(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - kivéve a 131/D. § (4) bekezdésében foglalt eseteket - az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be az Országgyűlés elnökének. Egyúttal kimondja, hogy amennyiben a képviselő nem szünteti meg vagy nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve, ha ennek tényét nem jelenti be az Országgyűlés elnökének, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, akkor a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett tiszteletdíjat és költségtérítést az Országgyűlésnek visszafizetni.

(4) Nem szűnik meg a képviselő megbízatása, ha az Országgyűlés a Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján állapítja meg az összeférhetetlenséget, de az Országgyűlés az összeférhetetlenség megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.

A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás

131/F. § (1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben ezt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. A képviselő ennek megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének. Az elnök ebben az esetben nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, és erről a tényről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(4) Ha a képviselő vitatja a javítás szükségességét, vagy a felhívástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak tényét, hogy a szükséges javítást megtette, akkor a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a 131/B. § (3)-(7) bekezdéseit és a 131/C. §-t kell megfelelően alkalmazni az alábbi különbségekkel:

a) a Já.tv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nem kerülhet sor;

b) a Mentelmi bizottság az ügyet kivizsgálja és tájékoztatót készít;

c) a Mentelmi bizottság a tájékoztatónak megfelelően tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(6) A Mentelmi bizottság által megállapított tényekről az Országgyűlés elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

131/G. § (1) Az újonnan megválasztott Országgyűlés Mentelmi bizottsága első ülésén listát állít össze azokról a képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.

(2) Az Országgyűlés elnöke a listát nyilvánosságra hozza.

(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a listán szereplő képviselőket vagy volt képviselőket záróvagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a képviselő, illetve a volt képviselő figyelmét mulasztása [Já.tv. 19. § (2) bekezdés] következményeire.

(4) Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatása megszűnésétől számított egy év elteltével a Mentelmi bizottság határozati javaslatot nyújt be az Országgyűléshez, melyben kimondja, hogy a volt országgyűlési képviselő nem tett eleget, vagy a Já. tv. 19. § (1) bekezdésében megállapított határidő után tett eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, és ezért milyen összegű késedelmi kamat megfizetésére köteles.

(5) A határozat elfogadása után az Országgyűlés elnöke a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § e) pontjának alapján a késedelmi kamat bírósági végrehajtását kéri.”

2. § Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.