e) a jelentős, legalább 50 munkahelyet teremtő fejlesztések,

f) az elfogadott regionális fejlesztési program megvalósítása;

B) megyei szinten:

a) munkahelyteremtő beruházások, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac-, termék- és technológiaváltást környezetbarát módon elősegítő fejlesztések, beruházások,

b) ipari területek és inkubátorházak kiépítése,

c) térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok, valamint a gazdaság fejlődését segítő megvalósíthatósági tanulmányok készítése,

d) a regionális fejlesztési tanácsok által nem támogatott, a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, és vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban halastó kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések kiépítése,

e) a humánerőforrást - beleértve az oktatást, a szakipari képzést, a munkanélküliek reintegrációját, valamint az egészségi állapot megőrzését is - biztosító fejlesztések,

f) a falusi idegenforgalmi fejlesztések,

g) az elfogadott megyei területfejlesztési programok megvalósítása,

h) a megyei területfejlesztési tanács határozatában rögzített roma programok.

8. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok a következő fejlesztések érdekében vehetik igénybe:

a) a településeken vagy egyes településrészeken a termelő infrastruktúra kiépítéséhez;

b) a bel- és külterületi meglévő infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő-, összekötő utak kiépítését és felújítását;

c) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rehabilitációjához;

d) ipari területek előkészítéséhez;

e) a címzett támogatásokban részesülő humánerőforrás fejlesztésekhez;

f) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;

g) önkormányzati tulajdonú és alapfeladataihoz kapcsolódó intézmények beruházásaihoz;

h) településrendezési tervek készítéséhez;

i) céltámogatásban részesülő beruházások kapcsolódó támogatása.

9. A támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.

10. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete a működtetési, a tervezési és a kutatás-fejlesztési feladatok finanszírozása mellett biztosítson támogatást:

a) az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;

b) kormányhatározatban rögzített és más kiemelt területfejlesztési és válságkezelő feladatokhoz;

c) más központi forrásokkal közös finanszírozással meghirdetett központi fejlesztési programokhoz;

d) a területfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott területfejlesztési stratégia megvalósítását szolgáló programokhoz;

e) működő tőke bevonásával összefüggő beruházásokhoz.

11. A területfejlesztési célelőirányzat központi, valamint decentralizált regionális és megyei kereteiből együttesen is megítélhető támogatás.

12. A Strukturális Alapok fogadására való felkészülés érdekében a PHARE program társadalmi és gazdasági kohéziós részéhez az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régiók fejlesztési programjai megvalósítására biztosítani kell a társfinanszírozáshoz a hazai forrásokat. Az Országgyűlés indokoltnak tartja a PHARE programmal azonos célrendszer támogatását a PHARE támogatásban nem részesülő régiókban. Ennek keretében:

A) a Dél-Dunántúli, a Közép-Dunántúli, a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Magyarországi Régiók, illetve a Balaton térségében a regionális, valamint a térségi fejlesztési programok támogatását, a környezetvédelem követelményeit szem előtt tartva kell biztosítani;

B) az előzetes regionális fejlesztési programok végrehajtásához a PHARE programhoz kapcsolódó forrásokhoz hasonló nagyságrendű fejlesztési forrásokat a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe kell utalni. A regionális fejlesztési tanácsok részére a forrásokat a következőképpen kell biztosítani:

a) a PHARE segélyből fedezett társfinanszírozás kiváltását a területfejlesztési támogatási rendszerben (a PHARE segélyt, és a PHARE segély kiváltására rendelkezésre álló együttes forrást a II. fejezet 2. pont rendelkezései szerint kell felosztani a régiók között),

b) a területfejlesztési támogatási rendszert kezelő tárca társfinanszírozását a területfejlesztési támogatási rendszerben,

c) a programok végrehajtásában érintett más tárcák társfinanszírozását az érintett tárcák előirányzataiban.

IV.

A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere

1. Kedvezményezett térségként, a statisztikai kistérségek területi lehatárolása alapján a következő térségtípusokat kell meghatározni:

- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;

- az ipari szerkezetátalakítás térségei;

- a vidékfejlesztési térségek.

2. A térségek besorolásánál figyelembe kell venni a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett komplex mutatót. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kell minősíteni azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyeknek a 3. számú mellékletben szereplő 4 mutatószám csoportból képzett komplex mutatója nem éri el az országos átlagot.

4. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999. között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladja.

5. A vidékfejlesztési térségek közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az adott terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, továbbá a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.

6. A külön rendelet szerinti szabályozás keretében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni.

7. A kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország lakosságának egyharmadát. Amennyiben a 2-6. pontokban meghatározott feltételek szerint a kedvezményezett kistérségek lakónépessége meghaladja az ország lakosságának az egyharmadát, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell meghatározni, hogy összességében az egyharmados felső határ teljesíthető legyen.

8. A decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és módszerekről tájékoztató kiadványt kell készíteni és azt a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.

Záró rendelkezések

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a regionális fejlesztési programok forrásait - beleértve a PHARE által támogatott regionális programok társfinanszírozását, illetve a PHARE által nem támogatott régiókban és a Balaton térségében a Strukturális Alapok felhasználására való felkészülést szolgáló forrásokat a központi költségvetésben elkülönítve tervezze.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a határozatban foglaltak végrehajtása során a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokat használja fel.

3. Ez az országgyűlési határozat a közzététele napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2001. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat hatályát veszti.

4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjának elhúzódása esetén e határozatban foglaltakat legkésőbb 2003-ban felül kell vizsgálni.

1. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a felosztható területfejlesztési pénzeszközök régiókhoz rendeléséhez

A régiókhoz rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum):

a régiók közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Di#J0~:

az i régió rendelkezésre álló decentralizált összeg, (Ft) (i=1-7)

ni#J0~:

az i régió 1 főre jutó GDP mutatójának az aránya az országos átlaghoz viszonyítva

li#J0~:

az i régió lakónépessége

xi#J0~ = li#J0~ x 1/ni#J0~:

a régió lakónépességének és súlyszámának szorzata

1/ni#J0~:

az i régió súlyszáma

2. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

Allokációs képlet a felosztható területfejlesztési pénzeszközök megyékhez rendeléséhez

A megyéhez rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok mellett, annak egy főre jutó GDP fajlagos mutatója és lakónépessége alapján:

ahol:

D(sum):

a megyék közti szétosztható összeg, illetve annak meghatározott része, (Ft)

Dj#J0~:

a j megye rendelkezésére álló, decentralizált összeg, (Ft) (j=1-19)

nj#J0~:

j megye lakónépessége

xj#J0~:

j megye egy főre jutó GDP-jéből képzett a 0-1 intervallumra arányos vetítéssel képzett mutatója. Az x értéke a legkedvezőtlenebb megyében 1.000, a legkedvezőbbnél 0.000

xj#J0~nj#J0~:

j megye népességszámának és súlyszámának szorzata

19 megye és Budapest súlyozott népességszámának összege

j megye súlyozott népességszámának aránya az összes népességszámhoz

3. számú melléklet a 24/2001. (IV. 20.) OGY határozathoz

A komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre