36/2009. (V. 12.) OGY határozat

az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről1

Az Országgyűlés - megvizsgálva az építőipart, építőanyag-ipart és ingatlanfejlesztést magában foglaló iparág előtt álló aktuális kihívásokat, az iparág vállalkozásainak helyzetét -, az iparág konszolidációja, az iparági megrendelés-állomány fellendítése, a finanszírozási források szűkülésének, valamint a lánc- és körbetartozás kialakulásának megakadályozása és a hatósági eljárások gyorsítása érdekében az alábbi határozatot hozza:

1. Az építőipart, építőanyag-ipart és ingatlanfejlesztést magában foglaló iparág (a továbbiakban: iparág) multiplikatív és szinergikus hatásain keresztül jelentős mértékben járul hozzá a bruttó hazai termék előállításához, a foglalkoztatási ráta szinten tartásához, a belső fogyasztást a felhalmozással és a kulturális értékteremtéssel kombináltan valósítja meg, importigénye fajlagosan alacsony, kibocsátása pedig a nemzeti vagyon és nemzeti kultúra tartósan fennmaradó értékeiben testesül meg, ezért az építésgazdaság tartós recessziójának elkerülése alapvető nemzetgazdasági érdek.

2. Az iparág legsúlyosabb nehézségei a megrendelés-állomány visszaesésére, a finanszírozási források - elsősorban a hitelek - szűkülésére, a lánctartozás kiterjedtségére, valamint a nem legális foglalkoztatás nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékére vezethetők vissza, ezért az iparág problémáinak kezelése érdekében szükséges a szakmai szervezetek bevonásával történő komplex intézkedéssorozat kidolgozása és következetes végrehajtása.

3. A hatékony válságkezelés érdekében az iparág stabilizációja és növekedési feltételeinek megteremtéséhez minden rendelkezésre álló állami eszközt szükséges felhasználni. Szükséges megvizsgálni a„patrióta” gazdaság eszközrendszere erősítésének lehetőségeit és hatásait, valamint ezen eszközrendszernek a válság időszakában történő alkalmazását.

4. Az iparág konszolidációja és növekedési feltételeinek kialakítása érdekében a komplex intézkedéssorozatnak az építési piac további megerősítése és a közberuházások területén, a vállalkozások stabilitásának megőrzése, illetve megteremtése érdekében, az építési-beruházási tevékenység és az energiahatékonyság területén, a lakásépítés-felújítás területén, valamint a közigazgatási eljárások egyszerűsítése és gyorsítása területén kell azonnal (3 hónapon belül), rövid távon (2009. év végéig), valamint középtávon (2010. év végéig) megvalósítható intézkedéseket tartalmaznia.

5. Az Országgyűlés az 1-4. pontokban megfogalmazottak megvalósítása érdekében felkéri a Kormányt, hogy

a) hozzon létre intézkedési munkacsoportokat a 6. a), 6. b), 6. c), 6. d), a 7. és 8. pontokban meghatározott feladatok elvégzésének elősegítése céljából, amelyek munkájában a szakmai szervezetek és az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező állandó bizottsága képviselői részt vehetnek,

b) folyamatosan kísérje figyelemmel és elemezze az építésgazdaság helyzetét, az ágazat recessziójának kezelésére az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott intézkedéseket, azok hazai adaptációjának lehetőségét,

c) az a) pontban meghatározott intézkedési munkacsoportok bevonásával dolgozza ki az építésgazdaság válságjelenségeit okozó tényezők kezelésének, megoldásának intézkedéstervét azonnal, rövid távon és középtávon megvalósítható intézkedések szerinti csoportosításban.

6. Az azonnal megvalósítható intézkedések keretében az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

a) az építési piac megerősítése és a közberuházások területén

aa) a szakmai szervezetek bevonásával intézkedjen az EU fejlesztési forrásaiból megvalósuló építési beruházások hatékonysági vizsgálatáról, előkészítésének, lebonyolításának felgyorsításáról, a már megítélt támogatások elvárható eredményességének ellenőrzéséről, az eljáró szervezetek belső folyamat szabályozásának a válság feltételeihez történő igazításáról, így különösen a támogatási döntések és a támogatási szerződéskötési folyamat felgyorsításáról, a támogatási szerződés megkötése és a közbeszerzési kiírás közötti idő minimalizálásáról,

ab) intézkedjen a közberuházások és közérdekű építési tevékenységre irányuló pályázati kiírások eljárási optimalizációjáról, az ajánlati ár esetén a középértéktől legjobban eltérő ajánlat kizárásáról, és a bírálat szempontrendszerének az építési ágazat sajátos szempontjait figyelembe vevő átalakításáról. Így különösen

aba) az értékelés során kerüljenek alkalmazásra olyan többletpontok, amelyek figyelembe veszik az egységnyi árbevételre jutó társasági adó befizetés mértékét, a vállalt és tanúsított minőségbiztosítási feltételek meglétét, a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai létszáma létszámának változását, az egy foglalkoztatottra jutó átlagbér nagyságát, valamint a kedvezőtlen térségben lévő hátrányos helyzetű munkaerő alkalmazását,

abb) a pályázatokon ne indulhassanak olyan vállalkozások, amelyek mérleg szerinti eredménye tartósan - a pályázati kiírást megelőző három évből legalább kettő évben - negatív, illetve amely vállalkozások rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznek,

ac) gondoskodjon az állami és EU fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházások során a teljesítéshez kapcsolódó garanciák relatív felső korlátjának meghatározásáról és alkalmazásáról (teljesítési garancia: max. 3%, jóteljesítési garancia: max. 2%), az érvényben lévő jóteljesítési garanciával rendelkező állami beruházások garanciaösszegének 2-5%-ra történő mérsékléséről, és kérje az önkormányzati beruházások hasonló felülvizsgálatát a bankgaranciák rendszeréből a feltétel nélküli bankgarancia törléséről, valamint a kötbérkikötések maximalizálásáról,

ad) biztosítsa a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott, és ezek alapján kidolgozott építőipari rezsióradíjnak az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal történt egyeztetését követő kötelező alkalmazását a közbeszerzések során,

ae) biztosítson elkülönített keretet a projektek előtervezéséhez;

b) a vállalkozások stabilitása érdekében

ba) gondoskodjon az építéshez kapcsolódó kifizetések határidejének betartásáról és betartatásáról, nem kereskedelmi banki szervezet bevonásával a benyújtott számlák (akár fizetés előtti) kifizetéséről, magánberuházások esetén szükség szerinti faktorálásáról,

bb) dolgozza ki a„Biztos kéz” programját az építtetői fedezet biztosítása és az építési garanciák általános kezelése érdekében, így különösen segítse elő a vállalkozó építőipar megerősödését, a banki finanszírozás újra indulását a hitelgarancia rendszer kiterjesztésével is, valamint az ingatlanfejlesztés pénzügyi garanciáinak biztosítását,

bc) vizsgálja meg, hogy milyen módon tudja az állam tőkeemelés formájában likviditáshoz juttatni azokat a társaságokat, amelyek jelentős állami és önkormányzati megrendelés-állománnyal rendelkeznek, de ezek teljesítése forráshiány, illetve finanszírozási problémák miatt nehézségbe ütközik,

bd) vizsgálja felül a válság miatt finanszírozási nehézségbe került PPP beruházások helyzetét, és készítsen átmeneti időre szóló kormányzati intézkedési tervet a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében;

c) az építési-beruházási tevékenység és az energiahatékonyság területén

ca) vizsgálja meg az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló, meghirdetett pályázati konstrukciók tapasztalatait, és ennek tükrében intézkedjen a meglévő épületállomány energiafelhasználását komplex módon csökkentő, valamint a nyílászárók cseréjét és a fűtésszabályozás megvalósítását támogató program (intézmények és hagyományos építésű lakóépületek) részletes kidolgozásáról, azonnali beindításáról,

cb) gondoskodjon az épületek energiahatékonysági beruházásainak és forrásainak (KEOP, GOP, NEP, ZBR, Panel Program) központi koordinációjáról, a már futó programok felgyorsításáról,

cc) vizsgálja meg a CO2-kvóta értékesítéséből származó bevétel arányos részének Panel Programra való átcsoportosításának lehetőségét, az épületek komplex, energiahatékony minőségi felújítását szolgáló Klímabarát Épületek Keretprogram kialakításával (1. Zöld Nyílászáró Program, 2. Homlokzat és Tető - Fenntartható Szigetelés Programja, 3. Energiahatékony Épületgépészet és Megújuló Energiák Program),

cd) a ca)-cc) pontokban meghatározott feladatok szakmai egyeztetése, koordinációja céljával hozza létre az Építésgazdasági Tárcaközi Munkabizottság keretében az ad hoc Épületenergetikai Munkacsoportot,

ce) gondoskodjon arról, hogy a pályázati konstrukciókban alkalmazott támogatás mértéke legalább 5%-kal haladja meg a beruházás során alkalmazandó általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) értékét;

d) vizsgálja meg és több variációban modellezze a lakásépítés-felújítás területén

da) a belső piacok élénkítése céljából, az épületfelújítások érdekében a forrásátcsoportosítás lehetőségét, és sorolja az épületfelújításokat a sürgős feladatok közé,

db) a meglévő lakóépületek (lakások) felújítási munkáihoz kapcsolódó ÁFA átmeneti időtartamra szóló 5%-ra történő csökkentésének, vagy a felújítási költség egy részének (30-35%) a személyi jövedelemadóból felső határ nélkül történő visszaigényelhetőségének lehetőségét, műemlék-felújításnál állandó ÁFA-kedvezmény biztosítását,

dc) az átmeneti időre szóló illetékmentesség bevezetésének államháztartásra gyakorolt hatásait, kizárólag az első lakáshoz jutás érdekében és értékhatárhoz kötötten, valamint az átmeneti időre szóló, az építési telek illetékmentes beépítési határidejének és az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésre vonatkozó illetékmentes időszak meghosszabbításának nemzetgazdaságra, államháztartásra gyakorolt hatását, továbbá az ingatlanbefektetőket megillető illetékfizetési kedvezmény időtartamának a jelenlegi időtartam duplájára történő növelésének lehetőségét,

dd) a lakásvásárláshoz, lakásépítéshez kapcsolódó kamattámogatás nagyobb értékű lakóépületekre történő, átmeneti időszakra szóló kiterjesztésének államháztartásra gyakorolt hatásait,