30/1997. (IV. 18.) OGY határozat

a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről1

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. §-ának e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizálás elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről az 1997-1999. évekre a következő határozatot hozza:

I.

A területfejlesztési támogatások átfogó elvei

1. A területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejezeti célelőirányzatokat és egyéb állami pénzeszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangoltan kell működtetni és felhasználni.

2. A központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódása a területfejlesztés támogatási elveivel összhangban történjen. Ennek érdekében mind országos, mind térségi szinten biztosítani kell a támogatások összehangolt felhasználását, illetve a felhasználások átláthatóságát.

2.1. A regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési programok állami támogatását alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben nevesített pénzügyi eszközökkel - területfejlesztési célelőirányzat, önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás - szükséges elősegíteni.

Az Országgyűlés e területfejlesztési eszközrendszer korszerűsítése érdekében

a) szükségesnek tartja a decentralizált döntési rendszerben működő eszközök növelését, és egyidejűleg a központi döntési körben működő eszközöknek a legsúlyosabb helyzetű térségek többlettámogatására való koncentrált felhasználását;

b) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben működő pénzeszközök megyék közötti differenciált elosztása az eddiginél fokozottabban segítse a legsúlyosabb helyzetű, hátrányos térségek fejlesztési programjainak megvalósítását;

c) az átfedések kiküszöbölése érdekében indokoltnak tartja, hogy a területi gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési célokat elsődlegesen a területfejlesztési célelőirányzat, az önkormányzatok kommunális jellegű infrastrukturális fejlesztését pedig az önkormányzati szabályozás keretében működő területi kiegyenlítést szolgáló támogatás finanszírozza;

d) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben működő pénzeszközök a visszatérítendő támogatásból újraképződő forrásokkal egészítődnek ki, amelyek a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált keretét növelik.

2.2. A területfejlesztési támogatásoknál fokozatosan át kell térni a programfinanszírozásra. A pénzügyi szabályozás ösztönözze a hosszú távú regionális, illetve megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott és jóváhagyott fejlesztési programok megvalósítását. A megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott programok segítsék elő

- a többszörösen kedvezőtlen helyzetű területek komplex fejlesztésének, a térség lakónépesség megtartásának, szolgáltató tevékenység fejlesztésének a feltételei megteremtését,

- az agrárgazdaság fenntartható fejlesztését, a természeti erőforrások megőrzését, a jelenlegi technológiák olyan megváltoztatásának segítségével, amely versenyképessé teszi az agrárgazdaságot.

3. A területfejlesztés kormányzati, regionális és megyei fejlesztési programjait az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek összehangolt felhasználásával kell elősegíteni. Ennek érdekében a támogatások odaítélésének folyamatába be kell vonni a megyei területfejlesztési tanácsokat. A koordináció javítása érdekében a fejlesztési célú államháztartási pénzügyi eszközrendszer teljes körű átvilágítása, az indokolatlan átfedések kiküszöbölése, az eljárási és ellenőrzési rendszerek közelítése, a területi kiegyenlítés követelményeinek erősítése, továbbá az Európai Unió (a továbbiakban: EU) állami támogatásokra vonatkozó előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevétele szükséges.

4. Az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek a felhasználása során a területfejlesztésben adható támogatások elsősorban az egyes térségek gazdasági fejlődését szolgálják, ugyanakkor biztosítani kell a fejlesztésekhez kapcsolódó oktatási, képzési, marketing- és egyéb kísérő programok társfinanszírozási lehetőségét is.

5. A települések közötti jelentős különbségek mérséklése érdekében - az önkormányzati szabályozás keretében - külön normatív támogatással segíteni szükséges az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait, település szintű vizsgálatok alapján történt besorolás szerint.

6. A gazdaság strukturális átalakítása során, illetve az ezzel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban a fenntartható fejlődés által megkívánt mértékben integráltan kell érvényesülni a gazdaságfejlesztési és a környezetvédelmi szempontoknak. A speciális mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokat összehangoltan indokolt érvényesíteni, ahol a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a településfejlesztés elveinek együtt kell megjelennie.

II.

A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizálásának elvei

1. Az országos jelentőségű, több megyét érintő fejlesztési célok és programok támogatását a területfejlesztési költségvetési előirányzat központi pénzügyi kerete, a térségi fejlesztési célok támogatását a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák.

2. A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizált kereteit (a területfejlesztési célelőirányzat 50%-a és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások) elsősorban a megyék fejlettségi szintje és lakónépessége, valamint a kedvezményezett térségek lakónépessége alapján kell meghatározni.

3. A decentralizált keretek megyénként differenciáltan kerüljenek megállapításra. A differenciálásnál

a) a területfejlesztési célelőirányzat tekintetében

- a megye lakónépességét, a decentralizálható pénzeszközök 20%-a mértékéig,

- a megye fejlettségét jellemző egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) mutatót a népességaránnyal súlyozva, a decentralizálható pénzeszközök 30%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

- a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a decentralizálható pénzeszközök 50%-a mértékéig (a 3. számú melléklet szerint),

b) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások tekintetében

- a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) mutatót, a decentralizálható keret 50%-a mértékéig (a 2. számú melléklet szerint),

- a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a decentralizálható keret 50%-a mértékéig (a 3. számú melléklet szerint),

c) a többszörösen is kedvezményezett térségek lakónépességét a decentralizált keret meghatározásánál a megye szempontjából legkedvezőbb egyetlen térségtípusnál

kell figyelembe venni.

III.

A területfejlesztési célelőirányzatok felhasználásának irányelvei

1. A területfejlesztést szolgáló kiemelt pénzügyi előirányzatok felhasználása a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben meghatározott célokkal összhangban segítse elő a gazdaság fejlődését megalapozó, a fenntartható fejlődés követelményeit biztosító területfejlesztési koncepciók és programok megvalósítását.

Ennek érdekében kiemelten támogatni kell:

- az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdaság megerősödését, a foglalkoztatást elősegítő fejlesztéseket és a gazdaságfejlesztéssel összefüggő infrastrukturális fejlesztéseket;

- a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő kistérségek, és a szerkezetátalakítás térségeiben gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést, illetve annak megtartását;

- a jelentős piaci részesedéssel, a térségben kifejtett termelési tevékenységgel, vagyonnal bíró és térségi kooperációt felmutató szereplők integrációjának kialakulását, ha a gazdasági együttműködés önkéntes felvállalására, a gazdasági erőforrások koordinációjára és gazdaságfejlesztő szakmai programok kimunkálására kötelezettséget vállalnak;

- a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket azokban a térségekben, amelyekben a társadalmi és gazdasági elmaradottság súlyos munkanélküliséggel társul;

- a mezőgazdasági és vidékfejlesztés térségeiben a biotermékek előállítását, a munkahelyteremtő beruházásokat, különös tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító fejlesztéseket, az agrárintegrációt és az ezek működtetéséhez kapcsolódó termelő infrastrukturális fejlesztéseket. Az agrárágazat támogatása során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ezek a támogatások ágazati célokon túl a vidékfejlesztési program végrehajtását is szolgálják;

- azokban a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben, ahol a lakónépességen belül jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő kisebbségi népcsoportok, a munkahelyteremtő és az életkörülményeket javító fejlesztések;

- az innovációs létesítmények létesítését, illetve előkészítését a megfelelő tudományos és szellemi háttérrel rendelkező központokban;

- vállalkozói övezetek kialakítását;

- nemzetközi egyezmények alapján a határ menti térségek fejlesztését.

2. A támogatások szolgálják a kistérségi és regionális természeti, társadalmi, gazdasági, humán és termelő, infrastrukturális erőforrások jobb hasznosítását és a gazdaság szerkezeti átalakítását. Ezzel az új, értéktermelő tevékenységek meghonosítását, a kisvállalkozások beindulását segítő feltételek javítását.

A támogatások is erősítsék a területi kötődést, a kulturális örökség megőrzését is szolgáló helyi és regionális kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését, a vidék lakónépesség megtartó képességét.

A támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyekkel együtt a környezet terhelése nem haladja meg az életfenntartó ökoszisztéma terhelhetőségét.

3. A területfejlesztési célelőirányzat felhasználása során elsőbbséget kell biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek.

4. A támogatható célok és területek meghatározásánál ügyelni kell a források és igények összhangjának megteremtésére, a pályázati célokat a források és térségi adottságok, illetve fejlesztési célok függvényében kell meghirdetni.