65/2007. (VI. 27.) OGY határozat

a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról1

Az Országgyűlés, figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítéséhez, az esélyegyenlőség javításához, valamint figyelemmel üzleti funkciójára is a sportról szóló 2004. évi I. törvény 50. § (1) bekezdése alapján a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés elfogadja a határozat mellékletét képező „Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020” című stratégiai programot (a továbbiakban: Sportstratégia);

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

a) tevékenységében érvényesítse a Sportstratégiában elfogadott, a sport egyes területeire vonatkozó cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat;

b) kétéves - első alkalommal a Kormány elé 2007. december 31-ig benyújtandó, a 2008-2009. évekre vonatkozó - cselekvési programokban gondoskodjék a megállapított célok és prioritások megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, valamint arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a Sportstratégiában meghatározott célokat;

c) kétévente - első alkalommal az Országgyűlés 2010. évi tavaszi ülésszakán - tájékoztassa az Országgyűlést a Sportstratégia megvalósulásáról.

3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról szóló 24/1993. (IV. 9.) OGY határozat.

Melléklet a 65/2007. (VI. 27.) OGY határozathoz

SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA

2007-2020

I. SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉG - PARADIGMAVÁLTÁS

I.1. BEVEZETÉS

Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát.

Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. Minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, csoport, egyén képes. Mindezt leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó - nem csak pénzügyi - támogatása révén érhetjük el. E témakörben folytatott kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes, támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplőinek, irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a stratégia megalkotóinak legfontosabb célkitűzése az, hogy a sport legyen „mindenki szenvedélye”!

I.2. A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE

Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására. A sport, a természeti környezetben történő időtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a környezetkímélő tudatformálásban. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzetű csoportok (hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek és fiatalok, fogyatékossággal élő emberek, nők, romák) felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához. A kiemelkedő sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, ami erősíti a társadalmi kohéziót. A sport üzleti funkciója sem elhanyagolható, a sportgazdaság számos országban egyre nagyobb szeletét képezi az állami bevételeknek.

Érdemes megvizsgálni egy példán keresztül, hogy a „sportos” életmódnak milyen pozitív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24%-ra történő növelése csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezhet csupán a táppénzkiadások terén. Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár-támogatás költségei, az összgazdasági termelési növekedés terén pedig a kieső napok száma jelentősen csökken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a produktivitása.

A „sportgazdaság” becsült árbevétele2 hazánkban évi 350 Mrd forint, mely a korábbi évekhez viszonyítva piacbővülést mutat. Az állami költségvetésbe a sportszektorban nyereségesen működő cégek által 2,1 Mrd Ft társasági adó kerül, a végső sportfelhasználás révén pedig 60 Mrd Ft áfa. Jelentős tételnek tekintendő a sportban foglalkoztatottak szja-ja, mely meghaladja éves szinten a 10 Mrd Ft-ot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság bevételének 0,9%-át e szektor termeli. A sportvállalkozások több mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést. A sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, közel 23 000 fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9%-a.

Jelenleg viszonylag kevés az olyan, sportot ösztönző kedvezmény, támogatás, amit az ágazatban tevékenykedők igénybe tudnak venni. Hiányoznak a sportpiacot élénkítő, a hátrányos helyzetű rétegek sportolását segítő megoldások. A sport szponzorálását vállalók köre igen változó, a szponzorációs gyakorlat a nemzetközi mintáktól lényegesen eltér.

I.3. A SPORT MINT ESZKÖZ - SPORTOLÓ NEMZET

A legtöbb civilizációs betegség kialakulása a helytelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra is visszavezethető. Az életkor, a nem, a genetikai sajátosságok az egyén által nem befolyásolható tényezők, ugyanakkor vannak egyéb - magatartásbeli, biológiai és szociális faktorok, amelyek módosíthatók, sőt módosítandók. Az elhízás3 felnőtt- és gyermekkori formája mindinkább szélesebb rétegeket érint szerte a világon, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent. Az elhízás elleni harc leghatékonyabb és leginkább költségkímélő eszköze a mindennapos testmozgás.

A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe. Ugyanakkor a magyar sport jelenleg „féloldalas”: míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota. A magyarok sportban való aktív részvétele lényegesen alacsonyabb, mint Európa más országaiban, a kelet-közép-európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Sajnos figyelmen kívül hagyjuk azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban „Health and development through physical activity and sport” címmel kiadott dokumentumában megállapításra került, miszerint minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek, 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben!

A Sportstratégiában megfogalmazott jövőképet úgy alakítottuk ki, hogy Magyarország - sportnemzet státuszának megőrzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva - belátható időn belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket és ezáltal:

- javítsuk a magyar polgárok életminőségét; javulást érjünk el a népegészség terén;

- életvezetési és problémamegoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot;

- hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez;

- növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását;

- csökkentsük az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához.

I.4. SPORTNEMZETI STÁTUSZUNK MEGTARTÁSA

Jelentős sporthagyományainkra épülő versenysportunk sikerességének fenntartása hathatós segítséget nyújt:

- a nemzeti önbecsülés erősítéséhez;

- az ország ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez;

- az ország általános megítélésének közvetett javításához;

- az állampolgárok számára megfelelő magatartási példák közvetítéséhez.

A magyar sport az egyetemes és a magyar kultúra része. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán leggyakrabban - Nobel-díjas tudósaink mellett - az ország kiemelkedő eredményeket produkáló sportját emlegették értékként, amelyet „magunkkal vittünk” az Európai Unióba.

Az Európai Sport Charta és a Sport Etikai Kódexe alapján váljon minden olyan sportoló, tanár, edző, versenybíró, sportszakember, sportvezető, sportorvos a magyar fiatalok példaképévé, aki:

- tevékenységével hozzájárul az egyén és társadalom fejlődéséhez;

- eredményeivel, magatartásával hozzájárul a sport önkéntes és mozgalmi jellegének fejlesztéséhez;

- nemcsak a sportban, hanem más terület(ek)en - a tanulásban, oktatásban, kultúrában, az egészségügyben, a szociális területeken, a település- és területfejlesztésben, a környezetvédelemben, a művészetekben - is kimagaslót alkot;

- fizikai és erkölcsi integritásával képes a sportolói lét szimbólumát megtestesíteni, a sport integráns helyét a társadalmi-kulturális fejlődésben biztosítani;

- sportolói tevékenységét megingathatatlanul a fair play által képviselt etikai elvekre mint zsinórmértékre építi, mely magába foglalja egyrészt a barátság eszméjét, mások tiszteletben tartását, a megfelelő szellemű játékot, másrészt elveti a csalást, a szabályok kijátszását, a doppingszerek használatát.

I.5. A SPORT EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSA

A közigazgatáson belül a sport önálló nemzetközi kapcsolatrendszert tart fent. Ezeket a kapcsolatokat a sport és a külpolitika kettőssége jellemzi, mivel a sporttal kapcsolatos nemzetközi tevékenység egyfelől a Magyar Köztársaság külpolitikai kapcsolatrendszerébe ágyazódik, másfelől azonban igazodik az állami és civil sportigazgatás szakmai igényeihez. Éppen ezért feladata, hogy lehetőségei szerint e téren is támogassa a sportszervezeteket céljaik elérésében.

A magyar állami sportigazgatás aktívan részt vesz a sport területén működő nemzetközi szervezetek munkájában, illetve ösztönzi az autonóm civil sport szakigazgatási szerveket is a nemzetközi szabályozási feladatok átültetésére.

1. Európai Unió

Az Európai Uniónak jelenleg nincs közvetlen hatásköre a sportkérdések szabályozására, azonban sport gazdasági, társadalmi, egészségügyi és egyéb hatásaira tekintettel rendkívül nagy területeket fog át, így számos közösségi jogszabály közvetett módon vonatkozik rá. A sportnak éppen ezért óriási szüksége van arra, hogy magasabb szintre kerüljön az európai politikában, s így megmaradjanak értékei, specifikussága, sajátos szervezete, amint ezt már a 2000-es Nizzai Nyilatkozatban meghatározta az Európai Tanács.