A csoportalakítás és a tájékoztatás szabályozása
18. § (1) A pártok képviselőcsoportjain kívül - a képviselői tevékenységgel összefüggő célra - létrehozott más (pl. szakmai, területi) csoportok a Házszabály alkalmazásában nem minősülnek képviselőcsoportnak.
(2) Az Országgyűlés épületében a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a tömegtájékoztatási szervek részére.
III. RÉSZ
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
1. fejezet
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI
Az Országgyűlés elnöke
19. § (1) Az Országgyűlés elnöke biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.
(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében
a) képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban;
b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban;
c) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, s ezen belül az egyes üléseket;
d) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a Házszabály betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére;
e) az üléseken a tanácskozási rend érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, az elnöki teendőket köteles átadni;
f) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén, s elnököl a Házbizottság ülésein;
g) összehangolja a bizottságok működését;
h) előkészítés, illetőleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat;
i) kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit, továbbá a közgyűjtemény-vezetők pályázati rendjére vonatkozó jogszabályok alapján az Országgyűlési Könyvtár (a továbbiakban: Könyvtár) főigazgatóját és főigazgató-helyetteseit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;
j) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát;
k) jóváhagyja az Országgyűlés költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását;
l) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket;
m) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak.
(3) Az elnök képviselői felszólalása esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon ügy további tárgyalása során a vita és a szavazás lezárásáig a (2) bekezdés d) pontjában írt feladatokat nem láthatja el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.
(4) Az elnök a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselők számára. Az indítványról bármely képviselő vagy bizottság kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot ad. Az elnök a hozzá benyújtott indítványok egy-egy teljes sorozatát megküldi a kijelölt bizottság tagjainak, két-két teljes sorozatát a képviselőcsoportok vezetőinek.
(5) Az elnök a képviselők számára hozzáférhetővé teszi az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat.
Az Országgyűlés alelnökei
20. § (1) Az Országgyűlés alelnökei az elnök által meghatározott rendben helyettesítik az Országgyűlés elnökét a 19. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásában.
(2) Az Országgyűlés elnökét tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök - az ő akadályoztatása esetén a következő legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök - helyettesíti. Azonos taglétszámú képviselőcsoport esetén a helyettesítő alelnököt a Házbizottság jelöli ki.
(3) Az Országgyűlés elnökét helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével - az Országgyűlés elnökével azonosak.
Az Országgyűlés jegyzői
21. § (1) Az Országgyűlés jegyzői
a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,
b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál - amennyiben szükséges - összeszámolják a szavazatokat,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét,
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,
f) jelzik a beszédidő lejártát,
g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.
(2) Az Országgyűlés ülésén - az Országgyűlés elnöke által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárthoz, egy ellenzéki párthoz tartozik.
A tisztségviselők megbízatásának megszűnése
22. § (1) Az Országgyűlés tisztségviselőjének megbízatása megszűnik:
a) képviselői megbízatásának megszűnésével,
b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, független képviselő esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,
c) képviselőcsoportjának megszűnésével,
d) felmentésével,
e) a tisztségről való lemondással.
(2) A tisztségviselő felmentéséről a Házbizottság javaslata alapján az Országgyűlés a 10. § (2) bekezdésének szabályai szerint határoz.
2. fejezet
A HÁZBIZOTTSÁG
23. § A Házbizottság
a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről;
b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre;
c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
d) a 66. § (3) bekezdés szerinti eljárásban dönt a jegyzőkönyv szövegének kiigazításáról;
e) az állandó és az ideiglenes bizottságok elnöke, alelnökei, tagjai sorában bekövetkezett üresedés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek az üres hely betöltésére;
f) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket;
g) az Országgyűlés elnökének tartós akadályoztatása esetén a 20. § (2) bekezdése alapján helyettesítő alelnököt jelöl;
h) állást foglal a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket;
i) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben;
j) meghallgatja és véleményezi az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó tisztségre jelöltként bemutatott személyeket;
k) kialakítja az Országgyűlés költségvetése elkészítésének elveit;
l) az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket;
m) megállapítja a távolmaradás igazolásának rendjét [44. § (3) bekezdés];
n) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől térjen el (140. §);
o) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a 102. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon;
p) javaslatot tesz az Országgyűlés tisztségviselőinek felmentésére [22. § (2) bekezdés];
q) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő tárgyalására (53. §);
r) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására;
s) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban közzéteszi, és a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít az állampolgárok számára;
t) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.
A Házbizottság tagjai
24. § (1) A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és minden képviselőcsoport vezetője.
(2) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal.
A Házbizottság ülésének résztvevői
25. § (1) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak az Országgyűlés elnöke által meghívott személyek vehetnek részt.
(2) A Kormány képviselője állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.
A Házbizottság működése
26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.
(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), d), e), f), g), m) pontjáról az Országgyűlés, egyéb esetekben az Országgyűlés elnöke dönt.
(4) A Házbizottság üléséről szó szerinti jegyzőkönyv készül. Egyebekben a Házbizottság működési rendjét - a Házszabály rendelkezéseit figyelembe véve - maga határozza meg.
3. fejezet
Bizottsági elnöki értekezlet
27. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei.
(2) A Bizottsági elnöki értekezlet javaslatot tesz
a) a Házbizottságnak az Országgyűlés heti munkarendjére,
b) a Házbizottságnak az Országgyűlés üléseinek napirendjére,
c) az Országgyűlés elnökének a bizottság kijelölésére (79. §).
(3) A Bizottsági elnöki értekezlet ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A Bizottsági elnöki értekezlet határozatait szótöbbséggel hozza. A Bizottsági elnöki értekezleten az állandó bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök - rendelkezik szavazati joggal.