Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.21.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2016.I.1. )

 

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását;

c)1 kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;

d)2 közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm;

e)3 nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

(2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok

3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.

(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(3)4 Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.

4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.

(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés

a)5 az állomány ellátására szolgáltató állatorvossal szerződést kötött,

b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint

c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.

(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:

a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök - kivéve rágcsálók és nyulak - esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,

b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,

c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.

(4)6 Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a kereskedés helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) adja ki. A járási állat-egészségügyi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.

(5)7 Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6)8 Elhullás esetén - amennyiben ismert - annak okát is rögzíteni kell.

5. §9 A járási állat-egészségügyi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.

6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben - az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján - forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.

(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.

(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.

7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,

a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,

b)10 melynek utóda nem képes önálló életre,

kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.

8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére

a) a 338/97/EK rendeletben, illetve

b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban

meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.

9. § (1)11 A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, gerinctelen állatok és halak kivételével - ha ismert vagy megállapítható - az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.

(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.

(3)12 Egyedi dokumentációval nem rendelkező állatok forgalmazásakor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.

10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint - állatforgalmazásnak nem minősülő módon - annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.

(2)13 A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítő dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követően 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.

11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13-16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.

(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.

(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.

(4) Állatkereskedés esetében - veszélyes állatok kivételével - a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.

(6)14 Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást - így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését - végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.

12. §15 A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6-8. §-ban, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13-16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3)16 A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5)17 Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

b) kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben

tartani.

(6)18 Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(7)19 Amennyiben ebet futólánccal - vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel - kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 8 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(8)20 A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.

(9)21 A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10)22 A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11)23 Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12)24 Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(14)25 Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására.

(15)26 Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16)27 Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt - az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.

(5)28 Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig.

17. § (1) Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3)29 Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

17/A. §30 Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. §31 (1)32 A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2)33 A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző szolgáltató állatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.

(3)34 Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző szolgáltató állatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4)35 A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5)36 Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.

(6)37 A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8)38 A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző szolgáltató állatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.

(10)39 Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11)40 A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.

(12)41 A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hivatal felé.

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése42

17/C. §43 (1)44 Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hivatalt.

(2)45 Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

(3)46 A járási állat-egészségügyi hivatal az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4)47 A járási állat-egészségügyi hivatal

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minősítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.

(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7)48 Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt, és a járási állat-egészségügyi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. §49 (1)50 Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hivatalt.

(2)51 Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állat-egészségügyi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. §52 (1)53 A veszélyes eb - a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel - a veszélyesnek minősítést követő 60 nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. §54 (1)55 A tartást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően a járási állat-egészségügyi hivatal az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvőképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét - akár ideiglenesen is - megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. §56 (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamint az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

17/H. §57 (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. §58 (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. §59 (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2)60 Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a járási állat-egészségügyi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. §61 (1)62 Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat-egészségügyi hivatalnak átadni.

(2)63 A járási állat-egészségügyi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítéséről.

(3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint.

(4)64 Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a járási állat-egészségügyi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére első alkalommal - állatvédelmi bírság kiszabása mellett - vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről.

17/L. §65 (1)66 A járási állat-egészségügyi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

(2)67 A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

17/M. §68 (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.

(2) Engedélyt az kaphat, aki

a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmező képzettségére vonatkozó információkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.

(5)69 Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. §, a 19. §, 24-25. §, valamint az 1-3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3)70

(4) E rendelet hatálybalépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.

19. §71

20-23. §72

24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok

A. Halak

1. Amurgéb (Perccottus glehni),

2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,

B. Kétéltűek

1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),

2. Keleti unka (Bombina orientalis),

C. Hüllők

1.73 Aligátorteknős (Chelydra serpentina)

2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)

3.74 Keselyűteknős (Macroclemmys temminckii)

4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) - a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok

D. Madarak

Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

E. Emlősök

1. Amerikai nyérc (Mustela vison)

2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)

3. Kanadai hód (Castor canadensis)

4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)

5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)

6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

7. Nutria (Myocastor coypus)

8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)

9.75 Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10.76 Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11.77 Japán mókus (Sciurus lis)

2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok

1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.

2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.

3. Az állatfaj - a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család - tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.

Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:

a) az állat faja és tudományos neve,

b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,

c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,

d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,

e) a fajra jellemző elérhető életkor,

f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,

g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,

h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,

i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,

j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,

k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,

l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,

m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben

Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt

a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig,

b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig)

kell mérni.

A.78 Madárpókok

Terrárium mérete
(hosszúság × szélesség × magasság)

Madárpókok (Theraphosidae)
- fán lakó fajok
Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 3× az állat lábfesztávolsága,
de kifejlett egyed esetén minimum 30 × 20 × 30 cm

Madárpókok (Theraphosidae)
- talajlakó fajok
Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 1× az állat lábfesztávolsága,
de kifejlett egyed esetén minimum 30 × 20 × 30 cm

B.79 Halak

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségű és minőségű szűrőberendezéssel kell működtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára megfelelő életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0-10 cm-ig 1

2. 10-20 cm-ig 3

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 8

4. 100 cm-t meghaladó 15

5. Tengeri halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0-10 cm-ig 4

2. 10-20 cm-ig 12

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 32

4. 100 cm-t meghaladó 60

C. Fán és talajon élő kétéltűek

Állat hossza - farkos
kétéltűek
cm
Állat hossza - farkatlan
kétéltűek
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális
terület csoportos tartásnál
m
2
Minimális
magasság
m

1. 5-ig 2,5-ig 0,09 0,009 0,3

2. 5-t meghaladótól 10-ig 2,5-t meghaladótól 5-ig 0,12 0,015 0,3

3. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,15 0,05 0,3

4. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,2 0,07 0,3

5. 20-t meghaladó 10-t meghaladó 0,25 0,12 0,3

D. Fél vízi kétéltűek

Állat hossza - farkos kétéltűek
cm
Állat hossza - farkatlan kétéltűek
cm
Minimális terület80
m2
Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális magasság
m
Minimális vízmélység
m

1. 10-ig 5-ig 0,15 0,015 0,3 0,1

2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,2 0,05 0,3 0,1

3. 15-t meghaladó 7,5-t meghaladó 0,25 0,07 0,3 0,15

E. Vízi kétéltűek

Állat hossza - farkos
kétéltűek
cm
Állat hossza - farkatlan
kétéltűek
cm
Minimális vízfelület
m2
Egy állatra jutó minimális
vízfelület csoportos tartásnál
m
2
Minimális
vízmélység
m

1. 10-ig 5-ig 0,09 0,009 0,15

2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,12 0,025 0,15

3. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,25 0,04 0,2

4. 20-t meghaladótól 40-ig 10-t meghaladótól 20-ig 0,3 0,085 0,2

5. 40-t meghaladó 20-t meghaladó 0,4 0,17 0,3

F. Fán- és sziklán élő gyíkok

Gyík hossza
cm
Minimális
terület
m2
Még nem ivarérett állatra
jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Ivarérett állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális
magasság
m

1. 20-ig 0,12 0,015 0,03 0,3

2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,2 0,04 0,1 0,6

3. 50-t meghaladó 1,0 0,3 0,5 1,0

G. Talajon élő gyíkok

Gyík hossza
cm
Minimális
terület
m2
Még nem ivarérett állatra
jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Ivarérett állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális
magasság
m

1. 20-ig 0,16 0,02 0,08 0,3

2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,3 0,05 0,15 0,3

3. 50-t meghaladó 0,6 0,2 0,3 0,3

H. Talajon élő kígyók

Kígyó hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális
magasság
m

1. 30-ig 0,03 0,015 0,1

2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,15

3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,2

4. 100-t meghaladótól 200-ig 0,4 0,5 0,5

5. 200-t meghaladó 1,5 1 0,7

I. Fán élő kígyók

Kígyó hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális
magasság
m

1. 30-ig 0,03 0,015 0,15

2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,25

3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,5

4. 100-t meghaladótól 175-ig 0,4 0,37 0,7

5. 175-t meghaladó 1 0,5 1

J. Szárazföldi és fél vízi teknősök

Teknős hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális
magasság
m

1. 10-ig 0,09 0,015 0,2

2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,3

3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3

4. 30-t meghaladó 1 1 0,5

K. Vízi teknősök

Teknős hossza
cm
Minimális
vízfelület
m2
Egy állatra jutó minimális vízfelület
csoportos tartásnál
m
2
Minimális
vízmélység
m

1. 10-ig 0,09 0,015 0,1

2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,2

3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3

4. 30-t meghaladó 1 0,5 0,35

L. Madarak

A tartási terület szélessége a madár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de minimum 35 cm.

Madár hossza
cm
Minimális
terület
m2
Egy madárra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Leghosszabb oldal
minimális mérete
m
Minimális
magasság
m

1. 15-ig 0,15 0,03 0,4 0,3

2. 15-t meghaladótól 20-ig 0,2 0,04 0,6 0,4

3. 20-t meghaladótól 45-ig 0,5 0,1 1,0 0,7

4. 45-t meghaladó 2,0 1,0 2,0 1,8

M. Rágcsálók

Állat faja Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Legrövidebb oldal
minimális hossza
m
Minimális
magasság
m

1. Tengerimalac 0,15 0,05 0,4 0,25

2. Aranyhörcsög 0,09 0,015 0,25 0,2

3. Törpehörcsög 0,09 0,015 0,2 0,2

4. Csincsilla, mókusok 0,4 0,2 0,4 0,7

5. Degu 0,3 0,15 0,4 0,4

6. Patkány 0,18 0,03 0,3 0,3

7. Futóegér és egyéb egerek 0,2 0,04 0,25 0,2

N. Nyulak

Fajta mérete
(tömeg kg)
Minimális
terület
m2
Egy állatra jutó
minimális terület
csoportos tartásnál
m
2
Legrövidebb oldal
minimális hossza
m
Minimális
magasság
m

1. 3-t el nem érő 0,5 0,25 0,5 0,5

2. 3-tól 5-ig 0,7 0,35 0,6 0,6

3. 5-t meghaladó 0,9 0,45 0,7 0,7

O.81 Görény

Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális
terület csoportos tartásnál
m
2
Legrövidebb oldal
minimális hossza
m
Minimális
magasság
m

0,5 0,25 0,5 1

4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez82

Az eb által okozott sérülés A 17/C. § (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben alkalmazható jogkövetkezményei

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

kimenetele körülményei (3) a) (3) b) (3) c) (3) d) (4) a) (4) b)

a) 8 napon belül gyógyuló az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X

b) 8 napon túl az ebbel egy háztartásban élő személynek X

c) gyógyuló közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X X

d) saját territóriumon, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X

e) közterületen, kutyának X X

f) súlyos az ebbel egy háztartásban élő személynek X X X X

q) az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X

h) közterületen, kutyának X X X X

i) saját territóriumon, kutyának X

j) közterületen, egyéb állatnak X

k) maradandó az ebbel egy háztartásban élő személynek X X X X X

l) az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X

m) közterületen, kutyának X X X X

n) saját territóriumon, kutyának X X

o) közterületen, egyéb állatnak X X X

p) saját territóriumon, egyéb állatnak X X

q) halálos az ebbel egy háztartásban élő személynek X X X X X

r) az ebbel nem egy háztartásban élő személynek X X X X X

s) közterületen, kutyának X X X X X

t) saját territóriumon, kutyának X X

u) közterületen, egyéb állatnak X X X

v) saját territóriumon, egyéb állatnak X X

5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez83

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői

8. Az eb tartásának feltételei

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történő megjelölés megtörténtéről kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás időpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzői



1  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


2  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


3  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


4  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (2). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


5  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) a).


6  Megállapította: 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 273. §. Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § a)-b).


7  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


8  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


9  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


10  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (1).


11  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (2).


12  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (4). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


13  Megállapította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (5). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


14  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (6). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


15  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 11. § (1).


16  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (3).


17  Megállapította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (7). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


18  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (4).


19  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (5).


20  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (6).


21  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (7).


22  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (8).


23  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (7).


24  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (9).


25  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (12).


26  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (8). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


27  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (8). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


28  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (9). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


29  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (13).


30  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (10). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


31  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (10). Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


32  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) b).


33  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) b).


34  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) b).


35  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) a).


36  Megállapította: 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 7. § (1). Hatályos: 2013. VI. 12-től.


37  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) a).


38  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) b).


39  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től.


40  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től. Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


41  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 6. § (11). Hatályos: 2013. I. 1-től. Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b), 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) b).


42  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


43  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


44  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § c), 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 30. § a).


45  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


46  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


47  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


48  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


49  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


50  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § c), 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 30. § b).


51  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


52  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


53  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b), 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) c).


54  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


55  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


56  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


57  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


58  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


59  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


60  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § d).


61  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


62  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § e).


63  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


64  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


65  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


66  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


67  Módosította: 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 70. § b).


68  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


69  Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (2) d).


70  Hatályon kívül helyezte: 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 84. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


71  Hatályon kívül helyezte: 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 30. § (1) c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


72  Hatályon kívül helyezte: 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 7. § (3). Hatálytalan: 2013. VI. 12-től.


73  Módosította: 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 7. § (2) a).


74  Módosította: 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 7. § (2) b).


75  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 9. § (1), 5. melléklet. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


76  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 9. § (1), 5. melléklet. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


77  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 9. § (1), 5. melléklet. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


78  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (14).


79  Megállapította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 9. § (2), 6. melléklet. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.


80  Amiből 1/3 rész száraz, 2/3 rész víz.


81  Módosította: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 10. § (15).


82  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 9. § (3), 7. melléklet. Módosította: 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 58. § (1).


83  Beiktatta: 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 9. § (3), 8. melléklet. Hatályos: 2012. VIII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!