b) a törvényi előírásoknak megfelelően - és törvényi felhatalmazás alapján - ingyenesen átadja az Irányelvek II. fejezet 5. pontjában szereplő szervezeteknek, az ott rögzített módon;

c) kárpótlási célokra használja fel;

d) kormányzati privatizációs programokon keresztül hasznosítja;

e) vagyonkezelésbe adja, amely során gondoskodik:

- a külső forrásbevonás feltételeinek megteremtéséről; új fejlesztési, piaci lehetőségek bővítéséről;

- a különböző pénzügyi alapok (garanciaalap, tartalékalapok stb.) fedezetének megteremtéséről;

- a privatizációt elősegítő termelői infrastruktúra fejlesztéséről.

Az ÁV Rt. köteles a mindenkori hozzá tartozó állami vagyont a Kormány gazdaságstratégiai célkitűzéseinek megfelelően kezelni, illetve hasznosítani.

4.2. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozási vagyon után járó osztalék meghatározása, felhasználásának keretei

Az ÁV Rt. osztalékpolitikájának kidolgozása során a következő szempontok szerint köteles eljárni:

- elsődleges szempont a hozzá tartozó gazdasági társaságok hatékony működtetése, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyonvédelem, illetve a vagyoni érték gyarapítása;

- a pénzügyi és technológiai reorganizáció eszközeivel a hozzá tartozó termelői, illetve pénzintézeti szektor koordinált restrukturálása;

- a nemzetgazdasági érdekeket figyelembe véve, a hozzá tartozó egyes portfóliócsomagok összehangolt átszervezésének a biztosítása;

- a konszolidált éves mérleget követően az 1994. évi költségvetési tervezéssel összehangolva az osztalék befizetés mértékének meghatározása;

- az ÁV Rt. eredményéből az Alapító Okirat szerinti tartalékképzési kötelezettség teljesítése, és ezt követően az osztalék mértékének meghatározása.

5. Munkavállalói tulajdonszerzés szabályai

- A Kormány a munkavállalók tulajdonszerzését a hatályos jogszabályok és az Irányelvek keretei között kedvezmény nyújtásával is támogatja. A munkavállalók részére nyújtandó kedvezmények igénybevételének lehetőségét indokolt minden munkavállalói csoport számára biztosítani, és figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmazott megoldások lehetőleg semmilyen arra jogosult munkavállalói réteget ne zárjanak ki, vagy ne hozzanak hátrányos helyzetbe.

- Munkavállalók és az általuk alapított társaságok, illetve MRP-szervezet részére nyújtott kedvezmények formáit az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója egységesen kezeli és a különböző módon nyújtott kedvezményeket együttesen veszi figyelembe.

- Az állami vagyon terhére adható kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az átalakuló állami vállalat induló vagyonmérlegében megjelölt saját tőke (saját vagyon) 10%-át, illetve személyenként a 12 havi bruttó alapbér tömegének megfelelő összeget. A kedvezmény mértékét a kettő közül az alacsonyabb összeg határozza meg. Ha a saját tőke (saját vagyon) 10%-a nem éri el a 12 havi bruttó alapbértömeg értékét - indokolt kérés alapján - azt az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója saját hatáskörben 15%-ra emelheti fel.

- Munkavállalói csoport által kezdeményezett kivásárlás esetén, illetve, amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. Ez vonatkozik a vezetői kivásárlásra is. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható. Kedvezmény állami vállalat átalakulása vagy a részvételével létrejött gazdasági társaságok - beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is - privatizációja során nyújtható. A kedvezmény megadásáról az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója dönt.

- Az állami vállalatból átalakult társaság tulajdonrészének értékesítése során az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50%-a erejéig árkedvezményt és részletfizetési lehetőséget adhat. A csökkentett vételár részletekben megvalósuló kiegyenlítése esetén - az MRP keretében történő értékesítést kivéve, melyre az MRP törvény előírásai vonatkoznak - a csökkentett vételár 15%-ának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételárhátralékra kamatként a privatizációs hitel (E-hitel) kamata számítandó fel. A csökkentett vételár kiegyenlítésére privatizációs hitel (E-hitel) is igénybe vehető.

- Dolgozói részvények értékesítésekor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni. Az értékesítés során a névérték legfeljebb 90%-áig adható árkedvezmény.

II. Fejezet

1. Az állami vagyon hozadéka

Az 1993. évi pótköltségvetéséről szóló 1993. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: PKT) 5. §-ában foglaltak szerint az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést megtestesítő, továbbá az ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁV Rt. közgyűlésén megállapított és az 1993. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után az 1993. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

2. A tartós állami vagyoni kört érintő kiadások

2.1. Az Állami Vagyonkezelő Rt. a PKT 6. §-ában foglaltak szerint a hozzá tartozó, részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1992. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon privatizációjából származó bevételből az ÁV Rt. 8 Mrd Ft-ot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

2.2. Az 1993. évi költségvetésről szóló 1992. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: KT) 6. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó, a 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek privatizációjából származó bevételeket a tevékenység ellátásáért felelős miniszter köteles a központi költségvetésbe befizetni.

2.3. A privatizáció nyilvánossága

A privatizációs folyamatban - az eljárási szabályok alkalmazásakor - az állam közvetlen szerepvállalásának csökkentése együtt kell hogy járjon a hatékony állami tulajdonosi kontroll kialakításával és érvényesítésével. A kontroll érvényesítését, a privatizáció nyilvánosságát, társadalmi ellenőrzését szolgálja a megfelelő statisztikai, illetőleg információs rendszer kiépítése is.

3. Az időleges állami vagyont érintő bevételek

3.1. Kiadások teljesítésének bevételi fedezete

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatosan jogszabályokban rögzített, illetve jogszabályi kötelezettségek alapján tervezhető kiadások készpénzbevételi fedezetösszege: 70,3 Mrd Ft.

3.2. Értékesítés kedvezményes konstrukcióban

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon munkavállalóknak, lakossági kisbefektetőknek E-hitelre történő értékesítése során befolyó törlesztés összegét az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója közvetlenül az államadósság törlesztésére fordítja. 1993-ban e kedvezményes konstrukció alkalmazásával értékesítésre kerülő állami vagyon tervezett nagyságrendje: 30 Mrd Ft.

3.3. Értékesítés kárpótlási jegyért

Az Állami Vagyonügynökség 1993-ban mintegy 20 Mrd Ft-nak megfelelő kárpótlási jeggyel szemben teremt vagyoni fedezetet. Az állami vagyon értékesítése során az Állami Vagyonügynökséghez kerülő kárpótlási jegy megsemmisül.

4. Az időleges állami vagyont érintő kiadások

4.1. A készpénzbevételek felhasználásának rangsorolása

Az állami vagyon értékesítésének piaci jellegére tekintettel, továbbá figyelembe véve 1993-ban a kedvezményes tulajdonszerzési lehetőségek részarányának dinamikus növekedését és a privatizációból befolyó készpénzbevételek képződésével összefüggő bizonytalanságot, a készpénzbevételek felhasználására vonatkozóan rangsort kell megállapítani.

A rangsor azokat a felhasználási címeket preferálja, amelyek a privatizációs értékesítést segítik, a különböző állami alapok finanszírozását biztosítják, illetve a gazdaságfejlesztést, a növekedés alapjainak megerősítését szolgálják.

1993-ban a privatizációból származó, az Állami Vagyonügynökséghez befolyó készpénzbevételek felhasználásának fontossági sorrendje:

1) Az állami vagyon értékesítésével összefüggő, jogszabályokban rögzített közvetlen kiadások.

2) Az állami alapokhoz történő hozzájárulás.

3) A privatizációs folyamat kiszélesítéséhez, folyamatos fenntartásához szükséges ráfordítások.

4) A gazdaság fejlesztését, a vállalkozói szféra megerősödését előmozdító kiadások.

5) A közvetlen költségvetési befizetés.

4.2. A készpénzbevételek felhasználásának címei

4.2.1. Az állami vagyon értékesítésével összefüggő, jogszabályokban rögzített közvetlen kiadások

Az Állami Vagyonügynökség 1993 folyamán képződő készpénzbevételeiből

- a PKT 6. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ÁVÜ működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, a szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások a következők: a működési költségvetési előirányzata 1350 Mrd Ft, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata - beleértve a védett vagy védelemre tervezett (természetvédelmi szervek kezelésébe kerülő) területekkel kapcsolatos indokolt kártalanítást is - 6810 Mrd Ft, a jótállással, szavatossággal és kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 6 Mrd Ft;

- a PTV 16. § (2) bekezdésének d) pontjában rögzítetteknek megfelelően az önkormányzatokat a belterületi föld után megillető ellenérték átengedésére 0,5 Mrd Ft-ot;

- a KT 22. §-ában rögzítetteknek megfelelően az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak minősülő vállalat értékesítési bevételéből az önkormányzatokat megillető rész teljesítésére 1 Mrd Ft-ot;

- az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult, illetve átalakulási tervüket a PTV hatálybalépését megelőzően az Állami Vagyonügynökséghez benyújtott vállalatok üzletrészeinek értékesítésekor befolyó bevételek 20%-ának az érintett társaságok részére történő visszautalás fedezetére 2 Mrd Ft-ot

irányoz elő.

4.2.2. Az állami alapokhoz történő hozzájárulás

Az Állami Vagyonügynökség 1993 folyamán képződő készpénzbevételeiből a KT 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint:

- a Foglalkoztatási Alap részére 12 Mrd Ft-ot;

- a Területfejlesztési Alap részére 6 Mrd Ft-ot;

- a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap részére 4 Mrd Ft-ot

utal át.