5. Mindezeket figyelembe véve a következő térségi programok, illetve fejlesztések támogatandók a területfejlesztési célelőirányzatból:
- munkahelyteremtő beruházások, beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását, manipulálását, állattartó telepek létesítését, halászati termékek feldolgozását, a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztések, köztük az ültetvénytelepítést, tájjellegű, specifikus termékek előállítását szolgáló beruházások;
- vállalkozásokat segítő innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok kiépítése, és munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-fejlesztések;
- térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok készítése, és az ökológiai szemléletű kistérségi területfejlesztési programok megvalósításának támogatása;
- biotermékek előállításához kapcsolódó és az agrárintegrációt elősegítő fejlesztések;
- a gazdaságfejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházások, így elsősorban térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek kiépítését, a hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések, valamint az integrált vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, az állattartó telepekhez és a falusi turizmushoz (lovaglás, horgászat, vadászat, hegyközségek területén a helyi specialitásokra épülő) kapcsolódó infrastrukturális létesítmények kiépítése;
- más jogszabályokban meghatározott vállalkozási övezetekben megvalósuló fejlesztések;
- különleges, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő célprogramokhoz, részfoglalkoztatást segítő közmunka-programokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztések;
- a falusi idegenforgalom fejlesztése;
- a gyógyturizmus fejlesztése.
6. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok a következő fejlesztések érdekében vehetik igénybe:
- a településeken vagy annak egyes területein a termelő infrastruktúra kiépítéséhez;
- a megszűnt mezőgazdasági szervezetektől átvett bel- és külterületi meglévő infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő-, összekötő utak kiépítését és felújítását;
- a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a holtágak rehabilitációjához;
- ipari területek előkészítéséhez;
- infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú közhasznú munkák dologi és felhalmozási költségeihez történő hozzájáruláshoz;
- a turizmushoz, természetvédelemhez és szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;
- a céltámogatásoknál a saját forrás kiegészítéséhez.
7. A támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.
8. A területfejlesztési célelőirányzat központi kerete a működtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatok finanszírozása mellett biztosítson támogatást:
- az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;
- az innovációs programokhoz, vállalkozói övezetek, ipari parkok, inkubátorházak fejlesztési programjához;
- más központi alapokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési programokhoz;
- több megyét érintő regionális fejlesztési koncepciók és programok megvalósításához;
- a megyei fejlesztési programok támogatásához, azok minősége, illetve a források függvényében;
- a jelentős, legalább 100 munkahelyet teremtő fejlesztésekhez.
9. Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen nyújtható támogatások elérhető felső határát - ha törvény vagy más jogszabály másképp nem intézkedik - a megyénként egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
a) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) nem éri el az országos átlag 75%-át, az együttesen elérhető támogatások felső határa
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100%-a,
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 75%-a;
b) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) az országos átlag 75-100%-a között van
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál a költségek 80%-a;
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 70%-a;
c) azokban a megyékben, amelyeknél az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) az országos átlag 100-125%-a között van
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 70%-a;
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 60%-a;
d) azokban a megyékben, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) meghaladja az országos átlag 125%-át
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított beruházásoknál a fejlesztési költségek 60%-a;
- a vállalkozásjellegű, profitérdekeltségű szervezetek által megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhető költségek 50%-a.
IV.
A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere
1. Kedvezményezett térségként a következő térségtípusokat kell meghatározni:
- társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;
- tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek;
- az ipari szerkezetátalakítás térségei;
- a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei.
2. A Kormány a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatát, az egyes térségek meghatározását a vonzáskörzeten alapuló statisztikai körzet vizsgálata alapján végezze el. Azokban a térségekben, amelyekben a központ vagy központok egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem több mint 25%-kal meghaladja a térségi központ vagy központok nélkül, egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelmet, a vizsgálatot a térség egészére és a térség központ vagy központok nélkül is el kell végezni, és a besorolásnál a kétféle számítás átlagát kell figyelembe venni.
3. A térségek besorolásánál figyelembe kell venni a demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális mutatókból képzett komplex mutatót.
A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét az 1. számú melléklet tartalmazza.
4. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kell minősíteni azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyek az 1. számú mellékletben szereplő, mind a 6 mutatószám csoportból képzett komplex mutatója nem éri el az országos átlagot.
5. Tartós munkanélküliséggel sújtott térségnek kell minősíteni azokat a térségeket, amelyekben 1994., 1995. és 1996. években mért tartós munkanélküliek aránya legalább két évben meghaladta az országos átlagot.
6. Az ipari szerkezetátalakítás térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag kétszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1995. között, valamint a munkanélküliség 1996. június 20-án az országos átlagot meghaladja.
7. A mezőgazdaság vidékfejlesztés térségei közé kell besorolni azokat a térségeket, amelyeknek alacsony az urbanitás/ruralitás indexe (1. számú melléklet 6.1. pont), az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt az agrárfoglalkoztatási arány, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, és a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja.
8. Az önkormányzati szabályozás keretében társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak, illetve munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell tekinteni.
9. A kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország lakosságának 1/3-át. Amennyiben az 5., 6., 7., 8. pontban meghatározott feltételek szerint a kedvezményezett kistérségek lakónépessége meghaladja az ország lakosságának 1/3-át, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy kell meghatározni, hogy összességében az 1/3-os felső határ teljesíthető legyen.
10. A decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról és módszerekről tájékoztató kiadványt kell készíteni, és a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.
1. számú melléklet a 30/1997. (IV. 18.) OGY határozathoz
A kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatók
1. Demográfiai mutatók
1.1. népsűrűség 1995. december 31., fő/km2,
1.2. a vándorlások arányának évi átlaga 1990-1995., %-ban,
1.3. vitalitási index (OECD statisztikai szabvány szerint, a 18-39 éves és a 18-59 éves korosztály hányadosa, 1990.).
2. Foglalkozási szerkezeti mutatók
2.1. mezőgazdasági,
2.2. ipari,
2.3. tercier szektor aktív keresők aránya %-ban, az 1990-es népszámlálás adatai alapján.
3. A foglalkoztatás változása és a munkanélküliség mutatói
3.1. ipari foglalkoztatottak számának változása, 1990-1995. (1990 = 100%),
3.2. munkanélküliek aránya %-ban, 1996. június 20., 2
3.3. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1994. december 20., 3
3.4. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1995. december 20., 4
3.5. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1996. december 20. 5
4. Gazdasági mutatók
4.1. gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, 1995. december 31.,
4.2. gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozások együttes területi sűrűsége, db/km2, 1995. december 31.,
4.3. gazdasági szervezetek változásának dinamikája 1992-1995. (1992 = 100%),
4.4. mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 1994. december 31.,
4.5. egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem, Ft, 1995.,
4.6. egy állandó lakosra jutó SZJA Ft, 1995.
5. Infrastrukturális mutatók
5.1. 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, db, 1995. december 31.,
5.2. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, db., 1995. december 31.,
5.3. közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 1995. december 31.,
5.4. 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, 1995. december 31.,