1.3.6. Az adatok szerepe
A területi és a szociális szempontokról, illetve a roma népességről szóló adatok alapvető fontosságúak a Stratégiai Terv intézkedéseinek tervezése és monitorozása érdekében. Az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozásra, így különösen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel a Stratégiai Terv végrehajtása során rendszeres adatfelvételeket szükséges folytatni annak érdekében, hogy a fent említett területi és szociális szempontok, illetve a roma népességről szóló - összehasonlítható - adatok rendelkezésre álljanak, és ezzel lehetővé válik a Stratégiai Tervben megfogalmazott mutatók mérése.
II. AZ OKTATÁS TERÜLETÉRE VONATKOZÓ FELADATOK
Az Országgyűlés az oktatás területén fő célként az integrált oktatás2 kiterjesztését, a deszegregáció megvalósulását (valamennyi szegregált iskolai osztály és iskola megszüntetését), a romák képzettségi szintjének emelését tűzi ki.
Ennek eléréséhez a következő feladatok teljesítése és a feladatokhoz kapcsolódó intézkedések megtétele szükséges azzal, hogy a célok és intézkedések megvalósításának konkrét módozatait a kétévenként kidolgozásra kerülő intézkedési tervek tartalmazzák.
1. Egyenlő színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása a roma gyermekek számára a közoktatásban. A szegregáció felszámolása, megelőzése, továbbá a negatív szelekciót erősítő társadalmi, intézményes mechanizmusok megszüntetése.
Szükséges intézkedések
a) Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítést igénylő iskolák számának növelése.
b) Az óvodák és iskolák közötti, illetve a térségi szegregáció csökkentése, hosszú távon megszüntetése.
c) Az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, a magyarországi közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítése.
d) A közoktatásban tanuló gyermek részére a kisebbségi kultúráról szóló tananyag (pl. roma népismeret) elérhetővé tétele.
e) A közel 50 „gettóiskolában” (ahol a roma gyermekek aránya 80% fölötti) folytatott pedagógiai, oktatási program hatékonyságának vizsgálata, a szegregáció megszüntetési lehetőségeinek feltárása.
f) Annak vizsgálata, hogy mely állami támogatások, normatívák járulnak vagy járulhatnak hozzá közvetve a leghátrányosabb helyzetű tanulók szélsőséges iskolai diszkriminálásához, és meg kell vizsgálni ezek leépítésének vagy újraszabályozásának lehetőségét.
2. A hátrányos helyzetű gyerekek lakóhelyen történő óvodai ellátása.
Szükséges intézkedés
Az óvodai ellátás lehetőségének megteremtése, a férőhelyek bővítése szükséges, különös tekintettel azokra a településekre, ahol az óvodáskorú gyerekek száma várhatóan nő; ezek elsősorban a leghátrányosabb helyzetű (cigányok által sűrűn lakott) települések.
3. Az indokolatlanul fogyatékosnak minősített gyerekek számának csökkentése érdekében ezen gyermekek felkutatása és visszahelyezése az általános tantervű osztályokba, különösen a hátrányos helyzetű, állami nevelésbe vett gyermekek körében.
Szükséges intézkedések
a) A közoktatási reform megvalósításával párhuzamosan meg kell teremteni a fogyatékossá minősítés egységes szakmai követelményrendszerét, az eljárás hatósági ellenőrzését, a független pedagógiai, diagnosztikai, szakértői tevékenység biztosítékait.
b) A normál tantervű iskolai osztályokba visszahelyezett gyermekek oktatásának támogatására speciális mentorrendszer felállítása.
4. A magántanulóvá válásra irányuló szülői kérelmek elfogadása ne legyen a szegregáció eszköze.
Szükséges intézkedések
a) A magántanulóként történő tanulásra irányuló szülői kérelmek elfogadásánál az ellenőrzés hatékonyságának javítása.
b) Az alapfokú oktatási rendszerből kimaradtak számára speciális képzési programok indítása.
5. Antidiszkriminációs elemek kialakítása és továbbfejlesztése a közoktatásban.
Szükséges intézkedés
A már megvalósult, illetőleg a kialakítás alatt álló jogszabályi keretek és lehetőségek alapján az etnikai vagy más alapokon megvalósuló diszkrimináció felismerése, a jogi segítségnyújtás eszközrendszerének megismertetése, bővítése a közoktatásban.
6. A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét segítő, iskolán kívüli alternatív módszerek elterjesztése, valamint a hátrányos helyzetű fiatal felnőttek közoktatásba, illetve alternatív oktatásba való bekapcsolódásának ösztönzése.
Szükséges intézkedések
a) A hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikeressége érdekében minél több tanoda indítása és hosszú távú finanszírozásának megteremtése.
b) A tanoda programban részt venni szándékozó civil egyesületek, alapítványok megkeresése.
c) A szülőkkel való együttműködésre alapozott, a gyermek tanulását első helyre állító szülői szemlélet formálása.
d) A fiatal felnőttek közoktatásban való részvétele érdekében (esti, levelező középfokú oktatás) átfogó kampány indítása, valamint ennek érdekében elősegítő/megalapozó iskolarendszeren kívüli oktatási módszerek ösztönzése.
e) Az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének ösztönzése, a közművelődés szerepének erősítése a hátrányos helyzetű és roma gyerekek, fiatalok képességkibontakoztatása, kompetenciafejlesztése érdekében.
7. Az érettségit adó középiskolába való bejutás minél magasabb arányban való biztosítása, mind a szakképzést nyújtó, de érettségit nem adó szakképző iskolák elvégzése után, mind pedig közvetlenül az általános iskola után.
Szükséges intézkedések
a) Az „Útravaló” Ösztöndíj Program finanszírozási feltételeinek biztosítása a mindenkori éves költségvetésben.
b) Az „Útravaló” Ösztöndíj Program által támogatott diákok iskolai sikerességének segítése.
c) Az „Útravaló” Ösztöndíj Programba bevont hátrányos helyzetű gyermekek számának növelése.
d) A hátrányos helyzetű gyermekek kollégiumi férőhelyekhez való hozzáférésének javítása annak érdekében, hogy minél több hátrányos helyzetű gyermek sikeresen befejezze a középiskolai tanulmányait.
e) A jelenleg is működő ösztöndíjrendszerek (pl. Magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása, Arany János Kollégiumi Program) fenntartása, továbbfejlesztése.
8. Kiegyenlítő, hátránykompenzáló intézkedések bevezetése és továbbfejlesztése a felsőoktatásban, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bejutásának és bennmaradásának biztosítása érdekében.
Szükséges intézkedések
a) Az esélyteremtő intézkedések megerősítése a felsőoktatásban.
b) A felsőoktatásba bekerült hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányi sikerességének segítése.
c) A kollégiumi férőhelyekhez történő hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű hallgatóknak annak érdekében, hogy minél többen sikeresen befejezzék felsőfokú tanulmányaikat.
9. Az esélyegyenlőség, az alapvető emberi jogok, illetve a roma népismeret és kultúra oktatásának horizontális megjelenítése az oktatásban.
Szükséges intézkedések
a) Az esélyegyenlőségről, az alapvető emberi jogokról szóló tananyag a közoktatás tananyagrendszerébe való beillesztésének vizsgálata.
b) A helyben élő kisebbségek kultúrájának oktatását elősegítő program kidolgozása.
c) Az iskoláknak szakmai és anyagi segítségnyújtás a kisebbségi kultúra oktatásához, a tantervek és oktatási anyagok kidolgozásához, megjelentetéséhez és terjesztéséhez.
d) Az egyes tantárgyak esetében kötelezően használandó, multikulturális elemeket tartalmazó tananyag kidolgozása.
e) Amennyiben arra igény van, a romani, illetve beás nyelv tanulási lehetőségének biztosítása.
10. Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kiterjesztése a cigány (romani és beás) nyelvekre.
Szükséges intézkedések
a) A roma szülők és közösségek ösztönzése a nyelvmegőrzésre és a nyelvoktatást megalapozó igényeik tudatos megjelenítésére.
b) A nyelvtanár- és tolmácsképzés felsőfokú pedagógusképzésben történő akkreditációjának elősegítése.
c) Tananyagfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó kutatások, felmérések támogatása.
11. Roma pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, óvónők minél nagyon számban történő képzésének és alkalmazásának elősegítése.
Szükséges intézkedések
a) A roma pedagógusok számának növelése az oktatási rendszer minden szintjén.
b) A roma pedagógusok pályamegtartásra való ösztönzése.
c) Növelni szükséges a felsőoktatásban a roma hallgatók számát a tanári, óvodapedagógusi szakokon.
d) A tanárnak, óvodapedagógusnak készülő roma főiskolai, egyetemi hallgatók pedagógiai asszisztensként történő alkalmazása anyagi és szervezeti feltételeinek megteremtése.
Mutatók:
a) A romák iskolai végzettségének szintje.
b) A szegregált oktatásban részt vevő gyerekek száma.
c) A jelenleg - férőhely hiánya miatt - óvodába nem járó gyerekek száma, közülük a halmozottan hátrányos helyzetűek száma.
d) Az indokolatlanul fogyatékossá minősített gyerekek száma az eltérő tantervű osztályokban, sikeres reintegrációjuk az általános tantervű iskolákba.
e) A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, aránya a magántanulók között.
f) Az oktatás területén történő, a romákat érő diszkriminációs esetek száma, ezek feltárásának, az esetekkel kapcsolatos különféle jogorvoslati kérelmek és eljárások száma.
g) Az iskolarendszerből kimaradó diákok száma, közülük a halmozottan hátrányos helyzetűek száma.
h) Tanoda típusú programot folytató intézmények és az ott szolgáltatásokat igénybe vevő diákok száma.
i) Az iskolarendszerből kimaradó diákok száma, az érettségit adó iskolába járó és ott érettségit szerző diákok összlétszáma és aránya, közülük a hátrányos helyzetűek száma és aránya.
j) A felsőoktatásban részt vevő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók száma.
k) A roma népismeret oktatásában részt vevő iskolák száma és aránya az összes olyan iskolán belül, ahol ezt a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően tanítani kellene.