110/2003. (X. 27.) OGY határozat

országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K & H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására”1

Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által feltárt brókerbotrány körülményeit, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre annak megvizsgálására, hogy a PSZÁF vizsgálata szerint a Pannonplast Rt.-ben jelentős befolyás szerzése érdekében folytatott részvényvásárlásoknak, az ennek kapcsán a K & H Equities Rt.-nél történt tízmilliárd forintot meghaladó sikkasztásoknak, a pénznek off-shore cégeken keresztüli mozgatásának, majd a Medgyessy Péter elnökölte Inter-Európa Bank Rt.-nél történt pénzmosás eredményeként külföldi állampolgárokhoz kerülésének mik a pontos körülményei, valamint megállapítható-e az egész botránysorozattal kapcsolatosan kormányzati és kormánypárti érintettség.

II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az előző és a jelenlegi kormányzati és kormánypárti érintettség megvizsgálása, illetve az alább felsorolt kérdések tisztázása:

A brókerügy kezdete az előző kormányzat időszakában, a visszaélést elősegítő folyamatok, politikai, gazdasági és személyi összefonódások

1. Kulcsár Attila kinek az ajánlására és támogatásával vált a pénzintézet egyik legmagasabb beosztású munkatársává? Ki ellenőrizte a végzettségéről és képzettségéről szóló okiratok valódiságát, továbbá korábbi tevékenységét?

2. Kapott-e Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára, majd pénzügyminiszter információt a pénzügyi szabálytalanságokról és törvénytelenségekről?

3. Mit tett Varga Mihály a pénzügyi szervezetek törvényes működésének helyreállítása érdekében?

4. Milyen személyes kapcsolat volt Varga Mihály és Rejtő E. Tibor között?

5. Rejtő E. Tiborral kapcsolatban 2001. őszén merült-e fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja? Összefügg-e ez azzal, hogy ebben az időszakban három hónap szabadságra ment, amíg a rendőrség az előző bankjánál, az ING Bank Rt.-nél egy állítólagos pénzmosási ügyet vizsgált?

6. Van-e alapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint az akkori Kormány egy tagja vagy tagjai közreműködtek az ügy elsimításában? Ha ez így van, megtörténhetett-e ez a kabinet más tagjai, a miniszterelnök tudta nélkül? Milyen szerepe volt ebben Pintér Sándornak, Demeter Ervinnek és Varga Mihálynak?

7. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Orbán Viktorral? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?

8. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Áder Jánossal? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?

9. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Kövér Lászlóval? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?

10. Találkozott-e Kulcsár Attila Orbán Viktorral? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?

11. Találkozott-e Kulcsár Attila Kövér Lászlóval? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?

12. Találkozott-e Kulcsár Attila Varga Mihállyal? Ha igen, mikor, milyen célból és hány alkalommal?

13. Milyen kezdeményezés nyomán, kinek a közvetítésével találkozott Áder János, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője Kulcsár Attilával? Értesítette-e erről a találkozóról előzőleg pártja vezetőségének más tagjait, így Orbán Viktor pártelnököt?

14. Ha Áder János - mint ahogy nyilatkozatai is tanúsítják - úgy véli, hogy Kulcsár őt provokatív célzattal kereste fel, akkor milyen ok indokolta második találkozását a K & H Equities brókerével? Mennyi ideig tartott az első és mennyi ideig a második találkozó, miről tárgyaltak és milyen megállapodásra jutottak?

15. Megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint e két találkozó alkalmával Kulcsár Attila a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetségtől „politikai menedékjogot” vagy „politikai védelmet” kért? Mit jelent egy demokratikus jogállamban az ilyen jellegű védelem és kiterjed-e a büntető jogi következmények alóli mentesítésre is?

16. Miről tájékoztatta Áder Jánost Kulcsár Attila?

17. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila figyelmeztetni kívánta Áder Jánost, hogy a Fidesz érintett a K & H ügyben?

18. Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?

19. Tett-e említést pénzmosásról?

20. Megnevezett-e segítőket (társakat) és kedvezményezetteket?

21. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila tájékoztatta Áder Jánost külföldre távozási szándékáról, és Áder János támogatta azt?

22. Miért nem tartotta szükségesnek Áder János a hatóságok - közöttük a PSZÁF - értesítését a Kulcsár Attila által neki elmondottakról? Tájékoztatta-e a két beszélgetésen elhangzottakról pártjának vezetőit, Orbán Viktor pártelnököt?

23. Mi volt az indoka annak, hogy új törvény megalkotásával az előző Kormány eltávolította posztjáról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét?

24. Milyen kapcsolatban állt Orbán Viktor Szász Károllyal és családjával?

25. Milyen kapcsolatban állt a Kövér család Kulcsár Attilával? Milyen üzleti tárgyalásai voltak Kulcsár Attilának Kövér Szilárddal, a Királyi Egyetemi Nyomda igazgatósági tagjával és társtulajdonosával, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének testvérével? Részt vett-e ezeken a tárgyalásokon Simicska Lajos, a nyomda korábbi igazgatósági tagja, illetve tudott-e azokról?

26. Érkezett-e Pintér Sándor belügyminiszterhez, Demeter Ervinhez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterhez, illetőleg az általuk irányított szervekhez vagy a PSZÁF-hoz olyan bejelentés, amely Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor vagy más hozzájuk kapcsolódó személyek, vállalkozások, illetve off-shore cégek törvénytelenségeire utal? Ha érkezett ilyen bejelentés, mi lett ennek a következménye?

27. Van-e alapjuk azoknak a sajtóértesüléseknek, amelyek szerint 2001-től Rogán Antal, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség képviselője Kertész Balázsnak, a főváros V. kerületi önkormányzat FIDESZ-es képviselőjének közreműködésével Kulcsár Attila bizonyos pénzügyi tranzakcióinak haszonélvezője volt? Mi a jelentősége az adott ügy szempontjából annak, hogy Kertész Balázs Kelemen László ügyvédi irodájában dolgozott, és Kelemen Lászlót, akit eredetileg az FKgP delegált az MNB felügyelő bizottságába, utóbb a FIDESZ pénzügyi műveletei egyik tervezőjeként tartottak nyilván?

28. Ha a Rogán Antalra, illetve Kertész Balázsra vonatkozó értesülések megalapozottak és valóban léteztek 2001 júliusától kezdve ilyen tranzakciók, akkor mi volt ezekben a szerepe a londoni bejegyzésű IT Financials Ltd.-nek és az ugyancsak londoni bejegyzésű Montrade Ltd.-nek?

29. Milyen kapcsolata volt Navracsics Tibornak, Orbán Viktor pártelnök jelenlegi kabinetfőnökének Kulcsár Attilával, a bűncselekmények gyanúsítottjával?

30. Szerepel-e a Vegyépszer Rt. a K & H Bank ügyfelei között?

31. Milyen jellegű pénzügyi tranzakciók folytak 1998-2002. között a Nemzeti Autópálya Rt., a Vegyépszer Rt. és a Bentonút Rt. között?

32. Voltak-e jelzések Rejtő E. Tibor vezérigazgató és Nagy Elek, a Vegyépszer tulajdonosa közötti üzleti kapcsolat „különleges jellegére” vonatkozóan?

33. A Vegyépszer esetében, amelynek útépítési tapasztalata nem volt, és amely közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást autópálya-építésre, volt-e lehetőség arra, hogy az e tevékenységbe bevont alvállalkozói esetleges fiktív számláinak befogadásával közreműködjön közpénzek nem rendeltetésszerű, törvénytelen felhasználásában?

34. Az autópálya-építésből származó közpénzek kerülhettek-e off-shore cégek közbeiktatásával az 1998-2002 közötti vezető kormánypárt érdekcsoportjaihoz?

35. Az autópálya építéséből származó pénzeket érintő tranzakciókban játszott-e szerepet a Töröcskei Istvánhoz kötődő Equilor Rt., amelynek főkönyvelője Simicska Lajos felesége volt?

36. Milyen állami projektekben vettek részt a Járai Zsigmond és Auth Henrik által korábban vezetett bankok az Orbán-kormány idején?

37. Milyen együttműködés alakult ki Demeter Ervin, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője és a Magyar Nemzet című napilap között a K & H brókerbotrány kapcsán tendenciózusan összegyűjtött, gyakran tudatosan eltorzított „információk” szelektív kiszivárogtatásával? Milyen tények támasztják alá azon források hitelességét, amelyekre a Magyar Nemzet és Demeter Ervin egybehangolt fellépéseik során tényként hivatkoztak?

38. Egy közelmúltban kiszivárgott vizsgálati anyag „Attila nagy barátjának” nevezi Mile Csabát. Ez a név szerepel Kulcsár ún. szűkebb VIP-listáján is. Ugyanaz a személy-e ez a Mile Csaba, aki a korábbi X Vision Animációs és Szoftverfejlesztő Kft. társtulajdonosa volt, együtt a korábban különösen nagy értékű csalás elkövetésével meggyanúsított Tóth Béla, FIDESZ közeli vállalkozóval, egykori FIDESZ-kampánymenedzserrel, az Energol bűnügy egyik főszereplőjével?

39. Ugyanaz a kihallgatási anyag megemlíti még a Kulcsár szűkebb VIP-listáján ugyancsak szereplő Buruzs Attilát. Azonos-e ő azzal, aki a 2001-ben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Dobos Ferenc, az FKgP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke által tulajdonolt Északtej Rt. igazgatóságában foglalt helyet? Megfelel-e a valóságnak a sosem cáfolt lapjelentés, amely szerint Buruzs Attila jelentette a cégnél a bankszféra felé a fideszes kapcsolatot? Azonos-e a VIP-listán szereplő Buruzs Attila, a Kingsloke Company Limited nassaui (Bahama) off-shore cég magyarországi képviselőjével? Ha azonos vele, milyen tevékenységet folytat az általa képviselt off-shore cég, volt-e együttműködése a K & H Equitis-sel, illetve annak ügyfeleivel?

40. Megfelel-e a valóságnak az a napvilágot látott feltételezés, hogy a PSZÁF vezetése már két évvel a brókerbotrány előtt tudta, hogy a K & H Equitis-nél valótlan számlakivonatokat adnak ki? Ha ez igaz, miért nem tett büntető feljelentést?

41. Igaz-e továbbá, hogy PSZÁF már 2003 áprilisában a Pannonplast-vizsgálat során tudomást szerzett bizonyos szabálytalanságokról, és értesült arról is, hogy a brókerbotrányban meggyanúsított két szír férfi nagy összegű pénzt vesz fel, ennek ellenére nem tett feljelentést az ORFK-n?

42. Mi az oka ennek és mivel magyarázható az, hogy a felügyelet nem tett azonnal bejelentést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ÁAK Rt. számláin észlelt kb. 13 milliárd forintos szabálytalan pénzmozgásról?

43. Megfelel-e a valóságnak az, hogy három nappal Szász Károly, PSZÁF-elnököt ért támadás előtt többórás megbeszélésre került sor Szász, továbbá Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, valamint Wermeser Zsolt és Nemescsói András vezető PSZÁF-munkatársak között? Lehetett-e köze ennek a szokatlanul hosszú tárgyalásnak a Pannonplast-ügyben bekövetkezett PSZÁF-álláspont változáshoz? Készült-e magnófelvétel Kulcsár Attilának a Pannonplast-ügyben a PSZÁF-nál folytatott tárgyalásairól, és eljutott-e ez a hatóságokhoz?

44. Megfelel-e a valóságnak ezek után az a feltételezés, hogy saját törvényi ellenőrzési feladatai helyett, a Szász Károly vezetése alatt álló PSZÁF a jelenlegi ellenzék politikai utasításait hajtja végre?