5. Az egyes emberi jogokat az alkotmány az alábbi szerkezetben szabályozza:

a) a jog kinyilvánítása;

b) a jog tartalmi meghatározása;

c) a jog érvényesülésének intézményi garanciája;

d) a jog korlátozásának lehetősége, ennek feltételei; a korlátozás kizárása.

6. (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok:

a) az élethez való jog;

á) az emberi méltósághoz való jog;

b) a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma, valamint az érintett beleegyezése nélkül történő orvosi vagy tudományos kísérletek tilalma;

c) az egészségügyi alapellátáshoz való jog;

cs) a személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog: a szabadságtól való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és törvényben meghatározott eljárás alapján van helye. Az őrizetbe vett személyt 72 órán belül bíró elé kell állítani vagy szabadon kell bocsátani. A szabadságkorlátozások eljárását a törvényben pontosan szabályozni kell, és a jogorvoslat lehetőségét az érintett számára feltétlenül biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az elítéltek munkára kötelezése;

d) a jogegyenlőség, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség: ember és ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma;

e) a jogképesség: minden ember jogok és kötelezettségek alanya lehet;

é) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga: a tartózkodási és a lakóhely szabad megválasztása, az államon belüli szabad mozgás, az állam területének szabad elhagyása, és a visszatérés joga. A nem magyar állampolgár törvényben meghatározott okból és eljárás szerint kiutasítható;

f) a magánélet, magántitok sérthetetlenségének joga; a magánélethez való jogot csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének indokával lehet korlátozni;

g) a személyhez fűződő jogok;

gy) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás és más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztására, a vallás - szertartások és vallásos cselekmények végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együtt történő - gyakorlásának szabadságára, illetve a hit tanításához, továbbá a meggyőződés kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellőzéséhez fűződő jogra. Az alkotmánynak ki kell nyilvánítania az állam és az egyház szétválasztásának elvét, továbbá azt, hogy az állam világnézetileg semleges, és biztosítja az egyházak önállóságát, függetlenségét;

h) a szülőknek a gyermeknevelés módja megválasztására irányuló joga;

i) a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának joga;

í) a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús propaganda és a gyűlöletre uszítás tilalma, a hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatás követelménye;

j) a tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam szakmai és pénzügyi ellenőrzést gyakorol az oktatás felett;

k) a művészet és a tudományos kutatás szabadságának joga;

l) a tandíjmentes állami közoktatáshoz, a szabad iskolaválasztáshoz és az első szakképzettség megszerzéséhez való jog; ki kell mondani a gyermek tankötelezettségét;

ly) az eljárásban részt vevő személy által értett nyelv használatához való jog;

m) az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt bíróhoz való jog;

n) a független és pártatlan bírósághoz való jog;

ny) a jogorvoslati jogosultsághoz való jog;

o) a „mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni rendel”, és a „mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a törvény meghatároz” elve;

ó) az ártatlanság vélelme;

ö) az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

ő) a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

p) a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

q) a fegyvertelen, békés gyülekezéshez való jog és az egyesülési jog, amelyek alapvető emberi jogok. Az egyesülési jog kiterjed bármely szervezet, vagy annak nem tekinthető önkéntes szerveződés alakításának jogára, de fegyveres szervezet alapítására nem. E jogok gyakorlásához nem magyar állampolgárok esetében törvény további feltételeket és korlátokat állapíthat meg;

r) a közügyekben való részvétel joga (választójog, népszavazás kezdeményezéséhez és az abban való részvételhez való jog, hivatalviseléshez való jog);

s) a kérelmezési és panaszjog;

sz) a közérdekű adatok és információk nyilvánosságához és megismeréséhez való jog, amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga az alkotmány határozza meg;

t) a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jog;

ty) a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan rögzíteni kell, hogy a tulajdonhoz való jog magában foglalja a tulajdonnal való rendelkezés jogát - ideértve annak egyes, önállóan gyakorolható részjogosítványait is -, valamint a tulajdontól való megfosztással szemben alkotmányos védelmet. Ez utóbbival összefüggésben az alaptörvényben elő kell írni, hogy tulajdont kisajátítani csak közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad. Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon és a tulajdonosi minőség az állammal és a társadalommal szemben bizonyos kötelezettségekkel is jár. Törvény a termőföld tulajdonra és használatra vonatkozóan a termőföld védelme érdekében az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg;

u) a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a verseny biztosítása érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet kialakulását megtilthatja;

ú) a munkavállalói, szakszervezeti szerveződéshez való jog;

ü) a sztrájkjog;

ű) a munkához való jog, amely a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztásának jogát jelenti; az állam feladata a minél teljesebb foglalkoztatás elősegítése;

v) a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog;

w) az egészségkárosodottak és fogyatékosok különleges védelme;

x) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára, az anyanyelvű kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való jogosultság, valamint a képviselethez, az önkormányzatok létrehozására való joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó mivoltát is; utalni kell továbbá arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat egyénileg és kollektíven is gyakorolják;

y) a menedékjog;

z) a gyermekek jogai.

(2) Egyes, a nemzetközi egyezményekben is szereplő emberi jogokat - tárgyi összefüggésükre tekintettel - nem ebben a Részben, hanem az igazságszolgáltatás alapelvei között kell elhelyezni.

7. (1) A nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban fellelhető néhány olyan rendelkezés, amelyek elsősorban állami kötelezettségként írhatók elő. Az említett rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy fogalmazzák meg, hogy minden állam fokozatosan, teherbíróképessége arányában köteles a megvalósításukra.

(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogalmazható emberi jogok a következők:

a) a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog;

b) a tudomány, a művészet és a kultúra, valamint a sport nemzeti és egyetemes értékeinek védelme és támogatása (ideértve a művészet és a kultúra nemzeti kisebbségi értékeit is), továbbá a magyar nyelv védelme;

c) a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető környezet kialakítása és védelme;

d) a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az államnak nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).

II. Fejezet

Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és felfüggesztése

1. (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az alkotmányban vagy - az alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján - törvényben történhet. Az alkotmány szabjon általános keretet a törvényi korlátozásra: az emberi és állampolgári jogok „lényeges tartalmának” korlátozását tiltsa meg.

(2) Az alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások alapvető jogainak védelmét, bűncselekmény elkövetését, illetőleg közegészségügyi vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni. Az egyes alapjogok szabályozásánál egyértelműen meg kell határozni az adott jogosítvány korlátozását megalapozó, alkotmányosan elfogadott szempontokat.

(3) A korlátozások a legszükségesebb mértékre szorítandók, vagyis az előbb említett korlátozási oknak kényszerítőnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak az elérendő céllal (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a közfeladatok ellátásának biztosítása) arányban állónak kell lennie.

2. (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell különböztetni a jogok felfüggeszthetőségét - vagyis a jogoktól való eltérés lehetőségét - rendkívüli helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi szabályok szigorú feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat, amelyektől rendkívüli helyzetekben sem lehet eltérni.

(2) A feltételek a következők:

a) a rendkívüli helyzeteket hivatalosan ki kell hirdetni;

b) a jogoktól való eltérés csak az adott helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben és azzal szoros összefüggésben történhet;

c) a jogoktól való eltérés nem állhat ellentétben az idevonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségekkel;

d) az eltérés nem jelenthet faj, szín, nem, nyelv, vallás, nemzeti vagy társadalmi származás alapján történő különbségtételt.

(3) Az emberi és állampolgári jogok közül rendkívüli helyzetek esetén sem lehet eltérni a következő jogoktól:

a) az élethez való jog;

b) az emberi méltósághoz való jog;

c) a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés, valamint az érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi vagy tudományos kísérletek tilalma;

d) a jogképesség;

e) a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága;

f) a „mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni rendel”, és a „mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a törvény meghatároz” szabálya;

g) az ártatlanság vélelme;

h) a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

i) az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma;