b) A nyugdíjas, továbbá a munkanélküli ellátásban részesülő biztosítottak járulékfizetési kötelezettségét a szolidaritási elv alapján indokolt szabályozni. A meghatározott szintű jövedelemmel nem rendelkező, nem biztosítottak költségvetési térítés mellett legyenek ellátásra jogosultak.

c) A biztosítási jogon járó szolgáltatásokat a biztosító intézet a nyújtott teljesítmények alapján és szerződéses kapcsolat keretében vásárolja meg a többszektorú - állami, önkormányzati, egyházi és privát tulajdonban lévő - egészségügyi intézményektől, figyelembe véve és ellenőrizve a szolgáltatásokra előírt kötelező orvosszakmai szempontokat.

d) A betegbiztosítás keretében járó készpénzellátások rendszerét a foglalkoztatási és az orvosi rehabilitáció ösztönzésére is építve, a munkaegészségügyi feltételek javításában érdekeltséget teremtő kockázatmegosztásra is figyelemmel indokolt korszerűsíteni.

11. Az Országgyűlés indokoltnak tartja, hogy a 10. pontban foglaltak figyelembevételével 1992-ben megkezdődjön az egészségügy új rendszerének kiépítése. A jövő évben az egészségügyi ellátás biztosítási jogviszony alapján járjon, és a felnőtt és gyermek körzeti orvosi ellátásban valósuljon meg a teljesítményhez igazodó, egységes orvosszakmai követelményrendszeren alapuló finanszírozási módszerek alkalmazása. Egyértelműen meg kell határozni az állami egészségügyi funkciókat és feladatokat, valamint a betegbiztosítási szolgáltatásokat. A lehetőségekhez mérten a kötelező betegbiztosításban is legyen szabad orvosválasztás.

Felül kell vizsgálni a társadalombiztosítás egyes diszfunkcionálisan működő, költségigényes rendszereit (pl. táppénz, rokkantosítás, gyógyszer-finanszírozás). A korszerűsítésnek a célirányos, takarékos működtetés megvalósulását kell szolgálnia. Meg kell vizsgálni a betegszabadságos konstrukció bevezetésének feltételeit.

12. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a társadalombiztosítás 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot a biztosítási ágak elkülönített alapjaira dolgozza ki a következők figyelembevételével:

a) 1992-ben el kell határolni a nyugdíjbiztosítási és a betegbiztosítási ágat. A betegbiztosítási ágon belül - átmenetileg, az önálló biztosítási ág teljes feltételének megteremtéséig - elkülönítetten kell nyilvántartani a balesetbiztosítási ellátásokat. A két biztosítási ág forrásait, ezen belül a fizetendő járulék mértékét meg kell határozni.

b) A nyugdíjbiztosítási ágba indokolt sorolni az öregségi nyugdíjakat, a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíját, továbbá a hozzátartozók (özvegyi-, árva-) ellátásait.

c) A betegbiztosítási ág a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segélyt, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig folyósított rokkantsági nyugellátásokat, baleseti ellátásokat, továbbá a gyógyító-megelőző orvosi ellátás szolgáltatásait tartalmazza, beleértve a gyógyszerhez, a gyógyászati segédeszközökhöz és egyéb gyógyászati szolgáltatásokhoz nyújtandó támogatásokat is.

d) A választott rendszernek megfelelő járulékmértékek figyelembevételével be kell mutatni, hogy miként alakul majd várhatóan a nyugdíjbiztosítási ág éves pénzügyi mérlege az ezredfordulóig és a betegbiztosítási ág éves mérlege az elkövetkező három évben.

13. A biztosítási ágakba nem tartozó szociális feladatokat és ezek finanszírozását az állami költségvetés fokozatosan vegye át. 1992-ben a még át nem vállalt ilyen jellegű ellátásokra a Társadalombiztosítási Alapon belül elkülönített költségvetést kell készíteni.

14. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a társadalombiztosítási rendszer átalakításához szükséges törvényjavaslatokat, valamint a társadalombiztosítási reformmal összefüggő alkotmányos szabályozási kérdéseket dolgozza ki és 1991. november végéig terjessze az Országgyűlés elé. A törvényjavaslatokat az új egészségügyi törvénnyel, a szociális törvénnyel és az orvos-gyógyszerész kamarai törvénnyel össze kell hangolni.