Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a) és i) pontjában és - a 12. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében - az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét.

(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérlet, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom,

b) szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom,

c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,

d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz,

e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,

g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,

h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

3. § (1)1 A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki.

(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki.

4. § (1) Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet I/A. részében foglalt követelményeknek.

(2) Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet II/A. részében foglalt követelményeknek.

(3) Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély arra a területre adható, amely megfelel az 1. melléklet III/A. részében foglalt követelményeknek.

(4) Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély arra az üdülőház-telepre adható, amely megfelel az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeknek.

(5) Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet V/A. részében foglalt követelményeknek.

(6) Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély arra az egyéb szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. melléklet VI/A. részében foglalt követelményeknek.

(7) Egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési engedély adható meg. Nem szükséges külön engedély a kempingben üzemeltetett üdülőházra azzal, hogy az üdülőházra az 1. melléklet IV/A. részében foglalt követelményeket is teljesíteni kell.

5. § (1) A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, továbbá - az adott szálláshelytípustól függően - az 1. melléklet I-VI. pontjának B) alpontjaiban meghatározott követelményeknek.

(2) Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni.

6. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,

b)2

c)3 a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,

d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,

e) a szálláshely befogadóképességét:

ea) a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és

eb) az ágyak száma,

f) a szálláshely használatának jogcímét,

g) a szálláshely elnevezését,

h) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,

i) azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,

j)4 azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.

(2) A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,

b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,

c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

7. § (1) A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban - az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével -

a)5 a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi - ide nem értve a b) pont szerinti szakkérdést -, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben

aa)6 - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,

ab) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert,

b)7 ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatalnak a szálláshely helye szerint illetékes járási hivatala állat-egészségügyi és élelmiszert-ellenőrző hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát,

c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e

ca) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot,

cb) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelmi minisztert, valamint

d)8 ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban fővárosi és megyei kormányhivatalt

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési eljárásban - az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével - külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök.

(3)9 A szálláshely engedélyezése iránti eljárásban az ügyintézési határidőbe a szakhatóság ügyintézési határideje beszámít.

8. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, és a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a külön engedély iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységhez szükséges külön engedély kiadására irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(2) A közreműködő hatóság a kérelmet - a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt - továbbítja a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti külön engedély elbírálására a jegyző rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a jegyző a szálláshely üzemeltetése iránti kérelmet és a külön engedély iránti kérelmet egy eljárásban bírálja el.

(5) Ha a szálláshely-szolgáltató ugyanazon szálláshelyen egyéb, külön jogszabály alapján bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, más hatóságnál megteendő bejelentését és a bejelentésre előírt illeték megfizetését a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg a jegyzőnél is teljesítheti. A jegyző a bejelentést - a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében - haladéktalanul továbbítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra kijelölt másik hatóságnak.

9. § (1) Ha a szálláshely-szolgáltató - a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg - a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály szerinti, az intézmény gyógyászati jellegére utaló megnevezésének engedélyezése (a továbbiakban: gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése) iránti kérelmét a jegyzőhöz nyújtja be, a jegyző a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére irányuló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(2) A közreműködő hatóság a kérelmet - a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt - továbbítja a gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezésére hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

(3) A közreműködő hatóság az ügyfelet gyógyászati jellegre utaló megnevezés engedélyezése iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra - az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével - nem hívhatja fel. A közreműködő hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha az eljárásra okot adó körülmény már nem áll fenn.

10. § (1) A szálláshely-szolgáltató kérelmére a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik.

(2) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a kérelemben megjelölt adatokkal és az ahhoz mellékelt, a 6. § (2) bekezdése szerinti okiratokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja a figyelmet, hogy a távolmaradás a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(3) A jegyző az eljárás során a 7. § (2) bekezdésben megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, és a szálláshely tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

(4) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi a helyszíni szemléről értesített személyeknek.

(5) A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

11. § (1) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásával egyidejűleg a 2. melléklet szerinti igazolást ad ki.

(2) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról rendelkező határozatot közli

a)10 fogyasztóvédelmi hatósággal,

b)11 a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségével.

(3)12 Ha az egyéb szálláshelyen nyújtott szálláshely-szolgáltatás a 7. § (1) bekezdésben meghatározott valamely hatóság feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a jegyző az egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról szóló határozatát közli az érintett hatósággal. A hatóság a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytat le, és az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül tájékoztatja a jegyzőt.

12. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartása (a továbbiakban: szálláshely-nyilvántartás) - a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adatokon túl - tartalmazza:

a) a szálláshely címét, helyrajzi számát,

b) a szálláshely elnevezését,

c)13 a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,

d) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését,

e) a szálláshely befogadóképességét a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok alapján,

f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát és az engedély kiadásának dátumát,

g) a szálláshely ideiglenes bezárásának tényét és időtartamát,

h) a szálláshely megszűnésének időpontját és a megszűnés okát.

(2) A jegyző az általa vezetett nyilvántartás valamennyi adatát közzéteszi az interneten.

(3)14 Az (1) bekezdés szerinti, szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkezők nyilvántartása az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

13. § (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedély megadását követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

(3)15 A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzésről, valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély visszavonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásáról egy határozattal dönt. Ha a változás a korábban kiadott 2. melléklet szerinti igazolás adattartalmát is érinti, a jegyző az igazolás bevonásával egyidejűleg a 2. melléklet szerinti új igazolást állít ki.

(4) A szálláshelyen szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változás esetén a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, annak megfelelő igazolása mellett, az új jogosult köteles bejelenteni.

(5)16 A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül - a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg - bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja az engedélyt és törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.

14. § (1) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapítja meg:

a) - a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével - határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,

b) ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,

c) ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,

d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki,

e) ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, és visszavonja a szálláshely-üzemeltetési engedélyt, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság összege

a) szálloda esetében

aa) legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 600 ezer Ft,

ab) 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 1 millió Ft,

ac) 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 1,5 millió Ft,

ad) 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft,

ae) 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió Ft;

b) panzió esetében 250 ezer Ft;

c) kemping esetében

ca) legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer Ft,

cb) 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer Ft,

cc) 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300 ezer Ft,

cd) 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer Ft;

d) üdülőház esetében 50 ezer Ft;

e) közösségi szálláshely esetében

ea) legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft,

eb) 21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft;

f) egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege a (2) bekezdésben meghatározott összegek kétszerese.

(4) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti pénzbírság összege a központi költségvetést illeti meg.

15. § A jegyző a 13. §-ban meghatározott adatváltozásról, valamint a szálláshely-üzemeltetési engedély 13. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti visszavonásáról haladéktalanul értesíti azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedély megadásáról szóló határozatot korábban közölte.

16. § (1) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:

a) fogadott vendégek száma, és

b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

(3) A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2)17 A 21. § 2012. július 1-jén lép hatályba.

18. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] - 2009. szeptember 30-án hatályos - 2. melléklete 4. pontjában felsorolt üzletkörök valamelyikére hatályos üzlet működési engedéllyel rendelkező szálláshelyek a 3. melléklet I. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek, és a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának az üzlet működési engedély jogosultját kell tekinteni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet] - az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos - 2. §-a szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: magánszálláshely-nyilvántartás) vett szálláshely-szolgáltató által üzemeltetett szálláshelyek a 3. melléklet II. pontjában meghatározott megfelelési szabályok szerint az e rendelet szerinti szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelynek minősülnek azzal, hogy a szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának a magánszálláshely-nyilvántartásban szereplő szállásadót kell tekinteni.

(3)18

(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szálláshely tekintetében a 13. §-ban előírt adatokban változás következik be, a szálláshely-szolgáltató köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatváltozás tekintetében a 13. § szerint jár el.

(5)19

19. §20

20. §21

21. §22

22. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez

Követelmények szálláshelytípusonként

1. Szálloda

1/A. Engedélyezési követelmény

1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett pedig recepció.

2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben.

3. Csomag- és értékmegőrző helyiség.

4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción.

5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben.

6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 négyzetméter.

7. A szállodai szobaegység berendezése:

a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100×200 cm),

b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (női-férfi),

c) ruhásszekrény,

d) asztal,

e) bőröndtartó vagy bőröndtároló,

f) papírkosár,

g) sötétítőfüggöny vagy zsalu,

h) a fürdőszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, szappan, ágyanként fogmosópohár.

8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben.

9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).

10. Közös fürdőben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló.

1/B. Üzemeltetési követelmény

1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat.

2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető.

3. A szobákban ágyazás naponta.

4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása.

5. Textilváltás:

a) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere,

b) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint.

6. Üzenetközvetítés, ébresztés.

7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentál reggeli 10 óráig.

2. Panzió

2/A. Engedélyezési követelmény

1. Közös helyiség.

2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhető telefon.

3. A szoba nagysága:

a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó,

b) két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4 négyzetméter.

4. A szoba berendezése:

a) az ágyméret legalább 80x190 cm,

b) zuhanyozóban: tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, kéztörlő- vagy törülközőtartó, WC,

c) minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló, kéztörlő.

5. Az 1999 előtt épített panzióban közös WC: 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).

2/B. Üzemeltetési követelmény

1. 24 órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegőrzés.

2. A szobákban ágyazás naponta.

3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása.

4. Törülközőcsere legalább 3 naponta.

5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása.

6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében.

3. Kemping

3/A. Engedélyezési követelmény

1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjárművel való közlekedésre alkalmas belső utak és az egész területen közvilágítás van.

2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére.

3. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter.

4. Nemenként elkülönített

a) hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos csatlakozó,

b) vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papírtartóval és papírral, és kézmosási lehetőséggel.

5. A vendégek részére fedett helyiségben főző-, mosó- és mosogatóhely.

6. Hulladék(szemét-)gyűjtők, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott.

7. A 4-5. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk követelményei minden 250 fő (egy területegységre átlagosan 2,5 fővel számolva) után (ha a kemping területén üdülőházban is nyújtanak szálláshely-szolgáltatást, az üdülőházban elszállásolható vendégszámot az alábbi követelmények meghatározása során a számításnál figyelmen kívül kell hagyni azon tételek vonatkozásában, amelyek az üdülőházban rendelkezésre állnak):

db

Mosdó 4

ebből: meleg vizes 2

Zuhanyfülke 4

ebből: meleg vizes 2

WC csésze 7

piszoár 1

Mosogató 1

ebből: meleg vizes 1

Mosómedence 1

ebből: meleg vizes 1

Főzőhely 1

Kémiai WC kiöntő 1

8. Egész éves üzemelés esetén a fűtési időszakban a 4-5. pontban leírt szolgáltatások fűtött helyiségben biztosítottak.

3/B. Üzemeltetési követelmény

1. 24 órás recepció/portaszolgálat.

2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása.

4. Üdülőház

4/A. Engedélyezési követelmény

1. Az üdülőház helyiségei:

a) egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvőhellyel,

b) konyha felszerelve főzőlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel,

c) fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel,

d) WC külön vagy a fürdőszobában WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal.

2. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös zuhanyozó és WC.

4/B. Üzemeltetési követelmény

1. 24 órás recepció/portaszolgálat.

2. Az üdülőház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben.

3. A közös helyiségek takarítása naponként.

5. Közösségi szálláshely

5/A. Engedélyezési követelmény

1. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal.

2. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m3/fő légtér áll rendelkezésre. Az ágyak mérete legalább 80×190 cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van, ágynemű biztosítása nem kötelező.

3. A szobában csomagtárolási lehetőség.

4. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel, és 10 főként, nemenként elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárító.

5. A vendégek által használható telefon.

6. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület.

7. Főző-étkezőhelyiség főzőlappal, mosogatóval, asztallal, székekkel.

5/B. Üzemeltetési követelmény

1. Nyitvatartási időszakban recepciószolgálat vagy ügyelet.

2. Nyitvatartási időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása.

3. A hálóhelyiségek és közös helyiségek takarítása legalább kétnaponként.

4. Csomagmegőrzés.

6. Egyéb szálláshely

6/A. Engedélyezési követelmény

1. A szoba nagysága:

a) egyágyas: legalább 8 négyzetméter,

b) két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter,

c) legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett.

2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, -kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval.

3. Kávékonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal.

6/B. Üzemeltetési követelmény

1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja.

2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása.

3. Takarítás:

a) vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg. (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben,

b) a közösen használt helyiségek takarítása mindennap.

2. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez23

........................................................ Önkormányzat jegyzője

................/20.............../szám

Nyilvántartási szám: .............../20..............

Igazolás a szálláshely-üzemeltetési engedélyről

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján ......................................................................................................................... szálláshely-szolgáltató részére .................................... helységben ..... irányítószám ............................................................ utca (tér, út) .......... szám alatt ................................................... típusú szálláshely üzemeltetését .................................................................................. elnevezéssel engedélyeztem.

A szálláshely-szolgáltató székhelye: .................................................................... település neve, ......... irányítószám ........... kerület ....................................... utca (tér, út) ............... szám.

A szálláshely-szolgáltató adóazonosító száma:

A szálláshely-szolgáltató statisztikai számjele:

Kelt: .................................,...... év ............... hónap ...... nap.

P. H.

.....................................

aláírás

3. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez

A 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 18. §-ában hivatkozott megfelelési szabályok

I.

133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti üzletkör 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus

4100. Szálloda szálloda

4200. Panzió panzió

4400. Kemping kemping

4300. Üdülőház üdülőház

4500. Turistaszálló közösségi szálláshely

4600. Ifjúsági szálló közösségi szálláshely

4700. Egyéb szálláshely közösségi szálláshely

II.

110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus

fizetővendéglátás Egyéb szálláshely

falusi szálláshely Egyéb szálláshely

4. melléklet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelethez24



1  Módosította: 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 29. §.


2  Hatályon kívül helyezte: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §. Hatálytalan: 2010. XII. 18-tól.


3  Megállapította: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


4  Beiktatta: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


5  Módosította: 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. §.


6  Módosította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 261. §, 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 64. § a).


7  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 64. § b).


8  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 64. § c).


9  Megállapította: 402/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2013. II. 1-től.


10  Megállapította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 262. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


11  Megállapította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 262. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


12  Módosította: 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (130).


13  Megállapította: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


14  Beiktatta: 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 18. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


15  Megállapította: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


16  Módosította: 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (130).


17  Megállapította: 91/2011. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2011. VI. 15-től.


18  Hatályon kívül helyezte: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §. Hatálytalan: 2010. XII. 18-tól.


19  Hatályon kívül helyezte: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §. Hatálytalan: 2010. XII. 18-tól.


20  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 21. § (1). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.


21  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 20. § (2). Hatálytalan: 2009. X. 26-tól.


22  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 21. § (2). Hatálytalan: 2012. VII. 2-től.


23  Megállapította: 281/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. §, Melléklet. Hatályos: 2010. XII. 18-tól.


24  Hatályon kívül helyezte: 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 97. § q). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!