Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2015.VII.7.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az építésügyi hatóság

1. §1 (1)2 A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek, valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek kivételével - az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki.

(2)3 A Kormány

a) rendeletében kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,

b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,

c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,

d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,

e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint

f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel.

(3)4 Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - első fokú építésügyi hatóságként ellátja a nyilvántartott műemléki értékkel, a műemlék építménnyel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

(4)5 A Kormány a fővárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.

(5)6 A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek, továbbá az (5a) és a (6) bekezdés kivételével - az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

(5a)7 A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként a 7. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatóságként az első fokú építésügyi hatóság eljárásában eljárt.

(6)8 A Kormány a nyilvántartott műemléki értékkel és a műemlék építménnyel kapcsolatos másodfokú építésügyi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében, országos illetékességgel jelöli ki.

(7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(8)9 A Kormány azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, vagy kiemelt jelentőségű ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - szakhatóságként első fokon a (2) bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki.

(9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el:

a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,

b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR),

c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,

d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá

e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok.

1/A-1/C. §10

2. §11

2/A. §12 (1) Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -,

a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy

b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.

(2)13 Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként működnek közre

a) - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint

b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.

2/B. §14

2/C. §15

Az építésfelügyeleti hatóság

3. §16 (1) A Kormány építésfelügyeleti hatósági feladatokra - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) első fokon az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási hivatalt (a továbbiakban együtt: első fokú építésfelügyeleti hatóság) az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel,

b) másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)

jelöli ki.

(2) A sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el.

(3) A Kormány a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék építmény tekintetében, a műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen építésfelügyeleti hatósági feladatokra

a) első fokon az 1. melléklet II. részében felsorolt járási hivatalt az 1. § (3) bekezdése szerinti illetékességi területen,

b) másodfokon a Budapest Főváros Kormányhivatalát országos illetékességgel

jelöli ki.

A szakmai irányító szerv17

3/A. §18 A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése19

3/B. §20 (1)21 A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel

a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét,

b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert

jelöli ki.

(2) A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Foglalkoztatási feltételek

4. § (1)22 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői és kormánytisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, és az építésügyi valamint az építésfelügyeleti hatóságnak legalább 2 fő - a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező - teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt vagy kormánytisztviselőt kell foglalkoztatnia.

(2)23 A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő foglalkoztatási feltételei:

a) a külön jogszabályban meghatározott

aa) és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség,

ab) a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása,

ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint

b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése.

(3)24 A járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak a 4. § (2) és (4) bekezdésében, valamint az 5-7. §-ban meghatározott foglalkoztatási feltételek.

(4)25 Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselő és kormánytisztviselő kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.

(4a)26 A járási hivatalnál az építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4b)27 A járási hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlék építménnyel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlék építménnyel és a műemléki értékvédelmével kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4c)28 A fővárosi és megyei kormányhivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(5)29 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit e rendelet 5. melléklete határozza meg.

(6)30 Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő vagy kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt.

(6a)31 A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének ellenőrzésekor az oklevél szakirányú kredittartalmát a 4. melléklet szerint kell megállapítani.

(6b)32 A (6) bekezdés szerinti bizottsághoz az oklevél szakirányának, egyenértékűségének ellenőrzése céljából az Europass oklevélmelléklet másolatot, ennek hiányában a leckekönyv másolatot vagy az azt pótló hivatalos okiratot kell csatolni. A képzési kimeneti követelménytől eltérő tantárgy megnevezések esetében tantárgy leírást is mellékelni kell.

(6c)33 A (6) bekezdés szerinti oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének vizsgálata alapján megállapított hiányzó ismeretek megszerzésére felsőoktatási intézményben szakirányú továbbképzés vagy hallgatói jogviszony keretében megszerezhető részismereti képzés keretében van lehetőség.

(6d)34 A miniszter évente közzéteszi az oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került

a) oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését, és

b) szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését a beszámítható kreditérték meghatározását.

(6e)35 A (6d) bekezdés szerint elfogadott oklevelek és szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek esetében további vizsgálatot nem kell lefolytatni, kivéve ha a képesítési előírások megváltoznak.

(7)36 Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladatellátást biztosító felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő láthatja el.

Szakmai gyakorlat

5. § (1)37 Az első fokú építésügyi hatóságnál és az első fokú kiemelt építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(2)38 A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább 3 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3)39 A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő szakmai gyakorlati idejeként - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az

a) építési műszaki ellenőri;

b) felelős műszaki vezetői;

c) építőipari kivitelezési;

d) építésügyi hatósági;

e) építésfelügyeleti;

f)-g)40

h) építészeti-műszaki tervezési;

i) építésügyi-műszaki szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(4)41 Az első fokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie. A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő gyakorlati ideje legalább három év. Az első és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(5)42 Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie.

(6)43 A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatellátás vezetőjének feladatai tekintetében kiadmányozásra csak olyan kormánytisztviselő kaphat jogosultságot, aki legalább három év, köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen megszerzett gyakorlati idővel rendelkezik.

Építésügyi vizsga

6. §44 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesítenie.

Szakmai továbbképzés

7. § (1)45 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt.

(2)46 Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.

(3)47 Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek és a kormánytisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.

(4)48 Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a 4. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

Összeférhetetlenség

8. § (1)49 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. § (4) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) építésügyi műszaki szakértői,

c) felelős műszaki vezetői,

d) beruházáslebonyolítói,

e) építésügyi igazgatási szakértői,

f) építési műszaki ellenőri,

g) építőipari kivitelezési,

h) igazságügyi szakértői,

i) településtervezési,

j) településrendezési szakértői, vagy

k) energetikai tanúsítói

tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el.

(2)50

(3)51 Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)52 E rendelet 4. § (2) bekezdés aa) és ab) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 4. § (2) bekezdés ac) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.

(4)53 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2010. január 1-je előtt foglalkoztatott és a 6. § szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb 2011. március 31-ig kell teljesíteni.

(5)54 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 1. §-át és 2/B. §-át a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

9/A. §55 Az építésügyi hatóságnál 2007. január 1-je előtt foglalkoztatott köztisztviselőre e rendeletnek a szakmai gyakorlati időre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha jogszabály alapján a szakmai gyakorlati idő teljesítése alól mentesítették.

10. §56 E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (1)-(3) bekezdésével megállapított - 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint 2/C. §-át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10/A. §57 E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1) és (5) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

11. §58 (1)59

(2)60

12. §61 A 2013. január 1. előtt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, a 2. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági munkaterületre előírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerűen foglalkoztatott

a) közszolgálati tisztviselőt a feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni,

b)62 közszolgálati tisztviselő az építésügyi, valamint építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézőként továbbfoglalkoztatható.

13. §63 (1) A 2012. december 31-ig első fokú építésügyi hatáskört gyakorló jegyző (a továbbiakban: jegyző), illetve a polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő - a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője által átvételre kerülő - ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. § (1)-(2) bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

(2) A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzője kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

1. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez64

I. rész

Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük65

A B C

Sor-
szám

Megye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatal székhelye Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területéhez tartozó járások

1. Baranya 1.1. Szigetvári Szigetvári, Szentlőrinci, Sellyei

1.2. Mohácsi Bólyi, Mohácsi

2. Bács-Kiskun 2.1. Bajai Bajai, Bácsalmási, Jánoshalmai, Kiskunhalasi

2.2. Kalocsai Kalocsai, Kunszentmiklósi, Kiskőrösi

3. Békés 3.1. Szarvasi Szarvasi, Orosházi, Gyomaendrődi

3.2. Gyulai Mezőkovácsházai, Gyulai, Sarkadi

4. Borsod-Abaúj- 4.1. Ózdi Ózdi, Putnoki, Kazincbarcikai, Edelényi

Zemplén 4.2. Sárospataki Szerencsi, Gönci, Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Cigándi, Tokaji

5. Csongrád 5.1. Hódmezővásárhelyi Szentesi, Hódmezővásárhelyi, Makói

6. Fejér 6.1. Dunaújvárosi Martonvásári, Dunaújvárosi, Sárbogárdi

7. Győr-Moson- 7.1. Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári, Csornai

Sopron 7.2. Soproni Soproni, Kapuvári

8. Hajdú-Bihar 8.1. Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói, Püspökladányi, Berettyóújfalui

8.2. Hajdúböszörményi Hajdúböszörményi, Balmazújvárosi, Hajdúnánási

9. Heves 9.1. Gyöngyösi Hatvani, Gyöngyösi, Hevesi

10. Jász-Nagykun- 10.1. Karcagi Kunhegyesi, Karcagi, Tiszafüredi

Szolnok 10.2. Törökszentmiklósi Törökszentmiklósi, Mezőtúri, Kunszentmártoni

11. Komárom- 11.1. Esztergomi Esztergomi

Esztergom 11.2. Komáromi Komáromi, Kisbéri

12. Nógrád 12.1. Balassagyarmati Szécsényi, Balassagyarmati, Rétsági

13. Pest 13.1. Gödöllői Gödöllői, Aszódi

13.2. Ceglédi Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi

13.3. Gyáli Gyáli, Monori, Dabasi, Vecsési

13.4. Szigetszentmiklósi Szigetszentmiklósi, Ráckevei

13.5. Váci Dunakeszi, Váci, Szobi

13.6. Szentendrei Szentendrei, Pilisvörösvári

14. Somogy 14.1. Marcali Marcali, Nagyatádi, Csurgói

14.2. Siófoki Siófoki, Tabi, Fonyódi

15. Szabolcs-Szatmár- 15.1. Nyírbátori Nagykállói, Nyírbátori, Baktalórántházi

Bereg 15.2. Kisvárdai Ibrányi, Kisvárdai, Záhonyi, Vásárosnaményi

15.3. Mátészalkai Mátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri

16. Tolna 16.1. Dombóvári Dombóvári, Tamási

17. Vas 17.1. Sárvári Sárvári, Celldömölki

17.2. Körmendi Körmendi, Szentgotthárdi, Vasvári

18. Veszprém 18.1. Balatonfüredi Tapolcai, Balatonfüredi, Balatonalmádi

18.2. Pápai Pápai, Sümegi, Devecseri

19. Zala 19.1. Nagykanizsai Nagykanizsai, Letenyei

19.2. Keszthelyi Keszthelyi, Zalaszentgróti

II. rész

Az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük66

A B C


Sor-
szám

Megye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal székhelye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területe

1. Baranya Pécs az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hegyháti, Komlói, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

2. Bács-Kiskun Kecskemét az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kecskeméti, Tiszakécskei, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

3. Békés Békéscsaba az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Békéscsabai, Békési, Szeghalmi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

4. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Miskolci, Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti, Szikszói, Encsi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

5. Csongrád Szeged az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Csongrádi, Kisteleki, Mórahalmi, Szegedi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

6.67 Fejér Székesfehérvár az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Móri, Bicskei, Székesfehérvári, Gárdonyi, Enyingi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

7. Győr-Moson-Sopron Győr az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Győri, Téti, Pannonhalmi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

8. Hajdú-Bihar Debrecen az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hajdúhadházi, Debreceni, Nyíradonyi, Derecskei járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

9. Heves Eger az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Pétervásárai, Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

10. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szolnoki, Jászapáti, Jászberényi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

11. Komárom-Esztergom Tatabánya az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tatabányai, Tatai, Oroszlányi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

12. Nógrád Salgótarján az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

13. Pest Érd az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Budakeszi, Érdi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

14. Somogy Kaposvár az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kaposvári, Barcsi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tiszavasvári, Nyíregyházi, Kemecsei járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

16. Tolna Szekszárd az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Paksi, Tolnai, Szekszárdi, Bonyhádi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

17. Vas Szombathely az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szombathelyi, Kőszegi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

18. Veszprém Veszprém az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Zirci, Veszprémi, Várpalotai, Ajkai járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

19. Zala Zalaegerszeg az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Lenti, Zalaegerszegi járás

az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

20.68 Budapest I. kerület az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület

V. kerület az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület

III. rész

Az Építésügyi Szolgáltató Pont 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkező települési önkormányzatok

A B

1. Önkormányzat neve Megye

2. Tiszaalpár Bács-Kiskun

3. Mélykút Bács-Kiskun

4. Izsák Bács-Kiskun

5. Kerekegyháza Bács-Kiskun

6. Szabadszállás Bács-Kiskun

7. Solt Bács-Kiskun

8. Soltvadkert Bács-Kiskun

9. Kecel Bács-Kiskun

10. Lajosmizse Bács-Kiskun

11. Kozármisleny Baranya

12. Csorvás Békés

13. Nagyszénás Békés

14. Kondoros Békés

15. Újkígyós Békés

16. Mezőhegyes Békés

17. Füzesgyarmat Békés

18. Battonya Békés

19. Tótkomlós Békés

20. Vésztő Békés

21. Dévaványa Békés

2269

23. Mezőberény Békés

24. Nyékládháza Borsod-Abaúj-Zemplén

25. Emőd Borsod-Abaúj-Zemplén

26. Tiszalúc Borsod-Abaúj-Zemplén

27. Alsózsolca Borsod-Abaúj-Zemplén

28. Felsőzsolca Borsod-Abaúj-Zemplén

29. Sajószentpéter Borsod-Abaúj-Zemplén

30. Algyő Csongrád

31. Mindszent Csongrád

32. Sándorfalva Csongrád

33. Csákvár Fejér

34. Velence Fejér

35. Pusztaszabolcs Fejér

36. Ercsi Fejér

37. Győrújbarát Győr-Moson-Sopron

38. Jánossomorja Győr-Moson-Sopron

39. Vámospércs Hajdú-Bihar

40. Egyek Hajdú-Bihar

41. Komádi Hajdú-Bihar

42. Hosszúpályi Hajdú-Bihar

43. Kaba Hajdú-Bihar

44. Téglás Hajdú-Bihar

45. Létavértes Hajdú-Bihar

46. Polgár Hajdú-Bihar

47. Hajdúdorog Hajdú-Bihar

48. Nádudvar Hajdú-Bihar

49. Hajdúsámson Hajdú-Bihar

50. Lőrinci Heves

51. Rákóczifalva Jász-Nagykun-Szolnok

52. Jászkisér Jász-Nagykun-Szolnok

53. Jászfényszaru Jász-Nagykun-Szolnok

54. Kunmadaras Jász-Nagykun-Szolnok

55. Jászladány Jász-Nagykun-Szolnok

56. Újszász Jász-Nagykun-Szolnok

57. Martfű Jász-Nagykun-Szolnok

58. Fegyvernek Jász-Nagykun-Szolnok

59. Jászárokszállás Jász-Nagykun-Szolnok

60. Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok

61. Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok

62. Kisújszállás Jász-Nagykun-Szolnok

63. Lábatlan Komárom-Esztergom

64. Tát Komárom-Esztergom

65. Ács Komárom-Esztergom

66. Nyergesújfalu Komárom-Esztergom

67. Dorog Komárom-Esztergom

68. Szentmártonkáta Pest

69. Alsónémedi Pest

70. Bugyi Pest

71. Zsámbék Pest

72. Tápiószentmárton Pest

73. Tahitótfalu Pest

74. Kartal Pest

75. Dömsöd Pest

76. Tápiószele Pest

77. Taksony Pest

78. Tápiószecső Pest

79. Mogyoród Pest

80. Páty Pest

81. Nagykovácsi Pest

82. Őrbottyán Pest

83. Üröm Pest

84. Dunavarsány Pest

85. Piliscsaba Pest

86. Erdőkertes Pest

87. Tura Pest

88. Sülysáp Pest

89. Csömör Pest

90. Kiskunlacháza Pest

91. Diósd Pest

92. Tárnok Pest

93. Ócsa Pest

94. Halásztelek Pest

95. Tököl Pest

96. Kerepes Pest

97. Solymár Pest

98. Budakalász Pest

99. Isaszeg Pest

100. Üllő Pest

101. Pilis Pest

102. Maglód Pest

103. Kistarcsa Pest

104. Biatorbágy Pest

105. Albertirsa Pest

106. Törökbálint Pest

107. Abony Pest

108. Pécel Pest

109. Gyömrő Pest

110. Veresegyház Pest

111. Pomáz Pest

112. Szigethalom Pest

113. Göd Pest

114. Százhalombatta Pest

115. Fót Pest

116. Dunaharaszti Pest

117. Budaörs Pest

118. Balatonlelle Somogy

119. Balatonboglár Somogy

120. Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg

121. Nagyhalász Szabolcs-Szatmár-Bereg

122. Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg

123. Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg

124. Nyírtelek Szabolcs-Szatmár-Bereg

125. Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg

126. Bátaszék Tolna

127. Dunaföldvár Tolna

128. Berhida Veszprém

1/A-1/B. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez70

2. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez71

3. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez72

4. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez73

A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének vizsgálatához:

Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő vagy a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a köztisztviselőnek vagy a kormánytisztviselőnek a végzettsége egyenértékű elismeréséhez műszaki képzési területen legalább 139 kreditet kell igazolnia a táblázatban meghatározott ismeretkörök figyelembevételével. A megfeleltethetőség szempontjából releváns oklevélnek legalább 60%-os lefedettséget kell tanúsítania a beszámításkor alapul vett kreditérték viszonylatában.

I. Építésügyi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1. Természettudományos alapismeretek

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható kreditek száma

2. 1.1 Ábrázoló geometria 6

3. 1.2 Statika - szilárdságtan 14

4. 1.3 Épületfizika Hőtechnika, páratechnika, akusztika 2

5. 1.4 Épületenergetika Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. 2

6. A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen 24 kredit

2. Gazdasági és humán ismeretek

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható
kreditek száma

2. 2.1 Építésgazdaságtan és menedzsment Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése, az épületüzemeltetés gyakorlata. 2

3. 2.2 Építési jog Építésjogi és igazgatási ismeretek: Építési jogszabályok, hatósági eljárások ismerete, építésügyi bírság, (építésügyi, építésfelügyeleti) hatósági ellenőrzés, engedélyezési és kivitelezési dokumentáció, kivitelezési jogosultság.) 2

4. 2.3 Építészettörténet,
építészetelmélet
2.4 Szociológia építészeknek
Építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok ismerete.
Település és városszociológia.
4

1

5. A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen 9 kredit

3. Szakmai törzsanyag

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható
kreditek száma

2. 3.1 Rajz Szabadkézi rajz, építészeti ábrázolás, intuitív ábrázolás, építészeti grafika, építészeti formálás. 10

3. 3.2 Épületszerkezettan Épületszerkezettani ismeretek (falszerkezetek, koszorúk, kiváltók, födémszerkezetek, kémény és szellőző-, valamint lépcsőszerkezetek, alapozások, tetőszerkezetek, szigetelések, homlokzatburkolatok) 14

4. 3.3 Építőanyagok Építmények anyagainak rendszere, osztályozása, alkalmazási lehetősége. Az építőanyagok általános kémiai, fizikai, szilárdsági, alakváltozási tulajdonságai. 3

5. 3.4 Épületgépészet Vízellátás-csatornázás, gázellátás, épületek villamos berendezései, fűtéstechnika, légtechnika. 4

6. 3.5 Tartószerkezetek-
szerkezettervezés
Vasbeton tartószerkezetek, acél tartószerkezetek 8

7. 3.6 Építéskivitelezés-szervezés Építésszervezési alapismeretek, az épület kivitelezésének tervezése, előkészítése (organizáció alapjai térben és időben), a kivitelezés költségeinek összetevői, az építésgépesítés alapjai. Jellemző kivitelezési technológiák, a jellemző folyamatok szervezése (idő, tér, költség), a technológiai folyamatok ellenőrzésének és minőségbiztosításának alapvető módszerei. 6

8. 3.7 Épülettervezés Építészet alapjai, lakóépület tervezés, középület tervezés 8

9. 3.8 Városépítés 5

10. A beszámítható kreditek száma szakmai törzsanyagból összesen 58 kredit

4. Differenciált szakmai ismeretek

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma

2. 4.1 Épületszerkezettan Belső és homlokzati nyílászáró, kiegészítő szerkezetek. A belső felületek kialakításának szerkezetei. A korábban tanult szerkezetekből különféle tartószerkezetű és technológiájú épületek épületszerkezeteit komplexen, összefüggéseiket vizsgáló tervezés. 8

3. 4.2 Tartószerkezetek Fa tartószerkezetek, tartószerkezetek tervezése. 4

4. 4.3 Talajmechanika és alapozás 3

5. 4.4 Építéskivitelezés-szervezés Szakipari munkák technológiái, az építési beruházástervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-átvételig. 6

6. 4.5 Építőanyagok 3

7. 4.6 Lakóépület tervezés Jellemző lakóépület-típusok tervezési feladatai (családi házak, csoportházak, többlakásos lakóépületek). 4

8. 4.7 Középület tervezés Kisebb középület (cca. 600-1000m2 alapterülettel) megtervezése. 4

9. 4.8. Komplex tervezés A korábbi tervezési, műszaki tárgyak ismereteinek összegzése egy épület tervezésén keresztül (engedélyezési terv, majd kiviteli terv szintű tervcsomag előállítása). 3

10. 4.9 Diplomatervezés Önálló komplex tervezési feladat 13

11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 48 kredit

II. Építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1. Természettudományos alapismeretek

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma

2. 1.1 Építőipari ábrázolás Ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD/CAAD 2

3. 1.2 Mechanika Statika, szilárdságtan 14

4. 1.3 Építőipari kémia 2

5. 1.4 Épületfizika Hőtechnika, páratechnika, akusztika 2

6. 1.5 Épületenergetika Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. 4

7. A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen 24 kredit

2. Gazdasági és humán ismeretek

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma

2. 2.1 Menedzsment és vállalkozás-
gazdaságtan
Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése. 2

3. 2.2 Jogi és államigazgatási ismeretek Építésjogi és igazgatási ismeretek.
Építésügyi eljárások.
4

4. 2.3 Építészettörténet, építészetelmélet 3

5. A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen 9 kredit

3. Szakmai törzsanyag

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma

2. 3.1 Építőanyagok I. 3

3. 3.2 Szerkezetek I. Acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, fa-, falazott és kőszerkezetek. 10

4. 3.3 Földművek, alapozás 7

5. 3.4 Magasépítés alapjai
3.5 Magasépítéstan I.
7

6. 3.6 Tartók statikája 2

7. 3.7 Szerkezet kivitelezés-tervezés
3.8 Szerkezet kivitelezés-
vállalkozás
4
3

8. 3.9 Épülettervezés I.
3.10 Lakóépületek tervezése
A tervezés alapfogalma, tervfajták, tervezési szempontok, a lakóépülettervezés alapjai. 1
2

9. 3.11 Épületszerkezetek
3.12 Épületgépészet
7
4

10. 3.13 Közművek

3.14 Szerkezet-technológia
Közműellátás feladata. Közművek és várostervezés kapcsolata. Védőtávolságok.
Közműellátó rendszerek vonalvezetési szabályai. Méretezési alapelvek, módszerek. Üzemeltetés.
4
4

11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 58 kredit

4. Differenciált szakmai ismeretek

A B C

1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma

2. 4.1 Magasépítési acélszerkezetek Csarnokok, egy és többszintes épületek, sportlétesítmények és speciális szerkezetek.
Szerkezetek tervezése az Eurocode szabványrendszer alapján.
4

3. 4.2 Magasépítési vasbetonszerkezetek Magas épületek szerkezeti kialakítása.
Födémek, födémrendszerek, keretek, épületmerevítések, faltartók, csarnokok számítása.
4

4. 4.3 Szerkezetek megerősítése Épületdiagnosztikai vizsgálatok, módszerek. Vizsgálati módszerek alkalmazása, kiértékelése. A teherhordó szerkezetek közvetett és közvetlen károsodásának okai.
A szerkezet-cserék és a szerkezet-megerősítések szempontjai és a felújítások hatékonysága.
2

5. 4.4 Épülettervezés II. (Ipari és mezőgazdasági épületek tervezése)
4.5 Nagyfesztávú épületek tervezése
Többszintes, többlakásos lakóépület, középület, ipari park fogalma. Épület külső környezeti kapcsolata, településszerkezeti kapcsolatok. Tűzvédelem. Tervezési metodika, magvalósulási folyamat. 2

2

6. 4.6 Magasépítéstan II. 3

7. 4.7 Acélszerkezetek II.
4.8 Vasbetonszerkezetek II.
4
4

8. 4.9 Építéskivitelezés-szervezés Az építési beruházás tervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-
átvételéig.
8

9. 4.10 Település- régiófejlesztés A fejlesztés és rendezés szereplői, térségi és településtervezés dokumentumai, településrendezési terv. Szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályzat. 2

10. 4.11 Diplomamunka Magasépítési területről választott témában, önálló komplex tervezési feladat. 13

11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 48 kredit

5. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez74

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok üzemeltetéséhez biztosított eszközök75

I.76 Konfiguráció (Munkaállomás)

Minimum Pentium IV PC (vagy ezzel egyenértékű) + (minimum 1 GB RAM és 80 Gb HDD) + minimum 17” színes monitor, scanner, nyomtató, elektronikus jogtár - köztisztviselőnként 1 db

II. Irodai felszerelés

1.77 Digitális fényképezőgép legalább 5 Mp és 3x optikai zoomos - 2 köztisztviselőnként 1 db

2.78 Hatóságonként internet hozzáférés

3. Mérőszalag - köztisztviselőnként 1 db

4. Szintezőműszer - hatóságonként 1 db

5.79 Kézilézertávmérő - 2 köztisztviselőnként 1 db

6. Gépkocsi - hatóságonként minimum 1 db

7.80 Laptop - hatóságonként minimum 1db

III. Irodai nyomtatók

Irodai lézernyomtató (minimum 18 lap/perc) - hatóságonként minimum 1 db

I-II.81

Az építésügyi hatóság a köztisztviselőnek munkavégzése során a külön jogszabály szerinti egyéni védőeszközt biztosítja.82

6. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez83

7. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez84

A B

1. első fokú építésügyi hatóság eljáró másodfokú építésügyi hatóság

2. Baranya megye területén Tolna Megyei Kormányhivatal

3. Bács-Kiskun megye területén Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

4. Békés megye területén Csongrád Megyei Kormányhivatal

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

6. Csongrád megye területén Békés Megyei Kormányhivatal

7. Fejér megye területén Pest Megyei Kormányhivatal

8. Budapest Főváros területén Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

9. Győr-Moson-Sopron megye területén Veszprém Megyei Kormányhivatal

10. Hajdú-Bihar megye területén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

11. Heves megye területén Nógrád Megyei Kormányhivatal

12. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

13. Komárom-Esztergom megye területén Budapest Főváros Kormányhivatala

14. Nógrád megye területén Heves Megyei Kormányhivatal

15. Pest megye területén Fejér Megyei Kormányhivatal

16. Somogy megye területén Vas Megyei Kormányhivatal

17. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

18. Tolna megye területén Baranya Megyei Kormányhivatal

19. Vas megye területén Zala Megyei Kormányhivatal

20. Veszprém megye területén Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

21. Zala megye területén Somogy Megyei Kormányhivatal



1  Megállapította: 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


2  Megállapította: 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 2. § (1). Módosította: 168/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §.


3  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


4  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


5  Módosította: 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 21. §.


6  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


7  Beiktatta: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


8  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


9  Módosította: 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 2. § (4).


10  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


11  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


12  Beiktatta: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 60. § (6).


13  A 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § szerinti szöveggel lép hatályba. Lásd: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (3)-(4).


14  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § c). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


15  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


16  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (4). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


17  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 36. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


18  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (5). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


19  Beiktatta: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


20  Beiktatta: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. Lásd: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 60. § (6).


21  Megállapította: 158/2011. (VIII. 11.) Korm. rendelet 10. §. Hatályos: 2011. VIII. 26-tól.


22  Megállapította: 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 16. § (1). Módosította: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (2), 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § a).


23  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § b).


24  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


25  Megállapította: 207/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 16. § (2). Módosította: 115/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 2. § cb), 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 36. § (2), 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § c).


26  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (6). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


27  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (6). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


28  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (6). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


29  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (1) b). Módosította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (2) b), 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (3) a), 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § d), 43. § e).


30  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


31  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


32  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


33  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


34  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


35  Beiktatta: 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


36  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


37  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 38. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


38  Módosította: 115/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 2. § da), 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (6) a).


39  Módosította: 115/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet 2. § db), 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (6) b).


40  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


41  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 38. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


42  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 38. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


43  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (7). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


44  Megállapította: 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


45  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § i).


46  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § i).


47  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § j).


48  Módosította: 121/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 8. § (5) a), 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § k).


49  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 39. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


50  Hatályon kívül helyezte: 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (4) c). Hatálytalan: 2008. II. 1-től.


51  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § l).


52  Megállapította: 69/2007. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. § (1). Hatályos: 2007. IV. 18-tól.


53  Megállapította: 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 8. § (6). Módosította: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (4) b), 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § d).


54  Megállapította: 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.


55  Beiktatta: 121/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2007. VI. 5-től.


56  Megállapította: 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (5). Hatályos: 2010. V. 28-tól.


57  Beiktatta: 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 2. § (3). Hatályos: 2013. X. 14-től.


58  Megállapította: 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


59  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § g). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


60  Hatályon kívül helyezte: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (11). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


61  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


62  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (8). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


63  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 40. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


64  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 41. § a), 6. melléklet. Hatályos: 2013. I. 1-től.


65  A cím és a felvezető rész szövegét megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (9), 18. melléklet (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


66  A cím és a felvezető rész szövegét megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (9), 18. melléklet (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


67  Módosította: 308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. §.


68  Megállapította: 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (2), 4. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.


69  Nem lép hatályba a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 66. § (5) alapján.


70  Hatályon kívül helyezte: 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (7). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


71  Hatályon kívül helyezte: 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


72  Hatályon kívül helyezte: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (3) b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


73  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 41. § b), 7. melléklet. Hatályos: 2013. I. 1-től.


74  Megállapította: 121/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 8. § (5) c). Módosította: 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelet 9. § (5).


75  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § ma).


76  Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § mb).


77  Módosította: 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) a).


78  Megállapította: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (3)-(4).


79  Módosította: 9/2008. (I. 26.) Korm. rendelet 9. § (5) a).


80  Beiktatta: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (3)-(4).


81  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (3) c). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


82  Módosította: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. § (4) c).


83  Hatályon kívül helyezte: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (1) f). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


84  Beiktatta: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (10), 19. melléklet. Hatályos: 2015. IV. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!