201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az emberi fogyasztásra szolgáló víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.

(2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a természetes ásványvízre;

b) az 1. számú mellékletben foglalt vízminőségi határértékek kivételével a palackozott természetes vagy kezelt ivóvízre;

c) az 1. számú mellékletben foglalt azon vízminőségi határérték kivételével, amelyet a dúsítás nem érint, az ásványi anyaggal dúsított palackozott ivóvízre;

d) a gyógyvízre;

e) arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére és a víz felhasználását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes intézete engedélyezte;

f) arra a nem közüzemi vízellátó rendszerből származó vízre, amely napi 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltat vagy 50 főnél kevesebb személyt lát el, és a vizet közösségi létesítményben vagy kereskedelmi célra szánt élelmiszer előállítására nem használják.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ÁNTSZ illetékes intézete meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fogyasztók egészségének védelmét a víz esetleges szennyeződéséből eredő káros hatásokkal szemben.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak átmenetileg nem teljesíthetők és az ivóvíz fogyasztása az emberi egészséget károsíthatja, a vízellátó rendszer üzemeltetője haladéktalanul köteles erről az érintett lakosságot és az érintett települési önkormányzato(ka)t tájékoztatni.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) ivóvíz: e rendeletben meghatározott minőségű olyan víz:

aa) amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik,

ab) amelyet az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerint az élelmiszer-vállalkozások élelmiszer előállításához használnak fel (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz), beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét;

b) kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordul;

c) vízellátó rendszer: az ivóvíz beszerzését és szolgáltatását biztosító vízilétesítmények összessége;

d) vízellátó rendszer üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető): a vízellátó rendszer üzemeltetésére jogszabály, illetve hatósági engedély alapján jogosult személy, illetőleg szervezet;

e) hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: az ÁNTSZ, illetve az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH által, vagy az ÁNTSZ, illetve MgSzH megbízásából végzett vízminőség vizsgálat;

f) vízminőségi jellemzők: a víz minőségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek);

g) házi vízelosztó rendszer: minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az ellátó hálózatban szolgáltatott ivóvíz külön jogszabály szerinti átadási pontja és az emberi fogyasztáshoz használt vízvételezési helyek között van, illetve ezekhez közvetlenül kapcsolódik;

h) ivóvízbiztonság: az ivóvízfogyasztáshoz, illetve használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemző;

i) ivóvízbiztonság hatósági ellenőrzése: az ivóvíz-szolgáltatás körülményeinek, a szolgáltató ivóvízminőséget befolyásoló tevékenységének és a vízminőség vizsgálati adatoknak az ÁNTSZ által végzett ellenőrzése és értékelése, illetve a vízminőség vizsgálati adatoknak a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az MgSzH által végzett ellenőrzése és értékelése;

j) hatósági vízminta: az ÁNTSZ, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH által vett, megjelölt és kísérőirattal ellátott vízminta;

k) ÁNTSZ illetékes intézete: az 1000 m3/nap-nál kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az ÁNTSZ kistérségi intézete, az ennél nagyobb, illetve egy kistérség határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az ÁNTSZ regionális intézete;

l) illetékes hatóság: az ÁNTSZ illetékes intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH területi szerve.

Minőségi követelmények

3. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha

a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és

b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá

c) az a)-b) pontokban, valamint a 4-6. és 8. §-okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a jelen rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3) Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni.

(4) Az 1. számú melléklet C), D) és E) részében megadott határértékek elsősorban üzemellenőrzésre, valamint a 6. §-ban foglaltak teljesítésének értékelésére szolgálnak.

(5) A jelen rendelet végrehajtása során tett intézkedések hatására az ivóvíz minősége nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából lényeges tényezők tekintetében, és nem növekedhet az ivóvíz előállítására használt vizek szennyezettsége.

4. § (1) A víz minőségének az alábbi pontokon kell megfelelnie a 3. §-ban foglalt előírásoknak:

a) elosztó hálózatból származó víz esetében a létesítményen belül azon - a külön jogszabály szerinti - vízkivételi helyen, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet;

b) tartályból történő vízellátás esetén, ahol a vizet a tartályból kieresztik;

c) kereskedelmi forgalomba kerülő edény (tartály, ballon) esetén azon a ponton, ahol a vizet az edénybe töltik;

d) élelmiszeripari-vállalkozások esetén, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják.

(2) A külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisból vízkezelés nélkül szolgáltatott ivóvíz esetén minden vízkivételi pontnál külön-külön, valamint a felszíni vízbázisból származó, víztisztító műben termelt ivóvíz esetén az 1. számú melléklet D) részében meghatározott követelményeknek teljesülniük kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírás - szükség esetén az ÁNTSZ illetékes intézete véleményének kikérése után - teljesítettnek tekinthető, ha a vízminőségi előírásoktól való eltérés oka a külön jogszabály szerinti házi ivóvízhálózat nem megfelelő anyaga, állapota vagy karbantartási hibája.

(4) Közösségi - különösen egészségügyi, oktatási, szociális - létesítmény esetében a közösségi létesítmény fenntartójának kell gondoskodnia a vízbiztonság fenntartásáról annak érdekében, hogy a 3. §-ban meghatározott követelmények a vízhasználat tényleges helyén teljesüljenek.

(5) A házi vízelosztó rendszerben előforduló vízminőségi határérték túllépése miatt fennálló egészségügyi kockázat csökkentése érdekében az ÁNTSZ illetékes intézete

a) tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat, illetve fenntartókat és az érintett fogyasztókat, valamint a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az MgSzH területi szervét a vízminőség javítása érdekében szükséges és általuk tehető további intézkedésekről, beavatkozási lehetőségekről, illetve

b) meghatározza azon intézkedéseket, melyeket az üzemeltetőnek az ivóvíz hálózatba táplálása előtt meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyeken megfeleljen az előírt követelményeknek, és ezen intézkedések megtételére az üzemeltetőt határozatban kötelezi.

(6) Az 1000 m3/nap-nál nagyobb kapacitású vagy 5000 főt meghaladó állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az üzemeltetőnek.

(7) Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá az ivóvízbiztonsági tervet. A határozat visszavonásig hatályos.

(8) A vízszolgáltatónak az ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi felülvizsgálatát négyévente az OTH-nál kell kérelmeznie.

(9) A (6) bekezdés szerinti ivóvízbiztonsági terv jóváhagyásáról rendelkező határozatot a vízellátó rendszer vízjogi üzemeltetési engedélyezésére hatáskörrel rendelkező és illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel (a továbbiakban: felügyelőség) is közölni kell.

A vízminőség ellenőrzése

5. § (1) Az üzemeltető, illetve az élelmiszer-vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározottak alapján az illetékes hatósággal egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben - a fertőtlenítő hatás veszélyeztetése nélkül - a lehető legalacsonyabb szintű legyen, az 1. számú melléklet B) részében megadott határértékeket ne lépje túl.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az illetékes hatóság legalább évente ellenőrzi.

(3) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 5%-a, azonban az 1000 m3/nap-nál (a továbbiakban: m3/d) nagyobb kapacitású vízműveknél évente legalább egy minta, 10 000 m3/d-nél nagyobb kapacitású vízműveknél legalább 2 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni. Több települést ellátó vízmű esetében minden településről évente legalább egy mintát meg kell vizsgálni, a szolgáltatott víz mennyiségétől függetlenül.

(4) Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét negyedévenként elektronikus úton megküldi az illetékes hatóságnak. Ha a vizsgálatok során az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő vagy az 1. számú melléklet C), D), E) részében meghatározott jelző vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, a vízellátó rendszer üzemeltetője azonnal tájékoztatja az illetékes hatóságot annak érdekében, hogy az a 6. § (5) bekezdés szerinti intézkedést megtegye.

(5) A vizsgálati eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint jelentések készítését helyi szinten az ÁNTSZ illetékes intézete, központi szinten az OTH végzi. A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól felhasznált ivóvíz minőségi értékelését az MgSzH területi szerve, illetve az MgSzH Központ végzi. A nyilvántartást és a jelentést a 4. számú melléklet szerint kell elkészíteni.

(6) Az ivóvíz minőségének ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 3. számú mellékletben meghatározott feltételeknek.

(7) A 3. számú melléklet 1. részében meghatározottakon kívül más módszer akkor használható, ha bizonyított, hogy az így kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a megadott módszer szerinti eredmény. Alternatív módszer alkalmazását a az OTH engedélyezi. A 3. számú melléklet 2. és 3. részében meghatározott vízminőségi jellemzők esetén bármely analitikai módszer alkalmazható, ha megfelel a mellékletben előírt követelményeknek.

(8) Az ÁNTSZ illetékes intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben, illetőleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet.

(9) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok költségét az ÁNTSZ, illetve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól történő ellenőrzés vizsgálati költségeit az MgSzH viseli.

(10) Az MgSzH és az ÁNTSZ kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az eltérésekről, illetve adatokról, amelyek egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági kockázattal vannak összefüggésben.

Minőségjavító beavatkozás és a vízhasználat korlátozása

6. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén az ÁNTSZ illetékes intézete a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség-javító intézkedéseket elrendeli. A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az MgSzH területi szerve elrendeli az élelmiszer-vállalkozás részére a szükséges vízminőség-javító intézkedéseket. Ilyen intézkedések különösen a szennyezésre vezető műszaki eljárások megváltoztatását vagy a tevékenység tilalmát, a szennyező forrás eltávolítását, új vízbeszerzési forrásra történő áttérést, a szennyezés eltávolítását vízkezeléssel és/vagy fertőtlenítéssel, illetve a víz kezelésére és elosztására szolgáló eljárások megfelelő módosítását, illetve a vízzel érintkező anyagok minőségi megfelelőségének biztosítását célzó hatósági eljárások kezdeményezése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a határérték-túllépésből, illetve a rendkívüli esemény által előidézett szennyezésből eredő egészségügyi kockázat mértékére figyelemmel kell elrendelni. Az elrendelt intézkedésről és az alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről az ÁNTSZ illetékes intézete valamennyi érintett települési önkormányzatot, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az MgSzH területi szervét egyidejűleg értesíti.

(3) A vízvizsgálat költségei eljárási költségnek minősülnek.

(4) Az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását, felhasználását - függetlenül attól, hogy határérték-túllépés fordult-e elő - az ÁNTSZ illetékes intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználását az MgSzH megtilthatja vagy korlátozhatja.

(5) Amennyiben az (1) és (4) bekezdések szerinti intézkedések a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízellátó rendszereket érintik, az intézkedésekről az engedély kiadására illetékes és hatáskörrel rendelkező felügyelőséget is tájékoztatni kell.

(6) Az üzemeltető a fogyasztókat és a helyi önkormányzato(ka)t, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén az élelmiszer-vállalkozást köteles haladéktalanul tájékoztatni a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépéséről, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről azon eseteket kivéve, ha az ÁNTSZ illetékes intézetének állásfoglalása szerint a határértékektől való eltérés elhanyagolható. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről, valamint a vízminőség-javításáról hozott intézkedésekre.

(7) Amennyiben egy településen, vagy - ha meghatározható - településrészen a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit- vagy nitráttartalma az ÁNTSZ illetékes intézetének megállapítása szerint meghaladja az 1. számú melléklet B) táblázatában megadott határértéket, mindaddig gondoskodni kell az érintett területen lakó egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák (8) bekezdés szerinti ivóvízellátásáról, amíg az ÁNTSZ illetékes intézete ezt előírja.

(8) Ha a (4) bekezdés szerint a víz ivásra, főzésre való felhasználását meg kell tiltani, az üzemeltető köteles az érintettek számára ivóvizet biztosítani

a) palackos (tasakos stb.) ellátás esetén legalább 3 liter/fő/nap,

b) egyéb (pl. tartálykocsis) ellátás esetében 5 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóépülettől számított 300 m-en belül.

(9) A (8) bekezdés szerinti vízszolgáltatás költségét a helyi önkormányzat viseli, amennyiben az (5) bekezdés szerinti intézkedésre nem az üzemeltető jogellenes magatartása következtében került sor.

(10) Ha a vízszolgáltatás - a (4) bekezdésben foglaltakon kívüli okból - az üzemeltető által 6 óra időtartamot meghaladó előre tervezett leállítására kerül sor, az üzemeltető saját költségén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles ivóvizet biztosítani.

(11) Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisok valamely vízkivételi pontjánál az 1. számú melléklet D) részében meghatározott határértékek valamelyikének túllépése fordul elő, az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia a túllépés okát. Ha a határérték-túllépés természeti folyamatok következménye, vagy olyan ismert oka van, amely nem jelez váratlan szennyezést és a vízbázis külön jogszabály szerint biztonságban van - védelme (védőterület) biztosított - nincs szükség külön intézkedésre. Egyéb, nem természeti ok által kiváltott esetben a várható szennyezés kiküszöbölése érdekében az üzemeltetőnek megfelelő, biztonságosan üzemeltetett technológiát kell alkalmaznia, vagy a szennyezés kizárásáig vagy a technológia megvalósításáig a szennyezett vizet szolgáltató kuta(ka)t ki kell kapcsolnia a szolgáltatásból.

(12) A határértékektől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolható mértékűnek, ha nem haladja meg a mérés megengedett hibahatárát és a határérték-túllépés az emberi egészségre nem jelent veszélyt.

Átmeneti engedély

7. § (1) Az üzemeltető kérelmére az OTH egy alkalommal, korlátozott időtartamra - legfeljebb 3 évre - engedélyt adhat arra, hogy a vízellátó rendszer olyan vizet szolgáltasson, amelynek minősége az 1. számú melléklet B) részében előírt vagy e rendelet hatálybalépését követően megállapított határértékeknek nem felel meg, feltéve, hogy az ivóvíz fogyasztása nem jelent veszélyt az emberi egészségre, és az ivóvízellátás az érintett területen más ésszerű módon nem biztosítható. Ebben az esetben az OTH az érintett vízminőségi jellemzőre ideiglenes határértéket állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez a következő iratokat kell benyújtani és a kérelemben az alábbi adatokat kell közölni:

a) kérelem indoklása;

b) az érintett vízminőségi jellemző(k), korábbi mérési adat(ok) és betartható érték(ek) a kérdéses időszakban;

c) az érintett földrajzi terület;

d) az érintett népesség;

e) a szolgáltatott víz napi átlagos mennyisége;

f) az esetlegesen érintett élelmiszer-termelés;

g) a vízminőség ellenőrzés módja és gyakorisága;

h) intézkedési terv a szükséges vízminőség-javító megoldásokra és a végrehajtás határideje;

i) milyen időtartamra kérik az engedélyt.

j)

(3) Nem kell engedélyt kérni, ha az ÁNTSZ illetékes intézetének megítélése szerint a vízminőségi jellemzők értékeitől való eltérés elhanyagolható, és a 6. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedések alkalmasak 30 napon belül a megfelelő vízminőség biztosítására. Ebben az esetben az ÁNTSZ illetékes intézete az érintett vízminőségi jellemzőre ideiglenes határértéket állapít meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók, ha az adott vízellátó rendszerben az előző 12 hónap folyamán bármely vízminőségi jellemző értéke 30 napnál hosszabb ideig nem felelt meg az 1. számú melléklet A) vagy B) részében szereplő vagy a jelen rendelet hatálybalépése után megállapított határértékeknek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető köteles az érintett terület lakosságát és a települési önkormányzatot azonnal és megfelelő módon tájékoztatni, továbbá szükség esetén tanácsadással segíteni azokat a lakosságcsoportokat, amelyek számára az ivóvíz fogyasztása kockázatot jelenthet.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a lakosság és a települési önkormányzat tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha azt az ÁNTSZ illetékes intézete ezt előírja.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben foglalt előírások nem alkalmazhatók palackban vagy tartályban forgalomba kerülő ivóvíz esetében.

A vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások

8. § (1) Ivóvíz-szolgáltató létesítmények esetében az üzemeltető(k)nek minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása) és elosztása során használt vízkezelési technológiák és anyagok okozta szennyeződés ne juthasson az ivóvízbe olyan koncentrációban, hogy az veszélyt jelentsen az emberi egészségre.

(2) Az ivóvíz előállítása során használt hagyományos technológiák, valamint az ivóvízzel érintkezésbe kerülő hagyományos szerkezeti anyagok listáját és az ezekre vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet 2. része tartalmazza.

(3) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazását - az 5. számú melléklet 2. részében felsorolt hagyományos anyagok és technológiák kivételével - közegészségügyi szempontból az OTH engedélyezi. Az engedélyezés során az OTH figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a felhasználandó anyag, termék, technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését. Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére használni kívánt technológiák alkalmassága megítélésének részletes szempontjait az OTH az ÁNTSZ honlapján közzéteszi. A kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet 1. része tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti alkalmazási engedély határozatlan időre szól. A határozatlan időre szóló engedély alapjául szolgáló dokumentációban szereplő, az engedélyben megjelölt adatok, illetve minőség módosulása esetén az engedélyesnek a korábbi helyett új alkalmazási engedélyt kell kérnie. Az egyéb adatokban bekövetkező változások tekintetében az engedélyest bejelentési kötelezettség terheli.

(5) Az engedélyezett anyagok, termékek, technológiák közegészségügyi felülvizsgálatát az engedélyesnek, ha az engedély ettől eltérő időt nem határoz meg, ötévente az OTH-nál kell kérelmezni.

(6) A (3) bekezdés szerint kiadott engedélyekről az OTH nyilvántartást vezet, amelyet az ÁNTSZ honlapján havonta, bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzétesz.

(7)

Tájékoztatás és jelentés

9. § (1) A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Az üzemeltető és a települési önkormányzat a helyben szokásos és leghatékonyabb módon köteles biztosítani, hogy megfelelő és naprakész információ álljon a fogyasztók rendelkezésére a szolgáltatott víz minőségéről. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az ÁNTSZ illetékes intézete ad felvilágosítást.

(2) Az ÁNTSZ regionális intézete - az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján - a régió ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat negyedévenként elektronikus formában összesíti és megküldi az OTH-nak, továbbá évente írásos jelentést készít a régió ivóvíz-minőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja a vízszolgáltatókat, a felügyelőségeket és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat. Az OTH az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokat elektronikus formában átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére. Az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján az MgSzH területi szervei az élelmiszer-vállalkozások ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat negyedévenként összesítik és megküldik az MgSzH Központnak, aki ezen adatokat az ÁNTSZ regionális intézetének megküldi.

(3) Az OTH a kapott adatok alapján évente értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét, és az erről szóló összefoglalót évente, valamint az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokat, élelmiszer-vállalkozások ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat az ÁNTSZ honlapján közzéteszi.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)-(3)

(4) A 6. számú mellékletben felsorolt településeken az arzén, bór, fluorid és nitrit 1. számú melléklet B) részében meghatározott határértékeit, valamint az ammónium 1. számú melléklet C) részében meghatározott határértékeit legfeljebb 2009. december 25-ig lehet alkalmazni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az arzén 1. számú melléklet B) részében megjelölt határértékére, amennyiben a vizet élelmiszer előállítására használják fel.

(6) A 4. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti víz esetében a bromát 1. számú melléklet B) részében meghatározott határértéke 2008. december 25-én lép hatályba.

(7) A (2)-(4) és (6) bekezdések szerinti vízminőségi jellemzők hatálybalépéséig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértékeket kell alkalmazni.

(8)

(9) Az 1. számú melléklet C) részében meghatározott radioaktivitásra vonatkozó határértékek hatálybalépésének feltételeit és időpontját külön jogszabály határozza meg.

(10) A jelen rendeletben előírt, illetve vízminőség-ellenőrző vizsgálatot 2006. január 1. napját követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által a tevékenységre akkreditált és az OTH megbízásából az OKI által szervezett körvizsgálatokban eredményesen részt vevő laboratórium végezhet.

(11) Az ólomra vonatkozó 1. számú melléklet B) részében meghatározott határérték betartását az üzemeltetőnek 2013. december 25-től kell biztosítania.

(12) A 8. § előírásai tekintetében a 2009. április 1. napján hatályos engedélyek határozatlan időre kiadott engedélynek tekintendők. Ezen engedélyek 8. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatát 2009. április 1-jétől számított öt éven belül kell kezdeményezni.

(13) Az érintett vízszolgáltatóknak az ivóvízbiztonsági tervet a több mint 100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2012. július 1-jéig, az 50 000-100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2013. július 1-jéig, az 5000-50 000 főt ellátó rendszerek esetén 2014. július 1-jéig kell benyújtani jóváhagyásra az OTH-hoz.

(14) Az OTH az 5. § (7) bekezdés szerinti alternatív módszerek alkalmazásáról és a 3. számú melléklet 1. részében megállapított módszerekkel való egyenértékűségükről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(15) A 9. § (3) bekezdése alapján készített összefoglaló alapulvételével az Egészségügyi Minisztérium 3 évente jelentést küld az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről. Minden jelentésben szerepelnie kell legalább minden, az átlag napi 1000 m3-t meghaladó hozamú vagy 5000 főnél többet ellátó ivóvízellátó rendszernek. A jelentésnek három naptári évre kell kiterjednie, és a jelentési időszak végét követő naptári év végéig az OTH-nak kell közzétenni. A jelentést a közzétételtől számított két hónapon belül meg kell küldeni a Bizottságnak.

(16) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelve rendelkezéseivel.

1. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez

Paraméterek és határértékek

A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző

Határérték (szám/100 ml)

Escherichia coli (E. coli)

0

Enterococcusok

0

Tartályban forgalmazott vízre vonatkozó értékek:

Vízminőségi jellemző

Határérték

Escherichia coli (E. coli)

0/250 ml

Enterococcusok

0/250 ml

Pseudomonas aeruginosa

0/250 ml

Telepszám 22 °C-on

100/ml

Telepszám 37 °C-on

20/ml

B) Kémiai vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző

Határérték

Egység

Megjegyzés

Akrilamid

0,10

μg/l

1. megjegyzés

Antimon

5,0

μg/l

Arzén

10

μg/l

2. megjegyzés

Benzol

1,0

μg/l

Benz(a)pirén

0,010

μg/l

Bór

1,0

mg/l

3. megjegyzés

Bromát

10

μg/l

4. megjegyzés

Kadmium

5,0

μg/l

Króm

50

μg/l

Réz

2,0

mg/l

5. megjegyzés

Cianid

50

μg/l

1,2-diklór-etán

3,0

μg/l

Epiklórhidrin

0,10

μg/l

1. megjegyzés

Fluorid

1,5

mg/l

3. megjegyzés

Ólom

10

μg/l

5. megjegyzés

Higany

1,0

μg/l

Nikkel

20

μg/l

5. megjegyzés

Nitrát

50

mg/l

6. megjegyzés

Nitrit

0,50

mg/l

3., 6. és 7. megjegyzés

Peszticidek

0,10

μg/l

8. és 9. megjegyzés

Összes peszticid

0,50

μg/l

8. és 9. és 10. megjegyzés

Policiklusos aromás szénhidrogének

0,10

μg/l

Meghatározott vegyületek koncentrációjának összege; 11. megjegyzés

Szelén

10

μg/l

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

μg/l

A két vegyület koncentrációjának összege

Összes trihalo-metán

50

μg/l

Meghatározott vegyületek koncentrációjának összege; 12. megjegyzés

Vinil-klorid

0,50

μg/l

1. megjegyzés

Cisz-1,2-diklór-etilén

50

μg/l

Klorit

0,20

mg/l

13. megjegyzés

Kötött aktív klór

3,0

mg/l

13. megjegyzés

Megjegyzések:

1. A határérték a vízben várható maradék monomer koncentrációra vonatkozik, amely az adott, vízzel érintkező polimerből származó, maximális kioldódásból számolható. A vinil-kloridot a szolgáltatott vízben is mérni kell abban az esetben, ha 1,2-diklór-etilén (> 10 μg/l) van a vízben.

2. Hatálybalépés a 10. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint. A 6. számú melléklet A) és B) részében felsorolt településeken a határérték betartásának biztosításáig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

3. A 6. számú melléklet A) részében felsorolt településeken a határérték betartásának biztosításáig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

4. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne. Csak ott kell mérni, ahol a vizet ózonnal kezelik. Hatálybalépés a 10. § (6) bekezdése szerint.

5. A határérték a megfelelő mintavételi módszerrel - 1 L (egy liter) kifolyatás nélkül vett vízminta egy részének felhasználásával - a fogyasztói csapnál vett vízmintára vonatkozik és jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre. Ahol kivitelezhető, az 5. § (6) bekezdésével összhangban megállapított egységes mintavételi és vizsgálati módszereket kell alkalmazni. Az ÁNTSZ illetékes intézete köteles figyelembe venni, hogy az előfordulási csúcsértékek okozhatnak káros egészségügyi hatást.

6. A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell:

[nitrát]/50+[nitrit]/3≤1

A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni.

A nitrit koncentrációja a hálózatba táplált vízben nem lehet nagyobb 0,10 mg/l-nél.

7. A 4. § (2) bekezdés szerinti vízbázisok esetében a jelen melléklet D) részében szereplő határértékek érvényesek.

8. A peszticidek a következőket jelentik:

- szerves rovarirtók (inszekticidek)

- szerves gyomirtók (herbicidek)

- szerves gombaölők (fungicidek)

- szerves féregirtók (nematocidek)

- szerves atkairtók (akaricidek)

- szerves algairtók (algicidek)

- szerves rágcsálóirtók (rodenticidek)

- szerves csigairtók (szlimicidek)

- egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók), valamint metabolitjaik, bomlási és reakció termékeik.

Csak azokat a peszticideket kell rendszeresen vizsgálni, amelyek az adott vízellátó rendszerben jelen lehetnek. Ennek eldöntéséhez évente ad támpontot - hivatalos közlönyben - az OTH, de a helyi információk (környezetvédelmi felügyelőségek, ÁNTSZ intézetek, növényvédelmi állomások véleményének) figyelembevétele is szükséges.

9. A határérték az egyes peszticidekre külön-külön vonatkozik. Aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 μg/l.

10. Az „összes peszticid” a kimutatott és mennyiségileg mért peszticidek koncentrációjának összegét jelenti.

11. A „meghatározott vegyületek” a következők:

- benz(b)fluorantén

- benz(k)fluorantén

- benz(ghi)perilén

- indeno(1,2,3-cd)pirén

12. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

A „meghatározott vegyületek”: kloroform, bromoform, dibróm-klórmetán, bróm-diklórmetán.

13. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

C) Indikátor vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző

Határérték

Egység

Megjegyzés

Alumínium

200

μg/l

Ammónium

0,50

mg/l

1. megjegyzés

Klorid

250

mg/l

1. és 2. megjegyzés

Clostridium perfringens (spórákkal együtt)

0

szám/100 ml

3. megjegyzés

Szín

A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás

Vezetőképesség

2500

μS cm-1 20 °C-on

2. megjegyzés

pH

≥6,5 és ≤9,5

2. és 4. megjegyzés

Vas

200

μg/l

Mangán

50

μg/l

Szag

A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás

Permanganát index (KOIps)

5,0

mg/l O2

1. megjegyzés

Szulfát

250

mg/l

2. megjegyzés

Nátrium

200

mg/l

Íz

A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás

Telepszám 22 °C és 37 °C-on

Nincs szokatlan változás

szám/ml

5. és 6. megjegyzés

Coliform baktériumok

0

szám/100 ml

7. megjegyzés

Pseudomonas aeruginosa

0

szám/100 ml

5. megjegyzés

Összes szerves szén (TOC)

Nincs szokatlan változás

9. megjegyzés

Zavarosság

A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás

10. megjegyzés

Keménység

min. 50 max. 350

mg/l CaO

11. megjegyzés

Fenolindex

20

μg/l

12. megjegyzés

Olajszármazékok

50

μg/l

12. megjegyzés

RADIOAKTIVITÁS

Trícium

100

Bq/l

13. és 14. megjegyzés

Összes indikatív dózis

0,10

mSv/év

14. és 15. megjegyzés

Megjegyzések:

1. A 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisból származó víz esetében a jelen melléklet D) részében foglalt határértékek az irányadók.

A permanganát-index (KOIps) határértéke felszíni vízből nyert ivóvízben (az egyéb vizekkel való keveredés előtt) 3,5 mg/l és 5,0 mg/l közötti érték azzal, hogy - e tartományon belül - a nyers vízben mért érték 65%-át nem haladja meg.

A 6. számú melléklet B) részében felsorolt településeken a határérték betartásának biztosításáig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

2. A víz nem lehet agresszív.

3. Ezt a vízminőségi jellemzőt csak akkor kell mérni, ha a víz felszíni vízből származik vagy felszíni víz által befolyásolt. Amennyiben Clostridiumot kimutatnak, az ÁNTSZ illetékes intézete köteles megvizsgálni, hogy a vízellátás kórokozó mikroorganizmus például Cryptosporidium jelenléte miatt nem jelenthet-e veszélyt az emberi egészségre. Az ÁNTSZ illetékes intézete köteles a vizsgálat eredményéről beszámolni a 9. § szerinti jelentésében.

4. Tartályokban forgalmazott vízben a minimális pH érték 4,5; szénsavval dúsított vízben még alacsonyabb lehet.

Olyan vízműveknél, ahol klórozással fertőtlenítenek, a pH értéke a 8,5-öt nem haladhatja meg.

5. Tartályban forgalmazott vízre a jelen melléklet A) részében foglaltak vonatkoznak.

6. Az ÁNTSZ illetékes intézete vízműre, illetve mintavételi pontra, a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH területi szerve mintavételi pontra határértéket szabhat meg, amelyet 90%-os gyakorisággal kell betartani; az eseti túllépés e határértéknek legfeljebb a négyszerese lehet. A 37 °C-os telepszámot csak a 2. számú melléklet szerinti esetekben kell meghatározni.

7. Tartályban forgalmazott vízre az egység: szám/250 ml.

8.

9. 10 000 m3/napnál kisebb kapacitású vízműveknél ezt a vízminőségi jellemzőt nem kötelező mérni. Máshol a mérések feltételét a hatálybalépést követő harmadik évtől kell biztosítani.

10. Felszíni vízből nyert víz esetében törekedni kell arra, hogy a zavarosság a kezelő művet elhagyó vízben ne legyen nagyobb 1,0 NTU-nál (nefelometriás turbiditási egység). A mérések feltételét a hatálybalépést követő harmadik évtől kell biztosítani.

11. A minimális határértéket palackozott ivóvíznél, újonnan létesített vízműnél, továbbá minden olyan esetben be kell tartani, ahol a vizet sótalanítással vagy lágyítással kezelik.

12. Csak akkor kell mérni, ha szag vagy íz panasz eredetének tisztázásához szükséges. Ha a panasz súlyos, a megadottaknál szigorúbb határérték betartására lehet szükség.

13. A vizsgálati gyakoriságot külön jogszabály fogja tartalmazni [10. § (9) bekezdés].

14. A trícium, kálium-40, radon és a radon bomlástermékei nélkül; a vizsgálati gyakoriságot és módszereket, valamint a legalkalmasabb vizsgálati pontokat a rendelet 10. § (9) bekezdésében meghatározott külön jogszabály fogja tartalmazni.

15. A 13. megjegyzés szerinti vizsgálati gyakoriságra vonatkozó, valamint a 14. megjegyzés szerinti, a vizsgálati gyakoriságra és módszerekre, illetve a legalkalmasabb vizsgálati pontokra vonatkozó javaslatokat a rendelet 10. § (9) bekezdésében meghatározott külön jogszabály határozza meg.

Nem kell vizsgálni az ivóvizet a tríciumra vagy a radioaktivitásra az összes indikatív dózis meghatározása érdekében abban az esetben, ha más vizsgálat szerint a számított indikatív dózis tricium szintje messze a határérték alatt van.

D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

Vízminőségi jellemző

Határérték

Egység

permanganát-index KOIps

3,5

mg/l

ammónium

0,20

mg/l

nitrit

0,10

mg/l

klorid

100

mg/l

E) Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek

Vízminőségi jellemzők

Határértékek

Egység

Megjegyzés

üledék

0,10

ml/l

1.

véglények

0

szám/l

2.

férgek

0

szám/l

3.

baktériumok

0

szám/l

1.

gombák

0

szám/l

1.

vas- és mangánbaktériumok

2.104

szám/l

egyéb baktériumok

102

szám/l

5.

algák és cianobaktériumok

104

szám/l

6.

Megjegyzések:

1. Legalább 1 liter vízmintából 0,45 μm-es membránszűrőn kiszűrt, lemosott, majd centrifugálva tömörített anyagként mérve.

Ez az üledék sem tartalmazhat

- háztartási, ipari vagy mezőgazdasági eredetű anyagokat;

- natív készítményben meghatározható, szennyezettséget jelző baktériumokat (pl. Spirillum, Spirochaeta, Sarcina, Zooglea), baktériumtelepeket, gombákat (pl. Fusarium, Leptomitus).

Ha az üledékben csak elpusztult szervezeteket lehet kimutatni, célszerű deklórozott mintából víztoxikológiai ellenőrző vizsgálatot is végezni.

Az üledék mennyisége a vezetékhálózatban nem emelkedhet lényegesen a betáplált vízben mért értékhez képest.

A betáplált vízben levő szervezetektől eltérő élőlények a vízfogyasztás helyén nem válhatnak jellemzővé.

2. Szennyezettséget jelző alfamezoszaprób, poliszaprób szervezetek: Flagelláták, Ciliaták, Rhizopodák stb., különös tekintettel a patogénekre, a fakultatív patogénekre és cisztáikra.

3. Nematoda-, Oligochaeta-, Ascarida-, Gastrotricha- stb. fajok és petéik, cocconjaik.

4. Telepes baktériumok esetén ennek 100-ad része.

5. Kénbaktériumok.

6. Felszíni vízből nyert ivóvíz esetén, egyéb esetben a határérték ennek tizedrésze.

F) Ideiglenes határértékek

arzén

50 µg/l

bór B

5,0 mg/l

bromát

25 µg/l

fluorid

1,7 mg/l

nitrit*

1,0 mg/l

ólom

25 µg/l

ammónium

2,0 mg/l

* Az ideiglenes határérték első életévüket be nem töltött csecsemők és várandós anyák ivóvízellátásában nem alkalmazható.

2. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez

Vízminőség-ellenőrzési követelmények

A) Vizsgálandó vízminőségi jellemzők

1. Ellenőrző vizsgálatok

Az ellenőrző vizsgálat célja az, hogy rendszeresen tájékoztasson az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról [különösen a 4. § (2) bekezdés szerinti vízbázisoknál], a vízkezelés hatékonyságáról (különösen a fertőtlenítéséről) annak érdekében, hogy ahol ilyen kezelést végeznek, megállapítható legyen, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e a jelen rendeletben előírt határértékeknek.

Az ellenőrző vizsgálat keretében a következő vízminőségi jellemzőket kell meghatározni:

I. oszlop: mindig vizsgálandók,

II. oszlop: a megjegyzésekben leírt feltételektől függően vizsgálandók,

III. oszlop: a megjegyzésekben leírtaktól függő esetekben, de kisebb gyakorisággal vizsgálandók (lásd a B) rész megjegyzését),

IV. oszlop: kisebb gyakorisággal vizsgálandók (lásd a B) rész megjegyzését).

I.

II.

III.

IV.

Vízminőségi jellemző

Vízminőségi jellemző

Meg- jegyzés

Vízminőségi jellemző

Meg- jegyzés

Vízminőségi jellemző

Szín

Alumínium

1

Arzén

9

Keménység

Szag

Klorid

2

Trihalometánok

11

Szulfát

Íz

Mangán

3

Összes szerves szén (TOC)

Ammónium

Nitrát

4

Nitrit

Klorit

10

Permanganát- index (KOIps)

Kötött aktív klór

11

Vas

Szabad aktív klór

11

Vezetőképesség

Enterococcusok

5

E. coli

Clostr.perfr. (spórák is)

6

Telepszám 22 °C-on

Ps. aeruginosa

7

Coliform bakt.

Mikroszkópos biológiai vizsgálat

8

pH

Telepszám 37 °C-on

7

Zavarosság

Megjegyzések:

1. Csak ott vizsgálandó, ahol flokkulálószerként használják.

2. A 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisból nyert víznél rendszeresen kell vizsgálni, egyébként csak a III. oszlop szerinti gyakorisággal.

3. Csak ott kell vizsgálni, ahol - a korábbi vizsgálatok szerint - jelenléte várható (>0,03 mg/l), továbbá ott, ahol a vízkezelés során mangánvegyületet adagolnak.

4. A 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisból származó, továbbá ilyen vizet is tartalmazó hálózatok esetében mindig vizsgálni kell, más esetben csak a III. oszlop szerinti gyakorisággal.

5. Csak akkor kell vizsgálni, ha akut szennyezésre van gyanú, vagy az I. oszlopbeli bakteriológiai vízminőségi jellemzők az előző vizsgálatok során szennyezést jeleztek, más esetben vizsgálatát csak a III. oszlop szerinti gyakorisággal kell elvégezni.

6. Felszíni vízből és felszíni víz befolyás alatt álló vízből nyert víznél mindig vizsgálni kell, más esetben csak akkor, ha akut szennyezésre van gyanú, vagy a bakteriológiai vízminőségi jellemzők az előző vizsgálatok során szennyezést jeleztek.

7. Vizsgálni kell tartályban és palackban forgalmazott víznél és minden olyan vízműnél, ahol a hálózatba táplált víz hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja; továbbá abban az esetben, ha akut szennyezésre van gyanú, vagy a bakteriológiai vízminőségi jellemzők az előző vizsgálatok során szennyezést jeleztek.

8. Szennyezés vagy szennyezés gyanúja esetén soron kívül vizsgálni kell, más esetben vizsgálatát a jelen melléklet B) részében meghatározottak szerint kell elvégezni.

9. Ott kell az e mellékletben meghatározott gyakorisággal vizsgálni, ahol a szolgáltatott ivóvízben - a korábbi vizsgálatok szerint - a határérték felét (arzén esetében 5 μg/l-t, bór esetében 0,5 mg/L-t, fluorid esetében 0,8 mg/L-t) meghaladó érték előfordulhat.

10. Csak ott kell vizsgálni, ahol klór-dioxidos fertőtlenítés történik.

11. Csak ott kell vizsgálni, ahol klórozzák a vizet.

12. Csak ott kell vizsgálni, ahol ózonos vízkezelés történik. Az illetékes hatóság szükség esetén más vízminőségi jellemzők esetenkénti vagy rendszeres vizsgálatát is előírhatja.

13.

2. Részletes vizsgálatok

A részletes vizsgálatnak célja annak megállapítása, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e a jelen rendeletben foglalt valamennyi követelménynek. A részletes vizsgálat során - a 3. § (4) bekezdésével összhangban - minden vízminőségi jellemzőt mérni kell, kivéve, ha az OTH, illetve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH ÉTbI az OTH-val egyeztetve az üzemeltető kérésére meghatározott időre felmentést ad abban az esetben, ha a kérdéses vízminőségi jellemző valószínűleg nincs jelen az adott vízellátó rendszerben olyan koncentrációban, amely a határérték túllépésének veszélyével járna. A radioaktivitásra vonatkozó határértékekre az 1. számú melléklet C) részében található 13., 14. és 15. megjegyzés az irányadó.

Felszín alatti, nem a 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisok vize esetében a peszticidek, benzol, 1,2-diklór-etán, tetraklór-etilén, triklór-etilén, cisz-1,2-diklór-etilén és - nem klórozott vizek esetében - a trihalometánok csak az első felméréskor - és ha nem voltak kimutathatók az alsó méréshatárt, illetve a határérték 10%-át meghaladó koncentrációban -, akkor utána csak 10 évenként egyszer, illetve vízszennyezés gyanúja esetén mérendők. A 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisok vizére ugyanez vonatkozik, de 5 évenként kell elvégezni a mérést. Benz(a)pirént és policiklusos aromás szénhidrogéneket felszín alatti vízbázisok vize esetében ugyanilyen gyakorisággal, de csak akkor kell mérni, ha a permanganát index (KOIps) értéke a 3,5 mg/l-t (a TOC a 2,0 mg/l-t) meghaladja.

A részletes vizsgálat során mérendő egyéb vízminőségi jellemzők rendszeres mérése alól az első felmérés eredményétől függően lehet felmentést kérni.

B) Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság vízellátó hálózat vagy élelmiszer előállításra használt ivóvíz esetében

A vízmintavételi helyeket a vízellátó rendszer üzemeltetője (élelmiszert előállító, feldolgozó stb. üzemben maga az üzem) a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti pontokon az ÁNTSZ illetékes intézetével, a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ponton az ÁNTSZ illetékes intézetével és az MgSzH területi szervével egyeztetve jelöli ki.

A víznyerő helyek (kutak), a vízkezelési technológia, a vízellátó rendszerbe betáplálás vagy más hálózati pont (pl. tárolók) mintázása is célszerű, azonban az itt vett minták az alábbi követelmény teljesítése szempontjából nem vehetők figyelembe.

1. Az üzemeltető által végzett (vagy végeztetett) vízkémiai vizsgálatok minimális mintaszáma

Naponta termelt (szolgáltatott) ivóvíz mennyisége egy körzeten belül (1. és 2. megjegyzés) m3

Ellenőrző vizsgálatra évente vett minták száma (3., 4. és 5. megjegyzés)

Részletes vizsgálatra évente vett minták száma (3. és 5. megjegyzés)

<10

(6. megjegyzés)

(6. megjegyzés)

10-100

4 minta

100-1000

3 minta, + 1 minta minden megkezdett 100 m3/d mennyiségre

2 minta

1000-10 000

10 minta, + 5 minta minden megkezdett 500 m3/d mennyiségre

1 minta, + 1 minta minden megkezdett 3300 m3/d mennyiségre

10 000-100 000

100 minta, + 5 minta minden megkezdett 1000 m3/d mennyiségre

3 minta, + 1 minta minden megkezdett 10 000 m3/d mennyiségre

>100 000

200 minta, + 3 minta minden megkezdett 1000 m3/d mennyiségre

10 minta, + 1 minta minden megkezdett 25 000 m3/d mennyiségre

Megjegyzések:

1. Az ellátási körzet olyan földrajzilag meghatározott terület, amelyen belül az ivóvíz egy vagy több forrásból származik, és a vízminőség hozzávetőlegesen azonosnak tekinthető.

2. A vízmennyiséget a naptári év átlagában kell számolni. A minimális gyakoriság víztérfogat helyett az ellátási zónába eső lakosságszám segítségével is meghatározható, 120 l/nap/fő vízfogyasztást feltételezve.

3. Rendkívüli esetben (pl. üzemzavar miatti tartályos ellátás) a vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgált vízminőségi jellemzőket az illetékes hatóság a táblázatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg.

4. Az 1. számú melléklet szerinti egyes vízminőségi jellemzők esetében az üzemeltető kérésére az illetékes hatóság engedélyével csökkenthető a táblázatban megadott mintaszám, ha

a) legalább két egymást követő éven keresztül vett minták vizsgálati eredménye állandó, és lényegesen jobb, mint az 1. számú mellékletben megadott határérték, valamint

b) valószínűsíthető, hogy nincs olyan tényező, amely vízminőség romlást okozna.

A legkisebb alkalmazott gyakoriság sem lehet kisebb, mint a táblázatban megadott mintaszám 50%-a.

5. A mintavételeket időben és térben lehetőleg egyenletesen kell elosztani.

6. A gyakoriságot, illetve a mintaszámot az illetékes hatóság határozza meg.

A fenti táblázat ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó mintaszáma a jelen melléklet A) részének I. és II. oszlopában felsorolt kémiai vízminőségi jellemzőkre vonatkozik; a bakteriológiai vizsgálatok mintaszáma a táblázatban szereplő értékek kétszerese.

Az A) rész III. és IV. oszlopában meghatározott vízminőségi jellemzők esetében a mintaszám a fenti táblázatban szereplő szám kb. 20%-a lehet, de a legkisebb közüzemi vízműnél is legalább 4 mintát kell évente megvizsgálni.

2. Az előírt mintázási gyakoriság biológiai vizsgálat esetében

Biológiai vizsgálatot (az 1. számú melléklet E) rész) - az akut szennyezés vagy annak gyanúja esetén kívül - az alábbi esetekben kell rendszeresen végezni:

- a 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázis vize;

- másodlagos biológiai szennyezés kialakulásának lehetősége esetén [>20 °C, és a nyersvíz sok ammóniumot (>0,5 mg/l) vagy szerves anyagot (>5,0 mg/l KOIps vagy 2,0 mg/l TOC) tartalmaz];

Ezekben az esetekben az 1. pontban szereplő táblázat szerinti mintaszám kb. 10%-át (de évente legalább egyszer; 5000 m3/d-nál nagyobb kapacitású vízműveknél kétszer) kell vizsgálni;

- egyéb esetekben kétévente, az 1. pont táblázata szerinti mintaszám kb. 5%-át, de vízművenként legalább 2 mintát kell vizsgálni;

Szennyezés vagy ennek gyanúja esetén, feltehetően biológiai szennyezésre visszavezethető eredetű (íz és szag) panaszok esetén soron kívül el kell végezni a vizsgálatot.

Pangó vagy rossz műszaki állapotban lévő hálózat esetében e hibák kiküszöböléséig, illetve a biológiai kifogásoltság megszűnéséig a fentiekben meghatározott gyakoriság kétszeresével kell a vizsgálatokat elvégezni.

C) Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság tartályban forgalomba hozott vízre

Tartályba töltött vízmennyiség naponta1 m3

Ellenőrző vizsgálat céljából évente vett minták száma2

Részletes vizsgálat céljából évente vett minták száma

≤10

3

1

10-60

24

2

>60

2, minden megkezdett 5 m3-re

2, minden megkezdett 100 m3-re

1 A térfogatot a naptári év átlagaként kell kiszámítani.

2 A vízkémiai vizsgálatok mintaszáma. Ellenőrző vízbakteriológiai vizsgálat esetén háromszor ennyi mintát kell venni.

A vizsgálatot az üzemeltetőnek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie.

3. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez

A vízminőség vizsgálatára szolgáló módszerekkel szemben támasztott követelmények

A vizsgáló laboratóriumoknak olyan minőségellenőrző rendszere legyen, amelyben az ellenőrzést a laboratórium vezetésétől független személy(ek) végzi(k).

1. A mikrobiológiai vizsgálatok módszerei

A vizsgálatokat nemzetközileg elfogadott módszerek szerint kell végezni. A rendelet kiadásakor elfogadott módszereket az alábbi lista tartalmazza. Új nemzetközi (CEN vagy ISO) módszer honosítása esetén azonban a honosítástól kezdődően az új módszert kell alkalmazni.

A laboratóriumok ezektől eltérő módszert akkor használhatnak, ha azokat ellenőrzik (validálják) és az 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint alkalmazásukat az OTH jóváhagyja.

Coliform baktériumok és Escherichia coli (E. coli): MSZ EN ISO 9308-1:2001)

Fekális Enterococcus (MSZ EN ISO 7899-2:2000)

Pseudomonas aeruginosa (MSZ EN 12780:2003)

Tenyészthető mikroorganizmusok - Telepszám 22 °C-on (MSZ-ISO 6222:2000)

Tenyészthető mikroorganizmusok - Telepszám 37 °C-on (MSZ-ISO 6222:2000)

Clostridium perfringens (spórákkal együtt):

Membrán szűrést követően a membrán anaerob inkubálása m-CP agaron (1. megjegyzés) 44±1 °C-on 21±3 óráig. Azokat az átlátszatlan sárga telepeket kell megszámolni, amelyek 20-30 másodperces ammónium-hidroxid gőz expozíció után rózsaszínűre vagy pirosra változnak.

Az m-CP agar összetétele:

Alap táptalaj

Triptóz

30 g

Élesztő kivonat

20 g

Szaccharóz

5 g

L-cisztein-hidroklorid

1 g

MgSO4.7H2O

0,1 g

Brómkrezol bíbor

40 mg

Agar

15 g

Víz

1000 g

Az alaptáptalaj összetevőit fel kell oldani, a pH-t 7,6-ra be kell állítani és autoklávozni kell 121 °C-on 15 percig. Hagyni kell lehűlni és hozzá kell adni az alábbiakat:

D-cikloszerin

400 mg

Polimixin-B szulfát

25 mg

Indoxil-ß-D-glukozid hozzáadás előtt 8 ml steril vízben kell feloldani

60 mg

Szűréssel-sterilezett 0,5% fenolftalein difoszfát oldat

20 ml

Szűréssel-sterilezett 4,5% FeCl3.6H2O

2 ml

2. Egyes kémiai vízminőségi jellemzők meghatározásának jellemzői

A táblázatban felsorolt vízminőségi jellemzők esetében olyan analitikai módszert kell alkalmazni, amely - minimum követelményként - alkalmas a határértéknek megfelelő koncentráció mérésére a táblázatban megadott hibának, szórásnak és kimutatási határnak megfelelően. Az elemzési módszer érzékenységétől függetlenül az eredményt legalább annyi jeggyel kell kifejezni, ahogy a határértéket az 1. számú melléklet B), C) vagy D) része tartalmazza.

2.1. A vizsgálatok során előnyben kell részesíteni a nemzetközileg elfogadott (MSZ-ISO, MSZ-ISO-EN, MSZ-EN) vizsgálati módszereket.

Paraméter

Pontosság% * (1. megjegyzés)

Precizitás% * (2. megjegyzés)

Kimutatási határ%* (3. megjegyzés)

Feltételek

Megjegyzés

Akrilamid

-

-

-

A termék minősítésével kell ellenőrizni.

Alumínium

10

10

10

Ammónium

10

10

10

Antimon

25

25

25

Arzén

10

10

10

Benz(a)pirén

25

25

25

Benzol

25

25

25

Bór

10

10

10

Bromát

25

25

25

Kadmium

10

10

10

Klorid

10

10

10

Króm

10

10

10

Vezetőképesség

10

10

10

Réz

10

10

10

Cianid

10

10

10

4. megjegyzés

1,2-diklór-etán

25

25

10

Epiklórhidrin

-

-

-

A termék minősítésével kell ellenőrizni.

Fluorid

10

10

10

Vas

10

10

10

Ólom

10

10

10

Mangán

10

10

10

Higany

20

10

20

Nikkel

10

10

10

Nitrát

10

10

10

Nitrit

10

10

10

Permanganát-index

25

25

10

5. megjegyzés

Peszticidek

25

25

25

6. megjegyzés

Policiklikus aromás szénhidrogének

25

25

25

7. megjegyzés

Szelén

10

10

10

Nátrium

10

10

10

Szulfát

10

10

10

Tetraklór-etilén

25

25

10

Triklór-etilén

25

25

10

Összes trihalo-metán

25

25

10

7. megjegyzés

Vinil-klorid

-

-

-

A termék minősítésével kell ellenőrizni.

* A határérték (1. számú melléklet B) és C) részében meghatározott érték) %-ában kifejezve.

2.2. A pH mérésére vonatkozó követelmény az, hogy az alkalmazott vizsgálati módszernek alkalmasnak kell lenni a mérésre 0,2 pH egységnek megfelelő pontossággal, illetve precizitással.

Megjegyzések:

1. A pontosság (módszerhiba): nagy számú ismételt mérés átlagértéke, valamint a valódi érték közötti különbség.

2. A precizitás (véletlen hiba vagy szórás): az eredmények átlagérték körüli (egy sorozaton belüli és sorozatok közötti) szórásának standard deviációjaként fejezzük ki. Az elfogadható precizitás a standard deviáció kétszerese.

3. A kimutatási határ: vagy

- a paraméter kis koncentrációját tartalmazó természetes minta egy sorozaton belüli standard deviációjának a háromszorosa, vagy

- a vakpróba egy sorozaton belüli standard deviációjának ötszöröse.

4. A módszernek az összes cianidot kell meghatároznia.

5. Az oxidációt 10 percig 100 °C-on savas közegben permanganátot használva kell elvégezni.

6. A módszerrel szembeni követelmények egy-egy peszticidre vonatkoznak, és teljesíthetőségük az adott peszticidtől függ. A kimutatási határ jelenleg nem teljesíthető minden peszticidre, de törekedni kell ennek elérésére.

7. A módszerrel szembeni követelmény az egyes anyagokra vonatkozik, és meg kell hogy feleljen az 1. számú mellékletben szereplő határérték 25%-ának.

3. Paraméterek, amelyekre nincs meghatározott vizsgálati módszer

Szín

Szag

Íz

Összes szerves szén (TOC)

Zavarosság (1. Megjegyzés)

A zavarosság kezelt felszíni vízben történő vizsgálatánál az alkalmazott módszernek alkalmasnak kell lenni a határérték mérésére 25% pontossággal, 25% precizitással és 25% kimutatási határral.

4. Biológiai vizsgálatok

A biológiai vizsgálatokat a vonatkozó (nemzetközi vagy hazai) szabványok szerint kell végezni.

4. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez

2

Azonosító

KEIV0001

Jelentés

3

verziósz.:

1.0

az ivóvízellátó rendszer

4

lapok sz.:

4

mérési adatairól1

5

lap srsz.:

1/4

6

Intézet kód

A jelentő törzsszáma:7

A jelentés dátuma:8

Településazonosító törzsszám:

A jelentő (cég) neve:

ir. szám

helység neve

utca, tér neve

házszám

A jelentő címe:9

kezdő dátum

vége dátum

A jelentés vonatkozási időszaka:10

fő

m3

Az ellátandó népesség száma:11

Szolgáltatott összes vízmennyiség:12

A víztípus szerinti megoszlás14

A vízfelhasználás %-os megoszlása13

fajtája

mennyiség (m3)

arány (%)

ivó

élelmiszer- előállítás

egyéb

felszíni vízkivétel

parti szűrés

karsztos

talajvíz

rétegvíz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Jelentésre kötelezett az 50-nél több főt ellátó vízellátó rendszer üzemeltetője. „Egységnyi” jelentésre kötelezett ivóvízellátó rendszer a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet fogalommeghatározása szerint olyan közműves ivóvízellátó víziközmű, amely lehet a 14. pont szerinti regionális víziközmű is, függetlenül a 25. pont szerinti vízilétesítmények számától.

A jelentés az illetékes hatósághoz továbbítandó a rendeletben meghatározott gyakorisággal és határidővel. A továbbítás történhet a jelen melléklettel egyező méretű és formátumú, kézzel kitöltött papíron (pl. annak másolásával) postai úton vagy elektronikus úton interneten keresztül, e-maillel. Ez utóbbi eljárás végrehajtásához szükséges üres formanyomtatványt KEIV0001 néven az Országos Tisztifőorvosi Hivatal othls.antsz-oth.hu ftp helyéről letölthető. A jelentésre kötelezett a letöltött és kitöltött jelentést a területileg illetékes Megyei Intézet e-mail címére, elektronikus levél formájában megküldheti (az e-mail címet a küldő egyezteti a Megyei Intézettel).

Sem a papír alapon, sem az elektronikus úton történő jelentés továbbításánál a formátumok nem változtathatók.

A kézi kitöltésnél nyomtatott betűk használata kötelező.

Útmutató az egyes adatmezők kitöltéséhez (hivatkozás a felső indexben lévő számok szerint)

1-6 Az illetékes hatóság tölti ki, a 6 sorszámú rovat utólag kerül kitöltésre, a többi a bizonylat kialakításakor.

7 Törzsszám: az üzemeltető adószám és a statisztikai számjelének első 8 számjegye, amennyiben az üzemeltető több vagy több tagból áll, az illetékes hatóság felé kapcsolattartásra kijelölt szervezet törzsszáma.

8 A jelentés összeállításának dátuma, a dátum formátuma (minden esetben: évszám 4 számjeggyel, hónap, nap 2-2 számjeggyel).

9 Annak a jelentőnek a címe, akinek a törzsszáma került kitöltésre.

10 Azon időszak kezdő és vég dátuma, amelyek a jelentési időszakot behatárolják.

11, 12 A népesség számát, a vízmennyiséget a vonatkozási (jelentési) időszakra vonatkoztatva kell megadni.

13 A %-os megoszlások összegének egyenlőnek kell lennie a 100%-kal, %-ok egész értékűek.

14 A mennyiség a vonatkozási időszakra határozandó meg, az arányok %-os meghatározása mint a 13-nál.

Azonosító

KEIV0001

Jelentés

verziósz.:

1.0

az ivóvízellátó rendszer

lapok sz.:

4

mérési adatairól1

lap srsz.:

2/4

Intézet kód

Kötelezően mért paraméterek

A jelentési időszak alatt1

Paraméter

határérték2

összes vizsgálat (db)

alatt vagy egyenlő (db)

felett (db)

Escherichia coli (E. coli)

Enterococcusok

Akrilamid

Antimon

Arzén

Benzol

Benz(a)pirén

Bór

Bromát

Kadmium

Króm

Réz

Cianid

1,2-diklór-etán

Epiklórhidrin

Fluorid

Ólom

Higany

Nikkel

Nitrát

Nitrit

Peszticidek

Összes peszticid

Policiklusos aromás szénhidrogének

Szelén

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

Összes trihalo-metán

Vinil-klorid

Cisz-1,2-diklór-etilén

Klorit

Kötött aktív klór

1 A jelentési időszak alatt az 1/4 lapsorszám 10-es felső indexű mezőiben szereplő dátumok által meghatározott időszak értendő.

2 Határértékként a rendelet 1. számú mellékletének A) és B) részében megadott értékeket és mértékegységeket kell figyelembe venni.

Azonosító

KEIV0001

Jelentés

verziósz.:

1.0

az ivóvíz-ellátó rendszer

lapok sz.:

4

mérési adatairól1

lap srsz.:

3/4

Intézet kód

Indikátor paraméterek

A jelentési időszak alatt

Paraméter

határérték

összes vizsgálat száma (db)

alatt vagy egyenlő (db)

felett (db)

Alumínium

Ammónium

Klorid

Clostridium perfringens (spórákkal együtt)

Szín

Vezetőképesség

pH

Vas

Mangán

Szag

Permanganát index (KOIps)

Szulfát

Nátrium

Íz

Telepszám 22 °C és 37 °C-on

Coliform baktériumok

Pseudomonas aeruginosa

Összes szerves szén (TOC)

Zavarosság

Keménység

Fenolindex

Olajszármazékok

RADIOAKTIVITÁS

Trícium

Összes indikatív dózis

Szennyezésjelző paraméterek sérült vízbázisoknál

A jelentési időszak alatt

Paraméter

határérték

összes vizsgálat száma (db)

alatt vagy egyenlő (db)

felett (db)

Permanganát-index KOIps

Ammónium

Nitrit

Klorid

Azonosító

KEIV0001

Jelentés

verziósz.:

1.0

az ivóvízellátó rendszer

lapok sz.:

4

mérési adatairól1

lap srsz.:

4/4

Intézet kód

Mikroszkópos biológiai vizsgálatok

A jelentési időszak alatt

Paraméter

határérték

összes vizsgálat száma (db)

alatt vagy egyenlő (db)

felett (db)

Üledék

Véglények

Férgek

Baktériumok

Gombák

Fonalas baktériumok

Egyéb baktériumok

Algák

Vízminták szerinti értékelés

db

%

Vizsgált vízminták száma összesen:1

Bakteriológiai vizsgálat mintaszáma:

ebből nem megfelelő A) rész szerint:

kifogásolt C) rész szerint:

Kémiai vizsgálat mintaszáma:

ebből nem megfelelő B) rész szerint:

kifogásolt C) rész szerint:

kifogásolt D) rész szerint:

Biológiai vizsgálat mintaszáma:

ebből kifogásolt E) rész szerint:

1 Csak a kormányrendelet szerinti, az elosztóhálózati (fogyasztói) pontokon vett mintákra vonatkozó adatokat szabad jelenteni!

5. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez

Ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt anyagok és technológiák engedélyezésének követelményei

1. Az OTH-hoz benyújtott kérelem tartalmi követelményei

1.1. Az anyag megnevezését, kémiai összetételét (szerkezetét), fizikai, kémiai tulajdonságait (szín, szag, sűrűség stb.).

1.2. Az előállításához felhasznált anyagok jegyzékét (kémiai elnevezések).

1.3. A gyártó cég nevét, telephelyét.

1.4. A termék előállításának technológiáját, beleértve az esetleges utókezelést.

1.5. A gyártásra vonatkozó minőségbiztosítást.

1.6. A nem kívánatos, nem reagált monomerek és egyéb maradékok, szennyezőanyagok, melléktermékek kimutatására szolgáló analitikai módszerek leírását és határértékeket (minőségi bizonyítványt).

1.7. A termék felhasználási területét (részletezve).

1.8. Az OKI vizsgálati eredményeit és szakvéleményét.

2. A külön jogszabály hatálya alá nem tartozó, vízkezelésben használt vegyszer esetében az 1.1-1.8. pontokban felsoroltakon kívül:

2.1. Az adagolható mennyiséget - normál, maximális dózis.

2.2. Az adagolás módját és ennek ellenőrzését.

2.3. A termék ivóvízben lévő koncentrációja meghatározásának módszerét.

2.4. Biztonságtechnikai adatlapját.

2.5. A keletkező hulladék elhelyezésének tervét.

3. Szerkezeti anyag, bevonat (rendszer) esetében az 1.1-1.8. pontokban felsoroltakon kívül:

3.1. Az anyag beépítési módjára vonatkozó leírást (utasítást).

3.2. Az anyag karbantartására, tisztítására, fertőtlenítésére vonatkozó utasítást.

4. Technológia esetében a kérelemben a technológia olyan leírása szükséges, aminek alapján az új eljárás által elérhető vízminőség-változás megítélhető. Meg kell adni az eljárás során használni kívánt anyagokat (új anyag esetében az 1.1-1.8. és 2.1-2.5. pontokban foglaltak szerint), a technológia jellemzésére szolgáló számszerű értékeket, a folyamat ellenőrzésének módját, eszközeit, a várható eredményt igazoló adatokat (kísérleti, félüzemi berendezésnél mért értékek, referenciák).

5. A kérelemhez benyújtott segédanyagok, referenciák magyar vagy angol nyelvűek lehetnek. Egyéb külföldi dokumentum esetén magyar fordítás és az eredeti anyag másolata is mellékelendő.

2. Hagyományos technológiák, anyagok jegyzéke

Hagyományos vízkezelési technológiának tekintendők azok az eljárások, amelyeket az illető egyetemi tankönyvek (jegyzetek) ilyen címmel (megnevezéssel) tárgyalnak, illetve a vonatkozó szakkönyvek bevált eljárásként mutatnak be. Vitás esetben az OKI véleménye mértékadó.

Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása, kezelése során használatos hagyományos anyagok listája:

A) Korlátozás nélkül felhasználhatóak:

saválló acél

acél

öntöttvas

beton

vasbeton

azbeszt-cement

homok

kavics

márványzúzalék

zeolit

mészkő

égetett, oltott mész

kerámiatermék (üveg, porcelán, kőedény)

alumínium 99,9%-os.

(A termékek minősége tekintetében az EN, illetőleg EN-MSZ szabványok mérvadók.)

B) Termékek, amelyek előállítása nemzetközi előírásoknak megfelelő minőségbiztosítás mellett történik:

vörösréz

bronz

sárgaréz

horganyozott vas

alumíniumötvözetek

alumínium-szulfát

nátrium-aluminát

egyéb szervetlen alumíniumvegyületek

vas (III)-klorid

vas (II)-szulfát

aktivált kovasav

kovasav

szóda

nátrium-hidroxid

kálium-permanganát

nátrium-klorit.

A B) csoportba sorolt anyagoknál nyilvántartásba vételhez a következőket kell benyújtani:

- a termék neve,

- a gyártó cég,

- a termék leírása, kémiai összetétele (az előállításhoz felhasznált alap- és segédanyagok jegyzéke) CAS-szám megadásával,

- biztonságtechnikai adatlap,

- a termék felhasználási területe,

- használati utasítás,

- a gyártásra vonatkozó minőségbiztosítás,

- az anyag tisztaságára vonatkozó előírások és annak dokumentálása (minőségi bizonylat),

- az adagolt mennyiség ellenőrzésének módja,

- a keletkező hulladék elhelyezése.

3. Szempontok a vízellátásban használni kívánt szerkezeti anyagok vizsgálatához

A vízkioldási vizsgálatok arra terjednek ki, hogy az engedélyezni kért termékből milyen mértékben oldódnak ki anyagok, amelyek a víz ízét, szagát, színét megváltoztatják, szerves anyagok, amelyek mikroorganizmusok szaporodását, megtelepedését elősegítik, vagy esetleg toxikus anyagok, amelyek a víz felhasználását kockázatossá tehetik.

Vízellátás területén alkalmazni kívánt termékek esetében az áztatást 23±2 °C-on végzik az ISO 8795 és EN 852-1 figyelembevételével.

Használati melegvízellátás területén történő engedélyeztetés esetén 60±2 °C-on vagy 80±2 °C-on történik az áztatás.

A csövek vizsgálatához egyik oldalon saját anyagával vagy semleges (pl. PTFE) anyaggal lezárt csövek kerülnek felhasználásra.

Egyéb anyagnál (korróziógátló bevonatrendszerek, beton adalékanyagok, tömítő anyagok stb.) olyan próbatestek kerülnek áztatásra, ahol a próbatest teljes felületét borítja a minősítésre váró termék. Az áztatott felületet és az áztató víz mennyiségét a vizsgáló laboratórium határozza meg.

A vizsgálandó anyagokat az áztatási hőmérsékleten egynapi előáztatásnak vetik alá. Ezt a vizet elöntik, és utána a mintát, illetve a próbatesteket mossák.

A kioldási vizsgálat során általában az 1., 2. és 6. napos áztató vizeket vizsgálják. Kedvezőtlen eredmény esetén az áztatást folytatják, és a kritikus komponenseket a 7., 8. és 9. nap után is mérik.

A vizsgálat során kioldódó anyagok mennyiségét felületegységre átszámítva értékelik attól is függően, hogy milyen a felhasználás módja. Műanyagok esetén a kioldódó szerves anyagot (TOC) minden esetben mérni és értékelni kell.

6. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez

A szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listája

Megye

Település

Lakosszám

Bór (>1,0 mg/l)

Fluorid (>1,5 mg/l)

Nitrát (>50 mg/l)

Nitrit (>0,5 és 0,1 mg/l)

Arzén (>0,01 mg/l)

Ammónium (>0,5 mg/l)

Vas (>0,2 mg/l)

Mangán (>0,05 mg/l)

Bács-Kiskun

ÁGASEGYHÁZA

1961

X

X

X

Bács-Kiskun

AKASZTÓ

3436

X

X

X

X

Bács-Kiskun

BÁCSALMÁS

7248

X

X

X

Bács-Kiskun

BÁCSBOKOD

2960

X

Bács-Kiskun

BÁCSBORSÓD

1264

X

Bács-Kiskun

BÁCSSZENTGYÖRGY

174

X

X

X

Bács-Kiskun

BÁCSSZŐLŐS

403

X

X

X

Bács-Kiskun

BALLÓSZÖG

3175

X

Bács-Kiskun

BALOTASZÁLLÁS

1566

X

X

X

Bács-Kiskun

BÁTMONOSTOR

1656

X

X

X

Bács-Kiskun

BOROTA

1451

X

X

Bács-Kiskun

BUGAC

2800

X

X

X

Bács-Kiskun

BUGACPUSZTAHÁZA

331

X

X

X

Bács-Kiskun

CSÁSZÁRTÖLTÉS

2519

X

X

X

Bács-Kiskun

CSÁTALJA

1647

X

X

Bács-Kiskun

CSÁVOLY

1974

X

X

X

Bács-Kiskun

CSENGŐD

2216

X

X

X

X

Bács-Kiskun

CSIKÉRIA

947

X

X

Bács-Kiskun

CSÓLYOSPÁLOS

1764

X

X

X

Bács-Kiskun

DÁVOD

2085

X

X

Bács-Kiskun

DUNATETÉTLEN

572

X

X

Bács-Kiskun

ÉRSEKCSANÁD

2900

X

X

X

X

Bács-Kiskun

ÉRSEKHALMA

641

X

X

X

X

Bács-Kiskun

FELSŐSZENTIVÁN

2040

X

X

Bács-Kiskun

FÜLÖPHÁZA

919

X

X

Bács-Kiskun

FÜLÖPJAKAB

1146

X

X

X

Bács-Kiskun

FÜLÖPSZÁLLÁS

2367

X

X

X

X

X

Bács-Kiskun

GARA

2650

X

X

X

Bács-Kiskun

GÁTÉR

1027

X

X

X

Bács-Kiskun

HAJÓS

3358

X

Bács-Kiskun

HAJÓS-Pincefalu

2

X

Bács-Kiskun

HARKAKÖTÖNY

935

X

X

Bács-Kiskun

HARTA

3562

X

Bács-Kiskun

HERCEGSZÁNTÓ

2127

X

X

Bács-Kiskun

IMREHEGY

767

X

X

X

Bács-Kiskun

IZSÁK

6099

X

X

X

Bács-Kiskun

JÁNOSHALMA

9510

X

Bács-Kiskun

JÁSZSZENTLÁSZLÓ

2606

X

X

X

Bács-Kiskun

KASKANTYÚ

981

X

X

X

X

Bács-Kiskun

KATYMÁR

2333

X

X

Bács-Kiskun

KECEL

8978

X

X

X

X

Bács-Kiskun

KECSKEMÉT

109847

X

Bács-Kiskun

KELEBIA

2865

X

X

Bács-Kiskun

KÉLESHALOM

494

X

X

X

Bács-Kiskun

KEREKEGYHÁZA

6222

X

X

X

Bács-Kiskun

KISKŐRÖS

14514

X

X

X

Bács-Kiskun

KISKUNHALAS

29318

X

X

X

Bács-Kiskun

KISKUNMAJSA- Bodoglár

225

X

X

X

X

Bács-Kiskun

KISSZÁLLÁS

2367

X

X

Bács-Kiskun

KISSZÁLLÁS-Újfalu

255

X

X

X

X

Bács-Kiskun

KÖMPÖC

765

X

X

X

Bács-Kiskun

KUNADACS

1674

X

X

Bács-Kiskun

KUNBAJA

1696

X

Bács-Kiskun

KUNBARACS

687

X

X

X

X

Bács-Kiskun

KUNFEHÉRTÓ

2134

X

X

X

Bács-Kiskun

KUNPESZÉR

656

X

X

Bács-Kiskun

KUNSZÁLLÁS

1678

X

Bács-Kiskun

LAKITELEK

4453

X

X

X

Bács-Kiskun

MADARAS

3122

X

Bács-Kiskun

MÁTÉTELKE

573

X

X

X

Bács-Kiskun

MÉLYKÚT

5364

X

X

X

Bács-Kiskun

MÉLYKÚT-Öregmajor

148

X

X

X

X

Bács-Kiskun

MÓRICGÁT

513

X

X

Bács-Kiskun

NAGYBARACSKA

2398

X

X

Bács-Kiskun

NEMESNÁDUDVAR

1950

X

X

X

X

Bács-Kiskun

NYÁRLŐRINC

2404

X

X

X

Bács-Kiskun

ORDAS

477

X

Bács-Kiskun

ORGOVÁNY

3347

X

X

X

Bács-Kiskun

PÁHI

1228

X

X

X

Bács-Kiskun

PÁLMONOSTORA

1754

X

X

X

Bács-Kiskun

PETŐFISZÁLLÁS

1556

X

X

X

Bács-Kiskun

PIRTÓ

972

X

X

Bács-Kiskun

RÉM

1430

X

X

X

X

Bács-Kiskun

SOLTSZENTIMRE

1394

X

X

X

Bács-Kiskun

SOLTVADKERT

7666

X

X

X

X

Bács-Kiskun

SÜKÖSD

3961

X

X

X

Bács-Kiskun

SZABADSZÁLLÁS

6447

X

Bács-Kiskun

SZANK

2556

X

Bács-Kiskun

SZEREMLE

1537

X

X

Bács-Kiskun

TABDI

1174

X

Bács-Kiskun

TATAHÁZA

1376

X

X

X

Bács-Kiskun

TÁZLÁR

1853

X

X

X

X

Bács-Kiskun

TISZAALPÁR

5139

X

X

X

Bács-Kiskun

TOMPA

4751

X

X

Bács-Kiskun

VASKÚT

3653

X

X

Bács-Kiskun

ZSANA

836

X

X

X

X

Baranya

ADORJÁS

194

X

Baranya

ALMAMELLÉK

491

X

Baranya

BÁNFA

212

X

Baranya

BARANYAHÍDVÉG

219

X

Baranya

BARANYAJENŐ

515

X

X

Baranya

BESENCE

131

X

X

Baranya

BOGDÁSA

317

X

Baranya

BOLDOGASSZONYFA- Antalszállás

97

X

Baranya

BOLDOGASSZONYFA- Terecseny

92

X

Baranya

BORJÁD

429

X

Baranya

BÜRÜS

101

X

Baranya

CSÁNYOSZRÓ

727

X

Baranya

DENCSHÁZA

617

X

X

X

Baranya

DRÁVACSEHI

227

X

Baranya

DRÁVAFOK

547

X

Baranya

DRÁVAIVÁNYI

207

X

X

Baranya

DRÁVAKERESZTÚR

148

X

Baranya

DRÁVAPALKONYA

295

X

X

Baranya

DRÁVASZABOLCS

720

X

Baranya

DRÁVASZTÁRA

436

X

X

X

Baranya

FELSŐSZENTMÁRTON

995

X

X

Baranya

GYÖNGYFA

132

X

X

Baranya

HETVEHELY

474

X

Baranya

HIDAS

2183

X

X

Baranya

HIRICS

246

X

Baranya

HOMORÚD

619

X

X

Baranya

IBAFA

227

X

X

Baranya

ILLOCSKA

242

X

Baranya

KÁKICS

211

X

X

X

X

Baranya

KATÁDFA

177

X

X

Baranya

KEMSE

64

X

X

Baranya

KIRÁLYEGYHÁZA

1012

X

Baranya

KISHAJMÁS

204

X

X

Baranya

KISLIPPÓ

297

X

X

Baranya

KISSZENTMÁRTON- Mailáthpuszta

124

X

X

X

Baranya

KISVASZAR

344

X

Baranya

LÚZSOK

256

X

X

X

Baranya

MAGYARBÓLY

1033

X

Baranya

MAGYARLUKAFA

98

X

Baranya

MAGYARMECSKE

341

X

X

Baranya

MARKÓC

62

X

X

Baranya

MARÓCSA

106

X

X

X

Baranya

MATTY

348

X

X

X

Baranya

MINDSZENTGODISA

969

X

X

Baranya

MOHÁCS- Szabadságpuszta

43

X

X

Baranya

MOLVÁNY

216

X

X

Baranya

NAGYBUDMÉR

246

X

Baranya

NAGYNYÁRÁD

796

X

X

Baranya

NEMESKE

283

X

Baranya

ÓBÁNYA

131

X

Baranya

OROSZLÓ

331

X

X

Baranya

PALÉ

114

X

Baranya

PÁPRÁD

174

X

X

X

Baranya

PISKÓ

258

X

Baranya

PÓCSA

192

X

X

X

Baranya

RÓZSAFA

393

X

Baranya

SÁSD

3388

X

X

Baranya

SELLYE

2941

X

X

Baranya

SOMOGYHÁRSÁGY

445

X

Baranya

SOMOGYHÁRSÁGY- Kishárságy

206

X

Baranya

SUMONY

442

X

X

Baranya

SZENTDÉNES

330

X

X

X

X

Baranya

SZENTEGÁT

417

X

X

X

Baranya

SZENTLŐRINC

7053

X

Baranya

UDVAR

166

X

X

Baranya

VAJSZLÓ

1868

X

X

Baranya

VÁZSNOK

132

X

Baranya

VEJTI

182

X

X

X

Baranya

VELÉNY

165

X

Baranya

ZÁDOR

375

X

X

Baranya

ZALÁTA

295

X

X

Békés

ALMÁSKAMARÁS

872

X

Békés

BATTONYA

6360

X

X

Békés

BÉKÉS

20846

X

X

Békés

BÉKÉSCSABA

65206

X

X

X

Békés

BÉKÉSSÁMSON

2530

X

X

Békés

BÉLMEGYER

1099

X

X

Békés

BUCSA

2440

X

X

Békés

CSABACSŰD

1926

X

X

Békés

CSABASZABADI

371

X

X

X

Békés

CSÁRDASZÁLLÁS

498

X

X

Békés

CSORVÁS

5546

X

X

X

X

Békés

DÉVAVÁNYA

8459

X

X

Békés

DOBOZ

4494

X

X

Békés

DOMBEGYHÁZ

2302

X

Békés

DOMBIRATOS

649

X

Békés

ECSEGFALVA

1297

X

X

X

Békés

ELEK

5300

X

X

Békés

FÜZESGYARMAT

6235

X

Békés

GÁDOROS

3937

X

X

Békés

GERENDÁS

1432

X

X

X

Békés

GESZT

799

X

Békés

GYOMAENDRŐD

14928

X

X

Békés

GYULA

32239

X

X

X

Békés

HUNYA

722

X

X

X

X

Békés

KAMUT

1107

X

X

Békés

KARDOS

713

X

X

Békés

KARDOSKÚT

941

X

X

Békés

KERTÉSZSZIGET

432

X

X

X

X

Békés

KÉTEGYHÁZA

4304

X

X

Békés

KÉTSOPRONY

1536

X

X

Békés

KISDOMBEGYHÁZ

507

X

Békés

KONDOROS

5569

X

X

X

Békés

KÖRÖSLADÁNY

4898

X

X

Békés

KÖRÖSTARCSA

2718

X

X

Békés

KÖRÖSÚJFALU

659

X

X

Békés

KÖTEGYÁN

1492

X

X

Békés

LŐKÖSHÁZA

1969

X

X

Békés

MAGYARBÁNHEGYES

2559

X

Békés

MAGYARDOMB- EGYHÁZ

289

X

Békés

MEDGYESEGYHÁZA

3494

X

X

Békés

MEDGYESEGYHÁZA- Bánkút

411

X

X

Békés

MÉHKERÉK

2212

X

X

Békés

MEZŐBERÉNY

11390

X

X

Békés

MEZŐGYÁN

1067

X

X

X

X

Békés

MEZŐGYÁN- Nagygyanté

128

X

Békés

MEZŐHEGYES

5736

X

X

X

Békés

MURONY

1347

X

X

Békés

NAGYBÁNHEGYES

1286

X

Békés

NAGYKAMARÁS

1567

X

Békés

NAGYSZÉNÁS

5454

X

X

Békés

OKÁNY

2778

X

X

Békés

OROSHÁZA

30688

X

X

Békés

ÖRMÉNYKÚT

473

X

X

Békés

PUSZTAFÖLDVÁR

1801

X

X

Békés

PUSZTAOTTLAKA

405

X

X

X

Békés

SARKAD

10822

X

X

Békés

SARKADKERESZTÚR

1687

X

X

Békés

SZABADKÍGYÓS

2879

X

X

Békés

SZARVAS

18077

X

X

Békés

SZEGHALOM

9688

X

Békés

TARHOS

1021

X

X

Békés

TELEKGERENDÁS

1657

X

X

Békés

TÓTKOMLÓS

6336

X

X

X

X

Békés

ÚJKÍGYÓS

5628

X

X

X

Békés

ÚJSZALONTA

118

X

X

X

Békés

VÉSZTŐ

7328

X

X

Békés

ZSADÁNY

1728

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

ABAÚJLAK

120

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

ALSÓGAGY

109

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

BEKECS

2491

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

BOLDOGKŐÚJFALU

553

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

BOLDOGKŐVÁRALJA

1176

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

BORSODIVÁNKA

767

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

BÜTTÖS

212

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

CSENYÉTE

454

X

X

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

CSERÉPVÁRALJA

485

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

CSOBÁD

694

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

DAMAK

243

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

FÁJ

337

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

FELSŐGAGY

171

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

FELSŐVADÁSZ

549

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

FONY

389

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

GAGYAPÁTI

27

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

GAGYBÁTOR

243

X

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

GAGYVENDÉGI

198

X

Borsod-Abaúj- Zemplén

GOLOP

617

X

X