79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet

a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. § (1) bekezdés 1., 3., 7., 8., 10., 11., 14., 15. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a 129. § (5)-(6) bekezdéseiben foglaltakat - az 1/A-1/D. §-ok tekintetében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a 23-27. §-ok tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a felsőoktatási törvény 3. §-ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

A „kutatóegyetem” minősítés adományozási rendje

[az Ftv. 5. § (6) bekezdéséhez]

1/A. § (1) Azok a felsőoktatási intézmények, amelyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenően további - a (2) bekezdésben és 1/B. § (5) bekezdésében meghatározott - minőségi kritériumoknak is megfelelnek, pályázati eljárás eredménye alapján hároméves időszakra „kutatóegyetem” minősítést kaphatnak.

(2) A „kutatóegyetem” minősítést pályázat útján azok az egyetemek nyerhetik el, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

a) a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésének meghatározó részét képezi;

b) jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek, amelynek eredményeit magas hatásfaktorú folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelenítik meg, és azokat az oktatásba közvetítik;

c) a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén;

d) mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.

1/B. § (1) A minősítési eljárás lefolytatására, a minősítés részletes követelményrendszerének kidolgozására az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság öt tagból áll. A Bizottság tagjai a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, és a Nemzeti Bologna Bizottság elnökei vagy az általuk kijelölt személyek.

(2) A Bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a Bizottság által felkért tudományos fokozattal rendelkező külső szakértők, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által delegált egy-egy személy.

(3) A Bizottság a tagjai közül elnököt választ. A Bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és közzéteszi az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. A Bizottság határozatképes, ha az ülésén tagjainak a többsége jelen van. A Bizottság döntését a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza meg.

(4) A Bizottság részletesen kidolgozza a minősítés követelményrendszerét, a pályázók körét, és az értékelés módszerét, amit előterjeszt a miniszter számára jóváhagyás céljából. A pályázati kiírást a miniszter teszi közzé az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján.

(5) A részletes pályázati kiírás feltételrendszerét a következő értékelési szempontok alapján kell meghatározni:

a) tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók aránya jelentősen meghaladja az egyetem működési feltételeként a felsőoktatási törvényben meghatározott mértéket, közöttük jelentős számban rangos hazai és külföldi tudományos és más alkotói díjakkal, címekkel kitüntetettek vannak;

b) a felsőoktatási intézmény főállású oktatóinak és kutatóinak többsége - a publikációk és a független hivatkozások száma alapján - nemzetközileg is jelentős alap- és alkalmazott kutatási tevékenységet és nemzetgazdaságilag fontos, hazai és nemzetközi hatású kutatási-fejlesztési tevékenységet folytat;

c) a felsőoktatási intézmény több tudományterületen, tudományterületenként több tudományágban folytat doktori képzést, és nemzetközi szintűek a doktori fokozat odaítélésének követelményei;

d) a felsőoktatási intézményben kiemelkedően nagy a doktori képzésben részt vevő hallgatók száma vagy aránya, és a doktori fokozatszerzési eljárást sikerrel teljesítők száma vagy aránya;

e) a felsőoktatási intézmény rendelkezik jelentős mértékű, hazai és külföldi, közvetlen megrendelésen alapuló, illetve pályázati támogatás formájában elnyert kutatási, fejlesztési és innovációs bevételekkel;

f) a felsőoktatási intézmény tudás- és technológiatranszfer tevékenységével szervezi, illetve erősíti a régióban a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatát, hallgatói pályakövetési rendszert működtet;

g) a felsőoktatási intézményben az Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatóhelyek működnek;

h) a felsőoktatási intézmény részt vesz az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség programjaiban, az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban támogatja a folyamatos minőségfejlesztést, ezzel összefüggésben figyelembe vehető az is, ha az egyetem vagy szervezeti egysége Felsőoktatási Minőségi Díjat nyert;

i) a felsőoktatási intézménynek jelentős külföldi felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel kötött együttműködési megállapodásai vannak az oktatás és a kutatás terén;

j) a felsőoktatási intézmény idegen nyelvű képzéseket folytat, felkészült külföldi hallgatók és doktoranduszok képzésére, képzési programjaiban nemzetközi elismertségű hazai és külföldi oktatók is hirdetnek kurzusokat;

k) a felsőoktatási intézmény hallgatóinak meghatározó százaléka a képzés ideje alatt részt vesz az intézmény által elfogadott külföldi részképzésen, továbbá az intézmény az európai mobilitás program keretében részképzésre fogadja az Európai Uniós tagállamok hallgatóit;

l) a felsőoktatási intézmény példamutató a minőségi oktatást segítő módszerek, technikák alkalmazásában - különösen a tutorális-rendszer, és az elektronikus tartalomfejlesztés terén;

m) a felsőoktatási intézmény átfogó tehetséggondozó programmal rendelkezik (kiválasztás, mentorprogram, tudományos diákkör, szakkollégium), hallgatói tanácsadó rendszert működtet;

n) a felsőoktatási intézményben nemzetközi hallgatói szakmai-tudományos szervezet működik, a hallgatók eredményesen szerepelnek nemzetközi konferenciákon, szakmai versenyeken, és eredményeiket rangos hazai és külföldi folyóiratokban és könyvekben mutatják be.

(6) A pályázatokat szakértők értékelik, akiket az értékelésre a Bizottság kér fel. A szakértők szakmai szempontból pontozzák, és szövegesen értékelik a benyújtott pályázatokat. A Bizottság összegezi, a pontszámok alapján rangsorolja és elbírálja az értékelt pályázatokat, továbbá javaslatot tesz a díjazottakra.

(7) A „kutatóegyetem” minősítés adományozásáról a Bizottság javaslatára a miniszter dönt. A minősítés több egymást követő időszakra is elnyerhető.

1/C. § A pályázattal kapcsolatos ügyviteli, koordinációs, szervezési, lebonyolítási feladatokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága látja el.

1/D. § A „kutatóegyetem” minősítéssel rendelkező felsőoktatási intézmények részére külön eljárás alapján többlettámogatás adható.

A felsőoktatási intézmény minimális (kötelező) létesítési feltételei, továbbá a kérelmek elbírálásának egyes szabályai

[az Ftv. 15. §-ának (12) bekezdéséhez]

2. § (1) A felsőoktatási intézmények nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételeit e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(2) A kollégium, valamint a diákotthon (a továbbiakban együtt: diákotthon) működésének minimális (kötelező) feltételeit e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

(3) A gyakorló közoktatási intézmények alapításának feltételeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályait e rendelet 4. számú melléklete állapítja meg.

(5) Az alap-, illetve mesterképzés indításának és a karok létesítésének tárgyi és személyi feltételeit e rendelet 5. számú melléklete állapítja meg.

A felsőfokú szakképzés rendje

[az Ftv. 32. §-ának (11) bekezdése b) pontjához]

3. § (1) A felsőoktatási intézmény - beleértve a szakközépiskolában megállapodás alapján történő indítást - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképzés indításáról, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján kidolgozott intézményi szakképzési program jóváhagyásáról a felsőoktatási törvény 27. §-a (6) bekezdése a) pontjában, 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és a 32. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendelkezései figyelembevételével dönt.

(2) A felsőfokú szakképzés indításának feltétele - beleértve a felsőoktatási törvény 32. §-ának (4) bekezdése alapján a szakközépiskolával kötött megállapodás szerint szervezett felsőfokú szakképzést is -, hogy a felsőoktatási intézmény

a) a felsőfokú szakképzésnek - a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint - megfelelő képzési területen legalább alapképzést folytasson,

b) rendelkezzen a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, a szakképesítésért felelős miniszter által ajánlott szakképzési program figyelembevételével készült szakképzési programmal,

c) a székhelyén, telephelyén indított képzés esetén rendelkezzen - a szakközépiskolában indított képzés esetén a szakközépiskola rendelkezzen - a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt eszközjegyzékkel, valamint az elméleti ismeretek átadásához és a gyakorlati képzés oktatásához megfelelő szervezeti, tárgyi és személyi feltételekkel,

d) döntsön a felsőfokú szakképzés finanszírozási tervéről,

e) rendelkezzen a felsőfokú szakképzésben részt vevő oktatók, tanárok és szakoktatók szakmai és pedagógiai képesítésére vonatkozó követelményekkel, a továbbképzésükre vonatkozó tervvel,

f) rendelkezzen minőségbiztosítási rendszerének részeként a felsőfokú szakképzés minőségbiztosításának főbb szabályaival, különös tekintettel abban a felsőoktatási intézmény szerepvállalására,

g) az adott szakmacsoportban jogosult legyen felsőfokú szakképzést folytatni.

(3) A felsőfokú szakképzés indítására vonatkozó dokumentáció tartalmazza

a) a felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeit,

b) a szakképzési programot,

c) amennyiben a képzést szakközépiskola indítja, vagy a képzésben szakközépiskola is részt vesz, a felsőoktatási intézmény, a szakközépiskola fenntartója és a szakközépiskola között kötendő együttműködési megállapodás tervezetét,

d) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésért felelős szervezeti egység megjelölését, szakközépiskolával történő együttműködés esetén a szakközépiskola nevét és címét, intézményi azonosítóját, a szakközépiskola székhelyének és telephelyének címét, vezetőjének nevét,

e) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésben részt vevő további szervezeti egységek megnevezését,

f)

g) a felsőoktatási intézményben a felsőfokú szakképzésért felelős szakmai vezető nevét, oktatói azonosítóját, munkakörét, továbbá amennyiben a képzést szakközépiskola indítja, a felsőfokú szakképzés szakközépiskolai szakmai irányítójának nevét, alkalmazotti azonosítóját,

h) a felsőfokú szakképzésben együttműködési megállapodás alapján részt vevő más intézményekkel kötendő szerződések tervezetét,

i) a felsőfokú szakképzés finanszírozásának tervét,

j) a felsőfokú szakképzésben részt vevő oktatók, tanárok és szakoktatók szakmai és pedagógiai képesítésére vonatkozó követelményeket, illetve a továbbképzésükre vonatkozó tervet,

k) a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint az elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges épület és egyéb infrastrukturális kapacitásigényeket és azok biztosításának módját,

l) felsőoktatási intézmény által indított felsőfokú szakképzés esetén a felsőfokú szakképzésről alapképzésbe vagy alapképzésről a felsőfokú szakképzésbe való átvétel rendjét,

m)

(4) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét képező szakképzési program szerint folyik, amelynek kötelező elemei:

a) a felsőfokú szakképzés megnevezése, szakmacsoportja, a szakképesítés OKJ azonosító száma, kiadásának éve, a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet száma, a szakképesítéssel betölthető foglalkozások,

b) a felsőoktatási intézmény által indított azon alapképzési szakok megnevezése, amelyeken - a (2) bekezdés szerint meghatározottak szerinti szakirányú továbbtanulás esetén - kredit beszámítható, illetve krediteket feltétel nélkül be kell számítani,

c) a felsőfokú szakképzésbe való felvétel követelményei,

d) a képzési időszakra, ezen belül hetekre bontott óraterv, az elméleti és gyakorlati képzés során megszerzendő kreditek száma, a szakmai és vizsgakövetelmények előírásait figyelembe véve a vizsgáztatási-értékelési rend, a képzés egyes szakaszainak lezárása, egymásra épülése, a záróvizsga (szakmai vizsgarészek) tartalma, eredményének kiszámítási módja, a képzési időszakra vonatkozó átlagszámítás,

e) részidős képzés, valamint távoktatás esetén a minőségi egyenértékűség szempontjából szükséges infrastrukturális és képzésmódszertani követelmények, a szakmai gyakorlat munkatapasztalattal történő kiválthatóságnak eljárása,

f) a felsőfokú szakképzés minőségbiztosítási terve,

g) a gyakorlati képzési program követelményei, a felsőoktatási intézményben, szakközépiskolában, illetve máshol teljesítendő gyakorlati képzés óraszáma, a gyakorlati képzőhelyek, a gazdálkodó szervezetnél megvalósuló szakmai gyakorlat esetén a gyakorlati képzés felügyeletében közreműködő területi gazdasági kamarák felsorolása.

(5) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzésben együttműködő szakközépiskolát a szakképzési program kidolgozásába bevonhatja.

4. § (1) Felsőfokú szakképzés szakközépiskolában - a felsőoktatási intézmény, a szakközépiskola fenntartója és a szakközépiskola között létrejött együttműködési megállapodás alapján - a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folytatható. A megállapodás tartalmazza:

a) a felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola együttműködésének leírását, a szakképzési program megvalósulásában a részletes munkamegosztást,

b) a szakközépiskola által indított felsőfokú szakképzés személyi és tárgyi feltételeit, azok közös biztosítására vonatkozó tervet,

c)

d) a források és a költségek együttműködők közötti megosztásának szabályait,

e) a felsőoktatási intézmény szakmai vizsgán való részvételének szabályait,

f) a felsőoktatási intézményben - a 3. § (4) bekezdés b) pontja szerint - az alapképzésben kreditértékként figyelembe vehető, illetve figyelembe vett ismeretköröket,

g) a megállapodás felmondásának feltételeit azzal, hogy a képzésben részt vevő hallgatók számára a képzés befejezésének lehetőségét biztosítani kell.

(2) A felsőoktatási intézményt az együttműködési megállapodás alapján, az elvégzett feladatokért díjazás illeti meg.

(3) A felsőoktatási intézmény és a szakközépiskola a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatos hosszabb távú együttműködés és közös fejlesztések céljából keretmegállapodást köthet, amelynek mellékletét képezik az egyes programok indítására vonatkozó megállapodások.

5. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora a felsőfokú szakképzés indításáról hozott döntés alapján - az alapító okiratnak a felsőoktatási törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti esetleg szükséges kiegészítése és annak a felsőoktatási törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele után - kéri az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) a képzés indításának nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási intézmény által folytatott felsőfokú szakképzés csak a Hivatal által történő nyilvántartásba vételt követően indítható. A szakközépiskola által - felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás keretében - folytatott felsőfokú szakképzés csak a megállapodás Hivatal által történő nyilvántartásba vételét követően indítható.

(2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerinti eljárás során a vizsgálatot a szakképzési program szakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelése, a szakképzési program megvalósulása tekintetében is lefolytatja, beleértve a szakközépiskolával folytatott együttműködést, a szakképzésre vonatkozó követelményekre figyelemmel.

Az adattovábbítás eljárási kérdései a felsőoktatási információs rendszerben, a kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményei

[az Ftv. 35. §-ának (11) bekezdéséhez]

6. § (1) A felsőoktatási információs rendszer (a továbbiakban: FIR) a felsőoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott személyes adatokat, valamint e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazza.

(2) A FIR-be adatot közöl

a) a felsőoktatási intézménytörzs tekintetében a Hivatal;

b) az alkalmazotti személyi törzs tekintetében a felsőoktatási intézmény;

c) a hallgatói, doktorjelölti személyi törzs tekintetében a felsőoktatási intézmény;

d) a 7. számú mellékletben meghatározott további adatok esetében az ugyanott meghatározott szerv, személy.

(3) A FIR-t elektronikus nyilvántartásban kell kezelni, melyet az Oktatási Hivatal működtet. Az elektronikus nyilvántartás kezeléséhez szükséges informatikai háttér biztosítását, valamint a FIR-rel kapcsolatos adatkezelés tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti, adatfeldolgozói feladatot az Oktatási Hivatal - az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság bevonásával - látja el. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság jogosult a feladatellátással összefüggésben felmerült, szükséges és igazolt költségeinek számla ellenében történő megtérítésére. Az igazolt költségtérítés kifizetéséről az Oktatási Hivatal gondoskodik.

(4) A FIR részére történő elektronikus adatközlés hitelesítése közigazgatási célra alkalmas elektronikus aláírással vagy a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján az Ügyfélkapu által biztosított rendszerben történhet.

(5) A felsőoktatási intézmény rektora, illetve a diákotthon vezetője kijelöli azt a személyt, aki a FIR kérdésében a Hivatallal tartja a kapcsolatot. A kijelölt kapcsolattartók adatait a Hivatal részére továbbítani kell, aki ezeket - a (4) bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében - nyilvántartja.

7. § (1) A FIR működtetéséhez szükséges informatikai rendszert úgy kell megtervezni és működtetni, hogy

a) a FIR, illetve alrendszerei kapcsolódni tudjanak más információs rendszerekhez;

b) a FIR útján a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel és oktatási tevékenységükkel összefüggő és a FIR-ben tárolt egyéb adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a hallgatók, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek, valamint - személyes adatok esetén - az érintettek részére;

c) a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifikáció szerint biztosítsa

ca) a FIR-rel kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának lehetőségét;

cb) a diákigazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok ellátásának lehetőségét;

cc) a felsőoktatási statisztikai adatközlési feladatok ellátásának lehetőségét.

(2) A FIR működésével összefüggésben, a Hivatal hatósági feladataihoz kapcsolódóan - saját szolgáltatásaival és a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevételével - biztosítani kell

a) a felsőoktatási intézmények számára azokat a követelmény-meghatározásokat (specifikációkat), amelyek alapján a felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszolgáltatásra;

b) a jelen rendeletben meghatározott adatok szolgáltatásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételeket;

c) együttműködve a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerrel az e rendeletben meghatározott nyilatkozatok elektronikus kitöltéséhez és kinyomtatásához szükséges programokat;

d) a FIR létrejöttéhez, működéséhez szükséges info-kommunikációs rendszerek, programok fejlesztését, üzemeltetését;

e) a FIR működésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezését, tájékoztató kiadványok elkészítését és megjelentetését, telefonos és egyéb ügyfélszolgálat fenntartását;

f) a FIR működéséhez szükséges adatrögzítési feladatok ellátását;

g) a FIR-ben kezelt közérdekű, illetőleg közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát, valamint - ügyfélszolgálatán és honlapján - a személyes adatokba való betekintést, az érintettek jogainak érvényesítését, a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a hallgatók, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, és egyéb jogosultak, valamint - személyes adatok esetén - az érintettek elektronikus és egyéb módon történő tájékoztatását.

8. § (1) A FIR működtetéséhez szükséges informatikai rendszer keretében biztosítani kell, hogy

a) a felsőoktatási intézmények eleget tehessenek az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény szerinti közzétételi kötelezettségeiknek;

b) a doktori fokozatot szerzett személy a doktori értekezését - kérésére és az adott felsőoktatási intézmény egyetértő nyilatkozatával - térítésmentesen az interneten nyilvánosságra hozza.

9. § (1) A hatályos működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény, illetve diákotthon részére, legkésőbb a működési engedély hatálybalépésével egyidejűleg egyedi - e rendelet 8. számú mellékletében leírt módon képzett - intézményi azonosítót kell kiadni.

(2) A felsőoktatási intézmény, illetve a diákotthon okiratain, szerződésein, pályázatain, továbbá e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetben hivatalos iratain köteles feltüntetni az intézményi azonosítót. Az azonosító hiányában az irat érvénytelen.

(3) A felsőoktatási intézmény a 6. § (5) bekezdés szerinti meghatalmazásoknak a Hivatalhoz történő benyújtásával teljesíti a felsőoktatási törvény 35. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bejelentkezési kötelezettségét.

10. § (1)

(2) A felsőoktatási intézmény megszűnésekor, illetve átalakulásakor a Hivatal a következők szerint jár el:

a) az intézményi azonosítót bevonja, a bevont intézményi azonosító a továbbiakban nem adható ki;

b) a megszűnt felsőoktatási intézmény adatait a nyilvános felsőoktatási intézménytörzsből törli azzal, hogy az adatbázisban ezen adatoknak kereshetőknek kell maradniuk, és bejegyzi melléjük a megszűnés, illetve az esetleges jogutódlás tényét;

c) az esetlegesen létrejövő új felsőoktatási intézménynek új intézményi azonosítót ad ki.

(3) A felsőoktatási intézménytörzsben nyilvántartott intézményekre vonatkozóan a Hivatal adategyeztetést, illetve felülvizsgálatot rendelhet el, melynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok hatályosságának megállapítása.

11. §

12. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a hallgató személyes adatait és a hallgatói jogviszony létrejöttének tényét a FIR felé.

(2) A felsőoktatási intézmény a hallgatónak a FIR-ben nyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett változást a saját nyilvántartásában történt átvezetést követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni.

(3) A hallgatói jogviszony megszűnésének tényét az intézmény vezetője a megszűnést követő tizenöt napon belül továbbítja a FIR felé. Amennyiben a hallgató újabb hallgatói jogviszonyt nem létesít, a felsőoktatási törvényben szabályozott határidővel a hallgató adatait törölni kell a FIR-ből.

(4) A felsőoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottakat (a továbbiakban: oktatók) a jogviszony létrejöttét követő tizenöt napon belül köteles a FIR-be bejelenteni.

(5) A felsőoktatási intézmény az oktatónak a FIR-ben nyilvántartott személyes adataiban bekövetkezett változást a saját nyilvántartásában történt átvezetést követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni.

(6) Amennyiben az oktató foglalkoztatása megszűnik, a munkáltató a jogviszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül jelenti a FIR felé. Amennyiben az oktató másik felsőoktatási intézménnyel jogviszonyt nem létesít, a rá vonatkozó adatokat a felsőoktatási törvényben szabályozott határidővel törölni kell a FIR-ből.

(7) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú bizonyítványok, alap- és mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési oklevelek és doktori fokozatok adatait, legkésőbb azok kiadásától számított 30 napon belül megküldi a FIR részére.

13. § A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatók adatairól, azok változásáról a jogviszony létrejötte, megszűnése, illetve e hallgatók adataiban bekövetkezett változásokat követő tizenöt napon belül tájékoztatást ad a FIR felé.

14. § (1) A Hivatal félévente - szeptember 30-ig, illetve február 28-ig - tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott félévek számáról. Az ebben bekövetkezett változásról a FIR üzemeltetője a változást eredményező adatközlést követő 5 munkanapon belül tájékoztatja az érintett felsőoktatási intézményt. A felsőoktatási intézmény - szükség esetén - intézkedik a hallgató átsorolásáról.

(2) A felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 34. §-ának (6) bekezdése alapján működtetett pályakövetési rendszer statisztikai adatait az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott körben továbbítja a FIR felé.

(3) A felsőoktatási intézmények részére megküldött állandó diákigazolványok, ideiglenes diákigazolvány-nyomtatványok, valamint a 15/A. § (1) bekezdés c), g), o)-r) pont szerinti iratok formanyomtatványai a 7. számú mellékletben meghatározott adatait az előállító a felsőoktatási intézmény felé történő továbbítást követő 5 munkanapon belül bejelenti a Hivatal felé, amely a közölt adatokat nyilvántartásba veszi.

(4) A felsőoktatási intézmények a (3) bekezdésben meghatározott nyomtatványok átvételét, illetve az átvétel visszaigazolását követő 15 munkanapon belül bejelenti a 7. számú mellékletben meghatározott adatokat a Hivatal felé, amely a közölt adatokat nyilvántartásba veszi.

(5) A felsőoktatási intézmények a (3) bekezdésben meghatározott nyomtatványok felhasználásáról (kiállításáról, átadásáról, rontásáról, megsemmisítéséről) a felhasználást követő 15 munkanapon belül bejelenti a 7. számú mellékletben meghatározott adatokat a Hivatal felé, amely a közölt adatokat nyilvántartásba veszi. Az oklevél, oklevélmelléklet esetében az adatközlés a 12. § (7) bekezdés szerinti adatközléssel együttesen is teljesíthető.

(6) A felsőoktatási intézmény az elveszett, ellopott, megsemmisült oklevél, oklevélmelléklet, leckekönyv formanyomtatványokról a tudomására jutástól számított 15 munkanapon belül bejelenti a 7. számú mellékletben meghatározott adatokat a Hivatal felé, amely a közölt adatokat nyilvántartásba veszi.

Iratkezelés

15. § (1) A felsőoktatási intézmény iratkezelési rendjét az intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján szabályozza.

(2) A felsőoktatási intézmény

a) az üres bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak a jogosult személy férjen hozzá,

b) az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokról jegyzőkönyvet készít és a rontott, kicserélt példányokat megsemmisíti,

c) nyilvántartást vezet az üres, illetve az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítvány-, oklevél-nyomtatványokról.

(3) A Hivatal a Minisztérium hivatalos lapjában az elveszett vagy megsemmisült üres oklevél-nyomtatvány, oklevélmelléklet-nyomtatvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi.

Kötelezően használt nyomtatványok

15/A. § (1) A felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok:

a) törzslap;

b) doktorjelölti törzslap;

c) leckekönyv;

d) beiratkozási lap;

e) doktorjelölti regisztrációs lap;

f) adatbejelentő lap;

g) jogviszony igazolás;

i) záróvizsga-jegyzőkönyv;

j) doktori szigorlati jegyzőkönyv;

k) doktori védési jegyzőkönyv;

l) vizsgalap;

m) átadókönyvek

ma) az oklevél-, illetve bizonyítvány-átadókönyv;

mb) az oklevélmelléklet-, illetve bizonyítvány-kiegészítés átadókönyv;

mc) a leckekönyv-átadókönyv;

n) felsőoktatási törvény 84. § (5) bekezdése szerinti oktatói, kutatói, tanári nyilatkozat;

o) a felsőoktatási törvény 62. § (7) bekezdése szerinti igazolás;

p) az oklevél kiállításáról szóló igazolás;

q) oklevél;

r) oklevélmelléklet;

s) kreditigazolás;

t) a hallgatói adatkezelési nyilatkozat.

(2) Az (1) bekezdés d) és f) pontjában, valamint az m) pont alpontjaiban meghatározott formanyomtatványok összevonhatók.

(3) Az (1) bekezdés g), n)-t) pont szerinti formanyomtatványok magyar nyelvű szövegét a 10. számú melléklet tartalmazza.

15/B. § (1) A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál.

(2) A törzslapon fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, címét, a hallgató nevét és hallgatói azonosítóját.

(3) A törzslap sorszámozásáról a felsőoktatási intézmény szabadon dönt azzal, hogy a törzslapok egyedi sorszámozását biztosítani kell.

(4) A törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és hallgatói azonosítóját, a törzskönyvi számot és az oldalszámot. Az oldalszámozás egyesével növekvő számozás, a kiállítás sorrendjében. A törzslap első lapja a törzslap részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolás.

(5) Egy felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről hallgatói jogviszonya fennállása alatt egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. A felsőoktatási intézmény folytathatja az eredeti törzslapot, amennyiben a hallgató jogviszonya egy éven belül szűnt meg.

(6) A törzslapon fel kell tüntetni - a teljes képzési időre kiterjedően - a hallgató tanulmányi értékelésének adatait, továbbá a hallgató számára jogokat és kötelezettségeket megállapító rendelkezések alapján hozott döntéseket és határozatokat.

(7) A törzslap részei:

a) a hallgató felsőoktatási törvény szerint nyilvántartandó személyes adatai, a hallgató részére kiadott leckekönyv-nyomtatvány sorszáma, a részére kiadott diákigazolvány-nyomtatvány sorszáma;

b) a hallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentkezéssel, a hallgatói jogviszony szüneteltetésével, a vendéghallgatói, a további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, az átvétellel és a hallgatói jogviszony megszűnésével kapcsolatos adatok;

c) a hallgató képzéseinek adatai (szak megnevezése, finanszírozási forma, munkarend);

d) az államilag támogatott félévek nyilvántartása;

e) a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének, a vizsgák, a szakmai gyakorlat, a szakdolgozat vagy diplomamunka, a végbizonyítvány adatai és a záróvizsga adatai;

f) a fegyelmi és kártérítési adatok;

g) a fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte;

h) a hallgatói jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok;

i) a nyelvi követelményekre és azok teljesítésére vonatkozó adatok.

(8) A teljes egészében idegen nyelven vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén folyó oktatásban a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell.

(9) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani.

(10) Elektronikus ügyintézés esetén a törzslap részeit a következő rend szerint kell kinyomtatni és személyi iratgyűjtőben elhelyezni:

a) személyes adatok esetében a hallgatói jogviszony létrejöttekor és megszűnésekor;

b) hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor;

c) államilag támogatott félévek nyilvántartása részt a hallgatói jogviszony megszűnésekor;

d) tanulmányi követelmények teljesítése esetén a tanulmányi időszak lezárását követően;

e) fegyelmi és kártérítési adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor;

f) fogyatékossági adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor;

g) a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor.

(11) A vendéghallgatói jogviszonyban a hallgatóról a fogadó felsőoktatási intézmény a törzslapot azzal az eltéréssel vezeti, hogy a törzslapon csak a következő adatokat kell feltüntetni:

a) a hallgató felsőoktatási törvény szerint nyilvántartandó személyes adatai, törzskönyvi száma;

b) a vendéghallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentkezéssel, megszűnésével kapcsolatos adatok;

c) a hallgató hallgatói jogviszonyával érintett felsőoktatási intézmény neve, címe, intézményi azonosítója, ottani törzskönyvi száma;

d) a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének, a vizsgák adatai;

e) fegyelmi és kártérítési adatok;

f) fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét;

g) a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok.

15/C. § (1) A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony létesítésekor a doktorjelöltről doktorjelölti törzslapot állít ki.

(2) A doktorjelölti törzslapon fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, címét, a hallgató nevét és hallgatói azonosítóját.

(3) A doktorjelölti törzslap sorszámozásáról a felsőoktatási intézmény szabadon dönt azzal, hogy a doktorjelölti törzslapok egyedi - a törzslapoktól is eltérő - sorszámozását biztosítani kell.

(4) A törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és hallgatói azonosítóját, a törzskönyvi számot és az oldalszámot. Az oldalszámozás egyesével növekvő számozás, a kiállítás sorrendjében. A törzslap első lapja a törzslap részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolás.

(5) A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről doktorjelölti jogviszonya fennállása alatt annyi doktori törzslapot kell vezetni, ahány doktori fokozat megszerzésére elfogadták jelentkezését.

(6) A doktorjelölti törzslapon fel kell tüntetni a doktori eljárás adatait, továbbá a doktorjelöltre jogokat és kötelezettségeket megállapító rendelkezések alapján hozott döntéseket és határozatokat.

(7) A doktorjelölti törzslap részei:

a) a doktorjelölt felsőoktatási törvény szerint nyilvántartandó személyes adatai;

b) a doktorjelölti jogviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos adatok;

c) a doktorjelölt doktori képzéseinek adatai (egyéni vagy szervezett képzés, ez utóbbi esetében: intézmény, program megnevezése, intézmény intézményi azonosítója, abszolutórium adatai, finanszírozási forma, munkarend);

d) a doktori fokozat megszerzésének feltételei teljesítésére vonatkozó adatok;

e) fegyelmi és kártérítési adatok;

f) fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét;

g) a doktorjelölti jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok.

(8) A teljes egészében idegen nyelven vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén folyó eljárásban a törzslapot magyar nyelven és az eljárás nyelvén is vezetni kell.

(9) Elektronikus nyilvántartás esetén a doktorjelölti adatlap részeit a következő rend szerint kell kinyomtatni és személyi iratgyűjtőben elhelyezni:

a) személyes adatok esetében a doktorjelölti jogviszony létrejöttekor és megszűnésekor,

b) a többi rész esetében a doktorjelölti jogviszony megszűnésekor.

15/D. § (1) A felsőoktatási intézmény által alkalmazott leckekönyv lehet

a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány;

b) elektronikus okirat;

c) a felsőoktatási intézmény elektronikus ügyintézési rendszeréből kinyomtatott, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szétválaszthatatlanul összetűzött okirat.

(2) A leckekönyv tartalmazza:

a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve);

b) a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját,

c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát;

d) a hallgató képzésének adatait,

e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat, (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait;

f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását;

g) a szakdolgozat vagy diplomamunka adatait, illetve teljesítésének igazolását;

h) a nyelvvizsga adatait;

i) a záróvizsga, illetve szakmai vizsga részeit, eredményét;

j) az oklevél, illetve bizonyítvány minősítését;

k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat;

l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását;

m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását;

n) az okirat egyedi sorszámát.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben

a) egy felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt - a különböző képzési szinten egyidejűleg folytatott tanulmányok kivételével - egy leckekönyvet kell vezetni;

b) a leckekönyvnek a hallgató személyes adatait tartalmazó részét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon kell kitölteni, illetve hitelesíteni;

c) a felsőoktatási intézmény rektora vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető a leckekönyvben a hallgató felvételét és beiratkozását aláírásával igazolja;

d) a bejelentkezett hallgató tantárgyainak (tantervi egységeinek) adatait és felvételét, valamint az oktató, tanár nevét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon kell bejegyezni a leckekönyvbe, a bejegyzés hitelességét a tanulmányi hivatal igazolja;

e) a tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését az oktató, tanár, illetve akadályoztatása esetén az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott más személy saját kezű aláírásával igazolja;

f) a tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot a leckekönyvben fel kell tüntetni; az adatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető igazolja;

g) javítást a leckekönyvben csak az végezhet, aki a javítandó bejegyzés megtételére jogosult; a javítást az arra jogosult személy aláírásával és keltezéssel köteles igazolni.

(4) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti leckekönyvet az alábbi feltételek együttes fennállása esetén alkalmazhatja:

a) szóbeli számonkérés esetén a hallgató a számonkérés értékelésének megállapításakor, egyéb esetben az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott időpontban írásbeli (papír alapú) értesítést kap az eredményről;

b) a hallgató a tárgyfelvételről az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott időpontban írásbeli (papír alapú) vagy elektronikus levélértesítést kap az általa felvett tárgyakról;

c) az intézmény szervezeti és működési szabályzatában szabályozott annak módja, hogy a hallgató a tanulmányi időszak lezárulta után legalább 14 napon belül kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben;

d) az intézmény szervezeti és működési szabályzatában szabályozott annak módja, hogy a hallgató a tárgyfelvételi időszak lezárulta után legalább 5 napon belül kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő tárgyfelvételre vonatkozó adattal szemben;

e) a c)-d) pont szerinti kifogás kivizsgálásának és esetleges javításának módja a szervezeti és működési szabályzatban rendezett.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti leckekönyv alkalmazása esetén

a) a kinyomtatott okiratnak tartalmaznia kell a felsőoktatási intézményben a hallgató egyazon képzési szinten folytatott valamennyi tanulmányának adatát;

b) a tanulmányi időszak lezárását követően a hallgató által a felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot az elektronikus ügyintéző rendszerben rögzíteni kell;

c) a szervezeti és működési szabályzatban szabályozni kell az elektronikus ügyintéző rendszerhez való hozzáférésnek, a bejegyzések rögzítésének szabályait;

d) a hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingyenesen kivonatot kapni a leckekönyvről.

(6) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, az elbocsátó felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját a leckekönyvbe bejegyzi és a leckekönyvet - a hallgatói jogviszony megszűnését követő tizenöt napon belül - hivatalból átteszi az átvevő felsőoktatási intézményhez.

(7) A tanulmányok folytatásától történő eltiltást, a felsőoktatási intézményből való kizárást vagy a tanulmányok sikertelen befejezését a tanulmányi és vizsgaszabályzat megfelelő rendelkezésére hivatkozva a leckekönyvbe be kell vezetni.

(8) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor - a (6) bekezdésben írt eset kivételével - a leckekönyvet ki kell adni. A leckekönyv betelése esetén a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyvek sorszámát fel kell tüntetni.

(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti leckekönyv esetén a Hivatal által kibocsátott vagy a Hivatal által erre irányuló kérelem alapján jóváhagyott nyomtatványt lehet alkalmazni. Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti leckekönyv esetén a Hivatal által - erre irányuló kérelem és a tartalmi elemek alapján, hatósági eljárás keretében - jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni.

(10) A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára - erre irányuló írásbeli kérelemre - vendéghallgatói leckekönyv adható ki, amely tartalmazza

a) a hallgató személyazonosító adatait;

b) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát;

c) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait;

d) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát.

15/E. § (1) A beiratkozási lap a beiratkozáskor a hallgatói jogviszony létesítésének igazolására szolgáló nyomtatvány.

(2) A beiratkozási lap tartalmazza:

a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, a hallgató aláírását, egyéb nyilvántartási alapadatokat;

b) szak, felsőfokú szakképzés, doktori iskola megnevezését, munkarendjét;

c) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

d) a hallgató nyilatkozatát az intézményi tanulmányi tájékoztató átvételéről és megismeréséről.

(3) A beiratkozási lap mellékletei:

a) a felsőoktatási intézmény és hallgató között létrejött, a tanulmányok folytatásának feltételeire (is) vonatkozó képzési szerződés egy példánya, mely megfelel a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési szerződésnek;

b) a hallgatói adatkezelési nyilatkozat.

(4) Amennyiben a hallgató - jogviszonya fennállása idején - ugyanazon intézményben újabb szakot vesz fel, ennek tényét az eredeti beiratkozási lapon kell feltüntetni.

15/F. § (1) A doktorjelölti regisztrációs lap a doktorjelölti jogviszony létesítésének igazolására szolgáló nyomtatvány.

(2) A doktorjelölti regisztrációs lap tartalmazza a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, a doktori téma címét, a témavezető nevét, a hallgató aláírását, a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, egyéb nyilvántartási alapadatokat.

(3) A doktorjelölti regisztrációs lap része a doktorjelölt nyilatkozata az intézmény doktori fokozatszerzés feltételeiről és folyamatáról szóló tájékoztatója átvételéről és megismeréséről.

15/G. § (1) Az adatbejelentő lap szolgál a hallgató, doktorjelölt számára személyi adataiban bekövetkezett változások bejelentésére.

(2) Az adatbejelentő lap tartalmazza:

a) a hallgató, doktorjelölt nevét, azonosítóját;

b) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

c) a bejelentett adatokat;

d) a hallgató, doktorjelölt aláírását.

(3) A felsőoktatási intézmény elektronikus ügyintézési rendszer alkalmazása esetén a hallgató, doktorjelölt aláírásától az értesítési adatok (levelezési cím, telefonszám, e-mail cím) esetében eltekinthet.

15/H. § (1) A jogviszony-igazolás (a továbbiakban e § tekintetében: igazolás) tanúsítja a hallgató, a doktorjelölt, illetve a művészeti előkészítésben részt vevő ezen jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását.

(2) Az igazolás kiállítható

a) a Hivatal által kibocsátott, nyomdai úton előállított nyomtatványon;

b) a felsőoktatási intézmény elektronikus ügyintéző rendszere által előállított nyomtatott formában.

(3) Az igazolás tartalmazza:

a) a felsőoktatási intézmény nevét, címét, intézményi azonosítóját;

b) a hallgató, doktorjelölt nevét, személyazonosító alapadatait, hallgatói azonosítóját (ennek hiányában törzskönyvi számát);

c) annak tényét, hogy a hallgató jogviszonya az igazoláson megjelölt tanulmányi félévben (oktatási időszakban) szünetel-e, és ha igen, milyen indok alapján;

d) annak tényét, hogy a hallgató mely szakon, illetve szakokon, milyen munkarend szerint, államilag támogatott vagy költségtérítéses formában folytat tanulmányokat;

e) a jogviszony kezdetét és várható végét;

f) az igazolás kiadásának célját;

g) a felsőoktatási intézmény illetékesének aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(4) Az igazolást sorszámmal kell ellátni, amely

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatvány esetében sorfolytonos számozású;

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti kiállítás esetén tartalmazza a felsőoktatási intézmény intézményi azonosítóját, egy nyolc számjegyű, évenként 1-el indított, egyesével növekvő sorszámot és a kiállítás évét.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmazás esetén a sorszámozás rendjét a felsőoktatási intézmény a Hivatalnak bejelenti.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatványokat úgy kell nyilvántartani, hogy a gyártás pillanatától kezdve a kiadásukig folyamatosan nyomon követhető legyen fellelhetőségük és sorsuk; továbbá megsemmisítésüket jegyzőkönyvezni kell.

(7) Az igazoláson - amennyiben a jogviszony nem szűnik meg félév közben - az első félév esetén a szeptember 1. és január 31. közötti, a második félév esetén a február 1. és augusztus 31. közötti időszakot kell feltüntetni.

(8) A kiállított igazolásokat nyilván kell tartani.

15/I. § (1) A záróvizsga jegyzőkönyv - hallgatónként - a záróvizsga jegyzőkönyvezését szolgáló nyomtatvány. A záróvizsga jegyzőkönyv tartalmazza a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, a záróvizsga időpontját, részeinek megnevezését, értékelését, a záróvizsga bizottság tagjainak nevét, aláírását, a szakdolgozat vagy diplomamunka címét, a szakdolgozat vagy diplomamunka megvédésének időpontját, a szakdolgozat vagy diplomamunka témavezetőjének és külső bírálójának nevét. A záróvizsga jegyzőkönyvet a hallgató törzslapjához kell csatolni.

(2) A doktori szigorlati jegyzőkönyv tartalmazza a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosítóját, egyetemi végzettségét, a témavezető nevét, oktatói azonosítóját, a megszerzendő fokozat tudományágát, a szigorlaton elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését, a szigorlat minősítését, a szigorlati bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosítóját és aláírását.

(3) A doktori védési jegyzőkönyv tartalmazza a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosítóját, egyetemi végzettségét, a megszerzendő fokozat tudományágát, az értekezés, alkotás címét, a témavezető nevét, oktatói azonosítóját, a nyilvános vita időpontját, helyét és nyelvét, a bíráló bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosítóját, aláírását, a hivatalos bírálók véleményét, a nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét, a vitában részt vevők nevét, a bírálóbizottság véleményét és értékelését.

(4) A vizsgalap tartalmazza a tantárgy (tantervi egység) megnevezését, a vizsga időpontját, a vizsgáztató oktató nevét, oktatói azonosítóját és aláírását, a vizsgán részt vevő hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, a vizsga értékelését. Nem vizsga keretében szerzett érdemjegyekről is vizsgalap állítandó ki.

15/J. § (1) Az oklevél-, bizonyítvány-átadókönyv az oklevél, bizonyítvány átadásának igazolására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza:

a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, törzskönyvi számát;

b) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

c) az átadott oklevél, bizonyítvány kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszámát;

d) az átvétel időpontját, az átvevő nevét, lakcímét és aláírását.

(2) Az oklevélmelléklet-, bizonyítvány-kiegészítés átadókönyv az oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítés átadásának igazolására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza:

a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, törzskönyvi számát;

b) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

c) az átadott oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítés kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszámát;

d) az átvétel időpontját, az átvevő nevét, lakcímét és aláírását.

(3) A leckekönyv-átadókönyv a leckekönyv átadásának igazolására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza:

a) a hallgató nevét, hallgatói azonosítóját, törzskönyvi számát;

b) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

c) az átadott leckekönyv kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszámát;

d) az átvétel időpontját, az átvevő nevét, lakcímét és aláírását.

15/K. § A felsőoktatási törvény 62. § (7) bekezdése szerinti igazolást és az oklevél kiállításáról szóló igazolást a Hivatal által kibocsátott, nyomdai úton előállított formanyomtatványon kell kiadni, mely egy A4 méretű lapból áll, amelyen a Magyar Köztársaság címere nyomdai úton feltüntetésre került.

15/L. § (1) Az oklevél-formanyomtatvány a Hivatal által kibocsátott nyomtatvány, mely

a) két (az egyik a magyar nyelvű a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló) A4 méretű lapból áll, melyeken a Magyar Köztársaság címere nyomdai úton feltüntetésre került, vagy

b) egy A3 méretű lapból áll, melyen a Magyar Köztársaság címere nyomdai úton feltüntetésre került.

(2) Az oklevél-formanyomtatványt a felsőoktatási intézmények dossziéban kötelesek kiadni.

15/M. § (1) Az oklevélmelléklet a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (2004. december 15.) szerinti okirat.

(2) Az oklevélmelléklet formanyomtatványa A4 méretű, mindkét oldalon nyomtatható lapokból és egységes, lefűzésre alkalmas dossziéból áll. A formanyomtatvány kibocsátói feladatait a Hivatal látja el.

(3) Az oklevélmelléklet magyar nyelvű formaszövegét a 10. számú melléklet tartalmazza azzal, hogy a magyar felsőoktatási rendszerre vonatkozó adatokat tartalmazó részt évente egy alkalommal a Hivatal határozza meg.

15/N. § (1) A kreditigazolás a hallgató által teljesített tanulmányi követelményekről kiadott igazolás, mely tartalmazza a tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, mely lehetővé teszi a felsőoktatási törvény 58. §-ának (7) bekezdése szerinti döntéshozatalt.

(2) A hallgatói adatkezelési nyilatkozat a nem kötelezően kezelt adatok kezeléséhez való hozzájárulásra szolgál.

Hallgatói azonosító szám

16. § (1) A hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, az Országos Felsőoktatási Információs Központ a bejelentéstől számított tizenöt napon belül tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot képez, és azt az intézmény számára a felsőoktatási információs rendszerben elérhetővé teszi. A felsőoktatási intézmény lehetővé teszi a hallgató számára hallgatói azonosító számának megismerését. A hallgatói azonosító számról az intézmény a hallgató kérelmére, a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül - a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével - igazolást állít ki. A kérelmet az oktatási intézménynél kell előterjeszteni.

(2) Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal. Ugyanannak a személynek újabb azonosító szám nem adható ki.

(3) Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén a hallgató kérelmére az intézmény az azonosító számról igazolást állít ki. Az intézmény a kérelemtől számított tizenöt napon az igazolást a hallgató rendelkezésére bocsátja.

(4) Az, aki nem áll jogviszonyban egyetlen intézménnyel sem, az azonosító számról szóló igazolás kiadását közvetlenül az Országos Felsőoktatási Információs Központtól kérheti. Az igazolás kiállításáért az Országos Felsőoktatási Információs Központnak - az oktatási miniszter által szabályozott mértékű - igazgatási szolgáltatási díj jár.

(5) Az azonosító szám a felsőoktatási törvényben szabályozott módon kezelhető és használható fel. Az azonosító számot e rendelet 9. számú mellékletében meghatározottak szerint kell képezni.

Oktatói azonosító szám

17. § (1) Az oktatói jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, aki nem rendelkezik oktatói azonosító számmal, az Országos Felsőoktatási Információs Központ a bejelentéstől számított tizenöt napon belül tizenegy jegyű oktatói azonosító számot képez, és azt az intézmény számára a felsőoktatási információs rendszerben elérhetővé teszi. A felsőoktatási intézmény lehetővé teszi az oktató számára oktatói azonosító számának megismerését. Az oktatói azonosító számról az intézmény az oktató kérelmére, a kérelem benyújtásától számított tizenöt munkanapon belül - az oktató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével - igazolást állít ki. A kérelmet az oktatási intézménynél kell előterjeszteni.

(2) Ugyanannak a személynek újabb azonosító szám nem adható ki. Amennyiben egy felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be egy személy alkalmazását, de az adott személy azonosító számmal rendelkezik, az Országos Felsőoktatási Információs Központ az érintett felsőoktatási intézménnyel az azonosító számot tizenöt napon belül közli.

(3) Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott igazolás helyett, illetve az igazolás tartalmát érintő adatváltozás esetén az intézmény bejelentése alapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ az azonosító számról igazolást állít ki és azt megküldi az intézménynek a bejelentéstől számított harminc napon belül, amit az intézmény tizenöt napon belül átad az oktatónak. Az igazolás kiállításáért az Országos Felsőoktatási Információs Központnak - az oktatási miniszter által szabályozott mértékű - igazgatási szolgáltatási díj jár.

(4) Az azonosító szám a felsőoktatásról szóló törvényben szabályozott módon kezelhető és használható fel. Az azonosító számot e rendelet 9. számú mellékletében meghatározottak szerint kell képezni.

Előnyben részesítési követelmények

[az Ftv. 39. §-ának (7) bekezdéséhez]

18. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésére - azok teljesítésétől eltekinthet.

(2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében:

a) biztosítani kell - a szabályzatban foglaltak alapján - a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését,

b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel,

c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető,

d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát,

e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani.

(3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében:

a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget,

b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat,

c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,

d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani,

e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,

f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása,

g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében:

a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell,

b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,

c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető,

d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető,

e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani.

(5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében:

a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani;

b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató

ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet,

bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól,

bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,

bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani,

be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett,

bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell,

bg) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól;

c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani.

(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók.

(7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg.

A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje

[az Ftv. 44. §-ának (3) bekezdéséhez]

19. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására

a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság,

b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet

jogosult.

(3)

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak - az intézmény által hitelesített - másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült.

A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek

[az Ftv. 61. §-ának (2) bekezdéséhez]

20. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel - a 19. § (1) bekezdése szerinti - szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint:

a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit,

b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor,

c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató - a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat,

d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:

a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában,

b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel,

c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,

d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

A támogatási idő nyilvántartásának rendje

[az Ftv. 55. §-ának (6) bekezdéséhez]

21. § A FIR a felsőoktatási törvény 35. §-ának (1) bekezdése alapján működtetett felsőoktatási információs rendszerben tartja nyilván az államilag támogatott és a költségtérítéses formában eltöltött tanulmányi időt.

Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei

[az Ftv. 57. §-ának (5) bekezdéséhez]

22. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a felsőoktatási törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti tájékozató kiadványt (a továbbiakban: tanulmányi tájékoztató) magyar nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetén a nemzetiségi vagy etnikai kisebbség nyelvén és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. A tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak. A tanulmányi tájékoztatóban az intézményre vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A tanulmányi tájékoztatót évente aktualizálni kell.

(2) A tanulmányi tájékoztató intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle

a) az intézmény nevét, címét, intézményi azonosítóját;

b) az intézmény általános jellemzőit;

c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot;

d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét;

e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módját;

f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását;

g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);

h) a felsőoktatási intézmény által szedett díjakat és költségtérítéseket, a képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit;

i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket;

j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat;

k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit.

(3) A tanulmányi tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse:

a) a mintatanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket, illetve szakképesítéseket;

b) a kötelező és kötelezően választható tantárgyak, tantervi egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan:

ba) a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési gyakoriságát,

bb) az oktatás nyelvét,

bc) az előtanulmányi kötelezettségeket,

bd) a tantárgy kötelező vagy kötelezően választható tantárgyként való besorolását,

be) a tantárgy órarendi beosztását,

bf) a tantárgy felelősét és a tantárgy előadóját,

bg) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját,

bh) a rövid tantárgyprogramot, illetve a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását,

bi) az évközi tanulmányi követelményeket,

bj) a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és kompetenciák értékelését (félévközi jegy vagy vizsgajegy),

bk) az értékelés módszerét,

bl) az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat,

bm) az ajánlott irodalmat;

c) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket;

d) a hallgatói jogorvoslat rendjét.

A kreditrendszerű képzés általános szabályai

[az Ftv. 57. §-ának (5) bekezdéséhez]

23. § (1) A kreditérték meghatározásakor összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza.

(2) A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit. Kötelező tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva. Kötelezően választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók egy az intézmény által meghatározott körből választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka). Szabadon választható tantárgy esetében az intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében.

(3) A tantervben a tantárgyakhoz tanórákat és kreditértékeket kell rendelni (kreditallokáció).

(4) A részidős képzésben egy adott szakhoz rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával.

(5) Az intézmény az általa ajánlott tantervben - a szakirányú továbbképzések kivételével - az egyes félévek kreditértéke - figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot - legfeljebb három kredittel térhet el felfelé vagy lefelé a harminc kredittől. Szakirányú továbbképzés esetében az intézmény az általa ajánlott tantervben a szakdolgozat tíznél nem nagyobb kreditértékének levonása után az egyes félévekre jutó átlagos kreditértéktől legfeljebb tíz százalékkal térhet el.

(6) Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú vagy háromfokozatú skálán érdemjeggyel történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető.

(7) A teljes tanulmányi időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat teljesítésénél kell irányadónak tekinteni.

(8) A tantervben rögzíteni kell azt, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy tematikailag, illetve a szak képzési célját illetően több tantárgyat magába foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem egyidejű felvétele is meghatározható követelményként.

(9) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és ezt hitelt érdemlő módon igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez az intézménynek szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodnia az ismeretek elsajátításáról.

(10) A felsőoktatási törvény 58. §-ának (7) bekezdése alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható.

24. § (1) A hallgató - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott esetben - a felsőoktatási törvény 40. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül.

(2) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.

(3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.

(4) A kreditrendszerű képzés során a különböző képzési szintek szabályai eltérhetnek és elkülönülten is szabályozhatók.

(5) A kreditrendszerű képzésben szabályozni kell

a) az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését,

b) a kreditek gyűjtésének szabályait,

c) a tantárgyelismerés szabályait,

d) meghatározott tanulmányi időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket,

e) a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél vagy bizonyítvány megszerzéséhez más felsőoktatási intézményben teljesített és az intézmény által kreditátviteli eljárásban elismert tantárgyak kreditértékének maximális arányát,

f) a d) pont szerinti előírások alkalmazásának módját a tanulmányi okokból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra,

g) a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit,

h) a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját,

i) a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit, illetve azt, hogy az ismételt tárgyfelvételekkel együtt hány alkalommal tehető vizsga egy tantárgyból,

j) egy adott tanulmányi időszak után a tanulmányok folytatásához, illetve a tanulmányok lezárásakor az oklevél vagy bizonyítvány megszerzéséhez szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot,

k) a megkezdett aktív féléveknek, illetve a passzív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát,

l) a kreditrendszerhez kapcsolódó kérelem benyújtásának rendjét,

m) a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét,

n) a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását,

o) a felsőoktatási törvény 44/A. §-a szerinti részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirdetésének és az arra történő felvétel szabályait,

p) a továbbtanulást vagy áthallgatást megelőző előzetes kreditátviteli eljárás szabályait,

q) a felsőfokú szakképzés során elsajátított ismeretek kötelező beszámításának, az o) pont szerinti képzés során elsajátított ismeretek, valamint a korábbi munkatapasztalatok beszámításának módját.

(6) A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során az intézmény részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a felsőoktatási törvény 58. §-a (7) bekezdése szerinti bizottság döntése.

(7) A felsőoktatási intézmény kérelemre köteles az előzetes kreditátviteli eljárást lefolytatni. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést a kreditátviteli bizottság. A felsőoktatás intézmény a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti.

A kreditek intézményi nyilvántartásának rendje

[az Ftv. 57. §-ának (5) bekezdéséhez]

25. § (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az intézmény a felsőoktatási törvény 57. §-ának (5) bekezdése alapján nyilvántartást vezet, melynek során a felsőoktatási törvény 2. számú melléklete I/B rész 1. bb) pontja alapján a következő adatokat tartja nyilván:

a) a képzésben való részvétel formája (államilag támogatott vagy költségtérítéses hallgató);

b) a képzés jellemzői: szak, felsőfokú szakképzés, a szakképzettség megnevezése, képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, a választott szakiránynak a megjelölése;

c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tantárgyakra vonatkozó adatok: tantárgy neve, kódja, kreditértéke, kontaktóra száma, a tantárgyfelelős neve, kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tárgy;

d) adott tantárgy felvételére és teljesítésére vonatkozó adatok: hányadik tantárgyfelvétel, hányadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel záruló tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja;

e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditértéke; az adott félévben teljesített tárgyak összegezett kreditértéke, kreditindex;

f) az adott félév befejezéséig megszerzett összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított, halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex;

g) a tanulmányok során az adott félév befejezéséig igénybe vett aktív félévek száma és passzív félévek száma; adott időszakra (pl. két félévre, négy félévre) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk;

h) külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan: a részképzés helye, összes akkreditált kredit;

i) a szak ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév befejezéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;

j) a korábban tanulmányi okokból elbocsátott, majd újabb felvételt nyert hallgató esetén a korábbi tanulmányokból elismert tantárgyak, azok kreditértékei, érdemjegyei;

k) a külső szakmai gyakorlat (tanítási gyakorlat, terepgyakorlat) időtartama, teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye;

l) a nyelvi követelmények teljesítésének rögzítése;

m) képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritériumfeltételek teljesítése;

n) a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

(2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint köteles bejelenteni és igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint

a) követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap,

b) egyéb esetben 3 hét.

A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételei

[az Ftv. 65. §-ának (1) bekezdéséhez]

26. § (1) Kitüntetéssel avatható doktorrá az a személy, akinek

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28-29. §-ai alapján végzett tanulmányai során a 9. évfolyamtól kezdődően az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeiről kapott bizonyítványában, továbbá az érettségi bizonyítványában minden jegye jeles (5), szorgalmának értékelése pedig példás (5);

b) az osztott képzésben alap- és mesterszakon vagy az egységes, osztatlan képzésben végzett tanulmányai során letett valamennyi kötelező vizsgája jeles (5) vagy a felsőoktatási törvény 57. §-a (2) bekezdésének megfelelően az adott értékelési rendszerben jeles (5) eredménynek felel meg;

c) a doktori tanulmányai során letett kötelező vizsgáinak eredménye jeles (5), továbbá a fokozatszerzési eljárás során doktori szigorlatának minősítése summa cum laude, a doktori védésen nyújtott teljesítményét pedig a meghatározott értékelési rendszerben a legmagasabbra értékelték.

(2) Amennyiben a jelölt tanulmányait részben külföldön végezte, az (1) bekezdésben említett követelményeket - a külföldi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését, illetve a doktori oklevél honosítását követően - a külföldi oktatási intézmény értékelési rendszerének megfelelően kell figyelembe venni.

(3) Főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés után megszerzett végzettségi szint esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat a főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés eredményeire is érteni kell.

(4) A felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározottakhoz képest további szakmai feltételeket is megállapíthat.

27. § (1) Kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulás érdekében a felsőoktatási intézmény javaslata alapján a miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.

(2) Az előterjesztéshez a felsőoktatási intézmény rektora megküldi a miniszternek azon dokumentumok hiteles másolatát, amelyek tanúsítják, hogy a jelölt megfelel a 26. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A kitüntetéses doktorok avatásukkor a Magyar Köztársaság címerével ellátott, 8 g súlyú 14 karátos aranygyűrűt kapnak kitüntetésként.

(4) A kitüntetéses avatással kapcsolatos kiadások fedezetéről a javaslatot tevő felsőoktatási intézmény gondoskodik.

A mentorprogram megszervezésének elvei

[az Ftv. 66. §-ának (7) bekezdéséhez]

28. § (1) A felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe.

(2) A mentorprogram keretében a felsőoktatási intézmény oktatói, hallgatói (a továbbiakban: mentor) nyújtanak segítséget.

(3) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet a miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között szerződés jön létre, mely tartalmazza a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait, valamint a mentorok által végzett tevékenység általános leírását és a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket.

(4) A mentorszervezet és a mentor között szerződés jön létre, mely tartalmazza a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit.

(5) A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását a Minisztérium a felsőoktatási törvény 128. §-ának (1) bekezdése g) pontjában meghatározott forrás terhére biztosítja, a mentori díj mértékét évenként a miniszter határozza meg.

(6) A mentorszervezet és a mentorprogramban részt vevő hallgató között szerződés jön létre, amely tartalmazza:

a) a mentorprogram keretében nyújtott segítőtevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait,

b) a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait,

c) a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit,

d) a (7) bekezdés szerinti hozzájárulást.

(7) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy a mentorszervezet nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, forma, munkarend), félévenkénti tanulmányi átlageredményét, a megszerzett kreditek számát, hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját, a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és a Minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja.

(8) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni.

A hallgatóval kapcsolatos döntések írásbeli közlése

[az Ftv. 73. §-ához]

29. § A felsőoktatási intézmény írásban köteles közölni a hallgatóval döntését

a) amennyiben az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,

b) a fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, továbbá

c) amennyiben a hallgató kérelmét - részben vagy egészében - elutasítja, és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll.

A felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv eljárásainak szabályai

29/A. § (1) Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a felsőoktatási törvény 7. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a továbbiakban: fenntartó) az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül a felsőoktatási törvény 15. §-ának (1)-(5) bekezdésében, illetve 140. §-ának (6) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén kérheti.

(2) A felsőoktatási törvény 7. §-ának (3) bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is [felsőoktatási törvény 7. §-ának (2) bekezdése].

(3) A diákotthon nyilvántartásba vételét a diákotthon alapító okiratának aláírását követő 30 napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A diákotthon működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(4) Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

29/B. § (1) A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény - az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ideértve a diákotthont is - elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot.

(2) Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be.

(3) A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan nevet pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.

29/C. § (1) A fenntartó a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt akkor kérheti, ha igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve fokozatosan megteremthető.

(2) A Hivatal felsőoktatási intézmény esetén a felsőoktatási törvény 15. §-ának (8) bekezdésében foglaltak vizsgálatát követően, a nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén - a felsőoktatási törvény 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően - adja ki a működési engedélyt.

(3) A működési engedélyt - ide nem értve annak az intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását - azzal a feltétellel kell kiadni, hogy az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

29/D. § (1) A pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény - a közoktatási intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben május 31-ig kérelmezheti azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a kérelem benyújtását követő év szeptember 1-jével kerülhet sor.

(2) A kérelemhez - amennyiben a kérelmező és a fenntartó személye nem azonos - mellékelni kell a közoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatát.

29/E. § (1) A Hivatal által nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a működési engedély módosítását - ideértve a felsőoktatási törvény 36. §-a szerinti átalakulást is - kérelmezni kell. Több fenntartó esetén a kérelmet az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint kell benyújtani. A fenntartók közötti együttműködési megállapodás rendelkezésének hiányában a kérelmet együttesen kell benyújtani.

(2) A felsőoktatási intézmény rektora kérelmezi alap-, illetve mesterképzési szak indításának, kar, illetve doktori iskola létesítésének nyilvántartásba vételét.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) az alapképzési szak, illetve a mesterképzési szak indításával, kar létesítésével kapcsolatos dokumentációt;

b) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét;

c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elutasító szakértői véleménye esetén a felsőoktatási intézménynek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját.

(4) Ha a kérelem jogszerű és a szakindítást, a kar, illetve a doktori iskola létesítését előzetesen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatta, a Hivatal az alap-, illetve mesterképzési szak indítását, a kar, illetve doktori iskola létesítését nyilvántartásba veszi [felsőoktatási törvény 106. §-ának (2)-(3) bekezdése].

(5) Amennyiben a kérelemben foglalt alap-, illetve mesterképzési szak indításáról, a kar, illetve a doktori iskola létesítéséről előzetesen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elutasító szakértői véleményt adott, a Hivatal

a) szakindítás és karlétesítés esetén eljárást indít, melynek keretében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának véleménye alapján dönt a kérelemről,

b) doktori iskola létesítése esetén a kérelmet továbbítja a miniszternek, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságának szakértői véleménye alapján dönt a kérelemről.

(6) Magyar felsőoktatási intézmény által külföldi felsőoktatási intézménnyel indítandó közös képzés esetén a kérelemhez a magyar felsőoktatási intézménynek mellékelnie kell továbbá

a) az intézmények között létrejött megállapodás szövegét is, mely tartalmazza:

aa) azt, hogy a kérelmező intézmény ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a felsőoktatási információs rendszer felé történő adatközléssel, a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,

ab) azt, hogy a kérelmező felsőoktatási intézmény a képzésre felvételt nyert és beiratkozott személyekkel a hallgatói jogviszonyt létrehozza,

ac) a társintézményekben a hallgatókat megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket,

ad) azt, hogy a társintézményekben folytatott képzés a kérelmező felsőoktatási intézmény szempontjából a felsőoktatási törvény szerinti részképzés, melyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményekben a közös képzés keretében teljesített követelmények elismerésére,

ae) a részképzés támogatásának rendjét,

af) azt, hogy közös vagy többes oklevél kiadására kerül-e sor,

b) a külföldi felsőoktatási intézmény állami elismerésének igazolását.

(7) Magyar felsőoktatási intézmény által magyar felsőoktatási intézménnyel indítandó közös képzés esetén a kérelemhez mellékelni kell továbbá az intézmények között létrejött megállapodás szövegét, mely tartalmazza:

a) az állami támogatás és a bevételek megosztását,

b) azt, hogy melyik az az intézmény, amelyik ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a felsőoktatási információs rendszer felé történő adatközléssel, a felvételi eljárás lebonyolításával, az oklevél kiadásával kapcsolatos feladatokat,

c) azt, hogy a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmények a képzésre felvételt nyert és beiratkozott személyekkel a hallgatói jogviszonyt létrehozza,

d) azt, hogy a társintézményekben folytatott képzés a b) pont szerinti felsőoktatási intézmény szempontjából a felsőoktatási törvény szerinti részképzés, melyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményekben a közös képzés keretében teljesített követelmények elismerésére.

29/F. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora kérelmezi a felsőfokú szakképzés indításának nyilvántartásba vételét.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a felsőfokú szakképzés indítására vonatkozó dokumentációt, valamint;

b) a felsőfokú szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi határozatot.

(3) A felsőfokú szakképzés a Hivatal által történő nyilvántartásba vételt követően indítható. A nyilvántartásba vételi eljárás része - szükség szerint - a képzésben együttműködő más szervezetekkel történő együttműködés nyilvántartásba vétele.

29/G. § (1) A fenntartó kezdeményezi a Hivatalnál az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását a felsőoktatási intézmény

a) jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését,

b) megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését,

c) fenntartói jogok gyakorlási jogának megszűnéséről szóló döntés meghozatalát

követő 15 napon belül.

(2) A felsőoktatási intézmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelméhez mellékeli

a) döntését és annak indokolását;

b) a nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén - hatályos megállapodás hiányában - a hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.

(3) A miniszter, amennyiben kezdeményezésére a felsőoktatási törvény 105. §-ának (2) bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a bíróság jogerős határozatát, annak jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megküldi a Hivatalnak.

(4) A Hivatal hatósági ellenőrzés eredményeként állapítja meg, hogy nem állami felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatási törvény 37. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak.

(5) A Hivatal

a) a bejelentés, megállapítás alapján az állami elismerés visszavonása tárgyában indított eljárását követően,

b) egyesülés, szétválás, kiválás, beolvadás esetén a felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozatával együtt

kezdeményezéssel él a miniszter felé [felsőoktatási törvény 36. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdése, 37. §-ának (4)-(5) és (8) bekezdése].

(6) A Hivatal az állami elismerés visszavonásáról szóló törvény kihirdetését követően, a törvény hatálybalépésének napjával törli nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt. A Hivatal az állami elismerés megtagadásáról szóló döntés napjával törli nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt.

29/H. § (1) A Hivatal a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos jogerős határozatát megküldi az ügyészség részére.

(2) A Hivatal a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről szóló jogerős határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet.

(3) Ha a felsőoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak alapján felnőttképzésben vehet részt, a Hivatal a külön jogszabályban rögzített adatokat megküldi a Felnőttképzési Akkreditáló Testület részére.

(4) A Hivatal a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételével, átalakulásával, nyilvántartásból törlésével kapcsolatos jogerős határozatát az Oktatási Közlönyben közzéteszi.

29/I. § (1) A Hivatal a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége, valamint a külföldi felsőoktatási intézmények működése feletti törvényességi ellenőrzés keretében (a továbbiakban: miniszteri törvényességi ellenőrzés) a miniszter utasítására ellenőrzést folytat le [felsőoktatási törvény 105. §-ának (4) bekezdése, 116. §-ának (2) bekezdése]. A Hivatal jogszabálysértés esetén köteles erre felhívni a miniszter figyelmét, aki nyolc napon belül dönt a miniszteri törvényességi ellenőrzés lefolytatásáról.

(2) A Hivatal az ellenőrzés során vizsgálja a jogszabályban foglalt rendelkezések, az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak, a fenntartói kötelezettségek megtartását.

(3) A miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzése befejezésekor a Hivatal jelentést készít.

(4) A Hivatal az ellenőrzés eredményéről szóló jelentést megküldi a fenntartó részére, aki arra kézhezvételtől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. A fenntartói észrevételt, és az el nem fogadott észrevételek indokait tartalmazó vizsgálati jelentést a Hivatal megküldi a miniszternek, aki annak kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg a törvényességi ellenőrzési jogkörében hozott határozatát.

(5) A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi a fenntartó, a Hivatal és az ügyészség részére.

(6) A miniszter - a felsőoktatási törvény 105. §-a és 116. §-ának (2) bekezdés szerinti, a Hivatal közreműködésével lefolytatott - törvényességi ellenőrzési jogkörében határozatát, a Hivatal eljárását is beleértve, az ellenőrzés elrendelésétől számított százhúsz napon belül hozza meg.

29/J. § (1) A Hivatal felsőoktatási ellenőrzési feladatait az elnök által kiadott éves munkaterv, illetve az elnök egyedi döntése alapján végzi.

Az Országos Kredittanács működési rendje

[az Ftv. 114. §-ának (6) bekezdéséhez]

30. § (1) Az Országos Kredittanácsot a miniszter működteti. Az Országos Kredittanács legfeljebb tizenöt tagból áll, tagjai felsőoktatási szakemberek és kutatók. A hallgatók képviseletében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy delegáltja tanácskozási joggal részt vehet az Országos Kredittanács munkájában.

(2) Az Országos Kredittanács a felsőoktatási törvény 114. §-ának (6) bekezdésében meghatározott feladatai körében

a) fejleszti és egységesíti a kreditrendszert, különösen

aa) kezdeményezi és megtervezi a kreditrendszerrel kapcsolatos hazai felméréseket,

ab) a kreditrendszerrel kapcsolatos ajánlásokat fogalmaz meg a felsőoktatási intézmények számára,

ac) segíti a felsőoktatási döntéshozókat a kreditrendszerrel összhangban álló felsőoktatási jogszabályok megalkotásában,

ad) útmutatást ad a szakindítási kérelmek kreditrendszerrel összefüggő elemeinek elbírálásához,

ae) tanácsadó szolgáltatást nyújt,

b) támogatja a kreditrendszer nemzetközi hallgatói mobilitásban betöltött szerepét, áttekinti és elemzi a hazai és külföldi kreditrendszereket.

(3) Az Országos Kredittanács elnökét és tagjait három évre - a felsőoktatási testületekkel való konzultáció alapján - a miniszter kéri fel és adja ki részükre a megbízólevelet. Az Országos Kredittanács elnökének és tagjainak megbízatása legfeljebb két alkalommal újabb három évre meghosszabbítható.

(4) Az Országos Kredittanácsban viselt tagság megszűnik:

a) a megbízatás lejártával,

b) a tag lemondásával,

c) a megbízás visszavonásával,

d) a 70. életév betöltésével,

e) a tag halálával.

(5) A miniszter - az Országos Kredittanács elnökének javaslatára - visszavonja annak a tagnak a megbízatását, aki a tagságából eredő kötelezettségeinek három hónapnál hosszabb időn keresztül - neki felróható okból - nem tesz eleget.

(6) Az Országos Kredittanács működésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg.

(7) Az Országos Kredittanács tagjainak a szakértői tevékenységért havi tiszteletdíj jár, amelynek összege a tagok esetében az előző évi minimálbér másfélszerese, az elnök esetében két és félszerese.

(8) A miniszter az Országos Kredittanács működésének segítésére, az intézményi kreditrendszerek dokumentumainak nyilvántartására, az intézményi kreditrendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására működteti az Országos Kredittanács Irodáját.

(9) Az Országos Kredittanács Irodájának vezetőjét - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Magyar Rektori Konferencia elnökei állásfoglalásának meghallgatása után - a miniszter bízza meg. Az Országos Kredittanács Irodájának vezetője és munkatársai közalkalmazottak.

(10) Az Országos Kredittanács Irodája feladatai körében

a) nyilvántartja a hazai és külföldi intézmények kreditrendszereinek lényeges dokumentumait,

b) az országos kreditrendszer működésével kapcsolatos információkat szolgáltat a felsőoktatást irányító, illetve felügyelő kormányzati szervek, a Minisztérium, a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgatók számára,

c) az intézményi kreditrendszerekkel kapcsolatos szakmai, tájékoztató és segítségnyújtó kiadványokat tesz közzé.

(11) Az Országos Kredittanács Irodája rendelkezésére álló információk a kormányzati szervek, a felsőoktatási testületek, hazai felsőoktatási intézmények és hallgatóik számára ingyenesen hozzáférhetőek.

(12) A Minisztérium, a Hivatal, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felkérése alapján az Országos Kredittanács véleményezi a felsőoktatási intézmény a tanulmányi és vizsgaszabályzatát, továbbá az intézményi tájékoztatót.

A magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályok

[az Ftv. 138. §-ának (1) bekezdéséhez]

31. § (1) A magán felsőoktatási intézmény beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározottak szerint teljesíti.

(2) A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény a számviteli törvényben a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elvekre, az azokra épített szabályok szerint teljesített beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítésén túl a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: közhasznú szervezetekről szóló törvény) 19. §-a szerinti közhasznúsági jelentést készít.

(3) A magán felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 138. § (1) bekezdése második mondata szerinti tevékenység alapító okiratban történt feltüntetése hatálybalépését megelőző napra - mint a számviteli törvény 11. §-a szerinti üzleti évre - a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A tevékenység hatálybalépésének napjával új üzleti év kezdődik, amely a naptári év utolsó napjáig tart és amelynek nyitóadatai megegyeznek az e bekezdés szerinti beszámoló megfelelő záróadataival.

32. § (1) A magán felsőoktatási intézmény törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben meghatározott befizetéseivel köteles hozzájárulni az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatokhoz.

(2) A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerint megállapított kötelezettségének a közhasznú szervezetekről szóló törvény 6. §-ában meghatározottak figyelembevételével tesz eleget.

Az egészségügyi felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályok

[az Ftv. 141. §-ának(9) bekezdéséhez]

33. § (1) Az egészségügyi képzést folytató állami fenntartású felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési tervének áttekintésekor a miniszter kikéri az egészségügyi miniszter szakmai állásfoglalását és észrevételeit ennek figyelembevételével teszi meg.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter egészségügyi felsőoktatási koordinációs tanácsot működtet, amelyben valamennyi érintett felsőoktatási intézmény képviselője és a miniszter is részt vesz. Az orvos- és egészségtudományi képzési területet illetően az egészségügyi miniszter a miniszterrel együtt - az egészségpolitikai elvekkel összhangban - tesz javaslatot alap- és mesterképzésben elsajátítandó kompetenciákra, a képzési és kimeneti követelmények módosítására.

Az agrár-felsőoktatás irányításával és finanszírozásával kapcsolatos szabályok

[az Ftv. 143. §-ának (4) bekezdéséhez]

34. § (1) Az agrár-felsőoktatás esetében, a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) biztosít költségvetési támogatást a felsőoktatási intézmények keretében működő, az agrár gyakorlati képzést segítő tangazdaságok, tanüzemek, kísérleti üzemek fejlesztéséhez, az agrárgazdasági tevékenyég minőségének fejlesztéséhez és a szaktanácsadáshoz; valamint támogatja az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység keretében az agrár hagyományőrzés intézményközi rendezvényeit, országos tudományos diákköri, kulturális és sportrendezvényeit is. Az FVM támogatást nyújt az agrár-felsőoktatási intézményekben működő szaktanácsadó hálózatnak az általa meghatározott feladatok ellátásához.

(2) Az agrárképzést folytató állami fenntartású felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési tervének áttekintésekor a miniszter kikéri a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szakmai állásfoglalását és észrevételeit ennek figyelembevételével teszi meg.

(3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter agrár-felsőoktatási koordinációs tanácsot működtet, amelyben valamennyi érintett felsőoktatási intézmény képviselője és a miniszter is részt vesz.

Záró rendelkezések

35. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. §-ának (5) bekezdése és 5. számú melléklete 2006. július 1-jén lép hatályba.

(3)

36. § (1) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő kitüntetéses doktorrá avatási eljárásokat a kitüntetéses doktorrá avatásról szóló 5/1994. (IV. 1.) MKM rendelet előírásai szerint kell befejezni.

(2)

(3) A felsőoktatási információs rendszert 2007. május 1-jéig létre kell hozni. A felsőoktatási intézmények e rendelet szerinti első adatközlésüket a felsőoktatási információs rendszer üzemeltetője felé 2007. május 1. és június 30. között teljesítik, az üzemeltető által meghatározott rendben. Ez az adatközlés kiterjed azokra is, akik a felsőoktatási törvény hatálybalépésekor a felsőoktatási intézménnyel hallgatói, illetve oktatói jogviszonyban álltak.

(4) A felsőoktatási intézmények hallgatói és oktatói részére a hallgatói, oktatói azonosító számot 2007. június 30-ig kell kiadni.

(5) A felsőoktatási szakértői névjegyzék létrehozásáig a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács azokat a személyeket kérheti fel szakértőnek, akik a két testület tevékenységében 2005. december 31-ig szakértőként közreműködtek.

(6) A 2006. január 1-jén államilag elismert felsőoktatási intézmények esetében a 4. számú melléklet előírásaitól eltérően a 2005. október 15-i állapotot rögzítő statisztikai adatszolgáltatásban szereplő hallgatói létszám a maximális hallgatói létszám. Ezt a létszámot a 4. számú melléklet előírásai szerint legkésőbb 2008. március 31-ig az intézmény kérelme alapján felül kell vizsgálni. A maximális hallgatói létszámot az eljárás megindításakor ténylegesen meglévő feltételek és adatok alapján kell meghatározni.

(7) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 106. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 109. §-ának (1) bekezdése g) pontjában meghatározott tevékenysége során e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott feltételek teljesítéséről ad szakértői véleményt. A 2006. július 1-je előtt megindított eljárások esetében az eljárás megindításakor hatályos követelményrendszert kell alkalmazni. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak szakértői véleményében az 5. számú mellékletben megfogalmazott feltételekre vonatkozó megállapításait részletesen indokolnia kell.

(8) Az e rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírásokat a rendelet hatálybalépésekor működő intézményekre 2010. december 31. után kell alkalmazni.

(9) A rendelet hatálybalépésekor működő gyakorló közoktatási intézmények esetében a 3. számú mellékletben meghatározott feltételeket az intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításkor vizsgálni kell.

37. § (1) Az 1993. évi LXXX. törvény alapján indított egyetemi szintű képzés, főiskolai szintű képzés, szakirányú továbbképzés esetén e rendelet hatálybalépésekor használt okleveleket kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási intézmény a 15/B. § (10) bekezdés, a 15/C. § (8) bekezdés, 15/D. § (14) bekezdés, 15/H. § (3) bekezdés szerinti eljárást 2015. július 15-ét követően akkor alkalmazhatja, ha az általa alkalmazott elektronikus ügyintézési rendszer rendelkezik a Hivatal által kiadott megfelelőségi igazolással.

1. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei

Személyi feltételként biztosítani kell

a) az egyes szakok képzéséhez szükséges oktatói létszámot;

b) a maximális hallgatói létszám megállapításának szabályai szerinti oktatási segédszemélyzetet és oktatásirányítási létszámot;

c) az intézmény rendelkezésére álló infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges személyzetet.

A személyi feltételeket a felsőoktatási törvény 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell biztosítani.

Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítani kell:

a) székhely tekintetében

- olyan ingatlant, amely az intézmény tulajdonában vagy rendelkezésében vagy használatában vagy bérletében van legalább 8 éves időtartamra, elidegenítési tilalommal,

- munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatók és kutatók, a maximális hallgatói létszám megállapítása szerint meghatározott létszámú oktatási segédszemélyzet, oktatásirányítási kör egyidejű elhelyezését,

- az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges infrastruktúrát;

b) könyvtári szolgáltatás, informatikai háttér tekintetében

- olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat meglétét, amelyhez az alkalmazottak és a hallgatók rendszeresen hozzáférnek,

- intézményi könyvtár (állami egyetem esetében nyilvános könyvtár) fenntartását (a székhelyen, telephelyen) vagy megállapodás megkötését a székhelyen, telephelyen működő könyvtárakkal, melynek alapján a képzéshez, oktatáshoz, kutatáshoz szükséges szakirodalom és információs szolgáltatások hozzáférhetők minden hallgató és oktató számára,

- informatikai alapú hallgatói nyilvántartást, amennyiben a hallgatók létszáma meghaladja az 500 főt;

c) sportolási és kulturális lehetőségek, szabadidő eltöltését biztosító szolgáltatások tekintetében olyan sportlétesítmény-használati lehetőséget, mely biztosítja, hogy minden hallgató hetente legalább egy alkalommal két órán keresztül sporttevékenységet folytasson;

d) szociális szolgáltatások (étkezés, szállás stb.) tekintetében a hallgatók számára szálláslehetőséget, illetve a hallgatók és az alkalmazottak számára meleg étkezés lehetőséget az intézményben vagy annak közvetlen környezetében.

2. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A diákotthon működésének minimális (kötelező) feltételei

Tárgyi feltételként biztosítandó

- férőhelyenként 1 ágy, 1 személyes használatú tanulóasztal, szék, ruhásszekrény,

- férőhelyenként paplan, párna,

- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti fürdőhelyiség, illemhely, felvonó, lift, parkoló,

- főzési és ételmelegítési lehetőség biztosítása: legalább 25 férőhelyenként 1 darab 1000 watt teljesítményű főzőlap,

- fűtés,

- meleg víz biztosítása, férőhelyenként legalább 80 liter/nap mennyiséggel számolva,

- vízellátás biztosítása férőhelyenként legalább 140 liter/nap mennyiséggel számolva,

- mosási és vasalási lehetőség biztosítása 100 főre legalább 1 darab 5 kg ruha mosóteljesítményű automata mosógép és legalább egy vasalóállvány,

- lehetőség szerint férőhelyenként egy darab internet-hozzáférési végpont, de minimálisan a diákotthon férőhelyszámának 2%-ának megfelelő számú (legalább 15) munkaállomással felszerelt számítógépterem (számítógéptermek), ahol minden számítógép internetelérése és ezen keresztül az intézményi könyvtár elektronikus szolgáltatásainak hozzáférhetősége biztosított,

- férőhelyenként minimum 7 m2 nettó lakóterület,

- egyidejűleg a férőhelyek 5%-ának megfelelő számú tanulóhelyet kell biztosítani tanulószobában, úgy kialakítva, hogy egy tanulóhelyre legalább 2 m2 alapterület, asztal és székhasználat legyen biztosítva,

- a szobákban a hűtőgépek, hajszárítók és a 200 watt teljesítmény alatti elektromos teljesítményű nem hőfejlesztő eszközök (TV, videó, kávé- és teafőző, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) ellátására alkalmas elektromos hálózat,

- férőhelyenként 25 liter hűtőtérfogatú hűtőgépek,

- könnyen tisztítható padlóburkolat,

- személyi feltételek biztosítása.

Pénzügyi feltételek tekintetében be kell mutatni

a) öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal,

b) a szükséges fenntartói források igazolását, a hitelgaranciát.

A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie:

- évi két alkalommal a kollégium, diákotthon nagytakarításának biztosítása,

- a közös használatú, továbbá a fürdő- és illemhelyiségek napi takarítása,

- évi egy alkalommal az egészségügyi, fürdő- és illemhelyiségek higiéniai festése,

- évente legalább a lakóhelyiségek negyedének higiéniai festése,

- évente legalább a közös helyiségek negyedének higiéniai festése,

- évente legalább a férőhelyek tizedének felújítását (ágy, tanulóasztal, szekrény, paplan, párna kicserélésével) lehetővé tevő tartalék képzése,

- közüzemi költségek finanszírozása,

- szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő-mentesítése.

Személyi feltételek tekintetében biztosítandó

- diákotthon vezető,

- pedagógiai szakképzettséggel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs,

- 24 órás ügyelet,

- 24 órás portaszolgálat, ami kiváltható beléptető rendszerrel,

- a fűtés üzemeltetése.

3. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A gyakorló közoktatási intézmények alapításának feltételei

A gyakorló közoktatási intézményként való működésének feltételei:

- a felsőoktatási intézmény - képzési programja alapján - pedagógusképzést folytat és közoktatási intézmény alapítójaként, fenntartójaként közoktatási feladatot lát el;

- a közoktatási intézmény megkapta a működési engedélyt;

- a közoktatási intézményben van a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott gyakorlati képzésért felelős vezető, aki maga is vezetőtanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító);

- a közoktatási intézmény rendelkezik a gyakorló közoktatási intézményként való működéséhez a személyi feltételekkel, a pedagógusok fele vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízással;

- a felsőoktatási intézményben szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon biztosított a pedagógusképzés szervezeti kerete, különböző pedagógusképzési területek esetén a pedagógusképzés koordinációját ellátó szervezeti egység vagy a szenátus által e célra létrehozott testület;

- biztosítottak a közoktatási intézmény gyakorló közoktatási intézményként való működéséhez a pénzügyi források;

- összességében tanévenként a gyakorló közoktatási intézményben legalább 200 fő hallgató vesz részt a gyakorlati képzésben,

- az óvodapedagógus és tanítóképzésben tanévente átlagosan legalább 20 hallgató, tanárképzésben tanévente átlagosan legalább 5 hallgató jut egy vezetőtanárra (gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra);

- általános iskola esetén az 1-8. évfolyamon, középiskola esetén a 9-12 (13). évfolyamon három párhuzamos osztály van;

- a gyakorló közoktatási intézményben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ehhez kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, illetve az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában gyakorlati képzési feladat (pedagóguspálya megismerésére irányuló gyakorlatok, vezetőtanár, gyakorlatvezető óvónő, tanító irányításával végzett önálló tanítási, foglalkozásvezetési gyakorlat) folyik;

- a közoktatási intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorlóiskolai, óvodai feladatokra fordítják,

- a közoktatási intézmény tanárképzés esetén a felsőoktatási intézmény képzési programja alapján részt vesz alapképzésben a mestertanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő képzésben;

- a közoktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja biztosítja a pedagógus-jelöltek felkészítésének lehetőségét.

Közoktatási intézmény részbeni gyakorló intézményként való működésekor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 33. §-ának (1) bekezdése a)-c) pontja szerinti intézménynek - a felsőoktatási intézmény pedagógusképzési feladatainak megfelelő -, a közoktatási törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelési szakaszok, illetve a kollégium feladatai vizsgálandók.

4. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának meghatározása

1. A maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény feladat-ellátási helyeiként, a teljes idejű, a részidős képzés és a távoktatás tekintetében elkülönítve, továbbá

- a felsőfokú szakképzés tekintetében szakmacsoportonként,

- az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés tekintetében képzési területenként,

- a doktori képzés tekintetében tudományterületenként kell megállapítani.

2. Feladat-ellátási helyek azok a települések, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, Feladat-ellátási helynek tekintendő továbbá az az ingatlan (ingatlancsoport), melyben a felsőoktatási intézmény oly módon folytat képzést, hogy az ugyanazon a településen levő más feladat-ellátási helyet az adott képzés során legfeljebb 10%-os mértékben veszik igénybe.

3. A maximális hallgatói létszám az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre együttesen vonatkozik.

4. A maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény kérelme alapján kell meghatározni. A kérelemben a felsőoktatási intézmény a maximális hallgatói létszámot az egyes képzésekre felvenni tervezett létszám (a továbbiakban: évfolyamlétszám) és a képzési idő alapján számítja ki.

5. Az Oktatási Hivatal elutasítja a kérelemben megjelölt létszám megállapítását, amennyiben

a) a felsőoktatási intézmény által a kérelemben az adott képzési területen, szakmacsoportban oktató alkalmazottak számát és a megtartandó órák számát figyelembe véve nem teljesíthető a felsőoktatási törvény 84. §-ában előírt követelmény azzal, hogy amennyiben ugyanaz a személy több képzési helyen (településen) is részt vesz az oktatásban, akkor óraszámát - a közalkalmazotti kinevezésében, illetve munkaszerződésében munkavégzés helyeként megjelölt települést kivéve - másfélszeres számban kell figyelembe venni;

b) a hallgatók számára ingyenesen és szabadon, egyidejűleg igénybe vehető, hálózati kapcsolattal ellátott számítógépek száma nem éri el a maximális hallgatói létszám táblázatban meghatározott arányát;

c) a hallgatók számára ingyenesen rendelkezésre álló könyvtári infrastruktúra, illetve szolgáltatás keretében a könyvtári olvasóhelyek száma nem éri el a maximális hallgatói létszám táblázatban meghatározott arányát;

d) a rendelkezésre álló oktatásirányítási létszám (különösen tanulmányi adminisztráció, életpálya és tanulmányi tanácsadás) nem éri el a maximális hallgatói létszám 0,2%-át;

e) a feladatok ellátásához szükséges, az oktatói létszámhoz igazodó egyéb technikai személyzet nem biztosított;

f) a felsőoktatási intézmény nem rendelkezik a képzés lebonyolításához szükséges teremkapacitással, melynek megállapítása során

fa) a felsőoktatási intézmény által - a befogadóképesség és az intézmény minőségi elvei alapján - megállapított csoportlétszámot, a felsőoktatási intézmény által meghatározott évfolyamlétszámot és óraszámot kell figyelembe venni,

fb) két tanóra megtartásához százperces időszakot kell figyelembe venni,

fc) a képzésekhez egy tantermet hetente legfeljebb 60 órás időtartamra - amennyiben a felsőoktatási intézményben a heti pihenőnapon is sor kerülhet képzésre további 12 órás időtartamban - lehet figyelembe venni,

fd) a foglalkozások teremszükségletét a következő kategóriákba kell besorolni: laborgyakorlat (max. 5 főig), laborgyakorlat (max. 15 főig), laborgyakorlat (max. 25 főig), számítógépes gyakorlat (max. 15 főig), számítógépes gyakorlat (max. 25 főig), számítógépes gyakorlat (max. 50 főig), gyakorlat (max. 15. főig), gyakorlat (max. 25 főig), gyakorlat (max. 50 főig), előadás (max. 50 főig), előadás (max. 100 főig), előadás (max. 150 főig), előadás (max. 200 főig), előadás (max. 300 főig), előadás (max. 400 főig), előadás (max. 600 főig), külső helyszíni gyakorlat,

fe) a termeket a következő kategóriákba kell besorolni: labor (max. 5 főig), labor (max. 15 főig), labor (max. 25 főig), számítógépes labor (max. 15 főig), számítógépes labor (max. 25 főig), számítógépes labor (max. 50 főig), tanterem (max. 15. főig), tanterem (max. 25 főig), tanterem (max. 50 főig), tanterem (max. 100 főig), tanterem (max. 150 főig), tanterem (max. 200 főig), tanterem (max. 300 főig), tanterem (max. 400 főig), tanterem (max. 600 főig), külső helyszíni gyakorlat,

ff) csak a használatba-vételi engedéllyel rendelkező és legalább 8 éven keresztül az intézmény kezelésében (használatában, tulajdonában) levő épületek vehetők figyelembe;

g) a felsőoktatási intézmény - az egyes képzésekhez igénybe veendő - tantermei (a szakmai vagy terepgyakorlatokat kivéve) irreális utazási távolságra vannak;

h) a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az egyes képzéseken nem teljesül a felsőoktatási törvény 33. §-a szerinti előírás;

i) a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az egyes képzéseken nem teljesül a felsőoktatási törvény 147. §-ának 3/A., 26/A. pontja szerinti előírás;

j) a képzési terület (a művészeti és művészetközvetítési képzési terület kivételével), a tudományterület (a művészetek tudományterület kivételével), a szakmacsoport évfolyamlétszáma nem éri el a húszat;

k) a felsőoktatási intézmény nem tudja szerződéssel, vagy legalább 3 év tapasztalatával igazolni, hogy képes a féléves szakmai gyakorlatok biztosítására;

l) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy a csoportbontásokra (párhuzamos tanórákra) valóban lehetőséget biztosít;

m) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy biztosított a tanulmányi és életpálya, valamint az egészségügyi tanácsadás;

n) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy biztosított a hallgatók legalább heti 2 óra időtartamú ingyenes sportolásának lehetősége;

o) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy legfeljebb 3 éven belül a kialakított tanulótereken az elérhető hálózati végpontok (vezeték nélküli kapcsolódási lehetőségek) száma eléri a maximális hallgatói létszám táblázat szerinti arányának kétszeresét.

6. Közös képzés esetében a hallgatókat minden intézményben teljes mértékben figyelembe kell venni, azonban a tanórák közül csak az adott intézmény által oktatott tanórákat kell megfelelő számban biztosítani.

Képzési terület

5. b) pont szerinti arány

5. c) pont szerinti arány

agrár (kivéve állatorvosi)

5%

2%

állatorvosi képzés

5%

2%

bölcsészettudományi

3%

4%

társadalomtudományi

3%

4%

informatika

10%

2%

jogi- és igazgatási

3%

4%

nemzetvédelmi és katonai

5%

2%

gazdaságtudományok

5%

4%

műszaki

5%

2%

orvos- és egészségtudományi

10%

2%

pedagógusképzés

5%

4%

sporttudomány

5%

2%

természettudomány

10%

2%

művészet

5%

2%

művészetközvetítés

5%

2%

5. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Az alap-, illetve mesterképzés indításának és a karok létesítésének tárgyi és személyi feltételei

Alapszakok indításának tárgyi és személyi feltételei

- Az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat,

- a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktató, aki a felsőoktatási törvény 84. §-ának (5) bekezdése szerint a költségvetési támogatás megállapításakor az érintett felsőoktatási intézményt jelölte meg (a továbbiakban: első helyen foglalkoztatott oktató)

- szakfelelős egyidejűleg egy alapszakért felelős,

- az önálló szakképzettséget adó szakirány szakirányfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben első helyen foglalkoztatott oktatója,

- a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei legalább fele tudományos fokozattal rendelkezik,

- a szakmai ismeretkörök felelőseinek legalább 40%-a igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

- a törzsanyag ismeretkörei intézményi felelőseinek az intézményben legfeljebb három - akár több szakon is előírt - ismeretkörért felelősek,

- a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója,

- a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli - különösen terep, szakmai - gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább fele az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója,

- a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak,

- az intézményi könyvtár állománya biztosítja a tantárgyi programok kötelező irodalomjegyzékében felsorolt könyvek elérhetőségét minden hallgató számára.

Mesterszakok indításának tárgyi és személyi feltételei

- Az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat,

- a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott első helyen foglalkoztatott oktatója, aki tudományos fokozattal és oktatott területén elismert szakmai referenciával (projektvezetés, kutatási eredmény stb.) rendelkezik,

- szakfelelős egyidejűleg egy mesterszakért felelős,

- a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei tudományos fokozattal rendelkeznek és legalább kétharmaduk az intézmény első helyen foglalkoztatott oktatója,

- a szakmai ismeretkörök felelőseinek legalább 80%-a igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

- a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három - akár több szak képzésében is szereplő - ismeretkörért felelősek,

- a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója,

- a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli - terep, szakmai stb. - gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább fele az intézmény foglalkoztatott oktatója,

- a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak,

- az intézményi könyvtár állománya biztosítja a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyvek, továbbá az adott tudományág legfontosabb folyóiratainak elérhetőségét minden hallgató számára,

- az intézményben olyan kutatási témák vannak, melyekben felkészítik a hallgatókat a doktori képzésre.

Tanár szak indításának további speciális tárgyi és személyi feltételei:

- minden hallgató számára (előzetes megállapodással) igazoltan biztosított lesz a gyakorlati képzőhely, ahol a gyakorlatot vezető szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és legalább 5 éves szakmai gyakorlata van; továbbá amennyiben az intézményben egyidejűleg legalább hét hallgató vesz részt gyakorlati képzésben, az intézményben a gyakorlati képzést vezetőtanár irányítja,

- az intézményben biztosított a tanár szakképzésének központi koordinációja,

- az egyes szakképzettségeket adó képzésekre teljesülnek a mesterszak indítására vonatkozó feltételek.

A karalapítás tárgyi és személyi feltételei

Kar felsőoktatási intézményben - a felsőoktatási törvénynek a felsőoktatási intézmény szervezetének meghatározására vonatkozó rendelkezések keretei között - akkor hozható létre, ha az új szervezeti egység az intézményben:

- a hallgatói, oktatói munka feltételeit javítja,

- az oktatásszervezés, az irányítás feltételeit racionalizálja,

- a hallgatók létszámaránya növekedése, a képzési terület, tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak szervezése az intézményi szervezet jelentős változását teszi szükségessé,

- a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás szervezeti feltételeit biztosítja,

- a különböző szakterületek között az oktatásban és a gyakorlati képzésben, a foglalkoztatásban hatékonyabb együttműködést, a felsőoktatási intézmény szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeinek integrálását eredményezi,

- a párhuzamos szervezeti egységek megszüntetését, illetőleg átalakítását eredményezi,

- a tanszéki és intézeti rendszer- az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságait figyelembe véve - a tágabb, oktatási és tudományos kutatási feladatokat ellátók együttműködése, illetve szerveződése irányába módosul,

- a tudományos kutatási tevékenység feltételeit javítja, illetve, ha kutatóintézetek, kutatócsoportok intézménybe integrálódását, valamint a kutatói munkakörökben alkalmazottak oktatásba történő bevonását segíti.

A kar létesítésének minimális feltételei:

- a kar a különböző képzési szintek (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, továbbá felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés) közül legalább kettőben szervezzen oktatást,

- a felsőoktatási intézményben a kar alapképzéshez, illetve az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységhez igazodó strukturálódása folytán magába integrálja a különböző képzési szinteken folyó szakokat és a felsőoktatási intézmény más képzéseinek alapozó, szakmai törzsismeretköreinek a kar jellegéhez illeszkedő szervezeti egységeit és ez alapján biztosítja az intézményben a képzések közös vagy hasonló szakterületei oktatásának szervezését,

- a különböző szintű képzésben összesen felvett hallgatók létszáma a kérelem benyújtását megelőző évben legalább kettőszáz (a nem teljes idejű képzésekben felvett hallgatók létszámát 0,5-szeres szorzóval kell figyelembe venni),

- az alap- és mesterszakokra számítva az egy szakra felvett hallgatók átlagos létszáma legalább nyolcvan fő;

- a kar állományába kerülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma legalább negyven fő.

6. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A felsőfokú szakképzésnek a szakképzés indítása szempontjából megfelelő képzési területek

Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacsoportok esetében

Szakmacsoport

Képzési terület

egészségügy

orvos- és egészségtudomány

szociális szolgáltatások

pedagógusképzés társadalomtudomány

oktatás (oktatás, pedagógia)

pedagógusképzés

művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés)

művészet művészetközvetítés társadalomtudomány

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

műszaki

elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika)

műszaki informatika

informatika (szoftver)

informatika

vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)

műszaki természettudományok

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

műszaki

könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

műszaki

faipar

műszaki

nyomdaipar

műszaki

közlekedés

műszaki

környezetvédelem-vízgazdálkodás

agrár gazdaságtudományok műszaki

közgazdaság

gazdaságtudományok

ügyvitel

bölcsészettudomány gazdaságtudományok jogi és igazgatási

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

gazdaságtudományok

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

gazdaságtudományok

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

nemzetvédelmi és katonai

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

agrár

élelmiszeripar

agrár

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítések/elágazások esetében

Szakképesítés

Képzési terület

adóigazgatási szakügyintéző

gazdaságtudományok

agrárkereskedelmi menedzserasszisztens

agrár, gazdaságtudományok

általános rendszergazda

informatika, műszaki

audiovizuális szakasszisztens

társadalomtudomány, művészet, művészetközvetítés, műszaki, informatika

banki szakügyintéző

gazdaságtudományok

baromfitenyésztő és baromfitermék-előállító technológus

agrár

bortechnológus

agrár

csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó

pedagógusképzés, társadalomtudomány

élelmiszeripari menedzser

agrár, gazdaságtudományok

energetikai mérnökasszisztens

műszaki, gazdaságtudományok

épített környezetmérnök-asszisztens

műszaki

erdőgazda

agrár

értékpapírpiaci szakügyintéző

gazdaságtudományok

európai uniós üzleti szakügyintéző

gazdaságtudományok, társadalomtudomány

faipari terméktervező

műszaki

faipari termelésszervező

műszaki

farmakológus szakasszisztens

természettudomány

felületvédelmi technológus

természettudomány, műszaki

gazdálkodási menedzserasszisztens

gazdaságtudomány

gazdasági idegen nyelvű menedzser

bölcsészettudomány

gépipari mérnökasszisztens

műszaki

gyakorlati oktató

pedagógusképzés

gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó

agrár, természettudomány

hálózati informatikus

műszaki, informatika

hulladékgazdálkodási technológus

agrár, műszaki

idegenforgalmi szakmenedzser

gazdaságtudományok

idegennyelvi kommunikátor

bölcsészettudomány, társadalomtudomány

ifjúságsegítő

pedagógusképzés, társadalomtudomány

informatikai statisztikus és gazdasági tervező

informatika, gazdaságtudományok

intézményi kommunikátor

bölcsészettudomány, társadalomtudomány

jogi asszisztens

jogi és igazgatási

képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens

orvos- és egészségtudományi

képzési szakasszisztens

pedagógusképzés, társadalomtudomány

kereskedelmi szakmenedzser

gazdaságtudományok

kis- és középvállalkozási menedzser

gazdaságtudományok

kohómérnök asszisztens

műszaki

költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző

gazdaságtudományok

könnyűipari mérnökasszisztens

műszaki

külgazdasági üzletkötő

gazdaságtudományok

logisztikai műszaki menedzserasszisztens

műszaki, gazdaságtudományok

mechatronikai mérnökasszisztens

műszaki, gazdaságtudományok

médiatechnológus asszisztens

társadalomtudomány, művészet, művészetközvetítés, műszaki, informatika

ménesgazda

agrár

mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens

agrár, műszaki

mezőgazdasági menedzserasszisztens

agrár, gazdaságtudományok

mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens

agrár, műszaki

moderátor

bölcsészettudomány, társadalomtudomány

műszaki informatikai mérnökasszisztens

műszaki

nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

gazdaságtudományok, műszaki

növénytermesztő és növényvédő technológus

agrár

orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus

orvos- és egészségtudományi

ökológiai gazdálkodó

agrár

pénzügyi szakügyintéző

gazdaságtudományok

projektmenedzser-asszisztens

gazdaságtudományok

reklámszervező szakmenedzser

gazdaságtudományok

sajtótechnikus

bölcsészettudomány, társadalomtudomány

sertéstenyésztő és sertéstermék-előállító technológus

agrár

sportkommunikátor

bölcsészettudomány, társadalomtudomány

számviteli szakügyintéző

gazdaságtudományok

szőlész, borász szaktechnikus

agrár, természettudomány

telekommunikációs asszisztens

informatika, műszaki

televízióműsor gyártó szakasszisztens

társadalomtudomány, művészet, művészetközvetítés, műszaki

terméktervező műszaki menedzserasszisztens

műszaki

titkárságvezető

gazdaságtudományok, bölcsészettudomány, társadalomtudomány

üzletviteli szakmenedzser

gazdaságtudományok

vadgazdálkodási technológus

agrár

vegyész mérnökasszisztens

műszaki, természettudomány

vegyipari gépészmérnök-asszisztens

műszaki, természettudomány

vegyipari méréstechnológus

természettudomány, műszaki

vendéglátó szakmenedzser

gazdaságtudományok

villamosmérnök-asszisztens

műszaki

web-programozó

informatika, műszaki

minden más felsőfokú szakképzés

az Oktatási Hivatal döntése szerint

7. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási információs rendszerben a felsőoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokon túl tárolt adatok

I. Hozzájárulás esetén tárolt adatok

1.1. a hallgató telefonszáma, e-mail címe;

1.2. adatközlő a felsőoktatási információs rendszer felé: felsőoktatási intézmény;

2.1. oktató, kutató, tanár telefonszáma, e-mail címe;

2.2. adatközlő a felsőoktatási információs rendszer felé: felsőoktatási intézmény;

II. Kötelező adatszolgáltatás alapján tárolt adatok

1.1. a felsőoktatási intézmény számára átadott oklevél, oklevélmelléklet, leckekönyv és jogviszony-igazolás, formanyomtatványok gyártási azonosítói, ezek felhasználási módja (felhasznált, rontott, érvénytelenített);

1.2. adatközlő a felsőoktatási információs rendszer felé: előállító, illetve a felsőoktatási intézmény;

III. Az intézménytörzs keretében tárolt adatok

A. Felsőoktatási intézmények:

1. az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok:

a) az intézmény hivatalos neve (magyarul és idegen nyelven), rövidített neve, székhelyének címe, intézményi azonosítója, internet címe, gazdálkodási rendje, gazdasági tanács működtetésének ténye, fenntartójának típusa, statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

b) a felsőoktatási intézmény jogelődjeinek intézmény azonosítója, megnevezése, a jogutódlás típusa;

c) alaptevékenység; kiegészítő tevékenység; alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb feladatok;

d) azok a képzési területek, tudományterületek, művészeti ágak, képzési szintek, ahol képzést folytat(hat) a székhelyen, illetve telephelyen;

e) azok a képzési területek, tudományterületek, művészeti ágak, képzési szintek, ahol képzést folytat(hat) a székhelyen kívül (a székhely megjelölésével);

f) felsőfokú szakképzés szakmacsoportjai, ahol az intézmény képzést folytathat;

g) ellátott közoktatási feladatok (a közoktatási intézmény OM azonosítója, megnevezése, típusa, gyakorlóintézményi jellege);

h) közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, más feladatok (megnevezés, típus, engedélyezés, gyakorlóintézményi jelleg);

i) szakképzési, felnőttképzési, pedagógus továbbképzési tevékenység (megnevezés, engedélyezés, azonosító), felnőttképzési azonosító és felnőttképzési akkreditációs azonosító;

j) vállalkozási tevékenységek (megnevezés, besorolás, tevékenység kezdete és vége);

k) székhely; telephelyek és székhelyen kívüli képzési helyek települése, szakirányú továbbképzés helyszíne(i);

l) kutatási alaptevékenység tudományterületei és fajtái, és annak helyszínei;

m) az intézmény szervezeti tagolása;

n) használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, helyrajzi szám, a rendelkezés módja és mértéke);

o) az alapító okiratban foglalt maximális hallgatói létszám;

2. további intézményi adatok

a) a kollégium hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének címe, szakkollégiumi jellege, férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételére, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok;

b) képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő szervezet típusa, hivatalos neve, azonosítója, székhelyének címe, megállapodás célja, kelte, kezdete és tervezett vége;

c) a működési engedélyben engedélyezett képzési helyek és képzési területek, tudományterületek, szakmacsoportok;

d) a működési engedélyben engedélyezett maximális hallgatói létszám;

e) a képzési és kutatási tevékenységhez kapcsolódó nemzetközi mobilitási megállapodásokról az együttműködő szervezet típusa, hivatalos neve, székelyének címe, a megállapodás célja, kelte, kezdetem tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete és a negyedévenkénti megvalósulása (beutazó és kiutazó létszám, annak jellege és tudományága);

3. az intézmény által bejelentett képzések (felsőfokú szakképzések, alapszakok, mesterszakok, doktori iskolák, szakirányú továbbképzések, egyetemi és főiskolai szintű szakok) adatai:

a) megnevezés;

b) esetleges szakirányok, specializációk;

c) doktori képzés tudományága, művészeti ága, kutatási területe;

d) megszerezhető végzettség(ek) és szakképzettség(ek), illetve szakképesítések, címek;

e) a képzés folytatásához szükséges határozat adatai;

f) meghirdetés kezdő tanéve;

g) meghirdetés utolsó tanéve;

h) kapcsolódó képzési együttműködések;

i) a képzés helye;

j) a képzés közös képzés keretében történő megvalósítására vonatkozó adatok, az adminisztrációt ellátó intézmény azonosítója;

k) a képzés végén az oklevelet (bizonyítványt) kiállító intézmény adatai;

l) a képzés nyelve;

4. a közhasznúsági nyilvántartás keretében kezelt adatok:

a) közhasznúsági fokozat;

b) a közhasznúsági fokozat megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja;

5. a nyilvántartott adatok bejelentésének időpontja, tudomásul vevő intézkedés száma;

6. az intézmény működésével kapcsolatos határozatok

B. A diákotthonokról:

1. az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok:

a) az intézmény hivatalos neve, rövidített neve, székhelye, OM azonosítója, internetcíme, gazdálkodási rendje, telephelyeinek száma;

b) fenntartó(k) típusa, statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

c) az intézmény jogelődjeinek OM azonosítója, megnevezése;

d) a diákotthon szakkollégiumi jellege, férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételre, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok;

e) ingatlanvagyon (az ingatlan címe, helyrajzi megjelölése, birtokolt terület és annak aránya az összterületben, a rendelkezés módja);

f) a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény azonosítója, az együttműködés célja, keretei, kezdete és vége, az együttműködési megállapodás kelte.

C. Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban kötelezően nyilvántartandó adatok:

1. Az intézményről

a) az intézmény hivatalos neve;

b) az intézmény székhelye, postacíme;

c) a Magyarországon működtetni kívánt intézmény megnevezése;

d) a magyarországi működési forma;

e) a külföldi működési engedélyre, illetve az akkreditációra vonatkozó adatok;

f) a felsőoktatási intézményt külföldön felsőoktatási intézménnyé minősítő jogszabály azonosító száma/egyéb megjelölése;

2. Az intézmény által folytatott képzésekről

a) a képzés megnevezése (honos nyelven/magyar nyelven);

b) a képzés szintje, szintjének ISCED besorolása;

c) a képzési idő (tanulmányi félévekben);

d) a képzés elvégzését követően megszerezhető végzettség;

e) a képzés elvégzését követően megszerezhető szakképzettség;

f) az egyenértékűnek tekintett magyarországi végzettség/szakképzettség.

IV. A felsőfokú képzésekről

1. A képzés

a) megnevezése;

b) szintje és annak ISCED szerinti besorolása, esetleges típusa;

c) besorolása képzési terület, képzési ág vagy tudományterület vagy szakmacsoport szerint;

d) képzési ideje félévekben.

e) során megszerezhető szakképzettség vagy szakképesítés;

f) képzés során megszerzendő kreditek száma;

2. A képzés képzési és kimeneti követelménye vagy szakmai és vizsgakövetelménye;

3. A képzés azonosítója;

4. A képzés létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos határozatok, jogszabályok adatai.

8. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

Az intézményi azonosító képzésének szabálya

A felsőoktatási intézményi azonosító jel „FI” karakterekből, közvetlen utána 5 számjegyből álló jel, amelyben az első 4 számjegy véletlenszerűen kiadott szám. Az első számjegye „0”-tól különböző számjegy. Az ötödik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: a felsőoktatási intézményi azonosító első négy számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel megszorozva, a szorzatokat össze kell adni. Az összeget tízzel elosztva a maradék tekintendő az ötödik, azaz CDV kódnak.

A diákotthon azonosító jel „DO” karakterekből, közvetlen utána 5 számjegyből álló jel, amelyben az első 4 számjegy véletlenszerűen kiadott szám. Az első számjegye „0”-tól különböző számjegy. Az ötödik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: a diákotthoni azonosító első négy számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel megszorozva, a szorzatokat össze kell adni. Az összeget tízzel elosztva a maradék tekintendő az ötödik, azaz CDV kódnak.

9. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A hallgatói és az oktatói azonosító szám képzésének szabálya

1. Az azonosító szám tizenegy jegyű szám.

2. Az azonosító szám képzése:

a) az 1. számjegy konstans 7-es szám,

b) a 2-10. számjegyek összessége egy garantáltan egyedi, véletlenszerűen generált szám,

c) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. Az azonosító szám 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-b) pontok szerint képzett 10 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosító számon belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.)

Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő.

A 2. b) pont szerinti sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

10. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez

A kötelezően használt okiratok formaszövegei

I. Jogviszony-igazolás

I/A. Magyar állampolgárságú személyek hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony-igazolás a

Sorszám: 00000000

Hallgatói jogviszony-igazolás
(magyar állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű hallgatója/vendéghallgatója akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap,

anyja születési neve: ...

állampolgársága: magyar; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója: ...

hallgatói jogviszonya a ... tanév ... félévében (melynek első hónapja ... év ... hónap, utolsó hónapja ... év ... hónap)

□ aktív (nem szünetelő)

□ passzív (szünetelő), a hallgató bejelentése szerint a hallgató betegsége, illetve szülése miatt

□ passzív (szünetelő), egyéb okból

Nevezett hallgató hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és hallgatói jogviszonya megszűnésének - a tanulmányi teljesítmény és a követelmények alapján - becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

A hallgató az intézményben a következő képzéseken folytat tanulmányokat:

Sorszám

Képzés

Szint (a felsőoktatási törvény 11. §-a szerint)

Munkarend

Finanszírozási forma

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

Keltezés, bélyegző, aláírás

I/B. Külföldi állampolgárságú személyek hallgatói (vendéghallgatói) jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Hallgatói jogviszony-igazolás
(külföldi állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű hallgatója/vendéghallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója: ...

hallgatói jogviszonya a ... tanév ... félévében (melynek első hónapja ... év ... hónap, utolsó hónapja ... év ... hónap)

□ aktív (nem szünetelő)

□ passzív (szünetelő), a hallgató bejelentése szerint a hallgató betegsége, illetve szülése miatt

□ passzív (szünetelő),

A hallgató állami (miniszteri) ösztöndíjban részesül/nem részesül.

Az intézmény által folyósított támogatás havi mértéke:

Nevezett hallgató hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és hallgatói jogviszonya megszűnésének - a tanulmányi teljesítmény és a követelmények alapján - becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

A hallgató az intézményben a következő képzéseken folytat tanulmányokat:

Sorszám

Képzés

Szint (a felsőoktatási törvény 11. §-a szerint)

Munkarend

Finanszírozási forma

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar hatóság előtt a magyarországi tartózkodás jogszerűségének igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

keltezés, bélyegzőlenyomat helye, aláírás

I/C. megszűnt jogviszonyú személyek hallgatói jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(megszűnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű hallgatója/vendéghallgatója akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója (ennek hiányában törzskönyvi száma): ... hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és ... év ... hó ... napján szűnt meg. Nevezett hallgató jogviszonya ... félév időtartamban nem szünetelt.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

keltezés, bélyegzőlenyomat helye, aláírás

I/D. Magyar állampolgárságú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(magyar állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű doktorjelöltje akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap,

anyja születési neve: ...

állampolgársága: magyar; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója: ...

Nevezett doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és doktorjelölti jogviszonya megszűnésének - a teljesítmény és a követelmények alapján - becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

A doktorjelölti jogviszonyra - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

Keltezés, bélyegző, aláírás

I/E. Külföldi állampolgárságú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(külföldi állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű doktorjelöltje, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... település... utca, hsz;

hallgatói azonosítója: ...

Nevezett doktorjelölti jogviszonya .... év ... hó ... napján jött létre és doktorjelölti jogviszonya megszűnésének - a teljesítmény és a követelmények alapján - becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

A doktorjelölti jogviszonyra - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar hatóság előtt a magyarországi tartózkodás jogszerűségének igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

Keltezés, bélyegző, aláírás

I/F. Megszűnt jogviszonyú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(megszűnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

...nevű ... születési nevű doktorjelöltje akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója (ennek hiányában törzskönyvi száma): ... doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és ... év ... hó ... napján szűnt meg.

A doktorjelölti jogviszonyra - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

keltezés, bélyegzőlenyomat helye, aláírás

I/G. Magyar állampolgárságú személyek művészeti előkészítő jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(magyar állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű személy akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap,

anyja születési neve: ...

állampolgársága: magyar; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója: ...

a ... nevű ... OM-azonosítójú középfokú művészetoktatási intézmény tanulója, az igazolást kiállító intézmény a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre készíti fel, és ekként ... év ... hó ... napján nyilvántartásba vette.

Nevezett előkészítő jogviszonya megszűnésének - a teljesítmény és a követelmények alapján - becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

Keltezés, bélyegző, aláírás

I/H. Külföldi állampolgárságú személyek művészeti előkészítő jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(külföldi állampolgárságú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű hallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója: ...

a ... nevű ... OM-azonosítójú középfokú művészetoktatási intézmény tanulója, az igazolást kiállító intézmény a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre készíti fel, és ekként ... év ... hó ... napján nyilvántartásba vette.

Nevezett előkészítő jogviszonya megszűnésének - a teljesítmény és a követelmények alapján - becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése, jogosultság igazolása

□ magyar hatóság előtt a magyarországi tartózkodás jogszerűségének igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ....

Keltezés, bélyegző, aláírás

I/I. megszűnt jogviszonyú személyek művészeti előkészítő jogviszony-igazolása

Sorszám: 00000000

Jogviszony-igazolás
(megszűnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevű ... című ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű ... születési nevű hallgatója akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ...; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosítója (ennek hiányában törzskönyvi száma): ... a ... nevű ... OM-azonosítójú középfokú művészetoktatási intézmény tanulója, az igazolást kiállító intézmény a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre készíti fel, és ekként ... év ... hó ... napján nyilvántartásba vette. A jogviszony ... év ... hó ... napján szűnt meg.

Az igazolás kiadásának célja:

□ ösztöndíj-igénylés

□ állami, önkormányzati juttatások igénylése jogosultság igazolása

□ magyar vagy külföldi hatóság előtti felhasználás

□ munkavállalás

□ egyéb, ...

keltezés, bélyegzőlenyomat helye, aláírás

II. Oktatói, kutatói, tanári nyilatkozat

II/A. Az intézmény működési feltételeinek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat

Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) felhatalmazom a ... nevű, ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézményt, hogy

a) a működési feltételek mérlegelése és a felsőoktatási törvény szerinti normatív állami költségvetési támogatás megállapítása során

b) a működési feltételek mérlegelése során

figyelembe vegyen.

Tudomásul veszem, hogy az a) pont választása esetén nyilatkozatom megtételét követően, annak visszavonásáig

- a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény által 2007. szeptember 1. után kezdeményezett szakindítási vagy doktori iskola létesítésére irányuló eljárás során,

- a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény létesítésére irányuló 2007. szeptember 1. után kezdeményezett eljárás során, valamint

- 2010. szeptember 1-jét követően a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény működési engedélyezése, MAB eljárása során

nem vehetnek figyelembe.

Tudomásul veszem, hogy a b) pont választása esetén nyilatkozatom megtételét követően, annak visszavonásáig a fent megjelölt intézmény által

- 2007. szeptember 1-jét követően kezdeményezett szakindítási vagy doktori iskola létesítésére irányuló eljárás

- 2010. szeptember 1-jét követően kezdeményezett a működési engedélyezésre, MAB eljárásra irányuló kérelem elbírálása

során nem vehetnek figyelemben.

Tudomásul veszem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben egyidejűleg több, egymásnak ellentmondó vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénnyel ellentétes nyilatkozatot tettem, egyik nyilatkozatomat sem veszik figyelembe.

Dátum, aláírás

II/B. Az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat visszavonása

Alulírott .... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) a ... nevű, ... intézményi azonosítójú felsőoktatási intézmény részére

a) a működési feltételek meglétének mérlegeléséhez és a költségvetési támogatáshoz

b) a működési feltételek megléte mérlegeléséhez

adott nyilatkozatomat ... dátummal visszavonom.

Tudomásul veszem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti.

Dátum, aláírás

II/C. Az intézmény költségvetési támogatásának megállapításához tett nyilatkozat

II/D. Az intézmény költségvetési támogatásának megállapításához tett nyilatkozat visszavonása

III. A felsőoktatási törvény 62. § (7) bekezdése szerinti igazolás

Sorszám:

Intézményi azonosító:

Törzskönyvi szám:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett).

A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján sikeres záróvizsgát tett.

A hallgató az oklevél kiállításának feltételéül szabott nyelvvizsga kötelezettségének nem tett eleget, így részére az oklevél nem adható ki.

Az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére.

Jelen igazolás az oklevelet nem helyettesíti, szakképzettséget nem igazol.

Keltezés, aláírás

IV. Igazolás az oklevél kiállításáról

Sorszám:

Intézményi azonosító:

Törzskönyvi szám:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett).

A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján záróvizsgát tett és annak határozata alapján ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

Fent nevezett az oklevél kiállításához szükséges valamennyi feltételt teljesítette, az oklevél kiadása ... számon folyamatban van.

Keltezés, aláírások, záradékok

V. Az oklevél formaszövege

V/A. Alapképzésben szerezhető oklevél

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett alapfokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék

V/B. Alapképzésben szerezhető oklevél, közös képzés esetén

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ..., és a(z) ...., és a(z) .... nevű felsőoktatási intézmények közös képzésének keretében ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév. A tanulmányi adminisztrációt a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény végezte.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett alap fokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék

V/C. A felsőfokú szakképzés után szakirányú továbbtanulás esetén alapképzésben szerezhető oklevél

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevű ... intézményi azonosítójú intézményben folytatott ... félév időtartamú tanulmányai végén megszerzett ... szakképesítést igazoló bizonyítvány birtokában, a bizonyítvány által tanúsított ismeretekből 30-60 kredit beszámításával a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév..

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett alapfokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék

V/D. Mesterképzésben szerezhető oklevél

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett mesterfokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék

V/E. Mesterképzésben szerezhető oklevél, közös képzés esetén

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ..., és a(z) ...., és a(z) ....nevű felsőoktatási intézmények közös képzésének keretében ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév. A tanulmányi adminisztrációt a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény végezte.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett mesterfokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék

V/F. Szakirányú továbbképzésben szerezhető oklevél

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevű felsőoktatási intézményben szerzett ... év ... hó ... napján kelt ... számon kiállított oklevéllel igazolt ... fokozat és ... szakképzettsége alapján a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ...

keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék

V/G. Mesterképzésben szerezhető oklevél, doktori cím viselésére jogosító szakképzettség esetén

Sorszám:

Intézményi azonosító:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév.

A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett mesterfokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minősítése ... Az oklevél tulajdonosa ... rövidítésű doktori cím viselésére jogosult.

Keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradékok

VI. Az oklevelekben használható záradékok

Másodlat kiadásakor:

„Másodlat! Ezt az oklevelet a ... számú törzslap alapján állítottuk ki, tartalmában az eredeti oklevéllel mindenben megegyezik. keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírás”

Korábbi tanulmányok beszámításakor ugyanazon képzési szinten:

„Az oklevél tulajdonosa a tanulmányi követelményeket a ... felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaiból ... számú kredit beszámításával teljesítette. keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírás”

Jogelőd felsőoktatási intézmény megjelenítésére:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányait a kiállító intézmény jogelődjében, a ... nevű felsőoktatási intézményben folytatta. A jogutódlásra ... év ... hó ... napján került sor. keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírás”

Képzéshez tartozó specializáció (önálló szakképzettséget nem eredményező szakirány) elvégzésekor:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... képzéshez tartozó specializáció (önálló szakképzettséget nem eredményező szakirány) követelményeit teljesítette. keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírás”

Idegen nyelven folyó képzés esetében:

„A képzést és a záróvizsgát az oklevél tulajdonosa ... nyelven teljesítette.”

Tanító szakképzettség esetén a műveltségi terület igazolására:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... műveltségi terület oktatásához szükséges tudást sajátította el. keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírás”

Az alapképzés során a tanári szakképzettséget megalapozó 50 kredites modul elvégzése esetén:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... tanári szakképzettség megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította. keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírás

VII. Az oklevélmelléklet formaszövege

Oklevélmelléklet

Az oklevéltörzskönyvi száma:

A kiállítás éve:

1. Az oklevél megszerzőjének adatai

1.1. Vezetéknév

1.2. Utónév

1.3. Születési hely (ország, város) és idő

1.4. Hallgatói azonosító

2. Az oklevél adatai

2.1. A szakképzettség és a vele járó cím (teljes és rövidített formában)

2.2. Az oklevél megszerzése érdekében elvégzett szak/szakok

2.3. Az oklevelet kibocsátó intézmény neve, intézményi azonosítója és jogállása

2.4. A képzést folytató intézmény neve, intézményi azonosítója és jogállása (amennyiben eltér a 2.3. pontban megjelölttől)

2.5. A képzés nyelve

3. A képzés szintjének adatai

3.1. A képzés szintje

3.2. A képzési idő a képzési és kimeneti követelmény szerint

3.3. A képzésbe való belépés feltételei

4. A képzés tartalmára és az elért eredményekre vonatkozó adatok

4.1. A képzés munkarendje

4.2. A képzés követelményei

4.2.1. A szak követelményeit meghatározó jogszabály, határozat

4.2.2. A képzési cél

4.2.3. A megszerzendő kreditek száma

4.2.4. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

4.2.5. A szakmai gyakorlat jellege, hossza, kreditértéke

4.3. Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok

4.3.1. Más tanulmányok alapján elismert tudás (követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)

4.3.2. Munkatapasztalat alapján elismert tudás (követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)

4.3.3. Tanulmányok során megszerzett tudás (követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)

4.4. Az értékelés rendszere

4.5. Az oklevél minősítése

5. Az oklevéllel járó jogosultságok

5.1. Továbbtanulási jogosultságok

5.2. Szakmai jogosultságok

6. További információk

6.1.1. Egyéb információk

6.1.2. Intézményi információk

6.2. Egyéb hasznos információk forrásának megjelölése

7. Az oklevélmelléklet hitelesítése

8. A magyar felsőoktatási rendszer leírása

VIII. Kreditigazolás

Kreditigazolás

1. Törzskönyvi szám:

2. A hallgató adatai

2.1. Vezetéknév

2.2. Utónév

2.3. Születési név

2.4. Születési hely (ország, város) és idő

2.5. Hallgatói azonosító

3. Szak/szakok

4. A képzést folytató intézmény

4.1. neve

4.2. intézményi azonosítója

5. A képzés

5.1. nyelve

5.2. munkarendje

6. Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok

(tantárgy (kurzus) megnevezése, számonkérés módja, tematikája, kreditpont, érdemjegy)

7. A kreditigazolás hitelesítése

IX. Hallgatói adatkezelési nyilatkozat

Alulírott ... (hallgató neve) (születéskori név: ... születési hely, idő: ..., anyja születéskori neve: ...) hozzájárulok, hogy a ... nevű ... azonosítójú felsőoktatási intézmény az alábbi adataimat nyilvántartsa:

telefonszám

e-mail cím

...

...

...

□ Hozzájárulok továbbá, hogy a telefonszámomat és e-mail címemet a megjelölt felsőoktatási intézmény a felsőoktatási információs rendszer részére átadja.

□ Hozzájárulok, hogy az Oktatási Hivatal az értesítési adataim segítségével tanulmányaimmal kapcsolatos értesítéseket, információkat juttasson el részemre.

□ Hozzájárulok, hogy az Oktatási Hivatal más szervezet megbízásából megkeressen engem.

Dátum, aláírás