CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet

a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről

A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (6) bekezdésének b) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

A LÉGTÉR SZERKEZETE ÉS OSZTÁLYOZÁSA

A légtér szerkezete

1. § (1)¹ Magyarország államhatára által körbezárt terület feletti, légiközlekedési célra kijelölt légtér meghatározott kiterjedésű légiforgalmi légtérre, időszakosan korlátozott, korlátozott, veszélyes és tiltott légterekre oszlik.

(2) A légiforgalmi légterek és az időszakosan korlátozott légterek térbeli kiterjedését (oldal- és magassági határait) a 2. melléklet, a korlátozott, veszélyes és tiltott légterek térbeli kiterjedését (oldal- és magassági határait) a 3. melléklet tartalmazza.

1/A. §² Az e rendeletben kihirdetett légtér módosítására, új légtér kijelölésére vonatkozó tervet, az e rendeletben meghatározottak szerint kell előterjeszteni a közlekedésért felelős miniszternek.

1/B. §³ A légtér módosítására, új légtér kijelölésére irányuló javaslat benyújtása előtt a kérelmező előzetes konzultációt kezdeményez a Nemzeti Légtér Koordinációs Munkacsoporttal (a továbbiakban: NLKM). Ennek keretében a kérelmező megadja a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott információkat, az NLKM tájékoztatja a kérelmezőt az eljárásról, különösen az előzetes javaslat tartalmi elemeiről és a vonatkozó hazai és közösségi szabályozásról.

1/C. §⁴ (1) A kérelmező az 1/B. §-ban meghatározott tájékoztatás alapján készíti el az előzetes javaslatot, és azt benyújtja a közlekedésért felelős miniszter útján az NLKM-nek. Az előzetes javaslatnak legalább a 4. melléklet 2. pontjában meghatározottakat kell tartalmaznia.

(2) Ha az előzetes javaslat nem tartalmazza a 4. melléklet 2. pontjában meghatározott elemeket, az NLKM az előzetes javaslatot érdemben nem tárgyalja.

(3) Az NLKM tagjainak, az NLKM ülésein tanácskozási joggal résztvevőknek, továbbá más érintett szervezeteknek az előzetes javaslat véleményezésére harminc nap áll rendelkezésre, de indokolt esetben az NLKM titkára ennél rövidebb időt is meghatározhat. Az NLKM a vélemények vagy szükség szerint azok egyeztetése alapján előzetes döntési javaslatot készít.

(4) Az előzetes javaslat támogatásáról, elutasításáról vagy a további eljárásról a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.

(5) Ha az NLKM előzetes döntési javaslatának előkészítése során érdekütközés vagy kockázat merül fel az előzetes javaslattal kapcsolatosan, a kérelmezőnek az érdekelt felek bevonásával egyeztetést kell lefolytatnia, amelynek eredményét az előzetes javaslathoz csatolni kell. Az NLKM ezt követően az egyeztetés eredménye alapján alakítja ki a (3) bekezdés szerinti előzetes döntési javaslatát.

(6) Repülőtér létesítése vagy fejlesztése esetén a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti létesítési vagy fejlesztési engedély megszerzését megelőzően kell az előzetes javaslatot benyújtani. A létesítési engedélyhez szükséges dokumentációnak az NLKM (3) bekezdésben meghatározott döntési javaslatát kell tartalmaznia.

1/D. §⁵ (1) Az NLKM előzetes döntési javaslata alapján a kérelmező elkészíti a légtér módosítására, új légtér kijelölésére vonatkozó tervet (a továbbiakban: végleges javaslat), amelynek kötelező tartalmi elemeit a 4. melléklet 2. pontját kiegészítve a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(2) A kérelmező végleges javaslatát annak teljes dokumentációjával a közlekedésért felelős miniszter útján terjeszti az NLKM elé, amely testület döntési javaslatot készít a végleges javaslatról.

(3) Repülőtér létesítése vagy fejlesztése esetén a (2) bekezdés szerinti hozzájáruló döntés a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti létesítési vagy fejlesztési engedély megléte esetén hozható.

(4) A végleges javaslat támogatásáról, elutasításáról vagy a további eljárásról kialakított döntési javaslatról írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(5) A légtér módosítására, új légtér kijelölésére irányuló végleges javaslathoz a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikke szerinti biztonsági felmérést kell készíteni a 4. melléklet 3.2. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott biztonsági felmérés elkészítésének vezetésére alkalmasnak az a személy tekinthető, aki az EUROCONTROL Safety Regulatory Requirement (ESARR) előírásoknak megfelelő, az EUROCONTROL Safety Assessment Methodology elemeivel megegyező tartalmú funkcionális veszélyelemzés (Functional Hazard Assessment) elkészítésének elsajátítására alkalmas, a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott képzést végzett.

(7) A biztonsági felmérés megfelelőségéről a légiközlekedési hatóság nyilatkozik.

A légiforgalmi légtér

2. § (1) A légiforgalmi légtér a légtérben nyújtott légiforgalmi szolgáltatás fajtája alapján ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtérre oszlik.

(2) Ellenőrzött légtér:

a) a repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet;

b) a közelkörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet;

c) egyéb polgári irányítói körzet (CTA);

d) közös felhasználású légtér (RCA/PCA).

(3) Nem ellenőrzött légtér a légiforgalmi légtér ellenőrzött légtéren kívüli része.

(4) A légiforgalmi légtérben a nyújtott légiforgalmi szolgáltatást és a repülési szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Azokat az állami repüléseket, amelyek jellegüket tekintve nem igényelnek időszakosan korlátozott légteret és beilleszthetőek az ellenőrzött légtér működésébe, ugyanakkor nem hajthatóak végre GAT-szabályok szerint, a légtér rugalmas felhasználásnak biztosítása és a polgári légiforgalom zavartalansága érdekében közös felhasználású légtérben kell végrehajtani.

(2) A közös felhasználású légtér lehet

a) előzetes koordinációs légtér (PCA), vagy

b) csökkentett koordinációs légtér (RCA).

(3) A közös felhasználású légtérben gyakorló légiharc és műrepülés nem hajtható végre.

(4) A közös felhasználású légtér kizárólag ellenőrzött légtérben jelölhető ki.

(5) A közös felhasználású légtérben, az igénybevétel és a szolgálatok közötti adatcsere rendjét az illetékes polgári légiforgalmi irányító szolgálat vezetője és a katonai légvédelmi irányító szolgálat ellátásáért felelős katonai szervezet vezetője együttműködési megállapodásban rögzíti.

(6) Az egyes OAT-szabályok szerint végrehajtott állami repülések és a GAT-szabályok szerint végrehajtott polgári repülések egyidejű végrehajtására kijelölt, közös felhasználású légterek külön jogszabályban meghatározott feltételekkel működtethetők.

Az időszakosan korlátozott légtér

4. § (1) Időszakosan korlátozott légteret (TRA) kell kijelölni állami légijárművek által végrehajtott azon repülések számára, amelyek

a) jellegüknél fogva szükségessé teszik a feladatban részt nem vevő légiforgalomtól történő védettséget, vagy

b) kiszámíthatatlan, intenzív, a feladatban nem érintett egyéb légiforgalom biztonságára veszélyt jelentő manőverek alkalmazásával járhatnak együtt.

(2) Az időszakosan korlátozott légtérben katonai repülésirányító szolgálat működik. A légteret, az abban tervszerűen feladatot végrehajtó állami légijárműveken kívül, egyéb légijármű a légtérben illetékes katonai repülésirányító szolgálat engedélyével veheti igénybe.

(3) Amennyiben az időszakosan korlátozott légtérben folytatott állami repülési feladat jellege azt lehetővé teszi, az illetékes katonai repülésirányító szolgálat - a légiforgalom folyamatosságának elősegítése érdekében - esetenként, illetve időszakosan, az (5) bekezdés figyelembevételével engedélyezheti a GAT-szabályok szerint működő, a polgári légiforgalmi szolgálat kezelésében lévő légijárművek áthaladását.

(4) Az illetékes katonai repülésirányító szolgálat az irányítása alatt álló állami légijárműveket elkülöníti az időszakosan korlátozott légtereket engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől. Az elkülönítést úgy hozza létre, hogy az irányítása alatt álló állami légijárműveknek az azok repülési irányára és magasságára vonatkozó olyan utasításokat, engedélyeket ad, amelyek biztosítják, hogy az engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől az állami légijárművek legalább 2000 láb (600 m) függőleges, vagy 5 NM (10 km) oldalirányú távolságnál közelebb ne kerülhessenek.

(5) Az időszakosan korlátozott légtérben biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő, kutató-mentő és a betegek, illetve humán-transzplantációs anyagok szállítását végző repülések elsőbbségét.

A korlátozott légtér

5. §⁶ (1) A 3. mellékletben meghatározott, a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott légtér igénybevételére a légiközlekedési hatóság - a 6. § (4) bekezdés b) pont bf) alpontjában meghatározott eset kivételével - a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 22. §-a szerinti engedéllyel rendelkező szervezetnek adhat engedélyt.

(2) A korlátozott légtér igénybevétele iránti kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a) a korlátozott légtér nevét, azonosítóját,

b) a korlátozott légtér igénybevételének célját,

c) a repülés során használt légijármű típusát, lajstromjelét vagy azonosítójelét,

d) a légtér igénybevételének tervezett kezdő dátumát és időpontját UTC-ben, valamint időtartamát,

e) környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér esetében az a)-d) pontokban foglaltakon túl, amennyiben ismert, a repülés útvonalát és magasságát, vagy ha a tervezett repülési útvonalra és magasságra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre a kérelmezés időpontjában, az igénybe venni kívánt légtérrész oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint, valamint alsó és felső határát a földfelszíntől számítva, méterben.

(3) A korlátozott légtér igénybevételét a légiközlekedési hatóság legfeljebb harminc napra engedélyezheti. A határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(4) Légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés, rendészeti vagy bűnüldözés feladata céljából végzett repülés, valamint valós légvédelmi repülés esetében a korlátozott légtér igénybevételéhez engedély nem szükséges.

(5) A légiközlekedési hatóság a korlátozott légtér igénybevételének engedélyezéséről kiadott határozatát megküldi a korlátozással érintett légtérben illetékes légiforgalmi szolgálatnak.

(6) A korlátozott légtérben végrehajtott repülésekre - a korlátozást figyelembe véve - azon légiforgalmi és repülési szabályokat, eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a vele közös részt alkotó légiforgalmi légtérre vagy időszakosan korlátozott légtérre vonatkoznak.

6. § (1)-(3)⁷

(4) Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben

a) nem létesíthető nem nyilvános fel- és leszállóhely, kivéve a külön jogszabályban szabályozott mező- és erdőgazdasági légi munkavégzéshez szükséges fel- és leszállóhelyet;

b)⁸ nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott, előzetes engedélyhez nem kötött, továbbá a következő célból végzett engedélyezett repüléseket:

ba) térképezés céljából történő repülés,

bb) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,

bc) egyéb képrögzítés, felvételkészítés céljából történő repülés,

bd) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,

be) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,

bf) egyéb, közérdekű célból - így különösen a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek hivatalos látogatása céljából - végzett repülés.

A veszélyes légtér

7. § (1) A veszélyes légtérben, a közzétett üzemidő alatt, külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint és az illetékes szolgálat engedélyével lehet repülni. A veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt légiközlekedés - a veszélyes légtérben folyó tevékenységben részt vevő légijárművek repüléseinek kivételével - nem tervezhető.

(2) Veszélyes légtérben annak közzétett üzemidején kívül légiközlekedésre veszélyes tevékenység nem folytatható.

(3) Ha egy veszélyes légtér közvetlenül határos valamely repülőtér illetékességi légterével (CTR, CTA, TMA), forgalmi körével, vagy a veszélyes légtér egésze vagy egy része a repülőtér illetékességi légterébe vagy forgalmi körébe tartozik, a légtérben illetékes légiforgalmi szolgálat, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója és a veszélyes légtér üzemben tartója az együttműködés rendjét megállapodásban állapíthatja meg.

Tiltott légtér

8. § A tiltott légtérben a légiközlekedés tilos.

II. Fejezet

A LÉGTEREK IGÉNYLÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELE

Az időszakosan korlátozott légtér igénylése

9. § (1) Az időszakosan korlátozott légteret az érintett katonai szervezetek, a repülési feladatok igényei szerint a Magyar Honvédség szervezetén belül, az üzemben tartói feladatokat ellátó parancsnok által felhatalmazott szervezetnél igényelhetik.

(2) Az időszakosan korlátozott légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a légtér azonosító jelét;

b) az igénybevétel kezdési és befejezési időpontjait UTC-ben;

c) a légtér igényelt alsó és felső határát;

d) a légtérben tervezett feladat jellegét;

e) a légtérben tervezetten illetékes katonai repülésirányító szolgálat megnevezését.

(3) Az időszakosan korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó, összesített napi terveket, a tervezett igénybevételt megelőző napon, helyi idő szerint 12.00 óráig az (1) bekezdésben meghatározott szervezet továbbítja Budapest ATS Központ számára.

(4) Budapest ATS Központ a beérkező igények feldolgozása után - a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: NLKB) légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján - dönt az igények elfogadásáról, illetve korlátozásáról, tiltásáról, és arról az igénylő katonai szervezetet értesíti.

(5) Az elfogadott légtérigényt késedelem nélkül törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.

Az időszakosan korlátozott légtér igénybevétele

10. § (1) Az időszakosan korlátozott légtérben illetékes katonai repülésirányító egység és a TRA-val határos légtérben illetékes polgári légiforgalmi irányító egység között együttműködési megállapodást kell kötni a légtér-igénybevétel biztosítása érdekében. Az együttműködési megállapodás az adatcsere módjára és a GAT-szabályok szerint működő légijárművek működő TRA-n engedéllyel történő áthaladásával kapcsolatos eljárásokra terjed ki.

(2) Az időszakosan korlátozott légtér igényelt kezdési időpontja előtt legalább 30 perccel az igénylő katonai szervezet köteles a tényleges kezdés időpontját a Budapest ATS központtal egyeztetni.

(3) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdik meg, az igénylő katonai szervezetnek új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(4) Az időszakosan korlátozott légteret az engedélyezett kezdési időpont előtt, illetve az engedélyezett befejezési időponton túl igénybe venni tilos.

(5) Amennyiben az igényelt időszakosan korlátozott légtérben - az engedélyezett kezdési és befejezési időpont között - az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az igénylő katonai szervezet az alábbi információkat köteles továbbítani Budapest ATS Központ számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontja;

b) az engedélyezett légtér méretének (magasságtartományának) csökkentése a tényleges feladat függvényében.

(6) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételének az engedélyezett befejezési idő előtti megszűnését és a további légtérigény törlését az igénylő katonai szervezet kéri a Budapest ATS Központtól.

A koordinált légtér igénylése

11. § (1) Koordinált légteret a 2. mellékletben meghatározott szervezet igényelhet.

(2) A koordinált légtér igénylési rendjét a Budapest ATS Központ és az igénylő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Amennyiben a koordinált légteret igénylő szervezet megegyezik a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel, úgy az igénylési rendet a 12. § (5) bekezdésében előírt együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

A koordinációs feladatokat ellátó szervezet

12. § (1) A koordinált légtérben a koordinációs feladatokat a 2. melléklet II. fejezetében meghatározott szervezet a légiközlekedési hatóság engedélyével láthatja el.

(2) A koordinált légtér működési ideje alatt a koordinációs feladatokat ellátó szervezet felelős a légtérben a légtérhasználat koordinációs feladatainak ellátásáért.

(3) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet gondoskodik arról, hogy megfelelően képzett és rádió-távbeszélő kezelői jogosítással rendelkező személy lássa el a földi telepítésű rádióállomás működtetését.

(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet feladata:

a) hangrögzítéssel ellátott rádióállomás működtetése és kétoldalú rádióösszeköttetés tartása azokkal a légijárművekkel, amelyek - a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér kivételével - koordinált légtérben működnek;

b) a Budapest ATS Központtól telefonon kapott - a légtér engedélyezett kezdő és befejező időpontjára, valamint az igénybe vehető magasságra vonatkozó - tájékoztatások továbbítása a koordinált légteret igénybe vevő légijárművek részére;

c) a Budapest ATS Központ telefonon történő tájékoztatása arról, hogy

ca) minden - a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által ismert - forgalom elhagyta a koordinált légteret, vagy

cb) van olyan általa ismert forgalom, amellyel kapcsolatban nem tudott meggyőződni a koordinált légtér elhagyásáról;

d) a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér esetén a légijárművek megfelelő módszerrel történő előzetes tájékoztatása a koordinált légtér engedélyezett kezdési és befejezési időpontjáról és az igénybe vehető magasságról;

e) valamennyi, a Budapest ATS Központtól kapott tájékoztatás és megtett intézkedés bejegyzése az erre a célra rendszeresített naplóba, illetve a koordinációs feladatok légiforgalmi szolgáltató által történő ellátása esetén a belső szabályzatában meghatározott módon.

(5) A Budapest ATS Központ és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet közötti tájékoztatás cseréjére vonatkozó eljárásokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

13. § (1) A 12. § (1) bekezdése szerinti engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelem alapján, 2 éves időtartamra adja ki.

(2) A hatósági engedélyt a légiközlekedési hatóság

a) jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése esetén határidő megjelölése mellett felfüggeszti,

b) amennyiben a jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, visszavonja.

(3) A légiközlekedési hatóság a koordinációs feladatokat ellátó szervezet munkáját rendszeresen ellenőrzi.

A koordinált légtér igénybevétele

14. § (1) A koordinált légteret csak a látvarepülési szabályok (VFR) szerint működő légijárművek vehetik igénybe, a Budapest ATS Központtól kapott, a koordinációs feladatokat ellátó szervezet által továbbított engedélyezett kezdő és befejező időpont között, a meghatározott magasságig.

(2) A koordinált légtérben légiforgalmi szolgáltatást nem nyújtanak.

(3) A légijárműveknek - a siklórepülés céljára igényelhető koordinált légtér kivételével - a közzétett frekvencián kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartani a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel és meg kell adniuk a repülésükre vonatkozó adatokat (lajstromjel vagy egyéb azonosító jelzés, indulási repülőtér). Kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a koordinált légteret a legrövidebb időn belül el kell hagyni, és erről késedelem nélkül tájékoztatni kell a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(4) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet a koordinált légtérben működő légijárműveket rádión tájékoztatja a koordinált légtér igénybevételének befejező időpontjáról, illetve a koordinált légtér egyéb korlátozásáról. Valamennyi légijármű a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tájékoztatásának megfelelően - a tájékoztatást követő 15 percen belül - köteles elhagyni a koordinált légteret, illetve lesüllyedni a megadott magasságra, és erről köteles rádión keresztül tájékoztatni a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(5) A hullámrepülés céljára kijelölt koordinált légtérben a külön jogszabályban meghatározott magasságmérő beállítást kell alkalmazni.

Az eseti légtér igénylése

15. §⁹ (1) A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott eseti légtér kijelölése iránti kérelmet harminc nappal a tervezett igénybevétel előtt, a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.

(2) Az eseti légterek kijelölése során a katonai légügyi hatóság egyidejűleg nem jelölhet ki olyan eseti légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást.

(3) Az eseti légteret - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a légtér kijelölés indokául szolgáló esemény, rendezvény időtartamára lehet kijelölni.

(4) Az eseti légteret a 15/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben egy évben legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 90 napra lehet kijelölni. Harmadik alkalommal az eseti légteret akkor lehet kijelölni, ha ezzel egyidejűleg a kérelmező kezdeményezte az 1/A-1/D. § szerinti légtér-kijelölést.

(5) Amennyiben az eseti légtér kijelölését a kérelmező ellenőrzött légtérben vagy olyan légtérben kezdeményezi, ahol műszer szerinti repülési eljárás engedélyezett, a kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a 4. melléklet 3.2. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(6) Amennyiben az eseti légteret olyan légtéren belül tervezik kijelölni, amelyben műszer szerinti repülés engedélyezett, a kérelemhez mellékelni kell az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a közzétett repülési eljárások biztonságos végrehajthatóságáról az eseti légtér kijelölése esetén.

15/A. §¹⁰ (1) Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:

a) a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

b) légi bemutatókhoz, ejtőernyős bemutatókhoz, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, repülősport-rendezvényekhez,

c) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai vagy rendészeti műveletekhez,

d) gyakorló ejtőernyős ugráshoz vagy gyakorló műrepülés céljából az ATZ-vel, TIZ-zel nem rendelkező repülőterek esetében.

(2) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:

a) a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint,

b) a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben),

c) az igényelt légtér alsó és felső határát,

d) a légtérigénylés indokát,

e) a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését és elérhetőségét,

f) a légtérigénylő - a tevékenység szervezéséért - felelős személy nevét és elérhetőségét.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a kérelemhez mellékelni kell a 4. melléklet 2.10. pontja szerint elkészített biztonsági felmérést, amelynek tartalmaznia kell a tervezett változtatásokkal érintett légiforgalmi szolgálatokkal, egyéb érintett szervezetekkel történt egyeztetés dokumentációját is, valamint a felmerülő kockázatok csökkentéséhez szükséges eljárásokat.

(4) Ha az eseti légtér kijelölésének indoka az (1) bekezdés b) pontjában vagy a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott esemény megtartása, úgy a kérelmezőnek a légiközlekedésről szóló törvényben előírt egyéb engedély megszerzésére irányuló eljárást az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárással egy időben kell megindítania.

(5) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a kérelemben megadott adatokat.

(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatot a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak közzététel céljából, valamint a Budapest ATS Központnak.

Az eseti légtér igénybevétele

16. §¹¹ (1) Az eseti légtér igénybevételének megkezdését - a határozatban engedélyezett kezdő időpontja, illetve a b) pont esetében a szüneteltetés időpontja előtt legalább 30 perccel - a 15/A. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy köteles a Budapest ATS Központnak megadni a következő információkkal:

a) az igénybevétel valós kezdésének időpontja (a továbbiakban: aktiválás), és a tervezett befejezés időpontja,

b) ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az ismételt aktiválás tervezett időpontja,

c) az engedélyezett eseti légtér kiterjedésének csökkentése a tényleges feladat függvényében,

d) az igénybevétel várható befejezésének időpontja, ha az korábbi a határozatban engedélyezett befejező időpontnál.

(2) Ha az engedélyes a Budapest ATS Központnak megadott kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdi meg, a 15/A. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személynek új kezdési időpontot kell megadnia, illetve, ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről azonnal tájékoztatnia kell a Budapest ATS Központot.

(3) Az eseti légteret az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti aktiválás időpontjától

a) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett befejező időpontig vagy az (1) bekezdés d) pontja szerint bejelentett időpontig és

b) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett kiterjedésben vagy az (1) bekezdés c) pontja szerint megadott csökkentett kiterjedésben

kell működőnek tekinteni.

(4) Az eseti légtér nem vehető igénybe

a) a határozatban engedélyezett időpont előtt,

b) a határozatban engedélyezett időponton vagy ha az (1) bekezdés d) pontja szerint a befejezés időpontját bejelentették, akkor a bejelentett időponton túl, valamint, ha az (1) bekezdés c) pont szerint a légtér kiterjedését csökkentették, akkor azt meghaladóan.

(5) Az eseti légtér a 15/A. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott légtérigénylő hozzájárulásával vehető igénybe.

A veszélyes légtér igénylése

17. § (1) A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek a veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó terveiket a szolgálati út betartásával legalább tíz munkanappal az igénybevétel tervezett időpontját megelőzően küldik meg a Budapest ATS Központnak.

(2) Az előre nem tervezett feladatok végrehajtásához veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó pótigényt csak a Magyar Honvédség Összhaderőnemi parancsnok, illetve az egyéb igénybevételre jogosult szervek esetében azok felügyeletét végző szervek vezetőjének jóváhagyásával lehet benyújtani a Budapest ATS Központhoz, legkésőbb 5 munkanappal a feladat tervezett végrehajtását megelőzően.

(3) A veszélyes légterek hétfő 06.00 órától péntek 22.00 óra helyi időpontok közötti időszakra igényelhetők.

(4) A veszélyes légtér igénylésének tartalmaznia kell:

a) a veszélyes légtér azonosítóját;

b) a repülésre veszélyes magasságot;

c) a működés dátumát, a kezdés és a befejezés időpontjának helyi időben történő megjelölésével;

d) a végrehajtandó feladat megnevezését;

e) lövészeti tevékenység esetén a lövészetvezető, lőtéri repülésvezető elérhetőségét.

(5) A Budapest ATS Központ a szükséges igénylési adatok összesítése után gondoskodik a veszélyes légterek NOTAM-ban történő közzétételéről.

(6) A tervben szereplő veszélyes légtérre vonatkozó igényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására a tervezett időszakban nem kerül sor.

A veszélyes légtér igénybevétele

18. § (1) A veszélyes légtér igénybevételének megkezdését - annak időpontja előtt legalább 30 perccel - az igénybevevő köteles a Budapest ATS Központtal egyeztetni. Az egyeztetés során lövészeti tevékenység esetén meg kell adni a lövészetvezető és a lőtéri repülésvezető elérhetőségét (telefonszámát) is.

(2) Az igénylő szervezet az alábbi információkat továbbítja a Budapest ATS Központ számára:

a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel,

b) az engedélyezett veszélyes légtér méretének (magasságának) csökkentését a tényleges feladat függvényében,

c) a veszélyes légtér igénybevételének várható befejezését.

(3) Ha a Budapest ATS Központtal egyeztetett kezdési időpontot követő 30 percen belül a veszélyes légtér igénybevételét nem kezdik meg, az igénylő szervezetnek új kezdési időpontot kell egyeztetnie.

(4) Ha a veszélyes légtér igénybevételét az igényelt befejezési időpont előtt befejezik, erről a Budapest ATS Központot azonnal tájékoztatni kell.

(5) A veszélyes légteret az igényelt kezdési időpont előtt és az igényelt befejezési időponton túl igénybe venni tilos.

Légtéradatok archiválása¹²

18/A. §¹³ A veszélyes légtér, az időszakosan korlátozott légtér, az eseti légtér és a koordinált légtér igénylésére és igénybevételére vonatkozó, a Budapest ATS Központnak megadott adatokat a Budapest ATS Központnak 30 napig meg kell őriznie.

III. Fejezet

LÉGI ÚTVONALAK

A légi útvonalak

19. §¹⁴ A nemzetközi és hazai légiforgalom tervezhetősége, biztonságos, rendszeres és gyors áramlásának fenntartása érdekében a jogszabályban kijelölt légiforgalmi irányító szolgálat illetékességi légterében - a stratégiai légtérgazdálkodás elveivel összhangban és a nemzetközi útvonalhálózatba illeszkedő - ATS útvonalakat alkalmazhat. Ha az ATS útvonal időszakosan korlátozott légteret érint, az alkalmazásra a Magyar Honvédség előzetes egyetértését követően kerülhet sor. Az ATS útvonalakat az AIP-ben közzé kell tenni.

Katonai légifolyosók

20. § (1)¹⁵ A katonai légijárművek földközeli és kis magasságú, 250 kt (460 km/h) lAS-nél nagyobb sebességű harcászati jellegű útvonalrepüléseinek végrehajtása a légterekre vonatkozó szabályok szerint kijelölt katonai légi folyosóban történhet.

(2) A katonai légi folyosók:

a) a föld és a víz felszínétől - a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek felett a korlátozás felső magasságától - 3000 láb (900 m) AGL magasságig terjednek,

b) be-, illetve kilépő pontokból, útvonal szakaszokból és fordulópontokból állnak,

c) a nem ellenőrzött, „G” osztályú légtérben jelölhetők ki az a) pontban meghatározottak figyelembevételével,

d) oldalirányú kiterjedésük 5 NM (10 km), és

e) oldalirányban legalább 2 NM (4 km) távolságra elkerülik a működő repülőtereket.

21. § (1) A katonai légi folyosókat a Magyar Honvédség és a szövetséges államok fegyveres erőinek katonai légijárművei vehetik igénybe.

(2) A katonai légi folyosót igénybe vevő légijárművek a légi folyosó felső magassági határát 500 láb (150 m) függőleges, oldalhatárait 1 NM (2 km) vízszintes távolságnál jobban nem közelíthetik meg.

(3) A katonai légi folyosót igénybe vevő légijárművek részére a radar-elkülönítés nem biztosított, a katonai légvédelmi irányító szolgálat - a radar- és rádiólefedettség függvényében - tájékoztató és riasztó szolgáltatást nyújt.

(4) Az igénybevevő a katonai légi folyosók igénybevételének - az NLKB légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján összeállított - előzetes tervét az igénybevétel napját megelőző munkanap helyi idő szerint 16.00 óráig a Budapest ATS Központ számára megküldi.

(5) Az igénybevétel tényleges idejét a katonai légvédelmi irányító szolgálat legkésőbb 15 perccel az igénybevétel megkezdése előtt bejelenti, valamint folyamatos tájékoztatást nyújt az egyes légifolyosó-szakaszok aktív, illetve nem aktív állapotáról a Budapest ATS Központ számára.

(6) Az igényelt időszakokon belül a katonai légi folyosók nem aktív állapotú szakaszait a GAT-szabályok szerint működő légijárművek külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint átrepülhetik.

A hangsebesség feletti repülés

22. § (1) A magyar légtérben polgári légijárművel nem hajtható végre a hangsebességet elérő, illetve azt meghaladó sebességű repülés.

(2) A magyar légtérben állami légijárművel - a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó légijárműveknek a légtérszuverenitás megóvása céljából végzett repüléseinek kivételével - nem hajtható végre FL 360 (10 950 m STD) alatt hangsebességet meghaladó sebességű repülés.

(3) Állami légijárművel nem hajtható végre a budapesti Lánchíd budai hídfőjétől mért 30 km sugarú kör által határolt terület felett a hangsebességnél nagyobb sebességű repülés.

IV. Fejezet

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A légtéradatok közzététele

23. §¹⁶ A légtér szerkezetére és osztályozására, a légi útvonalakra, a katonai légi folyosókra és a koordinált légtérben használt frekvenciákra vonatkozó adatokat a légiközlekedési hatóság az AIP-ben (Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában) teszi közzé.

Fogalmak, meghatározások

24. § E rendelet alkalmazásában:

1. AIS (Aeronautical Information Service): légiforgalmi tájékoztató szolgálat, a légiforgalom biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása;

2. AMSL (Above Mean Sea Level): a közepes tengerszint feletti magasság jelölésére használt rövidítés;

3. ARP (Aerodrome Reference Point): repülőtér vonatkozási pont jelölésére használt rövidítés;

4. ATC (Air Traffic Control): gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító szolgálatot vagy légiforgalmi irányító egységet;

5. ATS (Air Traffic Services): légiforgalmi szolgálat; gyűjtőfogalom, amely jelenthet repüléstájékoztató szolgálatot, repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot, riasztó szolgálatot, légiforgalmi irányító szolgálatot, körzeti irányító szolgálatot, bevezető irányító szolgálatot és repülőtéri irányító szolgálatot;

6. ATS jelentőpont: meghatározott földrajzi hely, amelyhez viszonyítva a légijármű helyzetét jelenteni lehet;

7. ATS útvonal: a légiforgalom lebonyolítására kijelölt útvonal, amelyet a légiforgalmi szolgálatok ellátása érdekében határoztak meg. Az „ATS útvonal” kifejezés légi folyosó, ellenőrzött vagy nem ellenőrzött útvonal, érkezési vagy indulási útvonal stb. jelzésére egyaránt használható;

8. ATZ (Aerodrome Traffic Zone): repülőtéri forgalmi körzet, nem ellenőrzött repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt meghatározott kiterjedésű légtér;

9. Budapest ATS Központ: a közlekedésért felelős miniszter által a légiforgalom irányítására kijelölt szervezeten belül működő integrált, polgári-katonai operatív egység, amely továbbá jelenti a légtérgazdálkodó egységet (AMC) is;

10.¹⁷ Budapest FIR (Budapest Repüléstájékoztató Körzet): Magyarország államhatára által körbezárt terület, amelyen belül a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak;

11. CTA (Control Area): polgári irányítói körzet, a földfelszín felett meghatározott magasságtól kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér;

12. CTR (Aerodrome Control Zone): a polgári repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés. Repülőtéri irányító körzet a föld vagy a víz felszínétől kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával;

13. FIR (Flight Information Region): a repüléstájékoztató körzet jelölésére használt rövidítés;

14. FIS (Flight Information Service): a repüléstájékoztató szolgálat jelölésére használt rövidítés;

15. GAT (General Air Traffic): a polgári légijárművek, valamint az állami légijárművek mozgásának összessége, amelyeket az ICAO eljárásainak megfelelően hajtanak végre;

16. GND: földfelszín jelölésére használatos rövidítés;

17. IAS (Indicated Air Speed): műszer szerinti sebesség jelölésére használt rövidítés;

18. ICAO (International Civil Aviation Organization): Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ENSZ szakosított intézménye jelölésére használt rövidítés;

19. IFR (Instrument Flight Rules): a műszeres repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;

20. illetékes légiforgalmi szolgálati egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok ellátására kijelölt egység;

21. katonai légiforgalmi irányító szolgálat: a légijárművek között, a munkaterületen a légijárművek és akadályok között az összeütközések megelőzésére, valamint a légiforgalom rendszerességének elősegítésére és fenntartására a katonai repülőtereken létrehozott, valamint működtetett szolgálat;

22. katonai repülésirányító szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai légiforgalmi irányító, valamint légvédelmi irányító szolgálatot;

23. koordinált légtér: a vitorlázó légtérnek az ellenőrzött légtérben lévő azon magasságtartománya, amelyben repülések az ellenőrzött légtérben illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján, koordinációs feladatokat ellátó szervezet közreműködésével hajthatók végre;

24. légiforgalmi légtér - légiforgalmi szolgálati (ATS) légtér (ATS airspaces): Meghatározott kiterjedésű, az ABC betűivel azonosított légterek, amelyeken belül olyan meghatározott fajtájú repülések hajthatók végre, amelyek számára a légiforgalmi szolgálatok és a működés szabályai meghatározottak;

25. légiforgalmi szolgálati egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító, légiforgalmi tanácsadó, repüléstájékoztató és riasztó egységet vagy a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;

26. légvédelmi irányító szolgálat: a Magyar Honvédség és a NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára a harcfeladat (illetve harckiképzési vagy műveleti repülés) sikeres végrehajtása érdekében - alapvetően légtérmegfigyelő és irányító rendszer által biztosított radar, illetve légihelyzet-információk felhasználására épülő - speciális katonai repülésirányítói szolgáltatás biztosítása érdekében létrehozott és működtetett szolgálat;

27. MCTR (Military Aerodrome Control Zone): a katonai repülőtéri irányító körzet jelölésére használt rövidítés. A repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával;

28. MAC (Military Air Corridor): katonai légi folyosó, a G osztályú légtérben a katonai légijárművek, 250 kt (460 km/h) IAS-nál nagyobb sebességgel végrehajtott földközeli és kis magasságú gyakorló útvonalrepüléseinek végrehajtására, a nem ellenőrzött légtérben GAT szerint működő légijárművekkel történő összeütközések megelőzése céljából kijelölt be-, illetve kilépő pontokból, útvonal-szakaszokból és fordulópontokból álló légi folyosó;

29. MTMA (Military Terminal Control Area): a katonai közelkörzeti irányítói körzet jelölésére használt rövidítés. A közelkörzeti irányító körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett;

30. műrepülő légtér: meghatározott kiterjedésű, a műrepülést végző légijárművek védelme céljából kijelölt légtér (azonosító jelölése: LHSA..);

31. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében történő megismerése elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére;

32. OAT (Operational Air Traffic): azon repülések, amelyek végrehajtása GAT-szabályoktól eltérő szabályok és eljárások szerint történik. Ezek a repülések rendszerint a katonai ATC szervezet irányítása vagy fennhatósága alatt működnek;

33. PCA (Prior Co-ordination Airspace): előzetes koordinációs légtér, olyan meghatározott kiterjedésű ellenőrzött légtér, amelyen belül a katonai repülések végrehajtására előzetes igénylés nélkül, az érintett polgári légiforgalmi irányító és légvédelmi irányító szolgálatok közötti együttműködési megállapodásban meghatározott eljárások szerint, bejelentés alapján kerülhet sor. Az egyes GAT-repülések számára a légtéren történő áthaladás az illetékes irányító szolgálatok közötti előzetes koordináció során meghatározott feltételek mellett biztosított;

34. RCA (Reduced Co-ordination Airspace): csökkentett koordinációs légtér, olyan meghatározott kiterjedésű ellenőrzött légtér, amelyen belül a katonai repülések végrehajtására előzetes igénylés nélkül, az érintett polgári légiforgalmi irányító és légvédelmi irányító szolgálatok közötti együttműködési megállapodásban meghatározott eljárások szerint, bejelentés alapján kerülhet sor. A GAT-repülések számára a légtéren történő áthaladás az illetékes irányító szolgálatok közötti előzetes koordináció nélkül, az együttműködési megállapodásban foglalt eljárások betartása mellett biztosított;

35. STD (Standard): az 1013,25 hPa légnyomásszint szerinti repülési magasság jelölésére használt rövidítés;

36. TIZ (Traffic Information Zone): forgalmi tájékoztató körzet, az a nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölt meghatározott térbeli kiterjedésű légtér, amelyben a repülések számára a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató szolgálata nyújtja;

37. TMA (Terminal Control Area): közelkörzeti irányítói körzet, amelyet egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesítettek. A közelkörzeti irányító körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett;

38.¹⁸ TRA (Temporary Reserved Area): időszakosan korlátozott légtér: meghatározott kiterjedésű légtér, amelyben állami légijárművel olyan repülési tevékenység zajlik, amely veszélyt jelenthet az adott tevékenységben részt nem vevő légijárművek számára;

39. UTC (Coordinated Universal Time): az egyeztetett egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés;

40. VFR (Visual Flight Rules): a látvarepülési szabályok jelölésére használt rövidítés;

41. vitorlázó légtér: meghatározott kiterjedésű, a vitorlázó repülés védelme céljából kijelölt légtér (azonosító jelölése: LHSG..);

42. WGS-84 (World Geodetic System ’84): az 1984-ben elfogadott világméretű geodéziai referenciarendszer jelölésére használt rövidítés.

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2007. május 10-én lép hatályba.

(2)-(3)¹⁹

(4) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott korlátozások a rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedéllyel rendelkező nem nyilvános fel- és leszállóhelyek esetében nem alkalmazhatók az engedély érvényességi idejének lejártáig.

(5) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a)²⁰ a Bizottság 2150/2005/EK rendelete (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról, 3. cikk c) és e) pontja, 4. cikke, 5. cikk (3) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 7. cikk;

b) a Bizottság 730/2006/EK rendelete (2006. május 11.) a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepülési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról, 3. cikk és 4. cikk.

1. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelethez²¹

LÉGIFORGALMI LÉGTEREK OSZTÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON**

További szabályok, eltérések:

Repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az alábbi 4. pontban foglalt eltéréssel valamennyi légtérosztályban nyújtanak.

A fenti táblázattól függetlenül a határsávot átrepülő vagy abban repülést végző valamennyi légijármű esetében - a határsávban 50 m-es földfelszín feletti vagy alacsonyabb magasságon végrehajtott munkarepülést végző légijárművek, valamint az állami légijárművek kivételével - FPL-t kell kitölteni, és folyamatos kétoldalú rádió-összeköttetést kell tartani.

1. FL285 (8700 m STD) felett Budapest FIR-en belül VFR repülés végrehajtása tilos. FL195 (5950 m STD) felett útvonal VFR GAT repüléseket tilos végrehajtani.

2. Az F és G osztályú légterekben, a határ-, illetve szabálysértő légijárművek elfogása, vizuális azonosítása, velük szemben rendszabályok foganatosítása, vagy segítségnyújtás céljából légvédelmi célú repülést folytató állami légijárművek - amennyiben az elfogás profilja, illetve a légijárművek manőverező képességének megőrzése azt megköveteli - eltérhetnek a 250 kt (460 km/h) IAS legnagyobb repülési sebességtől.

3. G osztályú légtérben IFR repülések nem engedélyezettek.

4. A koordinált légtérben repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot nem nyújtanak. A koordinált légtérben kétoldalú rádióösszeköttetési kötelezettség van a koordinációs feladatot ellátó szervezettel, a közétett frekvenciákon.

Megjegyzés, valamint eltérések az ICAO-előírásoktól:

** A nemzetközileg elfogadott légtérosztályok A-tól G-ig terjednek. Budapest FIR-ben nincs kijelölt A, B és E osztályú légtér.

2. melléklet a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelethez

ELLENŐRZÖTT, NEM ELLENŐRZÖTT ÉS AZ IDŐSZAKOSAN KORLÁTOZOTT LÉGTEREK

I.²² ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK

További szabályok:

1. Az MTMA-k és MCTR-ek a munkaszüneti napokon, valamint 20.00 LT - 08.00 LT között csak külön bejelentésre, ültetve igényre működnek.

2. Polgári repülések az MCTR-ek üzemidején kívül is csak repülési terv alapján hajthatók végre:

- Pápa és Kecskemét repülőterek esetében a repülőtér vonatkozási pontjától R=10 km sugarú körön belül 3000 láb AGL alatt;

- Szolnok repülőtér esetében a repülőtér vonatkozási pontjától (ARP: 470722N 0201407E) R=5 km sugarú körön belül - Szolnok város és a Rákóczifalva úttól nyugatra eső rész kivételével - 2000 láb (600 M) AGL alatt.

ATS ÁTRUHÁZÁS

1. Budapest ACC és Wien ATCC között:

a) Egyszerűsített szektorhatár

(1) Budapest ACC és Wien ATCC közötti egyszerűsített szektorhatár azon fontos pontok kijelölésére szolgál, ahol az IFR forgalomért való irányítási felelősség átadása/átvétele történik a szomszédos irányító egységek között.

(2)²³ Az egyszerűsített szektorhatárt az alábbi koordinátákat összekötő egyenes szakaszok jelölik ki: 480024N 0170939E - 474227N 0170500E - 473244N 0164214E - 465209N 0160650E.

(3)²⁴ A közös államhatár és az egyszerűsített szektorhatár közötti légtérben a szektorhatártól nyugatra 10 000 láb (3050 m) budapesti QNH szerinti AMSL magasságtól FL660 (20 100 m STD) magasságig Wien ATCC (Irányító Központ), míg a szektorhatártól keletre FL 120 (3650 m STD) és FL660 (20 100 m STD) között Budapest ACC látja el a légiforgalmi szolgálatokat a két központ közötti együttműködési megállapodás alapján (lásd még: LESMO AREA).

(4) Az érintett ATS egységek felelősek a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért, míg a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése a FIR határokon belül az illetékes nemzeti hatóságok feladata.

b) LESMO AREA

(1) A 474906N 0173650E - 474449N 0173000E - 473559N 0172917E - 473555N 0164005E - országhatár - 480024N 0170939E - országhatár földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 5500 láb (1700 m) AMSL magasságtól FL245 (7450 m STD) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért WIEN ATCC a felelős.

(2) A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes magyar hatóságok feladata.

(3) Külföldi állami légijárművek a fentiekben meghatározott légteret csak az Lt. 7. §-ában meghatározott engedély birtokában vehetik igénybe.

2. Budapest ACC, Budapest APP és Bratislava ACC, Kosice APP, Stefánik APP között:

a) Kosice TMA2

(1) A 482346N 0202459E - 481110N 0210551E - 481703N 0214953E - 482000N 0214901E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület (Kosice TMA2) D osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 1000 láb (300 m) AGL magasságtól 9500 láb (2900 m) AMSL magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Kosice Approach a felelős. Kosice TMA2 az LZKZ RWY 01-re PERIT ponton keresztül polgári légijárművek által végzett műszeres megközelítéshez áll rendelkezésre. A légijárműveknek fedélzeti válaszjeladóval kell rendelkezniük.

(2) A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes magyar hatóságok feladata.

(3) Külföldi állami légijárművek a fentiekben meghatározott légteret csak az Lt. 7. §-ában meghatározott engedély birtokában vehetik igénybe.

b) RUTOL Box

(1) A 480217N 0184930E - 475729N 0183036E - 475117N 0182910E - 474551N 0182754E földrajzi koordináták és Budapest FIR határa által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül FL090 (2750 m STD) magasságtól FL 195 (5950 m STD) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Budapest ATS központ a felelős.

(2) A fentiekben meghatározott légtéren belül a kutató- és mentőtevékenység koordinálása és végzése az illetékes szlovák hatóságok feladata.

További szabályok:

A közös felhasználású légterek működésének idejét és rendjét Budapest ATS központ és a légvédelmi irányító szolgálat biztosításáért felelős katonai szervezet vezetője együttműködési megállapodásban rögzíti.

További szabályok:

A közös felhasználású légterek működésének idejét és rendjét Budapest ATS központ és a légvédelmi irányító szolgálat biztosításáért felelős katonai szervezet vezetője együttműködési megállapodásban rögzíti.

II.²⁵ NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK

További szabályok:

1. Koordinált légtér igénylésére az LHSG1, LHSG2/V, LHSG3 légterek esetében Budaörs repülőtér, Farkashegy repülőtér, Hármashatár-hegy repülőtér üzemben tartója, az LHSG10 légtér esetében az Esztergomi repülőtér üzemben tartója, az LHSG2/S légtér esetében a Szabad Repülők Szövetsége és az LHSG20, LHSG20/A, LHSG21, LHSG22, LHSG23, LHSG24, LHSG25 légterek esetében a Dunakeszi repülőtér üzemben tartója jogosult.

2. A koordinációs feladatok az LHSG1, LHSG2/V, LHSG3 légterek esetében Budaörs repülőtér, Farkashegy repülőtér, Hármashatár-hegy repülőterek üzemben tartójának valamelyike, vagy a körzeti repüléstájékoztató szolgálatot ellátó szervezet - a három repülőtérrel kötött megállapodás alapján -, az LHSG10 légtér esetében az Esztergom repülőtér üzemben tartója, az LHSG2/S légtér esetében a Szabad Repülők Szövetsége és az LHSG20, LHSG20/A, LHSG21, LHSG22, LHSG23, LHSG24, LHSG25 légterek esetében a Dunakeszi repülőtér üzemben tartója jogosult ellátni.

III. IDŐSZAKOSAN KORLÁTOZOTT LÉGTEREK (TRA)