98/1993. (XII. 24.) OGY határozat

az 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről1

Az Országgyűlés az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvényben (a továbbiakban: PTV) és a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvényben foglaltak szerint határozatot hoz az 1993. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről (a továbbiakban: Irányelvek). E határozatban a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésének, hasznosításának formáit, az osztalék meghatározására, illetve felhasználására vonatkozó rendelkezéseket önálló fejezet tartalmazza.

Az Irányelvek rögzítik a Kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájával összhangban, az 1993-ra érvényes privatizációs célkitűzéseket és főbb eljárási szabályokat.

Az Irányelvek - a magyar gazdaság hatékony működésének megalapozása érdekében - a következő privatizációs stratégiai célok elérését célozza:

- a gazdaság hatékonyabbá tételét, a nemzetgazdaság életképességének megőrzését és javítását;

- a modern piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakítását;

- a tudatos piacépítést, a piaci verseny erősítését;

- a hazai tulajdonosi réteg lényeges bővítését, megerősítését;

- a gazdaság modernizálásához nélkülözhetetlen többletforrás biztosítását;

- a világpiacba történő integráció előmozdítását;

- az államadósság csökkentését.

Az Irányelvek megerősítik, hogy hazánkban 1993-ban is piacgazdasági célok megvalósítása érdekében, piaci eszközrendszer alkalmazásával kell folytatni az állam vállalkozási vagyonának értékesítését, illetve kezelését.

I. Fejezet

1. A Vagyonpolitikai Irányelvek célrendszere

1.1. Az Irányelvek általános tulajdonpolitikai célja a magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok megerősítése, az állami tulajdon lebontásának ésszerű gyorsítása, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon eredményes és hatékony működtetése, illetve kezelése.

1.2. Az általános cél mellett megjelölt részcélok:

- a külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, megerősítése;

- a hazai vállalkozók, termelők, munkavállalók és a vállalati management tulajdonszerzésének támogatása;

- a lakossági kisbefektetők körének szélesítése;

- a termelés és a vállalati szervezetrendszer megújítása, a versenyt gátló struktúrák lebontása és az ésszerű decentralizálás;

- a privatizációs piac szereplői körének szélesítése;

- a foglalkoztatáspolitikai - munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés - és a munkavállalói szociális szempontok hatékonyabb érvényesítése;

- a privatizáció során a gazdaság forrásokhoz juttatása, fejlesztési források bevonása a gyártmánystruktúra és a technológia fejlesztése, az ezzel összefüggő kutatások segítése céljából;

- az állami tulajdonosi jogok hatékony gyakorlása, a privatizáció és a vagyonkezelés során az állami tulajdon védelmének biztosítása, az eredményesebb vállalati gazdálkodás előmozdítása.

2. A privatizációs folyamat eljárási szabályai

2.1. A versenyeztetéssel szembeni követelmények

Az állami tulajdon értékesítése során az állam tulajdonosi jogai gyakorlójának fő szabályként kell alkalmaznia a versenyeztetési eljárást. Az eljárásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

- a tulajdonosi jogok gyakorlója eljárási és döntési szabályainak, valamint az alkalmazott versenyeztetési szabályoknak az érintettek számára megismerhetőknek és áttekinthetőknek kell lenniük. A versenyeztetési eljárás keretében valamennyi lehetséges résztvevőnek azonos feltételeket kell biztosítani ajánlatának kidolgozásához és benyújtásához. Ennek érdekében gondoskodni kell a versenykiírások legszélesebb körű közzétételéről, az információk szakmai, érdekképviseleti, ágazati szervezetek, kamarák közreműködésével történő terjesztéséről;

- belső munkavállalói csoport vagy hazai befektető által tett hasonló vételi ajánlat esetén a végső elbírálásnál ezen ajánlatot kell előnyben részesíteni;

- az eljárási szabályoknak érvényesíteniük kell az állami vagyon hatékony védelméhez fűződő követelményeket; értékesítésre kizárólag a korrekt versenyeztetés eredményeként kialakuló árszinten, a privatizáció egyéb céljait (pénzügyi reorganizáció, műszaki fejlesztés megalapozása, közgazdaságilag ésszerű foglalkoztatási szint, valamint a munkavállalók számára legkedvezőbb jövedelmi feltételek és szociális ellátás biztosítása stb.) lehetőleg optimálisan kielégítő ajánlat alapján kerülhet sor;

- az állami tulajdon értékesítésének folyamatában a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell megjeleníteni az érdekegyeztetés gyakorlatát, és a munkavállalói érdekképviseleteket a szerződéskötést követően tájékoztatni kell a munkavállalók foglalkoztatására, jövedelmi és szociális ellátására, illetve tulajdonhoz jutási lehetőségeire vonatkozó megállapodásokról.

2.2. Zártkörű versenytárgyalás meghirdetése

A privatizáció során az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója zártkörű, meghívásos versenytárgyalást a következő célok elérése érdekében hirdethet meg:

- szakmai befektetői kör privatizációs részvételének biztosítása;

- belföldi piacon termelési és értékesítési szempontból indokolatlan monopolhelyzet létrejöttének megakadályozása, belföldi termelés és piac védelme;

- különleges nemzeti érték megóvása;

- környezetvédelmi követelmények kielégítése, különösen a felhalmozott környezeti károk, terhek rendezésének biztosítása;

- egyes szakmakultúrák védelme.

3. Az időlegesen állami tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 31. §-ában rögzítettek szerint 1993. június 30-át követően az Állami Vagyonügynökség valamennyi, társasággá átalakulását nem kezdett, még önkormányzó (vállalati tanács, dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése vezetésével működő) vállalat esetében kezdeményezi az átalakulás összehangolt, a nemzetgazdasági, vállalati és munkavállalói érdekeket egyaránt figyelembe vevő, koordinált eljárását.

3.1. Privatizációs célból a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalatok közül - már 1993. június 30-a előtt - államigazgatási irányítás alá kell vonni azokat a vállalatokat, amelyek önkormányzati vezetése nem segíti elő az átalakulást és a privatizációt.

Az államigazgatási felügyelet alá vont vállalat esetében a tulajdonosi jogok gyakorlása a privatizáció előkészítését, szükség esetén az önálló szervezeti egységekre bontást célozza.

3.2. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon hasznosításának formái

Az időlegesen állami tulajdonban maradó társasági részesedéseket az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója:

- hazai és/vagy külföldi befektetőknek értékesíti;

- hazai befektető erre irányuló igénye esetén hitelkonstrukciók keretében vagy részletfizetésre eladja, lízingbe adja, opciót köt ki rá;

- társaságokba, befektetési alapokba, portfólió csomagokba helyezi;

- a törvényi előírásoknak megfelelően ingyenesen átadja az Irányelvek II. fejezet 5. pontjában szereplő szervezeteknek, az ott rögzített módon;

- különböző technikákkal vagyonkezelésbe adja;

- a kárpótlási célokra felhasználja.

Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, a társaságok jogilag szabályozott - döntéshozatali rendjének megfelelően érvényesítik tulajdonpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseiket. Ez kiterjed az irányító testületek összetételének meghatározására és a működésükkel kapcsolatos követelmények kidolgozására, valamint tevékenységük időszakonkénti ellenőrzésére, elismerésére vagy szankcionálására.

3.3. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon után járó osztalék meghatározása

Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek az állami tulajdonhoz (tulajdonrészhez) kapcsolódó osztalékpolitikájuk kidolgozásakor - fontossági sorrendben - a következő szempontokat érvényesítik:

- a gazdasági társaság működőképességének megőrzése, illetve a fejlesztési, piaci lehetőségek bővítése;

- a vagyoni érték gyarapítása;

- pénzügyi, technológiai és környezetvédelmi reorganizáció;

- külső forrásbevonás feltételének megteremtése;

- kezességvállalás fedezetének biztosítása;

- központi bevételek realizálása.

4. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása

4.1. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésének, hasznosításának a formái

A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon tekintetében az ÁV Rt. - az 1992. évi LIII. törvény keretei között - az állam tulajdonosi jogait az alábbiak szerint gyakorolja:

- az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatokat gazdasági társasággá alakítja át, ha azokban az átalakulást követően tartós állami tulajdonrész marad fenn; ezen vállalatok átalakításáig jogosult és köteles gyakorolni - a Vt. szerinti - alapítói jogokat.

A hozzá tartozó gazdasági társaságokban tartósan fennmaradó tagsági (részvényesi) joga alapján gyakorolja a Gt.-ben meghatározott tulajdonosi jogokat; ennek keretében:

a) a hozzá tartozó tartós állami tulajdont képező vállalkozói vagyon piaci típusú, üzleti alapú hatékony működtetése céljából - a vagyon tartós tulajdoni jellegének, illetve a kötelező legkisebb mértékének a megőrzésével - gazdasági társaságokat, továbbá más vagyonkezelő holdingokat, illetve zártvégű portfólió befektetési alapokat hozhat létre;

b) a tulajdonosi jogok hatékony gyakorlása érdekében gondoskodik a hozzá tartozó gazdálkodó szervezetek hatékony tulajdonosi irányításáról, illetve vagyonkezeléséről. Portfólió, illetve más típusú vagyonkezelési pályázatot írhat ki, illetve ezek alapján megkötheti - az 1992. évi LIII. tv. keretei között - a kapcsolódó szerződéseket;

c) azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben a tartós állami tulajdon mértéke 100%-os, gondoskodik - a Gt.-ben meghatározottak szerint - a tulajdonosi irányítási jogok megfelelő gyakorlásáról - az alaptőkéjén felüli vagyona terhére - tevékenységének kiszélesítése érdekében - gazdasági társaságokban tulajdoni részesedést szerezhet.

Az alaptőkéjén felüli vagyona vonatkozásában az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása során - a tartós állami tulajdoni jelleg megőrzésével és figyelembevételével - a vagyont jogosult és köteles:

a) a privatizálható vagyoni részt értékesítésre megfelelően előkészíteni, majd azt hazai vagy külföldi befektetőknek értékesíteni;