68/2007. (VI. 28.) OGY határozat

a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről1

Az Országgyűlés a magyarországi cigány, illetőleg roma népesség sikeres társadalmi integrációjának elősegítésére, építve és számítva az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a gazdasági élet szereplői, a helyi közösségek, a civil szervezetek együttműködésére, és a célcsoport aktív bevonására, a programok tervezése, megvalósítása és értékelése fázisokban - a cigányság érdekképviseletét ellátó szervezetekkel egyetértésben - a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés elfogadja a határozat mellékletét képező, a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervet (a továbbiakban: Stratégiai Terv).

2. A Kormány tevékenységében érvényesítse a Stratégiai Tervben elfogadott célkitűzéseket és - a Roma Integrációs Tanáccsal együttműködve - kétéves intézkedési terv keretében dolgozza ki a Stratégiai Terv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedéseket. Azok teljesítéséről kétévente, augusztus 31-éig készítsen jelentést az Országgyűlés részére. A Kormány évente gondoskodjon a kormányzati intézkedésekhez szükséges költségvetési források tervezéséről.

3. A Kormány az első, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervet a feladatok, a felelősök és a szükséges költségvetési források meghatározásával legkésőbb 2007. szeptember 30-áig dolgozza ki.

4. A Kormány - építve az írott és elektronikus információs technológiában rejlő lehetőségekre - gondoskodjon arról, hogy a Stratégiai Tervről és annak előrehaladásáról a közélet és a civil szféra képviselői folyamatosan tájékoztatást kapjanak.

5. A Kormány a Stratégiai Tervben megfogalmazott célok elérését a transzparencia és a partnerség elvét megtartva valósítsa meg, teljesülését független szakértők által végzett kutatások segítségével is vizsgálja meg és a kutatások eredményéről 2011-ben, illetőleg 2015-ben számoljon be az Országgyűlésnek.

6. Az Országgyűlés e határozatával felkéri

a) a roma közösségek érdekében tevékenykedő nonprofit szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a cigány kisebbségi önkormányzatokat, a kormányzati és önkormányzati intézményeket, az egyházakat, a munkáltatókat, hogy tegyenek meg mindent a Stratégiai Tervben megfogalmazott célok megvalósításáért,

b) a tömegtájékoztató szervek vezetőit és munkatársait, hogy vállaljanak részt a Stratégiai Terv megismertetésében, a roma népességet érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásában,

c) a roma népesség tagjait arra, hogy közösségi, helyi, kistérségi, megyei, regionális és országos szinten vállaljanak aktív és kezdeményező szerepet saját jogaik biztosításában, vegyenek részt a sorsukat érintő kérdésekben.

7. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet a 68/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz

A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terv

I. A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE PROGRAM HÁTTERE, A STRATÉGIAI TERV

1.1. A romák magyarországi helyzete

A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, míg az általánosan elfogadott reprezentatív szociológiai felmérések szerint a roma népesség száma 520-650 ezer főre tehető. Az említett adatok közti különbségnek számos oka van, ezek között kell megemlíteni a társadalmi megbélyegzéstől való félelmet, illetve az asszimilációs törekvéseket is. Ez ugyanakkor nehézségeket okoz a romáknak szánt programok kialakításánál és megvalósításánál is (roma célcsoport meghatározása), azonban a Stratégiai Terv kidolgozásakor alkalmazott önbevalláson alapuló, szociális és területi szempontok, illetve ezek metszetei megfelelő eszköztárat nyújthatnak a probléma kezelésére. A roma népesség legfontosabb szociális és területi jellemzői a következők.

Oktatás

Óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88%, a roma gyerekek közül csak 42% jár. A cigány gyermekek az országos átlagnál kétszer nagyobb arányban kerülnek áthelyezésre enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára létrehozott oktatási intézményekbe. Az alapfokú oktatásban tanuló cigány tanulók esetében a lemorzsolódás és a magántanulóvá minősítés aránya sokkal magasabb, mint az országos átlag. A 2003-as felmérés szerint a cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában az általános iskolát 82,5% fejezte be. Országosan 2001-ben a 18 évesek 54,5%-a érettségizett, a cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában, 2002-ben 5% végezte el a középiskolát. Ennél is kisebb az egyetemre vagy a főiskolára járó cigány hallgatók aránya: a roma 20-24 évesek 1,2%-a tanul felsőoktatási intézményben.

Foglalkoztatás

A tizenöt és hetvennégy év közötti roma férfiak kevesebb, mint harmadának volt valamilyen munkajövedelem az elsődleges megélhetési forrása. A roma nők mintegy hatodának volt valamilyen rendszeres munkája. A romák alkalmazásának további jellemzője a nem bejelentett, alkalmi munkák elterjedtsége.

Egészségi állapot

A romák esetében az országos átlagnál alacsonyabb az ötven éven felüliek aránya, és magasabb a harminc éven aluliak aránya. Ennek oka, hogy a romák születéskor várható élettartama tíz évvel alacsonyabb, mint az országos átlag, míg a születési arányszám annál magasabb. Számos kutatás és tanulmány igazolta, hogy a területi, iskolázottsági, szociális, gazdasági és társadalmi deprivációnak messze kiható negatív következményei vannak az egészségre és életminőségre.

Lakhatás, területi jellemzők

A romák jelentős része az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben él. Az elmúlt évtizedben a romák és nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt, és több tízezerre tehető azon családok száma, amelyek szegregált, elslumosodott, telepszerű, komfortnélküli lakáskörülmények között élnek.

1.2. A Roma Integráció Évtizede Program

A 2003. június 29. és július 1. között Budapesten megrendezett „Romák a bővülő Európában, a jövő kihívásai” című nemzetközi konferencián részt vett közép- és kelet-európai országok (Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia, Montenegró, Szlovákia, Magyarország) kormányfői kifejezték politikai elkötelezettségüket a roma és nem roma lakosság életkörülményei között meglévő szakadék csökkentése iránt. A Világbank és a Nyílt Társadalom Intézet képviselőivel közösen abban állapodtak meg, hogy a 2005-2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedévé nyilvánítják. Az erről szóló nyilatkozatot a részt vevő országok miniszterelnökei 2005. február 2-án írták alá Szófiában.

A Roma Integráció Évtizede Program célja, hogy felgyorsítsa, és fenntartható módon biztosítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához. A részt vevő országok a Program folyamán - a közösen kialakított keretek, célkitűzések között - saját gazdaság- és szociálpolitikájukkal összhangban tervezik és valósítják meg roma integrációs politikájukat, stratégiai tervet készítenek. A közösen elfogadott célkitűzések megvalósítását rendszeresen ellenőrzik, a stratégiai terveket szükség szerint módosítják.

1.3. A Stratégiai Terv

1.3.1. A Stratégiai Terv megalkotása

Az Országgyűlés a Stratégiai Tervet a Magyarországon élő romák gazdasági-társadalmi helyzetének javításával kapcsolatos elkötelezettsége jeleként fogadja el. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani.

1.3.2. Célok

A Stratégiai Terv célja a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése, életkörülményeik javítása, a romák közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. A Stratégiai Tervben megfogalmazott feladatok célja a hatékonyabb gazdaságpolitika kialakítása, illetve ennek hosszú távú fenntarthatósága (pl. versenyképesség növekedése, foglalkoztatottság javulása, szociális transzferek, az eltartottak számának csökkenése).

További célok az egyes prioritási területeken:

- az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése;

- a romák munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése;

- a lakhatási körülmények javítása, amely összekapcsolódik a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentésével;

- a romák egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása;

- a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlőség elősegítése a jogérvényesítés során.

1.3.3. Célcsoport-meghatározás

A Stratégiai Tervben meghatározott feladatok elsősorban területi (hátrányos helyzetű térségek, települések) és szociális szempontok (pl. hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség) - illetve ezek metszete - alapján határozzák meg a legfontosabb komplex intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosíthatják a legszegényebbek - köztük nagy arányban romák - valós társadalmi és gazdasági integrációját. A négy prioritási területen elsősorban a szociális és területi szempontok alapján indokolt a feladatokat megfogalmazni. Az antidiszkrimináció és a kultúra (roma kultúra, hagyományok megőrzése) területén van lehetőség arra, hogy az egyes intézkedésekben a romák mint önálló célcsoport kerüljenek meghatározásra.

1.3.4. Esélyegyenlőségi szempontok

A feladatokban és az intézkedésekben mindenhol meg kell jeleníteni az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés elvét, mely segíthet a romák érdekeinek hatékonyabb érvényesítésében. A fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor elengedhetetlen, hogy az érintettek (különös tekintettel az önkormányzatokra) kiemelt figyelmet szenteljenek az alábbi szempontoknak:

- a fejlesztések megvalósítása ne növelje a lakhatási és iskolai szegregációt;

- a forrásokhoz való hozzáférés feltétele a lakhatás és az oktatás szegregációmentességének megteremtése.

A feladatokban és az intézkedésekben - a tervezés és a megvalósítás szintjein egyaránt - biztosítani kell a roma szakemberek részvételét, illetve ki kell építeni a roma szakemberekből álló hálózatokat, amelyek a döntéshozatali folyamatokban is részt tudnak venni.

1.3.5. A „jó gyakorlatok” összegyűjtése és beépítése a programokba

A Stratégiai Terv megvalósítása során kiemelten fontos az egyes célterületekre hatást gyakorló kormányzati és civil programok, beavatkozási formák figyelemmel kísérése. Jó gyakorlatok egyaránt lehetnek olyan programok, amelyek kifejezetten a Program hatására jöttek létre és olyanok is, amelyek a Programtól függetlenül, de annak valamely feladatával megegyező céllal működnek. Az Országgyűlés kiemelten fontosnak tartja a Programban részt vevő más országok jó gyakorlatainak összegyűjtését és azok hazai bemutatását is.