1 A határozatot az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.
2 :Bruttó,
3 : Nettó
4 : Bruttó
5 : Bruttó
6 : Bruttó
7 A közműellátottság fejlődése 1980 és 1990 között szembetűnő, és a növekedés, bár lassuló ütemben, folytatódott a ’90-es években is.
8 100 lakásra jutó fogyasztók száma.
9 A mobilhasználat növekedésével magyarázható a bekapcsolt fővonalak számának 2001-ben megindult csökkenése.
10 1995-től az ISDN vonalakkal együtt.
11 Megjegyzés: Vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve
12 : 2005 novemberétől 1950 Ft
13 2001. évi adat.
14 2002. évi adat.
15 EGT-állampolgár: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára.
16 A születéskor várható egészségben eltöltött évek száma.
17 A KSH háztartási költségvetési felvétele alapján
18 EU-támogatás: strukturális alapok, EMOGA garancia része, Kohéziós Alap.
19 Szakmai segítségnyújtás nélkül.
20 E gondok egy része azóta enyhült. Ma már csak akkor van szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására, ha az állami támogatás mértéke meghaladja a projekt értékének 50%-át. A 2005. évi pályázati felhívásokban a támogatásra jutó le nem vonható áfa egy részére támogatás igényelhető, ezzel jelentősen sikerült növelni a tényleges támogatási arányt.
21 Nem hatékonyan működő rendszerek esetén nem elégséges csupán projekteket, programokat tervezni, mert ezek önmagukban, rendszerátalakítások nélkül csak konzerválják a rossz rendszereket. Különösen igaz ez a közszolgáltatások (pl. oktatás, egészségügy) területén.
22 Az ország nemzetközi versenyképesség mutatóiban is elsősorban ezek a tényezők „húzzák le” a többi összetevő amúgy javuló versenyképességét! A gazdaság versenyképességére negatívan ható tényezők között is kiemelkedő az államháztartás szerepe: a magas deficit, a fejlettségi szinthez képest magas újraelosztás, a kiadások alacsony és romló hatékonysága, a kiugróan magas adók.
23 Ezen önálló területi célokat az OFK-val összhangban készült Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazza.
24 Az átfogó területpolitikai célok, illetve az ezeket szolgáló országos területi célok és regionális célok, valamint az ezek érvényesítését szolgáló intézményi és eszközrendszeri keretek részletes kifejtését az új Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazza.
25 A stratégiai célok területi vonatkozásairól részletesen lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció III.7. fejezetét.
26 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.1. Befektetés-ösztönzés, IV.7.2. KKV-politika, IV.7.3. Innovációs politika, IV.7.4. Turizmuspolitika, IV.7.6. Oktatáspolitika, IV.7.11. Informatika-hírközlési politika, IV.7.14. Agrárpolitika és agrár-vidékfejlesztés fejezeteiben.
27 EU-15-ök átlaga: 100%
28 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.5. Foglalkoztatáspolitika fejezetében.
29 Különböző adatforrások felhasználásával készült előzetes uniós becslések, amelyek nem egyeznek meg a csak később rendelkezésre álló munkaerő-felmérésből származó adatokkal.
30 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi priroritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.6. Oktatáspolitika, IV.7.11. Informatika-hírközlési politika, IV.7.7. Kulturális politika fejezeteiben.
31 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.9. Egészségpolitika fejezetében.
32 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.8. Szociálpolitika, IV.7.16. Biztonságpolitika fejezetében.
33 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.12. Közlekedéspolitika, IV.7.16. Biztonságpolitika fejezetében.
34 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.11. Informatika-hírközlési politika, IV.7.16. Biztonságpolitika fejezetében.
35 A célhoz kapcsolódó legfontosabb területi prioritásokat lásd az Országos Területfejlesztési Koncepció IV.7.10. Természet- és környezetvédelem, vízgazdálkodás, IV.7.7. Kulturális politika, IV.7.15. Lakáspolitika, IV.7.13. Energiapolitika, IV.7.14. Agrárpolitika és agrár-vidékfejlesztés fejezeteiben.
36 Minden ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeli meg az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia, szórakozás stb.) és itt dolgoztatja fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsát. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. Más megfogalmazásban az ökológiai lábnyom az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. Az ökológiai lábnyomot célszerű összehasonlítani a rendelkezésre álló földterülettel (biológiai kapacitás). Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás (eltartóképesség) különbsége az ökológiai deficit, ami azt jelenti, hogy életmódunk következményeit mennyiben hárítjuk a jövő nemzedékére (Living Planet Report [2004]).
37 Az ország fejlesztésének térszerkezeti szempontjait részletesebben az Országos területfejlesztési Koncepció fejti ki.
38 A vidékies térségek lehatárolását az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tartalmazza.
39 A prioritásokat és a térségtípusok területi lehatárolását részleteiben az OTK tartalmazza.
40 A fejlesztési régiók koncepcionális céljait tartalmazza az Országos Területfejlesztési Koncepció.
41 Jó példa a nyugat-dunántúli klaszterprogram, amely a következő ágazatokra koncentrál: a betelepült multinacionális vállalatok és a győri egyetem kapcsán az elektronikára, autóiparra; a kiemelkedő földrajzi adottságai, hagyományai alapján a termálszektorra, valamint a felsőoktatási bázisa alapján a faiparra.
42 Az Országos Területfejlesztési Koncepciót a Kormány az OFK-val együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
43 Ez a dokumentum tekinthető a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek.
44 Bár nem fejlesztéspolitikai dokumentum, meghatározó a fejlesztéspolitika számára az ország konvergenciaprogramja, amely az euró bevezetésének feltételeit megteremtő (ún. maastrichti) kritériumok teljesítésére koncentráló középtávú gazdaságpolitikai stratégia, mely elsősorban a költségvetési és a pénzpolitikára, az államháztartás helyzetét meghatározó folyamatokra összpontosít.
45 A tervezés szabályozását tekintve a területi tervezés területe volt a leginkább kidolgozott, melynek jogforrását a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei szolgáltatják. A területfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó tervezés azonban nem tudta helyettesíteni az integrált állami tervezést.