103/2007. (XII. 6.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról1
1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: HSZ) 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat.
(2) Képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
(5) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.”
2. § A HSZ 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport
a) ha tagjainak száma - a (2) bekezdés esetét kivéve - tíz fő alá csökken,
b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.
(2) Ha az Országgyűlésben a 15. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselőcsoport, bármelyik képviselőcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport tagjainak száma a 15. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselőcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselőcsoport jött létre a 15. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselőcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó.
(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.
(4) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja.”
3. § (1) A HSZ 19. §-ának (2) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]
g)~„g) összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra;”
(2) A HSZ 19. §-ának (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi n) pont jelölése o) pontra változik:
[Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]
n)~„n) - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelöli a közvetítésre kerülő bizottsági üléseket;”
4. § A HSZ 23. §-ának p)-q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Házbizottság:)
p)~„p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére [22. § (2) bekezdés], illetve visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait;
q) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő tárgyalására;”
5. § (1) A HSZ 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyűlés, egyéb esetekben - az országgyűlési bizottság független képviselő elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve - az Országgyűlés elnöke dönt.”
(2) A HSZ 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Az Országgyűlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyűlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.”
6. § A HSZ 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá - paritásos bizottságként [33. § (4) bekezdése] - a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.”
7. § A HSZ a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára [a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is] a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványait összegezve, az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.
(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően, illetve a független képviselők véleményére figyelemmel - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot.
(4) A független képviselők az (1)-(3) bekezdés szerinti véleményüket - lehetőség szerint együttesen - az Országgyűlés elnökének terjesztik elő.
(5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés - a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője - személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő - tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés - az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra - úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ.
(6) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.”
8. § A HSZ a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § (1) Az országgyűlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatásról való lemondással,
b) a bizottság megbízatásának megszűnésével,
c) a képviselői megbízatás megszűnésével,
d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,
e) a képviselőcsoport általi visszahívásával,
f) a képviselőcsoportjának megszűnésével,
g) ha az illető független képviselő és valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja.
(2) A megüresedett hely betöltéséről az Országgyűlés elnökének javaslata alapján az Országgyűlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.”
9. § A HSZ a következő 33. §-sal egészül ki:
„33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.
(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.
(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselőcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos bizottság).”
10. § A HSZ 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére, illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszűnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyűlési képviselő is lehet.”
11. § A HSZ 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel - a társelnök tevékenységére is figyelemmel - egymással együttműködve látják el.”
12. § A HSZ a következő alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:
„A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése
41/A. § Az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülései képi közvetítésének rendjét a Házszabály 3. sz. melléklete tartalmazza.”
13. § A HSZ 47. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására.
(4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát.”