Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2015.VII.3.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.VII.5. )

 

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.3., 12.4., 17. és 25. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 75. § c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával,

b) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel,

c) az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel,

d) a barlangban történő építési tevékenységgel

kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre.

(3) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit

a) a sajátos építményfajtákkal, valamint

b)1 a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával - ha annak létesítéséhez, átalakításához, áthelyezéséhez vagy bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges -

kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell.

II. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI

2. Elektronikus tárhely biztosítása

2. § (1)2 Az építésügyi hatósági engedély, az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

(2) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra

a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,

b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint

c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok

összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít.

(3) Az elektronikus tárhely igényléséhez - a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve - az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.

(4)3 Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság, szakhatóság és az arra felruházott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat.

(5)4 Az építtető vagy meghatalmazottja az előzetes szakhatósági állásfoglalás, a tervtanácsi vagy településképi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, melyekhez a szakhatóságnak, a tervtanács elnökének, a települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének hozzáférést biztosít. A polgármester vagy főpolgármester a településképi véleményét, a szakhatóság az állásfoglalását a véleményezett és elektronikusan záradékolt dokumentációval együtt ugyanezen tárhelyre tölti fel.

(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére.

(7)5 Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesterének vagy a fővárosi önkormányzat főpolgármesterének (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat polgármestere) településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg.

3. Építésügyi hatósági szolgáltatás

3. § (1)6 Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az illetékes építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével vagy papír alapon.

(2) Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti

a) annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,

b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e

ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy

bb) további szakhatósági közreműködés,

c)7 tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,

d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,

e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint

f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.

(3) Az építésügyi hatóság - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett - az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.

(4) Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek.

(5) Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni.

(6) Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.

III. FEJEZET

ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

4. Ügyféli kör

4. § (1)8 Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint.

(4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt.

5. Hatósági közvetítő

5. § (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatósági közvetítőként járhat el a felsőfokú szakképzettséggel, építésügyi igazgatási ismeretekkel és építésügyi vizsgával rendelkező személy.

(2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban

a) az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység

aa) építészeti-műszaki tervezője,

ab) beruházás lebonyolítója,

ac) építési műszaki ellenőre,

ad) építésügyi igazgatási szakértője,

ae) építésügyi műszaki szakértője,

af) építtetője,

b) a tervezett építési tevékenység helye

ba) szerint illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője,

bb) szerinti települési önkormányzat főépítésze.

6. Helyszíni szemle

6. § (1) A helyszíni szemlére vonatkozó, ezen alcímben foglalt szabályokat az egyes hatósági eljárások szabályaira vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát.

(3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen

a) az illeszkedés követelményeit,

b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

c) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e,

d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint

e) hogy a megvalósult építmény, építményrész - az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett - az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg.

(4) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

(5)9 A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén három napon belül helyszíni szemlét kell tartani, amelyen a résztvevő szakhatóság - amennyiben ennek információtechnológiai feltételei fennállnak - állásfoglalását az ÉTDR-be tölti fel. Ha a helyszíni szemlén az információtechnológiai feltételek nem állnak fenn, a szakhatósági állásfoglalást legkésőbb a helyszíni szemlét követő napon kell az ÉTDR-be feltölteni.

7. Az engedély iránti kérelem tartalma

7. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a)10 az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,

b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,

c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,

d) a kérelem tárgyával összefüggésben

da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, a 3. § (3) bekezdése szerinti, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,

f) - a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével - az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,

g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és

h) az építtető aláírását.

(2) A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is.

8. Az eljárás megindítása

8. § (1) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.

(2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be

a) papír alapon vagy

b) elektronikusan

ba) párbeszédre épülő (online),

bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline).

(3)11 Ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.

(4) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

(5)12 Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel lehet benyújtani.

9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be.

(2) Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel,

a)13 kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély vagy az építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelméhez,

b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.

(3)14 A kérelem és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.

(4) Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(5) Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik.

9. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról

10. § (1) Az elektronikus mappában lévő kérelem automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, amely alkalmas a beérkezett irat és mellékletei azonosítására, valamint tartalmazza az ügy azonosítóját, amely biztosítja az ügyhöz később csatolt dokumentumok azonosíthatóságát. Az ÉTDR az azonosítókról a kérelem és mellékletei feltöltésekor automatikusan értesítést küld a kérelmezőnek, építtetőnek.

(2) A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul.

(3) Az ügyintéző az eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítés a Ket. 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) ha e rendelet alapján helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést a részvétel elmulasztásának, a helyszíni szemle akadályozásának a jogkövetkezményére,

c) tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről,

d) az elektronikus iratbetekintés módját,

e) tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság hirdetményi úton tart kapcsolatot,

f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja,

g) tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről,

h)15 tájékoztatást arról, hogy a Ket. 28/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR általános felületén milyen módon értesülhet.

(5)16 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az eljárásában az ügyfelek és az értesítendők adatait

a) az ingatlan-nyilvántartásból,

b)17 polgárok személyi, lakcím- és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból, vagy

c) az elektronikus elérhetőségi adatai tekintetében az ügyintézési rendelkezési nyilvántartásból

elektronikus úton közvetlen lekérdezés útján a vonatkozó jogszabályok szerint szerzi be.

(6)18 Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon - személyes adatot nem tartalmazva - általános tájékoztatást ad a megindult és lezárult engedélyezési eljárás következő főbb ismérveiről:

a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi száma,

b) az építési tevékenység tárgya,

c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja,

d) a 8. mellékletben meghatározott tartalmú helyszínrajz, utcai homlokzati terv vagy látványterv,

e) a döntés rövid tartalma és meghozatalának időpontja,

f) a döntés jogerőre emelkedésének napja.

10. Hiánypótlás

11. § (1)19 Az építésügyi hatóság - a 40. § (4a) bekezdése kivételével - legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha

a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül,

b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten

hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

(2) A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon.

10/A.20 Az engedélyezési eljárás egyes különös szabályai

11/A. §21 (1) Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés vizsgálatának van helye,

a) a kérelemhez csatolni kell az 5. mellékletben az adott szakkérdéssel összefüggésben meghatározott dokumentációt,

b) az engedélyezési eljárás során a hiánypótlási felhívás kiadására az eljárás megindulásától számított öt napon belül, legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölésével, egy alkalommal kerülhet sor,

c) az eljárás ügyintézési határideje - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott határidőtől eltérően - negyven nap, kivéve, ha az eljárásban szakhatóság megkeresésére és szakhatósági eljárás lefolytatására kerül sor.

(2) Az engedélyezési eljárásban - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett - a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott feltételek esetén vizsgálni kell az ott megjelölt szakkérdést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásban - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott elutasítási okok mellett - a kérelmet elutasítja, ha a tevékenység az általa jogszabály alapján vizsgált követelményeknek nem felel meg.

11. Szakhatóság közreműködése

12. § (1)22 Az építésügyi hatóság 6. melléklet I. vagy II. táblázatában felsorolt eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a felsorolt hatóságok szakhatóságként vesznek részt.

(2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építtető által a kérelemhez csatolt vagy a szakhatóság által az elektronikus tárhelyre feltöltött, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos.

(4) Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság

a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül,

b) hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül

az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét.

(5) A szakhatósági megkeresés tartalmazza

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) az építtető nevét és az ismert elérhetőségét,

c) a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát,

d) a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát,

e) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint

f) az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat.

(6) A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi.

13. § (1) A szakhatóság ügyintézési határideje az elektronikus megkeresésnek a szakhatósághoz történő - az ÉTDR alkalmazás által rögzített - megérkezést követő munkanapon indul, és az állásfoglalásnak az ÉTDR-be történő feltöltése napjáig tart.

(2) Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a 6. melléklet szerinti szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt.

(3) A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell.

(4) A szakhatóság az építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot.

12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény

14. § (1) Az építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást

a) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben tervtanácsi, valamint

b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi

véleményezési eljárás előzi meg.

(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében - különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre - az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe.

12/A.23 A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műemléki Tanácsadó Testületének szakértői véleménye

14/A. §24 (1) Nyilvántartott műemléki érték, műemlék építmény esetén az építési, az összevont és a fennmaradási engedélyezési eljárásban - ha építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezésre vagy településképi véleményezési eljárásra a 14. § (1) bekezdése szerint nem került sor - az építésügyi hatóság tizenöt napos határidő kitűzésével kikérheti a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műemléki Tanácsadó Testületének szakértői véleményét.

(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe.

13. Elektronikus ügyintézés

15. § (1)25 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR által biztosított sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is.

(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDR-ben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan - az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett - az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével.

(3) Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén

a) a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti, vagy

b) az építésügyi hatóság a papír alapú hiteles másolatot postán, személyesen, faxon, vagy hivatali kézbesítő útján kézbesíti.

(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő hatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik. A közreműködő szakhatóságoknak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatásához szükséges adatait a közreműködő szakhatóság tartja karban.

(5) Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz.

(6) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek.

14. Kötelezési eljárás

16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást

a) hivatalból,

b) kérelemre vagy

c) más hatóság megkeresésére

folytatja le.

(2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.

(3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában

a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja,

b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását,

c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti.

(4) Több személy együttes kötelezése esetén,

a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön kell meghatározni,

b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges.

(5) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható.

(6) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani.

IV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

15. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

17. § (1) Az építési tevékenység végzésére - az 1. mellékletben felsoroltak kivételével - jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.

(1a)26 Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye.

(2) Az építési engedélyt egy telekre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.

(3) Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt

a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy

b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként

is meg lehet kérni.

(4) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b) bontás engedélyezésére,

c) fennmaradási engedélyezésre, valamint

d)27 nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetén az örökségvédelmi engedélyre

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja.

(6) Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

a) jogszabályban előírt esetekben

aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy

ab)28 a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,

b)29

c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(7) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

d) a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(8)30 Ha a (7) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott döntéseket meghozták, de az építésügyi hatósághoz nem nyújtották be, azokat az építésügyi hatóság - szükség esetén belföldi jogsegély keretében - beszerzi a döntést kibocsátó hatóságtól.

(9) A kérelemhez adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(10) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,

b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy

a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,

b)31 az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e,

c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e

ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,

cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,

cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,

cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,

d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely

da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,

db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,

e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények telken belül,

eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és

ec) a közműellátás

a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,

f)32 a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,

g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak,

h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint

i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.

(2)33 Műemlék, nyilvántartott műemléki érték esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység

a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg,

b) műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy

c) engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

(5) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjesztett, a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén, a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(6)34 Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(7)35 Az építésügyi hatóság a Khvr. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban

a) a 6. melléklet III. táblázata szerinti esetben, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata során, vagy

b) a szakhatósági állásfoglalásban a környezetvédelmi hatóság

megállapította, hogy a tervezett tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.

(8)36 Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell - a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembe vételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Ha a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a szakhatóság állapította meg, a végzésnek tartalmaznia kell a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében közreműködő hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.

19. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,

b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől

számított tizenöt napon belül meghozza.

(2) Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő

a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és

b) nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja.

(3) Az építési engedélyre vonatkozó határozat három fő részből áll:

a) rendelkező rész,

b) indokolási rész,

c) figyelmeztető és tájékoztató rész.

(4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b)37 a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,

c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

d) a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,

e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,

f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,

g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét,

h) az engedély hatályát.

(5) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza:

a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,

b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását,

c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását,

d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását,

e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását.

(6) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz:

a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,

b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

c)38 figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően, és - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben - szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható,

d)39 figyelmeztetést arra, hogy nyilvántartott műemléki értéken, műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez - külön jogszabályban meghatározott esetekben - az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentése vagy az örökségvédelmi hatóság engedélye is szükséges,

e)40 tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,

f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,

h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.

(7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

17. A döntés közlése

20. § (1) Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel,

b) tájékoztatásul

ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(3) A jogerős döntést közölni kell

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,

c)41 az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,

d)42 a munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,

e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja.

(4) Az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt adó jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról.

(5) Az építési engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) Az építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

(7) Az építésügyi hatóság - az építési engedélykérelemben erre irányuló külön kérelem esetén - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően megküldi.

18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől

21. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha

a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy

b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

(2) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett.

22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha

a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény

aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját,

ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit,

ac) tartószerkezetének rendszerét,

ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit,

b)43 az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy

c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.

(2)44 Műemlék, nyilvántartott műemléki érték esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során

a) építési engedélyhez vagy

b) örökségvédelmi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez

kötött építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.

V. FEJEZET

ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

19. Az összevont engedélyezési eljárás esetköre

23. § (1) Azokban az esetekben, amikor az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt

a) a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények,

b) a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények,

c) a kulturális örökségvédelmi követelmények

előzetes tisztázása is szükséges, az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető.

(2) Az összevont engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás)

a) a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és

b) építési engedélyezési

szakaszból áll.

(3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban mellékletként az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges mellékleteket kell benyújtani.

20. Elvi építési keretengedélyezési szakasz

24. § (1) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításához a kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:

a) jogszabályban előírt esetekben

aa) a 23. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy

ab)45 a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,

b)46

c) az eljárási illeték befizetésének igazolását.

(2) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

(4) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során, annak tartalmától függően helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy

a)47 a tervezett építmény elhelyezése, beépítési paraméterei, építészeti kialakítása megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott követelményeknek,

b) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye alapján a tervezett építészeti kialakítás megfelel-e a településképi követelményeknek,

c) a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(5)48 Műemlék, nyilvántartott műemléki érték esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

25. § (1) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléje során feltárt tények és nyilatkozatok alapján az elvi építési keretengedélyben megállapítja az építési engedély iránti kérelem benyújtásának feltételeit és kereteit.

(2)49 Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedély megadásáról - önálló jogorvoslattal meg nem támadható - végzésben dönt. Az elvi építési keretengedély iránti kérelem elutasításáról az építésügyi hatóság végzéssel dönt.

(3)50 Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

(4) Az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.

(5)51 Az építésügyi hatóság az érdemi döntést

a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,

b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől

számított tizenöt napon belül meghozza.

(6) Az érdemi döntés három fő részből áll:

a) rendelkező rész,

b) indokolási rész,

c) figyelmeztető és tájékoztató rész.

(7)52 Az érdemi döntés rendelkező része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

d) az engedély megadásának egyéb feltételeit,

e) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét,

f) az engedély hatályát.

(8)53 A döntés indokolási része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza:

a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,

b) az engedély megadása feltételeinek indokolását,

c) az engedély iránti kérelem elutasításának indokolását,

d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

(9) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza

a) a figyelmeztetést arra, hogy az engedély építési tevékenység végzésére nem jogosít,

b) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,

c) a tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.

(10) Az építésügyi hatóság a döntésén az értesítettek körét a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti.

26. § (1) Az elvi építési keretengedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) tájékoztatásul

ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével.

(3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával.

(4) A jogerős döntést követően az építésügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról.

(5) Az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) Az elvi építési keretengedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

27. § Az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte

a) az engedély hatályának meghosszabbítását és az elvi építési keretengedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy

b) a mellékletek benyújtásával az építési engedélyezési szakasz lefolytatását.

21. Építési engedélyezési szakasz

28. § (1) Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését kérheti.

(2) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza - külön kérelem benyújtása nélkül -

a) az építési engedély iránti kérelemhez előírt műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek, valamint

b) az (1) bekezdés esetén, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem mellékleteinek

- az elvi keretengedély hatálya alatt - az ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik.

(3) Az építési engedélyezési szakaszban az elvi építési keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi építési keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi építési keretengedély megadását követően az elvi építési keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

(4) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszára, a kérelem tartalmától függően az építési valamint az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásának szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek az összevont eljárás iránti kérelmébe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető erről szóló rendelkezésének megfelelő módon megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának.

VI. FEJEZET

ÖSSZEVONT TELEPÍTÉSI ELJÁRÁS

22. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai

29. §54 (1) Az építtető - a sajátos építményfajták kivételével - az összevont telepítési eljárás lefolytatását kérelmezheti, ha az építési beruházás megvalósításához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:

a) a településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárása,

b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,

c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti

ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy

cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,

e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár, az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,

f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,

g) a régészet vonatkozásában

ga) a régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy

gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás,

h) az építési engedélyezési eljárás,

i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.

(2) Az összevont telepítési eljárás

a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és

b) az (1) bekezdés c pont cb) alpontja, h) és i) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)

áll.

(3) Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárásnak a THSZ és az IÉSZ szakaszára is vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak a THSZ megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.

(4) Az összevont telepítési eljárás a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz készítésével vagy módosításával párhuzamosan is kezdeményezhető.

(5) Ha az építtető az (1) bekezdés c)-g) vagy i) pontja szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban - az engedély hatálya alatt - felhasználható.

(6) Az eljáró építésügyi hatóságnak az összevont telepítési eljárásban az elvi építési keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására a III. fejezetben foglalt, valamint az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, a telekalakítási eljárás lefolytatására az e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó, valamint a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Ha az összevont telepítési eljárás keretében az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás kerül lefolytatásra, e tekintetben a környezet- és természetvédelmi szakkérdések vizsgálata során megfelelően alkalmazandók a Khvr.-ben meghatározott eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések is.

23. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt

30. §55 Az építtető az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében - elektronikus kérelem és gyűjtő tárhely igénybevétele esetén az elektronikus gyűjtő tárhelyen tárolt dokumentumaihoz való hozzáférés biztosításával - az eljáró építésügyi hatóságtól

a) tájékoztatást kérhet

aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,

ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,

ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,

ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma,

b) kérheti továbbá

ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyre feltöltött dokumentumok tartalma, a kérelem és mellékletei, a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához,

bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés,

bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának, valamint jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,

bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről.

24.56 Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem és az eljárás megindulása

31. §57 (1) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek - a kérelmezett eljárásoktól függően - tartalmaznia kell

a) az összevont telepítési eljárásban lefolytatandó eljárások megnevezését,

b) az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését,

c) a termőföld végleges más célú hasznosítása esetén

ca) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,

cb) a más célú hasznosítás pontos célját,

cc) azon kormányrendelet számát, amely a kérelemben megjelölt telek végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

cd) azon kormányhatározat számát, amely a kérelemben szereplő telket beruházási célterületté nyilvánította,

d) erdőterület igénybevétele esetén, a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának pontos meghatározását és az indokoltságának alátámasztását,

e) a kérelmezett telekalakítás célját,

f) a THSZ-ben lefolytatandó eljárásokhoz benyújtandó mellékletek felsorolását.

(2) Az építésügyi hatóság a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő munkanaptól számított öt napon belül az eljárás megindulásáról

a) elektronikusan értesíti

aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,

ab) nemzetközi eljárás esetén - a környezetvédelemért felelős miniszter útján - a hatásviselő felet,

b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti

ba) az építtetőt és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosát,

bb) az ismert ügyfelet.

25. Telepítési hatásvizsgálati szakasz

32. §58 (1) A kérelemhez - a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően - mellékelni kell

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) a 7. mellékletben meghatározott mellékletet,

c) a településrendezési szerződés másolatát, a településrendezési eszköz tervezetét,

d) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott jogerős döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

e) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(2) Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a 7. melléklet II. pontja szerinti szakhatóságot keresi meg a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében.

(3) A szakhatóság a dokumentáció hiányainak pótlására az eljárásában egy alkalommal bocsáthat ki hiánypótlási felhívást, a szakhatósági megkereséstől számított öt napon belül és legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölésével.

(4) A településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárását a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell lefolytatni.

(5) Az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függően a 7. melléklet III. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

33. § (1)59 Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje a THSZ-ben

a) a b) pont kivételével hatvan nap,

b) a 29. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárás lefolytatása esetén száz nap.

(2) Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárása is a THSZ-ben kerül lefolytatásra, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a településrendezési eszköz elfogadásával kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti tartalmú - véleményt is tartalmaznia kell.

(3) A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság a helyszíni szemle és az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit, továbbá a településrendezési eszköz módosítása esetén a településrendezési eszközzel kapcsolatos megállapításait és jóváhagyásának szakmai feltételeit.

(4) A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben

a) elvi építési keretengedély,

b) telekalakítási engedély,

c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye,

d) az erdő területi igénybevételének engedélye,

e) régészeti feltárási engedély,

f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély,

g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.

(5)60 A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül - a (4) bekezdés szerinti tartalomtól függően - tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,

c) a tervezett építési beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,

d) az eljáró hatóság - kérelemtől függően - hozott döntését, az engedély feltételeit,

e) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat,

f) az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

g) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit,

h) a szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit,

i) a településrendezési eszközzel kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - véleményt, a jóváhagyás szakmai feltételeit.

(6) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) a tájékoztatást arról, hogy

aa) a telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni jogorvoslatban támadhatók,

ab) a telepítési engedély a környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít,

ac) a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető,

ad) az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet, a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni,

ae)61 a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építési naplóban történő rögzítéssel igazolni köteles,

af) a telepítési engedély nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

ag) az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba mikor, hol és milyen módon tekinthet be,

b) a figyelmeztetést arra, hogy

ba) a földvédelmi és az erdővédelmi járulékot az előírt határidőre be kell fizetni,

bb) az előírt régészeti feltárást a kivitelezés megkezdéséig be kell fejezni.

34. § (1) A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt

a) az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és a telepítési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy

b) az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték.

(2) A telepítési engedély

a) környezethasználat megkezdésére,

b) építési tevékenység végzésére

nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

(3) A régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető.

(4) Az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni.

(5) A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel is - igazolni köteles.

(6) A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

ad)62 az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

b) tájékoztatásul

ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

bc) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott,

bd)63

be) a Magyar Nemzeti Múzeummal, ha az engedély egyben régészeti feltárási engedély is.

26. Integrált építési engedélyezési szakasz

35. §64 (1) Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül, a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával.

(2) Az IÉSZ megindításához - az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárástól függően - mellékelni kell

a) digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel

aa) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

ab) a 7. melléklet szerinti dokumentációt,

b) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,

c) ha az IÉSZ megindításakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedélyt, annak megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját.

(3) Az IÉSZ megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékleteknek az ÉTDR-be való érkeztetését követő munkanaptól számított öt napon belül

a) elektronikusan értesíti

aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,

ab) ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert,

b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti

ba) az építtetőt és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosát

bb) az ismert ügyfelet.

(4) Az építésügyi hatóság az IÉSZ-ben a 7. melléklet II. pontja szerinti szakhatóságot keresi meg a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében.

(5) Az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függően a 7. melléklet III. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

(6) Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről a telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

(7) Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni.

(8) Ha a THSZ kiváltotta a településrendezési eszköz egyeztetési eljárását, akkor az integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadását és hatálybalépését követően bírálható el.

(9) Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje az IÉSZ-ben

a) a b) pont kivételével harminc nap,

b) a 29. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárás lefolytatása esetén száz nap.

(10) Az IÉSZ-ben hozott határozat rendelkező része, az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés 19. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemein kívül - a döntés tárgyától függően - tartalmazza:

a) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,

b) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését,

c) az egységes környezethasználati engedély feltételeit.

(11) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy

a) a telepítési engedély megadásáról szóló végzés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható,

b) a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel - igazolni köteles.

(12) Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

ad) az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

b) tájékoztatásul

ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(13) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával.

(14) Az építésügyi hatóság

a) a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR általános felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá

b) jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amelyet olyan eljárásban hozott, ahol a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

VII. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

27. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei

36. § (1) Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi hatóságtól engedély kérhető.

(2)65 Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni

a) önálló kérelemként,

b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,

c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy

d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.

(3) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell

a) a 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint,

b) a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását,

c) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt,

d) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(4) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

28. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

37. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.

(2) Az eljárásban a kérelem tartalmától függően mellőzhető a helyszíni szemle lefolytatása.

(3) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett eltérés, az érintett szakhatóság állásfoglalása, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével engedélyezhető-e.

(4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,

b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől

számított tizenöt napon belül hozza meg.

(5) A határozat három fő részből áll:

a) rendelkező rész,

b) indokolási rész,

c) figyelmezető és tájékoztató rész.

(6) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat rendelkező része, a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) az érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a tervezett és engedélyezett eltérés rövid leírását,

d) az engedély hatályát.

(7) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy

a) az eltérési engedély önmagában építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti építtetőt az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

b) az eltérési engedély hatálya nem hosszabbítható meg,

c) az építésügyi hatóságot kizárólag a hatályossága alatt benyújtott építési vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során köti az általa engedélyezett eltérés tekintetében,

d) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.

(8) A 36. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében az építésügyi hatóság az építési, illetve a fennmaradási engedély, a 36. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatában dönt.

(9) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 38. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(10) Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott jogerős eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg.

29. A döntés közlése

38. § (1) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedéstől számított három napon belül a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.

(4) A döntés jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(5) A jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

VIII. FEJEZET

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha

a) műemlék, vagy

b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

(2) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4)66 A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

(5)67 Új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

(7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.

(8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell

a) papír alapon vezetett építési napló esetében

aa) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,

ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,

b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint

c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(9) A kérelemhez mellékelni lehet

a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,

b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.

(2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,

b) a tapasztalt eltérések

ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,

bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e,

c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint

e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,

f)68 az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-a szerinti nyilatkozat az építési naplóban rendelkezésre áll-e,

g)69 a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet - az építési naplóban igazoltan - visszaadta-e az építtetőnek.

(3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és

a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek,

b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel,

c)70 a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, vagy a (4b) és (4c) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.

(4a)71 Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása - az építési naplóban igazoltan - nem történt meg, az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt.

(4b)72 Az építésügyi hatóság - ha az építtető a (4a) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget - a használatbavételt a hatvanadik nap leteltét követő öt napon belül engedélyezi.

(4c)73 Ha az építtető a (4a) bekezdés szerinti felhívásra a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakat az építési naplóban határidőn belül pótolja, az építésügyi hatóság a használatbavételt a pótlást követő öt napon belül engedélyezi.

(5) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza.

(6) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha

a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül,

b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül

hozza meg.

(7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) az építési engedély számát, keltét,

c) a használatbavételi engedély kikötéseit,

d) - eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - kötelezést

da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére,

db) arról, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről,

dc) arról, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül - amennyiben erre korábban nem került sor - a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

(8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

(9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét.

32. A döntés közlése

41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(3) A jogerős döntést közölni kell:

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatósággal.

(4) A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti.

(5) Az építésügyi hatóság a jogerős használatbavételi engedélyt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.

(6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

(7) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

IX. FEJEZET

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

(2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet

a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére,

b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból

tudomásul veszi.

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben

a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,

b)74 nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetén az örökségvédelmi engedélyre,

c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény

ca) továbbépítésére vagy

cb) használatbavételére

irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:

a) jogszabályban előírt esetekben

aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy

ab)75 a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,

b)76

c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van

a) a Khvr.-ben meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.

(7) A kérelemhez mellékelni lehet

a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,

b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart.

(2) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) Az építésügyi hatóság - az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével - a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

(6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.

(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

44. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést

a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll,

b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni.

(2) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi.

(5) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre - amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött - is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.

(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.

(8) A határozat rendelkező része - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,

b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,

c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,

d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,

e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,

f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,

g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,

h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.

(9) A határozat indokolási része - a rendelkezéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,

c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,

d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,

e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

(10) A határozat - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl - tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

X. FEJEZET

BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei

45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,

b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő

bontási tevékenység.

(2) A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint

b) az eljárási illeték befizetésének igazolását.

(3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,

b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy

a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,

b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,

c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,

d)77 a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,

e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak.

(3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.

(5)78 Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(6)79 A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést

a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,

b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől

számított tizenöt napon belül meghozza.

(7) Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és

a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,

b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre - ha annak a feltételei fennállnak - bontási engedélyt ad ki.

(8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja.

47. § (1) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.

(2) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,

b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

(3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy

a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,

b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,

c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,

d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,

e)80 tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,

f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,

g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

(4) Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot.

37. A döntés közlése

48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.

(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.

(3) A jogerős döntést közölni kell:

a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,

c)81 a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal.

(4) Az építésügyi hatóság a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról.

(5) A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

(7) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.

38. A bontási engedély hatálya

49. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy

b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

(2) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.

(3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni.

XI. FEJEZET

AZ ENGEDÉLY HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSI ELJÁRÁSA

39. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt

50. § (1) Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek.

(2)82 Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt - az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével - legalább hatvan nappal köteles helyszíni szemlét tartani, ha az építtető az (1) bekezdés szerinti időpontig az engedély hatályának meghosszabbítását nem kérte meg.

(3) Ha az építtető az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésre kérelmet nem nyújtott be, az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal - figyelembe véve az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt megtartott helyszíni szemléjén tapasztaltakat -

a) ismételten felhívja az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire,

b) tájékoztatja az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy

ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e,

bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását,

c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást,

d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást.

40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei

51. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős

a) építési engedély,

b) elvi építési keretengedély,

c) telepítési engedély,

d) bontási engedély

hatályának meghosszabbítását kérheti.

(2) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását.

41. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

52. § (1) Az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést nem kell küldeni.

(2) Az építésügyi hatóság az 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű.

(3)83 Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van - függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységekre - az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel.

(4) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett

a) az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt,

b) a megkezdett építési tevékenység esetén

egyszer egy évvel meghosszabbítja.

(5) Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg.

(6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt

a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok

aa) nem változtak meg, vagy

ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények - kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint - az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha

ba)84 az engedélyezett építési tevékenység - a bontás kivételével - legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van,

bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és

bc)85 az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült és

bd)86 az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%-ot.

(7) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de

a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e -,

b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti.

(8) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó - engedélyhez kötött - építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha

a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,

b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított

tíz napon belül hozza meg.

(10) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét,

d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását,

e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak,

f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,

g) az engedély meghosszabbított hatályát.

(11) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását.

(12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható.

(13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte.

(14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti.

(15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon.

XII. FEJEZET

AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK

42. Jogutódlás tudomásulvétele

53. § (1) Az építésügyi hatóság - a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével - az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti.

(2) A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

43. Használatbavétel tudomásulvétele

54. § (1) Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba - a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével - az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység.

(1a)87 A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető

a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor,

b)88 az építési munkaterület építtető részére történő - az építési naplóban igazolt - visszaadását követően,

c) az építési engedély hatályossága alatt - használatbavétel előtt -

nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

(1b)89 Az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemében kérheti, hogy az építésügyi hatóság a tudomásul vételt foglalja írásba.

(2)90 Az (1) bekezdésben meghatározott körben az építmény - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - építése, bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a (2) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

(3a)91 Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy

a) az építési tevékenységet az építési, módosított építési engedélynek és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,

b) a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,

c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e,

e) az építési naplóban

ea)92 rendelkezésre áll-e az Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozat,

eb) az építési munkaterület építtető részére történő visszaadása megtörtént-e.

(4) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően

a) ha az építtető a (2) bekezdésben előírtak szerint teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg,

b) ha az építtető a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesítette kötelezettségét

e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

(5) Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére.

(6)93 Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha

a) a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a (9) bekezdésben meghatározott mellékleteket nem csatolták,

b) az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az építmény, építményrész nem felel meg, vagy

c) megállapítja, hogy az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött.

(7)94 Az építésügyi hatóság - a (6) és (7a) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a használatbavételt hallgatással tizenöt nap elteltével tudomásul veszi, egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt.

(7a)95 Az építésügyi hatóság az eljárás ügyintézési határidejét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az eljárásban megállapítja, hogy az (1a) bekezdés b) pontja szerinti építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg és erről az építtetőt az ÉTDR-en keresztül értesíti.

(7b)96 Ha a (7a) bekezdésben meghatározott idő alatt az építési naplóban az építési munkaterület visszaadása az építési naplóban igazoltan nem történt meg, és a használatbavétel e rendelet szerinti egyéb feltételei teljesültek a hatvanadik nap leteltével az építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi.

(7c)97 Az építésügyi hatóság a használatbavételt - ha az építési naplóban az építési munkaterület visszaadása a (7a) bekezdésben meghatározott határidő lejárta előtt megtörtént - a jegyzőkönyv az építésügyi hatóság tudomására jutásától számított öt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi.

(7d)98 Az építésügyi hatóság a tudomásulvételi eljárás ügyintézési határidejének (7a) bekezdés szerinti meghosszabbításáról a használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindulásától számított tíz napon belül az elektronikus építési naplóban történő bejegyzéssel is tájékoztatást ad.

(8) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

(9)99 A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a 39. § (8) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottakat kell mellékelni.

(10)100 A használatbavétel megtiltásáról szóló határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) az építési engedély számát, keltét,

c) - az eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a használat megtiltására vonatkozó kötelezést.

(11)101 A (10) bekezdés szerinti határozat szóban nem közölhető. Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

b) azzal a hatósággal, amely az építési engedélyezési eljárásban részt vett.

44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele

55. § (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel

a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,

b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,

c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását

az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.

(2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg.

(4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén

a) az elutasításról határozatban dönt, vagy

b)102 a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi.

XIII. FEJEZET

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA

56. § (1)103 Kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján

a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság,

b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság

vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

(2)104

(3)105 A hatósági bizonyítványt - az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével - az eljárás megindulásától számított tíz napon belül önálló határozattal kell kiállítani.

XIV. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA

57. § (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad.

(2) Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során

a) helyszíni szemlét tart,

b) vizsgálja

ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. § (1) és (2) bekezdésében,

bb) használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. § (2)-(4) bekezdésében,

bc) bontási engedélyezési eljárásban a 46. § (2) és (3) bekezdésében,

bd) fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. § (1) és (2), valamint a 43. § (3) bekezdésében,

be) egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben

előírtakat.

XV. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE

45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység

58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság

a) kérelemre hatósági eljárást folytat le

aa)106

ab) a bontási tevékenység

megkezdésének tudomásulvételére,

b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti

ba)107 a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet,

bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását,

bc) azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal,

bd) az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét,

be) az építési napló vezetését és annak tartalmát,

bf) az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását.

(3)108 Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint műemléken, nyilvántartott műemléki értéken azt, hogy az építmény műszaki állapota nem veszélyezteti-e a védett műemléki értékeket.

(4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja

a) a szabálytalan építési tevékenységeket,

b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket,

c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

(5) Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat.

(6) A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más - jogszabályban erre felhatalmazott - szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja.

(7) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.

46. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele109

59. §110 A 60. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és a bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.

60. § (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt - bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött - bontási tevékenységek körébe.

(2)111 Az (1) bekezdés szerinti bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni.

(3)112 Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton az ÉTDR-en keresztül lehet benyújtani.

(4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével.

(5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza:

a)113 az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, az Épkiv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését,

d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,

e) az építtető aláírását.

(6)114 A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelemhez mellékelni kell

a)115 a 8. melléklet III. rész 6. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b)116 nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát,

c) az illeték befizetésének igazolását.

(7) A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy

a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,

b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá

c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.

(8) Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha

a)117 a kérelem nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat,

b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek.

c) építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta az (5)-(6) bekezdésben foglaltakat,

d) megállapítja, hogy

da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,

db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy

dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja.

(9)118 A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

(10) A határozat szóban nem közölhető.

(11) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

b) tájékoztatásul azzal,

ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal.

(12) Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti.

(13) A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni.

(14)119

(15)120 Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR-ben nyilvántartja. A közlésnek melléklete nincs.

60/A. §121 (1) Az építtetőnek a 60. § (15) bekezdése szerinti közléssel egyidejűleg a hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni, ha a 60. § (1) bekezdése szerinti bontási tevékenység az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményez.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság, ha megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiányát, hatvan napos teljesítési határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.

(3) A hatályos ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően, e tényről és a bontási tevékenység elvégzéséről az építésfelügyeleti hatóság végzéssel, és annak papír alapon történő megküldésével hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

61. § (1)122 Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani a tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más - ellenőrzésre jogosult - hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.

(3) Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését.

(4) Az építésügyért felelős miniszter az 58. § (2) bekezdés b) pontja, az 58. § (3) és (4) bekezdése szerinti ellenőrzésre az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a tárgyévre vonatkozóan ellenőrzési utasítást ad ki, amelyben

a) meghatározza

aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét,

ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést kell tartani; és

b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol a szabálytalanságok száma növekedett.

(5) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit - az építésügyi hatóság, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, valamint területi ipar- és kereskedelmi kamara, továbbá az építtetői fedezetkezelők javaslatát is figyelembe véve - a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasítás figyelembevételével az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napjáig elkészített éves munkaterv szerint végzi.

(6) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési időszakot követő 30. napig megküldi az építésügyért felelős miniszternek.

(7) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz.

62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy

a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,

b) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,

d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,

e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy

a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,

b)123 az építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tiltotta-e meg,

c)124 a kivitelezési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

63. § Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén

a) az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését,

b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén

ba) a szervizkönyv meglétét,

bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását

ellenőrzi.

64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti:

a) az ellenőrzésben az Étv. 53/A. § (3) bekezdése szerinti közreműködők megnevezését,

b) az építési engedélyezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,

c) a kivitelezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,

d) az építőipari kivitelező nevét, telephelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát,

e) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,

f) az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,

g) az építmény rendeltetését, jellegét,

h)125 az építési engedély számát.

i)126

(2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít.

(3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerint az OÉNY-ben kell rögzíteni.

48. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések

65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli.

(3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja.

(5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül

a) az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet

ba) az építési napló megnyitása, vagy

bb) a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész

nélkül végzik.

(6) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

(7) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi.

66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.

(2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.

(3)127 Az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a névjegyzéket vezető szervnél, ha

a) az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan,

b) építési-műszaki ellenőrre vagy felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenséget észlel.

49. Építésrendészeti eljárás

67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy

a)128 az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységgel,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül,

c)129 a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének tudomásulvétele nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére,

d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével

(a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.

(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében

a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben

c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is),

b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét,

c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit,

d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.

(5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:

a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy

b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető.

(6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e.

(7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi.

(8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet.

(9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja.

68. § (1)130 Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be.

(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha

a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy

b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette.

50. Jókarbantartási kötelezési eljárás

69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján

a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti,

b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,

c) elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl

ca) a szervizkönyv pótlását,

cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.

(2)131

XVI. FEJEZET

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS

70. § (1) E fejezet rendelkezéseit az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: hatósági) jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.

(3) Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor

a) fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez,

b) hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.

(4)132 A fellebbezés és mellékletei a beérkezést követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a fellebbezés benyújtása előtt a fellebbező a gazdája, a fellebbezés benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró első fokú hatóság, mely a mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.

71. § (1) Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti.

(2) A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás az (1) bekezdés szerinti felterjesztést követő első munkanapon indul.

(3) Az ÉTDR-ben a fellebbezési eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról

a) a fellebbezőt,

b) építtetőt, valamint

c) a már ismert ügyfelet.

(4)133 A másodfokú építésügyi hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a 6. melléklet I. vagy II. táblázat szerinti, másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében.

(5)134 A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma

a)135 érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri a területi építészeti-műszaki tervtanács, vagy

b) érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri a központi építészeti tervtanács

véleményét, aki, illetve amely azt tizenöt napon belül köteles megadni.

(6)136 A másodfokú építésügyi hatóság az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti véleményt az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe.

(7) Ha a döntés meghozatalához szükséges adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság legfeljebb nyolcnapos teljesítési határidő kitűzésével, egy alkalommal az eljárás megindulásától számított öt napon belül hiánypótlásra hívja fel a fellebbezőt.

(8) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban a döntését

a) a jogorvoslati eljárás megindulásától számított harminc napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerint szakhatóságot nem kell bevonni és a tényállás tisztázásához minden rendelkezésre áll,

b) az utolsó szakhatósági állásfoglalás vagy dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerinti szakhatóságot be kell vonni.

XVII. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

72. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.

(2) A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő - a 8. mellékletben meghatározott - tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani.

(3) A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását.

(4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv

a)137 a műemléken, nyilvántartott műemléki értéken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy

b) ha azt külön jogszabály előírja.

(5)138 A dokumentációban az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését igazolni szükséges. Ez történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával.

(6)139 Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni. Az aláírólapot a 8. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezésén és a telek azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.

(7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:

a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,

b) a tervezés időpontját.

XVIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 76. § 2013. július 1-jén hatályba.

(3) A 77. § 2014. december 31-én lép hatályba.

74. § (1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult első és másodfokú eljárásban kell alkalmazni.

(2) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén a döntést az ÉTDR rendszer által biztosított sablon alkalmazásával kell meghozni.

(3) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást.

75. §140 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

76. §141 E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) módosított 56. § (3) bekezdését a Mód. Kr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

77. §142

78. § E rendelet

a) 8. melléklet I. rész 1.9. pontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdésének,

b) 40. § (7) bekezdés d) pont db) alpontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének, valamint

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikkének és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. és III. mellékletének

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

1.143 Az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) változatlan formában újjáépíteni.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő - cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő építményben - alapozást nem igénylő - új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) megbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7.144 A 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

10. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13.145 Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14.146 Megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda,

e)147 az a) és b) alpontokban meghatározott rendeltetéssel rendelkező és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény

építése.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19. A telek természetes terepszintjének - építési tevékenységgel összefüggő - 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23.148 Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

24.149 Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27. Utasváró fülke építése.

28. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

29. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése.

30.150 A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

31.151

32. Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

34.152 Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek

1.153 A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.

2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása.

3. Meglévő építményben - alapozás nélküli - égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.

4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell:

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) megbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

7.154 Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.

8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

9. Temető területén:

a) sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet vagy a 3,0 m magasságot.

b) urnafülke, sírhely, sírjel bontása.

10.155 Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

11.156 Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

12.157 Park, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása.

13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)

bontása.

14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg

a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,

b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

16. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló bontása.

17. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.

18. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

19. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács bontása.

20. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.

21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit:

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

22. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.

23. Telken belüli geodéziai építmény bontása.

24. Utasváró fülke bontása.

25. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

26. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.

27. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.

28. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

29.158

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd bontása.

3. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Statisztikai adatlap épület építési engedélyezéséhez

A B C

Az épület rendeltetése A léte-
sítendő
épületek
száma
Az épület
hasznos
alapterülete*
(m2)
Létesítendő
lakások
(üdülő
egységek)
száma (db)

1. Lakóépület

2. Egylakásos lakóépület

3. Kétlakásos lakóépület

4. Három- és többlakásos lakóépület

5. Közösségi (szálló jellegű) lakóépület (otthon, szállás)

6. Üdülőépület

7. Nem lakóépület

8. hivatali (iroda)épület

9. kereskedelmi (nagy- és kiskereskedelmi) épület (bevásárlóközpont, önálló üzlet, fedett piac, lakossági fogyasztásicikk-javító hely, szervizállomás)

10. szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület (szálloda, motel, panzió, fogadó, egyéb nyaraló-pihenő otthon, tábor, valamint étterem, kávéház, büfé)

11. oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület

12. közlekedési és hírközlési épület

13. ipari épület, raktár (gyár, műhely, szerelőüzem, csarnok, vágóhíd, sörfőzde, siló)

14. mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépület (istálló, magtár, pince, üvegház)

15. egyéb nem lakóépület

16. nem új épület (épületbővítés, átalakítás stb. során építendő új lakások)

17. Gazdasági szervezet építkezése esetén az építtető törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye):

* Lakóépület hasznos alapterülete: a lakás (lakások) összes helyiségeinek területe, továbbá többlakásos házakban a házak közös használatú helyiségeinek területe is. Nem lakóépület hasznos alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége; a hasznos alapterületbe nem tartozik bele az épületszerkezetek által elfoglalt terület, a segédberendezések üzemi területe (fűtő- és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe) és az átjárók területe.

4. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Épület használatbavételi engedélyezéséhez és használatbavételi tudomásulvételéhez statisztikai adatlap

1. A használatba vett lakás(ok) címe: ..................................... helység ........... kerület ......................
településrész, ....................................... utca, ..... hsz, ..... hrsz, ....... épület, ...... emelet, ...... ajtó
(1) Központi belterület (2) Egyéb belterület (3) Külterület

2. A telek területe: ........................................ m2

3. Az új lakásba költöző előző lakóhelye ........................ helység (kerület)

4. Az építtető:

(10) Természetes személy (21) Helyi önkormányzati költségvetési szerv
(22) Központi költségvetési szerv (30) Vállalkozás (40) Egyéb (nonprofit szervezet)

5. Az építés célja:

(1) Saját használat (2) Bérbeadás (3) Értékesítés (4) Szolgálati használatra átadás
(5) Megbízás

6. Az építés jellege:

(10) Új épület építése (20) Épület-helyreállítás (31) Emeletráépítés
(32) Tetőtér-, padlástér-beépítés (33) Toldaléképítés (41) Lakássá alakítás
(42) Lakás műszaki megosztása (43) Lakásösszevonás

7. Az épület rendeltetése:

(11) Egylakásos lakóépület (12) Kétlakásos lakóépület (13) Három és annál több lakásos
lakóépület (14) Közösségi lakóépület (30) Nem lakóépület (40) Nem új épület

8. Az épület formája

(1) Családi ház (2) Csoportház (3) Többszintes, többlakásos épület
(4) Lakóparki épület (5) Lakótelepi épület (6) Nem lakóépület

9. a) Az első építési engedély kiadásának éve ........

b) Az építés (kivitelezés) időtartama: ......... év ......... hónaptól ......... év ......... hónapig

10. A kivitelező

(1) Jogi személyiségű gazdasági társaság (2) Szövetkezet (3) Egyéni vállalkozás
(4) Egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (5) Lakossági házilagos

11. Az épület / lakás függőleges teherhordó szerkezete

(01) Beton falazóelemből készült falszerkezet (02) Tégla falszerkezet
(03) Előregyártott teherhordó vázszerkezet (04) Helyszínen készült vázszerkezet
(05) Favázszerkezet (06) Vályog falszerkezet (07) Panel falszerkezet
(08) Hőszigetelt zsaluzatba öntött fal (09) Öntött fal (10) Blokkfal
(11) Egyéb, éspedig..................

12. Az épülethez / lakáshoz tartozó gépkocsitárolók száma ........... férőhely

13. Az épület / lakás felszereltsége:

(1) Klímaberendezés (2) Mesterséges szellőzés (3) Központi porszívó
(4) Napkollektor (5) Parabolaantenna (6) Komplett kábelszolgáltatás
(7) Lift (8) Elektronikus vagyonvédelem (9) Automata öntözőberendezés

14. Az épület közműellátottsága:

a) (1) Közüzemi vízzel ellátott (2) Házi vízvezetékkel ellátott

b) (1) Közműves csatornahálózatba kapcsolt (2) Házi csatornával ellátott

c) (1) Vezetékes gázzal ellátott (2) Tartályos gázzal ellátott (0) Nincs gázellátása

Új épület építése esetén:

15. A lakóépület szintjei:

Pince területe ....................... m2

Alagsor területe ........................ m2

Földszint területe ..................... m2

Emeletszintek száma ............... db

16. A lakóépület funkciója:

(1) Kizárólag lakást tartalmaz (2) Nem kizárólag lakást tartalmaz

17. A tetőtér beépítettsége:

(1) Csak padlástér (2) Tetőtérbeépítésre műszakilag előkészített (3) Beépített

18. A tetőfedés anyaga:

(1) Betoncserép (2) Mázas cserép (3) Mázatlan cserép (4) Bitumenes zsindely
(5) Mesterséges síkpala (6) Hullámpala (7) Acéllemez
(8) Egyéb, éspedig ........................

19. A tetőszerkezet formája:

(1) Lapostető (2) Sátortető (3) Nyeregtető (4) Tagolt (5) Erősen tagolt

20. A homlokzati felületképzés anyaga:

(1) Nem készült el (2) Festésre előkészített sima vakolat (3) Kőporos
(4) Nemesvakolat (5) Hőszigetelő vakolatrendszer (6) Kerámia, tégla vagy kőburkolat
(7) Egyéb, éspedig ...................

21. A lakások kényelmét szolgáló egyéb építmény

(1) Úszómedence (2) Télikert (3) Egyéb, éspedig .....................

22. Az épített lakások területe, helyiségei lakástípusonként:

1 2 3 4 5 6 Összes

lakás

1 Lakások száma (db)

2 Ebből: duplakomfortos (db)

3 Lakás alapterülete (m2)

4 A szobák alapterülete (m2)

5 Helyiségek száma összesen (db)

Szobák száma

6 -12,0 m2 alapter. (db)

7 12,1-17,0 m2 alapter. (db)

8 17,1-25,0 m2 alapter. (db)

9 25,1-m2 alapter. (db)

Főzőhelyiségek száma

10 -4,0 m2 alapter. (db)

11 4,1-10,0 m2 alapter. (db)

12 10,1-m2 alapter. (db)

13 Gardróbhelyiség (db)

14 fürdőszoba (db)

15 mosdó, zuhanyozó (db)

16 külön WC-helyiség (db)

17 szauna (db)

A lakás fűtési rendszere (db):

1 Távfűtés

2 Egyedi központi fűtés

3 Etázsfűtés

4 Helyiségfűtés

A hőleadás módja (db):

1 Légfűtés

2 Padlófűtés

3 Radiátor

4 Konvektor

5 Kályha

A fűtés energiája (db):

1 Gáz

2 Villany

3 Olaj

4 Szilárd

5 Egyéb

5. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez

I. A természet- és tájvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentumok

1.159

2. Épület építési, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárása esetén

2.1. Természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanok esetén:

2.1.1. az érintett és a szomszédos telkek beépítési jellemzőinek bemutatása (tervrajzzal vagy vázrajzzal, fotókkal dokumentálva),

2.1.2. beépítésre szánt területen az utcakép, homlokzat, épületmagasság, telekbeépítés jellemzőinek összevetése az engedélyezendő építési tevékenységgel,

2.1.3. a telek tényleges beépítési mértéke a tervezett út- és térburkolatokkal, kerti építményekkel együtt a beépítés után (a természetes, termett talajjal borított ingatlanrész méretének feltüntetésével),

2.1.4. az építési tevékenység látványhatása a tájra, (adottságoktól függően) legfeljebb 4 km sugarú távolságig, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt (jellemző adatokkal, fotókkal), amelyek befolyásolják, vagy hatást gyakorolhatnak az építményre,

2.1.5. a tájba illesztés megoldása látványterven ábrázolva,

2.1.6. az építési tevékenységgel érintett, valamint a szomszédos területre vonatkozó természetvédelmi oltalom megjelölése,

2.1.7. a területen előforduló természeti értékek, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó fajok, élőhelyek felsorolása,

2.1.8. a természeti állapot (felszíni borítottság, növényzet, vízviszonyok, domborzat) változásának módja és várható mértéke.

2.2. Természetvédelmi oltalom alatt nem álló külterületi ingatlan esetében csak a 2.1.1-2.1.5. pontban foglalt dokumentáció szükséges.

II. A környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

Ha zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia.

III. A közlekedési szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció az építési, fennmaradási engedélyezési eljárás esetén

1. Közúti közlekedési szakterületi szempontból:

1.1. Közút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni

1.1.1. az építési tevékenységgel érintett telekkel határos utak esetén, hogy az

1.1.1.1. országos közút (út megnevezése, száma, érintett szakaszának szelvényszáma, helyrajzi száma),

1.1.1.2. helyi közút (út megnevezése, a telek házszáma, helyrajzi száma),

1.1.1.3. közforgalom elől el nem zárt magánút (út megnevezése, a telek házszáma, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése), vagy

1.1.1.4. közforgalom elől elzárt magánút (út megnevezése, száma, jele, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése, az út elzárásának módja),

1.1.2. közterületi rakodás (árufeltöltés) esetén a közterületi parkolás megoldását,

1.1.3. a tervezett építményrendeltetés forgalomvonzó hatásaira vonatkozó becsléseket,

1.1.4. a hirdetési vagy reklámcélú építmény elhelyezését,

1.1.5. helyszínrajzi szinten a tervezett építmény járműforgalmi be- és kijáratainak közúthoz való csatlakozásának módját,

1.1.6. a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a közutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolását (járda építése, átépítése, buszmegálló áthelyezése, átalakítása, útcsatlakozás kiépítése, átalakítása, kapcsolódó útépítés stb.).

1.2. Mellékelni kell a telek közúti csatlakozása kialakításának műszaki dokumentációját (műszaki leírás, helyszínrajzi és forgalomtechnikai kialakítás).

1.3. A fenti esetekben a közútkezelő hozzájárulását is csatolni szükséges.

2. Vasúti közlekedési szakterületi szempontból

Vasút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a vasút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a vasút pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren, állomások esetén 100 méteren belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni a következőket:

2.1. az építési tevékenységgel érintett telekkel határos

2.1.1. vasúti pálya megnevezése, vonalszáma, az érintett vonalszakasz szelvényei,

2.1.2. a vasúti pálya működtetőjének megnevezése,

2.2. a tervezett építményrendeltetéséből származó a vasúti közlekedés lebonyolítását befolyásoló hatások elemzése,

2.3. helyszínrajzi elrendezés a vasúti pálya feltüntetésével,

2.4. a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a vasutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolása (vasúti pálya, peron, pályatartozékok, utaskényelmi berendezések stb.),

2.5. a tervezett létesítményt kiszolgáló, vasutat keresztező, vagy megközelítő utak, járdák, feltüntetése a helyszínrajzon, valamint a keresztezésekre biztosítási módjára vonatkozó közúti hatóság által kiadott döntés,

2.6. a vasúti pálya működtetőjének állásfoglalása.

IV. A műszaki biztonsági szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Az építési engedélyezési eljárás esetén

1.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció gépészeti tervfejezet, mely tartalmazza a telepíteni kívánt technológia rövid leírását, a telepíteni kívánt berendezések rövid leírását (műszaki adatok, fizikai jellemzők), a műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések rövid leírását és a tervező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy nincs a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozó egyéb berendezés.

1.2. Villamos tervfejezet, mely tartalmazza a tervezett összes villamos berendezés teljesítményét és névleges villamos feszültségszintjét, a villamos berendezések tervezésénél figyelembe vett, vonatkozó jogszabályokat és szabványokat.

2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén

2.1. Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása [cím, helyrajzi szám, egyéb azonosító (üzem, csarnok, stb.)].

2.2. A beépített összes villamos berendezés teljesítménye [kVA] és a névleges villamos feszültségszint [V].

2.3. A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja.

2.4. A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata.

2.5. A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma.

2.6. Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések beépítéséről).

3.160 A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében, az 1. és 2. pontban meghatározottaktól eltérően a Rendeletben, a kérelemhez előírt tartalmú dokumentáció és nyilatkozat.

V.161 A bányafelügyelet szakhatósági állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, ha az építési terület felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel (alábányászott) érintett, a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat összefoglalása.

2.162 Az építési tevékenység során kitermelni tervezett ásványi nyersanyag fajtáját és mennyiségét meghatározó összefoglaló jelentés.

VI. A tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció

1. Az építési, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás esetén

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

1.1. Műszaki leírás, ami tartalmazza:

1.1.1.163 a kockázati osztályba sorolásra,

1.1.2. a technológia tűzvédelmére,

1.1.3. az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire,

1.1.4.164

1.1.5. a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra,

1.1.6. a hő és füst elleni védelem kialakítására,

1.1.7. a hasadó, hasadó-nyíló felületekre

1.1.8. a tűzoltósági beavatkozási feltételekre,

1.1.9. a kiürítésre, mentésre,

1.1.10. az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére,

1.1.11. a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítására,

1.1.12. a biztonsági jelzésekre

vonatkozó megoldásokat.

1.2. Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató

1.2.1. helyszínrajz,

1.2.2. alaprajz,

1.2.3. homlokzati rajz,

1.2.4. metszetrajz.

1.3. Melléklet:

1.3.1. Az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat.

2. Az összevont építési engedélyezési eljárás elvi építési keretengedélyezési eljárása esetén

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma

2.1. Írásos munkarész, mely tartalmazza az épület azon építészeti és tűzvédelmi tulajdonságait, amelyek a tűztávolság vonatkozó jogszabály szerinti megállapításához szükségesek.

2.2. Helyszínrajz, melyen feltüntetik az engedélyezéssel érintett építményt és a szomszédos építményeket, valamint a közöttük lévő távolságot.

6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez165

I. táblázat
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (4) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A B C D E

1. Bevonás és közreműködés
feltétele
Szakkérdés Hatósági eljárás Első fokon eljáró hatóság Másodfokon eljáró hatóság

2. Ha az új épület, meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése termőföldön valósul meg A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi (erdő esetében),
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
talajvédelmi és erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal

3. Állatrakodó, állattartó és forgalmazó rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. A nemzeti és közösségi jogi, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat-egészségügyi szabályoknak és állatjóléti követelményeknek való megfelelés. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatala élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

4. Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium, országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatkert, vadaspark, kegyeleti állattemető hullaégetője, állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő- átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, élelmiszer előállító és forgalmazó illetve tároló, takarmány előállító, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanya- nevelő rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. A nemzeti és közösségi jogi élelmiszer-higiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és az állatjóléti követelményeknek való megfelelés. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

5. - Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén.
- Az OTÉK szerint az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén.
- Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén.
A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK-ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás
népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

6. A következő esetekben:
1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén,
2. AK mértékadó kockázati
osztályba tartozó
- lakó- és üdülőépület,
- nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
- összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén,
3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek
nettó alapterülete nagyobb, mint
50 m2,
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2,
4. A tömegtartózkodás céljára nem
szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2 -t meghaladja
Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása. a) építési
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

7. Életvédelmi rendeltetésű
építmények, óvóhelyek esetén.
Polgári védelmi követelmények érvényre juttatása és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) fennmaradási engedélyezési
eljárás
az építmény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság

8. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint. Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység - ide nem értve az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetkört -, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás
természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

9. Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
területi vízvédelmi hatóság országos vízvédelmi hatóság

10. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás
környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

11. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék kezelésével kapcsolatos építmény esetén. Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás
környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

12. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. Annak elbírálása, hogy az építmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

13. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának hatáskörébe nem tartozó légszennyező anyag kibocsátással üzemel. Annak elbírálása, hogy az építménybe tervezett tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

14. A következő építmények építése, bővítése, átalakítása esetén, amennyiben a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor:
1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetén 10 számosállat alatt, egyéb állat esetén 50 számosállat alatt; nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén:
a) broilerek számára 100 számosállat alatt,
b) tojók számára 200 számosállat alatt,
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási engedélyezési eljárás
környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt,
d) sertéskocák számára 150 számosállat alatt,
e) egyébállatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállat alatt;
2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
3. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás alatt;
4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt;
8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása alatt;
9. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitás alatt;
10. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt;
12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
13. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
14. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt;
15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása alatt:
16. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása alatt;
17. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
18. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
19. peroxidokat gyártó üzem 1000
t/év késztermék előállítása alatt;
20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;

21. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem
20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
22. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
23. gyógyszerkészítmény-gyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
24. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt;
26. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt;
27. gumikeverék-gyártó vagy - feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumi keverék előállítása vagy feldolgozása alatt;
28. üveg- és üvegszálgyártó üzem 20 t/nap olvasztó-kapacitás alatt;
29. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t nem haladja meg;
30. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt;
31. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt;
32. meleghengermű - 20 t/óra
nyersacél feldolgozás alatt -
üzemeltetésére szolgáló építmény;
33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt vagy 20 MW hőteljesítmény- felvétel alatt;
34. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem 2 t/nap kapacitás alatt;
35. vas- és acélöntöde 20 t/nap

termelési kapacitás alatt;
36. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-
kapacitás alatt;
37. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelése
alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt van;
38. közútigépjármű-gyártó (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt;
39. közútigépjármű-javító telep 5-
20 db egy időben javítható gépjármű szám között;
40. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterület alatt vagy 300 parkolóhely alatt;
41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)
a) település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha terület felhasználása alatt;
42. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt;
43. autóbusz-pályaudvar vagy - garázs önálló kialakításnál 20 (induló és érkező) gépkocsiállás alatt;
44. önállóan létesített felszíni vagy
felszín alatti gépjárműtároló
a)
nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén 300 parkolóhely alatt;
b) védett természeti területen,

Natura 2000 területen és barlang védőövezetén 100 parkolóhely alatt;
kivéve a lakás rendeltetésszerű használatához előírt számú személygépkocsi elhelyezését biztosító gépjárműtárolót;
45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 100 000 t össztároló-kapacitás alatt, kivéve a közvetlenül háztartás vagy intézmény ellátását szolgáló építményt;
46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény
a) nem védett természeti területen 300-30 000 m3 össztároló-
kapacitás között;
b) a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek tárolását szolgáló építmény esetén 300 m3 alatt;
47. nem veszélyeshulladék-lerakó építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén napi 10 t hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t teljes befogadó-kapacitás alatt;
48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító- építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt;
49. nem veszélyeshulladék- hasznosító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt;

50. fémhulladék-gyűjtő, - feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás alatt;
51. veszélyeshulladék-tároló vagy -hasznosító építmény nem önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt;
52. stadion, sportcsarnok
a) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképesség alatt;
b) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10000 fő befogadóképesség alatt;
53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri építmények
a)
védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5000 fő egyidejű befogadó-képesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db parkolóhely alatt;
54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb
lyukú pálya esetén;
55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW motorteljesítménytől;
56. más célra használt területen ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása)
a) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt;

b) nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5-3 ha között;
57. egyéb, a Khvr. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 1-
127. pontjában meghatározott tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló építmény vagy építményegyüttes
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalás alatt, vagy 50 parkolóhely alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 3 ha területfoglalás alatt, vagy 300 parkolóhely alatt.

15. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel vagy
- arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
területi vízügyi hatóság Országos Vízügyi Hatóság

16. Ha az építési tevékenység
a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja,
c) során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget termelnek ki
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
a) építési,
b) összevont,
c) használatbavételi,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás
bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

17. Az államhatártól számított
- 100 méteren belül épülő
építmény,
- 10 kilométeren belül épülő lőtér
építménye esetén.
A határrend fenntartásához, a határrend sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
megyei, fővárosi rendőrkapitányság Országos Rendőr-főkapitányság

18. 1. Ha az építési tevékenység
1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést,
1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt,
1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket,
1.4. legalább 50 kW beépített
összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint.
2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése, átalakítása, áthelyezése vagy bontása esetén, amennyiben a létesítéséhez, átalakításához, áthelyezéséhez vagy a bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési vagy bontási tevékenység szükséges.
A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás
műszaki biztonsági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

19. A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

20. távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter- leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. honvédelemért felelős miniszter

21. A közút és közforgalom elől el nem Annak elbírálása, hogy az építmény a) építési, 1. Országos közút esetén

22. zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú b) összevont,
c) az engedély hatályának
1.1. gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén:

23. a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

24. kijelölt főútvonal esetén 100 méteren terveinek végrehajtására, a e) fennmaradási engedélyezési eljárás 1.2. egyéb országos közút esetén:

25. belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó- ipari, vagy egyéb szolgáltatási célú közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

26. építmény építése, bővítése esetén, ha foglaltak szerint vagy további 2. Helyi közút esetén

27. - az építményhez kapcsolódó közúti feltételek mellett. 2.1. a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

28. forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom közlekedési hatósági hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

29. elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé, 2.3. a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak
esetén:

30. - az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatósági hatáskörben eljáró V. kerületi hivatala közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

31. sérelmesnek tartja. 2.4. a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

32. közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

33. Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

34. A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén. A tervezett építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

35. A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen
- új épület építése,
- a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d)
az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala örökségvédelmi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

36. Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Honvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal vezetője
honvédelemért felelős miniszter

37. A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló rendeltetési egység esetén. A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével kapcsolatos szakkérdések. a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

38. A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő műemléki jelentőségű területen vagy világörökségi területen új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése, átalakítása vagy bontása esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) bontási,
c)
összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési eljárás
fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala örökségvédelmi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter

II. táblázat
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A B C D E

1. Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Hatósági eljárás Első fokon eljáró hatóság Másodfokon eljáró hatóság

2. A következő esetekben:
1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén,
2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó
- lakó- és üdülőépület,
- nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
- összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén,
3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2,
- az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2.
4. A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2-t
meghaladja.
Az építmény kialakítására vonatkozó
tűzvédelmi előírások betartatása.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

3. Életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek esetén. Polgári védelmi követelmények érvényre juttatása és a katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében. a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) fennmaradási
engedélyezési eljárás
az építmény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság

4. Ha az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
területi vízvédelmi hatóság országos vízvédelmi hatóság

5. Ha az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- az építmény, illetve a tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel vagy
- arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
területi vízügyi hatóság Országos Vízügyi Hatóság

6. Az államhatártól számított
- 100 méteren belül épülő építmény,
- 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén.
A határrend fenntartásához, a határrend sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
megyei, fővárosi
rendőrkapitányság
Országos Rendőr-főkapitányság

7. A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Légügyi Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja

8. 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

honvédelemért felelős
miniszter

A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
Országos közút esetén:
a gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei tekintetében:

9. méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha
- az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé,
- az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett. d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

10. Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e)
fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

11. A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén. A tervezett építmény nem
korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

12. Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési eljárás
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal vezetője
honvédelemért felelős miniszter

III. táblázat
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések

A B C

1. A vizsgálat feltétele Vizsgálandó szakkérdés Hatósági eljárás

2. Ha az új épület, meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése termőföldön valósul meg A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi (erdő esetében),
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás

3. Állatrakodó, állattartó és forgalmazó rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. A nemzeti és közösségi jogi, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és állatjóléti követelményeknek való megfelelés. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

4. Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium, országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatkert, vadaspark, kegyeleti állattemető hullaégetője, állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, élelmiszer előállító és forgalmazó illetve tároló, takarmány előállító, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanya-nevelő rendeltetésű építmény, önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész esetén. A nemzeti és közösségi jogi élelmiszer-higiéniai követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és az állatjóléti követelményeknek való megfelelés. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

5. - Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén.
- Az OTÉK szerint az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén.
- Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén.
A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés.
Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés.
Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK-ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési
engedélyezési eljárás

6. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint. Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység - ide nem értve az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetkört -, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

7. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a földtani közeg, védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás

8. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék kezelésével kapcsolatos építmény esetén. Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás

9. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. Annak elbírálása, hogy az építmény zajkibocsátása megfelel-e
a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

10. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és az építmény a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának hatáskörébe nem tartozó légszennyező anyag kibocsátással üzemel. Annak elbírálása, hogy az építménybe tervezett tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

11. A következő építmények építése, bővítése, átalakítása esetén, amennyiben a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor:
1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetén 10 számosállat alatt, egyéb állat esetén 50 számosállat alatt; nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén:
a) broilerek számára 100 számosállat alatt,
b) tojók számára 200 számosállat alatt,
c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt,
d) sertéskocák számára 150 számosállat alatt,
e) egyébállatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállat alatt;
2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
3. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás alatt;
4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt;
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási
engedélyezési eljárás

8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása alatt;
9. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitás alatt;
10. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt;
12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
13. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
14. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt;
15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása alatt;
16. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása alatt;
17. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
18. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
19. peroxidokat gyártó üzem 1000 t/év késztermék előállítása alatt;
20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
21. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
22. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
23. gyógyszerkészítmény-gyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
24. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt;
26. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt;
27. gumikeverék-gyártó vagy -feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumi keverék előállítása vagy feldolgozása alatt;
28. üveg- és üvegszálgyártó üzem 20 t/nap olvasztókapacitás alatt;
29. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t nem haladja meg;
30. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt;

31. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt;
32. meleghengermű - 20 t/óra nyersacél feldolgozás alatt -
üzemeltetésére szolgáló építmény;
33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt
vagy 20 MW hőteljesítmény-felvétel alatt;
34. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem 2 t/nap kapacitás alatt;
35. vas- és acélöntöde 20 t/nap termelési kapacitás alatt;
36. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-kapacitás alatt;
37. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelése alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt van;
38. közútigépjármű-gyártó (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt;
39. közútigépjármű-javító telep 5-20 db egy időben javítható
gépjármű szám között;
40. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterület alatt vagy 300 parkolóhely alatt;
41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)
a) település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha terület felhasználása alatt;
42. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt

43. autóbusz-pályaudvar vagy -garázs önálló kialakításnál 20 (induló és érkező) gépkocsiállás alatt;
44. önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti gépjárműtároló
a) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén 300 parkolóhely alatt;
b) védett természeti területen, Natura 2000 területen és barlang védőövezetén 100 parkolóhely alatt; kivéve a lakás rendeltetésszerű használatához előírt számú személygépkocsi elhelyezését biztosító gépjárműtárolót;
45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 100 000 t össztároló-kapacitás alatt, kivéve a közvetlenül háztartás vagy intézmény ellátását szolgáló építményt;
46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény
a) nem védett természeti területen 300-30 000 m3 össztároló-
kapacitás között;
b) a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és keverékek tárolását szolgáló építmény esetén 300 m3 alatt;
47. nem veszélyeshulladék-lerakó építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén napi 10 t hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t teljes befogadó-kapacitás alatt;

48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító-építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt;
49. nem veszélyeshulladék-hasznosító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt;
50. fémhulladék-gyűjtő, -feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás alatt;
51. veszélyeshulladék-tároló vagy -hasznosító építmény nem önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt;
52. stadion, sportcsarnok
a) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképesség alatt;
b) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10000 fő befogadóképesség alatt;
53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri építmények
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5000 fő egyidejű befogadó-képesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db parkolóhely alatt;
54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb lyukú pálya esetén;
55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW motorteljesítménytől;
56. más célra használt területen ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása)
a) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt;
b) nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5-3 ha között;
57. egyéb, a Khvr. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 1-127. pontjában meghatározott tevékenység megkezdését vagy
folytatását szolgáló építmény vagy építményegyüttes
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalás alatt vagy 50 parkolóhely alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen,
nem barlang védőövezetén 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 parkolóhely alatt.

12. Ha az építési tevékenység
a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel
érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja,
c) során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget
termelnek ki
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani
szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.

A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
a) építési,
b) összevont,
c) használatbavételi,
d) fennmaradási
engedélyezési eljárás

13. 1. Ha az építési tevékenység
1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést,
1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt,
1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket,
1.4. legalább 50 kW beépített összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint.
2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése,
átalakítása, áthelyezése vagy bontása esetén, amennyiben a létesítéséhez, átalakításához, áthelyezéséhez vagy a bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési vagy bontási tevékenység szükséges.
A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás

14. A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha
- az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út, vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt parkoló építését teszi szükségessé,
- az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett. a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

15. A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen
- új épület építése,
- a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás

16. A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló rendeltetési egység esetén. A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével kapcsolatos szakkérdések. a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás

17. A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő műemléki jelentőségű területen, világörökségi területen, nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése, átalakítása vagy bontása esetén. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f)
fennmaradási
engedélyezési eljárás

7. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez166

I. Az összevont telepítési eljárásban benyújtandó mellékletek

A B

1. Milyen eljárás esetén Benyújtandó mellékletet előíró ágazati jogszabályi rendelkezés

2. termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés; a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdés, 1-2. melléklet (400 m2-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása esetén)

3. erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 79. § (3) bekezdés;
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54. § (1) bekezdés

4. környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés; 6. melléklet (környezeti hatástanulmány); 7. melléklet (hatásterület)

5. egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8., 9. és 10. számú melléklet

6. régészeti érdekeltség eldöntéséhez, régészeti feltárás engedélyezési eljárása a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet

7. telekalakítási engedélyezési eljárás a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 36. § (7) bekezdés; 3. melléklet 1. pontja

8. településrendezési eszköz egyeztetési eljárása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (4)-(5) bekezdés;
7. melléklet

II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban

A B

1. Milyen eljárás esetén Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok

2. elvi építési keretengedélyezési eljárás 6. melléklet II. táblázat

3. telekalakítási engedélyezési eljárás a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet

4. termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. mellékletének második táblázata

5. erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 30-31. §

6. a) környezeti hatásvizsgálati eljárás b) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II. táblázata

7. régészeti feltárás engedélyezési eljárása a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet

8. a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal kivételével.

2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban

A B

1. Milyen eljárás esetén Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok

2. a) építési engedélyezési eljárás,
b) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása
6. melléklet II. táblázat

3. egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II. táblázata

III. Az összevont telepítési eljárásban vizsgálandó szakkérdés

1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban

A B

1. Milyen esetben Milyen szakkérdésben

2. Ha a tervezett beruházás termőföldön valósul meg a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatása

3. Ha a tervezett beruházáshoz erdőterület igénybevétele szükséges. az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, az erdő igénybevételének lehetősége

4. Ha a tervezett tevékenység a hatóság előzetes vizsgálatától függően, vagy a Khvr. előírásai alapján környezeti hatásvizsgálathoz kötött, a környezeti hatásvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályok szerint.
Ha a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálathoz és egységes környezethasználati engedélyhez kötött, az összevont eljárás szabályai szerint.
a tervezett tevékenység milyen hatást gyakorol a környezeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, és e hatások következtében az érintett népesség társadalmi, gazdasági helyzetében milyen változások várhatók, valamint a tervezett tevékenység esetén a környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében mi az elérhető legjobb technika

5. - Ha a területen régészeti
próbafeltárást kell végezni,
- ha a területen megelőző régészeti feltárást kell végezni.
a terület régészeti érintettségének eldöntése kérdésében, a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása kérdésében, abban a szakkérdésben, hogy a tervezett feltárási tevékenység az örökségvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e

6. Ha a tervezett beruházáshoz telekalakítás szükséges. a telekalakítás megfelel-e a telekalakítás sajátos szabályainak

7. Ha a tervezett beruházáshoz településrendezési eszköz készítése vagy módosítása szükséges. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó szakkérdés.

2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban

A B

1. Milyen esetben Milyen szakkérdés

2. Az építési tevékenység végzésének építési engedélyezési eljárása, és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása esetén. A 6. melléklet III. táblázatban meghatározott szakkérdés.

3. Egységes környezethasználati engedélyhez kötött tervezett tevékenység esetén. A környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében mi az elérhető legjobb technika.

8. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően

1. Műszaki leírások

Alfabetikusan kereshető szöveges dokumentum, melyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3). A műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia.

1.1. Építészeti műszaki leírás

Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:

1.1.1. a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását,

1.1.2. a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon,

1.1.3. a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi megoldásokat, az energetikai követelmények teljesítésének módját,

1.1.4. a közlekedési útvonalak akadálymentesítését,

1.1.5. jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását,

1.1.6. az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását,

1.1.7. építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, a bontási technológia leírását,

1.1.8. a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását,

1.1.9.167 a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,

1.1.10. az érintett közműszolgáltatókkal történt egyeztetésre vonatkozó információkat.

1.2. Gépészeti műszaki leírás

1.2.1. Tartalmazza a vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatását, illetve összefoglalását, a szakági igényekkel együtt.

1.2.2. Bemutatja az építmény általános gépészeti kialakítását, kitérve a jogszabályi előírások megfelelőségére.

1.3. Tartószerkezeti műszaki leírás

1.3.1. Az engedélyezési döntés megalapozásához szükséges kidolgozottsággal tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekből adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat.

1.3.2. Az elvégzett erőtani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra.

1.3.3. Meglévő épület esetén tartalmazza az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását.

1.3.4. Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges:

1.3.4.1. új építmény esetén,

1.3.4.2. meglévő építmény esetén az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton),

1.3.4.3. meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról.

1.4. Épületvillamossági műszaki leírás

Bemutatja az építmény villamos energiával történő ellátását, erős- és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) védelemre és egyéb megvalósítandó villamos rendszerekre.

1.5. Technológiai leírás

Az engedélyezéshez szükséges mértékben bemutatja az építménybe telepítendő technológiákat.

1.6. Belsőépítészeti leírás szükség szerint

Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezésére, anyag- és színvilágára vonatkozó leíró részeket.

1.7. Rétegrendi kimutatás

Meghatározza az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést.

1.8. Helyiségkimutatás

Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát.

1.9. Alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint.

1.10.168

2. Tervlapok

A tervlapok formátuma PDF/A. A tervlap összeállításánál törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban.

2.1. A tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatali térképszelvény alapján, amely tartalmazza:

2.1.1. az égtájjelölést,

2.1.2. a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú -telkek ábrázolását,

2.1.3. a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények körvonalrajzát, tetőidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,

2.1.4. a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését,

2.1.5. a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete),

2.1.6. az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását,

2.1.7. a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket,

2.1.8.169

2.1.9. a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal.

2.2. Eltérő szintek alaprajzai

2.2.1. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni:

2.2.1.1. az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,

2.2.1.2. a beépített berendezési tárgyakat,

2.2.1.3. a nyílásokat,

2.2.1.4. az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,

2.2.1.5. a szerkezeti dilatációk helyét,

2.2.1.6. a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,

2.2.1.7. az égéstermék-elvezetőket.

2.2.2. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.

2.2.3. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a tervdokumentációban összevonhatóak.

2.3. A megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amelyeken

2.3.1. ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni:

2.3.1.1. az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,

2.3.1.2. zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,

2.3.1.3. az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát,

2.3.2. meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést.

2.4. Terepmetszet

2.5. Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, amelyek tartalmazzák:

2.5.1. az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,

2.5.2. a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,

2.5.3. az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,

2.5.4. zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén - a környezetbe illesztés bemutatására - a szomszédos épületek nézeteit.

2.6.170

2.7. Tereprendezési terv szükség szerint

2.8. A végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával.

2.9. Tartószerkezeti terv szükség szerint

Ha szükséges, a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz rajzi munkarészeket:

2.9.1. alapozás, zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása,

2.9.2. teherhordó falak és pillérek,

2.9.3. monolit és előre gyártott födémek és azok elemei,

2.9.4. szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.

2.10.171

3. Környezeti állapotadat

3.1. fotó, fotómontázs,

3.2. utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb),

3.3. látványterv,

3.4. kilátási-rálátási terv,

3.5. színterv,

3.6. tömegvázlat,

3.7. álcázási terv,

3.8.172

3.9. egyéb dokumentum.

4. Számítás

A számítás szöveges és numerikus dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású ábrák is elfogadhatóak. A számítás fejezetekre bontva, több dokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3 méretűek). A számításoknak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia.

4.1. Számított építményérték

4.2. Épületmagasság-számítás

4.3. Telek beépítettségének számítása

4.4. Tartószerkezeti számítás szükség szerint

4.5. Épületenergetikai számítás

4.6.173

5. Igazolások

Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatási formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak.

5.1.174 Aláírólap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és aláírásukkal, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papír alapú formátumban, illetve amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján.

5.2. Tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal.

5.3. Földhivatali térképmásolat PDF formátumban.

5.4. A 3., 4. és 9. melléklet szerinti statisztikai lapok.

6. Vélemények

A vélemények technikai és formai követelményei megegyeznek az 1. pontban a műszaki leírásoknál leírtakkal. Amennyiben a vélemény műszaki rajzot is tartalmaz, úgy annak technikai és formai követelményei a 2. pontban a tervlapoknál leírt követelményeknek kell megfelelnie.

6.1. Geotechnikai jelentés kell:

6.1.1. a következő építményeknél:

6.1.1.1. a négy beépített szintnél nagyobb,

6.1.1.2. a 10 m-es épületmagasságnál magasabb,

6.1.1.3. az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű,

6.1.1.4. a 7 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű

építmény esetén az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4 m-nél mélyebbre ér, továbbá

6.1.2. a következő esetekben:

6.1.2.1. jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,

6.1.2.2. jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen,

6.1.2.3. ha egynél több szint kerül a terepszint alá,

6.1.2.4. 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal)

építési, fennmaradási engedélyezésekor.

6.1.3. Tartalmazza az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot, a tervezési fázisnak, a geotechnikai kategóriának, és az esetleges különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszélyes a terület, illetve a talajkörnyezet, alábányászottság, illetve barlangok miatt felszínmozgásoktól kell tartani, mocsaras, bel- és/vagy árvízveszélyes a terület, az altalaj térfogatváltozó, feltöltéses, agresszív vagy más ok miatt különösen kedvezőtlen) a figyelembevételével.

7. Geodéziai felmérés szükség szerint

II. Általános előírások

1. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

2. Közhasználatú építmény esetén, a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig.

3. Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten kell bemutatni.

4. Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell.

5. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók.

6.175

7. Az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi hitelesítése

7.1. Az építészeti-műszaki dokumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti:

7.1.1.176 aláírólap csatolásával,

7.1.2. saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint,

7.1.3. elektronikus aláírással.

7.2. A dokumentáció tartalma együtt és dokumentumrészenként is hitelesíthető.

7.3. A papír alapú dokumentum elektronikus irattá alakítása digitalizálás útján történik truecolor és 300 DPI minőségben PDF/A formában.

8. E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító - a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló - szabályzatait figyelembe kell venni.

III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek

1. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén

1.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

1.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot,

1.1.2. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,

1.1.3. alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal.

1.1.4. metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve,

1.1.5. homlokzati terveket az építmény minden nézetéről,

1.1.6. az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit,

1.1.7.177 a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást.

1.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza - az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében - a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.

2. Helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén

2.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot a meglévő építmény befoglaló tömegét megváltoztató esetekben,

2.1.2. alaprajzot (alaprajzokat) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről,

2.1.3. alaprajzot (alaprajzokat) az építmény átalakított építményszintjeiről,

2.1.4. homlokzati tervet (terveket) és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

2.1.5. homlokzati tervet (terveket) az átalakított homlokzatról (homlokzatokról),

2.1.6. metszetet (metszeteket) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,

2.1.7. szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszetet (metszeteket) a tervezett állapotról a változtatás szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,

2.1.8.178 a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást,

2.1.9. egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket:

2.1.9.1. az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekről, és

2.1.9.2. a 80 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről.

2.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza - az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében - a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.

3. A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.

4. Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén

4.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

4.1.1. a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot,

4.1.2. homlokzati tervet a tervezett, és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

4.1.3. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén.

4.1.4.179 a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást.

4.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza - az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében - a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: az I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.

5. Nyilvántartott műemléki érték, műemléki védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén az építészeti műszaki dokumentációnak - az 1-4. pontban meghatározottakon túl - alábbiakat kell tartalmaznia:180

5.1. az építmény teljes helyreállítása, felújítása esetében külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,

5.2. építmény részleges, a történeti térszerkezetet, illetve részleteket érintő terv esetén a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,

5.3. külső és belső nyílászárók cseréje esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó, elemenkénti

5.3.1. fotódokumentációt,

5.3.2. állapotvizsgálatot,

5.4.181 nyilvántartott műemléki érték, műemlék épületszerkezetének nedvesedése vagy sók által okozott károk elhárítása esetén faldiagnosztikai szakvéleményt, amely tartalmazza az előzetes adatgyűjtés eredményeit, a helyszíni szemle megállapításait, a faldiagnosztikai minták vizsgálatainak ismertetését, a kár-okok teljes körű bemutatását, elemzését, a nedvesség és sószennyezés elleni védelmi technikák alkalmazhatóságának elemzését, fotó- és rajzi dokumentációt,

5.5. építmény tetőszerkezetének megerősítése, terhének növekedésével járó átalakítása esetén az 1950 előtti tetőszerkezetek helyreállítása esetén az elemek teljes vagy részleges cseréjét, megerősítését tételesen, rajzi mellékleteken is fel kell tüntetni,

5.6. helyiséget nem tartalmazó építmény esetén a 4. pontban meghatározottakon túl az átalakítás előtti és a tervezett állapotot ábrázoló nézetrajzok és - amennyiben releváns - alaprajzok, metszetek.

6. Bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció

6.1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor.

6.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

6.2.1. műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,

6.2.2. a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,

6.2.3.182 helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény elbontása vagy nyilvántartott műemléki érték, műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről,

6.2.4.183 nyilvántartott műemléki érték, műemlék részleges bontásához a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt,

6.2.5. zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

6.3.184 Bontás tudomásulvételéhez szükséges dokumentáció a 6.2.1-6.2.3. pontban foglaltakat, továbbá műemléki környezetben álló építmény esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett műemlék környezetének fényképi ábrázolását tartalmazza.

7. Fennmaradási engedélyezési dokumentáció

7.1. A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni.

7.2. A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy

7.2.1. miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és

7.2.2. a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon).

7.3.185 Műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, történeti tájban épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges.

8. Használatbavételi engedélyezési, tudomásulvételi dokumentáció

Ha a kivitelezés során - építési naplóba bejegyzetten - módosított építési engedélyezést nem igénylő eltérés történik, a használatbavételi engedélyezéshez, tudomásulvételhez a megépült állapotot dokumentálni szükséges. Irányadó az építési engedélyezési dokumentáció tartalma.

9. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció

9.1. Az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal.

9.2. Metszetek M=1:100-as méretarányban.

9.3.186 Az építészeti műszaki leírás, az I. rész 1.1.1-1.1.4. pontja szerinti tartalommal.

9.4. Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket:

9.4.1. a szerkezet alapvető rendszerének leírása,

9.4.2. az alkalmazott számítási modell,

9.4.3. a szerkezet típusa és méretei,

9.4.4. a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma,

9.4.5. az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,

9.4.6. a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,

9.4.7. a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

9.4.8.187 a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,

9.4.9. az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet.

9. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez

1. A bontási, bontást is magában foglaló építési engedély, illetve eltérő használat esetén a
használatbavételi engedély száma és kelte .................................................

2. A megszűnt épület, lakás helye (pontos címe): ........................ helység, ......... kerület ..............
irányítószám ............................. településrész ....................................................... utca ...............
házszám .......................................... helyrajzi szám ..................... épület

Többlakásos épületben történő lakásmegszűnésnél (a fentieken túl) ........... lépcsőház; földszint/
.......... emelet ......... ajtó

3. A megszűnt épület, lakás helye a településen belül:

(1) Központi belterület (2) Egyéb belterület (3) Külterület

4. A megszűnés oka:

(1) Avulás (2) Elemi csapás (3) Településrendezés (4) Lakásépítés
(5) Lakás műszaki megosztása (6) Lakásösszevonás (7) Egyéb

5. A megszűnt lakások tulajdoni jellege szerint:

Állami, önkormányzati tulajdonú lakások száma ...........

Személyi tulajdonú lakások száma .........

Egyéb tulajdonú lakások száma .........

6. A megszűnt épület (lakás) építésének éve: (1) -1899; (2) 1900-1919; (3) 1920-1944;
(4) 1945-1960; (5) 1961-1980; (6) 1981-2000; (7) 2001-

7. A megszűnt épület (lakás) falazata: (1) Vályog (2) Fa (3) Terméskő (4) Tégla
(5) Beton falazóelem (6) Blokk, öntött beton (7) Bauxitbeton (8) Panel
(9) Egyéb, vegyes, éspedig..........................................................

8. A megszűnt épület rendeltetése

(11) Egylakásos lakóépület (12) Kétlakásos lakóépület
(13) Három és annál több lakásos lakóépület (14) Közösségi lakóépület
(30) Nem lakóépület (40) Nem egész épület megszűnése

9. A megszűnt lakóépület szintjeinek száma (00) (Csak egész épület megszűnése esetén kell
kitölteni!) földszint .............. emelet

A megszűnt lakások

nagysága
(szobák száma)
száma
(db)
összes
helyisé-
geinek
száma
összes
alap-
területe
(m2)
felszereltsége

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

10. 1 szoba főző- mosdó-, fürdő- WC-vel vezetékes házi közüzemi házi közműves
csatorna-

11. 2 szoba zuhanyozó- szobával gázzal vízveze-
tékkel
vízveze-
tékkel
csatornával hálózatba
bekapcsolt

12. 3 szoba helyiséggel

13. 4 szoba ellátott

14. 5 szoba lakások száma

15. 6 és több szoba

16. Összesen



1  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


2  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 1.


3  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 2.


4  Megállapította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


5  Megállapította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (1). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


6  Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 1.


7  Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 2.


8  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (2). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


9  Beiktatta: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.


10  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (3). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


11  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 2.


12  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 3.


13  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 4.


14  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 5.


15  Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 3.


16  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) a).


17  Megállapította: 176/2013. (VI. 3.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2013. VI. 4-től.


18  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (4). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


19  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) b).


20  Beiktatta: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (5). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


21  Beiktatta: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (5). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


22  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (6). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


23  Beiktatta: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (1). Hatályos: 2015. III. 12-től.


24  Beiktatta: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (1). Hatályos: 2015. III. 12-től.


25  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 8.


26  Beiktatta: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (1). Hatályos: 2013. III. 9-től.


27  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (2). Hatályos: 2015. III. 12-től.


28  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 9.


29  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 77. §. Hatálytalan: 2014. XII. 31-től.


30  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (7). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


31  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (3). Hatályos: 2015. III. 12-től.


32  Módosította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (4) a).


33  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (4). Hatályos: 2015. III. 12-től.


34  Módosította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (4) b).


35  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (8). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


36  Beiktatta: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (8). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


37  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (9). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


38  Megállapította: 440/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. § (1). Hatályos: 2013. XI. 21-től.


39  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (5). Hatályos: 2015. III. 12-től.


40  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) a).


41  Módosította: 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 123. § b), 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 4.


42  Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 4.


43  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) c).


44  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (6). Hatályos: 2015. III. 12-től.


45  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 9.


46  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 77. §. Hatálytalan: 2014. XII. 31-től.


47  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 3.


48  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (7). Hatályos: 2015. III. 12-től.


49  A 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 65. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


50  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 4.


51  A 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 65. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


52  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (7) a).


53  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (7) b).


54  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (10). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


55  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (11). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


56  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (12). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


57  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (12). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


58  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (13). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


59  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (14). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


60  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (15). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


61  Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 5.


62  Módosította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 6.


63  Hatályon kívül helyezte: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (25). Hatálytalan: 2015. IV. 1-től.


64  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (16). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


65  A 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 65. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.


66  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) d).


67  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) e), 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (22) 7.


68  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (17). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


69  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 11.


70  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


71  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 12.


72  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 13.


73  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (3). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 14.


74  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (8). Hatályos: 2015. III. 12-től.


75  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 7.


76  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 77. §. Hatálytalan: 2014. XII. 31-től.


77  Módosította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (4) c).


78  Módosította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (4) d).


79  A 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 65. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.


80  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) b).


81  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (18). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


82  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) f).


83  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (8) a).


84  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 8.


85  Megállapította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (2). Hatályos: 2013. III. 9-től.


86  Beiktatta: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (2). Hatályos: 2013. III. 9-től.


87  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (4). Hatályos: 2013. X. 1-től.


88  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 15.


89  Beiktatta: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


90  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) g).


91  Megállapította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.


92  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (19). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


93  Megállapította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (6). Hatályos: 2013. X. 1-től.


94  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 9., 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) h), 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 16.


95  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (7). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 17.


96  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (7). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 18.


97  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (7). Hatályos: 2013. X. 1-től. Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 19.


98  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (7). Hatályos: 2013. X. 1-től.


99  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (8). Hatályos: 2013. X. 1-től.


100  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (8). Hatályos: 2013. X. 1-től.


101  Beiktatta: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (8). Hatályos: 2013. X. 1-től.


102  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 10.


103  Megállapította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (2). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


104  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § ka). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


105  Módosította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kb), 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (2), 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (8) b).


106  Hatályon kívül helyezte: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) c). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


107  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 20.


108  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (9). Hatályos: 2015. III. 12-től.


109  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) i).


110  Megállapította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (9). Hatályos: 2013. X. 1-től.


111  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 11.


112  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 12., 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 21.


113  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) ka).


114  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 13.


115  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 14.


116  Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (12) a).


117  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 15.


118  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (7) g).


119  Hatályon kívül helyezte: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (8) c). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.


120  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) kc), 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 22.


121  Beiktatta: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (3). Hatályos: 2013. III. 9-től.


122  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) l).


123  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) e).


124  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 23.


125  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) n).


126  Hatályon kívül helyezte: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (12) f). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


127  Megállapította: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 53. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


128  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 24.


129  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 25.


130  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 26.


131  Hatályon kívül helyezte: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (7) h). Hatálytalan: 2013. III. 9-től.


132  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 27.


133  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (20). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


134  Megállapította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (4). Hatályos: 2013. III. 9-től.


135  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (21). Hatályos: 2015. IV. 1-től.


136  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 16.


137  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (10). Hatályos: 2015. III. 12-től.


138  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 28.


139  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) o).


140  Megállapította: 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet 8. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


141  Megállapította: 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (1). Hatályos: 2013. X. 14-től.


142  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.


143  Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (12) b).


144  Módosította: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §, 12. melléklet 2. a), 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (13) a).


145  Módosította: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §, 12. melléklet 2. b).


146  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 29.


147  Beiktatta: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §, 12. melléklet 1. Hatályos: 2015. III. 5-től.


148  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 18.


149  Módosította: 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) 19.


150  Módosította: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §, 12. melléklet 2. c).


151  Hatályon kívül helyezte: 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (3) a). Hatálytalan: 2013. X. 14-től.


152  Beiktatta: 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 9. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től. Ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


153  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 1. Hatályos: 2015. III. 12-től.


154  Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (13) b).


155  Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (13) c).


156  Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (13) d).


157  Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (13) e).


158  Hatályon kívül helyezte: 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (3) b). Hatálytalan: 2013. X. 14-től.


159  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 76. §. Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.


160  Beiktatta: 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 35. § (2), 9. melléklet. Hatályos: 2014. VI. 5-től.


161  Megállapította: 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 71. §, 14. melléklet. Hatályos: 2014. I. 1-től.


162  Beiktatta: 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 45. § (1), 10. melléklet. Hatályos: 2015. I. 11-től.


163  Megállapította: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §, 12. melléklet 3. Hatályos: 2015. III. 5-től.


164  Hatályon kívül helyezte: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet 19. §, 12. melléklet 4. Hatálytalan: 2015. III. 5-től.


165  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (23), 47. melléklet. Hatályos: 2015. IV. 1-től.


166  Megállapította: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 206. § (24), 48. melléklet. Hatályos: 2015. IV. 1-től.


167  Megállapította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (5). Hatályos: 2014. III. 15-től.


168  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kc). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


169  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kc). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


170  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kc). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


171  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kc). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


172  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kc). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


173  Hatályon kívül helyezte: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § kc). Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től.


174  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) pa).


175  Hatályon kívül helyezte: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (8) d). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.


176  Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. § (11) pb).


177  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 30.


178  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 30.


179  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 30.


180  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 2. Hatályos: 2015. III. 12-től.


181  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 3. Hatályos: 2015. III. 12-től.


182  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 4. Hatályos: 2015. III. 12-től.


183  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 4. Hatályos: 2015. III. 12-től.


184  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 5. Hatályos: 2015. III. 12-től.


185  Megállapította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (11), 3. melléklet 6. Hatályos: 2015. III. 12-től.


186  Módosította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) 31.


187  Megállapította: 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!