(5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni. [A. 22. § (5) bek.]

20. § A Házszabály 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több, mint a fele jelen van. [A. 24. § (1) bek.].”

21. § A Házszabály 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztársasági elnök, a Minisztertanács tagjai, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke részt vehet az Országgyűlés ülésein, és valamennyien felszólalhatnak.”

22. § A Házszabály 28. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Országgyűlés elé javaslatokat terjeszthet a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, minden országgyűlési bizottság és bármely képviselő. A bizottságok, valamint a képviselők javaslatai (törvény kezdeményezése, javaslat valamely kérdés napirendre tűzésére stb.) önálló indítványok.

(2) A javaslatokat, az önálló indítványokat indokolással együtt írásban legalább 30 nappal az ülés előtt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Sürgős tárgyalás esetén (31. §) javaslatot a sürgősség kérésével egyidejűleg kell benyújtani.

(3) Az Országgyűlés a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, valamint minden országgyűlési bizottság javaslatát napirendre tűzi.

(4) A képviselő önálló indítványt indokolt esetben legkésőbb az ülés előtt 8 nappal is benyújthat az Országgyűlés elnökének.”

23. § A Házszabály 29. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„29. § (1) Az ülés kezdetén az elnök közli az Országgyűléssel a benyújtott törvényjavaslatokat, indítványokat, interpellációkat, kérdéseket és az ülés egyéb tárgyalási anyagait.

(2) Az Országgyűlés ülésének tárgysorozatát az elnök javaslatára az Országgyűlés állapítja meg.

(3) A benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legalább huszonegy nappal az ülés előtt írásban meg kell küldeni a képviselőknek, sürgős tárgyalás esetén (31. §), illetőleg a 28. § (4) bekezdésében meghatározott esetben legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni a benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat.

(4) Az ülésnapok időpontját, napirendjét az Országgyűlés ülésenként határozza meg.”

24. § A Házszabály 30. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A tárgyalásra kerülő javaslatokat az Országgyűlés elnöke kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak (bizottságoknak).

(2) A tárgyalásra kerülő javaslatokról - működési körét érintően - saját kezdeményezésre vagy a hatáskörrel rendelkező bizottság felkérésére bármelyik bizottság véleményt nyilváníthat.”

25. § A Házszabály 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„31. § (1) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, valamint minden országgyűlési bizottság fontos államérdekből kérheti a javaslat sürgős tárgyalását. Önálló képviselői indítvány esetén ötven képviselő írásban kérheti a sürgős tárgyalást. Az Országgyűlés e tárgyban vita nélkül határoz.

(2) Sürgős tárgyalás esetén a javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni, és folyamatosan le kell tárgyalni.”

26. § A Házszabály 36. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Országgyűlés dönt a Kormány programjáról [A. 19. § (3) bek. e) pont]. A Kormány programját a Minisztertanács elnöke terjeszti az Országgyűlés elé.”

„(5) A Minisztertanács tagjai tevékenységükről kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek. [A 39. § (2) bek.] A beszámolókat ki kell adni a hatáskörrel rendelkező állandó bizottságoknak.”

27. § A Házszabály 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. [A. 39/A. § (2) bek.]”

28. § A Házszabály 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országgyűlés a bizalom megvonásától számított negyven napon belül határoz az új Minisztertanács megválasztása felől [A. 39/B. § (2) bek.].”

29. § A Házszabály 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész és az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója köteles az Országgyűlésnek működéséről rendszeresen beszámolni. Ezeket a beszámolókat ki kell adni a hatáskörrel rendelkező bizottságnak.”

30. § A Házszabály 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § Az Országgyűlés a 36. és 39. §-ban említett beszámoló vitája alapján - a hatáskörrel rendelkező bizottság javaslatára - értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határozatot hoz.”

31. § A Házszabály 42. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az általános vita a törvényjavaslat egészének, indokolásának és a hatáskörrel rendelkező bizottság jelentésének megvitatásából áll. A részletes vita a törvényjavaslat egyes részei, ezen belül a módosításokkal érintett szakaszok feletti vitából áll.

(3) A tárgyalás módjáról az Országgyűlés az Országgyűlés elnökének, az előterjesztőnek vagy a hatáskörrel rendelkező bizottságnak a javaslata alapján dönt. Módosító javaslat esetén kétolvasásos tárgyalást kell tartani.”

32. § A Házszabály 43. §-ának (1)-(4) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A képviselő a törvényjavaslat módosítására vonatkozó javaslatát írásban - indokolással ellátva - az Országgyűlés elnökéhez nyújtja be, aki azt véleményezésre kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak. Javaslata megvitatásán, a bizottság ülésén a képviselőnek részt kell vennie.

(2) Az általános vitában a képviselő az Országgyűlés ülésén is nyújthat be módosító javaslatot. A módosító javaslatot az elnök véleményezésre kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak. A bizottság ülésére a képviselőt és a törvényjavaslat beterjesztőjét meg kell hívni. Az elnök a bizottság ülésének, s a bizottság által kezdeményezett és kiosztott módosító javaslatoknak a képviselők által történő tanulmányozásának idejére az Országgyűlés ülését felfüggeszti.

(3) A részletes vitában csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ilyen módosító javaslat esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság elnökének javaslatára az Országgyűlés dönt arról, hogy kiadja-e a javaslatot a hatáskörrel rendelkező bizottságnak véleményezésre.

(4) Ha a bizottság vagy a képviselő módosító javaslatának az állami költségvetésre jelentős kihatása van, a javaslatot véleményezésre a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak is ki kell adni.”

„(7) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak.”

33. § A Házszabály 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Minisztertanács tagjai, valamint az előkészítésben részt vevő bizottságok elnökei (alelnökei) és előadói a határozathozatal előtt bármikor felszólalhatnak.”

34. § A Házszabály 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § Az elnök rendre utasíthatja azt, aki az Országgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonhatja, és szükség esetén javaslatot tehet az Országgyűlésnek az ülésnapról történő kizárására. E javaslat felett az Országgyűlés vita nélkül határoz.”

35. § A Házszabály 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés - a 6. § (1) bekezdésében, a 8. §-ban és a 9. §-ban foglalt kivételekkel - minden más kérdésben nyílt szavazással határoz. Bármelyik képviselő indítványozhatja mind titkos, mind név szerinti szavazás tartását. E tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz. Név szerinti szavazást kell elrendelni legalább 30 képviselő írásbeli indítványára.”

36. § A Házszabály 49. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. [A. 24. § (2) bek.]

(2) Az Alkotmány megváltoztatásához, az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához, továbbá az alkotmányerejű törvények megalkotásához az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges. [A. 24. § (3) bek.].”

37. § A Házszabály 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szó szerinti jegyzőkönyvet az ülést követő huszonegy napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Minisztertanács tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, és az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának.”

38. § A Házszabály 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. [A. 23. §]

(2) Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az Országgyűlés elnöke titkos iratként kezeli.”

39. § A Házszabály 55. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: