11. A Lipcsei Charta célkitűzéseivel összhangban indokolt a városok és a velük szervesen összefüggő városkörnyéki települések gazdaságilag, szociálisan és környezeti szempontból kiegyensúlyozott, integrált stratégián alapuló fejlesztése, különös tekintettel az elmaradott helyzetű városrészek felemelkedésének szorgalmazására, mivel a lisszaboni célokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a városok dinamikus gazdaságfejlesztése szociálisan kiegyensúlyozott fejlődéssel ötvöződik. Ebből következően tisztán hazai forrásokból is indokolt támogatni a városokat a szerepük betöltéséhez szükséges fejlesztések megvalósításában, továbbá a hátrányos és leghátrányosabb helyzetűnek minősített településeket felzárkóztatásuk érdekében.

12. Az átláthatóság, a nyomon követhetőség és a kettős finanszírozás elkerülésének biztosítása, valamint az irányítás és a vezetés naprakész tájékoztatása érdekében meg kell teremteni a különböző támogatási forrásokból igényelt és megítélt támogatások egységes elektronikus nyilvántartását és információs rendszerét. A rendelkezésre álló források felhasználását a kontrolling, a különböző programok előrehaladást a monitoring eszközeivel indokolt figyelemmel kísérni. A programok megvalósításáról a közösségi szabályok figyelembevételével szükséges értékelést készíteni.

III.
A területfejlesztési célokat szolgáló tisztán hazai decentralizált források tervezésének, felosztásának elvei

1. A területfejlesztési támogatáspolitika megvalósítását szolgáló tisztán hazai decentralizált forrásokat a költségvetési törvényjavaslatban önálló, regionális fejezetben kell tervezni a feladat és a hatáskörök, valamint a felelősség egyidejű meghatározása mellett. A regionális fejlesztési tanácsok működési és döntési hatáskörébe utalt, illetve a kormánnyal kötött tervszerződések fejlesztési forrásait régiónként külön költségvetési sorokon indokolt tervezni. Ezen belül külön előirányzatok szolgálják a területfejlesztés közvetlen gazdaságfejlesztési, önkormányzati fejlesztési, valamint a regionális szinten megvalósuló sajátos ágazati fejlesztési célkitűzések megvalósítását.

2. A régiók, megyék, kistérségek és települések közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése, a felzárkóztatás elősegítése érdekében a tisztán hazai decentralizált források felosztásánál az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a gazdaságfejlesztési célkitűzéseket támogató források régiók közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

aa) a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 40%-a mértékéig (az 1. számú melléklet szerint),

ab) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségek lakónépességét, a keret 30%-a mértékéig,

ac) a régió lakónépességét, a keret 20%-a mértékéig,

ad) a régió települési önkormányzatainak számát, a keret 10%-a mértékéig;

b) az önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseit támogató források régiók közötti felosztásánál a következő mutatókat kell figyelembe venni:

ba) minden kistérségben felhasználható forrás esetében:

baa) a régió lakónépességét, a keret 40%-a mértékéig,

bab) a régiókban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradását, a keret 40%-a mértékéig,

bac) a régió települési önkormányzatainak számát, a keret 20%-a mértékéig,

bb) területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségekben felhasználható forrás esetében:

bba) a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutatót, a keret 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

bbb) a kedvezményezett kistérségek lakónépességét, a keret 70%-os mértékéig,

bc) a területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű kistérségekben felhasználható forrás esetében:

bca) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépességét, a keret 100%-os mértékéig.

Az önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseit támogató előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett rész országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi.

3. A 2. pontban meghatározott arányok érvényesítéséhez szükséges számításoknál a felosztás időpontjában a Központi Statisztikai Hivatalban rendelkezésére álló legfrissebb adatokat kell felhasználni.

4. A területfejlesztés közvetlen gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló forrás

a) központi keretéből az alábbi célkitűzések támogathatók:

aa) technikai segítségnyújtás (pályázati rendszer működtetése, tervezéssel, módszertannal, értékeléssel, monitoringgal kapcsolatos szakmai feladatok ellátása, kutatások-fejlesztések, szakmai kommunikációs feladatok és képzési programok),

ab) területi információszolgáltatás (Területi Információs Rendszer működtetése és fejlesztése),

ac) központi szinten kezelendő támogatási programok (régióhatárokon átnyúló programok, decentralizált pályázati rendszerben nem támogatható, vagy kiemelt térségi fejlesztések, valamint központi fejlesztési programban szereplő országos fejlesztési célok),

ad) területfejlesztési nemzetközi együttműködés;

b) decentralizált keretéből az alábbi célkitűzések támogathatók:

ba) humán erőforrás fejlesztés (közösségfejlesztési akciók, közszolgáltatási intézmények közötti együttműködés fejlesztése, rendezvények szervezése, hagyományőrző tevékenységek támogatása, bűnmegelőzési tevékenységek támogatása),

bb) foglalkoztatás (munkahelyteremtés, közmunkaprogramok támogatása, szociális földprogram),

bc) kulturális örökségvédelem.

5. Az önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló decentralizált fejlesztési forrásokból az alábbi célkitűzések támogathatók:

a) humán infrastruktúra fejlesztés (közösségi terek kialakítása, fejlesztése, alapfokú oktatási-nevelési intézmények fejlesztése, szociális szolgáltatások és egészségügyi alapellátás színvonalának javítása),

b) települési infrastruktúra fejlesztése (önkormányzati tulajdonú közlekedési hálózatok fejlesztése, közvilágítás fejlesztése, hulladékgazdálkodási projektek, belterületi vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, kegyeleti infrastruktúra fejlesztés, belterületi zöld területek kialakítása, közintézmények akadálymentesítése),

c) telepszerű lakókörzetekben megvalósuló fejlesztések támogatása,

d) falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése.

IV.
A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere

1. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni.

2. A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásánál - a megyei jogú várossal rendelkező kistérségek kivételével - gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. A megyei jogú várossal rendelkező kistérségek esetében a 2. pontban szereplő komplex mutató számítását a megyei jogú város mutatóival és a megyei jogú város mutatói nélkül is indokolt elvégezni. Ezen kistérségek besorolásánál a két számítási mód számtani átlagát kell figyelembe venni.

4. Kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a hátrányos helyzetű kistérségek és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek.

5. Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga.

6. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni.

7. Azokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni.

8. Azokban a régiókban ahol az 5. pont szerint meghatározott hátrányos helyzetű kistérségek lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át, a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális fejlesztési tanácsok a 2. és a 3. pont szerint meghatározott komplex mutató figyelembevételével regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket jelölhetnek ki. A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács a komplex mutató alapján besorolt kistérségek közül a besorolási rangsorban soron következő és a régió területén lévő kistérségeket veheti figyelembe. A régió területén lévő hátrányos helyzetű és a regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30%-át. A regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek lakónépességét a III. fejezet 2. pontjában meghatározott tisztán hazai decentralizált források felosztásánál nem kell figyelembe venni.

9. A települések között is jelentősek a fejlettségbeli különbségek, ezért indokolt meghatározni egyrészt a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített településeket, másrészt a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített települések besorolásánál a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból képzett komplex mutatót kell figyelembe venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 3. számú melléklet tartalmazza. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes település komplex mutatójának átlaga. Jelentős munkanélküliséggel sújtottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét.

10. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a hátrányos, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel egyenlő elbánásban szükséges részesíteni.