A hozzá tartozó gazdasági társaságokban tartósan fennmaradó tagsági (részvényesi) joga alapján gyakorolja a Gt.-ben meghatározott tulajdonosi jogokat; ennek keretében:

a) a tulajdonosi jogok hatékony gyakorlása érdekében gondoskodik a hozzá tartozó gazdálkodó szervezetek hatékony tulajdonosi irányításáról, illetve vagyonkezeléséről. Portfólió, illetve más típusú vagyonkezelési pályázatot írhat ki, illetve ezek alapján megkötheti - az 1992. évi LIII. törvény keretei között - a kapcsolódó szerződéseket;

b) a hozzá tartozó tartós állami tulajdont képező vállalkozói vagyon piaci típusú, üzleti alapú hatékony működtetése céljából - a vagyon tartós tulajdoni jellegének, illetve a kötelező legkisebb mértékének a megőrzésével - gazdasági társaságokat, továbbá más vagyonkezelő holdingokat, illetve zártvégű portfólió befektetési alapokat hozhat létre;

c) azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben a tartós állami tulajdon mértéke 100%-os, gondoskodik - a Gt.-ben meghatározottak szerint - a tulajdonosi irányítási jogok megfelelő gyakorlásáról;

d) az alaptőkéjén felüli vagyona terhére - tevékenységének kiszélesítése érdekében - gazdasági társaságokban tulajdoni részesedést szerezhet.

Az alaptőkéjén felüli vagyona vonatkozásában az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása során - a tartós állami tulajdoni jelleg megőrzésével és figyelembevételével - a vagyont jogosult és köteles

a) a privatizálható vagyoni részt értékesítésre megfelelően előkészíteni, majd azt hazai vagy külföldi befektetőknek értékesíteni;

b) a törvényi előírásoknak megfelelően - és törvényi felhatalmazás alapján - ingyenesen átadni az Irányelvek II. fejezet 8. pontjában szereplő szervezeteknek, az ott rögzített módon;

c) kárpótlási célokra felhasználni;

d) kormányzati privatizációs programokon keresztül hasznosítani, a hazai tulajdonszerzést támogató technikák alkalmazásával;

e) vagyonkezelésbe adni, amely során gondoskodik

- a külső forrásbevonás feltételeinek megteremtéséről; új fejlesztési, piaci lehetőségek bővítéséről;

- a különböző pénzügyi alapok (garanciaalap, tartalékalapok stb.) fedezetének megteremtéséről;

- a privatizációt elősegítő termelői infrastruktúra fejlesztéséről.

4.2. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon után járó osztalék meghatározása, felhasználásának keretei

Az ÁV Rt. osztalékpolitikájának kidolgozása során a következő szempontok szerint köteles eljárni:

- elsődleges az ÁV Rt. eredményéből az Alapító Okirat szerinti tartalékképzési kötelezettség teljesítése, továbbá

- a hozzá tartozó gazdasági társaságok működőképességének a megőrzése, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyonvédelem, illetve a vagyoni érték gyarapítása;

- a pénzügyi és technológiai reorganizáció eszközeivel (a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével) a hozzá tartozó termelői, illetve pénzintézeti szektor koordinált restrukturálása, illetve reorganizációja;

- a nemzetgazdasági érdekeket figyelembe véve, a hozzá tartozó egyes portfóliócsomagok összehangolt átszervezésének biztosítása;

- a költségvetési törvényben előírt kötelezettség teljesítése.

5. Munkavállalói tulajdonszerzés szabályai

A Kormány a munkavállalók tulajdonszerzését a hatályos jogszabályok és az Irányelvek keretei között kedvezmény nyújtásával támogatja. A munkavállalók részére nyújtandó kedvezmények igénybevételének lehetőségét indokolt minden munkavállalói csoport számára biztosítani, és figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmazott megoldások lehetőleg semmilyen arra jogosult munkavállalói réteget ne zárjanak ki, vagy ne hozzanak hátrányos helyzetbe. A stratégiai befektető és az eredményes működéshez szükséges pótlólagos forrás biztosítása mellett olyan tulajdonosi struktúra kialakítására kell törekedni, ahol az alkalmazotti (dolgozói) tulajdonlás és a vezetői tulajdonszerzés egyidejűen van jelen.

- Munkavállalók és az általuk alapított társaságok, illetve MRP-szervezet részére nyújtott kedvezmények formáit az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója egységesen kezeli és a különböző módon nyújtott kedvezményeket együttesen veszi figyelembe.

- Az állami vagyon terhére adható kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az átalakuló állami vállalat induló vagyonmérlegében megjelölt saját tőke (saját vagyon) 10%-át, illetve személyenként a 12 havi bruttó alapbér tömegének megfelelő összeget. A kedvezmény mértékét a kettő közül az alacsonyabb összeg határozza meg. Ha a saját tőke (saját vagyon) 10%-a nem éri el a 12 havi bruttó alapbértömeg értékét - indokolt kérés alapján - azt az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója saját hatáskörben 15%-ra emelheti fel.

- Munkavállalói csoport által kezdeményezett kivásárlás esetén, illetve amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. Ez vonatkozik a vezetői kivásárlásra is. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható. Kedvezmény állami vállalat átalakulása vagy a részvételével létrejött gazdasági társaságok - beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is - privatizációja során nyújtható. A kedvezmény megadásáról az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója dönt.

- Az állami vállalatból átalakult társaság tulajdonrészének értékesítése során az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50%-a erejéig árkedvezményt és/vagy részletfizetési lehetőséget adhat. A csökkentett vételár részletekben megvalósuló kiegyenlítése esetén - az MRP keretében történő értékesítést kivéve, melyre az MRP törvény előírásai vonatkoznak - a csökkentett vételár 15%-ának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételárhátralékra kamatként az Egzisztencia-hitel mindenkori kamata számítandó fel. A csökkentett vételár kiegyenlítésére Egzisztencia-hitel, valamint kárpótlási jegy is igénybe vehető.

- Dolgozói részvények értékesítésekor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni. Az értékesítés során a névérték legfeljebb 90%-áig adható árkedvezmény.

II. Fejezet

1. Az állami vagyon hozadéka

Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben az állami részesedést, továbbá az ideiglenesen állami tulajdonban lévő állami vagyont megtestesítő részvények után az ÁV Rt. Közgyűlésén megállapított és az 1994. évben kifizetésre kerülő osztalék, illetőleg az Állami Vagyonügynökség kezelésében lévő részvények után 1994. évben kifizetésre kerülő állami vagyon hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

2. Kárpótlási jeggyel szembeni kínálat

(1) 1994. december 31-ig - az 1993-ban történt elkülönítést, illetve felajánlást is figyelembe véve - az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség mindösszesen 210 000 millió forint értékű portfóliót különít el, illetve ajánl fel kárpótlási jeggyel szembeni fedezetként.

(2) Az ÁV Rt. és az ÁVÜ köteles a kínálat felajánlását és annak feltételeit koordináltan kialakítani, továbbá annak folyamatosságáról gondoskodni.

3. Értékesítés kedvezményes konstrukcióban

Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon vállalkozóknak, munkavállalóknak, lakossági befektetőknek E-hitelre történő értékesítése során befolyó törlesztés összegét az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója közvetlenül az államadósság törlesztésére köteles fordítani. Az ÁV Rt. és az ÁVÜ lakossági kisbefektetők részére történő kedvezményes részvényértékesítés során kiemelten kezeli a kárpótlási jegyek felhasználását.

4. Vagyonvédelmi ügyek

(1) Az ÁV Rt. és az ÁVÜ köteles olyan szabályokat kidolgozni, amelyek biztosítják azt, hogy a többségi állami tulajdonú társaságoknál (vállalatoknál) az állami tulajdon saját hatáskörben végrehajtott értékesítésekor befolyó bevétel az állami tulajdon (pénzügyi, technológiai, foglalkoztatási és környezetvédelmi követelményeket kielégítő) reorganizációját, előnyös privatizációját, a hosszú távú működőképesség megteremtését mozdítsa elő.

(2) Az ÁV Rt. és az ÁVÜ a reorganizáció nyomonkövetésére és hatékonyságának vizsgálatára az érintettek véleményének kikérésével eljárási rendet dolgoz ki.

5. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-t érintő pénzbeli kötelezettség

Az Állami Vagyonkezelő Rt. a hozzá tartozó részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek 1993. évi adózás utáni nyereségéből és az állami vagyon 1994. évi privatizációjából származó bevételből osztalék címén:

(1) 29 900 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni;

(2) 34 369 millió forintot köteles a központi alapok javára, ebből

- 6100 millió forintot az Út Alap,

- 13 500 millió forintot a Foglalkoztatási Alap,

- 6000 millió forintot a Területfejlesztési Alap,

- 4000 millió forintot a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap,

- 4000 millió forintot (ebből 2000 millió forintot a hitelgarancia rendszer, 2000 millió forintot a felszámolási vagyonértékesítést elősegítő hitelkonstrukció céljára) a Kisvállalkozói Garancia Alap feltöltésére;

- 769 millió forintot a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap

javára közvetlenül átutalni.

6. Az Állami Vagyonügynökséget érintő pénzbeli kötelezettségek

Az Állami Vagyonügynökség 1994. évi privatizációs bevételeiből

(1) Az ÁVÜ működésével és az állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások fedezete az állami vagyon privatizációjából származó, a központi költségvetésbe bevont 26 800 millió forint. Ebből a működési költségvetés előirányzata 1800 millió forint, a privatizációval összefüggő közvetlen és közvetett kiadások előirányzata - beleértve az önkormányzatok részére teljesítendő átutalást, és a védett vagy védelemre tervezett (természetvédelmi szervek kezelésébe kerülő) területekkel kapcsolatos kártalanítást is - 10 000 millió forint, a jótállással, szavatossággal és kezességvállalással kapcsolatos kiadások előirányzata 15 000 millió forint.

(2) Az ÁVÜ az ideiglenes állami tulajdonnal kapcsolatos bevételeiből 4000 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be.

(3) Az ÁVÜ privatizációs bevételeiből 11 000 millió forintot kell előirányozni az állami tulajdon (pénzügyi, piac- és versenypolitikai, foglalkoztatási, környezetvédelmi szempontokat egyaránt érvényesítő) reorganizációjának céljára.

(4) A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. alaptőkéjének emelésére, fejlesztésére és reorganizációs feladatainak teljesítésére 2000 millió forintot kell előirányozni.