(2) A bizottság elnöke - több, eltérő időre minősített adat esetén - a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el.

(3) A bizottság elnöke:

a) az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatalának előkészítése, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján államtitoknak, illetőleg szolgálati titoknak,

b) a bizottság tárgyalása során jegyzőkönyvbe vett személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot az Országgyűlés szolgálati titokköre alapján szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén.

(4) A bizottság elnöke:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett eredeti minősítést vagy erre irányuló nyilatkozatot felülvizsgálat nélkül figyelembe veszi;

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy az általa közölt adat eredeti minősítését a titoktartási kötelezettség alóli felmentéssel igazolni tudja. Nem kell a közölt adat eredeti minősítését igazolni, ha a meghallgatott vagy vallomást tevő személy egyébként maga jogosult a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre;

c) az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilatkozatot akkor veszi figyelembe, ha a közölt adat az államtitokról vagy szolgálati titokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozik, s a bizottság tagja megjelöli az általa közölt adat eredeti minősítését.

(5) A jegyzőkönyvön feltüntetett minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra, továbbá az ülésről készült hangfelvételre is kiterjed.

(6) A bizottság által meghallgatott vagy a bizottság előtt vallomást tevő személy, illetőleg a bizottsági tag nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását a bizottság elnökének - legkésőbb a jegyzőkönyv hitelesítésekor - írásban indokolnia kell. Az indokolást a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.

(7) Ha a bizottság elnöke - az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt - nem minősített, illetőleg nem rendelte el a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén, a jegyzőkönyvet a 78. § szerinti nyilvános iratként kell kezelni.

(8) A bizottság tagja, az előterjesztő, illetőleg a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványára a bizottság elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmazza az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő, illetőleg személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot. Ha a bizottság elnöke a jegyzőkönyvön az (1) bekezdés alapján a minősítés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot - a kivonat jellegének feltüntetésével - a (7) bekezdés szerint kell kezelni.

78/B. § A bizottság tagja a sajtónak adott nyilatkozata, illetőleg más képviselői tevékenysége során nem hozhatja nyilvánosságra azt az adatot, amelynek alapján a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet minősítették, vagy azon az eredeti minősítést megismételték.

78/C. § (1) A zárt ülésről egy példányban készül minősített jegyzőkönyv, s azt a bizottsági titkárságon, a bizottsági ülés többi iratával együtt kell kezelni.

(2) A bizottsági ülés irataival együttesen kezelt jegyzőkönyvet az elnök rendelkezése szerinti időben, de legkésőbb az országgyűlési ciklus végén - a minősített iratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint - az Országgyűlés TÜK irodájának kell átadni.

78/D. § (1) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság elnökének engedélyével tekinthető meg. Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet - ideértve az előző országgyűlési ciklusok jegyzőkönyveit is -, aki a bizottság zárt ülésén részt vehet.

(2) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a zárt ülésen részt venni nem jogosult országgyűlési képviselőnek akkor engedélyezi, ha a jegyzőkönyvben szereplő adat megismerésére - a képviselő írásbeli nyilatkozata szerint - a képviselői tevékenység ellátásához van szüksége.

(3) A bizottság elnöke a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését állami szerv igazolt képviselője számára csak akkor engedélyezheti, ha

a) a megtekintési engedélyt az állami szerv jogszabályban megállapított feladatai ellátása érdekében kéri, és

b) a minősített jegyzőkönyvbe foglalt adat a közigazgatási szervezetrendszeren belül nem ismerhető meg.

(4) A bizottság elnöke magánszemély, illetve jogi személyiséggel rendelkező nem állami szerv igazolt képviselője számára a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését csak a rá vonatkozó mértékben, törvényben megállapított jogainak érvényesítése érdekében, a 78/E-78/F. §-ok szerint engedélyezi.

(5) A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését a bizottság elnöke írásban engedélyezi. Az engedélyt, valamint - a (2) bekezdésben megállapított esetben - a képviselői nyilatkozatot a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.

78/E. § A bizottság elnöke az államtitkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését csak a jegyzőkönyvben szereplő adat minősítőjének előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. A szolgálati titkot tartalmazó jegyzőkönyv megtekintését - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az érintettek számára, a rájuk vonatkozó mértékben, korlátozás nélkül engedélyezi.

78/F. § A bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv csak a bizottság hivatalos helyiségében, illetőleg az Országgyűlés TÜK irodájában tekinthető meg. A megtekintés tényét és időpontját a megtekintő személy írásban a jegyzőkönyv előlapjára rávezeti, s aláírásával hitelesíti.

78/G. § A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről másolat, illetőleg kivonat csak a bizottság elnökének írásbeli engedélyével készíthető. A másolat vagy kivonat készítése a 78/D-78/E. §-okban foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a bizottsági ülés iratai között kell elhelyezni.

78/H. § Megszűnt országgyűlési bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog az Országgyűlés elnökét illeti meg.”

9. § A HSz. 139. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyúttal kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel:

„(2) A minősített önálló indítványhoz benyújtott nem önálló indítvány minősítésére a 66/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat az Országgyűlés elnöke állapítja meg, ideértve a zárt ülés jegyzőkönyvei és más iratai minősítésével és kezelésével kapcsolatos ügyvitel és ügykezelés, valamint a minősített önálló és nem önálló indítványok kézbesítésének és ügykezelésének részletes szabályait is.”

10. § A HSz. 145. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:)

„m) ellátja az Országgyűlés, valamint az országgyűlési bizottságok zárt üléseivel, továbbá a saját működésével összefüggő titkos ügyviteli és ügykezelési feladatokat.”

11. § Ez az országgyűlési határozat a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg a HSz. 23. §-ának d) pontja, 26. §-ának (3) bekezdéséből a 23. § d) pontjára utaló szövegrész, valamint 78. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.