1

Sarkad-Mérges-Sáros-ér 4

Sárközi I. sz. csatorna 4

Sárréti-főcsatorna 4

Sártó-Ökröstói főcsatorna 4

Sárvíz 1

Sebes-Körös 3

Sinkár-patak 1

Sió 3

Siratói öntözőcsatorna és holtág 3

Sokoróaljai-Bakonyér 3

Sorok-Perint 2

Sós-Géza-csatorna 4

Sulák árok 1

Szamárvölgyi csatorna 1

Szamos 2

Szaplányosi határárok 3

Száraz-ér 1

Szarvasi-holtág 4

Szekszárd-Bátai vízfolyás 1

Szentgyörgyvölgyi-patak 1

Szentlélek-patak 2

Szent-László-víz 2

Széplaki-patak 2

Szerencs-patak 3

Szévíz 3

Szilas-patak 2

Szinva-patak 2

Szipa-Csaronda főcsatorna 1

Szöcsköd-Komádi csatornák 3

Sződ-Rákos-patak 4

Szuha-patak 1

Takta főcsatorna 2

Tapolca-patak 2

Tardona-patak 1

Tarján-patak 2

Tarna 3

Tarnóca-patak 3

Tépei-ér 4

Tetétlen-Szigeti-csatorna 4

Tilalmas-csatorna 4

Tisza 2

Tisza kis mellékágak (Heves megye) 2

Tisza kis mellékvizek, Kisfoki, Nagyfoki és Szajoli belvízcsatornák
4

Tiszafüredi főcsatorna 1

Tiszafüredi öntözőrendszer csatornái 4

Tiszai kis mellékág (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3

Tiszakarádi főcsatorna 1

Tiszakeszi-főcsatorna 4

Tiszasülyi belvízi főcsatorna 3

Tócó-csatorna 1

Tordai-csatorna 3

Torna-patak 2

Túr 2

Túr belvízcsatorna 3

Unyi-patak 1

Ürmös-ér 4

V. sz. csatorna (DVCS) 2

Vajdalaposi-csatorna 4

Váli-víz 1

Velencei-tó 2

Velencei-tó mellékágak 1

Veréb-Pázmándi vízfolyás 1

Veszprémi-Séd 2

Vidi-ér 4

VII. sz. főfolyás 4

VIII. sz. csatorna DVCS 1

VIII. sz. főfolyás 2

Villogó belvízi főcsatorna 4

Virágoskúti-csatorna 4

Völgységi-patak 3

XIX. sz. csatorna DVCS 1

XV. sz. csatorna DVCS 1

XX. sz. csatorna 3

XXX. sz. csatorna 3

XXXI. sz. csatorna 3

Zagyva 3

Zala 1

Zala-Somogyi határárok 3

2. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez

A VKJ kiszámításának szempontjából:

a)21 gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását.

Ezen belül:

aa) állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,

ab) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,

ac) egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont d) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,

ad) energetikai vízhasználat: a villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni vízigénybevétellel járó vízhasználat,

ae) fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása,

af) halgazdasági és rizstermelési vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből halgazdasági és rizstermelési célokból vízkivétellel járó vízhasználat,

ag) öntözési célú vízhasználat: a felszíni és felszín alatti vizekből öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat,

ah) vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,

ai) hőellátási vízhasználat: felszín alatti vízkészlet vízilétesítménnyel történő igénybevétele fűtés vagy hűtés céljából, annak hőmérsékletétől függetlenül;

b) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

c) idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

d) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;

e) lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;

f) országos aszály: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatára országosan aszályosnak azt az időtartamot minősíti, amely a növénytermesztésben a csapadékhiány miatt rendkívüli károkat okoz, és annak kezdetéről, illetve végéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben hirdetményt tesz közzé;

g) ökológiai vízigény: felszíni vizekből védett természeti területek, nemzeti parkok vízigényét és a vízi, vízparti ökoszisztémák fenntartását és megőrzését szolgáló vízigénybevétel;

h) vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.).

3. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez22

A vízügyi hatóságok által kezelt számlák

A B C

1 Eljáró hatóság Számla megnevezése Számlaszámok

2 Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10024003-00283559-30006009

3 Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10025004-00283566-30006009

4 Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10026005-00283573-30006009

5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10027006-00283580-30006009

6 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10028007-00283597-30006009

7 Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10029008-00283607-30006009

8 Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10023002-00319566-30006009

9 Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10033001-00283614-30006009

10 Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10034002-00283621-30006009

11 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10045002-00283683-30006009

12 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10044001-00283676-30006009

13 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10047004-00283700-30006009

14 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
- Vízkészletjárulék
10023002-00283494-30006023



1  Módosította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 4. § a).


2  Megállapította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 1. §. Hatályos: 2014. V. 29-től.


3  Módosította: 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § a), 10/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet 4. § (3) i).


4  Módosította: 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § a).


5  Lásd: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (5).


6  Megállapította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (1). Hatályos: 2014. V. 29-től.


7  Megállapította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (1). Hatályos: 2014. V. 29-től.


8  Megállapította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (2). Hatályos: 2014. V. 29-től.


9  Megállapította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (2). Hatályos: 2014. V. 29-től.


10  Módosította: 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § a).


11  Beiktatta: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (3). Hatályos: 2014. V. 29-től.


12  Beiktatta: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (4). Hatályos: 2014. V. 29-től.


13  Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 4. § b). Hatálytalan: 2014. V. 29-től.


14  Módosította: 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § a).


15  Lásd: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §.


16  Módosította: 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 4. § c).


17  Megállapította: 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 1. §. Hatályos: 2006. VIII. 3-tól.


18  Hatályon kívül helyezte: 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § b). Hatálytalan: 2006. VIII. 3-tól.


19  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 22. § 7. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


20  Megállapította: 136/2013. (XII. 31.) VM rendelet 2. § (1), 3. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.


21  Megállapította: 136/2013. (XII. 31.) VM rendelet 2. § (2), 4. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.


22  Megállapította: 48/2014. (X. 13.) BM rendelet 1. §, 1. melléklet. Hatályos: 2014. X. 14-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!