119/1996. (XII. 21.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről1

Az Országgyűlés

1. a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint elfogadja;

2. felkéri az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő bizottságát, hogy az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott szabályozási elveknek megfelelő tartalommal készítse elő, és 1997. március 1-jéig nyújtsa be az Országgyűléshez.

Melléklet a 119/1996. (XII. 21.) OGY határozathoz

A Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elvei

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK

1. Az alkotmány részletesen szabályozza az államszervezet csúcsain elhelyezkedő szerveket, míg más állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a legfontosabb szabályokat kell rögzíteni.

2. A szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra, deklaratív szabályok csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba. Törekedni kell továbbá a jogi és a nyelvi pontosságra, valamint a közérthetőségre.

3. Az új alkotmányt az alábbi szerkezetben és tartalommal kell kidolgozni:

AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMA

Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira, ezen belül a Szentkoronára; a magyar államiság ezeréves folytonosságára; az alkotmányosság egyetemes értékeire a szabadság, az egyenlőség és a testvériség szellemében; az emberi és állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartására.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Az állam megnevezése, az államforma

1. Az alkotmány első rendelkezései tartalmazzák az állam megnevezését úgy, hogy a megnevezésben jusson kifejezésre az államforma is. Az alkotmány deklarálja, hogy Magyarország köztársaság, hivatalos neve pedig „Magyar Köztársaság”.

2. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. E jelzők tartalmát a normaszövegben pontosan meg kell határozni. Rögzíteni kell továbbá, hogy a Magyar Köztársaság szociális állam: elkötelezett a szociális értékek iránt, és az állam alapvető feladatának tartja az állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének elősegítését.

II. Fejezet

A szuverenitás

1. Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a hatalmat elsősorban választott képviselői útján gyakorolja, törvényben meghatározott esetben azonban népszavazást kell, illetőleg lehet tartani.

2. A választójognak, a választási rendszernek az országgyűlési, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások során alkalmazandó meghatározó szabályait az alkotmányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületekbe történő választás során a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos.

3. Az alkotmány tegye lehetővé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része nemzetközi szerződéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az ilyen szerződés megkötéséhez az Országgyűlés minősített többséggel meghozott döntése szükséges. Az alkotmány rögzítse, melyek azok a felségjogok, amelyek egyáltalán nem ruházhatók át, és melyek azok, amelyek átruházását népszavazással kell megerősíttetni.

III. Fejezet

Alapvető alkotmányos elvek és célok

1. Az alapvető alkotmányos elvek között ki kell mondani a hatalommegosztás elvét, a jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is.

2. A politikai demokrácia feltétele a többpártrendszer és az ezen alapuló, rendszeres időközökben megtartott népképviseleti választás. A pártok alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni kell: a Magyar Köztársaságban a pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat tiszteletben kell tartaniuk, és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

3. Az alapvető alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére és tiszteletben tartására, tényleges érvényesülésük támogatására.

4. Az alkotmány az emberi jogokat az embert megillető, elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogoknak ismeri el. Az alkotmány rögzítse, hogy mindenki tisztelje mások emberi jogait.

5. Az állam elismeri a szociális partnerek szervezett együttműködését, annak fórumait, és a maga eszközeivel támogatja azt. A társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés konkrét formáiról törvény rendelkezik.

6. Külpolitikai államcélként kell kifejezésre juttatni az ország nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettségét, továbbá a Magyar Köztársaság azon szándékát, hogy részt kíván venni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában.

7. A külpolitikai államcélok sorában kiemelt fontosságú a határon túli magyarságért való felelősség kinyilvánítása és annak érvényesítése mind a kétoldalú, mind a többoldalú kapcsolatokban. Az állam kötelessége a magyar nemzethez tartozó, de a magyar államhatáron kívül élő magyarság jogainak védelme.

8. Az állam a területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogait védelemben részesíti.

9. Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, és különös gondot fordít a gyermekek és az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére.

IV. Fejezet

Az állam területe

1. Az alkotmány az állam területének meghatározásánál általános jelleggel utaljon az állam határára és területi épségére.

2. A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros kerületekre tagozódik. Törvény megengedhet egyéb területi tagozódást is. Az ország fővárosa Budapest.

V. Fejezet

Az állampolgárság

1. Az alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzésének és megszűnésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a személy, akinek bármelyik szülője magyar állampolgár, vagy aki Magyarország területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az állampolgárság honosítás útján történő megszerzésekor a kérelmezők között a magyar származásúak számára kedvezőbb feltételeket kell biztosítani.

2. Az alkotmány rögzítse, hogy magyar állampolgárságától senki sem fosztható meg. Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének egyéb kérdéseit törvény rendezze.

3. Az állampolgárokat megillető legfontosabb státusjogok közül kerüljön az alkotmányba az állampolgár idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a megszorítással, hogy törvényben meghatározott esetekben kiadatásnak helye van; az állam területére való belépés joga és a kiutasítás tilalma, továbbá az állam területének elhagyásához való jog.

4. A külföldön élő magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány tartalmazzon olyan előírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar állampolgár egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élőkhöz képest eltérően állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a honvédelmi kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint, hogy közülük kinek van, és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága. Egyes tisztségekre történő választást vagy kinevezést többes állampolgárság esetén az alkotmány vagy törvény korlátozhatja.

VI. Fejezet

Az állami jelképek

1. Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és leírását, továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre.

2. Az alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzeti ünnepeket (március 15., augusztus 20., október 23.). Ezek közül a hivatalos állami ünnepet törvény határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK

I. Fejezet

Az emberi és állampolgári jogok

1. Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles körű szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplő jogokat - a szükséges pontosításokkal újrafogalmazva - lehetőleg az új alkotmány is tartalmazza. A szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsősorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, továbbá a Gyermek Jogairól szóló egyezményt kell figyelembe venni.

2. (1) Rögzíteni szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az alkotmányba foglalt emberi jogok, állampolgárságára tekintet nélkül, minden embert megilletnek, aki a magyar állam joghatósága alá tartozik. Vannak azonban olyan - elsősorban politikai - jogok, melyek csak a magyar állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az alkotmányban kifejezetten meg kell jelölni.

(2) A külföldiekre külön rendelkezések egyébként előírhatók. Ezek a rendelkezések a jogegyenlőség elvétől való alkotmányos eltérés keretében bizonyos idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok (pl. politikai jogok, a tulajdonszerzéshez és a szabad munkavállaláshoz való jog) korlátozására irányulhatnak.

(3) Azok a jogok, amelyek jellegüknél fogva nem kizárólag a természetes személyekhez kapcsolódhatnak (pl. a tulajdonhoz való jog, a jóhírnévhez való jog) értelemszerűen a jogi személyeket is megilletik. Az, hogy az adott jog természetes személyre, jogi személyre vagy mindkettőre vonatkozik, a jog tartalmából következik.

3. (1) Az emberi és állampolgári jogok körében az alanyi jogok és az ezek biztosításával összefüggő állami kötelezettségek nehezen választhatók el. Az állam kötelezettségét ezért az alanyi jogokkal együtt kell szabályozni, de az alkotmány szövegezése során meg kell majd különböztetni ezeket egymástól.

(2) Az egymással összefüggő jogokat együvé csoportosítva, fejezeti tagolás nélkül kell szabályozni.

4. (1) Az állam a jogszabályokban egyrészt saját polgáraira, másrészt a területén tartózkodó személyekre kötelező rendelkezéseket állapíthat meg, és e kötelezettségek megsértőit joghátrányokkal sújthatja.

(2) Az alapvető kötelezettségeket általában nem az alapvető jogokról szóló fejezetben, hanem azoknál a tárgyköröknél célszerű elhelyezni, amelyekkel e kötelezettségek összefüggenek. A honvédelmi kötelezettséget a honvédelemmel foglalkozó rendelkezések között, a közterhekhez való hozzájárulást a közpénzügyekről szóló fejezetben kell szabályozni. A tankötelezettség az oktatáshoz való jog mellett szerepelhet.

(3) A kötelezettségek címzettjeit a szabályozás során meg kell jelölni.