1 A határozatot az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.
2 E térség fogalom egyaránt jelenti az ország 7 régióját, kistérségeit, vagy bármely más funkcionálisan létező területegységet, pl. kiemelt térségeket, adott esetben földrajzi tájakat, agglomerációt vagy akár csak kisebb számú térben funkcionálisan összekapcsolt és kooperáló település mikrokörzetét.
3 Ez esetben a „vidék” fogalmán az országnak a főváros és agglomerációján kívüli területét értjük.
4 Pl. Szegeden a biotechnológia; Miskolcon, Győrben a mechatronika; Pécsen a kulturális ipar.
5 A területi céloknál kiemelhető az elmaradott és hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, a környezetileg érzékeny országosan kiemelt területek, a határmenti területek és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztésében megjelenő vidékies térségi dimenzió.
6 Az agglomerálódó (rurbanizációval érintett) vidéki települések a jövedelemtermelés és a foglalkoztatás szempontjából függőségi viszonyban állnak a közeli városi központok gazdaságával. A gyakran növekvő népességük foglalkoztatottsági bázisa a másodlagos és harmadlagos szektorokon alapul. A területhasználat alakulására az ipari, kereskedelmi, közlekedési-logisztikai, rekreációs és lakóterületek térnyerése jellemző.
7 Foglalkoztatottságban a primer szektor súlya többnyire átlagon felüli. A mező- és erdőgazdaság a legjelentősebb területhasználó.