46/1994. (IX. 30.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról1

Az Országgyűlés az Alkotmány 24. §-a (4) bekezdése szerint működésének szabályait és tárgyalási rendjét az alábbi Házszabályban állapítja meg:

I. RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA

Az alakuló ülés összehívása

1. § Az újonnan megválasztott Országgyűlést a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze.

A megbízólevél benyújtása

2. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be.

(2) Az időközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés elnökénél nyújtja be.

Az alakuló ülés vezetése

3. § (1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt a korjegyzői feladatok ellátására.

(2) Ha a képviselő a felkérést visszautasítja, a korban soron következő képviselőt kell felkérni.

4. § (1) Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti.

(2) Az Országgyűlés főtitkára az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt végzi az Országgyűlés ülésével kapcsolatos tevékenységet.

A választással kapcsolatos jelentések

5. § (1) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után

a) az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,

b) a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a belügyminiszter

beszámol az Országgyűlésnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámolójelentések elfogadásáról az Országgyűlés a képviselők eskütétele után határoz.

A megbízólevelek vizsgálata

6. § (1) A jelentések elhangzása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási iratok (választási bizottságok jegyzőkönyvei, képviselőknek a megbízás elfogadására, illetőleg az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, pártlisták, megbízólevelek) alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét.

(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. E bizottság azonnal megalakul, s tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozna, vagy ha a névsor szerinti első öt képviselő valamelyike a felkérést visszautasítja, a bizottság tagja a sorban következő képviselő lesz.

7. § (1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 6. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság előadója, majd ezt követően a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek.

(2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a területi, illetve az országos listán az érintett párt által kijelölt képviselő 6. § (1) bekezdésében felsorolt választási iratait a mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén tesz jelentést.

(3) A mandátumvizsgálat eredményéről készített jelentéshez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.

Az eskütétel

8. § (1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(2) Az eskü szövegét a Házszabály 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők az Országgyűlés előtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt.

(4) A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együttjáró feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult - visszamenőleg is -, illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett.

A képviselőcsoport megalakulásának bejelentése

9. § (1) A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.

(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a korelnökhöz, a változásokat az Országgyűlés elnökéhez kell írásban bejelenteni.

(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok esetén a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 14-15. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

10. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással megválasztja az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(3) A szavazatok leadása után a korjegyzők a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.

(4) Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott okból megismételt szavazás során - ha a tisztségre több jelölt volt - a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre, illetőleg a legtöbb szavazatot kapott, meg nem választott jelöltek közül eggyel több jelöltre lehet szavazni, mint ahány alelnököt vagy jegyzőt kell megválasztani.

(6) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.

11. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés elnökének választása esetén a korelnök teendőit - a 20. § (2) bekezdése szerinti helyettesítési rendben - az Országgyűlés alelnöke látja el.

A Házbizottság megalakulása

12. § (1) A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével [9. § (1)-(2) bekezdés], továbbá az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával (10-11. §) a Házbizottság [24. § (1) bekezdés szerinti összetétellel] megalakul.

(2) A Házbizottság tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyűlés előtt, ezt követően az elnöklést átadja az Országgyűlés megválasztott elnökének.

II. RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÉS A KÉPVISELŐCSOPORTOK

1. fejezet

A KÉPVISELŐK

A képviselők jogai és kötelezettségei

13. § (1) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.

(2) Amennyiben törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba, bármelyik képviselő megválasztható.

(3) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani.

2. fejezet

A KÉPVISELŐCSOPORTOK

Az országgyűlési képviselőcsoportok megalakítása

14. § (1) Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

a) párt tagja, vagy

b) párt támogatásával indult a választáson, vagy

c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

(4) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, illetve más közös ügyeket intéző megbízottat választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít.

15. § (1) Képviselőcsoportot legalább tizenöt képviselő alakíthat. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(2) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

A képviselőcsoport gazdálkodása

16. § (1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés költségvetésén belül, elkülönítve kell gondoskodni.

(2) A képviselőcsoport az (1) bekezdés szerinti keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget, és teljesíthet kifizetést.

(3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A képviselőcsoport megszűnése

17. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma tizenöt fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.

(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az Országgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén az Országgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapíthatja.

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport tagjai számának tizenöt fő alá csökkenése esetében, ha a hiányzó mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján - az ott megjelölt időn belül - betölthető.