Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XI.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet

a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)1 A szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal, emu, strucc, valamint a vadászható emlős vadfaj fajtáinak tenyészállatait csak az e rendelet szerint elismert tenyésztő szervezet és fajtaelismerés alapján meghatározott feltételekkel tarthat fenn, törzskönyvezhet, és láthat el származási igazolással.

(2) Köztenyésztésbe csak az Átv., valamint e rendelet alapján elismert tenyésztő szervezet ideiglenes forgalmazási engedéllyel vagy fajtaelismeréssel rendelkező fajtája kerülhet.

(3) Tenyésztő szervezeti és fajtaelismerést a tenyésztéssel foglalkozó szervezetnek, illetve a külföldi fajta forgalmazójának kell kérnie.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Fajta: az állatok valamely lényeges küllemi, teljesítmény, származási vagy egyéb dokumentálható tulajdonsága alapján más fajtától megkülönböztethető, önálló fajtanévvel elismert köre;

2.2 Fajtaelismerési Szabályzat: külön jogszabály alapján összehívott teljesítményvizsgálati kódex bizottság bevonásával a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által készített, a fajta elismerési eljárás szakmai részleteire vonatkozó előírások összessége;

3.3 Felülvizsgálati Szabályzat: a NÉBIH által kialakított, a felülvizsgálatok és ellenőrzések részletes rendjére vonatkozó előírás;

4.4 Teljesítményvizsgálati Kódex: a NÉBIH által külön jogszabály alapján kiadott teljesítményvizsgálati szabálygyűjtemény (a továbbiakban: kódex).

3. § (1)5 A tenyésztő szervezeti elismerést tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás a NÉBIH-nél kérheti arra az önálló névvel megjelölt fajtára, amelyet köztenyésztésbe kíván vonni. A védett őshonos állatfajták fajtaelismerésére és tenyésztő szervezetük elismerésére a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló 93/2008. (VII. 23.) FVM rendeletben előírtak az irányadók.

(2)6

(3) A fajta elismerésére irányuló eljárás része a tenyésztőszervezeti elismerési eljárásnak.

4. § (1) A kérelmezőnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, és igazolnia kell, hogy

a) megfelelő nagyságú állatállománnyal rendelkezik ahhoz, hogy végrehajtson egy fajtanemesítési programot, vagy ahhoz, hogy fenn tudjon tartani fajtát,

b) képes elvégezni a származási igazoláshoz szükséges tenyésztési adatok felvételét és a szükséges ellenőrzéseket, valamint

c) képes feldolgozni és elemezni az állatok teljesítményvizsgálati adatait, amelyek a fajtanemesítési vagy fenntartási program végrehajtásához szükségesek.

(2)7 A kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a) az állatfajt és a fajtát;

b) a hasznosítási típust és a tenyészcélt;

c) a tenyésztésen belüli tevékenységi kört;

d) a személyi feltételeket, a tenyésztésvezető nevének külön feltüntetésével és iskolai végzettségét igazoló okirat másolatával;

e) a tenyésztési programot;

f) a fajta besorolását;

g) arra való utalást, hogy van-e nemesítő;

h) az állatok, a tenyésztojás és a keltetőtojás jelölési módját, valamint az egyéb szaporítóanyag jelölési rendjét;

i) a rendelkezésre álló tenyész-, és árutermelő állomány létszámát és helyét, a tenyésztojás keltetők azonosítóját a kérelem benyújtása idején;

j) a fajta küllemi leírását, hibrid és keresztezési eljárás esetén a végterméket előállító, szaporító fokozatokra vonatkozóan is;

k) a kérelmező által meghatározott főbb, vagy gazdaságilag fontos paraméterek ismert vagy várható értékét, figyelemmel a szaporító fokozatokra is;

l) a törzskönyvi vagy tenyésztési főkönyvi szabályzatot, melynek általános előírásait az 1-6. számú mellékletek tartalmazzák, továbbá ló esetében annak az eredő törzskönyvnek a feltüntetését, amely törzskönyvi rendjének átvételére sor kerül;

m) a nyilvántartás és az igazolások rendjét;

n) a származásellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét.

(3)8 Ha a kérelmező egyéb vizsgálati szempontokat is megjelöl, a kérelemnek azokat is tartalmaznia kell.

(4) A kérelmező köteles beszerezni a tenyésztésvezető hozzájárulását érintett adatai kezeléséhez, amely hozzájárulást köteles a kérelemhez csatolni.

(5)9 A (2) bekezdés e) pontja szerinti tenyésztési programnak tartalmaznia kell:

a) a faj- és fajta megnevezését;

b) a nemesítési, keresztezési eljárást, valamint a vonalak megnevezését;

c) a megengedett immigrációt és a szelekció rendjét;

d) a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálat tárgyi feltételeit;

e) a nemesítés során alkalmazott teljesítményvizsgálatok rendjét, beleértve a vizsgálatok számát, illetve a populáció méretéhez viszonyított arányát, továbbá a tenyészértékbecslés módszerét;

f) a tenyészállat minősítés rendjét;

g) az apaállat mesterséges termékenyítési engedélyének feltételeit;

h) a szaporító anyag - baromfifajok esetében a tojás, a napos és ha szükséges a növendék állatcsoport - minőségi követelményeit.

(6) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez egyidejűleg mellékelni kell:

a) tenyésztő egyesület vagy szövetség esetén az alapszabály hiteles másolatát, a tagnyilvántartást, valamint a magyar bírósági nyilvántartásba vételt igazoló irat hiteles másolatát;

b) tenyésztő vállalkozás esetében az alapító okiratot (alapszabály, társasági szerződés) és a cégbírósági bejegyzés vagy a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;

c) a tenyésztésvezető szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló oklevél másolatát;

d) a származásigazolást aláírás mintával;

e) géntechnológiailag módosított fajták esetén a géntechnológiai hatóság által kiadott kibocsátási engedélyt.

(7) Az elismerést kérő tenyésztő szervezetnek a jelen rendeletben előírtak teljesítéséről saját szervezetén belül, vagy az adott tevékenységekre általa vagy más szervezetekkel együtt létrehozott szervezetei útján, illetve arra alkalmas más szervezetek megbízásával kell gondoskodnia. Ha az előírt feladatot nem a kérelmező látja el, azt a kérelemben külön meg kell jelölnie, és csatolnia kell a megbízandó szervezet nevét, címét, alapító okirat, egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány, továbbá a feladatok ellátására való alkalmasságát igazoló adatokat, valamint a megbízást és a feladatok ellátásának felelősségét szabályozó szerződést.

(8) Külföldi eredetű fajta esetén a (2) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell:

a) hiteles másolatban és magyar fordításban az adott ország illetékes hatósága által kiadott tenyésztőszervezeti elismerést, valamint az elfogadott tenyésztési programot, továbbá a kiállító szervezet nevét és címét, vagy

b) ha az adott ország ilyen elismerést nem ad ki, a származási ország illetékes hatóságának, ennek hiányában a fajta eredeti tulajdonosának, tenyésztőjének nyilatkozatát arról, hogy az adott országban érvényes szabályok szerint működik, továbbá

c) megállapodást, amely tartalmazza védett fajta esetén az adott fajta tenyésztésére és forgalmazására feljogosító engedélyt, a fajta eredeti tulajdonosától származó jogokat és kötelezettségeket, a kérelmező kizárólagosságát, és a fajtanév használatára vonatkozó rendelkezéseket.

5. § (1) Amennyiben különböző elismert tenyésztő szervezetek fajtáival történik keresztezés, a keresztezett állatok nyilvántartásáról, teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről az érintett tenyésztő szervezeteknek megállapodást kell kötniük, melyet a tenyésztési program részeként csatolni kell.

(2) Az érintett fajták tenyésztési programjában részletesen kell ismertetni az ajánlott keresztezési konstrukciókat. Összetett keresztezés esetén a felhasznált keresztezett tenyészállatokkal szemben támasztott teljesítmény- és törzskönyvi követelményeket a tenyésztési programban meg kell adni.

(3) Ha a fajta előállításához vagy a keresztezéshez valamely védett fajtát is felhasználtak, a kérelmezőnek rendelkeznie kell a védett fajta felhasználására vonatkozó, a védelmet élvezőtől kapott joggal, és az erről szóló megállapodással. Külföldi védett fajta esetén a védelmet élvezőtől hozzájárulást kell beszerezni a fajtanév használatához.

6. § (1)10 Védett külföldi fajta esetében, amennyiben a kérelmező a fajtaelismerésre, illetve fenntartásra irányuló teljesítményvizsgálaton kívül nem kíván teljesítményvizsgálatot, tenyészértékbecslést, illetve szelekciót végezni, a kérelmet és a tenyésztési programot egyszerűsített formában kell benyújtani, mely esetben a tenyésztési programnak nem kell tartalmazni a teljesítményvizsgálat tárgyi feltételeire a 4. § (5) bekezdésének d) pontjában előírtakat.

(2)11 Baromfi fajok esetében, amennyiben a tevékenység kizárólag import szülőpárok forgalmazására terjed ki, a kérelemnek nem kell tartalmaznia a 4. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakat.

7. §12 (1)13

(2)14 A NÉBIH a világfajták azon körének kivételével, ahol a tenyésztő szervezet végrehajtja a hasznosítási iránynak megfelelő tulajdonságra a teljesítményvizsgálatot, elvégzi a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot.

8. § (1) Az elismerési eljárás célja annak megállapítása, hogy a kérelmező által a kérelemben megadottak a valóságnak megfelelnek, a tenyésztési program megfelel a nemzetközi szakmai elvárásoknak, annak végrehajtása biztosított, a megvalósításhoz a személyi és tárgyi feltételek, valamint a megfelelő létszámú állatállomány rendelkezésre áll, továbbá a fajta jogi státusa rendezett.

(2)15 A NÉBIH a tenyésztő szervezeti elismerés iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelemben foglalt, fenntartani kívánt fajta tenyésztésének engedélyezése egy már elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet által fenntartott fajta fenntartását veszélyeztetheti.

(3)16 A NÉBIH három éven belül köteles lefolytatni a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot, amely során a fajtára jellemző értékmérő tulajdonságok reprodukálhatóságát vizsgálja. Amennyiben a kérelmező mulasztásából adódóan ez nem lehetséges, az eljárást megszünteti.

9. §17 A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot kérelemre, díjfizetés ellenében a NÉBIH akkor is elvégzi, ha azt a hazai tenyésztésben nem kívánják felhasználni.

10. § (1) A fajta nyilvántartásba vételét követően a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot akkor lehet megkezdeni, ha az Átv. 20. § (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a 7. számú mellékletben meghatározott létszámú állatállományt a fajta eléri.

(2)18 A NÉBIH a megfelelő számú adatot, illetve vizsgálati mintát biztosító állatlétszám eléréséig is köteles a tenyésztési főkönyv, illetve a törzskönyv adatait értékelni, a tevékenységet ellenőrizni.

11. § (1) Már nyilvántartásba vett fajták nevével újabb fajta elismerését kérelmezni nem lehet, kivéve, ha

a) a védett fajtát tulajdonosa értékesíti, és az új tulajdonos nyújtja be a kérelmet, vagy

b) a szabad fajta elismert tenyésztő szervezete megszűnik, illetve a fajta tenyésztéséről lemond.

(2)19 A fajtákat a kérelem benyújtását követően és az elismeréskor be kell sorolni, az alábbiak szerint:

a) a nemesítés végeredménye alapján:

aa) fajtatiszta, amennyiben az utódgeneráció a tenyésztési elvek figyelembevétele mellett a fajtába tartozó bármely hím és nőivarú állat párosításával előállítható,

ab) hibrid, amennyiben a végtermék előállítása speciális tenyészvonalak tervszerű párosításával történik. Nem lehet elismerést kérni olyan hibridekre, amelyeknél a párosítandó állatok köre csak fajtanévvel van megjelölve, illetve ha a speciális hibrid tenyészvonalak nem kerülnek kialakításra, és valójában fajtatiszta állatokkal végzik a keresztezést;

b) a nemesítés helye szerint:

ba) hazai, amennyiben a tenyésztési program hazai teljesítményvizsgálatra, tenyészértékbecslésre és szelekcióra épít, továbbá amelynek tenyészcélját, a nemesítésére és fenntartására irányuló tenyésztési módszerét Magyarországon dolgozták ki, vagy

bb) világfajta, amely esetében a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint, a fajta hazai nemesítését a magyar tenyésztő szervezet önállóan végzi,

bc) külföldi, amelynek tenyészcélját külföldön határozzák meg, és nemesítése meghatározó módon külföldön történik, teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés és szelekció lényeges elemei nem Magyarországon valósulnak meg;

c) a védettség alapján:

ca) védett fajta, amennyiben nemesítője ismert, szabadalommal vagy más jogi védelemmel rendelkezik,

cb) szabad besorolású fajta, amennyiben a ca) pontban foglalt feltételek nem állnak fenn, illetve ha az elismerésre történő bejelentést tenyésztő egyesület, vagy szövetség tette, és az elismerést követően a fajta fenntartás egyesületi vagy szövetségi formában történik.

(3) Külföldi fajta esetében a védettség szerinti besorolást az eredeti elismerési állapot alapján kell megtenni.

12. § (1)20 Az elismerésre bejelentett, a nyilvántartásba vett, illetve az elismert fajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatait a törzskönyvben vagy tenyésztési főkönyvben kell nyilvántartani, és azokat hitelesítés és adattárolás céljából a NÉBIH által előírt formában az Átv. 9. §-a szerint a NÉBIH-nél működtetett adatbanknak át kell adni.

(2)21 A tenyésztési adatok akkor válnak hitelessé, ha azokat a vonatkozó előírások szerint vezetik, a fajta nyilvántartásba vételét követően az adat felvételezést a NÉBIH ellenőrizte, és a NÉBIH az adatokat az országos állattenyésztési adatbázisba az ellenőrzést követően befogadta.

13. § (1)22 A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot a kódexben leírt módszer szerint kell elvégezni. A kódexben le nem írt vizsgálati módszert a vizsgálat megkezdése előtt, a kódex kidolgozására vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével a NÉBIH-nek írásban kell rögzítenie. A vizsgálatra beküldendő egyedszámot a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatnak az elismerésre bejelentett fajta azon generációjára kell kiterjednie, amely megfelel a fajta leírásának, a tenyészcélnak, és amely a fajtára jellemző első generáció.

(3) A besorolás szerint első generációnak minősül:

a) fajtatiszta fajták esetében a fajtába tartozó anyáktól és apáktól származó utódnemzedék;

b) hibridek esetében a szülő, illetve végtermék generáció.

(4)23 A kérelmező köteles gondoskodni arról, hogy a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatokhoz szükséges 8. számú melléklet szerinti minta a NÉBIH által készített és a kérelmezővel egyeztetett, elismerési vizsgálati tervben rögzített határidőre térítésmentesen a NÉBIH rendelkezésére álljon.

(5)24 Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdés szerinti mintát meghatározott időre és módon nem biztosítja, a NÉBIH a fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálatot megszünteti és a kérelmet elutasítja.

(6)25 A géntechnológiailag módosított fajták elismerésére irányuló kísérleti teljesítményvizsgálatot a NÉBIH a géntechnológiai hatóság által kiadott kibocsátási engedélyben előírt feltételek figyelembevételével végzi.

14. § (1)26 A fajta elismerésére, valamint a fajta elismerésének fenntartására irányuló teljesítményvizsgálatot a NÉBIH saját telephelyein, vagy ennek hiányában megfelelő és független, erre kijelölt telepeken végezheti. Ez utóbbi esetben a NÉBIH erre vonatkozó megállapodást köt a telep üzemeltetőjével.

(2)27 Az elismerésre, valamint az elismerés fenntartására irányuló teljesítményvizsgálatok elvégzéséért, a teljes felmerült költségek figyelembevételével a kérelmezőnek a NÉBIH részére külön jogszabályban foglaltak szerint díjat kell fizetnie.

(3) Ha a fajta vizsgálata a 9. § alapján történik, a vizsgálat teljes költsége a kérelmezőt terheli, ebben az esetben a kérelmezőnek joga van az eredmények közzétételétől elzárkózni.

15. §28 (1)29 A NÉBIH az előírásoknak megfelelő kérelem és az Átv. 20. § (2) bekezdésének való megfelelés esetén a tenyésztő szervezetet az adott fajta vonatkozásában, az Átv. 22. § (1) bekezdése szerint határozatban visszavonásig elismeri. Ezzel egyidejűleg az adott fajta vonatkozásában a NÉBIH

a) megfelelő kérelem esetén, amennyiben még a fajta elismerésére irányuló teljesítményvizsgálati eredmény nem áll rendelkezésre, ideiglenes forgalmazási engedélyt ad ki a kérelemben szereplő állományok vonatkozásában;

b) megfelelő kérelem, illetve a fajta elismerésére irányuló vizsgálat eredményének birtokában elismerést ad ki.

(2)30 Az Átv. 21. § (2) bekezdése alapján ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet elismerését, valamint az adott fajta ideiglenes forgalmazási engedélyét három évre adja ki a NÉBIH.

(3)31 A fajtaelismerés megtörténtét a NÉBIH-nél erre a célra rendszeresített nyilvántartó könyvbe kell bevezetni.

(4) A tenyésztő szervezeti elismerést követően az elismert tenyésztő szervezet felelős az elismerés alapjául szolgáló tenyésztési program maradéktalan végrehajtásáért.

(5)32 Az (1) és (2) bekezdés szerinti elismerést követően a NÉBIH közzé teszi:

a) a fajtafenntartóként elismert tenyésztő szervezet nevét, címét;

b) az elismert fajta nevét és az állatfajt;

c) a fajta besorolását;

d) a bejelentő által javasolt hasznosítási irányt;

e) a vizsgálatról készített jelentés hozzáférhetőségének helyét és idejét.

(6)33 Az Átv. 24. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyáshoz a kérelmet a NÉBIH-hez kell benyújtani.

16. § (1)34 Az elismerés fenntartásához szükséges felülvizsgálatok, ellenőrzések és a 9. számú melléklet szerinti teljesítményvizsgálatok elvégzéséről a NÉBIH gondoskodik a Felülvizsgálati Szabályzatban, valamint a Fajtaelismerési Szabályzatban leírtak figyelembevételével. Az elismerés fenntartása érdekében a hibridek, a védett fajtatiszta fajták, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetekben kell ezt a teljesítményvizsgálatot végezni.

(2) A felülvizsgálatok és az ellenőrzések kiterjednek az elismerés alapján végzett tevékenységekre, a fajtára, a tenyésztési programra és az elismert tenyésztő szervezet tevékenységére.

(3)35 Az Átv. 9. §-a szerinti adatbankba átadott törzskönyvi és teljesítményvizsgálati adatok alapján a NÉBIH statisztikai módszerekkel ellenőrzi az adat-felvételezés mennyiségi és minőségi mutatóit, a tenyészértékbecslést és a szelekció intenzitását.

17. § (1)36

(2)37 Az Átv. 23. § (1) bekezdése szerinti esetben a felfüggesztő határozatban meg kell jelölni azokat a feladatokat, amelyeket pótolni kell, továbbá azok teljesítésének határidejét, valamint a tenyész- és szaporítóanyag forgalmának korlátozására vonatkozó szabályokat. A felfüggesztés az adatfelvételezési és nyilvántartási tevékenységet nem érinti.

(3)38 Az elismerés visszavonására, illetve a fajta nyilvántartásból való törlésére irányuló határozatban az NÉBIH meghatározza a fajta még meglévő állományának hasznosítási módját azon tenyésztő szervezet számára, akitől az engedély visszavonásra kerül.

(4)39 Az elismert tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy az elismerés visszavonása esetén az újabb szervezet elismeréséig a tenyésztő szervezeti feladatokat a NÉBIH látja el, vagy az átmeneti időszakban a feladat ellátásával, szerződés keretében, más arra alkalmas szervezetet bíz meg.

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a tenyésztő szervezetkénti elismerés, továbbá egyes tenyészállatokra vonatkozó törzskönyv, valamint tenyésztési főkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályairól szóló 30/1994. (VI. 28.) FM rendelet, valamint a fajtaelismerés rendjéről szóló 31/1994. (VI. 28.) FM rendelet.

(2)-(3)40

(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 77/504/EGK irányelve (1977. július 25.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól;

b) a Tanács 89/361/EGK irányelve (1989. május 30.) a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről.

(5) Ez a rendelet a következő uniós aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 84/247/EGK határozata (1984. április 27.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy létrehozó tenyésztő egyesületek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról;

b) a Bizottság 84/419/EGK határozata (1984. július 19.) a szarvasmarhák törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról;

c) a Bizottság 89/501/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról;

d) a Bizottság 89/502/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények megállapításáról;

e) a Bizottság 89/503/EGK határozata (1989. július 18.) a fajtatiszta tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról;

f) a Bizottság 89/504/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról;

g) a Bizottság 89/505/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról;

h) a Bizottság 89/506/EGK határozata (1989. július 18.) a hibrid tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról;

i) a Bizottság 90/254/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szervezetekre és szövetségekre vonatkozó alkalmassági szempontok megállapításáról;

j) a Bizottság 90/255/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyvbe történő bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról;

k) a Bizottság 90/258/EGK határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermája, petesejtjei és embrióik tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról;

l) a Bizottság 92/353/EGK határozata (1992. június 11.) a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő egyesületek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról;

m) a Bizottság 2005/379/EK határozata (2005. május 17.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól, azok spermájáról, petesejtjeiről és embrióiról kiállított származási bizonyítványról és az abban feltüntetendő adatokról.

1. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

A fajtatiszta szarvasmarhafélék, juh, kecske, sertés, lófélék, házinyúl, prémesállat, emu, strucc, valamint vadászható emlős vadfajok zárttéri, élelmiszertermelési célú tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. A törzskönyv vezetésének szabályai

1.1. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

1.2.41 A törzskönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat - az egységesség érdekében - a NÉBIH adja ki és tartja nyilván.

1.3.42 A törzskönyvet a NÉBIH évente hitelesíti.

2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A törzskönyvnek minden bejegyzett állatra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét;

2.1.2. a tenyészállat születésének időpontját, ha ez nem ismert, akkor az „ismeretlen” bejegyzést;

2.1.3. a tenyészállat ivarát, azonosítóját, ismertetőjelét;

2.1.4. a tenyészállat szüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit, ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzést;

2.1.5. a tenyészállatok nagyszüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit, ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzést;

2.1.6. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál a genetikai szülőket, azok azonosítóját, ismertetőjeleit és vércsoportját;

2.1.7. tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás által ismert összes teljesítményvizsgálati és tenyészérték-megállapítási eredményét;

2.1.8. a kiesés időpontját és amennyiben az ismert, annak okát;

2.1.9. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját.

2.2. A törzskönyvnek tartalmaznia kell főtörzskönyvi részt. A törzskönyv a tenyésztő szervezet elhatározása alapján tartalmazhat melléktörzskönyvi részt.

2.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az állatok sorolhatók be, amelyek bejegyezhetők, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve. Kizárólag nőivarú állatok esetében a főtörzskönyvi részbe azok az egyedek is bejegyezhetők, amelyek anyja és anyai nagyanyja melléktörzskönyvi részbe sorolt, de apját, valamint anyai és apai nagyapját a főtörzskönyvi részbe sorolták.

2.2.2. A főtörzskönyvi résznek több, az állatok teljesítménye szerinti osztályt kell tartalmaznia, és csak a törzskönyvi szabályzatban meghatározott ismérvek alapján lehet az egyes egyedeket ezen osztályok valamelyikébe besorolni.

2.2.3. A törzskönyvet vezető elismert tenyésztő egyesület vagy szövetség elhatározhatja melléktörzskönyvi rész nyitását, a 2.2.1. pont feltételeinek meg nem felelő egyedek részére.

A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie

2.2.3.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;

2.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek;

2.2.3.3. a törzskönyvben megállapított teljesítménynek.

2.2.4. A bejegyzés vonatkozhat olyan állatokra, amelyek

2.2.4.1. megfelelnek a fajta küllemi jegyeinek, de ismeretlen származásúak;

2.2.4.2. a tenyésztő szervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.

2.2.5. A melléktörzskönyvi rész szintén tartalmazhat az állatok teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat. Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

2.3. A törzskönyvi osztályba sorolást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell végezni.

2.4. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

2.5. A törzskönyv a tenyésztő egyesületnél, illetve szövetségnél vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető és nem selejtezhető.

2.6.43 A törzskönyvi adatok egy példányát az előírt formában a NÉBIH-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni, ott tárolni és biztosítani kell az adatok védelmét.

2.7.44 A törzskönyvi adatokat a NÉBIH hitelesíti

2.7.1. az ellenőrzés,

2.7.2. a törzskönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint

2.7.3. az adatok központi adatbankba történő befogadása után.

3. A fajtánkénti törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

3.1. a tenyészállatok és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidőn belüli megjelölését;

3.2. fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és az ellési vagy fialási dátumoknak az elismert tenyésztő szövetséghez vagy egyesülethez meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.3. a tenyésztő üzemekben, a tenyésztőnél a törzskönyvbevétel alapjaként

3.3.1. az alapbizonylatok készítését, a tenyészállatok azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési vagy termékenyítési dátumokról, az ellési vagy fialási dátumokról,

3.3.2. embrióátültetésből származó tenyészállatokról készített kiegészítő feljegyzések készítésének módját a genetikai szülőkről, a recipiensről és az embrióról, a termékenyítés időpontjáról, az embriónyerés és átültetés időpontjáról és az embrióátültetési intézmény nevéről, címéről;

3.4. a származás ellenőrzés módját;

3.5. a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolásnak legalább tartalmazni kell

1.1. a sorszámot;

1.2. az elismert tenyésztő egyesület vagy szövetség nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;

1.3. a tenyészállat születési dátumát (a hal esetében a korosztályt), fajtáját és ivarát;

1.4. a tenyészállat megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;

1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;

1.6. a tenyészállat származását, szülei és nagyszülei törzskönyvi számát;

1.7. a tenyészállat és szülei, valamint nagyszülei legújabb teljesítményvizsgálati és tenyészérték megállapítás eredményeit;

1.8. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál genetikai szüleit, valamint azok vércsoportjait is;

1.9. a kiállítás helyét és időpontját;

1.10. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;

1.11.45 a teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket lebonyolító és a közzétevő NÉBIH megnevezését.

2.46 A származási igazolások sorszámát, illetve az azonosításhoz és nyilvántartáshoz szükséges legfontosabb adatokat a NÉBIH-hel közölni kell.

3.47 Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén a NÉBIH a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.

4.48 A külföldi értékesítés céljára és a lovak számára kiállított származási igazolást a NÉBIH által hitelesíttetni kell.

5. A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás helyén mindig rendelkezésre kell állnia.

6. A származási igazolás nem másolható. Másolatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki.

2. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

Az önálló névvel elismert keresztezési, illetve hibridizációs programokban részt vevő szarvasmarhafélék, juh, kecske, sertés, házinyúl és prémesállat gazdasági célú, valamint vadászható emlős vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére vonatkozó tenyésztési főkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. A tenyésztési főkönyv vezetésének szabályai

1.1. Egy elismert tenyésztési program számára csak egy főkönyv vezethető.

1.2.49 A főkönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat az egységesség érdekében a NÉBIH adja ki, és tartja nyilván.

1.3.50 A főkönyvet a NÉBIH évente hitelesíti.

2. A főkönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A főkönyvnek minden bejegyzett állatra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét;

2.1.2. a tenyészállat születésének időpontját, ha ez nem ismert, akkor az „ismeretlen” bejegyzést;

2.1.3. a tenyészállat ivarát, azonosítóját, ismertetőjelét;

2.1.4. a tenyészállat szüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit, ha azok nem ismertek, akkor az „ismeretlen származású” bejegyzést;

2.1.5. az embrióátültetésből származó tenyészállatoknál a genetikai szülőket, azok azonosítóját, ismertetőjeleit és vércsoportját;

2.1.6. az elismert tenyésztő vállalkozás által ismert összes teljesítményvizsgálati és tenyészérték megállapítási eredményt, valamint az utolsó szaporasági és végtermékteszt helyét, időpontját és részletes eredményeit;

2.1.7. a kiesés időpontját, és amennyiben ismert, ennek okát;

2.1.8. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját.

2.2. A tenyésztő vállalkozás elhatározhatja, hogy olyan, a kérdéses állományban született és felnevelt, illetőleg tenyésztési és állat-egészségügyi szempontból ismert tenyészetből származó tenyészállatok is bejegyezhetők a főkönyvbe, amelyek születési időpontja vagy szülei ismeretlenek; az ilyen állatok számára a főkönyvben külön részt kell létesíteni.

2.3. A főkönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más, olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

2.4. A főkönyv a tenyésztő vállalkozásnál vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető és nem selejtezhető.

2.5.51 Az adatok egy példányát az előírt formában a NÉBIH-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni, ott tárolni, és biztosítani annak adatvédelmét.

2.6.52 A főkönyvi adatokat a NÉBIH hitelesíti

2.6.1. ellenőrzés,

2.6.2. a főkönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint

2.6.3. az adatok központi adatbankba történő befogadása után.

3. A főkönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

3.1. a tenyészállatok és utódaik meghatározott határidőn belüli megjelölését;

3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és az ellési vagy fialási dátumoknak a meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.3. a tenyésztő üzemekben a főkönyvbevétel alapjaként

3.3.1. az alapbizonylatok készítését, a tenyészállatok azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési vagy termékenyítési dátumokról, az ellési vagy fialási dátumokról,

3.3.2. embrióátültetésből származó tenyészállatokról készített kiegészítő feljegyzéseket a termékenyítés időpontjáról, a genetikai szülőkről, a recipiensről és az embrióról, a termékenyítés időpontjáról, az embriónyerés és -átültetés időpontjáról, az embrióátültetési intézmény nevéről, címéről;

3.4. a származás ellenőrzés módját;

3.5. a felelősséget a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért és a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolás az elismert tenyésztő vállalkozás által a keresztezési program vagy hibrid tenyészállat adatairól a főkönyv alapján kiállított közokirat.

2. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell

2.1.53 a NÉBIH által adott sorszámot;

2.2. az elismert tenyésztő vállalkozás nevét, a főkönyv megnevezését és a részbesorolást;

2.3. a tenyészállat születési dátumát, fajtáját vagy vonalát és ivarát;

2.4. a tenyészállat megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint főkönyvi számát;

2.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;

2.6. a meghatározott vonalhoz vagy származáshoz tartozást;

2.7. az utolsó szaporasági és végtermékteszt helyét, idejét és eredményét;

2.8. embrióátültetésből származó tenyészállatoknál genetikai szüleit és azok vércsoportjait is;

2.9. a kiállítás helyét és időpontját;

2.10. a szakmai munkáért felelős személy aláírását, és a tenyésztő vállalkozás bélyegzőlenyomatát;

2.11.54 a teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket lebonyolító és közzétevő NÉBIH megnevezését.

3.55 A származási igazolások sorszámát, illetve az azonosításhoz és nyilvántartáshoz szükséges legfontosabb adatokat a NÉBIH-nél be kell jelenteni.

4. Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.

5.56 A külföldi értékesítés céljára kiállított származási igazolást a NÉBIH által hitelesíttetni kell.

6. A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás helyén mindig rendelkezésre kell állnia.

7. A származási igazolás nem másolható. Másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki.

3. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

A fajtatiszta baromfira vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. A törzskönyv vezetésének szabályai

1. Fogalmak

1.1. rész-szervezet, -vállalkozás: a törzskönyv III. osztályába tartozó állománycsoportot tartó, keltetőtojásokat előállító szervezet, vállalkozás. Az elismert tenyésztő szervezettől származó, ilyen tenyészállományokat termeltető rész-szervezetnek, -vállalkozásnak minősül;

1.2. tenyésztés: a baromfiállományok tenyészállat- és szaporítóanyag-előállítása;

1.3. szaporítóanyag felhasználás: a keltető- és tenyésztojás mesterséges keltetése baromfikeltető-állomáson;

1.4. forgalmazás: a tenyészállat, szaporítóanyag és naposbaromfi átadása, átvétele.

2. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

3.57 Az egyes fajták, tenyésztő egyesületek, illetve szövetségek tenyészeteik és a részvállalkozások tenyészetazonosítóját - az egységesség érdekében - a NÉBIH adja ki, és tartja nyilván.

4.58 A tenyésztő szervezeten belül a telepazonosító megjelöléseket a NÉBIH adja ki a tenyésztő szervezet javaslata alapján.

5.59 A NÉBIH a II. és III. osztályba tartozó állományokat tenyésztésbevétel előtt és a tenyészidőszak végén felülvizsgálja.

6.60 A törzskönyveket a NÉBIH évenként hitelesíti az állományok felülvizsgálata és a központi adatbankba beküldött adatok alapján.

7. A törzskönyv három osztályra tagolódik

7.1. elit vagy magasabb szaporítási fokozat állományainak adatai: I. osztály;

7.2. törzsállományok - elit állományoktól származó - adatai: II. osztály;

7.3. szaporítóállományok - törzsállományoktól származó - adatai: III. osztály.

8. A fajtánként vezetett törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

8.1. a törzskönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét;

8.2. a bizonylatok rendjét;

8.3. a tenyészállatok és a szaporítóanyag megjelölésének módját és idejét;

8.4. a származásnyilvántartás, az igazolások kiállításának és kiadásának rendjét;

8.5. az állományok azonosítóinak rendjét;

8.6. a rész-szervezetekben termelő tenyészállat-állományok adatszolgáltatási rendjét;

8.7. a nyilvántartásért felelős személyt.

9. A törzskönyvnek minden bejegyzett állományra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

9.1. az elismert tenyésztő egyesület és szövetség, illetve részvállalkozás nevét, azonosító számát;

9.2. a fajta nevét;

9.3. a tenyésztő telep azonosító megjelölését;

9.4. a törzskönyvi osztály megjelölését;

9.5. az állomány azonosítóját;

9.6. az állomány származását;

9.7. az állomány termelési időszakát;

9.8. az állomány összesített jellemző értékmérő mutatóit (hús- és tojástermelés, életképesség, keltethetőség, egyéb jellemző tulajdonságok);

9.9. az értékesített tenyészállat és szaporítóanyag mennyiségét;

9.10. a kiadott tenyésztojás és naposállat származási igazolások nyilvántartását;

9.11. az alkalmazott állat-egészségügyi kezeléseket.

10. A törzskönyv a tenyésztő szervezetnél vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető és nem selejtezhető.

11. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

12.61 A 7. pontban részletezett állományok 9. pontban felsorolt adatait a NÉBIH-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni a termelési időszak zárását követő harminc napon belül. Az adatok védelmét és titkosságát a NÉBIH biztosítja.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A tenyésztés és forgalmazás során a keltető és tenyésztojást a termelőnek olyan azonosító jelzéssel kell ellátnia, hogy annak azonossága, származása hitelt érdemlően megállapítható legyen.

2. Származási igazolást kell kiállítani az elismert tenyésztő egyesület, illetve szövetség törzskönyvében I., II. törzskönyvi osztályban nyilvántartott állománytól keltetésre kerülő valamennyi tojásról, az azonosító jelzés megjelölésével, valamint ezekből a tojásokból kikelt naposbaromfiról.

2.1. Származási igazolást kiállítani csak az engedélyezett tenyésztő szervezet tenyésztési programjában megadott szaporítóanyag, napos- és növendékbaromfi minőségét jellemző mutatóknak megfelelő szaporítóanyagról, tenyész-, napos- és növendékbaromfiról szabad.

3. Nem kell származási igazolást kiállítani

3.1. a tenyésztojásból nem tenyészállat előállítás céljából keltett naposbaromfi csoportról;

3.2. a keltetőtojásból keltetett naposbaromfi csoportról.

4.62 Tenyészállatok és szaporítóanyagok külföldre történő értékesítése esetén a NÉBIH a származási igazolást hitelesíti.

5.63

6. A származási igazolás kiállításának előírásai

6.1. a származási igazolásnak tenyésztojás esetében legalább tartalmaznia kell

6.1.1. a sorszámot;

6.1.2. a tenyésztojást termelő állomány I/9.1-I/9.6. pontban megjelölt azonosítóit, a szaporítási fokozatot, a mennyiséget, a termelés idejét, a tojáson alkalmazott jelölést;

6.1.3. a kiállító azonosítóját;

6.1.4. a tenyésztojás átvevőjének azonosítóját;

6.1.5. a kiállítás helyét, dátumát, aláírásokat.

6.2.64 A származási igazolásnak tenyészbaromfi esetében legalább tartalmaznia kell:

6.2.1. a sorszámot;

6.2.2.65 a tenyésztő szervezet nevét, NÉBIH által kiosztott azonosítóját;

6.2.3. az állomány tartójának nevét, tenyészetkódját, tenyészet címét;

6.2.4. az állomány adatait (faj, fajta, szaporítási fokozat, ivaronkénti létszám);

6.2.5. az állomány származására vonatkozó adatokat:

- ha az állomány belföldi keltetésből származik, a keltető tenyészetkódját, a kelési dátumot, a szülőállomány törzsállomány azonosító számát, import tojásból történt keltetés esetén az INTRA/KÁBO számot,

- ha az állomány naposállatok importjából származik, a beérkezés dátumát és az INTRA/KÁBO számot,

- ha az állomány korábban létrehozott állományok szétbontásából vagy összevonásából származik, a korábbi állomány(ok) törzsállomány azonosító számát;

6.2.6.66 az igazolás hatályosságának dátumát;

6.2.7. a kiállítás időpontját és a kiállító aláírását.

7-8.67

9.68 A származási igazolást három példányban kell kiállítani, azonos sorszámmal. Az első példány a tenyészállat, illetve a tenyésztojás átvevőjét illeti, a második példányt az átvevő megküldi a NÉBIH részére, a harmadik példányt a kiállítónál kell megőrizni.

A BIR rendszer által képzett törzsállomány azonosító számot a tenyésztési hatóság a származási igazolás adatainak ellenőrzése és hitelesítése után adja ki a tartó részére, és erről értesíti a tenyésztő szervezetet. A tartónak minden termelési ciklus indításakor, az állomány termelésbe állítását követően hét napon belül értesítenie kell a tenyésztési hatóságot a beólazás dátumáról és a beólazott darabszámokról. A törzsállományok más tenyészetbe történő szállítását a tartónak hét napon belül be kell jelentenie a tenyésztési hatóságnak, a szállítólevelek sorszámának megadásával.

10.69 Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén a NÉBIH a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.

4. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

A keresztezési, illetve hibridizációs programban részt vevő baromfira vonatkozó tenyésztési főkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. A főkönyv vezetésének szabályai

1. A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott fogalmakat a hibrid és keresztezési program állományaira is alkalmazni kell.

2. Egy fajta számára csak egy főkönyv vezethető.

3.70 Az egyes fajták, tenyésztő vállalkozások, tenyészeteik és a részvállalkozások tenyészetazonosítóját - az egységesség érdekében - a NÉBIH adja ki, és tartja nyilván.

4.71 A tenyésztő vállalkozáson belül a telepazonosító megjelöléseket a NÉBIH adja ki a tenyésztő szervezet javaslata alapján.

5.72 A főkönyveket a NÉBIH évenként hitelesíti az állományok felülvizsgálata és a központi adatbankba beküldött adatok alapján. (A NÉBIH az I., II. és III. osztályba tartozó állományokat a „Felülvizsgálati Szabályzat” szerint felülvizsgálja.)

6. A főkönyv három osztályra tagolódik:

6.1. a dédszülő vagy vonalakat alkotó állományok adatai I. osztály;

6.2. nagyszülő vonalak - csak az I. osztályba tartozó állományoktól származhatnak - adatai II. osztály;

6.3. tovább nem szaporítható utódokat előállító szülőpárállományok - II. osztályba tartozó állományoktól származnak - adatai III. osztály.

7. A fajtánkénti főkönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell

7.1. a főkönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét;

7.2. a bizonylatok rendjét;

7.3. a tenyészállatok és a szaporítóanyag megjelölésének módját és idejét;

7.4. a származás nyilvántartás, az igazolások kiállításának és kiadásának rendjét;

7.5. az állományok azonosítóinak rendjét;

7.6. a részvállalkozásokban termelő tenyészállat állományok adatszolgáltatási rendjét;

7.7. a nyilvántartásért felelős személyt.

8. A főkönyvnek minden bejegyzett állományra legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

8.1. az elismert tenyésztő vállalkozás, illetve részvállalkozás nevét, azonosító számát;

8.2. a fajta nevét;

8.3. a tenyésztő telep azonosító megjelölését;

8.4. a főkönyvi osztály megjelölését;

8.5. az állomány azonosítóját;

8.6. az állomány származását;

8.7. az állomány termelési időszakát;

8.8. az állomány összesített jellemző értékmérő mutatóit (hús- és tojástermelés, életképesség, keltethetőség, egyéb jellemző tulajdonságok);

8.9. az értékesített tenyészállat és szaporítóanyag mennyiségét;

8.10. a kiadott tenyésztojás és naposállat származási igazolások nyilvántartását;

8.11. az alkalmazott állat-egészségügyi kezeléseket.

9. A főkönyv a tenyésztő vállalkozásnál vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető, és nem selejtezhető.

10. A főkönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

11.73 A 7. pontban részletezett állományok 9. pontban felsorolt adatait a NÉBIH-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni a termelési időszak zárását követő harminc napon belül. Az adatok védelmét és titkosságát a NÉBIH biztosítja.

12. A tenyésztő vállalkozásnak import állomány vonatkozásában az eredeti külföldi származási igazolás alapján kell kiállítania - az elismerési kérelemben megjelölt módon - az állomány hazai forgalmazása esetén a származási igazolást.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

A származási igazolás kiállítására a 3. számú melléklet II. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

5. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

A hal esetén a törzskönyv, illetve a főkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. Törzskönyv, illetve főkönyv vezetésének szabályai

1.1. Egy fajta, illetve hibrid számára csak egy törzskönyv, illetve főkönyv vezethető.

1.2.74 A törzskönyv, illetve főkönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat - az egységesség érdekében - a NÉBIH adja ki, és tartja nyilván.

1.3.75 A törzskönyvet, illetve főkönyvet a NÉBIH évente hitelesíti.

2. A törzskönyv, illetve főkönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A törzskönyvnek, illetve főkönyvnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét,

2.1.2. a tenyésztelep helyét,

2.1.3. a fajta, illetve a hibrid nevét,

2.1.4. az állomány létszámát, ikrás, tejes,

2.1.5. a tenyészállatok egyedeinek jelölését, egyedi jelölés esetén chip-jel számát,

2.1.6. a fajta küllemi leírását, pikkelyezettség, szín, profil index,

2.1.7. tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás által ismert összes teljesítményvizsgálat eredményét;

2.2. A törzskönyv, illetve főkönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

2.3. A törzskönyv, illetve főkönyv a tenyésztő egyesületnél, szövetségnél vagy tenyésztő vállalkozásnál vezethető és nem selejtezhető.

2.4.76 A törzskönyvi, illetve főkönyvi adatok egy példányát az előírt formában a NÉBIH-nél vezetett központi adatbanknak kell átadni, ott tárolni és biztosítani kell az adatok védelmét.

2.5.77 A törzskönyvi, illetve főkönyvi adatokat ellenőrzés, a törzskönyvek, illetve főkönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint az adatok központi adatbankba történő befogadása után a NÉBIH hitelesíti.

2.7. A törzskönyvben, illetve főkönyvben fel kell tüntetni felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolásnak legalább tartalmazni kell

1.1. a sorszámot;

1.2. az elismert tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás nevét;

1.3. a halfaj nevét;

1.4. a fajta nevét;

1.5. a korosztály nevét;

1.6. a szaporítás, vagy utolsó nevelés helyét;

1.7. a vásárló nevét, címét;

1.8. az értékesítés időpontját;

1.9. a kiadott mennyiséget;

1.10. a kiállítás helyét és időpontját;

1.11. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;

1.12.78 a teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket lebonyolító és a közzétevő NÉBIH megnevezését.

2.79 A származási igazolások sorszámát, illetve az azonosításhoz és nyilvántartáshoz szükséges legfontosabb adatokat a NÉBIH-hel közölni kell.

2.1.80 Az adatátvétel során észlelt valótlan adatközlés esetén a NÉBIH a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.

3. A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás helyén mindig rendelkezésre kell állnia.

4. A származási igazolás nem másolható. Másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki.

6. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

A méh esetén törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. Törzskönyv vezetésének szabályai

1.1. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

1.2.81 A törzskönyv fajtakódját és az ehhez tartozó tenyészetszámokat - az egységesség érdekében - a NÉBIH adja ki, és tartja nyilván.

1.3.82 A törzskönyvet a NÉBIH évente hitelesíti.

2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A törzskönyvnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét,

2.1.2. a tenyésztelep helyét,

2.1.3. a fajta nevét,

2.1.4. az állomány létszámát,

2.1.5. a nemzedék számát,

2.1.6. az anyja törzskönyvi számát,

2.1.7. az anya jelét,

2.1.8. a kelés, kihelyezés, petézés selejtezés dátumát.

2.2. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

2.3. A törzskönyv a tenyésztő egyesületnél, illetve szövetségnél vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető és nem selejtezhető.

2.4.83 A törzskönyvi adatokat ellenőrzés, a törzskönyvek évenkénti felülvizsgálata, valamint az adatok központi adatbankba történő befogadása után a NÉBIH hitelesíti.

2.5. A törzskönyvben fel kell tüntetni felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolásnak legalább tartalmazni kell

1.1. az elismert tenyésztő szervezet nevét,

1.2. a pároztató számát,

1.3. az anya törzskönyvi számát,

1.4. a betelepítés idejét,

1.5. a sorozat számát,

1.6. a petézés kezdetét,

1.7. a méhanya nevelő telep üzemelési engedély számát,

1.8. a kiadott mennyiséget,

1.9. a vásárló nevét, címét,

1.10. a kiállítás helyét és időpontját,

1.11. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát.

7. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez

Az egyes fajok fajtáinak elismeréséhez szükséges legkisebb létszámok84

1.85 Szarvasmarhafélék

1.1. Hazai fajták esetében 1000 A és B törzskönyves tehén

1.2. Külföldi és világfajták esetében 100 A és B törzskönyves tehén.

2. Sertés

2.1. Hazai fajták esetén

2.1.1. Fajtatiszta fajták: 1000 tkv-i ellenőrzés alatt álló koca.

2.1.2. Hibridek: 1000 tkv-i ellenőrzés alatt álló szülőpárkoca legalább 3 üzemben. Az egyes üzemek létszáma lehetővé kell tegye a Teljesítményvizsgálati Kódex szerinti teszt beszállítás feltételeit.

2.2. Külföldi és világfajták

2.2.1. Fajtatiszta fajták: 50 tkv-i ellenőrzés alatt álló koca.

2.2.2. Hibrid: 1000 tkv-i ellenőrzés alatt álló szülőpárkoca legalább 3 üzemben. Az egyes üzemek létszáma lehetővé kell tegye a Teljesítményvizsgálati Kódex szerinti teszt beszállítás feltételeit.

3. Juh

3.1. Hazai fajták esetén: 1000 A. és B. törzskönyves anya.

3.2. Külföldi és világfajták esetén: 75 A. és B. törzskönyves anya, mivel az előállítást és szaporítást külföldi szervezet végzi.

4. Ló, szamár

4.1. Hazai fajták esetén: 300 főtörzskönyves kanca.

4.2. Világfajták esetén: 50 főtörzskönyves kanca.

4.3. Külföldi fajták esetén 10 főtörzskönyves kanca és 1 mén.

5. Tyúk

5.1. Hazai fajták esetén

5.1.1. Tojó és brojler tyúk fajták esetén minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

5.1.2. Kettőshasznosítású tyúkfajták esetén minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

5.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben a fajta immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

6. Lúd

6.1. Hazai fajták esetén

Minimum 240 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gúnár.

6.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

7. Kacsa

7.1. Hazai fajták esetén

Minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gácsér.

7.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

8. Pézsma kacsa (barbarie)

Az alapvonalak szerint minimum 250 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gácsér.

8.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

9. Mulard

9.1. Hazai fajták esetén

Az alapvonalak szerint minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú gácsér.

9.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

10. Pulyka

10.1. Hazai fajták esetén

Minimum 200 I. törzskönyvi osztályba sorolt tojó és a megfelelő létszámú bak.

10.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

11. Gyöngytyúk

11.1. Hazai fajták esetén

Minimum 120 I. törzskönyvi osztályba sorolt tyúk és a megfelelő létszámú kakas.

11.2. Külföldi és világfajták esetén, amennyiben immigrációra épül, meghatározott állomány létszám megléte nem feltétel.

12. Nyúl

12.1. Hazai fajták esetén

12.1.1. Fajtatiszta fajták: 120 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyanyúl és a megfelelő létszámú bak.

12.1.2. Hibridek: 120 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyanyúl vonalanként.

12.2. Külföldi és világfajták esetén 300 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőpár anyanyúl.

13. Hal

13.1. Hazai fajták esetén

13.1.1. Fajtatiszta fajták: 25 ikrás és 25 tejes törzskönyvi ellenőrzés alatt álló elit szülőpár

13.1.2. Hibridek: 25 ikrás és 25 tejes törzskönyvi ellenőrzés alatt álló elit szülőpár vonalanként.

8. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez86

A fajtaelismerésre irányuló teljesítményvizsgálathoz szükséges adatok és egyedszámok

Sertés

Fajtatiszta: 3 év teljesítmény-vizsgálati adatai

Hibridek és legalább három-fajtás keresztezések

Reprodukciós teszt: 2000 fialás/év

Hízékonysági és vágási végtermék teszt a reprodukciós tesztbe vont üzemekből származó végtermékek alapján, évente, négy ismétlésben, a megadott ütemterv szerint (4x16 egyeddel) összesen a 3 év alatt 192 egyed beszállításával.

Juh

Hízékonysági és vágási teljesítmény-vizsgálatok

- hús típusú fajták esetén 3 év teszt adatai;

- gyapjú-hús; hús-gyapjú; szapora; tej típusú fajták esetén 2 év teszt adatai.

A központi vizsgálatok során a fajták tenyésztési programban megjelölt célja szerint kell a teszt egyedeket fajtatisztán, vagy keresztezési végtermékeik vizsgálatával tesztelni.

- évente 10-10 jerke és kosbáránnyal,

- évente nemenként a vizsgált állományból 5-5 bárány vágása és csontozása.

Baromfi

Fajonként és hasznosítási irányonként minimum 150 egyedet, illetve a teljesítményvizsgálati kódex előírásainak megfelelő létszámot kell biztosítani annak érdekében, hogy statisztikailag értékelhető legyen. Fajonként (tyúkfélék, lúd, kacsafélék és pulyka) és típusonként egy-egy végtermék központi teljesítményvizsgálatot kell elvégezni.

Nyúl

Egy végtermék üzemi teljesítményvizsgálat során, fajtánként 50 anyától 200 öthetes választási nyúl.

Hal

A fajták estében a NÉBIH által szervezett teszten való részvétel szükséges.

Öt ikrás anyahal és nyolc tejes, végtermékteszt esetén fajtánként 300 egynyaras ivadék.

Méh

Méhanyanevelő telepenként 10 méhanya.

9. számú melléklet a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelethez87

A fajtaelismerés fenntartását szolgáló teljesítményvizsgálatok gyakorisága és az ahhoz szükséges egyedszámok

Szarvasmarha, juh és ló

A fajtaelismerés fenntartásához hároméves időszak alatt a szükséges vizsgálatok azonosak a fajtaelismerésnél előírtakkal.

Sertés

Fajtatiszta: 3 év teljesítmény-vizsgálati adatai

Hibridek és legalább három fajtás keresztezések

Reprodukciós teszt: 2000 fialás/év

A fajtaelismerés fenntartásához szükséges vizsgálat, 3 éves ciklus esetén azonosak az elismerésnél előírtakkal annyi eltéréssel, hogy a hibridek és tenyészvonalak végtermékeit a ciklus alatt 2 hízékonysági és vágási teszt eredményei, összesen 128 beszállított egyed vizsgálata alapján kell értékelni, a NÉBIH teszt programja szerint.

Baromfi

A fajtaelismerés fenntartásához szükséges vizsgálat, 3 éves ciklus figyelembevételével azonosak az elismerésnél előírtakkal.

Nyúl

A fajtaelismerés fenntartásához szükséges a NÉBIH által meghirdetett, teszten való részvétel.

Hal, méh

A fajtaelismerés fenntartásához szükséges a NÉBIH által meghirdetett, teszten való részvétel.



1  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


2  Megállapította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (1). Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) a).


3  Megállapította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (1). Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


4  Megállapította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (1). Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


5  Megállapította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 4. § (1). Módosította: 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) c).


6  Hatályon kívül helyezte: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 11. § c). Hatálytalan: 2010. XI. 17-től.


7  Megállapította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 4. § (2). Hatályos: 2010. XI. 17-től. A folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat az e rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni.


8  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


9  Módosította: 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) d).


10  Megállapította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 4. § (3). Hatályos: 2010. XI. 17-től. A folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat az e rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni.


11  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


12  Megállapította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (3). Hatályos: 2008. IX. 22-től.


13  Hatályon kívül helyezte: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 11. § c). Hatálytalan: 2010. XI. 17-től.


14  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) e).


15  Megállapította: 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (1). Hatályos: 2014. III. 13-tól.


16  Megállapította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (5). Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) e).


17  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


18  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) e).


19  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


20  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b), c).


21  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


22  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) f).


23  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


24  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


25  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


26  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


27  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


28  Megállapította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (8). Hatályos: 2008. IX. 22-től.


29  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b), e).


30  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


31  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) c).


32  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


33  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) g).


34  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


35  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


36  Hatályon kívül helyezte: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 11. § c). Hatálytalan: 2010. XI. 17-től.


37  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


38  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) h).


39  Beiktatta: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (11). Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


40  Hatályon kívül helyezte: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 11. § c). Hatálytalan: 2010. XI. 17-től.


41  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


42  Módosította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (12), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


43  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) c).


44  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


45  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) h).


46  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) i).


47  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


48  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


49  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


50  Módosította: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet 9. § (12), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


51  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) c).


52  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


53  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


54  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) h).


55  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) c).


56  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


57  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


58  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


59  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) e).


60  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


61  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b), c).


62  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


63  Hatályon kívül helyezte: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 2008. II. 1-től.


64  Megállapította: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet 12. § (1). Hatályos: 2008. II. 1-től.


65  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) h).


66  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


67  Hatályon kívül helyezte: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet 12. § (3). Hatálytalan: 2008. II. 1-től.


68  Módosította: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet 12. § (2), 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


69  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


70  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


71  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


72  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b), e).


73  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b), c).


74  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


75  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


76  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) c).


77  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


78  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) h).


79  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) i).


80  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


81  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


82  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


83  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


84  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


85  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4).


86  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).


87  Módosította: 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet 10. § (4), 19/2014. (III. 12.) VM rendelet 16. § (2) b).



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!