99/1993. (XII. 24.) OGY határozat

az 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről1

PREAMBULUM

Az Országgyűlés az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvényben (a továbbiakban: PtV) és a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvényben foglaltak szerint határozatot hoz az 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről (a továbbiakban: Irányelvek). E határozatban a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésének, hasznosításának formáit, az osztalék meghatározására, illetve felhasználására vonatkozó rendelkezéseket önálló fejezet tartalmazza.

Az Irányelvek rögzítik az 1994. évre érvényes privatizációs célkitűzéseket és főbb eljárási szabályokat.

Az Irányelvek a következő gazdaságpolitikai célok érvényesülését segíti elő:

- a magyar gazdaság hatékony működésének megteremtését;

- a piaci verseny erősítését;

- a gazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen szaktudás és működő tőke privatizáció által történő bevonását;

- a hazai tulajdonosi réteg lényeges bővítését, megerősítését;

- az Európai Gazdasági Közösségbe, a világpiacba történő integráció előmozdítását.

Az Irányelvek megerősítik, hogy hazánkban 1994-ben a piacgazdaság megvalósítása érdekében, piaci eszközrendszer alkalmazásával kell az állam vállalkozási vagyonát értékesíteni, illetve kezelni.

I. Fejezet

1. A Vagyonpolitikai Irányelvek célrendszere

1.1. Az Irányelvek általános tulajdonpolitikai célja a magántulajdonra épülő gazdasági viszonyok megerősítése, az állami tulajdon lebontásának ésszerű gyorsítása, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon eredményes és hatékony működtetése, illetve kezelése. A tulajdonviszonyok átalakítása során összhangot kell teremteni a stratégiai befektetők megjelenése, a magas szakmai színvonalú management és a kedvezményes kisbefektetői, munkavállalói tulajdonszerzés követelményei között.

1994-ben az állam tulajdonosi szervezeteinek tevékenységében kiemelt fontosságot nyer az állami tulajdon feljavítása, s ezzel összefüggésben a társaságok (vállalatok) adósságkonszolidációja. Mindez előmozdítja a PREAMBULUM-ban jelzett gazdaságpolitikai céloknak megfelelő, eredményes privatizációt.

1.2. Az általános célhoz kapcsolódó részcélok:

Az állam tulajdonosi szervezetei értékesítéssel, vagyonkezeléssel összefüggő döntéseik során a következő részcélok megvalósulását segítik elő:

- a külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása, megerősítése, különös tekintettel a stratégiai befektetők és a pótlólagos forrás biztosítására;

- a termelés és a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, a versenyt gátló struktúrák ésszerű decentralizálása, a privatizációs piac szereplői körének szélesítése;

- a kárpótlási folyamat és a társadalombiztosítási vagyonátadás végrehajtása;

- a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyagtermelők, munkavállalók és a vállalati management tulajdonszerzésének támogatása;

- a lakossági kisbefektetők körének szélesítése, a kisbefektetői részvényvásárlási program által;

- a foglalkoztatáspolitikai - munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés - és a munkavállalói szociális szempontok érvényesülése;

- a nemzetközi egyezményekben rögzítettekkel összhangban álló hazai termelői és iparvédelem biztosítása;

- a gazdasági társaságok működőképességének megőrzését, a vagyon védelmét és gyarapítását, a belső reorganizációt és a külső forrásbevonás feltételeinek megteremtését szolgáló tulajdonosi és osztalékpolitika érvényesítése;

- a privatizációs bevételek felhasználása a pénzügyi stabilitás, a gyártmánystruktúra, a technológia fejlesztése és az exportbővítés céljából.

2. A privatizációs folyamat eljárási szabályai

2.1. A versenyeztetéssel szembeni követelmények

Az állami tulajdon értékesítésére, illetve vagyonkezelésére irányuló versenyeztetésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

- az állam tulajdonosi jogai gyakorlója eljárási és döntési szabályainak, értékelési szempontrenszerének, valamint az alkalmazott versenyeztetési szabályoknak az érintettek (közöttük a munkavállalók és érdekképviseleti szerveik) számára megismerhetőknek és áttekinthetőknek kell lenniük;

- a versenyeztetési eljárás keretében valamennyi lehetséges résztvevőnek azonos feltételeket kell biztosítani ajánlata kidolgozásához. Ennek érdekében gondoskodni kell a versenykiírások legszélesebb körű közzétételéről, az információk szakmai, érdekképviseleti, ágazati szervezetek, kamarák közreműködésével történő terjesztéséről;

- belső munkavállalói vagy hazai befektető csoport által tett hasonló ajánlat esetén a végső elbírálásnál ezen ajánlatot a versenykiírásban meghatározottak figyelembevételével kell előnyben részesíteni. A felsorolás sorrendje egyben rangsorolást is jelez;

- értékesítésre kizárólag a korrekt versenyeztetés eredményeként kialakuló árszinten, a privatizáció egyéb céljait (pénzügyi reorganizáció, műszaki fejlesztés megalapozása, a munkavállalók közgazdaságilag ésszerű foglalkoztatása és anyagi biztonsága, környezetvédelmi szempontok stb.) lehetőleg optimálisan kielégítő ajánlat alapján kerülhet sor;

- az állami tulajdon értékesítésének folyamatában a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell megvalósítani az érdekegyeztetés gyakorlatát. A szerződéskötést követően az érintett társaság (vállalat) ügyvezetése - az üzleti titok megtartását és a szerződésben rögzített egyéb kötelmeket figyelembe véve - köteles tájékoztatni a munkavállalói érdekképviseleteket a munkavállalók foglalkoztatására, jövedelmi és szociális ellátására, illetve tulajdonhoz jutási lehetőségeire vonatkozó megállapodásokról. A munkavállalói érdekképviseletek jelzése alapján az Állami Vagyonügynökség a szerződések betartása érdekében vizsgálatot rendel el, és a szerződés betartása érdekében köteles eljárni.

2.2. Tájékoztatás

2.2.1. A gazdaság hatékony működtetését előmozdító privatizáció és az ahhoz kapcsolódó részvétel erősítésének feltétele - az állami vagyon eredményes hasznosításának szempontjait figyelembe véve - a lakosság rendszeres és bővülő tájékoztatása. Ennek megvalósítása érdekében az állam tulajdonosi szervezetei gondoskodnak a megfelelő információs rendszer működtetéséről és fejlesztéséről, széles körű reklám-, marketing-, sajtó- és oktatási tevékenységet végeznek.

2.2.2. A privatizációs szerződések tartalma általában nyilvános. Amennyiben a szerződő partner nem járul hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz, úgy a szerződést az Országgyűlés által meghatározott bizottság, illetve albizottság számára betekinthetővé kell tenni.

2.3. Ellenőrzés

A privatizációs folyamatban - az eljárási szabályok alkalmazásakor - az állam közvetlen szerepvállalásának csökkenése együtt kell hogy járjon a hatékony állami tulajdonosi kontroll kialakításával és érvényesítésével. A kontroll érvényesítését szolgálja a megfelelő statisztikai, illetőleg információs rendszer működtetése, továbbá a tulajdonosi szervezetek folyamatosan fejlesztendő ellenőrzési rendszere.

2.4. Zártkörű versenytárgyalás meghirdetése

A privatizáció során az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója zártkörű, meghívásos versenytárgyalást az érintett társaság (vállalat) ügyvezetése és a munkavállalói érdekképviseletek véleményének ismeretében a következő célok elérése érdekében hirdethet meg:

- termelési és értékesítési szempontból indokolatlan piactorzulás létrejöttének megakadályozása, a belföldi termelés és piac védelme;

- különleges nemzeti érték megóvása;

- egyes szakmakultúrák védelme;

- környezetvédelmi követelmények kielégítése, különösen a felhalmozott környezeti károk, terhek rendezésének biztosítására.

3. Az időleges állami tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 31. §-ában rögzítettek szerint 1993. június 30-át követően az Állami Vagyonügynökség valamennyi, társasággá átalakulását nem megkezdett, még önkormányzó (vállalati tanács, dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése vezetésével működő) vállalat esetében kezdeményezi az átalakulás összehangolt, a nemzetgazdasági, vállalati és munkavállalói érdekeket egyaránt figyelembe vevő, koordinált eljárását.

3.1. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon hasznosításának formái

Az időlegesen állami tulajdonban maradó társasági részesedéseket - akár az egyes lehetőségek kombinálásával - az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója

- hazai és/vagy külföldi befektetőknek értékesíti;

- kárpótlási célokra felhasználja;

- hazai befektető erre irányuló igénye esetén hitelkonstrukciók keretében vagy részletfizetésre eladja, lízingbe adja, opciót köt ki rá;

- kisbefektetői részvényvásárlási program keretében lakossági befektetőknek kedvezménnyel értékesíti;

- társaságokba, befektetési alapokba, portfólió csomagokba helyezi;

- a törvényi előírásoknak megfelelően ingyenesen átadja az Irányelvek II. fejezet 8. pontjában szereplő szervezeteknek, az ott rögzített módon;

- különböző technikákkal vagyonkezelésbe adja.

Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, a társaságok jogilag szabályozott döntéshozatali rendjének megfelelően érvényesítik tulajdonpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseiket. Ez kiterjed az irányító testületek összetételének és a működésükkel kapcsolatos követelmények kidolgozására, valamint tevékenységük időszakonkénti ellenőrzésére, elismerésére vagy szankcionálására.

3.2. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon után járó osztalék meghatározása

Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetek az állami tulajdonhoz kapcsolódó osztalékpolitikájuk kidolgozásakor elsődleges célnak tekintik az adott gazdasági társaság működőképességének megőrzését, pénzügyi, technológiai és környezetvédelmi reorganizációját, illetve a fejlesztési, piaci lehetőségek bővítését.

4. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása

4.1. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésének, hasznosításának a formái

A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon tekintetében az ÁV Rt. - az 1992. évi LIII. törvény keretei között - az állam tulajdonosi jogait az alábbiak szerint gyakorolja:

- az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatokat gazdasági társasággá alakítja át, ha azokban az átalakulást követően tartós állami tulajdonrész marad fenn; ezen vállalatok átalakításáig jogosult és köteles gyakorolni - a Vt. szerinti - alapítói jogokat.