31/1990. (III. 25.) OGY határozat

az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat módosításáról1

1. § Az Országgyűlés Házszabálya (a továbbiakban: Házszabály) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az újonnan megválasztott Országgyűlést a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze [Alkotmány (a továbbiakban: A.) 22. § (2) bek.].”

2. § A Házszabály 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. § (1) A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be.

(2) Az időközi választás során megválasztott képviselő a megbízólevelét a megválasztásától számított harminc napon belül az Országgyűlés elnökénél nyújtja be.”

3. § A Házszabály 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, jelentést tesz a megbízólevelek átvételéről, és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.”

4. § A Házszabály 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti; a négy legfiatalabb képviselő mint korjegyző a jegyzői teendőket látja el.”

5. § A Házszabály 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„5. § (1) Az ülés megnyitása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelét.

(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét az elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg.

(3) A mandátumvizsgálatot végző bizottságok jelentése alapján az Országgyűlés határoz a mandátumvizsgálat eredménye tárgyában.

(4) Az időközi választás során megválasztott, valamint a területi, illetőleg az országos listán üresedés miatt az érintett párt által kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága vizsgálja meg. Az Országgyűlés elnöke a bizottság javaslatát az Országgyűlés legközelebbi ülésén ismerteti, és az Országgyűlés ennek alapján határoz.

(5) A képviselők a mandátumok megvizsgálását követően ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az eskü szövegét.”

6. § A Házszabály 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) Az Országgyűlés az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának javaslata alapján titkos szavazással megválasztja az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket. Az alelnökök és a jegyzők számáról az Országgyűlés dönt.

(2) A tisztségviselők megválasztásuk után működésüket azonnal megkezdik.”

7. § A Házszabály 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„8. § (1) Az Országgyűlés megalakulása után meghatározza ülésezésének rendjét, állandó bizottságait, és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának javaslata alapján megválasztja az állandó bizottságok tagjait. Kötelező létrehozni a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságokat.

(2) Megalakulását követően az állandó bizottság tagjai sorából elnököt és alelnököt választ.”

8. § A Házszabály 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a Minisztertanács tagjait, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagjait és ügyvezető igazgatóját.

(2) A választás titkos szavazással történik. Nem vonatkozik ez arra az esetre, amikor az Országgyűlés a Minisztertanács megválasztásáról, továbbá programjának elfogadásáról egyszerre határoz [A. 33. § (3) bek.].

(3) A személyi javaslat előterjesztése előtt a jelöltet - a Minisztertanács elnöke tisztségére jelölt személy kivételével - az illetékes állandó bizottság meghallgatja és véleményezi.”

9. § A Házszabály 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Megválasztásuk után a köztársasági elnök, a Minisztertanács tagjai, az Alkotmánybíróság tagjai, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagjai és ügyvezető igazgatója az Országgyűlés előtt ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az eskü szövegét.”

10. § A Házszabály 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. [A. 20. § (2) bek.]”

11. § A Házszabály 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A képviselők működésük körében a hatáskörrel rendelkező állami szerveknek javaslatot tehetnek, amelyeket azok kötelesek megvizsgálni, s az eredményéről a képviselőt 30 napon belül tájékoztatni.”

12. § A Házszabály 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„16. § (1) Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására állandó képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) Állandó képviselőcsoportot legalább tíz képviselő alakíthat.

(3) A képviselők az Országgyűlésen belül törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra egyéb csoportokat is létrehozhatnak.

(4) A képviselőcsoportok megalakítását, elnevezését, a csoport elnökének és tagjainak nevét írásban be kell jelenteni az Országgyűlés elnökének.”

13. § A Házszabály 17. §-a (2) bekezdésének a), b), e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Országgyűlés elnökének feladatai különösen)

„a) összehívja az Országgyűlés ülésszakait és üléseit,

b) elnököl az Országgyűlés tanácskozásain, összehívja és vezeti a bizottsági elnökök és az állandó képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozásait,”

„e) javaslatot tesz az ülés tárgysorozatára, a tárgyalás módjára”

„i) kapcsolatot tart a képviselőcsoportokkal.”

14. § A Házszabály 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatóságok, hivatalok és intézmények vezetői, valamint az állampolgárok kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésükre bocsátani, illetőleg előttük vallomást tenni, felvilágosítást adni, nyilatkozatot tenni.”

15. § A Házszabály 21. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az Országgyűlés állandó bizottságai legalább 15 tagból állnak.”

„(4) Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak, és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az Országgyűléshez, a köztársasági elnökhöz, a Minisztertanácshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az Állami Számvevőszékhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz, a legfőbb ügyészhez és az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójához; a külön törvényben foglaltak szerint indítvánnyal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz; javaslataikkal a hatáskörrel rendelkező miniszterhez, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjéhez is fordulhatnak. A bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s annak eredményéről a bizottságokat tájékoztatni; a bizottságok kezdeményezései nem korlátozhatják az állami szervek hatáskörét és felelősségét.

(5) Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az Országgyűlés és az Országgyűlés elnöke által eléjük terjesztett tárgyalása.

(6) Az állandó bizottságok a Minisztertanács felkérésére véleményezik a minisztertanácsi döntések tervezetét.”

16. § A Házszabály 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„22. § (1) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság feladata a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyek megvizsgálása és az országgyűlési tárgyalásra való elkészítése.

(2) Mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben - az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek az értelmezése céljából - a bizottság az Alkotmánybírósághoz fordulhat.”

17. § A Házszabály 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot, továbbá vizsgáló bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság elnöke, alelnöke és tagjainak legalább fele csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság tagjainak jogai és kötelességei azonosak. A vizsgáló bizottság tagjai csak képviselők lehetnek.”

18. § A Házszabály IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„Az Országgyűlés ülésszakai és ülései”

19. § A Házszabály 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. [A. 22. § (1) bek.].

(2) Az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. [A. 22. § (2) bek.].

(3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. [A. 22. § (3) bek.] Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt időpontra kell összehívni az Országgyűlést.

(4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. [A. 22. § (4) bek.]