• 81/2009. (X. 2.) OGY határozat
  • az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról1
  •     Melléklet a 81/2009. (X. 2.) OGY határozathoz
  •         IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA
  •             ELŐSZÓ
  •                 Az Idősügyi Nemzeti Stratégia elkészítésének indokoltsága
  •                 A stratégiaalkotás folyamatának lépései
  •                 Előzmények
  •                 Szakterületi munka-csoportok tevékenysége
  •                 Kapcsolódás a nemzetközi idősügyi politikákhoz
  •                 A különféle vélemények és nézetek beépülése a Stratégiába
  •                 A Stratégia elfogadása és az azt követő lépések - cselekvési tervek
  •             1. BEVEZETÉS
  •                 Hamburgi Nyilatkozat
  •                 Az idősek demográfiai adatai
  •                 Az időskor fogalma
  •                 Idősek a WHO szerint
  •                 Idősödő társadalom és a szolgáltató védelmi rendszerek
  •                 Felkészülés az időskorra
  •                 Időspolitika az Európai Unióban
  •                 Flexibilis és hatékony időspolitika
  •                 Hatékony ellátórendszerek
  •                 Az idősek hozzáférése a szolgáltatásokhoz
  •                 Időskor és társadalmi részvétel, esélyegyenlőség
  •                 Deficitmodell helyett fejlődésmodell
  •                 Az időskorúak heterogén csoportjai erőforrásként kezelhetők
  •                 A felszabaduló idő aktív és hasznos eltöltése
  •                 Egészség, képzettség, tudás - az idősek minőségi életének kulcs-motívumai
  •                 Az idősödési folyamat menedzselése fiatalabb korban kezdődik
  •             2. HELYZETELEMZÉS
  •                 2.1. MAGYARORSZÁGI ADATOK
  •                     Az adatok forrásai
  •                     Lakosság korcsoportos összetétele
  •                     Öregedési index
  •                     Születéskor várható élettartam
  •                     A magyar nők többsége élete utolsó éveire elveszti társát
  •                     Területi adatok
  •                     Magas az egyszemélyes háztartások aránya
  •                     Szociális alapszolgáltatást igénybe vevők aránya alacsony
  •                     Jövedelmi viszonyok
  •                     Idősek foglalkoztatási adatai
  •                     Foglalkoztatás adatai Magyarországon
  •                     A foglalkoztatási ráta növelése szükséges - a nyugdíjba kerülési kor alatta marad az öregségi nyugdíjkorhatárnak
  •                     A magyar nyugdíjasok munkaerő-piaci részvétele alacsony
  •                 2.2. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, AZ IDŐSEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE
  •                     2.2.1. FONTOSABB DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK
  •                         Demográfiai változások
  •                         Az idősek egészségesen várható élettartama jelentősen függ az iskolázottság és a településnagyság adataitól
  •                         A háztartások 40%-ában él idős ember
  •                         szendvics-generáció” nehéz helyzetben)~Segítő kapcsolatok a családokon belül - „szendvics-generáció” nehéz helyzetben
  •                     2.2.2. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS
  •                         A nyugdíjas háztartások élelmiszer-fogyasztása magasabb, mint az aktív háztartásoké
  •                         Magas a lakás- fenntartásra, egészségre, gyógyszerekre fordított összeg
  •                         Szegénységi arány a kor előrehaladtával csökken
  •                         Korcentrum ma 58-59 év
  •                         Ma 1,5 millió ember a minimálbér szerint vállal közterheket
  •                         Nyugellátásban részesülők száma: 2 759 946 fő - a korbetöltött öregségi nyugdíj egy főre számított havi átlagos összege: 87 462 Ft (2008. december)
  •                         Az öngondoskodás szemlélete még nem terjedt el az időskorúak körében
  •                         Az aktívak aránya alacsony
  •                         Életkor szerinti diszkrimináció
  •                     2.2.3. ÉLETÚTTERVEZÉS, ÖNGONDOSKODÁS
  •                         Az öngondoskodás társadalmi igénye alacsony
  •                     2.2.4. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK
  •                         Jellemzőek az aktivitás hiányából fakadó kockázati tényezők
  •                         Különbségek az egészségi állapotban
  •                         A 65 év feletti népesség 12,4%-a önellátásában korlátozott
  •                         Párhuzamos ápolás a szociális és egészségügyi területen
  •                         Alapellátások megszervezettsége
  •                         Hosszú ápolási szükséglet
  •                         70 év felettiek körében gyakori a csípőcsont-beültetés, demencia, szívritmuszavar, agyérproblémák
  •                         Rendszeres gyógyszerfogyasztás
  •                         Mentális és viselkedészavarok
  •                         Hiányos ismeretek az életkori problémákról
  •                         Az időskorúak ellátáshoz jutásának koordinációs problémái
  •                         Kórházcentrikus egészségügy - geriátriai hiányok
  •                         Mérsékelt az átmeneti és vegyes ellátást nyújtó szervezetek aránya
  •                         Betegápolás - az idősek is aktivizálhatók
  •                         A szociális és egészségügyi problémák szétválasztása megkezdődött
  •                         Az ellátókapacitás hatásfoka nem megfelelő
  •                     2.2.5. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
  •                         Összesen 50 000 férőhely van a szociális intézményekben
  •                         Egyenlőtlen az ellátásokhoz való hozzáférés lehetősége
  •                         ÁSZ-vizsgálat - az ellátási kötelezettség nincs arányban a települések teherbírásával és a valóságos igényekkel - az alapszolgáltatás nem minden településen elérhető
  •                         Szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása
  •                         A férőhelyek hiánya miatt gyakran kerülnek kórházba az idősek szociális indikáció alapján
  •                         Demensek nappali ellátása problematikus
  •                         Ápolási díjban részesített mintegy 52 ezer fő
  •                         A szociális szolgáltatások fejlesztése megtorpant
  •                         Az ápolási-gondozási szükségletekről nincsenek megbízható adataink
  •                         A szociális szakemberek gyakran túlterheltek
  •                         Pénzbeli és természetbeni ellátások
  •                         Átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás
  •                         Temetési segély, közlekedési támogatás
  •                         Közgyógyellátás
  •                         Kutatási hiányosságok
  •                     2.2.6. TEVÉKENYSÉGEK, MINDENNAPI AKTIVITÁSOK, ÉLETMINŐSÉG, KÖZÉRZET
  •                         Az aktív idősödés eszménye - Magyarországon hiánycikk
  •                         Szépkorúak kiskorúsítása
  •                         felszabadult” idő)~Időmérleg-vizsgálat 2000 - nyugdíjba kerülés után megnövekszik a „felszabadult” idő
  •                         Kertészkedés, állattartás, saját gazdaságban végzett munka - átlagosan napi 2 órányi tevékenység
  •                         További időmérlegadatok - vásárlás, társas kapcsolatok, hobbi, TV, fizikai rekreáció, sport, színház, hangverseny, múzeum
  •                         Pénzhiány, lemondás, beletörődés, érdektelenség
  •                     2.2.7. TURIZMUS
  •                         Utazás
  •                     2.2.8. KULTÚRA, MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK, HOBBI
  •                         Öntevékeny amatőr művészeti tevékenységek
  •                         Klubok
  •                     2.2.9. KÉPZÉS, ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS
  •                         Képzésekben alulreprezentált az idősek ellátása
  •                         Egy életen át kellene képeznie magát az embernek
  •                         Informatika, nyelvtanulás - ritka az idősek körében
  •                         Alig akad képzés az idősödők és idősek számára
  •                         Képzés nyomán javul az elhelyezkedés esélye, javul az önértékelés, növekszik az önbizalom a 45-64 évesek körében
  •                         Számítógép-használat hiánya - kirekesztődés az e-kommunikációból
  •                     2.2.10. TÁRSADALMI BEVONÓDÁS, GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLAT
  •                         Idősödők és idősek esetében csökken a társadalmi aktivitás szintje
  •                         Önkéntesség ma
  •                         Közéleti tevékenység - alig 10% vesz részt
  •                         Civil világ, civil szervezetek
  •                         Ritkábbá váltak a találkozások a közösségben
  •                         A társadalmi tőke erejének meggyengülése
  •                         bűnbak” szerepben - „kollaboráltak a kommunista rezsimmel”)~Az idősek „bűnbak” szerepben - „kollaboráltak a kommunista rezsimmel”
  •                         Nagyszülők GYES-en
  •                         Generációk közötti együttműködés a közösségfejlesztésben
  •                         Vallásgyakorlás és spiritualitás
  •                     2.2.11. KOMMUNIKÁCIÓ
  •                         Az idősügy tudatos, rendszerbe foglalt kommunikációja hiányzik
  •             3. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
  •                 Idősügyi Nemzeti Stratégia elvei
  •                 3.1. JÖVŐKÉP MEGFOGALMAZÁSA
  •                     A jövőkép összetevői
  •                 3.2. CÉL MEGHATÁROZÁSA
  •                     Átfogó cél
  •                     Horizontális cél
  •                 3.3. PRIORITÁSOK
  •                     3.3.1. AKTIVITÁSÁT ÉS FÜGGETLENSÉGÉT, TÁRSADALMI PRESZTÍZSÉT MEGŐRZŐ IDŐSÖDŐ ÉS IDŐS EMBER
  •                         Az idősödő és idős emberek erőforrást jelentenek
  •                         Az idősödő és idős emberek aktivitásának fokozása
  •                         Tudásbeli pluszok és mínuszok
  •                     3.3.2. BIZTONSÁG ÉS MEGFELELŐ ÉLETMINŐSÉG, A BETEGSÉGEK KOCKÁZATÁNAK ALACSONYAN TARTÁSA, AZ EMBERI MÉLTÓSÁG MEGŐRZÉSE ÉS A FUNKCIONÁLIS ÖNÁLLÓSÁG ELŐSEGÍTÉSE
  •                         Az idősödő és idős ember biztonságának és emberi méltóságának megőrzése
  •                         A jólét biztosításának dimenziói
  •                         Az Európai Unió Szociális Menetrendje (Social Agenda)
  •                     3.3.3. ÉLETHOSSZIG TARTÓ FEJLŐDÉS, TÖREKVÉS AZ ÉLETÖRÖM, AZ AUTONÓMIA MEGŐRZÉSÉRE ÉS AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁSRA
  •                         A meghosszabbodott szabadidő minősége
  •                         Sikeres idősödés
  •                         Idős ember fejlődésének holisztikus szemléletű támogatása
  •                     3.3.4. TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS BEVONÓDÁS, KÖZÖSSÉGI MEGBECSÜLTSÉG
  •                         A társadalmi összetartozás erősítése
  •                         Kutatások, felmérések szükségesek e téren
  •                         Az idősödő és idős személyek társadalmi megítélésének javulása
  •                         A spiritualitás és vallás szerepe
  •                     3.3.5. ESÉLYEGYENLŐSÉG, POZITÍV REAKCIÓK AZ IDŐSÖDÉS ÉS A HOSSZABBÉLETŰSÉG TÁRSADALOMPOLITIKAI KIHÍVÁSAIRA, FELLÉPÉS AZ AGEIZMUS ELLEN
  •                         A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése
  •                         Szemléletformálás a társadalmi élet minden területén
  •                         A társadalmi igazságosság fokozottabb érvényesítése
  •             4. IDŐSÜGYI STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÓ
  •                 4.1. A STRATÉGIA LEGFONTOSABB CÉLJAI
  •                     A Stratégia kiindulópontjai
  •                     Az időspolitikában érintett szervezetek
  •                     Megfelelő felkészülés az idősödésre
  •                     Melyek az állam és melyek az egyén feladatai
  •                     Az idősödők és idősek aktivitásának és függetlenségének megőrzése
  •                     Társadalmi kohézió megőrzése
  •                 4.2. JAVASLAT A CSELEKVÉSI TERVEK KIALAKÍTÁSÁHOZ
  •                     Javaslatok az elsődleges cselekvési területekre
  •                         A mai idősek mint célcsoport
  •                         Időspolitika hosszútávon
  •                         A fiatalabb generáció mint célcsoport
  •                 4.3. HAZAI JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSÜGY TERÜLETÉN
  •                     Hazai jó példák a megvalósult gyakorlatok és intézkedések köréből
  •                     A szociális alapszolgáltatások köre kiegészült
  •                     Idősek Világnapja
  •                     Idősbarát Önkormányzat Díj
  •                     Szociális Szolgáltatások Ellenőrzés-fejlesztési Programja
  •                     Szociális szolgáltatások standardjai
  •                     Szeniorsport-programok - szeniorsportháló létrehozása
  •                     Önkéntes Központ Alapítvány - regionális önkéntes központok, Kapu Program, önkéntes törvény
  •                     Nyugdíjak értékmegőrzése - nyugdíjas fogyasztói árindex
  •                     Szépkorúak jubileumi köszöntése és juttatása
  •                     Intézkedések és programok az idősek életminőségének javítása érdekében
  •                     Civilek az idősekért és nyugdíjasokért
  •                     Az Idősügyi Tanács tapasztalatcsere programjai
  •                     Idősügyi konferenciák és rendezvények
  •                     Jó gyakorlatok az internet- és számítógép-használat terén
  •                     Táborok, találkozók
  •                     Idősek Otthon
  •                     További lépések
  •                     Fogalomtár, grafikonok