1 A határozatot az Országgyűlés a 2000. december 5-i ülésnapján fogadta el.
2 A Nemzeti Stratégia a tiltott és visszaélésre alkalmas pszichoaktív anyagok fogyasztásának, előállításának, forgalmazásának stb. problémájára irányul. A pszichoaktív anyagoknak ebbe a csoportjába tartoznak az ENSZ egyezmények mellékleteiben szereplő kábítószerek és veszélyes pszichotrop anyagok. A Nemzeti Stratégiában a kábítószer és a drog kifejezéseket azonos értelemben használjuk a pszichoaktív szerek e csoportjára (hasonlóan a nemzetközi, elsősorban jogi fogalomhasználathoz). Több helyütt azonban a drog fogalmát szélesebb értelemben értjük (hasonlóan a drog orvosi fogalmához), de ilyen esetekben utalunk az alkoholfogyasztásra, a dohányzásra, a gyógyszervisszaélésre (nyugtatók, altatók, fájdalomcsillapítók) és a szerves oldószerek használatára.
3 Az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) a kábítószerrel visszaélő kezeltek között szerepelteti az altatók és nyugtatók, illetve a szerves oldószerrel visszaélők számát. A „kábítószerrel visszaélők” száma e statisztika alapján éppen ezért sokszor félreértésekre ad okot: nemcsak az illegális, hanem a legális szerhasználókat is tartalmazza. A drogos halálesetek száma ugyanezt jelenti: a statisztikában a nyugtatószer túladagolásban (nagyrészt öngyilkosság miatt) meghaltak is mint „kábítószer halálesetek” szerepelnek.
4 Adatforrás: OPNI. Az adatokban az alábbi korcsoportok szerepelnek: 15 év alatt, 15-19, 20-24, 25-29, 30-34 és 35 év felett. Így pontos adat nincs a fiatalkorúak kezelésre történő megjelenésének megoszlásáról. Az ismertetett adatok a 15 év alatti, illetve a 15-19 év közötti korcsoportok összevonásából keletkeztek.
5 Az egészségügyi statisztika különbséget tesz a nyilvántartott és az adott évben kezelésben részesült drogbetegek között. A nyilvántartottak száma általában magasabb a kezelésben részesültekénél. Kivételt képeznek a kórházak, ahol a kezelésben részesültek száma megegyezik a nyilvántartottak számával. Kezelésben részesültnek minősül az a drogbeteg, aki 1-nél többször jelent meg kezelésen a tárgyévben az adott egészségügyi intézményben. A jelenlegi statisztikai rendszeren belül a nyilvántartott drogbetegek nem és kor szerinti, valamint szertípus szerinti megoszlása csak a kezelésben részesült drogbetegek körén belül értelmezhető, illetve hasonlítható össze évenkénti bontásban.
6 Az egyik adatszolgáltató 1999-ben nem szolgáltatott részletes adatokat, ezért az ott kezelt 1527 beteg az életkori, szerhasználat, illetve nem szerinti bontásokban nem szerepel (OPNI).
7 ERÜBS (Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika) alapján.
8 Forrás: Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
9 Dr. Vavró István (1999), kézirat.
10 Forrás: ERÜBS (Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika).
11 Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Vám- és Pénzügyőrség által összesen lefoglalt szerek mennyiségét tüntettük fel. (Forrás: ORFK)
12 Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Vám- és Pénzügyőrség által jelentős mennyiségű kábítószer-lefoglalási adatokat tüntettük fel. Ezek az adatok nem tartalmazzák a csekély mennyiségre elkövetett „visszaélés kábítószerrel” bűncselekmények során lefoglalt szerek mennyiségét. (Forrás: ORFK)
13 Elekes Zsuzsanna-Paksi Borbála: Középiskolások droghasználata és alkoholfogyasztása Magyarországon. Kutatási beszámoló, 1999.
14 Demetrovics Zsolt: Drog és disco Budapesten. Kutatási beszámoló. Budapesti Szociális Forrásközpont, 1998.
15 Elekes Zsuzsa-Paksi Borbála: Kutatási beszámoló a „Szabadságvesztés büntetést töltők kábítószer-fogyasztással kapcsolatos rizikócsoportjainak feltárása” című kutatásról (Bp. 1997. Kézirat)
16 Felvinczi K. (1999): „Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete”. WHO Program Magyarországon. In: Egészségnevelés és gyermekvédelem. (Az Egészségnevelés és Mentálhigiénés Konferencián elhangzott előadások. 1999. 01. 21.), 28-40. o.
17 Középiskolai pedagógusok a kábítószer-problémáról és a fiatalok kábítószer-fogyasztásáról. Magyar Gallup Intézet Budapest, 1998. december-1999. január
18 United Nations: Economic and Social Council (11 January 1999), Commission on Narcotic Drugs, Forty-second session, Vienna, 16-25 March 1999: Reduction of illicit demand for drugs: world situation with regard to drug abuse, with particular emphasis on youth and drug abuse. Youth and drugs: a global overview: Report of the Secretariat.
19 Kaminer Y (1994): Adolescent substance abuse. A comprehensive guide to theory and practice. Plenum Medical Book Company, New York és Rutter M (1990): Psychosocial resilience and protective mechanisms. In: Rolf J, Masten AS, Cicchetti D, Nuechterlein KH és Weintraub S (szerk.): Risk and protective factors in the development of psychopathology. Cambridge University press, New York, 181-214.
20 Künzel-Böhmer J, Bühringer G és Janik-Konecny T (1994): Szakértői vélemény az addikció elsődleges megelőzéséről. Alkohológiai Füzetek 29., OAI, Bp. Hastings G és Stead M (1999): Using the media in drugs prevention. Drugs Prevention Initiative. Home Office. Crown Copyright. United Kingdom. Bukovski WJ és Evans RI (szerk.) (1998): Cost-benefit/cost-effectiveness research of drug abuse prevention: Implication for programming and policy. NIDA Research Monograph 176. US Department of Health and Human Services. National Institute of Health. Bukovski WJ (szerk.) (1997): Meta-analysis of drug abusus prevention programs. NIDA Research Monograph. 170. US Department of Health and Human Services. National Institute of Health.
21 Künzel-Böhmer J, Bühringer G és Janik-Konecny T (1994): Szakértői vélemény az addikció elsődleges megelőzéséről. Alkohológiai Füzetek 29., OAI, Bp. Hastings G és Stead M (1999): Using the media in drugs prevention. Drugs Prevention Initiative. Home Office. Crown Copyright. United Kingdom.
22 Schuckit M A (1994): Goals of treatment. In: Galanter M és Kleber HD (szerk.): The American Psychiatric Press Textbook of Substance Abuse Treatment. American Psychiatric Press, Washington, DC. 3-10. o. nyomán
23 Hubbard RL, Marsden ME, Rachal JV, Harwood HJ, Cavanaugh ER és Ginzburg HM (1989): Drug abuse treatment: A national study of effectiveness. University of North Carolina Press, Chapel Hill. Hubbard RL, Craddock G, Flynn PM, Anderson J és Etheridge RM (1997): Overview of 1-year follow-up outcomes in the Drug Abuse Treatment Outcome Study (DATOS). Psychology of Addictive Behaviors, 11,4:261-278.
24 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/6.