Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet

a polgári légi közlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 53. §-ának (5) és (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a polgári légi közlekedés szakszemélyzetére, a polgári légi jármű vezetőjére, a kiképzés alatt álló növendékre, a gyakornokra, a repülőorvosi központra, a kijelölt vizsgáló repülőorvosra (a továbbiakban: repülőorvos) és a légi közlekedési hatóságra terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

1. repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy egészségügyi szempontból alkalmas a repülési szakszolgálatok és tevékenységek ellátására;

2.1 repülőorvosi véleményezés: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel az 1. mellékletben foglalt követelményeknek;

3. repülőorvosi vizsgálat: a repülő-egészségügyi alkalmasság megállapításához előírt, repülőorvos által végzett vizsgálat;

4.2 orvosi minősítés: a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülő-egészségügyi alkalmasság hatósági minősítését igazoló okmány, mely közigazgatási hatósági eljárás keretében kerül kiállításra;

5.3 szolgálat: (Aeromedical Section = AMS) a légiközlekedési hatóság repülő-egészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége;

6. repülőorvosi központ (Aeromedical Center=AMC): az e rendeletben kijelölt olyan egészségügyi intézmény, mely jogosult az 1., 2. és 3. Egészségügyi Osztály alkalmassági vizsgálatainak végzésére;

7.4 repülőorvos: (Aeromedical Examiner = AME) szakorvos, aki jogosult a kijelölése szerinti repülőorvosi vizsgálatok elvégzésére, véleményezésére és a vizsgálati lap aláírására.

A repülő-egészségügyi alkalmasság

3. § (1)5 A polgári légi jármű vezetőjének és a polgári légi közlekedés szakszemélyzetének a szakszolgálati engedély megszerzéséhez, illetve meghosszabbításához szükséges repülő-egészségügyi alkalmasság minősítését a szolgálat hatósági repülőorvosa végzi.

(2) A repülő-egészségügyi alkalmasság minősítéséről a szolgálat orvosi minősítést ad ki. Az orvosi minősítés igazolja, hogy a vizsgált személy mentálisan és fizikálisan alkalmas a repülési szakszolgálatok és tevékenységek biztonságos ellátására.

(3) Szakszolgálati engedély iránti kérelmet az nyújthat be, illetve gyakorlati képzését az kezdheti meg, aki rendelkezik a számára előírt érvényes orvosi minősítéssel.

(4)6 A repülőorvosi vizsgálat leleteit a repülőorvosi vizsgálati lapon (2. melléklet) kell rögzíteni, amelyet kitöltés és véleményezés után a repülőorvos öt munkanapon belül köteles a szolgálatnak megküldeni, orvosi minősítés céljából. A repülőorvosi vizsgálati lap második példányát a repülőorvos őrzi meg a külön jogszabály7 előírásai szerint.

(5) Klinikailag indokolt esetben a repülőorvos a kötelező vizsgálatok mellett további vizsgálatokat rendelhet el. A vizsgálat eredményéről a repülőorvosnak a vizsgált személyt tájékoztatnia kell.

(6) A repülőorvosnak a vizsgált személyt tájékoztatnia kell továbbá minden olyan általa észlelt állapotról is, amely egészségügyi vagy más okból korlátozhatja a szakszolgálati kiképzést vagy a feladatok biztonságos ellátását.

4. § (1) A szakszolgálati engedély jogosultja vagy a kiképzés alatt álló növendék nem láthatja el szakszolgálati feladatait, illetve nem folytathat repülési tevékenységet abban az esetben, ha egészségi alkalmasságának olyan mértékű korlátozottságát észleli, amely akadályozhatja tevékenységének biztonságos ellátásában, így különösen a következő esetekben:

a) 12 óránál hosszabb kórházi kezelés vagy megfigyelés esetén,

b) műtéti vagy invazív diagnosztikai beavatkozás esetén,

c) tartós gyógykezelés esetén,

d) amennyiben szemüveg vagy kontaktlencse használata vált szükségessé, illetve a korrekció mértékében változás történt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az érintett személy a szakszolgálati tevékenységét akkor folytathatja, ha repülő-egészségügyi alkalmassági ellenőrző vizsgálaton vett részt, illetőleg a szolgálat írásban mentesítette ez alól.

(3) Az orvosi minősítéssel rendelkező személynek írásban kell tájékoztatnia a szolgálatot:

a) minden olyan sérülés esetében, amely akadályozza a repülési szakszolgálat és tevékenység ellátásában,

b) 21 napnál hosszabb betegség vagy baleset miatti távollét esetén,

c) terhesség megállapításakor.

(4) Soron kívül kell megállapítani a repülő-egészségügyi alkalmasságot:

a) minden olyan repülőesemény után, amelynek a bekövetkeztében emberi tényező is közrehatott,

b) ha azt a légi közlekedési hatóság elrendeli.

(5)8 Terhesség esetén a légiközlekedési hatóság meghatározott időre feloldhatja az érvényesség felfüggesztését, ha az egészségi állapot megfelel az 1. melléklet I. Fejezet JAR-FCL 3.195 c), az 1. melléklet II. Fejezet 3.315 c) és az 1. melléklet III. Fejezet EMRC (ATC) 9.1 (b) pontjában rögzítetteknek, és meg kell szüntetni a korlátozást a terhességet követően, ha a légiközlekedési hatóság döntése szerint történt vizsgálat alapján a szolgálat megállapította, hogy alkalmas szakszolgálati feladatainak ellátására.

A repülőorvosi központ

5. § (1) Repülőorvosi központ kizárólag Magyarország közigazgatási határain belül jelölhető ki és fekvőbeteg-gyógyintézettel vagy járóbeteg-ellátó intézettel kell kapcsolatban állnia.

(2) A repülőorvosi központnak alkalmasnak kell lennie telephelyén az 1., 2. és 3. Egészségügyi Osztály alkalmassági vizsgálatainak és hozzá kapcsolódó klinikai vizsgálatok elvégzésére, továbbá a kibővített repülőorvosi vizsgálatok végzésére.

(3)9 A repülőorvosi központ vezetője kizárólag olyan repülőorvos lehet, aki sikeresen elvégezte a 3. melléklet szerinti repülőorvosi alap- és haladó tanfolyamot. A vezető felelős a vizsgálatok koordinálásáért, a leletek összesítéséért és értékeléséért. Az értékelést aláírásával hitelesíti. A repülőorvosi központtal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, orvosnak a klinikai ismeretek mellett jártasnak kell lennie a repülőorvosi vizsgálatokban és alapismeretekben is.

(4)10 A repülőorvosi központot kérelemre a légiközlekedési hatóság jelöli ki. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy megfelel az e §-ban foglalt követelményeknek. A kijelölés feltételeinek fennállását a légiközlekedési hatóság legalább háromévente felülvizsgálja.

A repülőorvos

6. § (1)11 A repülőorvost kérelemre a légiközlekedési hatóság jelöli ki. Repülőorvosnak repülőorvosi tevékenység végzésére kiadott működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató

a) repülőorvostan,

b) belgyógyászat vagy

c) foglalkozás-orvostan (üzemorvostan)

szakképesítéssel rendelkező szakorvosa jelölhető ki, amennyiben az e rendeletben meghatározott repülőorvosi felkészítő tanfolyamot elvégezte.

(1a)12 A repülőorvosi felkészítő tanfolyam során a repülőorvostan szakképesítés során szerzett ismeretek a 3. melléklet szerinti tematika alapján beszámításra kerülnek.

(2)13 A repülőorvosok számát és körét a légi közlekedési hatóság határozza meg, figyelembe véve az orvosi minősítésre kötelezettek területi megoszlását.

(3) A repülőorvosi kijelölés kizárólag az e rendeletben meghatározott repülőorvosi vizsgálat elvégzésére jogosít. A repülőorvos a repülőorvosi vizsgálatokat csak az engedélyezett rendelési telephelyen végezheti a szolgálat szakmai irányítása és felügyelete alatt. A kijelölés feltételeinek fennállását legalább 3 évente felül kell vizsgálni. A kijelölést a légi közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben a repülőorvos nem felel meg a feltételeknek.

(4)14 A légi közlekedési hatóság a kijelölt vizsgáló repülőorvosok felsorolásáról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben ad tájékoztatást.

7. § (1) A repülőorvosnak repülőorvosi felkészítő tanfolyamon kell részt vennie. Gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal kell rendelkeznie a szakszolgálati engedélyesek munkakörülményeiről.

(2)15 A repülőorvosi felkészítő tanfolyam a 3. mellékletben meghatározott repülőorvosi alaptanfolyamból és repülőorvosi haladó tanfolyamból áll. A repülőorvosnak a kijelölési időszak alatt legalább 20 óra, a légiközlekedési hatóság vagy a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszéke által szervezett, és a légiközlekedési hatóság által engedélyezett ismeretfelújító tanfolyamon kell részt vennie.

(2a)16 Repülőorvosi felkészítő tanfolyam abban az esetben engedélyezhető, ha azt Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszéke tanfolyami képzés keretében akkreditálta, vagy az Európai Unió más tagországának légiközlekedési hatósága vagy egyeteme akkreditálta, és

a) a tanfolyam tanterve megfelel a 3. mellékletben meghatározott tematikának, és

b) a szervezet a 3. mellékletben szereplő tematikában meghatározott gyakorlatok elvégzését biztosítani tudja.

(3) A repülőorvosi alaptanfolyam a 2. Egészségügyi Osztály alkalmassági vizsgálatainak végzésére készít fel. Minimum 60 órás tanfolyam, amely az elméleti ismeretek mellett a vizsgálat gyakorlati kivitelezésére készít fel. A tanfolyam végén záróvizsgát kell tenni. A tanfolyam sikeres elvégzését bizonyítvány igazolja. Önmagában a bizonyítvány megszerzése még nem jogosít vizsgálatok végzésére.

(4)17 Repülőorvosi haladó tanfolyam az 1. és 3. Egészségügyi Osztály alkalmassági vizsgálatainak végzésére készít fel. Repülőorvosi haladó tanfolyamra az jelentkezhet, aki az alaptanfolyamot sikeresen elvégezte. A minimum 60 órás tanfolyam a bővített repülő-egészségügyi elméleti ismeretek mellett a következők gyakorlati megismerését is biztosítja: repülőorvos munkája, repülőorvosi kutatások, légiforgalmi irányítás, szimulátorok, repülőtér és repülési üzemek. Az elméleti oktatást és gyakorlati képzést a megkezdéstől számított három éven belül be kell fejezni. A tanfolyamok tematikáját a 3. melléklet tartalmazza. A tanfolyam végén a légiközlekedési hatóság által felügyelt záróvizsgát kell tenni. A tanfolyam sikeres elvégzését bizonyítvány igazolja. A bizonyítvány megszerzése önmagában még nem jogosít vizsgálatok végzésére.

8. § (1)18

(2)19 A repülőorvos kijelölése legfeljebb három évre, és a légi közlekedési hatóság döntése alapján az alkalmassági vizsgálatok végzésének meghatározott körére szól. A repülőorvosnak a szakmai jártasság fenntartásához és a jogosítás érvényben tartásához évente legalább 10 vizsgálatot kell elvégeznie. A kijelölés meghosszabbításához az előírt továbbképzés teljesítése szükséges.

A repülőorvosi vizsgálatok

9. § (1)20 Az 1. és 3. Egészségügyi Osztályú minősítéshez előírt első vizsgálatokat a repülőorvosi központ végzi.

(2)21 A 2. Egészségügyi Osztályú minősítéshez szükséges vizsgálatokat a repülőorvosi központ vagy a repülőorvos végzi. Az 1. és 3. Egészségügyi Osztályú minősítéshez előírt megújító vagy meghosszabbító vizsgálatokat a repülőorvosi központ vagy repülőorvos végzi.

(3)22 A vizsgált személynek személyesen kell kitöltenie a légi közlekedési hatóság által rendszeresített repülőorvosi adatlap (2. melléklet) megfelelő pontjait, majd alá kell írnia.

(4) Az orvosi vizsgálat után a repülőorvos bejegyzi a vizsgálat eredményeit a vizsgálati lapra, aláírásával hitelesíti, és öt munkanapon belül megküldi a szolgálatnak. Amennyiben a vizsgálatokat több orvos végzi a repülőorvosi központban, a csoport vezetőjének kinevezett repülőorvos - aki egy személyben felelős a vizsgálatok szakszerűségéért - összesíti a vizsgálatok eredményeit, és aláírásával hitelesíti.

(4a)23 A repülőorvos felelős a vizsgálati eredmények koordinálásáért és aláírásáért, ezért hozzáférést kell biztosítani számára a szolgálat és más repülőorvosok által őrzött repülőegészségügyi dokumentumokhoz.

(5)24 Az egyes egészségügyi osztályokban kötelező repülőorvosi alkalmassági és a különböző szakvizsgálatok végzésének és ismétlésének kötelező gyakoriságát az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A repülő-egészségügyi alkalmasság vizsgálatáért és az orvosi minősítésért külön jogszabályokban25 meghatározott díjat kell fizetni.

(7)26 A vizsgálatok szakszerűségéért felelős orvos a vizsgálat befejeztével tájékoztatja a vizsgált személyt és a légiközlekedési hatóságot arról, hogy a vizsgált személy a vizsgálatok alapján alkalmas vagy nem alkalmas. A vizsgálatok szakszerűségéért felelős repülőorvos tájékoztatja a vizsgált személyt és a légiközlekedési hatóságot minden olyan általa észlelt állapotról, amely egészségügyi vagy más okból korlátozhatja a szakszolgálati képzést vagy a szakszolgálati feladatok ellátását.

Az orvosi minősítés

10. § (1)27 A légiközlekedési hatóság az orvosi minősítést a repülőorvos vagy a repülőorvosi központ vizsgálata alapján adja ki, amelynek egészségügyi követelményeit az 1. melléklet, végzésének és ismétlésének kötelező gyakoriságát a 4. melléklet tartalmazza. A repülőorvosi minősítésben szereplő korlátozások meghatározását és jelölését a 6. melléklet tartalmazza.

(2) Az orvosi minősítéssel kapcsolatos intézkedések:

a) az orvosi minősítést a vizsgálat és az alkalmasság minősítése után ki kell adni a vizsgált személynek,

b) a légi közlekedési hatóság intézkedése esetén (pl. korlátozás, érvényesség felfüggesztése stb.) a vizsgált személy orvosi minősítését a légi közlekedési hatóság bevonja,

c) az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálat alkalmával, a vizsgált személy köteles az utolsó minősítést bemutatni a repülőorvosnak.

(3) Az egészségügyi állapotban történt változást követő korlátozást vagy az érvényesség felfüggesztését a szolgálat az orvosi minősítésbe bejegyzi. Amennyiben a repülő-egészségügyi alkalmasságot korlátozással állapították meg, a légi közlekedési hatóság előírja, hogy a szakszolgálati tevékenységet hogyan kell végrehajtani (pl. kizárólag biztonsági pilótával repülhet).

(4)28 Eljárás a nem alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy korlátozással alkalmas minősítés esetén:

a) nem alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy korlátozással alkalmas minősítésről a légiközlekedési hatóság határozatban értesíti a vizsgált személyt, és tájékoztatja a vizsgálatokat végző repülőorvost,

b) a nem alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy korlátozással alkalmas minősítéseket a légiközlekedési hatóság legkésőbb öt napon belül rögzíti adatbázisában, és megkeresés esetén hozzáférést biztosít a közös légügyi hatóságok illetékes társhatósága számára. A szolgálat az orvosi alkalmasságot „ideiglenesen nem alkalmas” minősítéssel abban az esetben állapítja meg, amennyiben a kivizsgálás, a gyógyulás, illetve a gyógykezelés befejezése és az állapot stabilizálódása 6 hónapon belül várható,

c) fellebbezés esetén az I. fokú repülő-egészségügyi minősítés felülvizsgálatára a II. fokú légiközlekedési hatóság felülvizsgáló bizottságot hív össze, amelynek szakmai összetételét és létszámát az eset klinikai jellegének megfelelően határozza meg. A bizottság létszáma legalább három fő.

(5) Az I. fokú alkalmassági vizsgálat ismétlése:

a) az orvosi minősítést I. vagy II. fokon végző szerv - alkalmatlanság megállapítása esetén - az újabb I. fokú egészségügyi alkalmassági vizsgálat időpontját, a kérelmező várható állapotjavulásának előrelátható időpontjára figyelemmel jelölheti meg,

b) amennyiben az orvosi minősítést végző szerv az (1) bekezdés alapján nem határozta meg az I. fokú egészségügyi alkalmassági vizsgálat ismételt elvégzésének legkorábbi időpontját, az érdekelt személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi leletekkel igazolja egészségi állapotának olyan mérvű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy egészségügyi szempontból alkalmas a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátására.

Orvosi minősítéshez kötött repülési szakszolgálatok és tevékenységek

11. § (1) Az orvosi minősítéshez kötött repülési szakszolgálatok és tevékenységek repülő-egészségügyi besorolása a következő:

a) 1. Egészségügyi Osztály: közforgalmi pilóta, kereskedelmi pilóta (motoros/helikopter), magyar kereskedelmi pilóta (motoros/helikopter), hajózó navigátor, hajózó mérnök,

b) 2. Egészségügyi Osztály: az a) pontban nem említett lajstromozott légi jármű pilóta/növendék pilóta, illetve lajstromozásra nem kötelezett légijármű-vezető, légiutas-kísérő,

c) 3. Egészségügyi Osztály: légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és gyakornokaik.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett repülési szakszolgálati engedélyek érvényessége nincs repülő-egészségügyi minősítéshez kötve, ezeknél a hatályos foglalkozás-egészségügyi jogszabályokat kell figyelembe venni.

(3) Az orvosi minősítés érvényessége másik egészségügyi osztályban:

a) az 1. Egészségügyi Osztályú minősítéssel a szakszolgálati engedélyes szakmai jogosításának megfelelően, a 2. és a 3. Egészségügyi Osztály követelményeihez kötött feladatokat is elláthat. Az érvényesség határideje ilyenkor a 2., illetve a 3. Egészségügyi Osztályra előírtak szerint alakul,

b) a 3. Egészségügyi Osztályú minősítéssel a szakszolgálati engedélyes szakmai jogosításának megfelelően, a 2. Egészségügyi Osztály követelményeihez kötött feladatokat is elláthat. Az érvényesség határideje ilyenkor a 2. Egészségügyi Osztályra előírtak szerint alakul.

(4) A JAA tagállamokban JAA akkreditációval kiállított orvosi minősítés Magyarországon minden további eljárás nélkül érvényes, a más repülő-egészségügyi követelmények szerint kiállított pedig honosítható. Honosítás esetén meg kell vizsgálni, hogy az egyén egészségi állapota kielégíti-e az e rendelet követelményeit.

Az orvosi minősítés érvényességének időtartama

12. § (1) Az orvosi minősítés érvényességének időtartama a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok megkezdésétől számítva:

a)29 az 1. Egészségügyi Osztályú minősítés esetében a 40. életév betöltése után egypilótás közforgalmi és egypilótás kereskedelmi utasszállításban részt vevőknek, valamint a 60. életév betöltése után 6 hónap, minden más esetben 12 hónap,

b)30 a 2. Egészségügyi Osztályú minősítés esetében 60 hónap a 40. életév betöltéséig, azután 24 hónap az 50. életév betöltéséig, majd 50 év felett 12 hónap,

c) a 3. Egészségügyi Osztályú minősítés esetében 24 hónap, a 40. életév betöltése után 12 hónap.

(2)31 Az (1) bekezdés szerinti életkori határok elérése előtt kiadott orvosi minősítés maximális érvényessége az életkori határ átlépése után előírt - az életkor betöltésétől számított - érvényességi időtartam végéig terjedhet.

(3) Az érvényesség lejártának napját fel kell tüntetni az orvosi minősítésben.

(4)32 Az orvosi minősítés meghosszabbítása esetén - amennyiben az ismételt orvosi vizsgálat az (1) bekezdés szerint számított lejárati időpont előtti 45 napon belül van - az újabb érvényességi időtartam kezdőnapja a még érvényes orvosi minősítés lejárati napja.

(5)33 Az orvosi minősítés megújítása alkalmával, amennyiben az ismételt orvosi vizsgálat nem az (1) bekezdés szerint számított lejárati időpont előtti 45 napon belül történt, az érvényességi időtartam kezdete az új vizsgálati időpont.

(6) Az orvosi minősítés megújításának/meghosszabbításának feltételei megegyeznek az első orvosi minősítés kibocsátásának szabályaival, kivéve, ha e rendelet attól eltérően rendelkezik.

(7) A szolgálat az orvosi minősítés érvényességi idejét az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb időtartamban is megállapíthatja, ha ezt a vizsgált személy egészségi állapota indokolja.

(8) Abban az esetben, ha kétség merül fel a vizsgált személy szakszolgálati egészségügyi alkalmasságát illetően, a szolgálat további kiegészítő vizsgálatokat, illetve repülési szakmai ellenőrzést rendelhet el az orvosi minősítés kibocsátásának feltételeként.

Az orvosi minősítés kizáró okai

13. § Az orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn

a) veleszületett vagy szerzett rendellenesség,

b) akut vagy idült munkaképesség-csökkenés,

c) baleseti sérülés vagy műtét következménye,

amely a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását akadályozza.

Gyógyszerek és kábítószerek használata

14. § Nem folytathatja a szakszolgálati tevékenységét az a személy, aki

a) repülőorvosi ellenőrzés nélkül, a repülőorvosi dokumentációjában nem szereplő gyógyszert szed,

b) kábítószer vagy pszichotróp anyag hatása alatt áll,

c) általános vagy gerinctáji érzéstelenítésen esett át, azt követően legalább 48 órán át,

d) helyi érzéstelenítésen esett át, azt követően legalább 12 órán át.

A vizsgált személy és a vizsgáló orvos kötelezettsége

15. § (1) A vizsgált személynek a repülőorvos részére

a) igazolnia kell személyazonosságát, és aláírásával hitelesíteni, hogy valamennyi általa szolgáltatott egészségügyi adat megfelel a valóságnak,

b)34 nyilatkoznia kell arról, hogy korábban részt vett-e hasonló vizsgálaton, és annak mi volt az eredménye. A repülőorvos kérésére, a vélemény kialakításához, a vizsgálati anyagokat (leleteket) rendelkezésre kell bocsátania.

(2) A repülőorvosnak a megtévesztő adatszolgáltatást haladéktalanul jelentenie kell a szolgálatnak. A szolgálat a repülés biztonsága érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

Az egyéni elbírálás elve

16. § (1) Az orvosi minősítés első alkalommal abban az esetben bocsátható ki, ha a vizsgált személy egészségi állapota minden vonatkozásban megfelel az e rendeletben foglalt egészségi követelményeknek. Azokban az esetekben, amikor a rendelet lehetőséget ad az alkalmasság egyéni mérlegelésére, a szolgálat a következő szempontok mérlegelése alapján adhat ki orvosi minősítést:

a) az egészségi állapot és a szakszolgálati munkakörnyezet kapcsolata,

b) az egyénnek a szakszolgálati feladatokkal kapcsolatos képességei, jártassága és tapasztalata (szükség esetén repülési szakmai ellenőrzést kell végezni).

(2)35 A korlátozások, előírások az orvosi minősítésben kerülnek rögzítésre. Amennyiben több korlátozó tényező is fennáll, úgy azok együttes hatását is mérlegeli a szolgálat. A leggyakrabban előforduló korlátozások és előírások jelölését és meghatározását a 6. melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet 2002. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(2)36 A polgári légi közlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet módosításáról szóló 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 4. számú mellékletben szereplő repülőorvosi központok a Módr. hatálybalépését követő 6. hónap utolsó napjáig folytathatják tevékenységüket, ha a légiközlekedési hatóság az 5. § szerint nem engedélyezi tevékenységüket.

(3)-(4)37

1. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez38

I. FEJEZET

Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
A JAR-FCL 3/B. Alfejezet szerint

1. A szív- és érrendszer

1.1. Vizsgáló eljárások (JAR-FCL 3.130)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) 12 elvezetéses nyugalmi EKG felvétel és lelet szükséges az első orvosi minősítés kiadásakor, ezt követően pedig a 30. életévig 5 évente, a 40. életévig 2 évente, az 50. életévig évente, az 50. életév felett pedig minden vizsgálatkor, valamint klinikai indikáció esetén kell végezni.

c) Klinikai indikáció esetén terheléses EKG végzése szükséges a IV. Fejezet 1. Függelék 1. pontja szerint.

d) A nyugalmi és a terheléses EKG vizsgálatot a repülőorvos vagy a szolgálat által elfogadott szakorvos véleményezze.

e) A szív- és érrendszeri rizikótényezők megítélése szempontjából vér lipid (koleszterineket is ideértve) meghatározást kell végezni az első minősítés kiadásakor, illetve a 40. életév betöltését követő első vizsgálat alkalmával (lásd: IV. Fejezet 1. Függelék 2. pontja).

f) 65 életév utáni első meghosszabbító/megújító vizsgálat alkalmával az 1. Osztályú orvosi minősítéssel rendelkezőt a Repülőorvosi Központban vizsgálják meg, vagy a szolgálat döntése alapján vizsgálatot elvégezheti a szolgálat által elfogadott kardiológus is.

1.2. Vérnyomás (JAR-FCL 3.135)

a) A vérnyomást minden vizsgálat alkalmával a IV. Fejezet 1. Függelék 3. pontja szerint kell mérni.

b) Amennyiben a vérnyomás a vizsgálat alkalmával következetesen, kezeléssel vagy kezelés nélkül meghaladja a 160 Hgmm-es szisztolés, illetve 95 Hgmm-es diasztolés értéket, a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni.

c) A vérnyomáscsökkentő terápiának összeegyeztethetőnek kell lennie a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával és meg kell felelni a IV. Fejezet 1. Függelék 4. pontjának is. A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.

d) Tüneteket okozó hypotonia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

1.3. Koszorúsér betegség (JAR-FCL 3.140)

a) Ischémiás szívbetegség gyanúja esetén a vizsgálatra jelentkezőt ki kell vizsgálni. Kismértékű, tünetmentes, gyógyszeres kezelést nem igénylő koszorúsér-elváltozás esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben a IV. Fejezet 1. Függelék 5. pontja szerinti vizsgálatok eredménye kielégítő.

b) Tünetet okozó koszorúsér-betegség vagy gyógyszeres kezelést igénylő tünetek esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

c) Az 1. Egészségügyi Osztályban először minősítésre jelentkezőnél ischémiás történés után (ilyenek a szívizominfarktus, angina, jelentős ritmuszavar vagy szívelégtelenség, vagy a koszorúsér keringését helyreállító bármely beavatkozás) alkalmas minősítés nem adható ki. A megújító minősítést mérlegelheti a szolgálat, amennyiben a IV. Fejezet 1. Függelék 6. pontja szerinti vizsgálatok eredménye kedvező.

1.4. Ritmus- és vezetési zavarok (JAR-FCL 3.145)

a) A tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachykardia, szinoatriális diszfunkció esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

b) Tünetmentes szinus bradikardia vagy szinusz tachykardia esetén a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető, amennyiben más kóros elváltozás nem áll a háttérben.

c) Tünetmentes egygócú szupraventrikuláris vagy ventrikuláris extraszisztólék nem jelentenek alkalmatlanságot. A gyakori és komplex formában jelentkező extraszisztólék esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

d) Egyéb rendellenesség hiányában az inkomplett szárblokk vagy stabil bal tengelyállás alkalmasnak minősíthető.

e) Komplett jobb-szárblokk esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges az első észleléskor, valamint ezt követően a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

f) Komplett bal-szárblokk esetén a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

g) I. fokú és Mobitz 1. típusú A-V block esetén, kóros eltérések hiányában mérlegelhető az alkalmas minősítés. Mobitz 2. típusú vagy teljes A-V block esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

h) A széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachykardia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

i) Kamrai praeexcitáció esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

j) Endokardiális pacemakerrel a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

k) Ablációs therápia után a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

1.5. Általános irányelvek (JAR-FCL 3.150)

a) Perifériás artériás betegség, műtét előtt vagy után a vizsgált személy nem alkalmas. Amennyiben nem áll fenn jelentős funkcionális károsodás, a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 5. és 6. pontja szerint.

b) A mellkasi vagy hasi aorta aneurizma műtéte előtt vagy után a vizsgált személy nem alkalmas. Infra-renális hasi aorta aneurizma esetén, meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 8. pontja szerint.

c) Bármilyen jelentős szívbillentyű hiba esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

(1) Kisfokú szívbillentyű elváltozás esetén a vizsgált személyt alkalmasnak minősítheti a szolgálat, amennyiben klinikai állapota eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 9. a) és b) pontjában foglaltaknak.

(2) Szívbillentyű beültetés/plasztika után a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 9. c) pontjában foglaltaknak.

d) A szisztémás alvadásgátló kezelés kizáró ok. Azt a vizsgált személyt, aki átmeneti ideig részesült alvadásgátló kezelésben, a szolgálat alkalmasnak minősítheti, amennyiben klinikai állapota eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 10. pontjában foglaltaknak.

e) A szívburok, szívizom vagy az endokardium minden eddig nem érintett rendellenessége kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést az állapot teljes rendeződése után, amennyiben a kardiológiai kivizsgálás igazolja, hogy a vizsgált személy állapota eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 11. pontjában foglaltaknak.

f) A szív veleszületett fejlődési rendellenessége, műtét előtt vagy után kizáró okot jelent. Kisfokú rendellenesség esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a vizsgált személy kardiológiai nyomon követése eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 12. pontjában foglaltaknak.

g) A szív- és szív/tüdőtranszplantáció kizáró ok.

h) A vizsgált személy anamnézisében szereplő ismételten fellépő vasovagalis syncope kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az előzményi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel a IV. Fejezet 1. Függelék 13. pontjában foglaltaknak.

2. Légzőszervek

2.1. Általános irányelvek (JAR-FCL 3.155)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a légzőszervek olyan veleszületett vagy szerzett elváltozása, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Az orvosi minősítés első kibocsátásakor, meghosszabbításakor vagy megújításakor hát/mell irányú mellkas röntgen vizsgálat rendelhető el a klinikai kép vagy epidemiológiai adatok alapján.

c) Az első vizsgálat alkalmával vagy ha klinikailag indokolt, légzésfunkciós vizsgálatot kell végezni a IV. Fejezet 2. Függelék 1. pontja szerint. Jelentős légzésfunkció károsodás esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 1. pontját).

2.2. Kóresetek (JAR-FCL 3.160)

a) Krónikus obstruktív légúti megbetegedés kizáró okot jelent. A légzésfunkció enyhe fokú károsodása esetén a vizsgált személy a betöltendő feladat függvényében alkalmasnak minősíthető.

b) Gyógyszeres kezelést igénylő asthma esetén a vizsgált személyt a IV. Fejezet 2. Függelék 2. pontja alapján kell minősíteni.

c) A légzőszervek aktív gyulladásos betegségei esetén ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy.

d) Aktív szarkoidózis esetén a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 3. pontját).

e) Spontán pneumothorax után a vizsgált személyt a IV. Fejezet 2. Függelék 4. pontja szerint elvégzett vizsgálatok alapján kell minősíteni.

f) Nagy mellkasi műtétet követően az alkalmasságot legkevesebb 3 hónap után lehet mérlegelni, amennyiben a műtét utáni állapot feltehetően már nem akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 5. pontját).

g) A kezeléssel nem befolyásolható légzési apnoe kizáró okot jelent.

3. Emésztőszervek

3.1. Általános irányelvek (JAR-FCL 3.165)

Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn az emésztő szervrendszer olyan funkcionális vagy szervi elváltozása, amely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

3.2. Kóresetek (JAR-FCL 3.170)

a) Visszatérő, gyógyszeres kezelést igénylő, diszpepsziás betegséggel vagy hasnyálmirigy gyulladással a jelentkező nem alkalmas a IV. Fejezet 3. Függelék 1. pontja függvényében.

b) A véletlenszerűen felfedezett epekövesség eseteit a szolgálat a IV. Fejezet 3. Függelék 2. pontja szerint minősíti.

c) A vizsgált személyt nem alkalmasként kell minősíteni, amennyiben krónikus bélgyulladás áll fenn vagy szerepel az anamnézisben (lásd a IV. Fejezet 3. Függelék 3. pontját).

d) A vizsgált személynek nem lehet olyan jellegű sérve, mely a cselekvőképesség beszűkülésének veszélyével járhat.

e) Alkalmatlanságot jelent az emésztőrendszer minden műtéti vagy betegség utáni szövődményes esete, ami veszélyeztetheti a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, különös tekintettel szűkület vagy kompresszió miatti passzázs akadályokra.

f) Az emésztőrendszeren végzett műtétek után - ideértve egyes részek teljes vagy részleges eltávolítását, áthelyezését is - a vizsgált személyt legkorábban 3 hónap múlva lehet minősíteni, illetve akkor, amikor állapota stabilizálódott és valószínűleg nem veszélyezteti a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 3. Függelék 4. pontját).

4. Az anyagcsere, táplálkozás és hormonális rendszer betegségei (JAR-FCL 3.175)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan funkcionális, illetve szervi jellegű anyagcsere, táplálkozási vagy hormonális betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Azok a vizsgált személyek, akiknél anyagcsere, táplálkozási vagy hormonális rendellenesség áll fenn, a IV. Fejezet 4. Függelék 1. és 4. pontja szerint minősíthetők.

c) Diabetes mellitus esetén csak a IV. Fejezet 4. Függelék 2. és 3. pontjának megfelelően történhet a minősítés.

d) Inzulin terápia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

e) Amennyiben a Testtömeg Index (BMI) ≥ 35, csak akkor minősíthető alkalmasnak a vizsgált személy, ha a túlsúly feltehetőleg nem akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, és a szív- és érrendszeri rizikófaktorok átvizsgálása kedvező eredményű (lásd a IV. Fejezet 9. Függelék 1. pontját).

5. Vérképző rendszer (JAR-FCL 3.180)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan hematológiai elváltozás, mely befolyásolhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A hemoglobin meghatározást minden orvosi vizsgálat alkalmával el kell végezni. Kóros hemoglobin érték esetén a jelentkezőt ki kell vizsgálni. 32% alatti hematokrit érték esetén a jelentkező nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 1. pontját).

c) Sarlósejtes anémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 1. pontját).

d) A nyirokcsomók jelentős lokális vagy generalizált megnagyobbodása és vérképző szervi megbetegedés esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 2. pontját).

e) Akut leukémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Stabil remisszió esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést. A krónikus leukémia kizáró okot jelent. Bizonyított stabil időszak után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 3. pontját).

f) Lépmegnagyobbodás esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 4. pontját).

g) Policitémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 5. pontját).

h) Alvadási zavar esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 6. pontját).

6. Húgyúti szervek (JAR-FCL 3.185)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a húgyúti vagy környéki szervek olyan funkcionális vagy szervi elváltozása, mely befolyásolhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Az organikus vesebetegség bármely tünete esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Minden vizsgálat alkalmával vizeletvizsgálatot kell végezni. A vizeletben nem lehet kóros elem. Különös figyelemmel kell lenni a húgyúti rendszer és a nemi szervek betegségeire (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 1. pontját).

c) Kimutatott vesekövesség esetén a jelentkező nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 2. pontját).

d) A vese vagy húgyúti rendszer betegsége vagy műtéte utáni szövődmény esetén, különösen, ha az szűkület vagy kompresszió okozta passzázs zavarral jár, a vizsgált személy nem alkalmas. Kompenzált nefrectomia után, ha az nem jár magas vérnyomással vagy urémiával, mérlegelhető az alkalmasság (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 3. pontját).

e) Húgyúti szervek kiterjedt műtéte után vagy azok részleges vagy teljes csonkolása, áthelyezése után a vizsgált személy legalább 3 hónapig nem alkalmas, illetve addig, amíg állapota teljesen nem rendeződik és teszi lehetővé a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 3. pontját).

7. Nemi úton terjedő és más fertőző betegségek (JAR-FCL 3.190)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem szerepelhet a kórelőzményben vagy nem állhat fenn nemi úton terjedő vagy más fertőző betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Különös figyelemmel kell kísérni azokat az eseteket, amikor az alábbiak szerepelnek a kórelőzményben vagy ezek klinikai gyanúja merül fel (lásd a IV. Fejezet 7. Függeléket):

(1) HIV pozitivitás,

(2) immunrendszer zavara,

(3) fertőző májgyulladás,

(4) szifilisz.

8. Nőgyógyászat és szülészet (JAR-FCL 3.195)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan funkcionális, illetve szervi jellegű nőgyógyászati elváltozás, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Súlyos, gyógykezelésre nem reagáló menstruációs panaszok esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

c) A terhesség kizáró okot jelent. Amennyiben a nőgyógyászati vizsgálat során teljesen normál terhességet állapítottak meg, a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető a 26. terhességi hétig, a IV. Fejezet 8. Függelék 1. pontja szerint. Szülés vagy terhesség megszakítása után az állapot teljes rendeződése esetén a szakszolgálati tevékenység újra kezdhető.

d) Kiterjedt nőgyógyászati műtét után a vizsgált személy 3 hónapig nem alkalmas, illetve addig, amíg állapota teljesen nem rendeződik és teszi lehetővé a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 8. Függelék 2. pontját).

9. Mozgásszervi követelmények (JAR-FCL 3.200)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a csontrendszer, ízületek, izmok vagy inak olyan veleszületett vagy szerzett betegsége, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A vizsgált személy rendelkezzék megfelelő ülő magassággal, kéz- és lábhosszal, izomerővel a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásához (lásd IV. Fejezet 9. Függelék 1. pont).

c) A vizsgált személy mozgásszervi funkciói legyenek szabadok. A csontrendszer, ízületek, izmok vagy inak veleszületett elváltozásai vagy betegségek, sérülések utáni jelentős funkció beszűkülése esetén a minősítést a IV. Fejezet 9. Függelék 1., 2. és 3. pontjaival összhangban kell végezni.

10. Pszichiátriai követelmények (JAR-FCL 3.205)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél nem szerepelhet a kórelőzményben vagy nem állhat fenn semmiféle öröklött vagy szerzett, akut vagy krónikus pszichiátriai betegség vagy rendellenesség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Különös figyelemmel kell lenni a következő kóresetekre (lásd a IV. Fejezet 10. Függelékét):

(1) schizofrénia, schizotípia vagy téves eszmékkel járó betegségek;

(2) hangulati élet zavara;

(3) neurotikus, stresszel kapcsolatos és szomatoform betegségek;

(4) személyiség zavarok;

(5) organikus mentális rendellenesség;

(6) alkohol okozta mentális vagy magatartás rendellenesség;

(7) pszichotróp szerek használata vagy abúzusa.

11. Neurológiai követelmények (JAR-FCL 3.210)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn semmilyen funkcionális, illetve szervi jellegű neurológiai betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Különös figyelemmel kell kísérni a következő klinikai eseteket (lásd a IV. Fejezet 11. Függelékét):

(1) idegrendszer progresszív betegségei,

(2) epilepszia és az egyéb eredetű tudatzavarok,

(3) cerebrális funkciózavarra fokozottan hajlamosító állapotok,

(4) traumás fejsérülés,

(5) gerincvelő vagy a perifériás idegrendszer sérülése.

c) Elektroenkefalográfiás vizsgálatot akkor kell végezni, ha azt a vizsgált személy kórelőzménye vagy klinikai állapota indokolja (lásd a IV. Fejezet 11. Függelékét).

12. Szemészeti követelmények (JAR-FCL 3.215)
(lásd a IV. Fejezet 12. Függelékét)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a szem, illetve a szem védőszerveinek veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus funkciózavara, illetve műtét/baleset utáni állapota, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Szemészeti vizsgálatot szükséges végezni az első vizsgálat alkalmával, a szolgálat által elfogadott szakorvosnál (minden kóros vagy kétes esetet a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos véleményezze), mely a következőkből áll:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) objektív refrakció mérés. Távollátóknál 25 év alatt cikloplégiában;

(4) szemmozgások és kétszemes látás;

(5) színlátás;

(6) látótér;

(7) szemnyomás mérés klinikai indikáció alapján és 40 év felett 2 évente;

(8) a szem külső vizsgálata, anatómiai viszonyok, törőközegek (réslámpa) és szemfenék vizsgálat.

c) A szem rutinvizsgálatát a repülőorvos is végezheti. Minden megújító és meghosszabbító vizsgálat alkalmával el kell végezni (lásd a IV. Fejezet 12. Függelék 2. pontját) a következőket:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) a szem morfológiai viszonyainak vizsgálata szemtükörrel;

(4) klinikai indikáció alapján további vizsgálatok a IV. Fejezet 12. Függelék 4. pontja szerint.

d) Amennyiben a vizsgált személy a látóélesség követelményeit (6/9, 6/9, 6/6, N14, N5) csak korrekciós lencsével teljesíti és a refrakciós hiba meghaladja a ±3 dioptriát, úgy a repülőorvosi vizsgálat alkalmával szemész szakorvos leletét át kell adni a repülőorvosnak (lásd a IV. Fejezet 12. Függelék 3. pontját).

Abban az esetben, amikor a refrakciós hiba a +5 és -6 dioptria tartományban van, a vizsgálatot 5 évente kell elvégezni, a repülőorvosi vizsgálatot megelőzően. Amikor a refrakciós hiba a fenti tartományon kívül esik, a vizsgálatot 24 hónaponként kell elvégezni, a repülőorvosi vizsgálatot megelőzően. A vizsgálat a következőkből álljon:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) refrakció;

(4) szemmozgások és kétszemes látás;

(5) látótér;

(6) szemnyomás mérés 40 év felett;

(7) a szem külső vizsgálata, anatómiai viszonyok, törőközegek (réslámpa) és szemfenék vizsgálat.

Bármilyen kóros eltérés esetén, amikor kétséges a vizsgált személy szemének épsége, további szemészeti vizsgálatok szükségesek (lásd a IV. Fejezet 12. Függelék 4. pontját).

e) Az 1. Osztályú orvosi minősítés birtokosánál, 40 év felett 24 hónaponként kell szemnyomást mérni, a repülőorvosi vizsgálatot megelőzően.

f) Abban az esetben, amikor bármilyen megalapozott okból szemészeti vizsgálat szükséges, ezt a korlátozást az orvosi minősítésen jelölni kell: „Szemészeti szakvizsgálat szükséges - RXO”. Ilyen korlátozást javasolhat a vizsgáló repülőorvos is.

13. A látóélesség követelményei (JAR-FCL 3.220)

a) Távoli látóélesség. A távoli látóélesség mindkét szemen külön-külön, legalább 6/9 (0.7) legyen, korrekcióval vagy anélkül, és a két szemes látóélesség legalább 6/6 (1.0) legyen [lásd a g) pontot]. A korrekció nélküli látóélességre nincs küszöbérték.

b) Fénytörés. A fénytörési hiba azon dioptriában kifejezett érték, mely jelzi az emmetrópiától való eltérést a legnagyobb ametróp meridiánon. A fénytörést az általánosan elfogadott módszerrel kell mérni (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 1. pontját). A vizsgált személy, a fénytörési hibát tekintve, a következő követelmények teljesülése esetén alkalmas:

(1) Fénytörési hiba

(i) Az első vizsgálat alkalmával a fénytörési hiba +5 és -6 dioptria határok között legyen [lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 2. (a) pontját],

(ii) Az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy a hatóság előtt sikeresen bizonyította jártasságát, akkor a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot +5 dioptria vagy -6 dioptriát meg nem haladó nagyfokú miópiás fénytörési hiba esetén [lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 2. (b) pontját],

(iii) Nagy mértékű refrakciós hiba esetén a vizsgált személy használjon kontakt vagy könnyített és elvékonyított lencsét.

(2) Astigmia

(i) Az első vizsgálat alkalmával az astigmia mértéke nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.

(ii) Az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy a hatóság előtt sikeresen bizonyította jártasságát, akkor a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, ha az astigmia mértéke nem haladja meg a 3.0 dioptriát.

(3) A keratokónusz kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti a minősítés megújítását, ha a vizsgált személy eleget tesz a IV. Fejezet 13. Függelék 3. pontja követelményeinek.

(4) Anisometropia

(i) Az első vizsgálat alkalmával a két szem közötti refrakciós hiba (anisometropia) nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.

(ii) Az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy a hatóság előtt sikeresen bizonyította jártasságát, akkor a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, ha a két szem közötti refrakciós hiba mértéke nem haladja meg a 3 dioptriát.

(5) A presbiópia változását minden repülőorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.

(6) A vizsgált személynek szemüveggel vagy anélkül olvasnia kell tudni 30-50 cm-ről az N5 (vagy annak megfelelő), illetve az N14 (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket 100 cm távolságról, ha szükséges korrekciós üveggel [lásd a JAR-FCL 3.220 (g) pontot],

c) A kétszemes látás jelentős zavara esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 4. pontját).

d) Kettőslátás esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

e) A szemizmok együttműködési zavara esetén (heterofória) a vizsgált személy nem alkalmas, amennyiben a fória mértéke meghaladja a következő értékeket:

2.0 dioptria hiperfória/6 m-en vizsgálva,

10.0 dioptria esofória/6 m-en vizsgálva,

8.0 dioptria exofória/6 m-en vizsgálva,

1.0 dioptria hiperfória/33 cm-en vizsgálva,

8.0 dioptria esofória/33 cm-en vizsgálva,

12.0 dioptria exofória/33 cm-en vizsgálva.

Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a fúziós készség megakadályozza az asztenopiát és kettőslátást (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 5. pontját).

f) Kóros látótér esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 4. pontját).

g) (1) Amennyiben a megfelelő látóélesség csak korrekcióval érhető el, a szemüvegnek/kontaktlencsének optimális látóélességet kell biztosítania, jól viselhetőnek és alkalmasnak kell lennie a szakszolgálati feladatok ellátására. Kizárólag monofokális és a távollátást javító kontaktlencse viselhető. Orthokeratologiai lencsék nem használhatók.

(2) A korrekciós lencsének minden távolságra megfelelő látóélességet kell biztosítania. Egy szemüveg használatával teljesíteni kell tudni mindhárom távolság látóélesség követelményeit.

(3) Repülési célra csak monofokális és nem színezett kontaktlencse használható.

(4) A megfelelő tartalék szemüveg készenlétben tartása szükséges a szakszolgálati feladatok végzése során.

h) Szemészeti műtétek

(1) A látóélességet javító műtét kizáró okot jelent. Az alkalmas minősítést a szolgálat mérlegelheti (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 6. pontját).

(2) A katarakta műtét, retina sebészi kezelése és a glaukóma miatti műtét kizáró okot jelent. A minősítés meghosszabbításakor/megújításakor a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 7. pontját).

14. A színlátás követelményei (JAR-FCL 3.225)

a) Az ép színlátás feltétele, hogy a vizsgált személy hibátlanul olvassa az Ishihara táblákat, vagy igazolható legyen Nagel-féle anomaloszkóppal a normál trikromázia (lásd a IV. Fejezet 14. Függelék 1. pontját).

b) A vizsgált személynek legyen ép a színlátása vagy legyen színbiztos. Az első vizsgálat alkalmával el kell végezni az Ishihara tesztet. Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, akkor mondható színbiztosnak, ha megfelel a szolgálat által elfogadott részletes színfelismerési teszteknek (anomaloszkópia vagy standardizált színes lámpa tesztek) (lásd a IV. Fejezet 14. Függelék 2. pontját). Meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával a színlátást csak klinikai indikáció alapján kell vizsgálni.

c) Az a vizsgált személy, aki az elfogadott színfelismerési tesztek során nem bizonyul színbiztosnak, nem alkalmas.

15. Fül-Orr-Gégészeti követelmények (JAR-FCL 3.230)

a) Az 1. Egészségügyi Osztályú minősítésre először jelentkezőnél vagy a már minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn az alábbi elváltozások egyike sem, mely kiterjedésénél vagy jellegénél fogva akadályozhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos végrehajtását. Ide sorolandók az orr, fül, melléküregek és garat (ideértve a szájüreget, fogakat és a gégét is) funkciózavarai, azok elváltozásai, veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus, illetve baleset vagy műtét utáni állapotai.

b) Kibővített fül-orr-gégészeti vizsgálatot kell végezni az első orvosi minősítés kiadásakor, majd klinikai javaslat esetén (a kibővített vizsgálat részletezését lásd a IV. Fejezet 15. Függelék 1. és 2. pontjánál). A vizsgálat a következőkből álljon:

(1) kórelőzmény;

(2) a következő klinikai vizsgálatok: otoszkópia, rhinoszkópia, továbbá a száj- és garatüreg vizsgálata;

(3) timpanometria vagy ezzel egyenértékű vizsgálat;

(4) az egyensúlyrendszer klinikai vizsgálata.

Minden kórós vagy kétes fül-orr-gégészeti esetet a szolgálat által elfogadott szakorvos véleményezze.

c) Az orvosi minősítés megújításakor a rutin fül-orr-gégészeti vizsgálatot minden alkalommal el kell végezni (lásd a IV. Fejezet 15. Függelékét).

d) A következő betegségek kizáró okot jelentenek:

(1) a közép- és belsőfül akut vagy krónikus, klinikailag aktív betegsége;

(2) a dobhártya állandó perforációja vagy funkciózavara (IV. Fejezet 15. Függelék 3. pontja);

(3) a vesztibuláris funkció zavara (IV. Fejezet 15. Függelék 4. pontja);

(4) az orrlégzés jelentős akadályozottsága vagy az orrmelléküregek funkciózavara;

(5) a szájüreg és a felső légutak súlyos akut vagy krónikus gyulladásai, illetve kiterjedt rosszindulatú daganatai;

(6) a beszéd, illetve hangképzés jelentős zavara.

16. A hallás követelményei (JAR-FCL 3.235)

a) A hallást minden alkalommal meg kell vizsgálni. A vizsgált személy mindkét fülén külön-külön vizsgálva, pontosan értse a társalgási beszédet 2 m távolságról, háttal fordulva a vizsgálónak.

b) Tiszta hang audiometriát kell végezni az első vizsgálat alkalmával, ezt követően a 40. életévig 5 évente, a 40. életév felett pedig 2 évente (lásd a IV. Fejezet 16. Függelék 1. pontját).

c) A halláscsökkenés egyik fülön sem lehet nagyobb 35 dB (HL)-nél az 500, 1000 és 2000 Hz, illetve 50 dB (HL)-nél a 3000 Hz frekvencián.

d) Hypacusis esetén az orvosi minősítés megújításakor és meghosszabbításakor a szolgálat alkalmasnak minősítheti a vizsgált személyt, amennyiben a beszédaudiometriás vizsgálat megfelelő hallásteljesítményt bizonyít (lásd a IV. Fejezet 16. Függelék 2. pontját).

17. Pszichológiai követelmények (JAR-FCL 3.240)

a) Az 1. Osztályú minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan pszichológiai eltérés (lásd a IV. Fejezet 17. Függelék 1. pontját), mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását. A pszichológiai vizsgálatot - kellő indikáció alapján - a szolgálat rendelheti el, mely lehet része vagy kiegészítője a pszichiátriai vagy neurológiai vizsgálatnak is (lásd a IV. Fejezet 17. Függelék 2. pontját).

b) A pszichológiai vizsgálatot a szolgálat által elfogadott pszichológus végezze.

c) A pszichológiai vizsgálatról a pszichológus írásos összefoglalót küldjön a szolgálat részére, mely tartalmazza véleményét és esetleges javaslatait is.

18. Bőrgyógyászati követelmények (JAR-FCL 3.245)

a) Az 1. Egészségügyi Osztályú minősítésért először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan diagnosztizált bőrgyógyászati elváltozás, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A következő betegségek esetén részletes szakorvosi vizsgálat szükséges (lásd a IV. Fejezet 18. Függelékét):

(1) exogén vagy endogén ekcéma,

(2) súlyos pszoriázis,

(3) bakteriális fertőzés,

(4) gyógyszerek okozta bőrelváltozások,

(5) bullózus kiütések,

(6) a bőr rosszindulatú elváltozásai,

(7) allergiás bőrkiütések.

19. Onkológia (JAR-FCL 3.246)

a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan diagnosztizált elsődleges vagy szekunder rosszindulatú betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A rosszindulatú betegség kezelése után a vizsgált személy a IV. Fejezet 19. Függeléke szerint minősíthető.

II. FEJEZET

A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
A JAR-FCL 3 C/ Alfejezet szerint

1. A szív- és érrendszer - Vizsgáló eljárások (JAR-FCL 3.250)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) 12 elvezetéses nyugalmi EKG felvétel és lelet szükséges az első orvosi minősítés kiadásakor, ezt követően pedig a 40. életév utáni első vizsgálatkor.

c) Terheléses EKG vizsgálatot csak klinikai indikáció esetén kell végezni a IV. Fejezet 1. Függelék 1. pontja szerint.

d) A nyugalmi és a terheléses EKG vizsgálatot a repülőorvos leletezze vagy a szolgálat által elfogadott szakorvos.

e) Amennyiben 2 vagy több rizikófaktor (dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás stb.) áll fenn, a vizsgált személynél szérum lipid és szérum koleszterin vizsgálatot kell végezni az első minősítés kiadásakor, illetve a 40. életév betöltését követő első vizsgálat alkalmával, valamint klinikai indikáció esetén.

1.1. Vérnyomás (JAR-FCL 3.255)

a) A vérnyomást minden vizsgálat alkalmával a IV. Fejezet 1. Függelék 3. pontja szerint kell mérni.

b) Amennyiben a vérnyomás a vizsgálat alkalmával következetesen, kezeléssel vagy kezelés nélkül meghaladja a 160 Hgmm-es szisztolés, illetve 95 Hgmm-es diasztolés értéket, a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni.

c) A vérnyomáscsökkentő terápiának összeegyeztethetőnek kell lennie a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával és meg kell felelni a IV. Fejezet 1. Függelék 4. pontjának is. A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.

d) Tüneteket okozó hypotonia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

1.2. Koszorúsér betegség (JAR-FCL 3.260)

a) Ischémiás szívbetegség gyanúja esetén a vizsgálatra jelentkezőt ki kell vizsgálni. Kismértékű, tünetmentes, gyógyszeres kezelést nem igénylő koszorúsér-elváltozás esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben a IV. Fejezet 1. Függelék 5. pontja szerinti vizsgálatok eredménye kielégítő.

b) Tünetet okozó koszorúsér-betegség vagy gyógyszeres kezelést igénylő tünetek esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

c) A 2. Egészségügyi Osztályban minősítésre jelentkezőnél ischémiás történés után (ilyenek a szívizominfarktus, angina, jelentős ritmuszavar vagy szívelégtelenség, illetve a koszorúsér keringését helyreállító bármely beavatkozás) a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a IV. Fejezet 1. Függelék 6. pontja szerinti vizsgálatok eredménye kedvező.

1.3. Ritmus- és vezetési zavarok (JAR-FCL 3.265)

a) A tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachykardia, szinoatriális diszfunkció esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

b) Tünetmentes szinus bradikardia vagy szinus tachykardia esetén a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető, amennyiben más kóros elváltozás nem áll a háttérben.

c) Tünetmentes egygócú szupraventrikuláris vagy ventrikuláris extraszisztólék nem jelentenek alkalmatlanságot. A gyakori és komplex formában jelentkező extraszisztólék esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

d) Egyéb rendellenesség hiányában az inkomplett szárblokk vagy stabil bal tengelyállás alkalmasnak minősíthető.

e) Komplett jobb-szárblokk esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges az első észleléskor, valamint ezt követően a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

f) Komplett bal-szárblokk esetén a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

g) I. fokú és Mobitz 1. típusú A-V block esetén, kóros eltérések hiányában mérlegelhető az alkalmas minősítés. Mobitz 2. típusú vagy teljes A-V block esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

h) A széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachykardia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

i) Kamrai praeexcitáció esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

j) Endokardiális pacemakerrel a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

k) Ablációs therápia után a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a IV. Fejezet 1. Függelék 7. pontja szerint.

1.4. Általános irányelvek (JAR-FCL 3.270)

a) Perifériás artériás betegség esetén, műtét előtt vagy után a vizsgált személy nem alkalmas. Amennyiben nem áll fenn jelentős funkcionális károsodás, a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 5. és 6. pontja szerint.

b) A mellkasi vagy hasi aorta aneurizma műtéte előtt vagy után a vizsgált személy nem alkalmas. Infra-renális hasi aorta aneurizma esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 8. pontja szerint.

c) Bármilyen jelentős szívbillentyű hiba esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

(1) Kisfokú szívbillentyű elváltozás esetén a vizsgált személyt alkalmasnak minősítheti a szolgálat, amennyiben klinikai állapota eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 9. (a) és (b) pontjában foglaltaknak.

(2) Szívbillentyű beültetés/plasztika után a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 9. (c) pontjában foglaltaknak.

d) A szisztémás alvadásgátló kezelés kizáró ok. Azt a vizsgált személyt, aki átmeneti ideig részesült alvadásgátló kezelésben, a szolgálat alkalmasnak minősítheti, amennyiben klinikai állapota eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 10. pontjában foglaltaknak.

e) A szívburok, szívizom vagy az endokardium minden eddig nem érintett rendellenessége kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést az állapot teljes rendeződése után, amennyiben a kardiológiai kivizsgálás igazolja, hogy a vizsgált személy állapota eleget tesz a IV. Fejezet 1. Függelék 11. pontjában foglaltaknak.

f) A szív veleszületett fejlődési rendellenessége, műtét előtt vagy után kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a IV. Fejezet 1. Függelék 12. pontjában foglaltak szerint.

g) A szív- és tüdőtranszplantáció kizáró ok.

h) A vizsgált személy anamnézisében szereplő ismételten fellépő vasovagalis syncope kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az előzményi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel a IV. Fejezet 1. Függelék 13. pontjában foglaltaknak.

2. Légzőszervek

2.1. Általános irányelvek (JAR-FCL 3.275)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a légzőszervek olyan veleszületett vagy szerzett elváltozása, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A hát/mell irányú mellkas röntgen vizsgálat csak klinikai kép vagy epidemiológiai adatok alapján követelhető meg.

c) Légzésfunkciós vizsgálat elvégzése klinikai javaslat esetén szükséges (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 1. pontját). Jelentős légzésfunkció károsodás esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 1. pontját).

2.2. Kóresetek (JAR-FCL 3.280)

a) Krónikus obstruktív légúti megbetegedés kizáró okot jelent.

A légzésfunkció enyhe fokú károsodása esetén a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető.

b) Gyógyszeres kezelést igénylő asthma esetén a vizsgált személyt a IV. Fejezet 2. Függelék 2. pontja alapján kell minősíteni.

c) A légzőszervek aktív gyulladásos betegségei esetén ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy.

d) Aktív szarkoidozis esetén a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 3. pontját).

e) Spontán pneumothorax után a vizsgált személyt a IV. Fejezet 2. Függelék 4. pontja szerint elvégzett vizsgálatok alapján kell minősíteni.

f) Nagy mellkasi műtétet követően az alkalmasságot legkevesebb 3 hónap után lehet mérlegelni, amennyiben a műtét utáni állapot feltehetően már nem akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 2. Függelék 5. pontját).

g) A kezeléssel nem befolyásolható légzési apnoe kizáró okot jelent.

3. Emésztőszervek

3.1. Általános irányelvek (JAR-FCL 3.285)

A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn az emésztő szervrendszer olyan funkcionális vagy szervi elváltozása, amely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

3.2. Kóresetek (JAR-FCL 3.290)

a) Visszatérő, gyógyszeres kezelést igénylő, diszpepsziás betegséggel vagy hasnyálmirigy gyulladással a jelentkező nem alkalmas a IV. Fejezet 3. Függelék 1. pontja függvényében.

b) A véletlenszerűen felfedezett epekövesség eseteit a szolgálat a IV. Fejezet 3. Függelék 2. pontja szerint minősíti.

c) A vizsgált személyt nem alkalmasként kell minősíteni, amennyiben krónikus bélgyulladás áll fenn vagy szerepel az anamnézisben (lásd a IV. Fejezet 3. Függelék 3. pontját).

d) A vizsgált személynek nem lehet olyan jellegű sérve, mely a cselekvőképesség beszűkülésének veszélyével járhat.

e) Alkalmatlanságot jelent az emésztőrendszer minden műtéti vagy betegség utáni szövődményes esete, ami veszélyeztetheti a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, különös tekintettel szűkület vagy kompresszió miatti passzázs akadályokra.

f) Az emésztőrendszeren végzett műtétek után - ideértve egyes részek teljes vagy részleges eltávolítását, áthelyezését is - a vizsgált személyt legkorábban 3 hónap múlva lehet minősíteni, illetve akkor, amikor állapota stabilizálódott és valószínűleg nem veszélyezteti a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 3. Függelék 4. pontját).

4. Az anyagcsere, táplálkozás és hormonális rendszer betegségei (JAR-FCL 3.295)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan funkcionális, illetve szervi jellegű anyagcsere, táplálkozási vagy hormonális betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Azok a vizsgált személyek, akiknél anyagcsere, táplálkozási vagy hormonális rendellenesség áll fenn, a IV. Fejezet 4. Függelék 1. és 4. pontja szerint minősíthetők.

c) Diabetes mellitus esetén csak a IV. Fejezet 4. Függelék 2. és 3. pontjának megfelelően történhet a minősítés.

d) Inzulin terápia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

e) Amennyiben a Testtömeg Index (BMI) ≥ 35, csak akkor minősíthető alkalmasnak a vizsgált személy, ha a túlsúly feltehetőleg nem akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, és a szív- és érrendszeri rizikófaktorok átvizsgálása kedvező eredményű (lásd a IV. Fejezet 9. Függelék 1. pontját).

5. Vérképző rendszer (JAR-FCL 3.300)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan hematológiai elváltozás, mely befolyásolhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Hemoglobin meghatározást az első orvosi minősítéshez kell végezni. Kóros hemoglobin érték esetén a jelentkezőt ki kell vizsgálni. 32% alatti hematokrit érték esetén a jelentkező nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 1. pontját).

c) Sarlósejtes anémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 1. pontját).

d) A nyirokcsomók jelentős lokális vagy generalizált megnagyobbodása és vérképző szervi megbetegedés esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 2. pontját).

e) Akut leukémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Stabil remisszió esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést. Bizonyított stabil időszak után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést. Lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 3. pontjánál.

f) Lépmegnagyobbodás esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 4. pontját).

g) Policitémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 5. pontját).

h) Alvadási zavar esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 5. Függelék 6. pontját).

6. Húgyúti szervek (JAR-FCL 3.305)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a húgyúti vagy környéki szervek olyan funkcionális vagy szervi elváltozása, mely befolyásolhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Az organikus vesebetegség bármely tünete esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Minden vizsgálat alkalmával vizeletvizsgálatot kell végezni. A vizeletben nem lehet kóros elem. Különös figyelemmel kell lenni a húgyúti rendszer és a nemi szervek betegségeire (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 1. pontját).

c) Kimutatott vesekövesség esetén a jelentkező nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 2. pontját).

d) A vese vagy húgyúti rendszer betegsége vagy műtéte utáni szövődmény esetén, különösen, ha az szűkület vagy kompresszió okozta passzázs zavarral jár, a vizsgált személy nem alkalmas. Nefrectomia után, ha az állapot kompenzált, és nem jár magas vérnyomással vagy urémiával, mérlegelhető az alkalmasság (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 3. pontját).

e) Húgyúti szervek kiterjedt műtéte után vagy azok részleges vagy teljes csonkolása, áthelyezése után a vizsgált személy legalább 3 hónapig nem alkalmas, illetve addig, amíg állapota teljesen nem rendeződik és teszi lehetővé a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 6. Függelék 3. és 4. pontját).

7. Nemi úton terjedő és más fertőző betegségek (JAR-FCL 3.310)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem szerepelhet a kórelőzményben vagy nem állhat fenn nemi úton terjedő vagy más fertőző betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Különös figyelemmel kell kísérni azokat az eseteket, amikor az alábbiak szerepelnek a kórelőzményben vagy ezek klinikai gyanúja merül fel (lásd a IV. Fejezet 7. Függelékét):

(1) HIV pozitivitás,

(2) immunrendszer zavara,

(3) fertőző májgyulladás,

(4) szifilisz.

8. Nőgyógyászat és szülészet (JAR-FCL 3.315)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan funkcionális, illetve szervi jellegű nőgyógyászati elváltozás, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Súlyos, gyógykezelésre nem reagáló menstruációs panaszok esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

c) A terhesség kizáró okot jelent. Amennyiben a nőgyógyászati vizsgálat során teljesen normál terhességet állapítottak meg, a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető a 26. terhességi hétig, a IV. Fejezet 8. Függelék 1. pontja szerint. Szülés vagy terhesség megszakítása után az állapot teljes rendeződése esetén a szakszolgálati tevékenység újra kezdhető.

d) Kiterjedt nőgyógyászati műtét után a vizsgált személy 3 hónapig nem alkalmas, illetve addig, amíg állapota teljesen nem rendeződik és teszi lehetővé a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a IV. Fejezet 8. Függelék 2. pontját).

9. Mozgásszervi követelmények (JAR-FCL 3.320)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a csontrendszer, ízületek, izmok vagy inak olyan veleszületett vagy szerzett betegsége, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A vizsgált személy rendelkezzék megfelelő ülő magassággal, kéz- és lábhosszal, izomerővel a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásához (lásd a IV. Fejezet 9. Függelék 1. pontját).

c) A vizsgált személy mozgásszervi funkciói legyenek szabadok. A csontrendszer, ízületek, izmok vagy inak veleszületett elváltozásai vagy betegségek, sérülések utáni jelentős funkció beszűkülés esetén a minősítést a IV. Fejezet 9. Függelék 1., 2. és 3. pontjával összhangban kell végezni.

10. Pszichiátriai követelmények (JAR-FCL 3.325)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél nem szerepelhet a kórelőzményben, vagy nem állhat fenn semmiféle öröklött vagy szerzett, akut vagy krónikus pszichiátriai betegség vagy rendellenesség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Különös figyelemmel kell lenni a következő kóresetekre (lásd a IV. Fejezet 10. Függelékét):

(1) schizofrénia, schizotípia vagy téves eszmékkel járó betegségek;

(2) hangulati élet zavara;

(3) neurotikus, stresszel kapcsolatos és szomatoform betegségek;

(4) személyiség zavarok;

(5) organikus mentális rendellenesség;

(6) alkohol okozta mentális- vagy magatartászavar;

(7) pszichotróp szerek használata vagy abúzusa.

11. Neurológiai követelmények (JAR-FCL 3.330)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn semmilyen funkcionális, illetve szervi jellegű neurológiai betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Különös figyelemmel kell kísérni a következő klinikai eseteket (lásd a IV. Fejezet 11. Függelékét):

(1) idegrendszer progresszív betegségei,

(2) epilepszia és az egyéb eredetű tudatzavarok,

(3) cerebrális funkciózavarra fokozottan hajlamosító állapotok,

(4) traumás fejsérülés,

(5) gerincvelő vagy a perifériás idegrendszer sérülése.

12. Szemészeti követelmények (JAR-FCL 3.335)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a szem, illetve a szem védőszerveinek veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus funkciózavara, illetve műtét/baleset utáni állapota, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) Szemészeti vizsgálatot szükséges végezni az első vizsgálat alkalmával a szolgálat által elfogadott szakorvosnál (minden kóros vagy kétes esetet a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos véleményezze) [lásd a IV. Fejezet 12. Függelék 1. (b) pontját], mely a következőkből áll:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) szemmozgások és kétszemes látás;

(4) színlátás;

(5) látótér;

(6) a szem külső vizsgálata, anatómiai viszonyok, törőközegek és szemfenék vizsgálat.

c) A szem rutinvizsgálatát a repülőorvos is végezheti. Minden megújító és meghosszabbító vizsgálat alkalmával el kell végezni [lásd a IV. Fejezet 12. Függelék 2. pontját] a következőket:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) a szem külső vizsgálata, anatómiai viszonyok, törőközegek és szemfenék vizsgálat;

(4) klinikai indikáció alapján további vizsgálatok (lásd a IV. Fejezet 12. Függelék 4. pontját).

13. A látóélesség követelményei (JAR-FCL 3.340)

a) Távoli látóélesség. A távoli látóélesség mindkét szemen külön-külön, legalább 6/12 (0.5) legyen, korrekcióval vagy anélkül, és a két szemes látóélesség legalább 6/6 (1.0) legyen [lásd a JAR-FCL 3.340 (f) pontot]. A korrekció nélküli látóélességre nincs küszöbérték.

b) Fénytörés. A fénytörési hiba azon dioptriában kifejezett érték, mely jelzi az emmetrópiától való eltérést a legnagyobb ametróp meridiánon. A fénytörést az általánosan elfogadott módszerrel kell mérni (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 1. pontját). A vizsgált személy, a fénytörési hibát tekintve, a következő követelmények teljesülése esetén alkalmas:

(1) Fénytörési hiba

(i) Az első vizsgálat alkalmával a fénytörési hiba nem lehet nagyobb mint +5 és -8 dioptria [lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 2. (c) pontját],

(ii) Az orvosi minősítést meghosszabbító/megújító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy a hatóság előtt sikeresen bizonyította jártasságát, akkor a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, ha a fénytörési hiba nem haladja meg a +5 és -8 dioptria közötti értéket [lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 2. (c) pontját],

(iii) Nagy mértékű refrakciós hiba esetén a vizsgált személy használjon kontakt vagy könnyített és elvékonyított lencsét.

(2) Astigmia

(i) Az első vizsgálat alkalmával az astigmia mértéke nem haladhatja meg a 3.0 dioptriát.

(ii) Az orvosi minősítést meghosszabbító/megújító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy a hatóság előtt sikeresen bizonyította jártasságát, akkor a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, ha az astigmia mértéke meghaladja a 3.0 dioptriát.

(3) A keratokónusz kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a vizsgált személy eleget tesz a látóélesség követelményeinek (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 3. pont).

(4) Tompalátás esetén, a tompalátó szemen legalább 6/18 (0.32) látóélesség szükséges. A vizsgált személy akkor minősíthető alkalmasnak, ha a másik szemen a látóélesség, korrekcióval vagy anélkül, legalább 6/6 (1.0) és nincs kimutatható kóros elváltozás.

(5) Anisometropia

(i) Az első vizsgálat alkalmával a két szem közötti refrakciós hiba (anisometropia) nem haladhatja meg a 3.0 dioptriát.

(ii) Az orvosi minősítést meghosszabbító/megújító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy a hatóság előtt sikeresen bizonyította jártasságát, akkor a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, ha a két szem közötti refrakciós hiba mértéke meghaladja a 3.0 dioptriát. Kontaktlencse viselése kötelező, ha a két szem közötti refrakciós hiba meghaladja a 3.0 dioptriát.

(6) A presbiópia változását minden repülőorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.

(7) A vizsgált személynek szemüveggel vagy anélkül olvasnia kell tudni 30-50 cm-ről az N5 (vagy annak megfelelő), illetve az N14 (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket 100 cm távolságról, ha szükséges korrekciós üveggel [lásd a JAR-FCL 3.340 (f) pontot].

c) A kétszemes látás jelentős zavara esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 4. pontját).

d) Kettőslátás esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

e) Kóros látótér esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 4. pontját).

f) (1) Amennyiben a megfelelő látóélesség csak korrekcióval érhető el, a szemüvegnek/kontaktlencsének optimális látóélességet kell biztosítania, jól viselhetőnek és alkalmasnak kell lennie a szakszolgálati feladatok ellátására. Kizárólag monofokális és a távollátást javító kontaktlencse viselhető. Orthokeratologiai lencsék nem használhatók.

(2) A korrekciós lencsének minden távolságra megfelelő látóélességet kell biztosítania. Egy szemüveg használatával teljesíteni kell tudni mindhárom távolság látóélesség követelményeit.

(3) Repülési célra csak monofokális és nem színezett kontaktlencse használható.

(4) A megfelelő tartalék szemüveg készenlétben tartása szükséges a szakszolgálati feladatok végzése során.

g) Szemészeti műtétek

(1) A látóélességet javító műtét kizáró okot jelent. Az alkalmas minősítést a szolgálat mérlegelheti (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 6. pontját).

(2) A katarakta műtét, retina sebészi kezelése és a glaukóma miatti műtét kizáró okot jelent. A minősítés meghosszabbításakor/megújításakor a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést (lásd a IV. Fejezet 13. Függelék 7. pontját).

14. A Színlátás követelményei (JAR-FCL 3.345)

a) Az ép színlátás feltétele, hogy a vizsgált személy hibátlanul olvassa az Ishihara táblákat, vagy igazolható legyen Nagel-féle anomaloszkóppal a normál trikromázia (lásd a IV. Fejezet 14. Függelék 1. pontját).

b) A vizsgált személynek legyen ép a színlátása vagy legyen színbiztos. Az első vizsgálat alkalmával el kell végezni az Ishihara tesztet. Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, akkor mondható színbiztosnak, ha megfelel a szolgálat által elfogadott részletes színfelismerési teszteknek (anomaloszkópia vagy standardizált színes lámpa tesztek) (lásd a IV. Fejezet 14. Függelék 2. pontját). Meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával a színlátást csak klinikai indikáció alapján kell vizsgálni.

c) Az a vizsgált személy, aki az elfogadott színfelismerési tesztek során nem bizonyul színbiztosnak, nem alkalmas.

d) A nem színbiztos vizsgált személy csak nappali repülésre minősíthető alkalmasnak.

15. Fül-orr-gégészeti követelmények (JAR-FCL 3.350)

a) A 2. Egészségügyi Osztályú minősítésre először jelentkezőnél vagy a már minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn az alábbi elváltozások egyike sem, mely kiterjedésénél vagy jellegénél fogva akadályozhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos végrehajtását. Ide sorolandók az orr, fül, melléküregek és garat (ideértve a szájüreget, fogakat és a gégét is) funkciózavarai, azok elváltozásai, veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus, illetve baleset vagy műtét utáni állapotai.

b) Az első vizsgálatkor és az orvosi minősítés meghosszabbításakor/megújításakor a rutin fül-orr-gégészeti vizsgálatot minden alkalommal el kell végezni (lásd a IV. Fejezet 15. Függelék 2. pontját).

c) A következő betegségek kizáró okot jelentenek:

(1) a közép- és belsőfül akut vagy krónikus, klinikailag aktív betegsége.

(2) a dobhártya állandó perforációja vagy funkciózavara (lásd a IV. Fejezet 15. Függelék 3. pontját).

(3) a vesztibuláris funkció zavara (lásd a IV. Fejezet 15. Függelék 4. pontját).

(4) az orrlégzés jelentős akadályozottsága vagy az orrmelléküregek funkciózavara.

(5) a szájüreg és a felső légutak súlyos akut vagy krónikus gyulladásai, illetve kiterjedt rosszindulatú daganatai.

(6) a beszéd, illetve hangképzés jelentős zavara.

16. A hallás követelményei (JAR-FCL 3.355)

a) A hallást minden alkalommal meg kell vizsgálni. A vizsgált személy mindkét fülén külön-külön vizsgálva, pontosan értse a társalgási beszédet 2 m távolságról, háttal fordulva a vizsgálónak.

b) Műszerrepülő engedély esetén tiszta hang audiometriát kell végezni az engedély megszerzése előtt, ezt követően a 40. életévig 5 évente, a 40. életév felett pedig 2 évente (lásd a IV. Fejezet 16. Függelék 1. pontját).

(1) A halláscsökkenés egyik fülön sem lehet nagyobb 35 dB (HL)-nél az 500, 1000 és 2000 Hz, illetve 50 dB (HL)-nél a 3000 Hz frekvencián.

(2) Hypacusis esetén az orvosi minősítés megújításakor vagy meghosszabbításakor a szolgálat alkalmasnak minősítheti a vizsgált személyt, amennyiben a beszédaudiometriás vizsgálat megfelelő hallásteljesítményt bizonyít (lásd a IV. Fejezet 16. Függelék 2. pontját).

17. Pszichológiai követelmények (JAR-FCL 3.360)

a) A 2. Osztályú minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan pszichológiai eltérés - különösképpen a repülés végrehajtása szempontjából - vagy súlyos személyiségbeli tényező, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

A pszichológiai vizsgálatot (lásd a IV. Fejezet 17. Függelék 1. pontját) - kellő indikáció alapján - a szolgálat rendelheti el, mely lehet része vagy kiegészítője a pszichiátriai vagy neurológiai vizsgálatnak is (lásd a IV. Fejezet 17. Függelék 2. pontját).

b) A pszichológiai vizsgálatot a szolgálat által elfogadott pszichológus végezze.

c) A pszichológiai vizsgálatról a pszichológus írásos összefoglalót küldjön a szolgálat részére, mely tartalmazza véleményét és esetleges javaslatait is.

18. Bőrgyógyászati követelmények (JAR-FCL 3.365)

a) A 2. Egészségügyi Osztályú minősítésért először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan diagnosztizált bőrgyógyászati elváltozás, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A következő betegségek esetén részletes szakorvosi vizsgálat szükséges (lásd a IV. Fejezet 18. Függelékét):

(1) exogén vagy endogén ekcéma,

(2) súlyos pszoriázis,

(3) bakteriális fertőzés,

(4) gyógyszerek okozta bőrelváltozások,

(5) bullózus kiütések,

(6) a bőr rosszindulatú elváltozásai,

(7) allergiás bőrkiütések.

Minden kétséges esetet jelenteni kell a szolgálat részére.

19. Onkológia (JAR-FCL 3.370)

a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan diagnosztizált elsődleges vagy szekunder rosszindulatú betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

b) A rosszindulatú betegség kezelése után a vizsgált személy a IV. Fejezet 19. Függeléke szerint minősíthető.

III. FEJEZET

A 3. Egészségügyi Osztály követelményei az Eurocontrol European Class 3 Medical Certification Requirements [EMCR(ATC)] alapján

1. Általános irányelvek a 3. Egészségügyi Osztályú minősítés vizsgálatához [EMCR(ATC) 1.]

1.1. A 3. Egészségügyi Osztály követelményei az első és a megújító vizsgálat alkalmával azonosak, kivéve, ha e rendelet attól eltérően rendelkezik.

2. A szív- és érrendszer [EMCR(ATC) 2]

2.1. Vizsgálat

2.1. (a) 3. Egészségügyi Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

2.1. (b) 12 elvezetéses nyugalmi EKG felvétel és lelet szükséges az első orvosi minősítés kiadásakor, ezt követően pedig a 30. életévig 4 évente, utána pedig 2 évente, majd a 40. életév után évente, valamint klinikai indikáció esetén kell végezni (lásd a 2.1.1. pontot).

2.1.1. Az orvosi minősítés érvényessége 12 hónap 40 év felett, ennek megfelelően kell évente nyugalmi EKG felvétel is.

2.1. (c) Terheléses EKG vizsgálatot klinikai indikáció alapján kell végezni a 2.1.2. pontnak megfelelően.

2.1.2. Terheléses EKG vagy más kardiológiai vizsgálatot kell végezni:

(a) ha panaszok vagy tünetek felvetik a kardiovaszkuláris betegség gyanúját;

(b) a nyugalmi EKG-n talált eltérés tisztázására;

(c) a szolgálat által elfogadott szakorvos javaslata alapján;

(d) 65. életévben, majd utána 4 évente a 3. Egészségügyi Osztályú orvosi minősítés meghosszabbításához.

2.1.3. (a) Amennyiben a 6.1. (b) és 6.1.1. pont szerint végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a szolgálat fokozott kardiovaszkuláris rizikót állapít meg.

2.1.3. (b) A vér lipidek/koleszterinek szignifikáns emelkedését a szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgálja ki és véleményezze.

2.1.3. (c) A rizikó faktorok halmozódása esetén (dohányzás, családi anamnézis, vérzsírok eltérése, magasvérnyomás stb.) a szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgálja ki és véleményezze a vizsgált személyt.

2.1. (d) A nyugalmi és a terheléses EKG vizsgálatot a repülőorvos vagy a szolgálat által elfogadott szakorvos véleményezze.

2.1. (e) 65. életévben a 3. Osztályú orvosi minősítéssel rendelkezőt a Repülőorvosi Központban (AMC) a szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgálja meg. Ekkor terheléses EKG-t vagy ezzel egyenértékű vizsgálatot kell végezni, és a későbbiek során a klinikai kép alapján kell ismételni.

2.2. Vérnyomás

2.2. (a) A vérnyomást a 2.2.1. pontban leírt módon kell mérni.

2.2.1. A szisztolés értéket a Korotkoff hang megjelenése (I. fázis), a diasztolés értéket pedig annak eltűnése (V. fázis) jelzi. A hagyományos módszer mellett azzal egyenértékű elektronikus módszer is alkalmazható. Amennyiben a vérnyomásérték magas és/vagy a nyugalmi pulzusszám emelkedett, további vizsgálatot szükséges végezni az alkalmassági vizsgálat során. A különböző alkalmakkor végzett vérnyomásmérés azonos módszerrel történjék, a jobb összehasonlíthatóság érdekében.

2.2. (b) Amennyiben a vérnyomás a vizsgálat alkalmával következetesen, kezeléssel vagy kezelés nélkül meghaladja a 160 Hgmm-es szisztolés, illetve 95 Hgmm-es diasztolés értéket, a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni.

2.2. (c) A vérnyomáscsökkentő terápiának összeegyeztethetőnek kell lennie a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával (lásd a 2.2.2. pontot). A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.

2.2.2. A vérnyomáscsökkentő kezelés a szolgálat egyetértésével végezhető. A szolgálat által engedélyezhető gyógyszerek:

(a) Nem-kacsdiuretikumok;

(b) Bizonyos (általában hidrofil) béta-blokkolók;

(c) ACE-gátlók;

(d) Hosszúhatású lassú kálciumcsatorna blokkolók;

(e) Angiotensin 2 receptor blokkolók;

A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy, annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.

2.2. (d) Tüneteket okozó hypotonia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

2.3. Koszorúsér betegség

2.3. (a) Ischémiás szívbetegség gyanúja esetén a vizsgálatra jelentkezőt ki kell vizsgálni. Kismértékű, tünetmentes, gyógyszeres kezelést nem igénylő koszorúsér-elváltozás esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot a 2.3.1. pont szerint.

2.3.1. Tünetmentes koszorúsér-betegség gyanúja esetén terheléses elektrokardiográfiás vizsgálatot kell végezni, ezt követően, amennyiben indokolt, további vizsgálat (terheléses scintigráfia, terheléses echokardiográfia, koronária angiográfia vagy más ezekkel egyenértékű és a szolgálat által elfogadott vizsgálat) igazolja, hogy nem áll fenn a szívizom isémiája vagy a koszorúsér szignifikáns szűkülete.

2.3. (b) Tünetet okozó koszorúsér-betegség vagy gyógyszeres kezelést igénylő tünetek esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

2.3. (c) Szívinfarktus után a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést a 2.3.2. pontnak megfelelően mérlegelheti a szolgálat.

2.3.2. Amennyiben tünetmentes a vizsgált személy, sikeresen csökkentette rizikó faktorait (amennyiben voltak) és nem részesül antianginás kezelésben, az index esemény (szívinfarktus) után hat hónappal a következő vizsgálatokat kell végezni:

(a) tünethatárolt terheléses EKG;

(b) jó bal kamra funkció lényeges fali mozgászavar nélkül (pl. diszkinézis vagy akinézis) és a bal kamrai ejekciós frakció 50% vagy több;

(c) 24 órás EKG felvétel, mely kizárja a jelentősebb ritmus vagy vezetési zavart;

és

(d) a koronária angiográfia vagy más ezzel egyenértékű képalkotó eljárás egyik éren sem mutat 30%-ot meghaladó szűkületet, az infarktusos területet kivéve nincs reverzibilis isémiás terület vagy funkcionális károsodás.

Évenkénti kardiológiai vizsgálat (ha indokolt, gyakrabban) szükséges terheléses EKG-val vagy scintigráfiával kiegészítve. Koronária angiográfia vagy más ezzel egyenértékű képalkotó eljárás végzése szükséges az index esemény után 5 évvel, hacsak a non-invazív vizsgálat (terheléses EKG stb.) azt korábban nem teszi szükségessé.

2.3. (d) Sikeres koszorúsér by-pass, angioplasztika/stenting után 6 hónappal alkalmasnak minősítheti a szolgálat a vizsgált személyt a 2.3.3. pont alapján.

2.3.3. Mérlegelhető a minősítés abban az esetben, ha az egyén tünetmentes, sikeresen csökkentette rizikó faktorait (amennyiben voltak) és béta-blokkoló, ACE-gátló, statin és aszpirin kezelésben kizárólag szekunder prevencióként részesül. A következő vizsgálatokat kell végezni:

(a) tünethatárolt terheléses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű terhelés);

(b) jó bal kamra funkció lényeges fali mozgászavar nélkül (pl. diszkinézis vagy akinézis) és a bal kamrai ejekciós frakció 50% vagy több, továbbá normális jobb kamrai funkció;

(c) 24 órás EKG felvétel indikáció alapján;

(d) A beavatkozás után végzett koronária angiográfia jó kiáramlási pályát mutatott. Az infarktusos területhez vezető éren kívül egyetlen nem kezelt éren, vénás vagy artériás grafton, továbbá angioplasztika/stenting helyén sem lehet 50%-nál nagyobb szűkület. Kettőnél több 30% és 50% közötti szűkület nem fogadható el.

A teljes koszorúsér rendszert megfelelőnek kell véleményeznie a szolgálat által elfogadott kardiológusnak, különös figyelemmel kell lenni a többszörös szűkület és/vagy többszörös revaszkularizáció esetén.

30%-nál nagyobb, nem kezelt szűkület a bal főtörzsön vagy az anterior descendens koronária proximális szakaszán nem fogadható el.

Évenkénti kardiológiai vizsgálat (ha indokolt, gyakrabban) szükséges terheléses EKG-val vagy scintigráfiával kiegészítve. Koronária angiográfia vagy más ezzel egyenértékű képalkotó eljárás végzése szükséges az index esemény után 5 évvel, hacsak a non-invazív vizsgálat (terheléses EKG stb.) azt korábban nem teszi szükségessé.

2.4. Ritmus- és vezetési zavarok

2.4. (a) A tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachykardia, szinoatriális diszfunkció esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a 2.4.1. pont szerint végzett kedvező eredményű kardiológiai kivizsgálás alapján.

2.4.1. Minden jelentős ritmus- vagy vezetési zavart a szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgáljon ki, és alkalmas minősítés esetén megfelelő nyomon követés szükséges.

(a) Ezek a vizsgálatok a következők:

(1) Bruce protokoll szerinti vagy azzal egyenértékű terheléses vizsgálat. A terhelés maximális vagy tünethatárolt legyen. A Bruce 4. fokozatot kell teljesíteni és nem lehet jelentős ritmus- vagy vezetési zavar, illetve szívizom isémia jele. A kardioaktív gyógyszerek terhelés előtti elhagyását mérlegelni kell.

(2) 24 órás ambuláns EKG nem mutat jelentős ritmus- vagy vezetési zavart.

(3) 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve jelentős szerkezeti vagy funkcionális károsodást és a bal kamra ejekciós frakciója legalább 50%.

(b) További vizsgálatok a következők lehetnek:

(1) Ismételt 24 órás EKG felvétel;

(2) Elektrofiziológiai vizsgálatok;

(3) Szívizom perfúziós vizsgálat vagy más ezzel egyenértékű vizsgálat;

(4) A szív MRI vagy ezzel egyenértékű vizsgálata;

(5) Koronária angiográfia vagy ezzel egyenértékű vizsgálat.

2.4. (b) Tünetmentes szinus bradikardia vagy szinusz tachykardia esetén a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető, amennyiben más kóros elváltozás nem áll a háttérben.

2.4. (c) Szinus csomó betegség gyanúja esetén a 2.4.1. pont szerint kardiológiai kivizsgálás szükséges.

2.4. (d) Tünetmentes egygócú ventrikuláris extraszisztolék nem jelentenek alkalmatlanságot. A gyakori és komplex formában jelentkező extraszisztólék esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges a 2.4.1. pont szerint (lásd a 2.4.2. pontot is.)

2.4.2. Tünetmentes egygócú szupraventrikuláris vagy ventrikuláris extraszisztolék nem igényelnek további kivizsgálást, ha gyakoriságuk nem több mint percenként 1 ES.

2.4. (e) Egyéb rendellenesség hiányában az inkomplett szárblokk vagy stabil bal tengelyállás alkalmasnak minősíthető. Komplett jobb-, illetve balszárblokk esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges az első észleléskor a 2.4.1. pont szerint (lásd a 2.4.3. pontot is).

2.4.3. (a) 40 év felett frissen jelentkező jobb szárblokk esetén 12 hónapos stabilitást kell igazolni az alkalmas minősítéshez.

2.4.3. (b) A bal szárblokk sokkal gyakrabban társul koszorúsér betegséghez, így azokat részletesebben kell kivizsgálni, és az invazív diagnosztika is szükséges lehet. Az orvosi minősítésre először jelentkező alkalmasnak minősíthető, ha a részletes vizsgálatok nem derítettek ki kóros elváltozást. A frissen jelentkező bal szárblokk esetén a minősítés meghosszabbításához 12 hónapos szoros megfigyeléssel ellenőrzött stabilitás szükséges.

2.4. (f) I. fokú és Mobitz 1. típusú A-V blokk esetén, kóros eltérések hiányában mérlegelhető az alkalmas minősítés. Mobitz 2. típusú vagy teljes A-V blokk esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a 2.4.1. pont alapján.

2.4. (g) A széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachykardia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a 2.4.1. pont alapján.

2.4. (h) Ablációs therápia után a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a 2.4.1. pont alapján (lásd a 2.4.4. pontot is.)

2.4.4. Sikeres abláció után a vizsgált személy legalább egy évig nem alkalmas, kivéve, ha a beavatkozás után legkorábban 2 hónappal végzett elektrofiziológiai vizsgálat igazolja a beavatkozás sikerét.

2.4. (i) Kamrai praeexcitáció esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a 2.4.5. pont szerint.

2.4.5. (a) Az alkalmas minősítést a 2.4.1. pontban elvégzett vizsgálatok kedvező leletei alapján mérlegelheti a szolgálat.

2.4.5. (b) Tünetmentes praeexcitáció esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az elektrofiziológiai vizsgálat, beleértve a gyógyszeres provokációt is, nem bizonyít re-entry tachycardiát és kizárható a multiplex vezetőnyaláb is.

2.4.5. (c) 24 órás EKG monitorozás igazolja, hogy nincs hajlam tünettel járó vagy tünetmentes tachy-arritmiára.

2.4. (j) Endokardiális pacemakerrel a vizsgált személy nem alkalmas. Az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat a 2.4.6. pont szerint.

2.4.6. Szubendokardiális, állandó pacemaker beültetés után 3 hónappal az alkalmas minősítés feltételei a következők:

(1) nem áll fenn más kizáró betegség;

(2) bipoláris elektródát alkalmaztak;

(3) a vizsgált személy nem pacemaker dependens;

(4) tünethatárolt terheléses EKG során legalább a Bruce 4. fokozatot kell teljesíteni és nem lehet jelentős ritmus- vagy vezetési zavar, illetve szívizom isémia jele. Ritmus- vagy vezetési zavar esetén a scintigráfia informatívabb lehet;

(5) a szolgálat által elfogadott kardiológus véleménye szükséges a pacemaker megfelelő működéséről és ha indikált, Holter monitorozást kell végezni;

(6) a tapasztalatok szerint a pacemaker hibák zöme a beültetés utáni első 3 hónapban jelentkezik. Ezért az alkalmas minősítés ezen idő leteltével mérlegelhető. Ismeretes, hogy bizonyos elektromos berendezésekkel a pacemaker interferálhat. Az adott pacemaker esetében meg kell győződni arról, hogy a készülék nem interferál a munkahelyi berendezésekkel. Az ezzel kapcsolatos információkról a pacemaker gyártója tud felvilágosítást adni.

2.5. Általános irányelvek

2.5. (a) Perifériás artériás betegség, műtét előtt vagy után a vizsgált személy nem alkalmas. Amennyiben nem áll fenn jelentős funkcionális károsodás, a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a 2.5.1. (a) pont szerint.

2.5.1. (a) A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha nem áll fenn szignifikáns koszorúsér betegség vagy más helyen jelentősebb mértékű atheroma és az artéria által ellátott szervek működése nem károsodott. Terheléses EKG és duplex ultrang vizsgálat szükséges.

2.5. (b) A mellkasi vagy hasi aorta aneurizma műtéte előtt vagy után a vizsgált személy nem alkalmas. Infra-renális hasi aorta aneurizma esetén, meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a 2.5.1. (b) pont szerint.

2.5.1. (b) Az artéria renalisok eredése alatti sikeresen operált, szövődmény mentes hasi aneurizma eseteiben, szív- és érrendszeri kivizsgálás után, a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés kiadását.

2.5. (c) Bármilyen jelentős szívbillentyű hiba esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

2.5. (d) Kisfokú szívbillentyű elváltozás esetén a vizsgált személyt alkalmasnak minősítheti a szolgálat, amennyiben klinikai állapota eleget tesz 2.5.1. (c) és (d) pontban leírtaknak.

2.5.1. (c) A szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgáljon ki minden korábban nem tisztázott szívzörejt. A jelentősnek vélt zörej esetén, a további kivizsgálás során legalább 2 D Doppler echokardiográfiát kell végezni.

2.5.1. (d) Billentyűhibák

(1) A bicuspidalis aorta billentyű esetén a vizsgált személy korlátozás nélkül minősíthető alkalmasnak, amennyiben nincs egyéb kóros szív- vagy aorta elváltozás. Echokardiográfiás ellenőrzés 2 évente szükséges.

(2) Enyhe fokú aorta stenosis alkalmasnak minősíthető (25 Hgmm-nél kisebb nyomáskülönbség vagy a Dopplerrel mért áramlás 2m/sec értéknél kisebb). Évente 2 D echokardiográfiás vizsgálatot végezzen a szolgálat által elfogadott kardiológus.

(3) A klinikailag nem jelentős mértékű aorta inszufficiencia korlátozás nélkül is minősíthető alkalmasnak. Az aorta ascendensen - 2D Doppler echokardiográfiával vizsgálva nem lehet kimutatható elváltozás. Az évenkénti ellenőrzéseket a szolgálat által elfogadott kardiológus végezze.

(4) A reumás eredetű mitrális billentyű betegségek általában kizáró okot jelentenek. Mitrális billentyű prolapszus és enyhe fokú mitrális regurgitáció alkalmasnak minősíthető. Tünetmentes, izolált mezoszisztolés klikk esetében nem szükséges a korlátozás. Szövődménymentes enyhe fokú regurgitáció alkalmasnak minősíthető rendszeres kardiológiai ellenőrzés mellett.

(5) A bal kamra volumen-terhelése esetén, melyet a végdiasztolés átmérő növekedése jelez, a vizsgált személy nem alkalmas.

2.5. (e) Szívbillentyű beültetés/plasztika után a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 2.5.1. (e) pontban leírtaknak.

2.5.1. (e) Billentyű műtétek

(1) A műtét után 6 hónappal alkalmasnak minősíthető a vizsgált személy a következők alapján:

(i) 2 D echokardiográfia szerint normál billentyű és kamrai funkció;

(ii) tünethatárolt, a Bruce protokoll szerinti 4. fokozatú vagy azzal egyenértékű terheléses EKG vizsgálat, mely nem mutat jelentős eltérést;

(iii) igazoltan nem áll fenn koszorúsér-betegség, illetve sikeres revaszkularizáció történt;

(iv) kardiákumok szedése nem szükséges;

(v) a szolgálat által elfogadott kardiológus végezzen évente kontroll vizsgálatot, ami terheléses EKG és 2 Doppler echokardiográfiát is tartalmazzon.

(2) Mechanikus műbillentyű beültetés után a vizsgált személy alkalmas lehet, amennyiben az anticoaguláns terápia pontos beállítása jól dokumentált. A rizikó elemzésénél az életkort figyelembe kell venni.

2.5. (f) A szisztémás alvadásgátló kezelés tüdőembolia vagy mélyvénás thrombózis esetén kizáró ok. Artériás tromboembólia veszélye miatti anticoaguláns kezelés is kizáró okot jelent. Pulmonális embolia után teljes kivizsgálás szükséges. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 2.5.2. pontban leírtaknak.

2.5.2. Részletes kivizsgálás után a szisztémás alvadásgátló kezelés tüdőembolia vagy mélyvénás thrombózis esetén alkalmasnak minősíthető, amennyiben a terápia stabil és a pontos beállítás jól dokumentált a szolgálat által elfogadott kezelőorvos véleménye alapján. Szubkután heparin terápia is elfogadható lehet a szolgálat által elfogadott kezelőorvos kedvező véleménye alapján.

2.5. (g) A szívburok, szívizom vagy az endokardium minden eddig nem érintett rendellenessége kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést az állapot teljes rendeződése után, amennyiben a kardiológiai kivizsgálás igazolja, hogy a vizsgált személy állapota eleget tesz a 2.5.3. pontban leírtaknak.

2.5.3. Az epikardium, miokardium és/vagy endokardium primér vagy szekunder elváltozása esetén az egyén a részletes klinikai kivizsgálásig nem alkalmasként minősítendő. Az orvosi minősítéshez a következő vizsgálatok indikálhatók: 2D Doppler echokardiográfia, terheléses EKG és/vagy szcintigráfia/ terheléses echokardiográfia és 24 órás Holter EKG, koronária angiografia.

2.5. (h) A szív veleszületett fejlődési rendellenessége, műtét előtt vagy után kizáró okot jelent. Kisfokú rendellenesség esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a vizsgált személy kardiológiai nyomon követése eleget tesz a 2.5.4. pontban leírtaknak.

2.5.4. A veleszületett szívbetegségek (műtéti korrekció után is) általában kizáró jellegűek, kivéve azokat a klinikailag nem jelentős eseteket, melyek gyógyszeres kezelést nem igényelnek. A szolgálatnak kardiológiai vizsgálatot kell végeztetnie. Ezek közé tartozhat: 2D Doppler echokardiográfia, terheléses EKG és 24 órás Holter EKG. Rendszeres kardiológiai ellenőrzés szükséges, melynek gyakoriságát a szolgálat által elfogadott kardiológus határozza meg.

2.5. (i) A szív- és szív/tüdőtranszplantáció kizáró ok.

2.5. (j) A vizsgált személy anamnézisében szereplő ismételten fellépő vasovagalis syncope kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az előzményi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel a 2.5.5. pontban leírtaknak.

2.5.5. Ismételt ájulásos rosszullétek után a következő vizsgálatokat kell végezni:

(a) tünethatárolt, a Bruce protokoll szerinti 4. fokozatú vagy azzal egyenértékű terheléses EKG vizsgálat, mely a szolgálat által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat jelentős eltérést. Kóros nyugalmi EKG esetén szívizom szcintigráfiát vagy terheléses echokardiográfiát kell végezni;

(b) 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve a szív, a billentyűk és a szívizom szerkezeti vagy funkcionális károsodását;

(c) 24 órás ambuláns EKG monitorozás során nem észlelhető jelentős vezetési zavar, komplex vagy tartós (sustained) ritmuszavar, illetve szívizom isémia;

(d) a szolgálat által elfogadott kardiológus véleménye szerint, a standard módon végzett „billenőasztal” vizsgálat nem utal vazomotor instabilitásra.

Rendszerint neurológiai vizsgálat is indikált.

3. Légzőszervek [EMCR(ATC)]

3.1. Általános irányelvek

3.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a légzőszervek olyan veleszületett vagy szerzett elváltozása, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

3.1. (b) Hát/mell irányú mellkas röntgen vizsgálat rendelhető el a klinikai kép alapján.

3.1. (c) Az első vizsgálat alkalmával légzésfunkciós vizsgálatot kell végezni (lásd a 3.1.1. pontot). Jelentős légzésfunkció károsodás esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

3.1.1. A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél spirometriás vizsgálatot kell végezni. Amennyiben a FEV1/FVC hányados 70%-nál kisebb, pulmonológiai szakvizsgálat szükséges.

3.1. (d) Minden jelentős eltérést pulmonológus szakorvos vizsgáljon ki.

3.2. Kóresetek

3.2. (a) Súlyos krónikus obstruktív légúti megbetegedés kizáró okot jelent. Amennyiben indokolt, történjen pulmonológiai szakorvosi vizsgálat.

3.2. (b) Gyógyszeres kezelést igénylő asthma esetén a vizsgált személyt a 3.2.1. pont szerint kell minősíteni.

3.2.1. Ismétlődő asztmás rohamok esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A 3. Egészségügyi Osztályú alkalmas minősítést akkor mérlegelheti a szolgálat, amennyiben az állapot, elfogadható légzésfunkciós értékek mellett, stabilnak tekinthető, és a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával összeegyeztethető a gyógykezelés.

3.2. (c) A légzőszervek aktív gyulladásos betegségei esetén ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy.

3.2. (d) Aktív szarkoidózis esetén a vizsgált személyt nem alkalmasnak kell minősíteni (lásd a 3.2.2. pontot).

3.2.2. A szolgálat akkor mérlegelheti az alkalmasságot, ha:

(a) a kivizsgálás során kizárható más szervrendszerek érintettsége;

(b) a folyamat, mely kizárólag a hiláris nyirokcsomókra korlátozódik, inaktív és nem igényel gyógyszeres kezelést.

3.2. (e) Spontán pneumothorax után a vizsgált személyt a 3.2.3. pontban leírt vizsgálatok függvényében kell minősíteni.

3.2.3. Spontán pneumotorax

3.2.3. (a) Teljes gyógyulás után az egyszeri spontán pneumotorax esetén a szolgálat akkor mérlegelheti az alkalmasságot ha a részletes pulmonológiai vizsgálat (MRI-t is beleértve) igazolja az állapot rendeződését.

3.2.3. (b) Spontán pneumothorax után 6 héttel az állapot teljes rendeződése esetén a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés meghosszabbítását vagy megújítását.

3.2.3. (c) Az ismétlődő pneumothorax kizáró ok. Az alkalmas minősítést a szolgálat mérlegelheti a sikeres műtéti beavatkozás után, amennyiben rendezett a klinikai állapot.

3.2. (f) Nagy mellkasi műtétet követően a vizsgált személy nem alkalmas, az alkalmasságot akkor lehet mérlegelni, amennyiben a műtét utáni állapot feltehetően már nem akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a 3.2.4. pontot). A műtétet szükségessé tevő alapbetegséget is mérlegelni kell a megújító/meghosszabbító minősítés során.

3.2.4. Pneumonectomia vagy kisebb mellkassebészeti beavatkozások esetén az állapot teljes rendeződése után mérlegelhető a minősítés meghosszabbítása vagy megújítása, ha részletes pulmonológiai vizsgálat (MRI-t is beleértve) igazolja az állapot rendeződését.

3.2. (g) A tüdőemphysema kizáró ok, lásd a 3.2.5. pontot.

3.2.5. Alkalmas minősítést akkor mérlegelhet a szolgálat, ha nem okoz súlyos tüneteket.

3.2. (h) Az aktív tuberkulózis kizáró ok, lásd a 3.2.6. pontot.

3.2.6. Gyógyult vagy inaktív folyamat alkalmasnak minősíthető.

3.2. (i) A kezeléssel nem befolyásolható légzési apnoe kizáró okot jelent, lásd a 3.2.7. pontot.

3.2.7. Alvási apnoe esetén a minősítésnél figyelembe kell venni a tünetek súlyosságát, a kezelés eredményességét és a munkahelyi környezetet.

4. Emésztőszervek [EMCR(ATC) 4]

4.1. Általános irányelvek

4.1. A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn az emésztő szervrendszer olyan funkcionális vagy szervi elváltozása, amely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

4.2. Kóresetek

4.2. (a) Visszatérő, gyógyszeres kezelést igénylő diszpepsziás betegséggel a jelentkező nem alkalmas, azonban lásd a 4.2.1. (a) és (c) pontot.

4.2.1. (a) A vizsgálatra jelentkezőt visszatérő, gyógyszeres kezelést igénylő diszpepsziás panaszok esetén ki kell vizsgálni (radiológiai vagy endoszkópos úton).

Szérum hemoglobin és széklet vizsgálat szükséges. Kimutatott fekély vagy jelentős gyulladásos folyamat esetén a minősítés megújítása vagy meghosszabbítása előtt igazolni kell a gyógyulást.

4.2.1. (b) A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a kiváltó tényező vagy az elzáródás okozója (gyógyszer, kő stb.) eltávolításra került.

4.2.1. (c) A diszpepszia és a pankreatitisz összefügghet az alkoholfogyasztással. Szükség szerint tisztázni kell az alkoholfogyasztás jellegét és kizárni az abúzust/dependenciát.

4.2. (b) A hasnyálmirigy gyulladás kizáró ok, azonban lásd a 4.2.1. (b) és (c) pontot.

4.2. (c) Tünetekkel járó egy vagy több epekő kizáró okot jelent a sikeres kezelésig, lásd a 4.2.2. pontot.

4.2.2. A tünetmentes, szoliter epekő esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést. Tünetmentes munltiplex kövesség esetén a vizsgált személy alkalmas lehet a vizsgálati leletek függvényében, amíg a vizsgálatokra vagy kezelésre vár.

4.2. (d) A vizsgált személyt nem alkalmasként kell minősíteni, amennyiben krónikus bélgyulladás áll fenn vagy szerepel az anamnézisben (regionalis ileitis, ulcerative colitis, diverticulitis), lásd a 4.2.3. pontot.

4.2.3. A vastagbél gyulladásos jellegű betegségeinek minősítése akkor mérlegelhető, ha teljes remisszió van, az állapot stabil és semmiféle vagy csak minimális fenntartó kezelés szükséges. A további rendszeres ellenőrzést elő kell írni.

4.2. (e) A vizsgált személynek nem lehet olyan jellegű sérve, mely a cselekvőképesség beszűkülésének veszélyével járhat.

4.2. (f) Alkalmatlanságot jelent az emésztőrendszer minden műtéti vagy betegség utáni szövődményes esete, ami veszélyeztetheti a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, különös tekintettel szűkület vagy kompresszió miatti passzázs akadályokra.

4.2. (g) Az emésztőrendszeren végzett műtétek után - ideértve egyes részek teljes vagy részleges eltávolítását, áthelyezését is - a vizsgált személy nem alkalmas, lásd a 4.2.4. pontot.

4.2.4. Hasi műtét után legalább 3 hónapig nem alkalmas a vizsgált személy. Abban az esetben, ha teljes a gyógyulás, tünetmentes a beteg és minimális veszélye van szövődmény fellépésének vagy kiújulásának, a szolgálat mérlegelheti rövidebb időn belül is az alkalmas minősítést meghosszabbítás vagy megújítás esetén. Fontos szempont, hogy az aktuális állapot ne akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

5. Az anyagcsere, táplálkozás és hormonális rendszer betegségei [EMCR(ATC) 5]

5.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan funkcionális, illetve szervi jellegű anyagcsere, táplálkozási vagy hormonális betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

5.1. (b) Az a vizsgált személy, akinél anyagcsere, táplálkozási vagy hormonális rendellenesség áll fenn, nem alkalmas (lásd az 5.1.1. pontot).

5.1.1. Az anyagcsere, táplálkozás vagy hormonális rendszer funkciózavara kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést abban az esetben, ha az egyén tünetmentes, klinikailag egyensúlyban van és stabilan kompenzált hormonpótló kezeléssel vagy anélkül, és rendszeres szakgondozás alatt áll.

5.1. (c) Az endokrin szerveken végzett műtét kizáró okot jelent. A teljes gyógyulás után mérlegelheti a szolgálat az alkalmasság minősítését az 5.1.1. pont szerint.

5.1. (d) Diabetes mellitus esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd az 5.1.2. és az 5.1.3. pontot).

5.1.2. A glukózúriát és az emelkedett vércukorszintet ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést normál glukózterhelés esetén (alacsony veseküszöb) vagy csökkent glukóz tolerancia esetén - diabeteses szövődmény nélkül - kizárólag diéta és rendszeres ellenőrzés mellett.

5.1.3. Biguanid származékokkal vagy alpha-glukozidáze gátlókkal vagy glitazonnal, jól beállított esetekben - diabetes szövődmény kizárása után - mérlegelhető az alkalmas minősítés 2-es típusú diabetes esetén, mivel ezek a szerek nem okoznak hypoglikémiát.

5.1. (e) Inzulintherápia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

5.1. (f) Az antidiabetikus gyógyszeres terápia kizáró okot jelent, de lásd az 5.1.3. pontot.

6. Vérképző rendszer [EMCR(ATC) 6]

6.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan hematológiai elváltozás, mely befolyásolhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

6.1. (b) Vérvizsgálatot minden vizsgálat alkalmával el kell végezni, 40 éves korig kétévente, utána évente, illetve klinikai indikáció alapján, lásd a 6.6.1. pontot.

6.1.1. A szolgálat meghatározhatja a laboratóriumi vizsgálatok terjedelmét.

6.1.2. A csökkent hemoglobin értékkel járó anémiát ki kell vizsgálni. A terápiásan nem befolyásolható anémia kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben az anémia oki terápiája sikeres volt (pl. vashiány, B12 hiány esetén), a haematokrit érték stabil (javasolt a 11-17 g/dl érték), illetve a thalasszaemia minor vagy haemoglobinopatia esetén az anamnézisben nem szerepel krízis és a beteg funkcionális állapota igazoltan megfelelő.

6.1. (c) A nyirokcsomók jelentős lokális vagy generalizált megnagyobbodása és vérképző szervi megbetegedés esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a 6.1.3. pontot).

6.1.3. A nyirokcsomó megnagyobbodást ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a gyulladásos folyamat teljes mértékben gyógyult, illetve a kezelt Hodgkin limfóma teljes remisszióban van. Egyes kemoterápiás szereknek hosszú távú mellékhatásai lehetnek, így alkalmazásukkor erre figyelemmel kell lenni a későbbiek során.

6.1. (d) Akut leukémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az először jelentkezőknél a krónikus leukémia kizáró okot jelent (a meghosszabbítás vagy megújítás esetét a 6.1.4. pont szerint kell elbírálni).

6.1.4. A krónikus leukémia alkalmas minősítését meghosszabbítás vagy megújítás esetén mérlegelheti a szolgálat, az O vagy I. (esetleg II.) stádiumú anémia nélkül minimális therápia mellett vagy „hajas sejtes” leukémia esetén normál hemoglobin és thrombocita szám mellett. Rendszeres ellenőrző vizsgálat szükséges.

6.1. (e) Jelentős lépmegnagyobbodás esetén a vizsgált személy nem alkalmas, lásd a 6.1.5. pontot.

6.1.5. A lépnagyobbodást ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a lépnagyobbodás minimális, stabil és nem áll más kórfolyamat a háttérben (pl. kezelt krónikus malária), vagy a minimális lépnagyobbodás hátterében a minősítéssel összeegyeztethető megbetegedés áll (pl. teljes remisszióban lévő Hodgkin limfóma). A lépeltávolítás nem zárja ki az alkalmas minősítést, a minősítést egyéni alapon kell elbírálni.

6.1. (f) Policitémia esetén a vizsgált személy nem alkalmas, lásd a 6.1.6. pontot. A szolgálat akkor mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha az állapot egyensúlyban van és az ellenőrzések pontosan dokumentáltak.

6.1.6. A policitémiát ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben az állapot stabil és nem áll más kóros folyamat a háttérben.

6.1. (g) Alvadási zavar esetén a vizsgált személy nem alkalmas, lásd a 6.1.7. és 6.1.8. pontot.

6.1.7. A klinikailag jelentős alvadási zavart ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben nem szerepel a kórelőzményben jelentősebb vérzés vagy trombózis és a hematológiai leletek az állapot rendezettségére utalnak.

6.1.8. Az antikoaguláns terápiával kapcsolatos szempontokat és teendőket a 2.5.2. pont írja le.

7. Húgyúti szervek [EMCR(ATC) 7]

7.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a húgyúti vagy környéki szervek olyan funkcionális vagy szervi elváltozása, mely befolyásolhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

7.1. (b) Az organikus vesebetegség bármely tünete esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Minden vizsgálat alkalmával vizeletvizsgálatot kell végezni. A vizeletben nem lehet kóros elem. Különös figyelemmel kell lenni a húgyúti rendszer és a nemi szervek betegségeire, lásd a 7.1.1. pontot.

7.1.1. A kóros laboratóriumi vizeletlelet okát ki kell vizsgálni. A kivizsgálásnak különösen ki kell terjednie a fehérje, vér és cukor ürítésre.

7.1. (c) Kimutatott vesekövesség esetén a vizsgált személy nem alkalmas, lásd a 7.1.2. pontot.

7.1.2. A tünetmentes húgyúti kő vagy a kórelőzményben szereplő vesekólika esetén kivizsgálás szükséges. Sikeres gyógykezelés után mérlegelhető az alkalmas minősítés a szolgálat által elfogadott szakorvos megfelelő ellenőrzése mellett. Reziduális kő kizáró okot jelent, kivéve ha elhelyezkedésénél fogva csekély a kimozdulásnak, illetve tünetek kiváltásának az esélye.

7.1. (d) A vese vagy húgyúti rendszer betegsége vagy műtéte utáni szövődmény esetén, ha fennáll a cselekvőképtelenség lehetősége, a vizsgált személy nem alkalmas. Kompenzált nefrectomia után, ha az nem jár magas vérnyomással vagy urémiával, mérlegelhető az alkalmasság a 7.1.3. pont szerint.

7.1.3. Kiterjedt urológiai műtét után nem alkalmas a vizsgált személy. A szolgálat mérlegelheti a minősítést, amennyiben teljesen tünetmentes a vizsgált személy és minimális a szövődmények vagy kiújulás veszélye.

7.1. (e) Húgyúti szervek kiterjedt műtéte után vagy azok részleges vagy teljes csonkolása, áthelyezése után a vizsgált személy nem alkalmas addig, amíg állapota teljesen nem rendeződik és teszi lehetővé a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, lásd a 7.1.3. és 7.1.4. pontot.

7.1.4. Veseátültetés vagy teljes húgyhólyag eltávolítás kizáró okot jelent az első minősítés alkalmával. Meghosszabbítás vagy megújítás esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha:

(a) 12 hónappal a műtét után az átültetett vese funkciója teljesen kompenzált és a beteg jól tűri a minimális fenntartó immunoszupresszív kezelést;

(b) teljes húgyhólyag eltávolítás után a beteg funkcionális állapota rendezett és nincs gyanú a folyamat kiújulására.

8. Nemi úton terjedő és más fertőző betegségek [EMCR(ATC) 8]

8.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem szerepelhet a kórelőzményben vagy nem állhat fenn nemi úton terjedő vagy más fertőző betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a 8.1.1. pontot).

8.1.1. Különös figyelemmel kell kísérni azokat az eseteket, amikor az alábbiak szerepelnek a kórelőzményben vagy ezek klinikai gyanúja merül fel:

(1) HIV pozitivitás,

(2) immunrendszer zavara,

(3) fertőző májgyulladás,

(4) szifilisz.

8.1. (b) Nem alkalmas az a HIV fertőzött vizsgált személy, akinél az AIDS betegség tünetei jelentkeznek vagy a központi idegrendszer érintettsége mutatható ki. A HIV pozitív egyének minősítésének meghosszabbítása vagy megújítása a 8.1.1-8.1.3. pont szerint mérlegelhető.

8.1.2. Nincs kötelező HIV szűrés, a vizsgálatot klinikai indikáció alapján kell elvégezni. HIV pozitivitás bizonyítottsága esetén a vizsgálatok és ellenőrzések szigorú rendjét kell bevezetni, hogy az egyén képes legyen a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátására. Az egyéni terápiás tervet a szolgálat által elfogadott szakorvos segítségével kell felállítani.

8.1.3. Hirtelen cselekvőképtelenséget okozó görcsroham vagy rejtett cselekvőképesség beszűkülést okozó kognitív működési zavar ismert megjelenési formája a HIV betegségnek, ezért a HIV pozitív egyének rendszeres neurológiai vizsgálata is szükséges.

8.1. (c) A szifilisz diagnózisa nem jelent kizáró okot. A betegség tünetei, illetve szövődményei, amennyiben akadályozzák a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását, kizáró okot jelentenek (lásd a 8.1.4. pontot).

8.1.4. A szolgálat akkor mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha az 1. vagy 2. stádium teljes gyógykezelése befejeződött és gyógyultnak nyilvánították a vizsgált személyt.

9. Nőgyógyászat és szülészet [EMCR(ATC) 9]

9.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan funkcionális, illetve szervi jellegű nőgyógyászati elváltozás, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

9.1. (b) Amennyiben a nőgyógyászati vizsgálat során teljesen normál terhességet állapítottak meg, a vizsgált személy alkalmasnak minősíthető a 34. terhességi hétig.

9.1.1. Ilyen esetben a szolgálat írásban tájékoztatja a szakszolgálati engedélyest és a nőgyógyász kezelőorvost arról, hogy a szakszolgálati tevékenység milyen veszélyt jelenthet a terhességre.

9.1.2. Szülés vagy terhesség megszakítása után az állapot teljes rendeződése esetén a szakszolgálati tevékenység folytatható.

9.1. (c) Kiterjedt nőgyógyászati műtét után a vizsgált személy nem alkalmas, lásd a 9.1.3. pontot.

9.1.3. Nagyobb nőgyógyászati műtét után a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat abban az esetben mérlegelheti a minősítés meghosszabbítását vagy megújítását, ha a szakszolgálati engedélyes teljesen tünet- és panaszmentes, minimális az esély a kiújulásra vagy szövődmények kialakulására.

10. Mozgásszervi követelmények [EMCR(ATC) 10]

10.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a csontrendszer, ízületek, izmok vagy inak olyan veleszületett vagy szerzett betegsége, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a 10.1.1. és 10.1.2. pontot).

10.1.1. Kóros fizikai állapot minősítésekor, ideértve az elhízást vagy izomgyengeséget is, egészségügyi szempontból a munkaképesség munkahelyi ellenőrzésére lehet szükség a szolgálat ellenőrzése mellett.

10.1.2. A mozgásszervek súlyos funkció zavara, amputáció, rosszindulatú betegségei és progresszív betegségei esetén az alkalmasságot egyénileg kell mérlegelni. A szolgálat a szakmai vezetéssel együtt elemzi a szakszolgálati feladatok ellátásának képességét, figyelembe véve a feladat komplexitását és az egyén jártasságát.

10.1. (b) A kóros elhízásban szenvedő vizsgált személy nem alkalmas (lásd a 10.1.3. pontot).

10.1.3. A minősítés alkalmával a vizsgált személy életkorát és testtömeg indexét figyelembe kell venni.

10.1. (c) A csontrendszer, ízületek, izmok vagy inak veleszületett elváltozásai vagy progresszív betegségei, jelentős funkció beszűkülése esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a 10.1.4. pontot).

10.1.4. A mozgásszervek gyulladásos, infiltratív vagy degeneratív elváltozásai lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. A funkciók beszűkülését abból a szempontból kell megitélni, hogy képes-e az egyén a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátására. A vizsgált személy ne szedjen olyan gyógyszert, mely nem egyeztethető össze a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával (lásd a 10.1.2. pontot).

10.1.5. Végtaghiány esetén, művégtaggal vagy anélkül, a minősítés meghosszabbítása vagy megújítása a munkahelyi ellenőrzés függvényében lehetséges (lásd a 10.1.2. pontot).

11. Pszichiátriai és pszichológiai követelmények [EMCR(ATC) 11]

11.1. Pszichiátriai követelmények

11.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél nem szerepelhet a kórelőzményben vagy nem állhat fenn semmiféle öröklött vagy szerzett, akut vagy krónikus pszichiátriai betegség vagy rendellenesség, amely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

11.1.1. Az ide tartozó esetek nagyon összetettek. A vizsgálatokhoz és a minősítéshez útmutatóul használható a JAR-FCL 3 kézikönyvének (a továbbiakban: Kézikönyv) pszichiátriai fejezete.

11.1. (b) Különös figyelemmel kell lenni a következő kóresetekre (lásd a 11.1.1-11.1.5. pontot):

(1) pszichotikus tünetek;

(2) hangulati élet zavara;

(3) személyiség zavarok, különösen, ha olyan súlyosak, hogy nyilvánvaló tüneteket okoznak;

(4) mentális rendellenességek és neurózis;

(5) pszichotróp szerek használata vagy abúzusa, alkohol abúzus függőséggel vagy anélkül.

11.1.2. Az orvosi minősítést csak akkor mérlegelheti a szolgálat, ha a korábbi diagnózis pontatlan vagy helytelen volt, illetve egyszeri toxikus epizód okozta a tüneteket.

11.1.3. A szolgálat mérlegelheti a minősítést az eset részletes pszichiáteri elemzésére alapozva, függően az eset típusától és súlyosságától és ha a pszichotróp gyógyszerek szedését már elégséges ideje abbahagyták.

11.1.4. Az állapot teljes rendeződése után a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítést az eset részletes elemzését követően, és szükség lehet pszichológiai vagy pszichiátriai vizsgálatra is.

11.1.5. 2 év dokumentált absztinencia vagy drogmentesség után a szolgálat mérlegelheti a minősítést. A minősítés megújítását korábban is mérlegelheti a szolgálat, kezelésnek és ellenőrzésnek a következőket kell magában foglalni:

(a) intézeti kezelés;

(b) folyamatos ellenőrzés, melyet a hatóság által elfogadott pszichiáter végez;

(c) a továbbiakban is folyamatos ellenőrzés, rendszeres vérvizsgálat és szakmai értékelés szükséges legalább 3 évig.

11.1. (c) Pszichotikus tünetekkel járó állapot kizáró okot jelent (lásd a 11.1.2. pontot).

11.1. (d) A neurózis megállapítása kizáró okot jelent (lásd a 11.1.3. pontot).

11.1. (e) Egyetlen autoagresszív esemény vagy a környezet számára nyilvánvaló viselkedési zavar ismétlődése kizáró okot jelent (lásd a 11.1.4. pontot).

11.1. (f) Az alkohol, vagy más drogok okozta mentális vagy viselkedési zavar, függőséggel vagy anélkül kizáró okot jelent (lásd a 11.1.5. pontot).

11.2. (a) A vizsgált személynél nem állhat fenn a stressztűrő képesség oly mértékű beszűkülése/zavara, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (továbbá lásd a 11.2.2. és 11.2.3. pontot).

11.2.1. A pszichiátriai kezelés során fontos szerepe van pszichológiai vizsgálatnak az eset minél alaposabb megítélésében.

11.2.2. Amikor a stressztűrő képesség beszűkülése a szakszolgálati munkát befolyásolja, a pszichológiai vizsgálatot a szolgálat által elfogadott pszichológus végezze [lásd a 11.2. (c) pontot].

11.2.3. A stressz kezelése a következőket jelenti:

a) megbirkózni a nagy munkaterheléssel,

b) leküzdeni az unalmat,

c) a munka utáni lazítás képessége,

d) a szorongás és félelem kontroll alatt tartása,

e) a kritikus helyzetek kezelésének képessége.

A fenti készségek bármelyikének hiánya esetén az egyént a szolgálat által elfogadott szakemberhez kell irányítani [lásd a 11.2. (c) pontot].

11.2. (b) A 3. Osztályú minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan pszichológiai eltérés, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a 11.2.2-11.2.4. pontot).

11.2.4. A szolgálat által elrendelt pszichológiai vizsgálat lehet a neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat része vagy kiegészítője. A szolgálat akkor rendelheti el a pszichológiai vizsgálatot, ha olyan információk birtokába jut, melyek alapján megkérdőjelezhető az egyén alkalmassága mentális vagy személyiség tulajdonságok alapján. Ilyen információ forrásai a következők lehetnek: repülőesemény vagy katasztrófa, a szakmai képzés/tréning vagy vizsga, szakmai mulasztás vagy ismerethiány, mely befolyásolja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

11.2. (c) Amennyiben pszichológiai vizsgálat indikált, azt repülésben és az irányítói munkában jártas, a szolgálat által elfogadott pszichológus végezze. A vizsgálat neurológus vagy pszichiáter irányításával történjék (lásd a 11.2.2. pontot).

11.2.5. A pszichológiai vizsgálat széleskörű legyen és a következő részekből álljon: anamnézis felvétel, pszichológiai exploráció, képesség- és személyiségtesztek.

12. Neurológiai követelmények (EMCR(ATC) 12)

12.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn semmilyen funkcionális, illetve szervi jellegű neurológiai betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

12.1. (b) A következő klinikai esetek kizáró okot jelentenek:

(1) idegrendszer progresszív betegségei;

(2) epilepszia;

(3) cerebrális funkciózavarra fokozottan hajlamosító állapotok (lásd a 12.1.1 -12.1.5. pontot).

12.1.1. Az idegrendszer minden progresszív jellegű betegsége kizáró okot jelent. A szolgálat által elfogadott szakorvos részletes vizsgálata alapján a szolgálat mérlegelheti az egyéni elbírálást azokban a kisfokú elváltozással járó krónikus esetekben, amikor az állapot stabilnak tekinthető és nem progresszív jellegű.

12.1.2. Az epilepszia diagnózisa kizáró okot jelent. Egy vagy több epilepsziás roham az 5. életév után kizáró okot jelent. Amennyiben az egyén 10 éve roham- és gyógyszermentes, lehetséges az alkalmas minősítés. Az egyszeri epizód után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben az ok kellően tisztázott, nem ismétlődő jellegű, mint a traumás vagy toxikus eredetű.

12.1.3. A Rolandikus epilepsziás epizód, amennyiben pontosan tisztázott és dokumentált, a tipikus EEG lelettel együtt alkalmasnak minősíthető. Ebben az esetben a vizsgált személy legalább 10 éve legyen roham- és gyógyszermentes.

12.1.4. EEG vizsgálatot akkor kell végezni, amikor az a kórelőzmény vagy klinikai kép alapján indikált.

12.1.5. Paroxizmális EEG eltérések kizáró okot jelentenek.

12.1. (c) A következő esetek a szolgálat által elfogadott szakorvos által végzett teljes kivizsgálás után alkalmasnak minősíthetők:

(1) eszméletvesztés vagy tudatzavar;

(2) traumás agysérülés (lásd a 12.1.6. és 12.1.7. pontot).

12.1.6. A kórelőzményben szereplő egyszeri vagy ismételt tudatzavar kizáró ok. A szolgálat akkor minősítheti alkalmasnak, ha az eset pontosan tisztázott, az ismétlődésre kicsi az esély és részletes neurológiai kivizsgálás történt.

12.1.7. Minden koponyasérüléssel járó traumás esetet a szolgálat minősít, a szolgálat által elfogadott neurológus véleménye alapján. A minősítés a teljes gyógyulás után mérlegelhető, és amennyiben a szolgálat számára elfogadhatóan alacsony az epilepsziás roham esélye.

13. Szemészeti követelmények [EMCR(ATC) 13]

13.1. (a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a szem, illetve a szem védőszerveinek veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus funkciózavara, illetve műtét/baleset utáni állapota, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását (lásd a 13.1.2. pontot).

13.1.1. A szolgálat által elfogadott szemész szakorvos ismerje a légiforgalmi irányítók munkahelyi körülményeit és a szakszolgálati feladatok speciális funkcionális követelményeit.

13.1.2. Szemészeti vizsgálatot szükséges végezni az első vizsgálat alkalmával, a szolgálat által elfogadott szemész szakorvosnál, mely a következőkből áll:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) objektív refrakció mérés. Távollátóknál 25 év alatt cikloplégiában;

(4) szemmozgások és kétszemes látás;

(5) színlátás;

(6) látótér;

(7) szemnyomás mérés klinikai indikáció alapján és 40 év felett;

(8) a szem külső vizsgálata, anatómiai viszonyok, törőközegek (réslámpa) és szemfenék vizsgálat;

(9) a kontrasztérzékenység vizsgálata.

13.1. (b) Kibővített szemészeti vizsgálatot az első alkalommal kell végezni (lásd a 13.1.2. pontot).

13.1. (c) Az orvosi minősítés meghosszabbítása, illetve megújítása alkalmával a szem rutin vizsgálatát kell végezni (lásd a 13.1.3. pontot).

13.1.3. A szem rutin vizsgálatát minden esetben el kell végezni az orvosi minősítés meghosszabbítása, illetve megújítása alkalmával. A látási funkciók vizsgálata mellett figyelemmel kell lenni az esetleges kóros elváltozásokra. A vizsgálatnak a következőkből kell állnia:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) a szem morfológiai viszonyainak vizsgálata szemtükörrel;

(4) klinikai indikáció alapján további vizsgálatok.

Bármilyen kóros vagy kétséges esetet a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos vizsgáljon meg.

13.1. (d) A szolgálat által elfogadott szemész szakorvos végezzen vizsgálatot, ha az orvosi minősítés meghosszabbítása, illetve megújítása alkalmával végzett vizsgálat során a korábbiakhoz képest jelentős változást észleltek, illetve a látási követelmények (6/9 (0,7), 6/9 (0,7), 6/6 (1,0), N14, N5) csak korrekcióval érhetők el. Abban az esetben, amikor a refrakciós hiba a +5 és -6 dioptria tartományban van, a vizsgálatot 5 évente kell elvégezni, a repülőorvosi vizsgálatot megelőzően. Amikor a refrakciós hiba a fenti tartományon kívül esik, a vizsgálatot 24 havonta kell elvégezni, a repülőorvosi vizsgálatot megelőzően (lásd a 13.1.4. pontot).

13.1.4. A vizsgálat a következőkből álljon:

(1) kórelőzmény;

(2) látóélesség közelre, közbenső távolságra és távolra: korrekció nélkül; a legjobb optikai korrekcióval, ha szükséges;

(3) refrakció;

(4) szemmozgások és kétszemes látás;

(5) látótér;

(6) szemnyomásmérés 40 év felett;

(7) a szem külső vizsgálata, anatómiai viszonyok, törőközegek (réslámpa) és szemfenék vizsgálat.

A leletet a szolgálathoz kell továbbítani. Bármilyen kóros eltérés esetén, amikor kétséges a vizsgált személy szemének épsége, további szemészeti vizsgálat szükséges.

13.1. (e) A 3. Osztályú orvosi minősítés birtokosánál 40 év felett 24 havonta kell szemnyomást mérni, a repülőorvosi vizsgálatot megelőzően.

13.1. (f) Látóélesség javító műtét után a vizsgált személy nem alkalmas (a továbbiakat lásd a 13.1.5. pontnál).

13.1.5. A látóélesség javító műtét után a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítést, amennyiben:

(a) a műtét előtti refrakciós hiba kisebb +5/-6 dioptriánál;

(b) megfelelően stabil fénytörő képességet sikerült elérni (a napi ingadozás 0.75 dioptrián belül van);

(c) a szemészeti vizsgálat nem jelez műtét utáni szövődményt;

(d) a káprázási szenzitivitás a normál értékeken belüli;

(e) nem károsodott a mezopikus kontraszt szenzitivitás; és

(f) az AMS által elfogadott szemész szakorvos felülvizsgálata történt.

13.1. (g) Minden egyéb szemészeti műtét kizáró okot jelent (a továbbiakban: lásd a 13.1.6. pontot).

13.1.6. (a) Szürkehályog műtét. A műtét után 2 hónappal mérlegelheti minősítést a szolgálat, amennyiben a látás követelményeit teljesíti a vizsgált személy, kontakt- vagy intraokuláris lencsével. Csak a monofokális és nem színezett intraokuláris lencse engedélyezhető.

(b) Retina műtét. Sikeres műtét után 6 hónappal mérlegelheti a szolgálat az orvosi minősítést. Lézeres retina terápia után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést. A továbbiakban évenkénti szemészeti ellenőrzés szükséges.

(c) Zöldhályog műtét. Sikeres műtét után 6 hónappal mérlegelheti a szolgálat az orvosi minősítést. A továbbiakban félévente szükséges szemészeti ellenőrzés.

(d) A külső szemizmok műtétei. A beavatkozás után 6 hónappal mérlegelheti a szolgálat az orvosi minősítést. A szükséges vizsgálatokat a szolgálat által elfogadott szemész végezze.

13.1. (h) A keratokónusz kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti a minősítés meghosszabbítását vagy megújítását, ha a vizsgált személy eleget tesz a látóélesség követelményeinek (lásd a 13.1.7. pontot).

13.1.7. Keratokónusz esetén a szolgálat az alábbi feltételek mellett mérlegelheti az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával:

(a) a vizsgált személy korrekciós lencsével teljesíti a látási követelményeket;

(b) a szolgálat által elfogadott szemész felülvizsgálata szükséges a szolgálat által meghatározott időszakonként.

14. A látóélesség követelményei [EMCR(ATC) 14]

14.1. (a) A távoli látóélesség mindkét szemen külön-külön, legalább 6/9 (0.7) legyen, korrekcióval vagy anélkül, és a két szemes látóélesség legalább 6/6 legyen. A vizsgálathoz Snellen vagy azzal egyenértékű táblát kell használni megfelelő világítási körülményeket biztosítva [lásd alább a 14.1. (i) pontot],

14.1.1. Amennyiben klinikai adatok alátámasztják, hogy a Snellen táblázat nem megfelelő, akkor a Landolt ’C’ tábla alkalmazható a látóélesség meghatározására.

14.1. (b) Fénytörési hiba. A fénytörési hiba azon dioptriában kifejezett érték, mely jelzi az emmetrópiától való eltérést a legnagyobb ametróp meridiánon. A fénytörést az általánosan elfogadott módszerrel kell mérni. A vizsgált személy, a fénytörési hibát tekintve, a következő követelmények teljesülése esetén alkalmas:

14.1. (c) Az első vizsgálat alkalmával alkalmas minősítés adható ki, ha a fénytörési hiba +5 és -6 dioptria határok közötti, és

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták;

(3) a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos 5 évenkénti felülvizsgálata szükséges (lásd a 14.1.2. pontot).

14.1.2. Az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával +5 és -6 dioptriánál nagyobb fénytörési hiba esetén, a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés újbóli megadását, a következők szerint:

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták;

(3) a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos 2 évenkénti felülvizsgálata szükséges.

14.1. (d) Az első vizsgálat alkalmával az astigmia mértéke nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.

14.1.3. Astigmia esetén az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával, a szolgálat által elfogadott szemészeti lelet alapján mérlegelhető az alkalmasság.

14.1. (e) Az első vizsgálat alkalmával a két szem közötti refrakciós hiba (anisometropia) nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát (lásd 14.1.4. pontot).

14.1.4. Megújító vagy meghosszabbító vizsgálat alkalmával, amennyiben a két szem közötti refraktív hiba meghaladja a 3,0 dioptriát, a szolgálat minősítheti alkalmasnak az egyént.

14.1. (f) A presbiópia változását minden repülőorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.

A vizsgált személynek tudnia kell olvasni a Parinaud 2 táblát, N5 (vagy ennek megfelelő) méretű írásjeleket 30-50 cm-ről és a Parinaud 6 táblát, N14 (vagy ennek megfelelő) méretű írásjeleket 100 cm távolságról, ha szükséges korrekciós üveggel.

14.1. (g) Kettőslátás esetén a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a 14.1.5. pontot).

14.1.5. Fória teszt segítségével meghatározhatók a szemizmok jelentős egyensúly zavarai. Ugyanakkor az eltérő leletek nem jelentenek automatikusan kizáró okot.

14.1. (h) Kóros konvergencia kizáró okot jelent (lásd a 14.1.6. pontot).

14.1.6. A normál tartományon kívülre eső konvergencia értéke elfogadható abban az esetben, ha az nem zavarja a közeli (30-50 cm) és közbenső távolság (100 cm) látóélességét.

14.1. (i) A szemizmok együttműködési zavara esetén (heterofória) a vizsgált személy nem alkalmas, amennyiben a fória mértéke meghaladja a következő értékeket, kivéve, ha a fúziós tartalék elegendő az asthenopia és diplópia kivédésére (lásd a 14.1. pontot):

2.0 dioptria hiperfória/6 m-en vizsgálva,

10.0 dioptria esofória/6 m-en vizsgálva,

8.0 dioptria exofória/6 m-en vizsgálva,

1.0 dioptria hiperfória/33 cm-en vizsgálva,

8.0 dioptria esofória/33 cm-en vizsgálva,

12.0 dioptria exofória/33 cm-en vizsgálva.

14.1.7. 12 dioptria feletti exofória esetén szemészhez kell irányítani, a fúziós tartalék meghatározására.

14.1. (j) A kétszemes látás jelentős zavara esetén a vizsgált személy nem alkalmas [továbbá lásd a 14.1. (l) pontot].

14.1. (k) A kétszemes látás szemészetileg igazolt jelentős zavara esetén, tekintettel a munkahelyi környezetre, a vizsgált személy nem alkalmas (lásd a 14.1.8. pontot).

14.1.8. Az egyik szem határérték alatti centrális látása az orvosi minősítés meghosszabbítása vagy megújítása esetén elfogadható, ha a szolgálat által elfogadott szemész véleménye szerint ép a látótér és a háttérben lévő állapot stabil.

14.1. (l) Az első vizsgálat alkalmával az egyszemes látás kizáró ok.

Megújító vagy meghosszabbító vizsgálat alkalmával kiadható az alkalmas minősítés, ha a szemészeti vélemény alapján az állapot nem jelent akadályt a szakszolgálati feladatok ellátásában (lásd a 14.1.9. pontot).

14.1.9. Ilyen esetben a funkciók ellenőrzését a munkahelyi környezetben is el kell végezni.

14.1. (m) Amennyiben a látóélesség követelményeit szemüveggel vagy kontaktlencsével teljesíti a vizsgált személy, azoknak a légiforgalmi irányítói munkahelyen is optimális funkcionális teljesítményt kell biztosítaniuk. Amennyiben szemüveg szükséges a szakszolgálati feladatok ellátására, annak minden távolságra biztosítania kell a megfelelő látóélességet. Egy szemüveggel kell tudni biztosítani a szükséges éles látást minden távolságra (továbbá lásd a 14.1.12. pontot).

14.1.10. Ilyen esetben tartalék szemüveg készenlétben tartása kötelező a szakszolgálati feladatok ellátása közben.

14.1.11. Nagy mértékű refrakciós hiba esetén (nagyobb mint -6 Dioptria) a vizsgált személy használjon kontakt vagy könnyített és elvékonyított lencsét a perifériás látótér torzításának elkerülésére.

14.1.12. Kizárólag monofokális és a távollátást javító kontaktlencse viselhető. Orthokeratologiai lencsék nem használhatók, egyszemes kontaktlencse nem használható.

15. Színlátás követelményei [EMCR(ATC) 15]

15.1. (a) A színlátás legyen ép. Az ép színlátás feltétele, hogy a vizsgált személy hibátlanul olvassa az Ishihara táblákat, vagy igazolható legyen Nagel-féle anomaloszkóppal a normál trikromázia (lásd a 15.1.1. pontot).

15.1.1. Az Ishihara teszt ábráit folyamatosan kell olvasni, a teljesítés értékelése az Ishihara felhasználói kézikönyv szerint történik.

15.1. (b) Az a vizsgált személy, aki nem teljesíti az elfogadott színlátási teszteket, nem mondható színbiztosnak és nem minősíthető alkalmasnak (lásd a 15.1.2. pontot).

15.1.2. Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, anomaloszkópos vizsgálatot (Nagel vagy azzal egyenértékű) kell végezni.

A tesztet akkor teljesítette, ha trichromátnak bizonyult.

16. Fül-orr-gége [EMCR(ATC) 16]

16.1. (a) A 3. Egészségügyi Osztályú minősítésre először jelentkezőnél vagy a már minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn az alábbi elváltozások egyike sem, mely kiterjedésénél vagy jellegénél fogva akadályozhatja a szakszolgálati feladatok biztonságos végrehajtását. Ide sorolandók az orr, fül, melléküregek és garat (ideértve a szájüreget, fogakat és a gégét is) funkciózavarai, azok elváltozásai, veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus, illetve baleset vagy műtét utáni állapotai.

16.1. (b) Kibővített fül-orr-gégészeti vizsgálatot kell végezni az első orvosi minősítés kiadásakor.

16.1.1. A szolgálat által elfogadott fül-orr-gége szakorvos ismerje a légiforgalmi irányítók munkahelyi körülményeit és a szakszolgálati feladatok speciális funkcionális követelményeit.

16.1.2. Az első vizsgálat alkalmával végzett kibővített fül-orr-gégészeti vizsgálatot repülésben jártas és a szolgálat által elfogadott szakorvos végezze.

16.1. (c) Az orvosi minősítés megújításakor vagy meghosszabbításakor a rutin fül-orr-gégészeti vizsgálatot minden alkalommal el kell végezni (lásd a 16.1.3. pontot).

16.1.3. Az orvosi minősítés megújításakor vagy meghosszabbításakor végzett rutin fül-orr-gégészeti vizsgálat során észlelt eltérő vagy kétes leleteket a repülésben jártas és a szolgálat által elfogadott fül-orr-gége szakorvossal kell megvizsgáltatni.

16.1. (d) A következő betegségek mindegyike kizáró okot jelent:

(1) a közép- és belsőfül akut vagy krónikus, klinikailag aktív betegsége;

(2) a dobhártya állandó perforációja vagy funkciózavara (lásd a 16.1.4. pontot);

(3) a vesztibuláris funkció zavara (lásd a 16.1.5. pontot);

(4) a szájüreg és a felső légutak súlyos akut vagy krónikus gyulladásai, illetve kiterjedt rosszindulatú daganatai;

(5) a beszéd, illetve hangképzés jelentős zavara (lásd a 16.1.6. pontot).

16.1.4. Nem fertőzéses eredetű, egyszerű dobhártya perforáció esetén mérlegelhető az alkalmas minősítés, amennyiben az nem befolyásolja a fül normális működését.

16.1.5. A spontán vagy pozicionális nystagmus esetén részletes vesztibuláris kivizsgálást végezzen a szolgálat által elfogadott szakorvos. Ilyen esetben nem fogadható el a jelentősen kóros kalorikus vagy rotációs válasz. Az orvosi minősítés megújításakor vagy meghosszabbításakor észlelt vesztibuláris anomáliát a repülőorvos a klinikai háttérrel együtt minősítse.

16.1.6. A teljes kivizsgálás és funkcionális ellenőrzés során megfelelő figyelmet kell fordítani a munkahelyi körülményekre is, ahol a szakszolgálati feladatokat végzik.

16.1. (e) Különös figyelemmel kell lenni az orrlégzés jelentős zavarára és a szinuszok bármilyen diszfunkciójára. Ezek nem jelentenek szükségszerűen alkalmatlanságot, amennyiben nem zavarják a szakszolgálati munka ellátását.

16.1. (f) Az érthetőséget zavaró beszéd, illetve hangképzési zavar esetén foniátriai konzíliumot kell kérni.

17. A hallás követelményei [EMCR(ATC) 17]

17.1. (a) A hallást minden alkalommal meg kell vizsgálni. A vizsgált személy mindkét fülén külön-külön vizsgálva, pontosan értse a társalgási beszédet 2 m távolságról, háttal fordulva az repülőorvosnak.

17.1. (b) Tiszta hang audiometriát kell végezni az első vizsgálat alkalmával, ezt követően a 40. életévig 4 évente, a 40. életév felett pedig 2 évente (lásd a 17.1.1. pontot).

17.1.1. A tiszta hang audiogramnak az 500-3000 Hz közötti frekvenciatartományt kell átfognia. A hallásküszöböket a következő frekvenciákon kell meghatározni:

500 Hz

1,000 Hz

2,000 Hz

3,000 Hz

A 4000 Hz frekvencián vagy felette végzett vizsgálat segít a zajártalom korai dignozisában.

17.1. (c) A 3. Osztályú orvosi minősítés első vizsgálatakor a hallásveszteség külön-külön vizsgálva egyik fülön sem lehet nagyobb mint 20 dB(HL) 500, 1000 és 2000 Hz frekvencián, vagy több mint 35 dB(HL) 3000 Hz frekvencián. Amennyiben a halláscsökkenés kettő vagy több frekvencián 5 dB(HL) értékkel megközelíti a határértéket, a tiszta hang audiometriát legalább évente meg kell ismételni (lásd a 17.1.2. pontot).

17.1.2. Halláscsökkenés esetén, amennyiben a következő éves vizsgálat alkalmával nincs további károsodás, vissza lehet térni a normál orvosi vizsgálati rendhez [lásd a 17.1. (b) pontot],

17.1. (d) Az orvosi minősítés megújításakor vagy meghosszabbításakor a hallásveszteség külön-külön vizsgálva egyik fülön sem lehet nagyobb mint 35 dB(HL) 500, 1000 és 2000 Hz frekvencián, vagy több mint 50 dB(HL) 3000 Hz frekvencián. Amennyiben a halláscsökkenés kettő vagy több frekvencián 5 dB(HL) értékkel megközelíti a határértéket, a tiszta hang audiometriát legalább évente meg kell ismételni (lásd a 17.1.2. pontot).

17.1. (e) Hypacusis esetén az orvosi minősítés megújításakor és meghosszabbításakor a szolgálat alkalmasnak minősítheti a vizsgált személyt, amennyiben a beszéd audiometriás vizsgálat megfelelő hallásteljesítményt bizonyít (lásd a 17.1.3. pontot).

17.1.3. A hypacusis eseteit referálni kell a szolgálatnak, aki a további vizsgálatokról és a minősítésről dönt. Az orvosi minősítés megújításakor és meghosszabbításakor a munkahelyi zajban nyújtott jó hallásteljesítmény alapján a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést.

17.1. (f) A hallókészülék kizáró ok az első vizsgálat alkalmával. Kétoldali hallókészülék kizáró ok az orvosi minősítés meghosszabbítása vagy megújítása során. Azonban az egyoldali hallókészülék vagy más kiegészítő eszköz használata megengedhető a meghosszabbító vagy megújító vizsgálat során, amennyiben azokkal a megfelelő hallásteljesítmény elérhető. (Lásd a 17.1.4. pontot.)

17.1.4. A szóban forgó eszközzel teljes körű funkcionális és munkahelyi környezeti vizsgálatot kell végezni, annak igazolására, hogy az egyén maradéktalanul képes ellátni szakszolgálati feladatait, továbbá, hogy a készülék és a munkahelyi berendezések között nem lép fel zavaró interferencia. Előfordulhat a készülék meghibásodása, ezért tartalék készülék és elem készenlétben tartása szükséges.

18. Bőrgyógyászati követelmények [EMCR(ATC) 18]

18.1. (a) A 3. Egészségügyi Osztályú minősítésért először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan diagnosztizált bőrgyógyászati elváltozás, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását. Az egyes klinikai eseteket a 18.1.1. pont szerint kell minősíteni.

18.1.1. Különös figyelemmel kell lenni az alábbi betegségekre:

(1) exogén vagy endogén ekcéma,

(2) súlyos pszoriázis,

(3) bakteriális fertőzés,

(4) gyógyszerek okozta bőrelváltozások,

(5) bullózus kiütések,

(6) a bőr rosszindulatú elváltozásai,

(7) allergiás bőrkiütések.

A kérdéses eseteket referálni kell a szolgálatnak. A mérlegeléshez további szempontokat ad a IV. Fejezet 18. Függeléke.

18.1.2. Minden bőrelváltozás, mely fájdalommal, diszkomfort érzéssel, irritációval vagy viszketéssel jár, elvonhatja a szakszolgálati engedélyes figyelmét a feladatról, és ezáltal kihat a repülés biztonságára.

18.1.3. A besugárzásnak vagy gyógyszeres kezelésnek lehetnek szisztémás hatásai is, melyeket figyelembe kell venni az alkalmasság minősítésekor.

IV. FEJEZET

Függelékek a JAR-FCL 3 szerint az I. és II. Fejezethez

1. Függelék

A szív- és érrendszer

(Lásd a JAR FCL 3.130 - 3.150 és 3.250 - 3.270 pontot)

1. Terheléses EKG vizsgálatot kell végezni:

(a) klinikai tünetek alapján vagy ha a vizsgálati eredmények felvetik a szív- és érrendszeri betegség gyanúját;

(b) a nyugalmi elektrokardiogramon észleltek tisztázására;

(c) a szolgálat által elfogadott kardiológus javaslata alapján;

(d) az 1. Egészségügyi Osztályban 65. életévben és utána 4 évenként a meghosszabbítás vagy megújítás alkalmával.

2. (a) A szérum lipidek meghatározása alkalomszerű és a jelentős eltéréseket a szolgálat felügyeletével kivizsgálni és ellenőrizni kell.

(b) A rizikófaktorok halmozódása esetén (dohányzás, családi anamnézis, kóros lipidértékek, hypertonia stb.) az AMC vagy a repülőorvos kardiológiai elemzése szükséges, a szolgálattal együttműködve.

3. Hipertónia esetén az egyéb potenciális vaszkuláris rizikótényezőt is át kell tekinteni. A szisztolés értéket a Korotkoff hang megjelenése (I. fázis), a diasztolés értéket pedig annak eltűnése (V. fázis) jelzi. A vérnyomást legalább két alkalommal kell megmérni. Amennyiben a vérnyomásérték magas és/vagy a nyugalmi pulzusszám emelkedett, további vizsgálatot szükséges végezni alkalmas vizsgálat során.

4. A vérnyomáscsökkentő kezelés a szolgálat egyetértésével végezhető. A szolgálat által engedélyezhető gyógyszerek:

a) nem-kacsdiuretikumok;

b) bizonyos (általában hidrofil) béta-blokkolók;

c) ACE-gátlók;

d) Angiotensin-II. AT1 blokkolók (a sartanfélék);

e) lassú kalciumcsatorna blokkolók.

A hipertónia gyógyszeres kezelése esetén az 1. Egészségügyi Osztályban csak többtagú személyzet tagjaként (Class 1 ’OML’) alkalmas, illetve a 2. Egészségügyi Osztályban biztonsági pilótával történő repülés (Class 2 ’OSL’) korlátozás írható elő.

5. Tünetmentes koszorúsér-betegség vagy perifériás artériás megbetegedés gyanúja esetén terheléses elektrokardiográfiás vizsgálatot kell végezni, ezt követően, amennyiben indokolt, további vizsgálat (terheléses scintigráfia, terheléses echokardiográfia, koronária angiográfia vagy más ezekkel egyenértékű és a szolgálat által elfogadott vizsgálat) igazolja, hogy nem áll fenn a szívizom isémiája vagy a koszorúsér szignifikáns szűkülete.

6. Isémiás kardiális esemény után, ideértve a revaszkularizációt is, vagy perifériás artériás megbetegedés esetén a tünetmentes vizsgált személynek, elfogadható értékre kell csökkentenie minden vaszkuláris rizikó faktort. A kardiális tünetek gyógyszeres kezelése nem fogadható el. Minden vizsgált személynek megfelelő szekunder preventív kezelésben kell részesülnie.

Rendelkezésre kell állnia az isémiás kardiális esemény alatt vagy után készült koronária angiogramnak. Az isémiás esemény részletes és teljes klinikai leleteinek, az angiogramnak és minden műtét leírásának elérhetőnek kell lennie a szolgálat részére.

50%-nál nagyobb szűkület nem lehet a nem kezelt erek egyikén sem, illetve vénás vagy artériás grafton, angioplasztika/stenting helyén, kivéve az infarktusos területhez vezető eret. Kettőnél több 30% és 50% közötti szűkület nem fogadható el.

A teljes koszorúsér rendszert megfelelőnek kell véleményeznie a szolgálat által elfogadott kardiológusnak, különös figyelemmel kell lenni a többszörös szűkület és/vagy többszörös revaszkularizáció esetén.

30%-nál nagyobb, nem kezelt szűkület a bal főtörzsön vagy az anterior descendens koronária proximális szakaszán nem fogadható el.

Legalább 6 hónappal az isémiás kardiális esemény után, ideértve a revaszkularizációt is, a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

a) tünethatárolt terheléses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű terhelés), mely nem jelzi a szívizom isémiás eltérését vagy ritmuszavart;

b) [echokardiogram (vagy a szolgálat által elfogadott azzal egyenértékű vizsgálat), mely jó bal kamra funkciót mutat lényeges fali mozgászavar nélkül (pl. diszkinézis vagy akinézis) és a bal kamrai ejekciós frakció 50% vagy több];

c) [Angioplasztika/stenting esetén szívizom perfúziós vizsgálat vagy terheléses echográfia (vagy más ezekkel egyenértékű és a szolgálat által elfogadott vizsgálat), mely nem mutat reverzibilis szívizom isémiát. Más esetekben is (pl. infarktus vagy bypass graft) el kell végezni a perfúziós vizsgálatot, ha felmerül a szívizom keringési zavara.];

d) [További vizsgálatok, mint pl. 24 órás EKG felvétel szükséges lehet, bármilyen jelentős ritmuszavar gyanúja esetén.]

Évenkénti vizsgálat (ha indokolt, gyakrabban) szükséges annak bizonyítására, hogy a szív- és érrendszer állapota nem rosszabbodott. Ez tartalmazza a szolgálat által elfogadott kardiológus véleményét, terheléses EKG vizsgálatot és a kardiovaszkuláris rizikó meghatározását. A szolgálat további vizsgálatokat rendelhet el.

A koszorúserek vénás bypass graftja esetén szívizom perfúziós vizsgálatot (vagy más ezekkel egyenértékű és a szolgálat által elfogadott vizsgálatot) kell végezni indikáció esetén és minden esetben 5 évvel a beavatkozás után.

Minden olyan esetben mérlegelni kell koronária angiográfia vagy más ezzel egyenértékű és a szolgálat által elfogadott vizsgálat végzését, amikor klinikai tünetek, jelek vagy non-invazív vizsgálatok a szív isémiáját jelzik.

A szolgálat minősítése

Klinikailag eseménytelen 6 hónap eltelte után az 1. Egészségügyi Osztályban a vizsgált személy több tagú személyzet tagjaként (Class 1 ’OML’) repülhet.

A 2. Egészségügyi Osztályban a vizsgált személy a 6. pont követelményeinek sikeres teljesítése után repülhet korlátozás nélkül, de a szolgálat meghatározhat egy időszakot, amikor biztonsági pilótával hajthat végre repülést, mielőtt egyedül repülésre kapna jogosítást. A 2. Egészségügyi Osztályban a vizsgált személy meghosszabbító/megújító vizsgálat után, a szolgálat döntése alapján, amennyiben csak terheléses EKG vizsgálat történt a 6. a) pont szerint, repülést csak biztonsági pilótával (Class 2 ’OSL’) korlátozással hajthat végre.

7. Minden jelentős ritmus- vagy vezetési zavart a szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgáljon ki, és alkalmas minősítés esetén megfelelő nyomon követés szükséges.

(a) Ezek a vizsgálatok a következők:

(1) Bruce protokoll szerinti vagy azzal egyenértékű terheléses vizsgálat. A terhelés maximális vagy tünethatárolt legyen. A Bruce 4. fokozatot kell teljesíteni és nem lehet jelentős ritmus- vagy vezetési zavar, illetve szívizom isémia jele. A kardioaktív gyógyszerek terhelés előtti elhagyását mérlegelni kell.

(2) A 24 órás ambuláns EKG nem mutat jelentős ritmus- vagy vezetési zavart.

(3) 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve jelentős szerkezeti vagy funkcionális károsodást és a bal kamra ejekciós frakciója legalább 50%.

(b) További vizsgálatok a következők lehetnek:

(1) Ismételt 24 órás EKG felvétel;

(2) Elektrofiziológiai vizsgálatok;

(3) Szívizom perfúziós vizsgálat vagy más ezzel egyenértékű vizsgálat;

(4) A szív MRI vagy ezzel egyenértékű vizsgálata;

(5) Koronária angiográfia vagy ezzel egyenértékű vizsgálat (lásd 1. Függelék 6. pontját).

(c) A szolgálat minősítése az 1. Egészségügyi Osztályban

(1) Pitvari fibrilláció/flutter

(i) Az 1. Egészségügyi Osztályban az első minősítés kiadása akkor lehetséges, ha az egyetlen arrhythmiás epizód ismétlődését a szolgálat nem tartja valószínűnek.

(ii) A megújítást/meghosszabbítást a szolgálat határozza meg.

(2) Teljes jobb szárblock

(i) Az 1. Egészségügyi Osztályban az első minősítés kiadását mérlegelheti a szolgálat, ha a vizsgált személy 40 évnél fiatalabb. 40 év felett az 1. Egészségügyi Osztályban az első minősítés kiadásához normális körülmények között 12 hónapos stabilitást kell igazolni.

(ii) Az 1. Egészségügyi Osztályban korlátozás nélküli meghosszabbítás/megújítás mérlegelhető, ha a vizsgált személy 40 évnél fiatalabb. 40 év felett Class 1 ’OML’ korlátozást kell alkalmazni 12 hónapig.

(3) Teljes bal szárblock

40 évesnél idősebb vizsgált személynél szükséges a koszorús erek vizsgálata.

(i) Az 1. Egészségügyi Osztályban az első minősítés kiadásához 3 éves stabilitást kell igazolni.

(ii) Az 1. Egészségügyi Osztályban a minősítés meghosszabbítása/megújítása több pilótás korlátozással (Class 1 ’OML’) történhet, korlátozás nélküli minősítés 3 év után mérlegelhető.

(4) Kamrai praeexcitáció

(i) Tünetmentes praeexcitáció esetén az 1. Egészségügyi Osztályban először jelentkező alkalmasságát mérlegelheti a szolgálat, amennyiben az elektrofiziológiai vizsgálat, beleértve a gyógyszeres provokációt is, nem bizonyít re-entry tachycardiát és kizárható a multiplex vezetőnyaláb is.

(ii) Tünetmentes praeexcitáció esetén az 1. Egészségügyi Osztályban a meghosszabbítást/megújítást mérlegelheti a szolgálat többpilótás (Class 1 ’OML’) korlátozással.

(5) Pacemaker

Szubendokardiális, állandó pacemaker beültetés után 3 hónappal az alkalmas minősítés feltételei a következők:

(i) Nem áll fenn más kizáró betegség;

(ii) Bipoláris elektródát alkalmaztak;

(iii) A vizsgált személy nem pacemaker dependens;

(iv) Rendszeres ellenőrzés a pacemaker működését is beleértve;

(v) Az 1. Egészségügyi Osztályban meghosszabbítás/megújítás többpilótás személyzettel történő korlátozással (Class 1 ’OML’).

(6) Abláció

Az 1. Egészségügyi Osztályban sikeres abláció után a vizsgált személyt legalább egy évig Class 1 ’OML’ szerint kell korlátozni, hacsak nem a legkorábban 2 hónappal később végzett elektrofiziológiai vizsgálat igazolja a beavatkozás sikerét. Azoknál az egyéneknél, akiknél sem invazív sem pedig non-invazív módszerrel nem sikerül igazolni a beavatkozás hosszútávú sikerét, további többpilótás korlátozás (Class 1 ’OML’) és/vagy megfigyelés lehet szükséges.

(d) A szolgálat minősítése a 2. Egészségügyi Osztályban

A 2. Egészségügyi Osztályban a minősítést az 1. Egészségügyi Osztálynak megfelelően kell végezni. Biztonsági pilótával (Class 2 ’OSL’) vagy utast nem szállíthat (Class 2 ’OPL’) korlátozás megfontolható.

8. Az artéria renalisok eredése alatt elhelyezkedő nem operált hasi aneurizma esetén megfontolható az orvosi minősítés kiadása korlátozással az 1. Egészségügyi Osztályban (Class 1 ’OML’) és 2. Egészségügyi Osztályban (Class 2 ’OSL’). A szükséges ultrahang ellenőrzés rendjét a szolgálat határozza meg. Az artéria renalisok eredése alatti sikeresen operált, szövődmény mentes hasi aneurizma eseteiben, szív- és érrendszeri kivizsgálás után, a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés kiadását korlátozással az 1. Egészségügyi Osztályban (Class 1 ’OML’), a 2. Egészségügyi Osztályban biztonsági pilótával történő korlátozás (Class 2 ’OSL’) alkalmazható, amennyiben a nyomon követést jóváhagyta a szolgálat.

9. (a) A szolgálat által elfogadott kardiológus vizsgáljon ki minden korábban nem tisztázott szívzörejt és az ilyen eseteket a szolgálat minősíti. A jelentősnek vélt zörej esetén, a további kivizsgálás során legalább 2 D Doppler echokardiográfiát kell végezni.

(b) Billentyűhibák

(1) bicuspidalis aorta billentyű esetén az 1. és 2. Egészségügyi Osztályban korlátozás nélkül minősíthető alkalmasnak, amennyiben nincs egyéb kóros szív- vagy aorta elváltozás. A szükséges echokardiográfiás ellenőrzés rendjét a szolgálat határozza meg.

(2) Az aorta stenosis eseteit az AMS vizsgálja felül. Legyen ép a bal kamra funkciója. Szisztémás embólia a kórelőzményben vagy a mellkasi aorta jelentős tágulata kizáró ok. Alkalmasnak minősíthető az egyén, ha az átlagos nyomásgrádiens nem haladja meg a 20 Hgmm-t. 20 és 40 Hgmm közötti átlagos nyomásgrádiens esetén az 1. Egészségügyi Osztályban többpilótás korlátozással (Class 1 ’OML’), a 2. Egészségügyi Osztályban korlátozás nélkül minősíthető alkalmasnak. Az átlagos nyomásgrádiens 50 Hgmm-ig elfogadható a szolgálat döntése alapján. A szükséges 2 D echokardiográfiás vizsgálat rendjét a szolgálat határozza meg.

(3) A klinikailag nem jelentős mértékű aorta inszufficiencia az 1. és 2. Egészségügyi Osztályban korlátozás nélkül is minősíthető alkalmasnak. Az aorta ascendensen - 2D Doppler echokardiográfiával vizsgálva - nem lehet kimutatható elváltozás. A szükséges ellenőrző vizsgálatok rendjét a szolgálat határozza meg. A reumás eredetű mitrális billentyű betegségek általában kizáró okot jelentenek.

(4) Mitrális billentyű prolapszus/mitrális regurgitáció. Tünetmentes, izolált mezoszisztolés klikk esetében az 1. és 2 Egészségügyi Osztályban nem szükséges a korlátozás. Szövődménymentes enyhe fokú regurgitáció, a szolgálat döntése alapján, az 1. Egészségügyi Osztályban szükségessé tehet többpilótás (Class 1 ’OML’) korlátozást. A bal kamra volumen-terhelése esetén, melyet a végdiasztolés átmérő növekedése jelez, a vizsgált személy nem alkalmas. A szolgálat által előírt rendszeres ellenőrző vizsgálat és értékelés szükséges.

(c) Billentyű műtétek

(1) Mechanikus műbillentyű beültetés után a vizsgált személy nem alkalmas.

(2) Biograft beültetése esetén a panaszmentes egyént a műtét után legkorábban 6 hónap múlva minősítheti a szolgálat, amennyiben a vizsgálatok normál billentyű funkciót és kamra konfigurációt igazoltak. A következő vizsgálatokat kell elvégezni:

(i) tünethatárolt, a Bruce protokoll szerinti 4. fokozatú vagy azzal egyenértékű terheléses EKG vizsgálat, mely a szolgálat által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat jelentős eltérést. Kóros nyugalmi EKG, illetve bármilyen igazolt koszorúsér-betegség esetén szívizom szcintigráfiát vagy terheléses echokardiográfiát kell végezni. Lásd az 5., 6. és 7. pontot;

(ii) 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, a biograft billentyűk minimális szerkezeti károsodását, normál Doppler áramlási viszonyokat és a többi szívbillentyűk funkcionális vagy szerkezeti károsodását. A bal kamrai ejekció és kontraktilitás a normál tartományban legyen;

(iii) igazoltan nem áll fenn koszorúsér-betegség, illetve sikeres revaszkularizáció történt - lásd a 7. pontot;

(iv) kardiákumok szedése nem szükséges;

(v) a szükséges terheléses EKG és 2D echokardiográfiás ellenőrző vizsgálatok rendjét a szolgálat határozza meg.

Az 1. Egészségügyi Osztályban alkalmas minősítés csak többpilótás korlátozással (Class 1. ’OML’) adható ki. A 2. Egészségügyi Osztályban lehet korlátozás nélküli alkalmas minősítés is.

10. Antikoaguláns kezelés után a vizsgált személy felülvizsgálatát a szolgálat végzi. A vénás thrombózis vagy tüdőembólia kizáró okot jelent az antikoaguláns kezelés befejezéséig. Pulmonális embolia után teljes kivizsgálás szükséges. Az artériás thromboembolia megelőzésére beállított antikoaguláns kezelés kizáró ok.

11. Az epikardium, miokardium és/vagy endokardium primér vagy szekunder elváltozása esetén az egyén a részletes klinikai kivizsgálásig nem alkalmasként minősítendő. A szolgálat által végzett minősítéshez a következő vizsgálatok szükségesek: 2D Doppler echokardiográfia, terheléses EKG és/vagy szcintigrafia/ terheléses echokardiográfia és 24 órás Holter EKG. Koronária angiográfia indikálható szükség szerint. Gyakori felülvizsgálat és többpilótás (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótás (Class 2. OSL) korlátozás alkalmazható.

12. A veleszületett szívbetegségek (műtéti korrekció után is) általában kizáró jellegűek, kivéve azokat a klinikailag nem jelentős eseteket, melyek gyógyszeres kezelést nem igényelnek. A szolgálatnak kardiológiai vizsgálatot kell végeztetnie. Ezek közé tartozhat: 2D Doppler echokardiográfia, terheléses EKG és 24 órás Holter EKG. Rendszeres kardiológiai ellenőrzés szükséges. A minősítéskor korlátozás (Class 1 .’OML’ vagy Class 2. ’OSL’) alkalmazható.

13. Ismételt ájulásos rosszullétek után a következő vizsgálatokat kell végezni:

(a) tünethatárolt, a Bruce protokoll szerinti 4. fokozatú vagy azzal egyenértékű terheléses EKG vizsgálat, mely a szolgálat által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat jelentős eltérést. Kóros nyugalmi EKG esetén szívizom szcintigráfiát vagy terheléses echokardiográfiát kell végezni;

(b) 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve a szív, a billentyűk és a szívizom szerkezeti vagy funkcionális károsodását;

(c) 24 órás ambuláns EKG monitorozás során nem észlelhető jelentős vezetési zavar, komplex vagy tartós (sustained) ritmuszavar, illetve szívizom isémia;

(d) a szolgálat által elfogadott kardiológus véleménye szerint a standard módon végzett „billenőasztal” vizsgálat nem utal vazomotor instabilitásra.

Az index esemény után legkorábban 6 hónappal mérlegelheti a szolgálat a minősítést, amennyiben a fenti vizsgálatokat elvégezték, és az ájulás nem ismétlődött. Az 1. és 2. Egészségügyi Osztályban a minősítést korlátozással (Class 1. ’OML’ és Class 2. ’OSL’) kell kiadni. Neurológiai szakorvosi vizsgálatot is kell végezni. A fenti minősítési korlátozások feloldása 5 évvel a rosszullét után mérlegelhető, amennyiben az eszméletvesztés nem ismétlődött. A szolgálat mérlegelhet a fentinél rövidebb vagy hosszabb megfigyelési időt az egyén klinikai állapotának függvényében. Az ún. „malignus” eszméletvesztések, melyeknél nincs jól észlelhető „bevezető” tünet, alkalmatlanságot jelentenek.

14. A szív- és érrendszer rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban, és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

2. Függelék

Légzőszervek

(Lásd a JAR FCL 3.155, 3.160, 3.275 és 3.280 pontot)

1. Spirometriás vizsgálatot kell végezni az 1. Egészségügyi Osztályú minősítés első vizsgálatakor. Pulmonológiai kivizsgálás szükséges, amennyiben a FEV1/FVC arány 70%-nál kisebb.

2. Ismétlődő asztmás rohamok esetén a vizsgált személy nem alkalmas.

(a) Az 1. Egészségügyi Osztályú alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat, amennyiben az állapot, elfogadható légzésfunkciós értékek mellett, stabilnak tekinthető, és a repülés biztonságával összeegyeztethető a gyógykezelés (nincs szisztémás szteroid kezelés).

(b) A 2. Egészségügyi Osztályú alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat, amennyiben a hatóság által elfogadott pulmonológus véleménye szerint a légzési funkciók és a gyógykezelés (nem szisztémás szteroid kezelés) nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A pulmonológiai leletet meg kell küldeni a szolgálatnak.

3. Az aktív szarkoidózis kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a kivizsgálás szerint:

(a) a kivizsgálás során kizárható más szervrendszerek érintettsége;

(b) a folyamat, mely kizárólag a hiláris nyirokcsomókra korlátozódik, inaktív és nem igényel gyógyszeres kezelést.

4. Spontán pneumotorax.

(a) Teljes gyógyulással az egyszeri spontán pneumotorax után 1 évvel a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha az állapot teljesen rendezett.

(b) Egyszeri spontán pneumotorax után 6 héttel, amennyiben a beteg állapota teljesen rendezett, meghosszabbító/megújító vizsgálat alkalmával a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítést korlátozással (Class 1. ’OML’ és Class 2. ’OSL’). A fenti korlátozások feloldását a szolgálat 1 év után mérlegelheti teljes pulmonológiai kivizsgálás után.

(c) Az ismétlődő pneumotorax kizáró ok. Az alkalmas minősítést a szolgálat mérlegelheti a sikeres műtéti beavatkozás után, amennyiben rendezett a klinikai állapot.

5. A pneumectomia kizáró okot jelent. Kisebb műtéti beavatkozások után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas orvosi minősítést, ha az állapot teljesen rendezett és teljes pulmonológiai kivizsgálás történt. A minősítéskor korlátozás (Class 1. ’OML’ vagy Class 2. ’OSL’) alkalmazható.

6. A légzőszervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

3. Függelék

Emésztőszervek

(Lásd a JAR FCL 3.165, 3.170, 3.285 és 3.290 pontot)

1. (a) A vizsgálatra jelentkezőt visszatérő, gyógyszeres kezelést igénylő diszpepsziás panaszok esetén ki kell vizsgálni.

(b) A pankreatitisz kizáró ok. Az alkalmas minősítést a szolgálat mérlegelheti, amennyiben az obstrukció kiváltó okot (pl. gyógyszerhatás, epekő) megszüntették.

(c) A diszpepszia és a pankreatitisz összefügghet az alkoholfogyasztással. Szükség szerint tisztázni kell az alkoholfogyasztás jellegét és kizárni az abúzust/dependenciát.

2. A tünetmentes, szoliter epekő esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést korlátozás nélkül. Tüneteket nem okozó multiplex epekövek esetén, meghosszabbító/megújító vizsgálat alkalmával a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést többpilótás korlátozással az 1. Egészségügyi Osztályban (Class 1. ’OML’), illetve korlátozás nélkül a 2. Egészségügyi Osztályban.

3. A vastagbél gyulladásos jellegű betegségeinek minősítése akkor mérlegelhető, ha teljes remisszió van, az állapot stabil és nem szükséges szisztémás szteroid kezelés.

4. Hasi műtét után legalább 3 hónapig nem alkalmas a szakszolgálati engedélyes. Abban az esetben, ha teljes a gyógyulás, tünetmentes a beteg és minimális veszélye van szövődmény fellépésére vagy kiújulására, a szolgálat mérlegelheti rövidebb időn belül is az alkalmas minősítést meghosszabbítás vagy megújítás esetén.

5. Az emésztőszervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

4. Függelék

Az anyagcsere, táplálkozás és hormonális rendszer betegségei

(Lásd a JAR FCL 3.175 és 3.295 pontot)

1. Az anyagcsere, táplálkozás vagy hormonális rendszer funkciózavara kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést abban az esetben, ha az egyén tünetmentes, klinikailag egyensúlyban van és stabilan kompenzált hormonpótló kezeléssel vagy anélkül, és rendszeres szakgondozás alatt áll.

2. A glukózúriát és az emelkedett vércukorszintet ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést normál glukózterhelés esetén (alacsony veseküszöb) vagy csökkent glukóz tolerancia esetén - diabeteses szövődmény nélkül - kizárólag diéta és rendszeres ellenőrzés mellett.

3. Az antidiabetikus kezelés kizáró ok. Mindazonáltal egyes biguanid származékokkal vagy alpha-glukozidáze gátlókkal jól beállított esetekben - diabetes szövődmény kizárása után - mérlegelhető a minősítés az 1. Egészségügyi Osztályban többpilótás korlátozással (Class 1. ’OML’), a 2. Egészségügyi Osztályban biztonsági pilóta korlátozás (Class 2 ’OSL’) nélkül. Szulfonilurea származékkal történő kezelés esetén a 2. Egészségügyi Osztályban korlátozással (Class 2. ’OSL’) mérlegelhető az alkalmas minősítés meghosszabbítása/megújítása.

4. Az Addison-betegség kizáró ok. Az 1. Egészségügyi Osztályban az alkalmas minősítés meghosszabbítását/megújítását, a 2. Egészségügyi Osztályban pedig az alkalmas minősítést mérlegelheti a szolgálat, amennyiben a szakszolgálati feladatának ellátása közben a kortizon készítményt magánál tartja és szükség esetén annak bevétele megoldható. Többpilótás korlátozás az 1. Egészségügyi Osztályban (Class 1 ’OML’) vagy biztonsági pilótával történő repülés a 2. Egészségügyi Osztályban (Class 2 ’OSL’) előírható.

5. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

5. Függelék

Vérképző rendszer

(Lásd a JAR FCL 3.180 és 3.300 pontot)

1. A csökkent hemoglobin értékkel járó anémiát ki kell vizsgálni. A terápiásan nem befolyásolható anémia kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben az anémia oki terápiája sikeres volt (pl. vashiány, B12 hiány esetén), a haematokrit stabilan 32% feletti, illetve a thalasszaemia minor vagy haemoglobinopatia esetén az anamnézisben nem szerepel krízis és a beteg funkcionális állapota igazoltan megfelelő.

2. A nyirokcsomó megnagyobbodást ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a gyulladásos folyamat teljes mértékben gyógyult, illetve a kezelt Hodgkin vagy nagy malignitású Non-Hodgkin limfóma remisszióban van.

3. A krónikus leukémia alkalmas minősítését mérlegelheti a szolgálat. Nem állhat fenn a központi idegrendszer érintettsége és nem lehet olyan állandó mellékhatása a kezelésnek, mely repülésbiztonsági jelentőséggel bír. A hemoglobin érték és a thrombocyta szám legyen kielégítő. Rendszeres ellenőrzés szükséges.

4. A lépnagyobbodást ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a lépnagyobbodás minimális, stabil és nem áll más kórfolyamat a háttérben (pl. kezelt krónikus malária), vagy a minimális lépnagyobbodás hátterében a minősítéssel összeegyeztethető megbetegedés áll (pl. teljes remisszióban lévő Hodgkin limfóma).

5. A policitémiát ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést az 1. Egészségügyi Osztályban korlátozással (Class 1 ’OML’) vagy biztonsági pilótával történő repüléssel a 2. Egészségügyi Osztályban (Class 2 ’OSL’), amennyiben az állapot stabil és nem áll más kóros folyamat a háttérben.

6. A klinikailag jelentős alvadási zavart ki kell vizsgálni. A szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést az 1. Egészségügyi Osztályban többpilótás korlátozásai (Class 1 ’OML’) vagy biztonsági pilótával történő repüléssel a 2. Egészségügyi Osztályban (Class 2 ’OSL’), amennyiben nem szerepel a kórelőzményben jelentősebb vérzés vagy trombózis.

7. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

6. Függelék

Húgyúti szervek

(Lásd a JAR FCL 3.185 és 3.305 pontot)

1. A kóros laboratóriumi vizeletlelet okát ki kell vizsgálni.

2. A tünetmentes húgyúti kő vagy a kórelőzményben szereplő vesekólika esetén kivizsgálás szükséges. A kivizsgálás vagy kezelés idejére a szolgálat mérlegelheti a minősítés meghosszabbítását korlátozással többtagú személyzettel (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’) végzett repülésre. Sikeres gyógykezelés után a szolgálat mérlegelheti a korlátozás feloldását. Reziduális kő esetén a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést a következők szerint: 1. Egészségügyi Osztályban OML korlátozással, 2. Egészségügyi Osztályban korlátozás nélkül vagy OSL korlátozással.

3. Kiterjedt urológiai műtét után legalább 3 hónapig nem alkalmas a vizsgált személy. A szolgálat mérlegelheti a minősítést, amennyiben teljesen tünetmentes a vizsgált személy és minimális a szövődmények vagy kiújulás veszélye.

4. Veseátültetés vagy teljes húgyhólyag eltávolítás kizáró okot jelent az 1. Egészségügyi Osztályban, az első minősítés alkalmával. A minősítés meghosszabbítását mérlegelheti a szolgálat a következők szerint:

(a) 12 hónappal a műtét után az átültetett vese funkciója teljesen kompenzált és a beteg jól tűri, minimális fenntartó immunoszupresszív kezelés mellett;

(b) teljes húgyhólyag eltávolítás után a beteg funkcionális állapota rendezett és nincs gyanú a folyamat kiújulására, fertőzésre vagy más kóros elváltozásra.

Mindkét esetben korlátozás mérlegelhető; többtagú személyzettel (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’).

5. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

7. Függelék

Nemi úton terjedő és más fertőző betegségek

(Lásd a JAR FCL 3.190 és 3.310 pontot)

1. A HIV pozitivitás kizáró okot jelent.

2. Az orvosi minősítés megújítását korlátozással - többtagú személyzettel (Class 1.’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’) - mérlegelheti a szolgálat, amennyiben rendszeres ellenőrzés történik. Az AIDS vagy azzal kapcsolatos klinikai tünetek megjelenése kizáró ok.

3. Az akut szifilisz kizáró ok. A szolgálat mérlegelheti szifilisz I. és II. stádiumának teljesen kezelt és gyógyult eseteinek minősítését.

4. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

8. Függelék

Nőgyógyászat és szülészet

(Lásd a JAR FCL 3.195 és 3.315 pontot)

1. Terhesség esetén a szolgálat a 26. hétig mérlegelheti az alkalmas minősítést nőgyógyászati vélemény alapján. Ilyen esetben a szolgálat írásban tájékoztatja a szakszolgálati engedélyest és a nőgyógyász kezelőorvost arról, hogy a szakszolgálati tevékenység milyen veszélyt jelenthet a terhességre (lásd a Kézikönyvet). Az 1. Egészségügyi Osztályú minősítés esetén a tevékenységet a többtagú személyzettel végzett repülésre kell korlátozni (Class 1. ’OML’).

2. Nagyobb nőgyógyászati műtét után legkorábban 3 hónappal mérlegelhető az alkalmasság. A szolgálat korábban is mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben a szakszolgálati engedélyes teljesen tünet- és panaszmentes, és minimális az esély a szövődmények kialakulására.

3. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

9. Függelék

Mozgásszervi követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.200 és 3.320 pontot)

1. Kóros fizikai állapot minősítésekor, ideértve az elhízást vagy izomgyengeséget is, egészségügyi szempontból ellenőrző repülésre, illetve szimulátor-ellenőrzésre lehet szükség, a szolgálat ellenőrzése mellett. Különös figyelemmel kell lenni a vészhelyzeti eljárásokra és a vészhelyzeti kiürítésekre. Szükség esetén minősítési korlátozások alkalmazhatók, pl. csak meghatározott légijárműre érvényes a minősítés, vagy csak többtagú személyzettel (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’) végezhet repülést.

2. Végtaghiány esetén az 1. Egészségügyi Osztályban a minősítés megújítását, a 2. Egészségügyi Osztályban a minősítést mérlegelheti a szolgálat sikeres ellenőrző repülés vagy szimulátor-ellenőrzés után, a 3.125 pontnak megfelelően.

3. A mozgásszervek gyulladásos, infiltratív, traumás vagy degeneratív elváltozásainak minősítését a szolgálat mérlegelheti. Feltétel a folyamat remissziója, valamint, hogy a vizsgált személy ne szedjen olyan gyógyszert, mely nem egyeztethető össze a repülés biztonságával és sikeresen megfelelt az ellenőrző repülésen vagy a szimulátor-ellenőrzésen. Szükség esetén minősítési korlátozások alkalmazhatók, pl. csak meghatározott légijárműre érvényes a minősítés, vagy csak többtagú személyzettel (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’) végezhet repülést.

4. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

10. Függelék

Pszichiátriai követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.205 és 3.325 pontot)

1. A schizophrenia, schizotípia és a téveseszmék megalapozott diagnózisa kizáró okot jelent. A kórelőzményben szereplő pszichotikus állapot esetén a szolgálat akkor mérlegelheti a minősítést, ha a korábbi diagnózis pontatlan volt, vagy revízióra került, vagy csak egyszeri delíriumos epizód volt és a beteg nem szenved tartós elmezavarban.

2. A hangulati élet diagnosztizált zavara kizáró okot jelent. A szolgálat mérlegelheti a minősítést az eset részletes elemzését követően, függően az eset típusától és súlyosságától és ha a pszichotróp gyógyszerek szedését már elégséges ideje abbahagyták.

3. Egyetlen autoagresszív esemény vagy a környezet számára nyilvánvaló viselkedési zavar ismétlődése kizáró okot jelent. Az állapot teljes rendeződése után a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítést az eset részletes elemzését követően, és szükség lehet pszichológiai vagy pszichiátriai vizsgálatra is. Neuropszichiátriai szakvélemény is kérhető.

4. Az alkohol, vagy más drogok okozta mentális vagy viselkedési zavar, függőséggel vagy anélkül kizáró okot jelent. 2 év dokumentált absztinencia vagy drogmentesség után a szolgálat mérlegelheti a minősítést. A minősítés megújítását korábban is mérlegelheti a szolgálat, korlátozás alkalmazható többtagú személyzettel (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’) végzett repülésre. Az egyedi esettől függően, a szolgálat döntése alapján a kezelésnek és ellenőrzésnek a következőket kell magában foglalnia:

(a) néhány hetes intézeti kezelés, majd azt követően;

(b) folyamatos ellenőrzés, melyet a hatóság által elfogadott pszichiáter végez; és

(c) a továbbiakban is folyamatos ellenőrzés, rendszeres vérvizsgálat és szakmai értékelés kérhető időbeli korlátozás nélkül.

11. Függelék

Neurológiai követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.210 és 3.330 pontot)

1. Kizáró okot jelent az idegrendszer minden krónikus vagy progresszív jellegű jelentős funkciózavara, mely okozott, vagy nagy valószínűséggel okozhat jelentős cselekvőképességbeli zavart. A szolgálat részletes kivizsgálás után mérlegelheti az egyéni elbírálást azokban a kisfokú elváltozással járó krónikus esetekben, amikor az állapot elfogadhatónak tekinthető.

2. Az egyszeri vagy ismételten jelentkező, tisztázatlan eredetű tudatzavar kizáró okot jelent. Az egyszeri ájulásos epizód után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben az ok kellően tisztázott, de az ismétlődés minden esetben kizáró ok.

3. Az elektroenkephalográfia során észlelt paroxizmális epileptiform jelek, illetve a fokális lassú hullámok kizáró okot jelentenek. További kivizsgálást a szolgálatnak kell végeznie.

4. Az epilepszia diagnózisa kizáró okot jelent. Kivételt jelentenek a gyermekkori jóindulatú epilepsziák, melyeknek igen alacsony a felnőttkori ismételt jelentkezése és a vizsgált személy legalább 10 éve roham- és gyógyszermentes. Egy vagy több epilepsziás roham az 5. életév után kizáró okot jelent. Az egyszeri szimptómás görcsroham után, amennyiben a szolgálat által elfogadott neurológus szerint az ismétlődés esélye minimális, a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést.

5. Az egyszeri, nem lázas eredetű epilepsziás roham után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a vizsgált személy legalább 10 éve roham- és gyógyszermentes, nincs kimutatható prediszponáló tényező és a roham ismétlődésének esélye elfogadhatóan alacsony. Az 1. Egészségügyi Osztályú minősítésnél az „OML” korlátozást kell alkalmazni.

6. Az eszméletvesztéssel, illetve penetráló koponyasérülésekkel járó traumás eseteket minden alkalommal a szolgálat minősíti, a szolgálat által elfogadott neurológus véleménye alapján. A minősítés a teljes gyógyulás után mérlegelhető, és egyúttal a szolgálat számára elfogadhatóan alacsony az epilepsziás roham esélye is.

7. A gerincvelő és a perifériás idegrendszer sérülése vagy betegsége esetén a minősítéskor figyelembe kell venni a mozgásszervi követelményeket és a Kéziköny vonatkozó fejezetét is.

8. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is. Minden rosszindulatú koponyaűri daganat kizáró okot jelent.

12. Függelék

Szemészeti követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.215 és 3.335 pontot)

1. (a) Az 1. Egészségügyi Osztályú minősítés első kiadásához a szolgálat által elfogadott szemész vagy szemvizsgáló szakember által végzett szemészeti vizsgálat szükséges. Minden kóros vagy kétséges esetet a hatóság által elfogadott szemészhez kell küldeni,

(b) A 2. Egészségügyi Osztályú minősítés első kiadásához a szolgálat által elfogadott szemész vagy szemvizsgáló szakember által végzett szemészeti vizsgálat szükséges vagy a szolgálat döntése alapján végezheti a repülőorvos is. Amennyiben a látóélesség korrekciója szükséges a követelmények teljesítéséhez, az aktuális szemüveg/kontaktlencse előírásának másolatát meg kell küldeni.

2. Minden orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell a látási funkciókat és ki kell zárni az esetleges kóros elváltozásokat. Minden kóros vagy kétséges esetet a hatóság által elfogadott szemészhez kell küldeni.

3. A következő esetekben, de nem kizárólagosan, szemészeti szakvizsgálatot kell indikálni: a nyers látóélesség jelentős csökkenése esetén, a látóélesség legjobb korrekciós értékének bármilyen csökkenésekor, és/vagy a szem betegsége, sérülése vagy műtéte alkalmával.

4. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is. Minden rosszindulatú koponyaűri daganat kizáró okot jelent.

13. Függelék

A látóélesség követelményei

(Lásd a JAR FCL 3.215, 3.220, 3.335 és 3.340 pontot)

1. A szem fénytörési értéke és a funkcionális teljesítmény szolgál a minősítés alapjául.

2. (a) 1. Egészségügyi Osztály. A szolgálat +5 és -6 dioptrián belüli fénytörési hiba esetén mérlegelheti az alkalmasságot, ha:

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták;

(3) ha a fénytörési hiba ±3 dioptria között van, akkor a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos 5 évenkénti felülvizsgálata szükséges.

(b) 1. Egészségügyi Osztály. Amennyiben az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával 6 dioptriánál nagyobb a fénytörési hiba, a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés újbóli megadását, a következők szerint:

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták;

(3) ha a fénytörési hiba nagyobb, mint 6 dioptria, akkor a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos 2 évenkénti felülvizsgálata szükséges.

(c) 2. Egészségügyi Osztály. Amennyiben -5/-8 dioptria közötti fénytörési hiba, a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítést, a következők szerint:

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták.

3. Astigmia 1. Egészségügyi Osztály. Az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával, ha az astigmia nagyobb mint 3,0 dioptria, a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés újbóli megadását, a következők szerint:

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták;

(3) a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos 2 évenkénti felülvizsgálata szükséges.

4. Keratokónusz. Keratokónusz esetén a szolgálat akkor mérlegelheti az orvosi minősítés újbóli megadását az

1. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával” illetve a

2. Egészségügyi Osztályban, ha:

(a) a vizsgált személy korrekciós lencsével teljesíti a látási követelményeket;

(b) a szolgálat által elfogadott szemész felülvizsgálata szükséges a szolgálat által meghatározott időszakonként 6 havonta.

5. Anisometropia. 3,0 dioptriát meghaladó anisometropia esetén a szolgálat akkor mérlegelheti az orvosi minősítés újbóli megadását az 1. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálat alkalmával, ha:

(1) kizárható a szem kóros elváltozása;

(2) az optimális korrekciót jól megfontolták;

(3) a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos 2 évenkénti felülvizsgálata szükséges.

6. (a) Egyszemes látás

(1) Az egyszemes látás kizáró ok az 1. Egészségügyi Osztályban.

(2) 2. Egészségügyi Osztályban minősítés első kiadásakor funkcionális egyszemes látás esetén a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítés megadását, ha

(a) az egyszemes látás 5 éves életkor után alakult ki;

(b) az első vizsgálatkor a jó szem látóértékei elérik a következőket:

(i) a távoli látóérték (korrekció nélkül) legalább 6/6;

(ii) nincs fénytörési hiba;

(iii) az előzményekben látóélességet javító műtét nem szerepel;

(iv) kizárható a szem kóros elváltozása.

(c) a szolgálat által elfogadott képzett pilóta által végzett ellenőrző repülés is kedvező eredményű. A pilótának ismernie kell az egyszemes látással összefüggő potenciális nehézségeket;

(d) a légiközlekedési hatóság által meghatározott üzemeltetési korlátozások alkalmazhatók.

(3) A szolgálat akkor mérlegelheti az orvosi minősítés újbóli megadását a 2. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítést meghosszabbító vagy megújító vizsgálata alkalmával, ha a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos véleménye alapján a fennálló szemészeti elváltozás elfogadható és a hatóság által elfogadott képzett pilóta által végzett ellenőrző repülés is kedvező eredményű. A pilótának ismernie kell az egyszemes látással összefüggő potenciális nehézségeket.

A légiközlekedési hatóság által meghatározott üzemeltetési korlátozások alkalmazandók.

(b) Az egyik szem látóélességének a JAR-FCL 3.220 pont szerinti határérték alá csökkenése esetén az 1. Egészségügyi Osztályban mérlegelhető az orvosi minősítés megújítása, feltéve, ha a hatóság által elfogadott szemész véleménye alapján ép a kétszemes látótér és a fennálló szemészeti elváltozás elfogadható. Kedvező eredményű ellenőrző repülés szükséges és az orvosi minősítés az 1. Egészségügyi Osztályban kizárólag korlátozással (Class 1. ’OML’) adható ki.

(c) Az egyik szem látóélességének a JAR-FCL 3.340 pont szerinti határérték alá csökkenése esetén a 2. Egészségügyi Osztályban mérlegelhető az orvosi minősítés megújítása, feltéve, ha a hatóság által elfogadott szemész véleménye alapján, a fennálló szemészeti elváltozás elfogadható és a másik szem látóképessége megfelelő, szükség esetén előírható a kedvező eredményű ellenőrző repülés is.

(d) A jelentkező minősíthető alkalmasnak látótér beszűkülés esetén, ha a kétszemes látótér normális és a fennálló szemészeti elváltozás elfogadható a szolgálat számára.

7. A szemizmok együttműködési zavara (heterophoria). A jelentkezőt/minősítéssel rendelkezőt a hatóság által elfogadott szemész vizsgálja meg. A fúziós készséget a szolgálat által elfogadott módszerrel kell vizsgálni (pl. Goldman-féle vörös/zöld kétszemes fúziós teszt).

8. A látóélességet javító műtét után az 1. és 2. Egészségügyi Osztályban a szolgálat mérlegelheti az orvosi minősítést, amennyiben:

(a) a műtét előtti refrakciós hiba kisebb +5/-6 dioptriánál az 1. Egészségügyi Osztályban és +5/-8 dioptriánál 2. Egészségügyi Osztályban [lásd a JAR-FCL 3.220 (b) és 3.340 (b) pontot];

(b) megfelelően stabil fénytörő képességet sikerült elérni (a napi ingadozás 0.75 dioptrián belül van);

(c) a szemészeti vizsgálat nem jelez műtét utáni szövődményt;

(d) a káprázási szenzitivitás a normál értékeken belüli;

(e) nem károsodott a mezopikus kontraszt szenzitivitás;

(f) a szolgálat által elfogadott szemész szakorvos felülvizsgálata szükséges.

9. (a) Szürkehályog műtét. Az 1. és 2. Egészségügyi Osztályban a minősítést a műtét után 3 hónappal mérlegelheti a szolgálat.

(b) Retina műtét. Sikeres műtét után 6 hónappal mérlegelheti a szolgálat az 1. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítés megújítását, a 2. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítés kiadását. Lézeres retina terápia után a szolgálat mérlegelheti az alkalmas minősítést 1. és 2. Egészségügyi Osztályban. Ha szükséges, a szolgálat nyomonkövető szemészeti szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el.

(c) Zöldhályog műtét. Sikeres műtét után 6 hónappal mérlegelheti a szolgálat az 1. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítés megújítását, a 2. Egészségügyi Osztályban az orvosi minősítés kiadását. Ha szükséges, a szolgálat nyomonkövető szemészeti szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el.

14. Függelék

A színlátás követelményei

(Lásd a JAR FCL 3.225, 3.345 pontot)

1. Az Ishihara tesztet (24 táblás változat) akkor teljesíti a vizsgált személy, ha az első 15 táblát hiba, bizonytalankodás vagy tétovázás nélkül (3 másodpercen belül) azonnal felismeri. A képeket véletlenszerűen kell bemutatni. A megvilágítási viszonyokat a Kézikönyv Szemészeti fejezete is tartalmazza.

2. Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, a következő vizsgálatok egyikét el kell végezni:

(a) anomaloszkópia (Nagel-féle vagy azzal egyenértékű). A tesztet akkor teljesítette, ha trichromátnak bizonyult és színegyezést maximálisan 4 skála egységen belül talál, vagy

(b) színes lámpa teszt. A vizsgálat eredménye akkor fogadható el, ha a tesztet hiba nélkül teljesítette a vizsgált személy a szolgálat által elfogadható lámpa tesztek egyikén, ilyenek a Holmes, a Beynes- vagy a Spectrolux-féle tesztek.

15. Függelék

Fül-orr-gégészeti követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.230 és 3.350 pontot)

1. Az első alkalmassági vizsgálat alkalmával teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatot kell végezni, a szolgálat által elfogadott és a repülési fül-orr-gégészetben jártas szakorvos által vagy az ő irányítása és felügyelete mellett.

2. Az orvosi minősítés meghosszabbításakor/megújításakor minden kóros vagy nem egyértelmű fül-orr-gégészeti esetet a szolgálat által elfogadott szakorvoshoz kell utalni.

3. Nem fertőzéses eredetű, egyszerű dobhártya perforáció esetén mérlegelhető az alkalmas minősítés, amennyiben az nem befolyásolja a fül normális működését.

4. A spontán vagy pozicionális nystagmus esetén részletes vesztibuláris kivizsgálást végezzen a szolgálat által elfogadott szakorvos. Ilyen esetben nem fogadható el a jelentősen kóros kalorikus vagy rotációs válasz, az alkalmas minősítés mérlegelhető. A meghosszabbító vagy megújító vizsgálatok alkalmával a kóros vesztibuláris választ a klinikai adatokkal együtt értékelje a szolgálat.

5. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

16. Függelék

A hallás követelményei

(Lásd a JAR FCL 3.235 és 3.355 pontot)

1. A tiszta hang audiogramnak az 500-3000 Hz közötti frekvenciatartományt kell átfognia. A hallásküszöböket a következő frekvenciákon kell meghatározni:

500 Hz,

1000 Hz,

2000 Hz,

3000 Hz.

2. (a) Halláscsökkenés esetén további vizsgálatokra és minősítésre a szolgálathoz kell utalni a vizsgált személyt.

(b) Amennyiben a fedélzeti zajnak megfelelő normál munkakörnyezetben megfelelő hallás igazolható, a minősítés újbóli kiadását mérlegelheti a szolgálat.

17. Függelék

Pszichológiai követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.240 és 3.360 pontot)

1. A pszichológiai vizsgálat indikációja. A pszichológiai vizsgálat, mely lehet része vagy kiegészítője a pszichiátriai vagy neurológiai vizsgálatnak, végzését akkor kell mérlegelni, amikor a légiközlekedési hatóság olyan azonosítható információ birtokába jut, mely alapján megkérdőjelezhető az egyén alkalmassága mentális vagy személyiség tulajdonságok alapján. Ilyen információ forrásai a következők lehetnek: repülőesemény vagy katasztrófa, a szakmai képzés/tréning vagy vizsga, szakmai mulasztás vagy ismerethiány, mely befolyásolja a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.

2. Pszichológiai kritériumok. A pszichológiai vizsgálat a következő részekből álljon: anamnézis felvétel, alkalmassági vizsgálat, személyiségtesztek és pszichológiai interjú.

18. Függelék

Bőrgyógyászati követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.245 és 3.365 pontot)

1. Minden bőrelváltozás, mely fájdalommal, diszkomfort érzéssel, irritációval vagy viszketéssel jár, elvonhatja a szakszolgálati engedélyes figyelmét a feladatról, és ezáltal kihat a repülés biztonságára.

2. Minden bőrgyógyászati kezelés vagy besugárzás járhat szisztémás hatással is, melyet figyelembe kell venni az orvosi minősítéskor és szükség szerint kell az alkalmas/nem alkalmas minősítést vagy a repülés korlátozását mérlegelni, többtagú személyzettel (Class 1. ’OML’) vagy biztonsági pilótával (Class 2. ’OSL’).

3. A bőr malignus és premalignus elváltozásai

(a) A melanoma malignum, a pikkelysejtes epithelioma, a Bowen-kór és a Paget-kór kizáró okot jelent. A minősítést a szolgálat mérlegelheti, amennyiben az indokolt, az elváltozás teljes eltávolítása megtörtént és folyamatos gondozás biztosított.

(b) A basalioma (ulcus rodens), keratoacanthoma és egyéb keratózisok esetében a minősítés a szükséges kezelés/eltávolítás után lehetséges.

4. Egyéb bőrelváltozások:

(a) akut vagy kiterjedt krónikus ekcéma,

(b) bőr retikulózis,

(c) generalizált betegségek bőrtünetei és

minden kezelést igénylő hasonló elváltozás minősítése a szolgálat hatáskörébe tartozik.

5. Ezen szervek rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a Kézikönyv Onkológiai fejezetében foglaltakat is, mely tájékoztat a minősítéssel kapcsolatban és figyelembe kell venni a szervekre vonatkozó speciális előírásokat is.

19. Függelék

Onkológiai követelmények

(Lásd a JAR FCL 3.246 és 3.370 pontot)

1. Az alkalmas orvosi minősítést a szolgálat mérlegelheti, amennyiben:

(a) a kezelés után nincs reziduális malignus daganat;

(b) a daganat típusának megfelelően elegendő idő telt el a kezelés befejezése óta;

(c) a daganat kiújulása vagy az áttét miatt bekövetkezhető cselekvőképtelenség rizikója a szolgálat által elfogadható határok között van;

(d) a kezelésnek sem rövid, sem pedig hosszútávon nincs szövődménye. Anthracyclin kemoterápia után rendszeres kardiológiai ellenőrzést kell végezni;

(e) az utógondozási terv elfogadható a szolgálat számára.

2. Az 1. Egészségügyi Osztályú minősítésnél (Class 1. ’OML’) a 2. Egészségügyi Osztályú minősítésnél (Class 2. ’OSL’) korlátozás alkalmazható.

2. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez39

3. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez40

A kijelölt vizsgáló repülőorvosok (Authorized Medical Examiner = AME) oktatási tematikája

A) Repülőorvosi alaptanfolyam 60 óra

1. Bevezetés a repülőorvostanba 1 óra

A repülőorvostan története

A polgári repülő-egészségügy sajátos szempontjai

A katonai repülő-egészségügy és az űrorvostan tárgya

2. Az atmoszféra és a világűr fizikája 1 óra

Atmoszféra

Világűr

A gázok és gőzök fizikai törvényei és azok élettani jelentősége

3. Alapvető repüléstani ismeretek 3 óra

A repülés mechanizmusa

A légijárművek meghajtása

Fedélzeti műszerek

A hagyományos műszerek és a „glass cockpit”

A légitársaságok üzemelési jellegzetességei

A katonai repülés

A légiforgalmi irányítás

A nem hivatásos repülés (sport, hobby)

Személyes repülőgép/szimulátor tapasztalat

4. Repülésélettan

a) Atmoszféra

Az ember funkcionális korlátai a repülésben

Az atmoszféra rétegei

Gáztörvények és élettani jelentőségük

A dekompresszió élettani hatásai

b) Légzés

Vérgázok cseréje

Oxigén telítettség

c) Hipoxia - objektív és szubjektív tünetei

Az átlagos önmentési idő

Hiperventiláció - objektív és szubjektív tünetek

Barotrauma

Dekompressziós betegség

Az a)+b)+c) modulok összesen: 4 óra

d) Gyorsulás 1 óra

G-vektorok iránya/állása

A G-terhelés hatása és korlátai

A Gz-tűrőképesség fokozásának módszerei

Pozitív/negatív gyorsulások

A gyorsulás és a vesztibuláris rendszer

e) Vizuális dezorientáció 1 óra

A felhőalapok és a horizont

A földi fények és a csillagok konfúziója

látási autokinézis

f) Vestibuláris dezorientáció 2 óra

A belsőfül anatómiája

A félkörös ívjáratok működése

Az otolith szervek működése

Az okulogyralis és a coriolis illúziók

„A dőlés”

g) Szimulátor illúzió 1 óra

A pozitív és negatív lineáris gyorsulás hatásai

Mozgásbetegség - okai és kezelése

h) Zaj és vibráció 1 óra

A zaj és vibráció élettani hatásai

Preventív intézkedések

5. Szemészet 4 óra

(1 óra bemutató és gyakorlás)

A szem anatómiája

A szem klinikai vizsgálata

Funkcionális vizsgálatok (látóélesség, színlátás, látótér stb.)

A repülés szempontjából jelentős szemészeti elváltozások

Szemészeti követelmények

6. Fül-orr-gégészet 3 óra

(1 óra bemutató és gyakorlás)

A fül-orr-gége anatómiája

A fül-orr-gége klinikai vizsgálata

Funkcionális hallásvizsgálat

Az egyensúly vizsgálata

A nagyothallás és a repülési munkahelyek

Barotrauma (középfül, orrmelléküregek)

A repülés szempontjából jelentős fül-orr-gégészeti elváltozások

Fül-orr-gégészeti követelmények

7. Általános orvosi vizsgálat és kardiológia 10 óra

A teljes fizikális vizsgálat

Az egészségügyi alkalmasság és a szív- és érrendszer állapot

Az egészségügyi alkalmasság és a légzőszervek állapota

Az egészségügyi alkalmasság és a gyomor és bélrendszeri betegségek

Az egészségügyi alkalmasság és a vese betegségei

Az egészségügyi alkalmasság és a nőgyógyászati betegségek

Az egészségügyi alkalmasság és a szénhidrát háztartás

Az egészségügyi alkalmasság és a haematológiai betegségek

Az egészségügyi alkalmasság és az orthopaediai betegségek

Korlátozott egészségi állapot és az alkalmasság

Az alkalmassági követelmények

8. Neurológia 2 óra

A teljes memória vizsgálat

Az egészségügyi alkalmasság és a neurológiai betegségek

Az alkalmassági követelmények

9. Pszichiátria a repülőorvostanban 4 óra

Pszichiátriai exploráció

Az egészségügyi alkalmasság és a pszichiátriai állapotok

Tudatmódosítószerek, alkohol

Az alkalmassági követelmények

10. Pszichológia 4 óra

Bevezetés a repülés pszichológiába

Magatartás

Személyiség

Repülési motiváció és alkalmasság

A csoportok szociális faktorai

Munkaterhelés, ergonómia

Pszichés stressz, fáradtság

A pszichomotoros funkciók és az életkor

Repülési fóbia

A vizsgáló orvos és a hajózók közötti kapcsolat

A pszichológiai kiválasztás szempontjai

Az alkalmassági követelmények

11. Fogászat 1 óra

Fogászati vizsgálat

Barodontológia

Az alkalmassági követelmények

12. Repülőesemények - Menekülés - Túlélés 4 óra

Sérülések jellegzetességei

Repülőesemény statisztikák

- Általános, sport és hobby repülés

- Kereskedelmi repülés

- Katonai repülés

Repülési pathológia, post mortem vizsgálatok, azonosítás

A repülőgép vészhelyzeti elhagyásának lehetőségei

- Légijármű tűz esetén

- Légijármű vízre szállásakor

- Ejtőernyővel

- Katapultálás

13. Jogi szabályozás, törvények és rendeletek 6 óra

ICAO Szabványok és Ajánlott Eljárások

JAA rendelkezések

AMS, AMC, AME

14. Evakuálás légi úton 3 óra

(1 óra gyakorlati bemutató)

Szervezete és működése

A sérült/beteg utas

Mentőrepülés

A szívbeteg utas

A légzőszervi betegségek és a repülés

A pszichiátriai sürgősségi esetek

15. Gyógyszerek és a repülés 2 óra

16. A tanfolyam zárása 2 óra

Záróvizsga

A tanfolyam értékelése/kritikák

B) Haladó szintű repülőorvosi tanfolyam 60 óra

1. A pilóta munkakörnyezete 2 óra

Túlnyomásos kabin

Merevszárnyú repülés

Forgószárnyú repülés

Repülés egy- vagy többtagú személyzettel

2. Repülésélettan 4 óra

(2 óra gyakorlati bemutató)

A repülésélettani fogalmak rövid ismétlése (hypoxia, hiperventiláció, gyorsulás, dezorientáció)

3. Szemészet 5 óra

(2 óra bemutató és gyakorlás)

Az alapok rövid ismétlése (látóélesség, refrakció, színlátás, látótér stb.)

Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei

A látóélesség-javító és más szemészeti beavatkozások megítélése

Esetismertetés

4. Fül-orr-gégészet (2 óra bemutató és gyakorlás) 4 óra

Az alapok rövid ismétlése (középfül és a melléküregek barotraumája, funkcionális hallásvizsgálat stb.)

Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei

Esetismertetés

5. Általános orvosi vizsgálat és kardiológia 10 óra

(4 óra bemutató és gyakorlás)

A teljes fizikális vizsgálat és az alapfogalmak áttekintése

Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei

Gyógyszerek és a repülés

A kardiológiai diagnosztikai lépései

Esetismertetések

6. Neurológia/Pszichiátria 6 óra

(2 óra bemutató és gyakorlat)

Az alapok áttekintése

Drog és alkohol

Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei

7. A repülés emberi tényezői 19 óra

(9 óra bemutató és gyakorlat)

a) Hosszútávú repülés

- Repülési idő szabályozása

- Alvászavar

- Repülés kibővített vagy dupla személyzettel

- Jet lag/időzónák

b) Az információ feldolgozás és a rendszerek tervezése

- FMS, PFD, datalink, fly by wire

- Adaptáció a „glass cockpit”-hoz

- CCC, CRM, LOFT stb.

- Szimulátor training

- Ergonómia

- Gyakorlati repülési tapasztalat

c) A szakszolgálati engedélyek típusai

d) A repülőesemények emberi tényezői

- Elemzés és annak légitársasági következményei

- JAA követelmények

8. Trópusi orvostan 2 óra

A trópusi betegségek járványtana

A trópusi betegségek és a repülő-egészségügy

A repülési személyzet és az utasok oltásai

Nemzetközi egészségügyi előírások

9. Higiénia 4 óra

(2 óra gyakorlati bemutató)

A légijármű és a betegségek terjedése

Fertőtlenítés a repülésben

Higiénia a repülőgép fedélzetén

Fedélzeti élelmezés (catering)

A hajózó személyzet táplálkozása

10. Űrorvostan 2 óra

Sugárzás

Űrhajók/Űrrepülőgépek

11. A tanfolyam zárása 2 óra

Záróvizsga

C) Ismeret fejújító tanfolyam

1. Részvétel a Légiközlekedési Hatóság irányításával (akkreditációjával) szervezett tanfolyamon (minimum 6 óra/3 év)

2. Tréningként elfogadhatók a következők is:

a) Részvétel a Nemzetközi Repülő- és Űrorvosi Akadémia (IAASM-ICASM) éves kongresszusán (4 teljes nap = 10 kredit óra)

b) Részvétel az Aerospace Medical Association (USA) éves tudományos ülésén (4 teljes nap = 10 kredit óra)

c) Részvétel a JAA tagállamok irányításával/akkreditációjával szervezett tudományos üléseken (a kredit óra értéket az illető ország AMS-e határozza meg)

d) Repülési tapasztalat (3 éven belül max. 5 kredit óra számítható be)

- Jump seat (5 szakasz = 1 kredit óra)

- Szimulátor (4 óra = 1 kredit óra)

- Légijármű vezetés (4 óra = 1 kredit óra)

A kredit időket minden esetben a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

4. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez41

Az egyes egészségügyi osztályokban kötelező repülőorvosi alkalmassági vizsgáltok és egyes szakvizsgálatok végzésének és ismétlésének kötelező gyakorisága

MINŐSÍTÉS 1. Egészségügyi Osztály 2. Egészségügyi Osztály 3. Egészségügyi Osztály

ELSŐ ORVOSI VIZSGÁLAT HELYE AMC AMC/AME AMC

ISMÉTELT ORVOSI VIZSGÁLAT HELYE AMC/AME AMC/AME AMC/AME

ORVOSI MINŐSÍTÉST KIBOCSÁTJA légiközlekedési hatóság légiközlekedési hatóság légiközlekedési hatóság

AZ ORVOSI MINŐSÍTÉS ÉRVÉNYESSÉGE 40 év alatt 12 hónap
40-59 év között egypilótás, légi személyszállítás esetén
6 hó
40-59 év között egyéb kereskedelmi repülés esetén
12 hó
60 év felett 6 hó
40 év alatt 60 hó
40-49 év között 24 hónap
50 év felett 12 hónap
40 év alatt 24 hónap
40 év felett 12 hónap

HAEMOGLOBIN Első vizsgálatkor, majd minden vizsgálat alkalmával Első vizsgálatkor Első vizsgálatkor, majd
40 év alatt 4 évenként
40 év felett 2 évente

EKG Első vizsgálatkor, majd
30 év alatt 5 évente
30-39 év között 2 évente
40-49 év között évente
50 év felett minden vizsgálat alkalmával
Első vizsgálatkor, majd
40-49 év között 2 évente
50 év felett évente
Első vizsgálatkor, majd
30 év alatt 4 évente
30 év felett 2 évente

AUDIOGRAM Első vizsgálatkor, majd
40 év alatt 5 évente
40 év felett 2 évente
A műszerrepülési engedély kiadása előtti első vizsgálatkor
40 év alatt 5 évente
40 év felett 2 évente
Első vizsgálatkor, majd
40 év alatt 4 évente
40 év felett 2 évente

KIBŐVÍTETT FÜL-ORR-GÉGÉSZET VIZSGÁLAT Első vizsgálatkor, majd klinikai javaslat esetén - -

KIBŐVÍTETT SZEMÉSZETI VIZSGÁLAT Első vizsgálatkor, majd
5 évente, ha a korrekció
+3 - +5/-3 - -6 dioptr. közötti,
2 évente, ha a korrekció meghaladja a -6 dioptr. értéket
Első vizsgálatkor az AME vagy szakorvos végezze Első vizsgálatkor, majd
5 évente, ha a korrekció
+5/-6 dioptr. alatti,
2 évente, ha a korrekció
+5/-6 dioptr. feletti

SZEMNYOMÁS MÉRÉS - 40 év felett 2 évente

LIPID VIZSGÁLAT Első vizsgálatkor, majd a
40. életévben
2 vagy több rizikófaktor igazolása esetén első vizsgálatkor, majd a
40. életévben
2 vagy több rizikófaktor igazolása esetén első vizsgálatkor, majd a
40. életévben

LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLAT Első vizsgálatkor, majd klinikai javaslat esetén Klinikai javaslat esetén Első vizsgálatkor, majd klinikai javaslat esetén

VIZELETVIZSGÁLAT Első vizsgálatkor, majd minden vizsgálat alkalmával Első vizsgálatkor, majd minden vizsgálat alkalmával Első vizsgálatkor, majd minden vizsgálat alkalmával

5. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez42

6. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez43

Az engedélyben szereplő korlátozások és előírások jelölése és meghatározása

No Kód Korlátozás, előírás

1 TML Érvényes .... hónapra
Valid only for .....months

2 VDL Szemüveg/kontaktlencse viselése és tartalék szemüveg készenlétben tartása kötelező
Shall wear corrective lenses and carry a spare set of spectacles

3 VML Multifokális szemüveg viselése és tartalék szemüveg készenlétben tartása kötelező
Shall wear multifocal spectacles and carry a spare set of spectacles

4 VNL Közeli látáshoz szemüveg és tartalék szemüveg készenlétben tartása kötelező
Shall have available corrective spectacles for near vision and carry a spare set of spectacles

5 VCL Repülést csak nappal végezhet
Valid by day only

6 OML Repülést csak másodpilótaként vagy másodpilótával végezhet
Valid only as or with qualified co-pilot

7 OFL Az 1. Egészségügyi Osztályban csak fedélzeti mérnökként alkalmas
Class 1 valid for flight engineer duties only

8 OCL Repülést csak másodpilótaként végezhet
Valid only as co-pilot

9 OSL Repülést csak biztonsági pilótával és kettőzött kormányrendszerű légijárművel végezhet
Valid only with safety pilot and in aircraft with dual control

10 OAL Repülést csak meghatározott repülőgép típussal végezhet
Restricted to demonstrated aircraft type

11 OPL Utast nem szállíthat
Valid only without passengers

12 APL Repülést csak az engedélyezett protézissel végezhet
Valid only with approved prosthesis

13 AHL Repülést csak engedélyezett kezelőszervekkel végezhet
Valid only with approved hand controls

14 AGL Csak az engedélyezett szemvédő eszközzel érvényes
Valid only with approved eye proctection

15 SSL Különleges korlátozás, esetenként részletezve
Special restrictions as specified

16 SIC Különleges rendelkezések - vegye fel a kapcsolatot az AMS-sel
Special instructions-contact AMS

17 AMS Az Orvosi Minősítést csak az AMS bocsáthatja ki
Recertification or renewal only by AMS

18 REV Az Orvosi Minősítés felülvizsgálati eljárás után került kiadásra, különleges előírások jegyezhetők be a minősítésbe, szükség esetén az AMS-sel felvehető a kapcsolat
Medical certificate issued after review procedure, special instructions may apply, AMS may be contacted

19 RXO Szemészeti szakorvosi vizsgálat szükséges
Requires specialist ophthalmological examinations

20 FEV Fedélzeti mérnöki szakszolgálatra további 6 hónapig érvényes
For F/E duties valid for an additional period of 6 month

7. számú melléklet a 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelethez44



1  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 1. § (1). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


2  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § a).


3  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 1. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


4  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 1. § (3). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


5  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § b).


6  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 11. § a).


7  Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény.


8  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 2. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


9  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § c), 11. § a).


10  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 3. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


11  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 4. § (1). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


12  Beiktatta: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 4. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


13  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § d).


14  Módosította: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 4. § (2) a).


15  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 5. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


16  Beiktatta: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 5. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


17  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § e), 11. § a).


18  Hatályon kívül helyezte: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 11. § b). Hatálytalan: 2012. IV. 7-től.


19  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 11. § c).


20  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 6. § (1). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


21  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 6. § (1). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


22  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 11. § a).


23  Beiktatta: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 6. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


24  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 11. § a).


25  Térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet. A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárási díjakról szóló 34/1999. (X. 29.) KHVM rendelet.


26  Beiktatta: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 6. § (3). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


27  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 7. § (1). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


28  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 7. § (2). Hatályos: 2012. IV. 7-től.


29  Megállapította: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 2. § (1). Hatályos: 2009. III. 12-től. Lásd még: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 4. § (4).


30  Módosította: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 4. § (2) b).


31  Megállapította: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 2. § (2). Hatályos: 2009. III. 12-től. Lásd még: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 4. § (4).


32  Módosította: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 4. § (3).


33  Módosította: 4/2009. (II. 25.) KHEM-EüM együttes rendelet 4. § (3).


34  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § f).


35  Módosította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 10. § g).


36  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 8. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


37  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 27. § 6. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


38  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 9. § a), 1. melléklet. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


39  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 9. § b), 2. melléklet. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


40  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 9. § c), 3. melléklet. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


41  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 9. § d), 4. melléklet. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


42  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 9. § e), 5. melléklet. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


43  Megállapította: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 9. § f), 6. melléklet. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


44  Hatályon kívül helyezte: 16/2012. (III. 30.) NFM rendelet 11. § d). Hatálytalan: 2012. IV. 7-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!