88/2009. (X. 29.) OGY határozat

a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról1

Az Országgyűlés

abból a felismerésből kiindulva, hogy az ifjúsági korosztályok nemzetünk felemelkedésének és társadalmunk megújulásának meghatározó alapját jelentik, továbbá felismerve e korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét és támogatva a felelős társadalom kialakításában, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében és az esélyegyenlőség megteremtésében betöltött szerepüket, valamint a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítása és a társadalmi részvétel növelése érdekében a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítésére - összhangban az Alkotmánnyal, az Európai Unió és az Európa Tanács célkitűzéseivel - a következő határozatot hozza:

1. elfogadja a határozat mellékletét képező „Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024” című stratégiai programot (a továbbiakban: Nemzeti Ifjúsági Stratégia);

2. felkéri a Kormányt, hogy

a) jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat;

b) kétéves, a 2022-2024. évek közötti időszakban hároméves cselekvési programban gondoskodjék - a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével - a megállapított célok és prioritások megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, a szükséges eszközökről és azok koordinált felhasználásáról, valamint arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői vegyék figyelembe a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában meghatározott célokat és a négyévente lebonyolítandó ifjúságkutatások tapasztalatait, az abban használt életkori határok szerint (15-29 év);

c) az első, a 2010-2011. évekre szóló kormányzati cselekvési programot a feladatok, a felelősök és szükséges költségvetési források meghatározásával legkésőbb 2009. december 31-ig dolgozza ki;

d) első alkalommal az Országgyűlés 2014. évi tavaszi ülésszakán, majd azt követően négyévente tájékoztassa az Országgyűlést a Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósulásáról.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. E határozat hatálybalépésével egyidejűleg a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló 95/2007. (X. 31.) OGY határozat hatályát veszti.

Melléklet a 88/2009. (X. 29.) OGY határozathoz

„...HOGY ÁLTALUK LEGYEN JOBB!”

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA 2009-2024

1. BEVEZETŐ

Az öregedő társadalom, az elhúzódó tanulóidő, a tanulmányokat folytatók megnövekedett aránya, ezzel együtt az aktív dolgozó fiatalok arányának csökkenése, az ifjúságnak az oktatás, a munkaerőpiac és a szabadidő vonatkozásában fennálló sebezhetősége, az intézményi rendszerbe vetett bizalom megrendülése, a határozott elfordulás az aktív alkotó közéleti részvételtől, illetve a társadalomban tapasztalható negatív folyamatok arra ösztönözték az Európai Unió tagállamait, hogy újrafogalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati cselekvéseket az Ifjúsági Fehér Könyvben.

Magyarországon is körvonalazódni látszanak azok a folyamatok, amelyek a rendszerváltás időszakának értékbizonytalanságai után a helyzetet felmérve és értékelve egy korszerű, modern és progresszív ifjúságpolitikai lépésváltást igényelnek.

Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához.

A 2006-os kormányprogram ifjúságra vonatkozó vállalása kimondja: a Kormány feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Ennek érdekében alkotja meg a Nemzeti Ifjúsági Programot, amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz. A Nemzeti Ifjúsági Program helyett a stratégia a Nemzeti Ifjúsági Stratégia elnevezést viseli, ami jobban kifejezi az ifjúsági területtel kapcsolatos hosszú távú tervezési igényt. A stratégia mint keret, lehetőséget ad arra, hogy kormányzati ciklusokon átívelő célokkal és irányokkal lehessen tervezni rövidebb időtávra, a konkrét cselekvési programokat eszközként használva a Nemzeti Ifjúsági Stratégia (a továbbiakban: Stratégia vagy NIS) céljainak eléréséhez.

A Stratégia célcsoportja - annak kiterjesztő értelmezésével - a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed. Jelenleg a magyar lakosság több mint 27%-a sorolható az ifjúsági korosztályokhoz, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak2.

1.1. A Stratégia szükségessége

Az államnak felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, valamint, hogy Alkotmányban rögzített jogaikkal élni tudjanak. Az ifjúsági korosztályok esetében e felelősség speciális intézkedéseket és figyelmet követel meg. Az államnak továbbá érdeke, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, s hogy maguk is képesek legyenek azok átörökítésére. Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként3, ezért a politikumnak szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása, megtestesülése.

A magyar ifjúságkutatási elemzések tapasztalatai megegyeznek az Európában mért fő tendenciákkal. Az ifjúsági korosztályok változékony csoportot alkotnak, egyre később lesznek a munkaerőpiac szereplői, később alapítanak családot; váltogatják a munkával és a tanulással töltött időszakokat; és mindenekfelett egyéni életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelőtt valaha. Az iskolának, az egyetemnek, a munkahelynek és a társadalmi környezetnek nincs már olyan integráló szerepe, mint korábban. A fiatalok egyre később válnak teljesen önállóvá életük során.

Mindez tükröződik az ifjúság életérzésében: a lét bizonytalanná válásában, a jelenlegi döntéshozó rendszerekbe vetett bizalom elvesztésében, a közéletben vagy az ifjúsági szervezetekben való hagyományos részvételi formák iránt érzett elégedetlenségben. Némelyikük úgy érzi, saját gondjai nem mindig kapnak helyet az idősebb korosztályok által számukra kigondolt közpolitikai irányelvekben. Némelyek a közönyben és az individualizmusban keresnek menedéket, míg mások az önkifejezés szélsőséges, esetenként a demokratizmus határait súroló megnyilvánulásait választják. A többség szeretne hatással lenni a közös ügyekre, csak ennek még nem találta meg a megfelelő kifejezési módjait.

Ennek ellenére a korosztályok tagjainak sok mondanivalója van; hiszen pontosan ők azok az emberek, akik elsődlegesen tapasztalják a gazdasági változások, a demográfiai egyensúly kibillenése, a globalizáció vagy a fokozódó kulturális diverzitás következményeit. Azt várjuk tőlük, hogy újfajta társadalmi kapcsolatokat alakítsanak ki, megtalálják a szolidaritás új kifejezési formáit, és a különbözőségekkel való együttélésnek olyan új módozatait hozzák létre, ami tartalmasabbá teszi életüket - miközben újabb bizonytalanságokkal kell szembenézniük.

A bonyolultabb társadalmi és gazdasági körülmények közepette az érintettek bizonyos területeken kevésbé képesek a fennálló helyzethez való alkalmazkodásra, más témákban pedig messze meghaladják elődeik teljesítményét. Elengedhetetlen feladat, hogy megkönnyítsük a valódi, felelősségteljes szerep megtalálását.

1.2. A Stratégia előkészítése

2007 szeptemberében a kormányzati munkamegosztásban az ifjúságügyért felelős minisztérium arra kért fel egy szakemberekből álló csoportot, hogy dolgozza ki a nemzeti ifjúsági stratégia egy lehetséges vázlatát.

A kormányzati megbízás egy olyan dokumentum elkészítéséről szólt, melyet az európai szakirodalom komplex megközelítésnek, integrált ifjúságpolitikának hív. Ez a megközelítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munka az ifjúság élethelyzetét befolyásoló szakpolitikánként elemzi az ifjúság helyzetét, feltárja az őket körbevevő társadalmi kontextust, és az ágazati logikából adódóan összegzi az ágazatok ifjúsággal kapcsolatos teendőit, valamint a demokráciatanulás és szocializáció - mint ifjúsági szakágazati problémakör részei - lehetséges megoldásait.

A munka során felhasznált dokumentumok nemcsak a hazai ágazati stratégiák és az EU-tagországok ifjúságpolitikai dokumentumai voltak, hanem az Európa Tanács, az Európai Unió ifjúságpolitikai iránymutatásai, továbbá a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és kapcsolódó dokumentumai is. Az ezekben leírtak értelemszerűen hatással vannak az alább alkalmazott megközelítésekre, a szerkezetre és tartalomra egyaránt.

Az alkalmazott megközelítés fejlesztési típusú, a megoldási javaslatok az ifjúságra mint lehetséges erőforrásra tekintenek, így nem az ellátási formák és nem a juttatások állnak a középpontjában, hanem a lehetséges egyéni, közösségi fejlesztések. A munka megfelel az Európa Tanács elvárásainak, amelyek a tényalapú ifjúságpolitika megalkotására hívják fel a tagállamokat. Ebből következően a feltüntetett részcélok nem különböző társadalompolitikai felfogások mentén szerveződnek. Ez a megközelítés lehetőséget ad a különböző társadalompolitikai célkitűzések érvényesítésére - a rövidebb programozási periódusok esetében - az ifjúsági cselekvési programokban, amelyek tartalmazzák a konkrét teendőket, felelősöket, határidőket és szükséges forrásokat.

A szerkesztési mód lehetővé teszi, hogy az ifjúságkutatás, a szakpolitikai célkitűzések és az ifjúsági intézkedések/szolgáltatások dinamikus kölcsönhatásban álljanak egymással, és egyben kényszerítő erejű is, hogy a javasolt részcélok valamilyen mérhető kimenetet eredményezzenek.

A Stratégiában használt fogalmak pontos magyarázata a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárban található meg.

A Stratégia időintervalluma 15 év.

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósulásának értékeléséhez az adatok gyűjtését az ifjúságügyért felelős tárca által kijelölt szervezet végzi. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia célindikátorainak időszakos teljesülését rendszeres nagymintás ifjúságkutatások és ifjúsági célú statisztikai adatgyűjtés útján kell biztosítani. Az adatokból levont következtetések értékelését:

- az Országgyűlés illetékes bizottságai,

- az illetékes minisztérium,

- a Stratégia elkészítésével megbízott szakmai testület végzi.

Az értékelést meghatározott rendszerességgel - első ízben 2014 első félévében - kell elkészíteni, ezzel együtt el kell végezni a részcélok felülvizsgálatát (gördülő tervezés).

A tervezés módszertanában különös hangsúllyal szerepel a nyilvánosság biztosítása és a folyamat egészének, valamint az elért eredményeknek az értékelése.