2.9. A tehetségsegítők megbecsülésének elve
A tehetségeket segítők áldozatokra képes, a közösség, a tehetségsegítés ügyét a saját érdekeik elé is helyezni képes emberek. A tehetségnek a munkájuk nyomán történő kibomlása mással nem pótolható. A tehetségsegítőt is fejlesztő élményért sok esetben erőn felüli, családjukat, egészségüket veszélyeztető mennyiségű és intenzitású munkát vállalnak. Emiatt a tehetségeket segítők fokozott megbecsülése, védelme, számukra a tehetségekkel való foglalkozáshoz megfelelő időkeret biztosítása, kiégésük elkerülése legalább olyan fontos, mint a tehetségek segítése.
2.10. A fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve
A tehetségek segítésének a tehetségsegítő programok által nem megragadható, apró mozzanatai sok esetben a legfontosabb elemek. Ezek a mozzanatok igen sokszor egy tehetségsegítéssel nem „főállásban” foglalkozó szülő, tanár, vagy ismerős útbaigazító, bíztató példája, szavai és tettei. És fordítva: sok esetben a tehetségsegítés nem képes kompenzálni a család vagy a szűk baráti, iskolai környezet teljesítményellenes, igényességellenes, minőségellenes alapállását. A tehetségsegítés társadalmi támogatottságának kérdése emiatt sok más programnál is fontosabb eleme a folyamat fenntarthatóságának, sikerének.
3. HELYZETELEMZÉS - A TEHETSÉGEK SEGÍTÉSÉNEK HAGYOMÁNYAI, A JELENLEGI HELYZET, FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
3.1. A tehetségek segítésének magyarországi hagyományai
A tehetségek tiszteletének, a tehetségek mentésének és a tehetségsegítésnek Magyarországon - nem utolsó sorban a történelmi egyházak évszázados tehetségsegítő munkája vagy például a tantárgyi, az egyes foglalkozásokhoz, a művészetekhez és a sporthoz köthető tehetségsegítési rendszerei nyomán - évszázados hagyományai vannak2, amely sikeres állami, önkormányzati, egyházi és civil tehetségsegítő programok sokaságát teremtette meg. Az 1970-es évek kezdetétől működik hazánkban a Tehetségért Mozgalom (a Felvételeket Előkészítő Bizottságok utódjaként), amelynek keretében évente több ezer főiskolai és egyetemi hallgató, valamint sok ezer oktató - önkéntesként vagy társadalmi munkában - sikerrel segítette hozzá a középiskolák utolsó két osztályának több tízezer tanulóját a felsőoktatásba jutáshoz, a felvételi vizsgákon való sikeres szerepléshez.
1973 és 1989 között a Szakmunkásokat Előkészítő Tanfolyamok (SZET) pedig sok ezer fiatal szakmunkást készítettek fel a műszaki, a közgazdasági, a jogi és az agrár felsőoktatásba való bejutásra, és segítették aztán őket a diploma megszerzésében is.
A tehetségsegítő programok a kora gyermekkortól a kora felnőttkorig a lehető legváltozatosabb területeken és tehetségszinten segítik a tehetséges fiatalokat. Az állami programok közül a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja a tehetséges diákok piramisának alsó, szélesebb rétegeit célozza meg, míg az Útravaló ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogramja inkább a piramis magasabb részén lévő diákoknak nyit többletlehetőségeket. A felsőoktatásban az MSc képzések, a szakkollégiumok, az intézmények alakuló tehetségsegítő rendszerei a tehetséges hallgatók fejlődését szolgálják. A több tízezer hallgatóra kiterjedő, csaknem hatvan éves tudományos diákköri mozgalom nemzetközi mércével mérten is kiemelkedően sikeres hungarikum, jelentősége nemcsak az intenzív, műhelymunkára alapozott minőségi képzés tekintetében, hanem a tudományos karrierépítés során is meghatározó.
3.2. A tehetségsegítés jelenlegi helyzete
A hazai és az azzal szorosan kapcsolatot tartó határon túli magyar tehetségsegítés alapvetően háromfajta programcsoportot tartalmaz:
1. Integrált tehetségsegítő programok: e programokban a programok elemei egymásra épülnek, a programban részt vevők szakmai tapasztalataikat rendszeresen kicserélik egymással.
2. Tanulmányi, képességfelmérő versenyek és kitüntetések: e programok a tehetséges diákoknak alkalmat adnak arra, hogy bizonyságot tegyenek magas szintű képességeikről, tudásukról, és azt ütköztessék az adott szakma elismert tagjainak bírálatával, szakmai tanácsaival.
3. Támogató konstrukciók, ösztöndíjak: e programok a fenti tevékenységeket támogatják oly módon, hogy a résztvevőknek (a tehetséges fiataloknak, illetve a tehetségsegítőknek) célzottan többlet anyagi forrást juttatnak.
A tehetségsegítés helyzetének jellemzőit az alábbi SWOT-elemzés foglalja össze:
| Kérdéskör | Erősségek | Gyengeségek |
| A tehetségsegítés hagyományai és értékei | a tehetségsegítés hazánkban hosszú ideje létező változatos formái és nemzetközi mértékben is élenjáró tapasztalatrendszere követésre méltó, jó gyakorlatként átadható helyi, térségi és megyei kezdeményezések | a tehetséget sokan adottnak veszik, amely „utat tör magának”, fejlesztésével tehát nem kell törődni a tehetségazonosítás komplex rendszere nem ismert, tehetségen a legtöbben a kiemelkedő intellektuális tehetséget (IQ), vagy a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítményt értik |
| gazdag tudományos, kutatási háttéranyag |
| A tehetségsegítést befolyásoló környezet | a tehetségek segítésének széleskörű társadalmi elfogadottsága | a tehetségsegítés sokszor nem terjed ki a tehetségek által létrehozott eredmények hasznosulásának segítésére |
| a magyar tehetségsegítés jó hazai és nemzetközi imázsa [magyar szürkeállomány, magyar Nobel-díjasok, külföldön élő magyar tudósok („Marslakók”), diákolimpikonok stb.] |
| a tehetségsegítő kezdeményezések gazdag nemzetközi (EU, USA, Izrael, ázsiai kistigrisek stb.) kapcsolatrendszere |
| A tehetségsegítők felkészültsége | a tehetségsegítés elméleti hátterének, szervezésének példaadó, itthon és nemzetközileg is elismert tehetségsegítő egyéniségekből álló szakembergárdája egyre növekvő számú képzett, elhivatott tehetségsegítő szakember az intézményhálózatban és a civil szférában | a működő programok szakmai megalapozottsága egyenetlen |
| A tehetségsegítés szervezetrendszere | a tehetségek segítését szolgáló szerveződések igen változatos, sok esetben önszerveződéssel létrejött formái | az oktatási rendszerben nem eléggé elterjedt az egyéni sajátosságokat figyelembevevő fejlesztés, támogatás gyakorlata nem kellőképpen alakultak ki a tehetséges fiatalok egymást stimuláló közösségei, önszerveződési formái |
| Tehetségsegítő programok és forrásaik | széles, a tehetségek igen sok fajtájára és életkori sajátosságára kiterjedő programválaszték | a tehetségsegítő programok létének híre igen sok esetben nem jut el a tehetséges fiatalokhoz, illetve környezetükhöz a meglévő erőforrások és programok koordinálatlanok, nem valósul meg ezek egymásra épülő, átjárható, folyamatos fejlesztést biztosító rendszere alulreprezentáltak a programokban a hagyományos iskolai értékelés szerint alulteljesítők, a romák és fogyatékossággal élők |
| A tehetségsegítés hagyományai és értékei | a jó példák az informálódás növelésével és az adaptáció segítésével igen gyorsan elterjedhetnek a sokszínűség változó környezetben is nagy „túlélési esélyt” jelent | alacsony színvonalú programokat adó, a „tehetséggé válás” látszatát osztogató tehetségipar kialakulása a hosszú hagyományokkal rendelkező programok rugalmatlanokká válhatnak |
| A tehetségsegítést befolyásoló környezet | a magyar tehetség jó nemzetközi imázsára való alapozással a programokhoz többlettámogatás érhető el | az itthon kibontakozási lehetőséget nem kapó tehetségek külföldre távoznak, ez az EU tagországok lehetőségeinek fokozott megismerésével ugrásszerű méreteket ölthet (tehetségelszívás) |
| hazai és uniós forrás, valamint kapcsolati tőke a programba bevonható, amely lényeges költségcsökkenést és hatékonyság növekedést eredményez |
| a tehetséges fiatalok és a gazdasági-társadalmi szereplők együttműködési hálózata segíti a tehetségek megtartását, illetve hazatérését | ||
| A tehetségsegítők felkészültsége | igen sok „autodidakta”, jó szándékú tehetségsegítő van az országban, akik „helyzetbe hozása” munkájuk hatékonyságának és szakszerűségének ugrásszerű növekedését okozhatja | a sokrétű tehetségsegítő lehetőségekről való informáltság és a szakszerű fejlesztés és a tehetségsegítésre fordítható idő hiánya a tehetséges fiatalok elkallódását eredményezheti |
| A tehetségsegítés szervezetrendszere | a tehetségsegítő formák és erőforrások integrálása, az integrálásból adódó ugrásszerű hatékonyság-növekedés | a szervezetrendszer elemei egymásra épülésének hiánya a tehetségek „kieséséhez” vezet az életszakasz-határokon |
| a tehetséges fiatalok önszerveződésével olyan egymást stimuláló baráti hálózat alakul ki, amely segíti itthon maradásukat | a tehetségsegítés komplex rendszere nélkül rendkívül sok jó szándék, felhasználható, önzetlen segítség kiaknázatlan marad és elvész |
| Tehetségsegítő programok és forrásaik | a tehetségsegítő programok igen hatékony társadalmi mobilitás-növekedést eredményezhetnek, kitörési esélyt adhatnak | a tehetségek (különösen a hátrányos helyzetű tehetségek) elkallódása a társadalmi mobilitás csökkenésével fokozott veszélyként jelenik meg |
| a tehetségek kreativitásának ösztönzése, az eredmények hasznosulásának segítése már rövidtávon is jelentős gazdasági haszon forrása lehet | a koordinálatlan erőforrás fejlesztés és felhasználás veszélyezteti a fenntarthatóságot |
A tehetségsegítő kezdeményezéseknek az elmúlt évtizedekben megvalósult gazdagodása és fejlődése számos olyan jelenséget okozott, amely sokszor a több forrásból táplálkozó, szerves fejlődés természetes velejárója, de amelyek közül néhány az egész tehetségsegítő programrendszer összesített hatékonyságát nagymértékben visszaveti, és a továbbiakban komoly veszélyekkel is járhat. E problémák legfontosabbjai a következők:
1. Sok tehetség rejtve marad: az általánosan elfogadott tehetségfogalom nagyon sok esetben a tehetséget a kiemelkedő iskolai, tantárgyi teljesítménnyel azonosítja, vagy a tehetséget egyedül a magas szintű szellemi teljesítményben keresi. Így a komplex tehetségkép más összetevőiben kiemelkedő fiatalok sok esetben rejtve maradnak. Az oktatási rendszerben nem eléggé elterjedt az egyéni sajátosságokat figyelembevevő fejlesztés gyakorlata. Az oktatási intézmények sokszor izoláltak, és nem ismerik vagy nem veszik igénybe a környezet által biztosított gazdagító programok lehetőségeit. Abban az iskolai környezetben, ahol e fenti két tulajdonság szerencsétlen módon találkozik, a tehetség elvesztésének esélye rendkívül megnő.